Kínálat, kereslet és

kormányzati intézkedések
Tk 126-147. és 174-191. oldal
0
Ebben a fejezetben a következő
kérdésekre keressük a válaszokat:

▪ Mi az árplafon és mi az az árpadló?
▪ Milyen példákat tudunk hozni ezekre?
▪ Hogyan befolyásolja az árplafon és árpadló a
piaci kimeneteket?

1 1
1. Árplafon és árpadló
2
3
A magánpiac kimenetét megváltoztató
kormányzati politikák
▪ Ár-kontroll
• Árplafon: a termékek és szolgáltatások árának
törvényi maximuma.
• Árpadló: a termékek és szolgáltatások árának
törvényi minimuma.
▪ Adók
• A kormányzat kényszerítheti az eladókat/vevőket
egy meghatározott összeg megfizetésére minden
vásárolt/eladott termék/szolgáltatás egységéért.
A piaci modellt fogjuk használni annak
bemutatására, hogy hogyan befolyásolja az
árplafon és árpadló a piaci kimeneteket. 3
4
5
6

Hiány
▪ A ténylegesen érvényesülő árplafon egy versenyzői
piacon hiányhoz vezet.
▪ Az eladóknak „adagolniuk” kell a termékeket a
megannyi lehetséges vevő között.
▪ A hosszú sorok nem hatékonyak, mert pazarolják a
vevők idejét.
▪ Az eladó ízlése szerint megkülönböztetheti a vevőket,
ami nem hatékony. (Nem biztos, hogy az kapja a
terméket, aki a legnagyobb értéket tulajdonítja
neki.)+ pult alóli vásárlás, kenőpénz
6
7
8
 Felesleg

▪ A ténylegesen érvényesülő árpadló egy versenyzői piacon

felesleghez vezet.
▪ Nem kívánt adagolási mechanizmusok alakulhatnak ki.
▪ Azok az eladók, akik jobban megfelelnek a vevők
személyes preferenciáinak, sikeresebben tudnak
értékesíteni. (piacon kívüli kedvezmények,
visszatérítések)

9
 Az árszabályozás értékelése
▪ Emlékezzünk az 1. fejezetben meghatározott 10
alapelv egyikére:
A piacok általában képesek jól megszervezni a
gazdasági tevékenységeket.
▪ Az árak azok a jelzések, melyek hatékonyan
irányítják az erőforrások elosztását.
▪ Ez az elosztás megváltozik, amikor a politikai
döntéshozók meghatározzák az árakat.
▪ Hatékonyság versus Méltányosság
▪ Az árkontroll általában a szegények megsegítését
célozza, de gyakran többet árt, mint segít.. 10
2. Az adók hatása a
piacra
11
 Adók
▪ A kormány számos termékre, szolgáltatásra vet ki
adót, hogy fedezze például a közjavakra fordított
kiadásokat.
▪ A kormány kényszerítheti a vevőket vagy az eladókat
az adó megfizetésére.

▪ Az adó kivethető az ár bizonyos %-ára vetítve, vagy

termékegységenként.
▪ Csak ez utóbbival foglalkozunk. 12
Pe= Az ár adó nélkül
P1= A vevők által fizetett ár
P2= Az eladók által realizált ár
E=Egyensúly adó nélkül
E’= Egyensúly adó mellett

13
Pe= Az ár adó nélkül
P1= Az eladók által realizált ár
P2= A vevők által fizetett ár
E=Egyensúly adó nélkül
E’= Egyensúly adó mellett

14
 Következtetések:

▪ Egy adó tehát eltéríti egymástól a vevők által fizetett

árat, az eladók által realizált ártól.
▪ Az adó megemeli a vevők által fizetett árat és
csökkenti az eladók által realizált árat.
▪ Egy adó csökkenti a vásárolt és eladott mennyiséget.
(Q1<Qe)
▪ Mindegy, hogy az adót a vevőre vagy az eladóra
vetjük ki, a hatás ugyanaz, így ebben a továbbiakban
nem teszünk különbséget.
15
 Az adó hatása a
gazdasági jólétre
16
Ebben a részben a következő kérdésekre
keressük a választ:
▪ Hogy érinti az adó a piac résztvevőit, hogyan hat a
gazdasági jólétre (economic well-being)?
▪ Hogy érinti az adó a fogyasztói többletet, a termelői
többletet és a teljes többletet?
▪ Mi az a holtteher-veszteség?
▪ Milyen tényezők határozzák meg a holtteher-
veszteség nagyságát?
▪ Hogyan határozza meg az adóbevételt az adó
nagysága?
17
 Az adó hatásai
Adó nélkül az egyensúlyi P
ár PE, az egyensúlyi
mennyiség QE . Az adó nagysága= T $
A kormányzat T $ adót PB S
vet ki termékenként.
PE
A vevők által
fizetett ár PB , PS D
Az eladók által
realizált ár PS ,
és a mennyiség adó Q
QT QE
esetén QT .
18
 Az adó hatásai
P

Az adó nagysága= T $
PB S
Az adó által generált
bevétel összege= PE
T $ x QT .
PS D

Q
QT QE

19
 Az adó hatásai
▪ Ezután a jóléti közgazdaságtan eszközeit
használjuk az adóból származó haszon és
veszteség mérésére.
▪ Meghatározzuk a fogyasztói többletet (CS), a
termelői többletet (PS), az adóbevételeket, és a
teljes többletet (TS) adóval és adó nélkül.
▪ A teljes többlet tartalmazza az adóbevételeket,
hiszen azokat közjavak előállítására (utak,
egészségügy, közoktatás…) lehet használni.

20
 Az adó hatásai
Adó nélkül, P

CS = A + B + C
PS = D + E + F A
Adóbevétel= 0 S
B C
Teljes többlet (TS) PE
= CS + PS D E
=A+B+C D
F
+D+E+F

Q
QT QE

21
A holtteher-veszteség
22
 Az adó hatásai
Adó esetén, P
CS = A
PS = F
A
Adóbevétel PB S
=B+D B C
Teles többlet (TS) D E
=A+B PS D
+D+F F
Az adó által
okozott bevétel
Q
csökkenés C + E QT QE

23
 Az adó hatásai
P
A vevők és eladók adó
okozta vesztesége
nagyobb, mint a A
S
kormány adóbevétele. PB
B
A TS-nek az adó (vagy C
más intézkedés) D E
piactorzító hatásából PS D
eredő csökkenését F
hívjuk holtteher-
veszteségnek (DWL=
Q
Deadweight-Loss). QT QE

24
 A holtteher-veszteségről
P
Az adó miatt a QT és QE
közötti mennyiség nem
került értékesítésre.
S
Tehát az adók holtteher- PB
veszteséget okoznak,
mert megakadályozzák,
hogy a vevők és az eladók PS D
teljes egészében
kihasználják a
kereskedelemből Q
származó előnyöket. QT QE

25
 ACTIVE LEARNING 1:
A repülőjegyek
Az adó elemzése P piaca
$ 400
A. Számítsuk ki CS-t,
PS-t és TS-t adó 350
nélkül 300
S
B. Ha jegyenként 100 $ 250
adót vetnek ki, akkor 200
számítsuk ki a CS-t, 150
PS-t az adóbevételt, D
100
a TS-t és a DWL-t!
50
0 Q
0 25 50 75 100 125
26
ACTIVE LEARNING 1:
A repülőjegyek
Válasz A-ra P piaca
CS $ 400
= ½ x 200 $ x 100 350
= 10,000 $ 300
S
PS 250
= ½ x 200 $ x 100 P = 200
= 10,000 $ 150
D
TS 100
= 10,000 + 10,000 50
= 20,000 $ 0 Q
0 25 50 75 100 125
27
ACTIVE LEARNING 1: 100 $ tax adó a
Válasz B-re P
repülőjegyeken

CS $ 400
= ½ x 150 $ x 75 350
= 5 625 $
300
PS = 5 625 $ S
PB = 250
Adóbevétel 200
= 100 $ x 75 PS = 150
= 7 500 $ D
100
TS= 18 750 $ 50
0 Q
DWL = 1 250 $
0 25 50 75 100 125
28
3. Holtteher-veszteség
és rugalmasság

29
 A holtteher-veszteség
P
CS $ 400
= ½ x 150 $ x 75 350
= 5 625 $
300
PS = 5 625 $ S
PB = 250
Adóbevétel 200
= 100 $ x 75 PS = 150
= 7 500 $ D
100
TS= 18 750 $ 50
0 Q
DWL = 1 250 $
0 25 50 75 100 125
30
 Mi határozza meg a holtteher-veszteség
nagyságát?

▪ Ahogy azt korábban is mondtuk, a kormányzatnak

bevételre van szüksége a közjavak finanszírozásához, ezért
meg kell adóztatnia számos terméket és szolgáltatást.
▪ Mindezt úgy kell tennie, hogy az a lehető legkisebb
holtteher-veszteséget okozza.
▪ Tehát a kérdés, hogy mikor kicsi vagy nagy a holtteher-
veszteség?

31
DWL és a kínálat rugalmassága
P
S
Amikor a kínálat
rugalmatlan,

az adó okozta
Az adó
holtteher-veszteség
nagysága
kicsi.
D
Q

32
DWL és a kínálat rugalmassága
P

S
Minél rugalmasabb
a kínálat, Az adó
nagysága
annál nagyobb a
holtteher-veszteség.
D
Q

33
DWL és a kereslet rugalmassága
P

S
Amikor a kereslet
rugalmatlan, Az adó
nagysága
az adó okozta
holtteher-veszteség
kicsi.
D
Q

34
 DWL és a kereslet rugalmassága

Minél rugalmasabb
a kereslet, Az adó
nagysága
annál nagyobb a D
holtteher-veszteség.

35
 Miért befolyásolja a rugalmasság a
holtteher-veszteség nagyságát?
▪ Az adó torzítja a piaci eredményt.
▪ A vevők kevesebbet vásárolnak, az eladók
kevesebbet értékesítenek, a piac forgalma így az
optimális alá csökken.
▪ A rugalmasság azt méri, hogy a piaci szereplők
milyen mértékben reagálnak az ár változására.
▪ Ezért a rugalmasság meghatározza, hogy az adó
milyen mértékben torzítja a piaci kimenetet.

36
 KONKLÚZIÓ

▪ Tehát minél nagyobb a kínálat és a kereslet

rugalmassága, annál nagyobb az adó miatti
holtteher-veszteség.

37
ACTIVE LEARNING 2:
Rugalmasság és a DWL

A különböző termékekre, szolgáltatásokra azonos

mértékű adót vetünk ki. Melyik esetben lesz nagyobb
a DWL?
A. Televíziók versus gyógyszerek?
B. Élelmiszerboltok vagy divatos éttermek?

38
ACTIVE LEARNING 2:
Megoldás
A. Televíziók versus gyógyszerek?
Korábbi ismeretek:
A televízióknak több közeli helyettesítője van, mint
egy gyógyszernek, így a televízióknak nagyobb a
rugalmassága.
Tehát a televíziók esetében nagyobb az adó okozta
holtteher-veszteség, mint a gyógyszer esetében.

39
ACTIVE LEARNING 2:
Megoldás
B. Élelmiszerboltok vagy divatos éttermek?
Korábbi ismeretek:
Az élelmiszerekre nagyobb szükség van, mint a divatos
éttermekre, így az élelmiszerek kevésbé rugalmasak.
Tehát a divatos éttermek esetében az adó okozta
holtteher-veszteség nagyobb, mint az élelmiszerek
esetében.

40
Holtteher-veszteség és
az adó nagysága
41
 Holtteher-veszteség és az adó nagysága
P
Kezdetben az adó
Az új
nagysága T/egység DWL
Duplázzuk meg az adót. S

A DWL több, mint 2T T

kétszeresére nő. D
kezdeti
DWL

Q
Q2 Q1

42
 Holtteher-veszteség és az adó nagysága
P
Kezdetben az adó Az új
nagysága T/egység DWL

Triplázzuk meg az adót. S

A DWL több, mint 3T T

háromszorosára nő.
D
kezdeti
DWL

Q
Q3 Q1

43
 Holtteher-veszteség és az adó nagysága
Következménye: Összegzés
Amikor az adó mértéke A holtteher-veszteség
alacsony, akkor annak gyorsabban nő, mint az
növelése nem okoz sok DWL adó nagysága.
kárt, csökkentése nem jár
sok haszonnal.
Amikor az adó mértéke
eleve magas, annak
további növelése nagyon
káros, csökkentése pedig
sok hasznot hoz.
Adó
nagysága
44
Az adóbevétel és az
adó nagysága
45
 Adóbevétel és az adó nagysága
P

Amikor alacsony PB
az adószint, akkor PB
S
annak növelése
2T T
növeli az
adóbevételeket. PS D
PS

Q
Q2 Q1

46
 Adóbevétel és az adó nagysága
P

PB
PB
Amikor magas az S
adószint, akkor
3T 2T
annak további
növelése csökkenti D
az adóbevételeket. PS
PS
Q
Q3 Q2

47
 Adóbevétel és az adó nagysága

Adóbevétel
A Laffer-görbe

A Laffer-görbe az
adó nagysága és az
adóbevétel közötti
kapcsolatot mutatja.

Adó
nagysága

48
CHAPTER

Köszönöm a figyelmet!

© 2009 South-Western, a part of Cengage Learning, all rights reserved