Irodalom:

- Koppányi Mihály: Mikroökonómia –

https://www.libri.hu/konyv/kopanyi_mihaly.mikrookonomia.html
- Solt Katalin: Mikroökonómia – Tri-Mester, Tatabánya –
https://trimester.hu/termek/solt-katalin-mikrookonomia/ sok példány a könyvtárban
- Hal Varian: Mikroökonómia középfokon –
https://bookline.ro/product/home.action?_v=Hal_R_Varian_Mikrookonomia_kozepf
okon&type=10&id=2106508920
- Samuelson – Nordhaus: Közgazdaságtan -
https://bookline.ro/product/home.action?_v=William_D_Nordhaus_Paul_Anthony_S
amuel&type=10&id=2108132076

A Fogyasztás (Consumption = C) – hogyan hozzák meg a vásárlók a vásárlási döntéseiket?

- A fogyasztói kosár – zöld táborban fagolyócska árfolyama = mit fogyaszt egy átlagos
környezettudatos vegetáriánus egyetemista egy nap?

Nagyobb léptékben: - Mennyit fogyaszt egy háztartás egy hónap alatt? – beleteszik a
„kosár”-ba (a valóságban nem kosár, hanem Excel táblázat ☺) és az áraikat összeadják
(pl.: 40 kg kenyér, 15 kg csirkehús, …, 1/60 középkategóriás autó [5 év*12hónap=60
hónap] , …, 1/240 lakás [20 év*12hónap=240 hónap] , …) – Így számolják ki pl az
inflációt. = hány százalékkal nőtt egyik hónapról a másikra a „kosár” tartalmának az ára.

Sok termék = sok ismeretlen = sok egyenlet = szomorú hallgató

Modellek – leegyszerűsítik a valóságot, eltekintenek néhány tényezőtől.
Egyszerűsítsünk: legyen a kosár csak egy tányér, csak 2 termék X és Y (vagy hús és
krumpli)
- Fogyasztási döntés: Ha több tányér krumplitokányt (mindegyik tányérban különböző
arányban és mennyiségben vannak krumpli és hús darabok) kiteszünk a fogyasztó elé,
melyik tányért fogja választani?
- Hasznosság (Utility - U) (érzet) – lehet-e számszerűsíteni? Hogyan? Sok közgazdász
szerint igen, sok szerint NEM. DE azt mindenki el tudja dönteni, hogy számára mi
hasznosabb, mint másvalami. A példánkban hasznossági sorrendbe tudja rendezni a
tányérokat.
- Mi van akkor, ha két tányér (fogyasztói kosár) teljesen egyformán hasznos? Azt mondják
a mikroökonómiában, hogy a két kosár a fogyasztó számára közömbös.

1
Ábrázolni szokták.

Közömbösségi görbék X és Y (csak) két termék a fogyasztói

kosárban.
0 = üres kosár
U1, U2, U3 – közömbösségi görbék = a
görbén elhelyezkedő fogyasztói kosarak
közömbösek a fogyasztó számára, tehát
mindegy nekik, hogy melyiket kapják, de
- A görbe alatti kosarak tartalmát
kevésbé szeretik (preferálják)
- A görbe fölötti kosarak tartalmát
jobban szeretik (preferálják)
Tehát U3>U2>U1>0
A közömbösségi görbék sohasem
metszhetik egymást (mindig
párhuzamosak).

Melyik kosarat fogják választani a fogyasztók? – Attól függ, hogy mennyi pénzük van,
azaz mennyi a jövedelmük? Jövedelem = Income – I

Költségvetési korlát Csak annyit tudunk vásárolni, amennyi az I

jövedelmünk, többet nem, tehát ez egy
korlát = Költségvetési korlát.
Ha a két termék ára (ár = price – P) Px,
illetve Py és
- Nem vásárolunk, x terméket, csak y-
t, akkor az egész jövedelmet elköltve
I
𝑦 = P mennyiségű y terméket
y
vásárolhatunk
- Nem vásárolunk, y terméket, csak x-
et, akkor az egész jövedelmet
I
elköltve 𝑥 = P mennyiségű x
x
terméket vásárolhatunk
I1 jövedelem > I2 > I3 > 0, a költségvetési
korlátok is párhuzamosan mozdulnak el, ha
ceteris paribus a jövedelem megváltozik.

Ha valami sok dologtól függ, és minden egyszerre megváltozik, akkor nem tudjuk, hogy mi miatt
mennyire változott meg. Az egyszerűség kedvéért a közgazdaságtan azt feltételezi, hogy
egyszerre csak egyetlen befolyásoló tényezőt változtatunk meg, a többi változatlan marad. Így
ki tudjuk szűrni és meg tudjuk vizsgálni annak az egyetlen dolognak a hatását.
Ceteris paribus = minden más változatlan. A fenti példában ha ceteris paribus a jövedelem
változik, akkor az x és y termékek árai, akárcsak a fogyasztó ízlése változatlanok maradnak.

2
De mi történik a költségvetési korláttal, ha ceteris paribus valamelyik termék ára változik meg?

Ha Py és I1 állandó, de Px2>Px1>Px3 Ha PX és I1 állandó, de Py3>Py2>Py1

Ceteris paribus árváltozás

Akkor végül is melyik fogyasztói kosarat választjuk?

A választás U3 kosarat nem választjuk, mert

nincs annyi pénzünk. U1 kosarat
nem választjuk, mert több pénzünk
van, tudunk többet is vásárolni.
A számunkra legjobb kosár az U2
görbe és az I1 költségvetési kosár
érintési pontjában van!

Matematikailag ez a hasznossági
függvény deriváltját jelenti! (Egy
függvény első fokú deriváltja, az
pontosan a függvényhez húzott
érintő meredeksége!)

3
Mi történik, ha megváltozik az ember jövedelme?
Az ICC görbe (ICC = Income Consumption Curve) – jövedelem-fogyasztás görbe

Az ICC görbe

Az ICC görbe azt mutatja meg, hogy ha

változik a fogyasztó jövedelme (I2<I1,
vagy I3>I1) akkor milyen jövedelem
mellett melyik fogyasztói kosarat fogja
kiválasztani oly módon, hogy a
legnagyobb elégedettséget érje el.

Egy teljesen kész görbe nehezen érthető, de a google-ben kereshetik a jövedelem-fogyasztás

görbe levezetése kereső fogalmat és kérhetik a videó találatokat. (PL:
https://slideplayer.hu/slide/2055503/

Az Engel görbe

Az Engel görbe azt mutatja meg, hogy

hogyan hat a jövedelmem változása
egyetlen termékből (jelen esetben az „X”
termékből) megvásárolt mennyiségre.

4
Mi történik ár-változás esetén?

Az x termék árát ceteris paribus változtatjuk, tehát y termék ára is és a jövedelmünk is maradjon
végig változatlan.

A PCC görbe

A PCC görbe (Price Consumption Curve =

ár-fogyasztás görbe) azt mutatja meg,
hogy ha egyik termék (jelen esetben az
„X” termék) ára ceteris paribus
megváltozik, akkor hogyan változik meg
a fogyasztó által kiválasztott fogyasztói
kosár összetétele.

Mi történik az „X” termékből megvásárolt mennyiséggel, ha csak (ceteris paribus) az „X” termék
ára változik?

A keresleti görbe

A keresleti görbe azt mutatja meg, hogy

mi történik egy termékből megvásárolt
mennyiséggel, ha az illető termék ára
ceteris paribus megváltozik.

5
A kereslet (Demand – D)

Egy termék kereslete azt mutatja meg, hogy az illető termékből a fogyasztók mennyit képesek
és hajlandók megvásárolni bizonyos körülmények mellett.

Képes = van elég pénze hozzá

Hajlandó = kell neki
Körülmények, amelyek befolyásolják a keresletet: a termék ára (Price – P), a fogyasztók
jövedelme (Income - I), a kiegészítő termékek árai (PK), a helyettesítő termékek árai (PH),
időjárás, évszak, divat …. stb.
A keresleti függvény egy matematikai összefüggés, amely megmutatja a kapcsolatot a kereslet
és az azt befolyásoló körülmények között.
D = f(P, I, Pk, Ph, időjárás, stb.)

Egyszerűsítés: ceteris paribus árváltozás. Tehát csak a termék ára változik, minden más
körülmény változatlan.
D = f(P) keresleti görbe, ahol D = a termékből keresett mennyiség
f() = a matematikai összefüggés
P = a termék ára

A keresleti görbe ábrája (szünet előtt A keresleti görbe normál esetben

részletesen, lépésenként levezettük)
csökkenő meredekségű, az origóra
konkáv.
Normál esetben, ha valami drága,
akkor kevesebbet vesznek belőle,
ha valami olcsó, akkor többet
akarnak vásárolni belőle.
Nem normális esetek: ha valami
divatos, vagy egy „celeb” (vagy
influencer) is azt viseli, akkor ha
drága, akkor is sokan megveszik.
(band wagon effect) Ellenkező
esetben, ha valami kiment divatból,
hiába csökkentik az árát, mert a
kutyának sem kell már.
Giffen jószágok: német parasztok
krumpli-vásárlási szokásai.

6
A kereslet rugalmassága (elasticity - ε):
Hogyan változik egy termékből a megvásárolt mennyiség (és ezáltal az árbevétel) a termék
ceteris paribus ár- (vagy jövedelem-)változásai esetén?
Változás? Δ
Mennyiség-változás? (Mennyiség = Quantity - Q) ΔQ=Q2-Q1 (Q1 az eredeti mennyiség,
Q2 a megváltozott mennyiség)
Ár-változás? ΔP=P2-P1 (P1 az eredeti ár, P2 a megváltozott ár)
Jövedelem változás? ΔI=I2-I1 (I1 az eredeti jövedelem, I2 a megváltozott jövedelem)

Százalékos változás (nem az abszolút változást vizsgáljuk, mert 1 RON árváltozás más hatással
van a tojás vagy a plazma TV keresletére.):
Δ𝑄 Δ𝑃 Δ𝐼
Mennyiség : Ár: Jövedelem:
Q P I
A változás iránya?
Ha a tojás megdrágul 2 RON-ról 3 RON-ra? 50%-os árváltozás, másfélszeres lett az ár.
Ha a tojás olcsóbb lesz, 3 RON-ról 2 RON-ra? 33,3%-os árváltozás, harmadával csökkent az ár.
A változás ugyanaz (1 RON), mégis egyszer 50% egyszer 33,3%. Ezért a közgazdászok átlagot
Δ𝑃
számolnak! – legyen 41,65% ☺ tehát a %-os árváltozás: 𝑃1+𝑃
2
2

Δ𝑄
𝑄1 +𝑄2
2 Δ𝑄 𝑃1 +𝑃2 Δ𝑄 𝑃1 +𝑃2
1. A kereslet árrugalmassága: 𝜀𝑃 = Δ𝑃 = = azt mutatja
𝑄1 +𝑄2 Δ𝑃 Δ𝑃 𝑄1 +𝑄2
𝑃1 +𝑃2
2
meg, hogy hány százalékkal változik meg egy termékből a keresett mennyiség, ha az
illető termék ára 1%-al megváltozik.
Mindig negatív szám normális esetben, mert ha az ár csökken, a kereslet nő és fordítva.
Δ𝑄 𝑃1 +𝑃2 d𝑄 𝑃
𝜀𝑃 = végtelenül kicsi változás ΔP-->0 𝜀𝑃 =
Δ𝑃 𝑄1 +𝑄2 d𝑃 𝑄

Δ𝑄𝑥
𝑄𝑥1 +𝑄𝑥2
2 Δ𝑄𝑥 𝑃𝑥1 +𝑃𝑥2
2. A kereslet kereszt-árrugalmassága: 𝜀𝑃𝑥𝑦 = Δ𝑃𝑦 = azt mutatja
Δ𝑃𝑦 𝑄𝑦1 +𝑄𝑦2
𝑃𝑦1 +𝑃𝑦2
2
meg, hogy hány százalékkal változik meg az egyik termékből („X”) a keresett mennyiség,
ha a másik termék („Y”) ára 1%-al megváltozik.
Δ𝑄𝑥 𝑃𝑥1 +𝑃𝑥2
𝜀𝑃𝑥𝑦 =
Δ𝑃𝑦 𝑄𝑦1 +𝑄𝑦2
A termékek közötti kapcsolatok:
𝜀𝑃𝑥𝑦 > 0 ℎ𝑒𝑙𝑦𝑒𝑡𝑡𝑒𝑠í𝑡ő 𝑡𝑒𝑟𝑚é𝑘𝑒𝑘; 𝜀𝑃𝑥𝑦 < 0 𝑘𝑖𝑒𝑔é𝑠𝑧í𝑡ő 𝑡𝑒𝑟𝑚é𝑘𝑒𝑘;
𝜀𝑃𝑥𝑦 = 0 𝑓ü𝑔𝑔𝑒𝑡𝑙𝑒𝑛 𝑘𝑒𝑟𝑒𝑠𝑙𝑒𝑡ű 𝑡𝑒𝑟𝑚é𝑘𝑒𝑘

Δ𝑄
𝑄1+𝑄2
2 Δ𝑄 𝐼1 +𝐼2
3. A kereslet jövedelem rugalmassága: 𝜀𝐼 = Δ𝑃 = azt mutatja meg, hogy
Δ𝐼 𝑄1 +𝑄2
𝐼1+𝐼2
2
hány százalékkal változik meg a keresett mennyiség, ha a jövedelmek 1%-al
megváltoznak. Mindig pozitív szám normális esetben, mert ha a jövedelem csökken, a
kereslet csökken és fordítva.

7
 Δ𝑄 𝐼1 +𝐼2
𝜀𝐼 =
Δ𝐼 𝑄1 +𝑄2

Példa feladat
Pf1. János bácsi sörözőjében P1S=5 RON/korsó ár mellett, naponta Q1S=1000 korsó sört
vásárolnak a vendégek, P2S=6 RON/korsó ár mellett, naponta Q2S=500 korsó sört
vásárolnak. Mekkora a sör keresletének árrugalmassága?

Δ𝑄 𝑃1 +𝑃2 500−1000 5+6 −500 11 −5500 −11

𝜀𝑃 = = = = = = - 3,66
Δ𝑃 𝑄1 +𝑄2 6−5 1000+500 1 1500 1500 3

A szakasz és pont árrugalmasság A kereslet árrugalmassága:

Δ𝑄 𝑃1 +𝑃2
𝜀𝑃 = azt mutatja meg, hogy hány
Δ𝑃 𝑄1 +𝑄2
százalékkal változik meg a keresett mennyiség, ha
az árak 1%-al megváltoznak. Mindig negatív szám
normális esetben, mert ha az ár csökken, a kereslet
nő és fordítva.

Végtelenül pici változások?

P2 szinte = P1 => Δ𝑃=P2-P1=0
Δ𝑄 𝑃 +𝑃 𝑑𝑄 𝑃
határértéket számolunk lim Δ𝑃 𝑄1 +𝑄2 = 𝑑𝑃 𝑄
1 2
Δ𝑃→0

Egy pontba húzott érintő meredekségét a

függvény deriváltja adja meg (matematikai
analízis)

Milyen lehet a rugalmasság (az érintő meredeksége)?

A kereslet árrugalmasságának 𝟏. 𝜀𝑃 =0 Tökéletesen rugalmatlan keresletű termék.

lehetséges esetei Bármekkora ár mellett ugyanannyit vásárolnak.
(Pl. konyhasó – hiába olcsóbb, nem teszünk többet a
levesbe. Bal felső sarokban levő rajz.)
𝟐. 𝜀𝑃 > -1 (𝜀𝑃 értéke 0 és -1 között van.) Rugalmatlan
keresletű
Nagy árváltozás kis keresletváltozást okoz. (Pl. alapvető
szükségleti cikkek, luxuscikkek.) A kereskedő akkor keres
sok pénzt, ha megemeli az árakat. (Bal oldalon középső rajz.)
𝟑. 𝜀𝑃 = -1 Egységnyi rugalmasságú
Pontosan annyit változik a kereslet, amennyit az ár
változott, tehát a kereskedőnek nem érdemes árat
változtatni. Bal alsó sarokban levő rajz.

𝟒. 𝜀𝑃 < -1 Rugalmas keresletű termékek – kicsi árváltozás nagy mennyiségváltozással jár. Akkor
keres sok pénzt a kereskedő, ha csökkenti az árakat.

8
𝟓. 𝜀𝑃 -> -∞ Tökéletesen rugalmas – csak elméletileg létezik. (Egyetlen áron bármekkora
mennyiség eladható, nagyobb vagy kisebb áron semennyi.)
Példa feladatok:
Pf2. Csabának van egy sörözője. Amikor P1 = 5 RON/üveg a sör ára, akkor Q1 = 1500 üveg sört
ad el naponta. Amikor megemeli a sör árát P2 = 7 RON/üveg-re, akkor csak Q2 = 1100 üveg sört
tud naponta értékesíteni. Mekkora a sör keresletének árrugalmassága? Hogyan változik Csaba
sörözőjének az árbevétele?
Megoldás:
Δ𝑄 𝑃1 +𝑃2 𝑄2 −𝑄1 𝑃1 +𝑃2 1100−1500 5+7 −400 12 −4800
1. 𝜀𝑃 = = = = = = −0,923
Δ𝑃 𝑄1 +𝑄2 𝑃2 −𝑃1 𝑄1 +𝑄2 7−5 1500+1100 2 2600 5200
Az eredmény 0 és -1 között van, a kereslet rugalmatlan, az áremelés bevétel
növekedést hoz.
2. Az árbevétel (Revenue – R) Összes árbevétel – Total Revenue = TR
TR1 = P1*Q1 = 5*1500 = 7500 RON
TR2 = P2*Q2 = 7*1100 = 7700 RON
Tehát a bevétel megnövekedett 200 RON-al.
Pf3. Dalma néninek van egy virágüzlete. Amikor P1 = 5 RON egy szál szegfű ára, akkor Q1 =
1500 szálat ad el naponta. Ha a szegfű keresletének árrugalmassága 𝜀𝑃 = −2 akkor mit kell
tennie ahhoz, hogy a napi árbevételét 50%-al növelje?
Megoldás:
1. Az árbevételek TR1 = P1*Q1 = 5 RON/szál * 1500 szál = 7500 RON Ha ezt
növelni akarjuk 50%-al, akkor TR2 = TR1+(TR1*0,5) = TR1*1,5 = 7500 RON*1,5 = 11250
RON, tehát TR2 = P2*Q2 = 11250 RON => P2 = 11250/Q2
𝚫𝑸 𝑷𝟏 +𝑷𝟐 𝑄2 −𝑄1 𝑃1 +𝑃2 𝑄2 −1500 5+𝑃2
2. Az árrugalmasság képlete 𝜺𝑷 = = = = −2
𝚫𝑷 𝑸𝟏 +𝑸𝟐 𝑃2 −𝑃1 𝑄1 +𝑄2 𝑃2 −5 1500+𝑄2

Két ismeretlen van, tehát a megoldáshoz 2 egyenlet szükséges.

A fentiből átszorzunk mindent a nevezőkkel:
(Q2-1500)*(5+P2) = (-2)(P2- 5)(1500+Q2)
(Q2-1500)*(5+P2) = (10-2P2)(1500+Q2)
5Q2 – 7500 + P2Q2 - 1500P2 = 15000 + 10Q2 - 3000P2 - 2P2Q2
0 = 22500 + 5Q2 – 1500P2 -3P2Q2
És a másik egyenlet fentebbről P2 = 11250/Q2 Ezt behelyettesítjük és
megoldjuk:
22500 + 5Q2 – 1500*(11250/Q2)- 3*Q2*11250/Q2 = 0
22500 + 5Q2 – 16875000/Q2 – 33750 = 0
-11250 + 5Q2 - 16857000/Q2 = 0 beszorozzuk Q2/5-tel
Q22-2250 Q2 - 3375000 = 0
Q2 = (2250±(√5062500 + 135000000 ))/2 =
= (2250±(√18562500 ))/2 = (2250±4308,22 ))/2 = 3279,21 azaz Dalma néni Q2=3279
szál virágot tud eladni.
Ezt behelyettesítve az egyenletbe P2 = 11250/Q2= 11250/3279 = 3,43 RON áron

9
Mivel a rugalmasság -2, tehát -1-nél kisebb, a kereslet rugalmas, azaz árcsökkentés tud bevétel
növekedést eredményezni.
Pf4. Béla az Edutus egyetem hallgatója és elhatározza, hogy egy mozi klubot fog alapítani,
filmvetítéseket tart (bárki számára nyitottak).
Az egyik barátja elmondja neki, hogy a keresleti görbe lineáris (egyenes vonal) és együtt
kiszámítják azt, hogy ha az egyetemtől ingyen kapnak egy termet (az egyetem nem kér bérleti
díjat), (a teremben a férőhelyek száma 150) és ingyen vetítik a filmeket, akkor telt ház lesz. Ha
10 lejt kérnének egy belépőjegyért, akkor egyetlenegy néző sem volna a vetítésen.
Kérdések
1. Mekkora kell legyen a jegy ára ahhoz, hogy maximális legyen Béla bevétele (egyszerűség
kedvéért feltételezve, hogy nem fizet adót, nem fizet terembért és a filmeket ingyen tölti le az
Internetről)?
2. Mekkora ez a maximális bevétel?
3. Hogyan, milyen módszerrel lehet ezeket a (maximálisnak számított) bevételeket növelni?

Megoldás:

Az egyenes mértani ábrája Y = a*X + b,

ahol Y függő változó, X független
változó, a meredekség, b tengely
metszés pont
Itt Y helyett P és X helyett Q
Y = a*X + b helyett:
P = a*Q + b ez a keresleti görbe és
ezen rajta kell legyen a bevételi
négyszög sarka.
A bevételi négyszög (pirosra
festett négyszög) = teljes árbevétel
(Total Revenue – TR)
TR = P * Q = (a*Q + b) * Q =
= a*Q2 + b*Q

A bevételi négyszög (piros) területe a

legnagyobb kell legyen!

Matematika: Ott van egy függvény

maximuma (a bevételi terület a
legnagyobb), amelyik pontban a függvény
deriváltja = 0

1. eset – ingyenesség esetén teltház – P1=0 RON, akkor Q1=150 néző,

P1 = Q1 * a + b 0 = a * 150 + b

2. eset – ha a legnagyobb ár, akkor nincs néző - P2=10 RON, akkor Q2=0 néző,
P2 = Q2 * a + b 10 = 0 * a + b
a 2. esetből következik, hogy 10 = 0 + b , tehát b = 10
ezt behelyettesítve az 1. esetbe 0 = a * 150 + 10
-10 = 150*a
a=-10/150=-1/15

10
 A keresleti görbe P = a*Q + b alakja P = (-1/15)*Q + 10
A TR bevételi négyszög: TR = P*Q = (a*Q+b)*Q = a*Q2 + b*Q = (-1/15)*Q2 + 10Q
Ott a bevételi terület a legnagyobb, ahol a függvény első fokú deriváltja = 0
Deriváljuk TR-t TR´ = 2*a*Q + b = 0 a számokat behelyettesítve:
TR´ = (-2/15)*Q + 10 = 0
ebből (-2/15)*Q = -10 Q = (-10)*(15)/(-2) = 75 néző
1. behelyettesítve P = (-1/15)*Q + 10 = (-1/15)*75 + 10 = 5 RON
2. a maximális bevétel TR = P*Q = 5 RON/jegy * 75 jegy = 375 RON
- ha több jegyet akarunk eladni, árat csökkentünk. Tehát legyen a jegy ára P = 4,50
RON
P=aQ+B 4,50 = (-1/15)Q+10 -5,50=(-1/15)Q Q=15*5,50=82,5 tehát 82 néző lesz
A bevétel TR = P*Q = 4,50 RON * 82 néző = 369 RON, tehát 375 RON-hoz képest veszítettünk
6 lejt!!!
- Ha a csökkentés nem ment, akkor inkább növeljünk árat, tehát legyen P = 5,50 RON
P=aQ+B 5,50 = (-1/15)Q+10 -4,50=(-1/15)Q Q=15*4,50=67,5 tehát 67 néző lesz
A bevétel TR = P*Q = 5,50 RON * 67 néző = 368,5 RON, tehát 375 RON-hoz képest
veszítettünk 6,5 lejt!!!
3. Árdiszkrimináció! https://www.youtube.com/watch?v=NbIhkwq7WsI Hogyan lehet
Indiában pólót vásárolni?
Valahogyan különböztessük meg a vevőket és adjuk nekik más-más áron a jegyet.
Másodfokú árdiszkrimináció = két csoportra osztja a vevőket (pl. diákigazolvány és
nélküle)
Első fokú = mindenki más árat fizet, a maximumot, amit hajlandó = alkudozás.

A kínálat (angolul: Supply – S)

Egy termék kínálata azt mutatja meg, hogy a kereskedők mennyi terméket visznek ki a piacra
különböző külső körülmények között.
Matematikai leírása:
S = f (P,I,….) = kínálati függvény – sok változó – árak, jövedelmek, divat, időjárás, stb
(túl sok változó van, alkalmazzuk a ceteris paribus elvet)
Egyszerűsített modell = Kínálati görbe – (ceteris paribus árváltozás) matematikai összefüggés a
kínálat és az ár között – 2 változó, ábrázolható

S = f (P)

11
Hogyan változik az eladásra kínált mennyiség az árváltozások esetén? Ábrázolható egy
kétdimenziós koordináta rendszerben.

A kínálati görbe A kínálat árrugalmassága:

Δ𝑄
𝑄1+𝑄2
2 Δ𝑄 𝑃1 +𝑃2
𝜀𝑆 = Δ𝑃 = azt mutatja meg,
Δ𝑃 𝑄1 +𝑄2
𝑃1+𝑃2
2
hogy hány százalékkal változik meg az eladásra
kínált mennyiség, ha az árak 1%-al
megváltoznak. Mindig pozitív szám normális
esetben, mert ha az ár csökken, a kínálat is
csökken és fordítva.
Végtelenül pici változások?
P2 szinte = P1 => Δ𝑃=P2-P1=0
Δ𝑄 𝑃 +𝑃 𝑑𝑄 𝑃
határértékeket lim Δ𝑃 𝑄1 +𝑄2 = 𝑑𝑃 𝑄
1 2
Δ𝑃→0

Egy pontba húzott érintő meredekségét egy függvény

deriváltja adja meg.

Milyen lehet a rugalmasság (az A kínálat árrugalmasságának lehetséges esetei ugyanolyanok,

mint a keresletnél, csak fordítva fordul el az egyenes -> pozitív irányba.

A kereslet árrugalmasságának 𝟏. 𝜀𝑃 =0 Tökéletesen rugalmatlan kínálatú termék.

lehetséges esetei Bármekkora ár mellett ugyanannyit kínálnak.
(Bal felső sarokban levő rajz.)
𝟐. 𝜀𝑃 < 1 (𝜀𝑃 értéke 0 és 1 között van.) Rugalmatlan
kínálatú.
Nagy árváltozás kis kínálatváltozást okoz. (Bal oldalon
középső rajz.)
𝟑. 𝜀𝑃 = 1 Egységnyi rugalmasságú
Pontosan annyit változik a kínálat, amennyit az ár
változott. Bal alsó sarokban levő rajz.
𝟒. 𝜀𝑃 < -1 Rugalmas kínálatú termékek – kicsi árváltozás
nagy mennyiségváltozással jár.

𝟓. 𝜀𝑃 -> +∞ Tökéletesen rugalmas – csak elméletileg létezik.

12
 A piaci egyensúly

Ugyanazok a tengelyek (ár és mennyiség) - A keresleti Marshall kereszt

és kínálati görbe lerajzolható egyetlen közös ábrán.
Ahol a két görbe metszi egymást, ott van a piaci
egyensúly. Éppen annyi terméket visznek ki a piacra,
mint amennyit megvásárolnak. Pe -= piactisztító ár
(mindenki jól járt és hazament a piacról – fúj a szél); Qe
= egyensúlyi mennyiség.
(e index = equilibrium – egyensúly angolul)

Az egyensúlyi ár fölött többlet van (túlkínálat), az

egyensúlyi ár alatt pedig hiány van (túlkereslet).

13