2.

fejezet
A költségvetési korlát
Bevezetés
Munkafüzetünk célja az, hogy a feladatok megoldása után a hallgatók képesek
legyenek a koordináta-rendszerbe rajzolt görbékkel, továbbá az elemi algebra
eszközeivel gazdasági problémákat kezelni. A költségvetési halmaz témája a lehető
legjobb kezdet ehhez, hiszen mind az algebrája, mind a grafikus ábrázolása nagyon
könnyű. Ha csak két jószágunk van, akkor a fogyasztóról, aki az 1. jószágból x 1 és a
2. jószágból x 2 mennyiséget fogyaszt, azt mondjuk, hogy fogyasztása az ( x1 , x 2 )
jószágkosár. A fogyasztói kosarak egy olyan kétdimenziós koordináta-rendszer
pontjaival reprezentálhatók, melynek vízszintes tengelyén az első jószág mennyiségét,
függőleges tengelyén pedig a második jószág mennyiségét mérjük. Ha az 1. jószág ára
p1 és a 2. jószágé p2 , és a fogyasztónak m jövedelme van, akkor bármely ( x1 , x2 )
jószágkosár elérhető számára, melyre fennáll, hogy p1 x1  p2 x2  m . A költségvetési
egyenes a p1 x1  p2 x2  m egyenletű egyenes azon szakasza, amelynek ( x1 , x2 )
pontjaira mind x1 , mind x 2 nemnegatív. A költségvetési egyenes a költségvetési
halmaz határa. Az összes olyan pont, amelyek a fogyasztó számára elérhetők, az
egyenes egyik oldalán fekszenek, míg az összes olyan pont, amelyek nem
hozzáférhetők a számára, a másik oldalon vannak.
Ha ismerjük az árakat és a fogyasztó jövedelmét, akkor meg tudjuk úgy szerkeszte-
ni a költségvetési egyenesét, hogy keresünk két olyan pontot, amelyet a fogyasztó még
„éppen megengedhet magának”, és meghúzzuk az ezen a két ponton átmenő egyenest.

Példa: Márti 50 dollárt költhet. Tudjuk, hogy fogyasztása kizárólag almából és banán-
ból áll. Egy alma két dollárba kerül, egy banán egy dollárba. A feladat az, hogy rajzol-
juk fel Márti költségvetési egyenesét, az almákat a vízszintes tengelyen, a banánokat a
függőleges tengelyen mérve. Vegyük észre, hogy ha almára költi az összes jövedel-
mét, akkor 25 almát vehet meg, és nem vehet banánt. Emiatt a költségvetési egyenese
átmegy a vízszintes tengely (25,0) pontján. Ha viszont az összes jövedelmét banánra
költi, akkor 50 banánt vehet, de nem vehet egyetlen almát sem. Ezért költségvetési
egyenese átmegy a függőleges tengely (0,50) pontján. Jelöljük be e két pontot
ábránkba és húzzunk egy egyenest rajtuk keresztül! Ez Márti költségvetési egyenese.

Mi a helyzet, ha nem ismerjük az árakat, vagy nem ismerjük a jövedelmet, de adott

számunkra két olyan fogyasztói kosár, amelynek megvásárlása éppen kimeríti a
fogyasztó jövedelmét? Akkor, ha két jószágunk van, tudjuk, hogy a két ponton

5
keresztül egyetlen egyenes megy át, tehát van elég információnk a költségvetési
egyenes ábrázolásához.

Példa: Kovács János sörön és kenyéren él. Összes jövedelmét elköltve vehet például
20 üveg sört és 5 vekni kenyeret. De megteheti azt is, hogy 10 üveg sört és 10 vekni
kenyeret vesz, és ez a vásárlás is éppen kimeríti a jövedelmét. Ha a sör ára üvegenként
egy dollár, mennyi elkölthető pénze van? A feladat a következőképpen oldható meg
grafikusan. Mérjük a sört a vízszintes tengelyen, a kenyeret pedig a függőlegesen. Raj-
zoljuk be ebbe a koordináta-rendszerbe a (20,5) és (10,10) pontokat, amelyekről már
tudjuk, hogy rajta vannak a költségvetési egyenesen. Rajzoljuk be a két pont közötti
szakaszt, és hosszabbítsuk meg a vízszintes tengelyig. A kapott pont reprezentálja azt
a sörmennyiséget, amelyet János megengedhet magának, ha az összes jövedelmét sör-
re költi. Mivel a sör üvegje egy dollár, János dollárban megadott jövedelme pontosan
egyenlő a maximális számú üveg sörrel, amit vehet. A következőképpen is okoskod-
hatunk. Mivel a (20,5) és (10,10) kosár ugyanannyiba kerülnek, igaznak kell lennie,
hogy 10 üveg sörről lemondva, 5 vekni kenyeret vehet Kovács. A kenyér tehát kétszer
annyiba kerül, mint a sör. A sör ára egy dollár, a kenyéré tehát kettő. A (20,5) kosár
annyiba kerül, amekkora a jövedelem. Ezért Kovács jövedelme 20 1  5  2  30 .

A fejezet feladatainak megoldásával reményeink szerint Ön képes lesz a követke-

zőkre.
 A költségvetései egyenes egyenletének felírása, továbbá a költségvetési halmaz
ábrázolása a koordináta-rendszerben, ha ismeri az árakat és a jövedelmet, vagy a
költségvetési egyenes két pontját.
 Annak a hatásnak az ábrázolása, amelyet az árváltozások és a jövedelem változása
a költségvetési halmazra gyakorol.
 Megérti az ármérce jószág fogalmát, és azt, hogy mi történik a költségvetési hal-
mazzal, ha az árakat és a jövedelmet ugyanazzal a pozitív számmal beszorozzuk.
 Tudni fogja, hogyan néz ki a költségvetési halmaz, ha egy vagy több ár negatív.
 Megérti, hogy a „költségvetési halmaz” fogalma nemcsak akkor alkalmazható, ha
választásunkat a pénzbeli kiadás korlátozza, hanem másfajta korlátok melletti
döntés esetén is.

2.1. (0) Tegyük fel, hogy az Ön jövedelme 40 dollár, amit két jószágra költhet. Az 1.
jószág ára 10 dollár, a második jószágé 5 dollár.
a) Írja fel költségvetési egyenesének egyenletét! ______________________________

b) Ha az összes jövedelmét az 1. jószágra költi, mennyit vehet belőle? ____________

c) Ha az összes jövedelmét a 2. jószágra költi, mennyit vehet belőle? _____________

A következő koordináta-rendszerbe rajzolja be kék tintával a költségvetési egyenesét!

6
 x2
8

0 2 4 6 8
x1

d) Tegyük fel, hogy az 1. jószág ára 5 dollárra esik, miközben minden más körülmény

változatlan marad. Írja fel az új költségvetési egyenest! ________________________

Rajzolja be piros tintával a koordináta-rendszerbe!
e) Tegyük fel, hogy az Ön által elkölthető összeg 30 dollárra esik, miközben
mindkét jószág ára 5 dollár marad. Írja fel a költségvetési egyenese egyenletét!

______________________________________ Fekete tintával rajzolja be a többihez!

f) Satírozza be az ábrán kék tintával azt a területet, ahol azok a fogyasztói kosarak
vannak, amelyeket az e) feltételei mellett megengedhet magának, de az a) feltételei
mellett nem! Satírozza be fekete tintával, vagy ceruzával azt a területet, ahol azok a
fogyasztói kosarak vannak, amelyeket az a) feltételei mellett megengedhet magának,
de az e) feltételei mellett nem!

2.2. (0) A mellékelt koordináta-rendszerbe rajzolja be az alábbi esetekhez tartozó

költségvetési egyeneseket!
a) p1  1 , p 2  1 , m  15 . (Használjon kék tintát!)
b) p1  1 , p 2  2 , m  20 . (Használjon piros tintát!)
c) p1  0 , p2  1 , m  10 . (Használjon fekete tintát!)
d) p1  p2 , m  15p1 . (Használjon ceruzát vagy fekete tintát! Útmutatás: mennyit
vásárolhat az 1. jószágból, ha a teljes jövedelmét erre költi?)

7
 x2
20

15

10

0 5 10 15 20
x1

2.3. (0) Az Ön költségvetési korlátja olyan, hogy teljes jövedelme elköltése mellett
megengedheti magának, hogy 4 egység x jószágot és 6 egység y jószágott vásároljon,
de azt is, hogy 12 egység x jószágot és 2 egység y jószágot.

y
16

12

0 4 8 12 16
x

a) Rajzolja be a fenti koordináta-rendszerbe ezt a két fogyasztói kosarat, valamint a

költségvetési egyenest!
b) Mi az x jószág és az y jószág árának aránya? ______________________________

c) Mennyi x-et tud vásárolni, ha az összes jövedelmét erre a jószágra költi? ________

8
d) Mennyi y-t tud vásárolni, ha az összes jövedelmét erre a jószágra költi? _________
e) Írja fel, hogy milyen költségvetési egyenlet tartozik ehhez a költségvetési egyenes-

hez, ha az x jószág ára 1! _________________________________________________

f) Írja fel azt a költségvetési egyenletet, amely ugyanezt a költségvetési egyenest ad-

ja, de úgy, hogy az x ára 3! _______________________________________________

2.4. (1) Tóni megszokott fogyasztása 100 egység X és 50 egység Y volt. Egyszer
azonban az X ára 2-ről 3-ra emelkedik, miközben az Y ára 4 marad.
a) Mennyivel kell Tóni jövedelmének emelkednie, ahhoz, hogy a 100 egység X-et és

50 egység Y-t változatlanul megengedhesse magának? _________________________

2.5. (1) Ha Torkos Terka az összes zsebpénzét elkölti, akkor például 8 nyalókát és 8
képregényt vásárolhat hetente. De a zsebpénzéből éppen kitelik heti 10 nyalóka és 4
képregény is. A nyalókának 50 cent darabja. Rajzolja be Terka költségvetési egyene-

sét az alábbi koordináta-rendszerbe! Mekkora Terka heti zsebpénze? ______________

Képregény
32

24

16

0 8 16 24 32
Nyalóka

9
 3. fejezet
A preferenciák
Bevezetés
Az előző fejezetben elsajátította a grafikonok használatát a fogyasztó számára
elérhető jószágkosarak halmazának bemutatására. Ebben a fejezetben megtanulhatja,
hogyan érzékeltetheti a fogyasztók preferenciáit ugyanezen grafikonokon. A feladatok
többsége a közömbösségi görbék felrajzolását követeli meg.
Olykor megadunk egy egyenletet a közömbösségi görbére. Ilyen esetben Önnek
mindössze ábrázolnia kell egy ismert egyenletet. Néhány feladatnál azonban csak
„kvalitatív” információkat adunk meg a fogyasztó preferenciáiról, és Önnek fel kell
rajzolni olyan közömbösségi görbéket, amelyek konzisztensek a megadott
információkkal. Ez kicsit több gondolkodást igényel. Ne lepődjön meg és ne legyen
csalódott, ha nem találja meg azonnal, ránézésre a választ, és ne arra számítson, hogy
majd rálel az elrejtett válaszra valahol a tankönyvében. A legjobb módja a válaszok
megtalálásának, ha gondolkodik és firkál hozzá. Rajzolja fel és jelölje meg a
tengelyeket egy vázlatpapíron, aztán jelöljön be egy pontot a grafikonján és tegye fel
magának a kérdést: „Melyek azok a pontok a grafikonon, amelyeket a fogyasztó
közömbösnek találna ehhez a ponthoz képest?” Ha lehetséges, rajzoljon egy görbét,
összekötve ezeket a pontokat! Győződjön meg róla, hogy az így felrajzolt vonal alakja
tükrözi-e a feladatban megkívánt jellemzőket! Így megkap egy közömbösségi görbét.
Most vegyen fel egy másik pontot, ami preferált az előzőhöz képest, és rajzolja meg a
rajta átmenő közömbösségi görbét!

Példa: Johanna szeret táncolni, de nem szeret takarítani, és szigorúan konvex preferen-
ciái vannak. Minden más tevékenységnél jobban szeret táncolni és sohasem fárad el a
táncban, de minél több időt tölt takarítással, annál boldogtalanabb. Próbáljunk meg
felrajzolni egy olyan közömbösségi görbét, ami megfelel Johanna preferenciáinak!
Nincs elég információ, hogy tudjuk pontosan hol húzódnak a közömbösségi görbéi, de
az alakjuk néhány tulajdonságának meghatározásához elegendőek az információk.
Vegyen egy vázlatpapírt és rajzoljon fel egy tengelypárt! A vízszintes tengelyre írja
fel, hogy „takarítással töltött órák naponta”, a függőleges tengelyre pedig „táncolásra
fordított órák naponta”! Vegyen fel egy pontot a függőleges tengelyen kis távolságra
az origótól és írjon mellé 4-est! Ebben a pontban Johanna 4 órát tölt táncolással és
semennyit takarítással. Az ezzel közömbös pontoknak olyanoknak kell lenniük,
amelyeknél Johanna többet táncol és többet is takarít. A többlettakarítás bosszúságát a
többlettáncolás öröme kell hogy kárpótolja. Így Johanna közömbösségi görbéjének
pozitív meredekségünek kell lennie. Mivel táncolni szeret, de takarítani utál, biztos,

10
hogy azon pontokhoz képest, amelyek eme görbén, vagy alatta találhatók, Johanna
előnyben részesít minden olyan pontot, amely a közömbösségi görbe fölött
helyezkedik el. Mivel preferenciái szigorúan konvexek, így ha valamely
közömbösségi görbe bármely két pontját összeköti egy egyenes szakasszal, akkor a
szakasz összes pontja (kivéve a végpontokat) biztosan preferált lesz a végpontokhoz
képest. Ahhoz hogy ez teljesüljön, a közömbösségi görbe egyre nagyobb mértékben
kell hogy emelkedjen, ahogy jobbra haladunk a görbe mentén. Győződjön meg erről
néhány rajzot készítve a vázlatán! Húzzon egy emelkedő görbét a (0,4) ponton
keresztül, amelyik jobbra haladva egyre meredekebbé válik!

Ennek a leckének a végén, reményeink szerint, Ön képes lesz a következőkre:

 felrajzolni egy közömbösségi görbét és bármely pontjában meghatározni a
meredekségét, ha adott a görbe egyenlete;
 adott közömbösségi görbék esetén eldönteni, hogy a fogyasztó többre értékel-e egy
kosarat egy másiknál, vagy közömbösnek ítéli azokat;
 felrajzolni a közömbösségi görbéket a tökéletesen helyettesítő és tökéletesen
kiegészítő javak sajátos eseteiben;
 felrajzolni egy olyan személy közömbösségi görbéit, aki egyik, vagy mindkét
jószágot nem kedveli;
 felrajzolni egy olyan személy közömbösségi görbéit, aki szereti a javakat bizonyos
pontig, de ennél a pontnál egy vagy több jószágból elege lehet;
 azonosítani a gyengén preferált halmazokat és meghatározni, hogy eme halmazok
valamint a preferenciák konvexek-e.
 tudni fogja, hogy mi az a helyettesítési határarány és meg tudja állapítani, hogy egy
közömbösségi görbe tükrözi-e a „helyettesítési határarány csökkenésének
tulajdonságát”;
 el tudja dönteni, hogy egy preferenciareláció, vagy bármely más dologpárok
közötti reláció tranzitív-e, reflexív-e és teljes-e.

3.1. (0) Károly almán és banánon él, mindkettőt szereti, és semmi mást nem
fogyaszt. Ha fogyasztása egy évre x A kg alma és x B kg banán, akkor fogyasztói
kosara ( x A , xB ) . A múlt héten 20 kg almát és 5 kg banánt evett. Tudjuk, hogy Károly
számára a (20,5) kosárral közömbös ( x A , xB ) kosarak összessége megegyezik az
xB  100 / x A összefüggést kielégítő kosarakkal. Tudjuk továbbá, hogy a (10,15)
kosárral közömbös ( x A , xB ) kosarak összessége Károly preferenciái szerint
megegyezik az xB  150 / x A összefüggést kielégítő kosarakkal.
a) Rajzoljon be kék tintával a következő ábrába néhány olyan kombinációt, amelyek a
(20,5) kosáron átmenő közömbösségi görbén fekszenek, és rajzolja meg ezen pontok

11
alapján a görbét! Végezzük el ugyanezt a feladatot piros tintával a (10,15) ponton
átmenő közömbösségi görbével kapcsolatban!
b) Satírozza be fekete ceruzával a jószágtérben a kosarak azon halmazát, amelyet
Károly gyengén preferál a (10,15) kosárhoz képest! Satírozza be kékkel azt a jószág-
kosarakból álló halmazt, amelyhez képest Károly a (20,5) kosarat gyengén preferálja!

Banán
40

30

20

10

0
10 20 30 40
Alma

Károly preferenciarendezéséről tett alábbi kijelentések mindegyikéről állapítsa meg,

hogy „igazak” vagy „hamisak”!

c) (30, 5)  (10, 15) ___________________________________________________

d) (10, 15)  (20, 5) ____________________________________________________

e) (20, 5)  (10, 10) ____________________________________________________

f) (24, 4)  (11, 9,1) ___________________________________________________

g) (11, 14)  (2, 49) ____________________________________________________

h) Konvex halmaz-e a jószágkosaraknak az a halmaza, amelyet Károly a (20,5)

kosárhoz képest gyengén preferál? _________________________________________

12
i) A (20,5) -nél „nem jobb” kosarak halmaza konvex halmaz-e? _________________

j) Károly preferenciarendezésének egy közömbösségi görbéjéhez az ( x A , xB ) pont-

ban húzott érintő meredeksége Károly helyettesítési ________________________-ját

mutatja e pontban.
k) Emlékeztetünk arra, hogy Károlynak a (10,10) ponton keresztül húzott közömbös-
ségi görbéje az xB  100 / x A egyenlőséggel írható fel. E görbe meredeksége a görbe
differenciálhányadosával felírva:  100 / x A2 . Állapítsa meg Károly helyettesítési

határarányát a (10,10) pontban! ___________________________________________

l) Mekkora a helyettesítési határarány az (5,20) pontban? _____________________

m) Mekkora a helyettesítési határarány a (20,5) pontban? ______________________

n) Károly Ön által felrajzolt közömbösségi görbéi csökkenő helyettesítési határarányt

mutatnak-e? ___________________________________________________________

3.8. (0) Jószívű professzor mindig 2 zárthelyit irat a félév végén, de csak a jobban
sikerült dolgozat eredményét számítja be a jegybe.
a) Stréb Erika maximalizálni akarja az eredményét. Legyen x1 az első zh-n és x2 a má-
sodik zh-n elért pontszám! Melyik kombinációt részesítené előnyben Stréb Erika a két

eset közül: x1  20 , x2  70 vagy x1  60 , x2  60 ? _____________________

b) a következő oldali grafikonon rajzolja fel pirossal azt a közömbösségi görbét,
amely mutatja mindazon kombiná-ciókat, melyeket Erika ugyanolyan jónak tart, mint
az x1  20 és x2  70 ! Szintén pirossal rajzolja fel azt a közömbösségi görbét is,
amely az x1  60 és x2  60 kombinációval közömbös pontokat mutatja!

c) Konvexek-e Erika preferenciái? ________________________________________

2. zh eredménye
80

60

13
 40

20

0
20 40 60 80
1. zh eredménye

d) Stréb Erika Hűdekemény professzornál is vizsgázik, aki szintén 2 zh-t irat, de ő a

rosszabbik eredményét számítja be a jegybe. Legyen x1 az első zh-n és x2 a második
zh-n elért pontszám! Melyiket preferálná ekkor Stréb Erika: x1  20 , x2  70 vagy

x1  60 , x2  60 ? ___________________________________________________
e) Az előbbi ábrába rajzolja be kékkel azt a közömbösségi görbét, amely megmutatja
mindazon kombinációkat, melyeket Erika ugyanolyan jónak tart, mint az x1  20 és
x2  70 ! Szintén kékkel rajzolja fel azt a közömbösségi görbét is, amely az
x1  60 és x2  60 kombinációval közömbös pontokat mutatja! Konvexek a prefe-

renciái? ______________________________________________________________

3.13. (0) Dopping Dénes mester szereti, ha játékosai erőteljesek, gyorsak és

engedelmesek. Ha egy játékos a háromból két tulajdonságban jobb, mint egy másik,
akkor őt preferálja. Egyéb esetekben a két játékos közömbös Dopping mester számára.
Szikla Szilárd 190 kilós, nagyon lassú, és meglehetősen engedelmes. Dac Olivér 120
kilós, villámgyors, viszont mindent az utasításoknak ellentétesen tesz. Galamb Béla
súlya 75 kg, átlagos sebességű és a legkezesebb játékos.
a) A fentiek alapján Dopping mester Szilárdot vagy Olivért preferálja? ____________

b) Kit preferál Dopping mester Olivér és Béla közül? __________________________

c) Kit preferál Dopping mester Szilárd és Béla közül? _________________________

d) Tranzitív-e Dopping mester preferenciarendszere? __________________________

Mivel a csapat az évad végére az utolsó helyre csúszott vissza, a következő évadban
Dopping mesternek megváltozott a preferenciarendszere. Csak akkor jobb az egyik
játékos a másiknál, ha mindhárom tulajdonságban jobb. Két játékos közömbös

14
számára, ha mindhárom tulajdonságuk egyforma. Egyéb esetekben Dopping mester
szerint a játékosok nem hasonlíthatók össze.
e) Teljes-e Dopping mester új preferenciarendezése? __________________________

f) Most tranzitív-e Dopping mester preferenciarendezése? ______________________

g) Reflexív-e Dopping Mester új preferenciarendezése? ________________________

3.15. (0) Olson szereti az erős kávét, minél erősebb, annál jobb. Azonban nem képes
érzékelni a kis különbségeket. Évek múltán Mrs. Olson felfedezte, hogy ha több mint
egy teáskanálnyival változtatja meg a kávé mennyiségét a hat csészés
kávésedényében, akkor Olson észreveszi ezt. De nem fedezi fel az egy teáskanálnyinál
kisebb változást. Ha A és B két különböző csésze kávé, akkor azt írjuk, hogy A  B ,
amennyiben Olson az A csészét előnyben részesíti a B csészével szemben. Írjuk azt,
hogy AB, amennyiben Olson vagy preferálja az A-t a B-vel szemben, vagy nem tud a
kettő között különbséget tenni. Írjuk azt, hogy A ~ B, ha Olson nem tud különbséget
tenni az A és a B csésze között. Tegyük fel, hogy Olsonnak három csésze kávét
kínálnak, A és B és C mindegyike Olsonék hatcsészés edényében főtt. Az A csésze 14
teáskanálnyi kávéval készült, a B csésze 14,75, míg a C csésze 15,5 teáskanálnyival.
Az alábbi kifejezésekről döntse el, hogy igazak vagy hamisak!

a) A ~ B _____________________________________________________________

b) B ~ A _____________________________________________________________

c) B ~ C _____________________________________________________________

d) A ~ C _____________________________________________________________

e) C ~ A _____________________________________________________________

f) A  B _____________________________________________________________

g) B  A _____________________________________________________________

h) B  C _____________________________________________________________

i) A  C _____________________________________________________________

j) C  A _____________________________________________________________

15
k) A  B _____________________________________________________________

l) B  A _____________________________________________________________

m) B  C _____________________________________________________________

n) A  C _____________________________________________________________

o) C  A _____________________________________________________________

p) Olson „legalább olyan jó, mint” relációja () tranzitív? ______________________

q) Olson „nem tud különbséget tenni” relációja (~) tranzitív? ___________________

r) Olson „jobb mint” relációja () tranzitív? _________________________________

16
 4. fejezet
A hasznosság
Bevezetés
Az előző fejezetben a preferenciákkal és a közömbösségi görbékkel ismerkedtünk
meg. Most megismerjük a preferenciák leírásának más módját: a hasznossági
függvényt. Egy személy preferenciáit megjelenítő hasznossági függvény olyan
függvény, amely minden jószágkosárhoz hozzárendeli a hasznosságnak egy
számértékét. Ez a hozzárendelés úgy történik, hogy egy (x,y) jószágkosár nagyobb
számértéket kap, mint egy ( x ,y ) jószágkosár, akkor és csak akkor, ha a fogyasztó
előnyben részesíti az (x,y) kosarat az ( x ,y ) kosárhoz képest. Ha a fogyasztó
rendelkezik egy U ( x1 , x 2 ) hasznossági függvénnyel, akkor számára közömbös lesz
két olyan kosár, melyekhez ugyanazon hasznossági értéket rendeli a függvény.
Ha ismeri egy fogyasztó hasznossági függvényét, akkor meg tudja határozni
bármely jószágkosárra a rajta átmenő közömbösségi görbét. Emlékezzen rá az előző
fejezetből, hogy amikor az 1-es jószágot ábrázolja a vízszintes tengelyen, a 2-es
jószágot pedig a függőlegesen, akkor egy ( x1 , x2 ) ponton átmenő közömbösségi
görbe meredeksége a helyettesítési határarány! Fontos és kényelmes számunkra, hogy
egy közömbösségi görbe meredeksége egyenlő az 1-es jószág határhaszna és a 2-es
jószág határhaszna hányadosának mínusz egyszeresével. Azok számára, akik kicsit
jártasak az analízisben, a határhaszon kiszámítása könnyű feladat. Bármelyik jószág
határhasznát úgy számíthatjuk, hogy deriváljuk a hasznossági függvényt az adott
jószág szerint, miközben a másik jószág mennyiségét konstansnak vesszük. (Ha
egyáltalán nem jártas a matematikai analízisben, akkor a határhaszon közelítő értékét
kiszámíthatja a tankönyvben ismertetett módszerrel. De e példatári fejezet elején
mindjárt sorba vesszük néhány gyakori hasznossági függvény határhaszon függvényét.
Ha Ön nem is tudja kiszámítani ezeket, nyugodtan lapozzon vissza ehhez a listához,
amikor a későbbi feladatok a határhasznok alkalmazását kívánják meg!)

Példa: Artúr hasznossági függvénye a következő: U ( x1 , x2 )  x1 x2 . Határozzuk meg

Artúr azon közömbösségi görbéjét, amelyik átmegy a (3,4) ponton! Először
számítsuk ki a hasznosságát: U (3,4)  3  4  12 ! Az ezen a ponton áthaladó
közömbösségi görbe mindazon ( x1 , x2 ) kombinációkból áll, amelyek esetében
x1 x2  12 . Ez az egyenlet egyenértékű az x2  12 / x1 egyenlettel. Így Artúr (3,4)
ponton áthaladó közömbösségi görbéjének megrajzolása nem más, mint a x2  12 / x1
egyenletű görbe megrajzolása. Az ( x1 , x2 ) pontban az 1-es jószág határhaszna x2 , a

17
2-es jószág határhaszna x1 . Ezért Artúr helyettesítési határaránya a (3,4) pontban
 x2 / x1  4 / 3 .

Példa: Artúr bácsikája, Basil a következő hasznossági függvénnyel rendelkezik:

U * ( x1, x2 )  3x1x2  10 . Vegyük észre, hogy U * ( x1 , x2 )  3U ( x1 x2 )  10 , ahol
U ( x1 , x 2 ) Artúr hasznossági függvénye! Mivel U * megegyezik U egy pozitív
többszörösének és egy konstansnak a különbségével, ezért bármely változás a
fogyasztásban, ami növeli U értékét, szükségképp növeli U* értékét is (és fordítva is).
Tehát azt mondhatjuk, hogy Basil hasznossági függvénye pozitív monoton
transzformációja Artúr hasznossági függvényének. Keressük meg Basil közömbösségi
görbéjét, amely átmegy a (3,4) ponton! Először számítsuk ki a hasznosságát:
U * (3,4)  3  3  4  10  26 ! Az ezen a ponton áthaladó közömbösségi görbe mindazon
( x1 , x2 ) kombinációkból áll, amelyek esetében 3x1 x2  10  26 .
Egyszerűsítsük ezt az egyenletet úgy, hogy mindkét oldalához hozzáadunk 10-et és
osztjuk 3-mal! Így x1 x2  12 , vagy ami ezzel egyenértékű: x2  12 / x1 . Ez pontosan
megegyezik Artúr (3,4) ponton áthaladó közömbösségi görbéjével. Persze ezt
tudhattuk előre, mivel ha két fogyasztó hasznossági függvénye egymásnak pozitív
monoton transzformációi, akkor bármely két jószágkombináció ugyanazon
preferenciarelációban áll mindkét fogyasztó számára.

Mire végére ér e fejezetnek, reményeink szerint a következőkre lesz képes:

 felrajzolni egy adott jószágkombináción átmenő közömbösségi görbét, amennyiben
ismeri a hasznossági függvényt;
 a hasznossági függvény ismeretében kiszámítani a határhasznokat és a
helyettesítési határarányt;
 megállapítani, hogy egy hasznossági függvény monoton transzformációja-e egy
másiknak, és felismerni, hogy ez mit jelent a preferenciákra vonatkozóan;
 felírni olyan hasznossági függvényeket, amelyek tökéletes kiegészítő és tökéletes
helyettesítő javak esetén az azokból álló kosarakra vonatkozó preferenciákat repre-
zentálják;
 felismerni a gyakran tanulmányozott preferenciákra vonatkozó hasznossági
függvényeket, mint a tökéletes helyettesítés, a tökéletes kiegészítés és egyéb tört
közömbösségi görbék, a kvázilineáris hasznosság és a Cobb-Douglas hasznosság
eseteit.

4.0. Bemelegítő feladat. Ez az első a különböző bemelegítő feladatok közül,

amelyekkel találkozni fog a példatárban. E feladatok a későbbi problémák
megoldásához szükséges alapvető számítási módokat mutatják meg. Az összes
bemelegítő feladat végeredményét megtalálja a megoldások között. Ha a bemelegítő

18
feladatokat könnyűnek és unalmasnak találja, akkor menjen tovább, ugorja át őket és
fogjon bele a lényegi feladatokba! Később is visszatérhet, hogy áttekintse ezeket, ha
megakad valahol.
E feladatban határhasznokat és helyettesítési határarányt kell számolnia néhány
általános hasznossági függvény esetében. Ezek a hasznossági függvények több
fejezetben is visszaköszönnek, ezért igen hasznos már most megismerni őket. Ha
jártas az analízisben, akkor ezt gyerekjátéknak fogja találni. Ha az Ön
analízisismeretei ingatagok, vagy teljesen hiányoznak, az első három hasznossági
függvényt akkor is képes kezelni a tankönyvi meghatározások segítségével. E három
eset könnyű, mivel lineáris hasznossági függvényekről van szó. Az analízisismeretek
hiányában a többi választ pedig másolja ki a megoldásokból, és használja ezeket a
későbbi feladatokban, mikor szembekerül ezekkel a függvényekkel!

u( x1 , x2 ) MU1 ( x1 , x2 ) MU 2 ( x1 , x2 ) MRS ( x1 , x2 )
2 x1  3x2
4 x1  6 x2
ax1  bx2
2 x1  x 2
ln x1  x2
v( x1 )  x2
x1 x2
x1a x 2b
( x1  2)( x2  1)
( x1  a)( x2  b)
x1a  x 2a

4.1. (0) Emlékezzünk a 3.1.-es feladatban Károlyra, aki csak almát és banánt
fogyaszt! Korábban megvizsgáltuk két közömbösségi görbéjét, most azonban
megadjuk mindazokat az információkat, amelyek segítségével Károly összes
közömbösségi görbéjét meg tudja találni. Ehhez nem kell más, csak Károly
hasznossági függvénye, ami legyen: U ( x A , xB )  x A xB .
a) Károlynak 40 almája és 5 banánja van. Károly hasznossága a (40,5) kosár esetén

U (40,5)  __________. A (40,5) ponton áthaladó közömbösségi görbe minden olyan

19
( x A , xB ) jószágkosarat tartalmaz, amelyekre felírható, hogy x A xB  ________. Vagyis

a (40,5) ponton áthaladó közömbösségi görbe egyenlete xB  __________. Az alábbi

koordináta-rendszerbe rajzolja be azt a közömbösségi görbét, amely mutatja mindazon
kosarak halmazát, amelyeket Károly épp annyira szeret, mint a (40,5) kombinációt!

Banán
40

30

20

10

0
10 20 30 40
Alma

b) Donna felajánlja Károlynak, hogy 25 almáért 15 banánt ad cserébe. Ha Károly

belemegy a cserébe, jobb kombinációhoz jut, mint a (40,5)? _____________________

Donna maximum hány almát remélhet cserébe a 15 banánért, ha azt akarja elérni,
hogy Károly biztosan hajlandó legyen a cserére, vagy legalábbis közömbös legyen

számára? ________________ (Útmutatás: ha Donna 15 banánt ad Károlynak, akkor

összesen 20 banánja lesz. Ha 20 banánja lesz, akkor hány almára van szüksége ahhoz,
hogy ugyanolyan elégedett legyen, mint a csere nélkül?)

4.5. (0) Emlékezhet rá, hogy Stréb Erika Hűdekemény professzorhoz jár
mikroökonómia szemináriumra. Erika két vizsgát fog tenni és a két évközi vizsgán
elért pontszám közül a rosszabbik fogja meghatározni a végső jegyét. Erika a lehető
legjobb eredményt szeretné elérni a kurzuson.
a) Írjon fel egy hasznossági függvényt, amely kifejezi Erika preferenciáit a két vizs-

gán elérhető x és y pontokra vonatkozóan! U ( x, y)  ___________________________

20
4.6. (0) Emlékszünk Deb Ellára és Határ Olgára az előző fejezetből. Deb Ella úgy
véli, hogy egy 16 unciás sör pont olyan jó, mint két 8 unciás. Határ Olga viszont csak
8 unciát iszik meg egyszerre és utálja az állott sört, így számára egy 16 unciás doboz
se nem jobb, se nem rosszabb, mint egy 8 unciás.
a) Írjon fel egy hasznossági függvényt, amely kifejezi Deb Ella preferenciáit a 8
unci-ás és 16 unciás söre vonatkozóan! Legyen x a 8 unciás és y a 16 unciás sör
dobozainak

száma! _______________________________________________________________
b) Most írjon fel egy hasznossági függvényt, amely kifejezi Határ Olga preferenciáit!

_____________________________________________________________________
c) Kifejezné Deb Ella preferenciáit az U ( x, y)  100x  200 y hasznossági függvény?

____________ Kifejezné Deb Ella preferenciáit az U ( x, y )  (5 x  10 y ) 2 hasznossági

függvény? _________________ Kifejezné Deb Ella preferenciáit az U ( x, y)  x  3 y

hasznossági függvény? __________________________________________________

d) Adjon meg két olyan jószágkosarat, amelyekre igaz, hogy Deb Ella az első kosarat
többre értékeli, mint a másodikat, míg Határ Olga a második kosarat preferálja az

elsővel szemben! _______________________________________________________

4.10. (0) Igénytelen Irén preferenciáit a következő hasznossági függvény írja le:
U (a, b)  ab 100 , ahol a az általa fogyasztott kutyaeledel, b pedig az általa
fogyasztott bab mennyiségét jelöli (dekagrammban).
a) A következő oldalon található ábrában vázolja fel azon pontok mértani helyét,
amelyek Irén számára közömbösek a 8 dkg kutyaeledel és 2 dkg bab kombinációval!
Vázolja fel azon pontok mértani helyét is, amelyek Irén számára közömbösek a 6 dkg
kutyaeledel és 4 dkg bab kombinációval!

21
 Bab
8

0
2 4 6 8
Kutyaeledel

b) Feslett Fruzsi preferenciáit a kutyaeledelre és babra vonatkozóan a

V (a, b)  1000a 2b 2 hasznossági függvény írja le, ahol hasonlóképpen a a kutyaeledel,
b pedig a bab mennyiségét jelöli (dekagrammban). A következő ábrában vázolja fel
azon pontok helyét, amelyek Fruzsi számára közömbösek a 8 dkg kutyaeledel és 2 dkg
bab kombinációval! Vázolja fel azon pontok helyét is, amelyek Fruzsi számára
közömbösek a 6 dkg kutyaeledel és 4 dkg bab kombinációval!
Bab
8

0
2 4 6 8
Kutyaeledel
c) Irén preferenciái konvexek? ___________ És Fruzsié? ______________________

22
d) Miben különböznek a két hölgy felrajzolt közömbösségi görbéi? ______________
e) Hogyan tudta volna ezt az eredményt megsejteni, anélkül, hogy a közömbösségi

görbéket felrajzolta volna? _______________________________________________

23
 5. fejezet
A választás

Bevezetés

A költségvetés és a preferenciák tanulmányozása után eljött az ideje, hogy

„összehozzuk” a két fogalmat és valamit kezdjünk velük. Ebben a fejezetben azokat a
jószágkosarakat tanulmányozzuk, amelyeket a hasznosságmaximalizáló fogyasztó
választ adott költségvetési korlát mellett.
Adott árak és jövedelem mellett tudjuk már, hogy miképpen kell ábrázolni a
fogyasztó költségvetési korlátját. Ha ismerjük a fogyasztó preferenciáit, akkor néhány
közömbösségi görbéjét is meg tudjuk rajzolni. A fogyasztó az adott költségvetésből
elérhető „legjobb” közömbösségi görbén szeretne egy kosarat választani. Ám, hogy
ezt megtehessük, arra a kérdésre kell felelnünk: „Hol találom meg a fogyasztó által
elérhető leginkább kívánatos kosarat?” A válasz: nézzük át a tipikus helyeket. Hol
vannak a tipikus helyek? Ahogy a tankönyvből megismertük, három ilyen tipikus hely
van: (i) a közömbösségi görbe és a költségvetési egyenes érintési pontja, (ii) a
közömbösségi görbék töréspontja, és (iii) az a „sarok-pont”, ahol a fogyasztó csak az
egyik jószág fogyasztására specializálja magát.
Most megtanuljuk, hogy miképpen találjuk meg az érintési pontot, ha ismerjük a
fogyasztó hasznossági függvényét, a jószágok árait, és a fogyasztó jövedelmét. A költ-
ségvetési egyenes és a közömbösségi görbe érinti egymást egy ( x1 , x2 ) pontban, ha
ebben a pontban azonos a meredekségük. Az ( x1 , x2 ) pontban a közömbösségi görbe
meredeksége  MU1 ( x1 , x2 ) / MU 2 ( x1 , x2 ) . (Ez a meredekség egyébként nem más
mint a helyettesítési határráta.) A költségvetési egyenes meredeksége  p1 / p2 . Ezért
egy közömbösségi görbe akkor érint egy költségvetési egyenest adott ( x1 , x2 ) pontban,
ha MU1 ( x1 , x2 ) / MU 2 ( x1 , x2 )  p1 / p2 . Mivel ebben az egyenletben két ismeretlenünk
van ( x1 és x2 ), még egy egyenletre van szükségünk, amely a költségvetési korlát lesz:
p x  p x  m . Ezzel megkapjuk a megoldást a keresett x -re és x -re.1
1 1 2 2 1 2

Példa: Egy fogyasztó hasznossági függvénye U ( x1 , x2 )  x12 x2 . Az 1. jószág ára

p1  1 , a 2. jószágé pedig p2  3 , a jövedelme 180. Ekkor az MU1 ( x1 , x2 )  2 x1 x2 és

1 Ha elfelejtenénk, hogy a MRS képlete  MU / MU vagy  MU / MU , akkor elég arra

1 2 2 1
gondolnunk, hogy az érintési pont ott van, ahol a két jószág határhasznainak és árainak az
aránya egyforma.

24
az MU 2 ( x1 , x2 )  x12 . Így a helyettesítési határráta  MU1 ( x1 , x2 ) / MU 2 ( x1 , x2 ) 
 2 x1 x2 / x1  2 x2 / x1 . A közömbösségi görbéje akkor érinti a költségvetési korlá-
2

tot, ha  2 x2 / x1   p1 / p2  1 / 3 . Egyszerűsítéssel kapjuk, hogy 6 x2  x1 . Ezt az

egyszerű kétismeretlenes egyenletet úgy kaptuk, hogy csak az egyik egyenletet
használtuk fel. A másik egyenlet a költségvetési egyenes egyenlete: x1  3x2  180 . A
kétismeretlenes egyenletrendszerünket megoldva kapjuk, hogy x1  120 és x2  20 .
Vagyis a fogyasztónk az ( x1, x2 )  (120,20) kosarat fogja választani.

Törés- vagy sarokpont esetén nem tudjuk alkalmazni az érintési feltétel egyenletét,
hiszen az ahhoz sükséges meredekségeknek nem mindegyike van feltétlenül
értelmezve. A költségvetési egyenes egyenlete azonban megmarad. A második
egyenletnek pedig azt kell kifejeznie, hogy egy törés- vagy egy sarokpontban
vagyunk. Néhány példa után látni fogjuk, hogyan kell ezt alkalmazni.

Példa: A fogyasztó hasznossági függvénye U ( x1 , x2 )  minx1 ,3x2  . Az 1. jószág ára

p1  2 , a 2. jószágé pedig p2  1 , a jövedelme 140. A közömbösségi görbéi L-
alakúak. Az L-alakú görbék töréspontjai az x1  3x2 egyenes mentén fognak
elhelyezkedni. Mivel tudjuk, hogy a fogyasztó egy töréspontot fog választani, ezért ez
az x1 és x2 meghatározásához szükséges első egyenlet. A másik a költségvetési
egyenesé: 2 x1  x2  140 . Az egyenletrendszer megoldása x1  60 és x2  20 . Vagyis
a fogyasztónk az ( x1, x2 )  (60,20) kosarat fogja választani.

A gyakorlatok megoldása után várhatóan képes lesz arra, hogy

 kiszámítsa azt a legjobb fogyasztási kosarat, amelyet a fogyasztó még
megengedhet magának adott árak és jövedelem mellett, amikor a még
megengedhető legjobb kosár érintési pontként adódik;
 megtalálja azt a legjobb fogyasztási kosarat, amelyet egy tört preferenciákkal
rendelkező fogyasztó még megengedhet magának adott árak és jövedelem mellett;
 felismerje azokat a szokásos példákat, ahol a legjobb megengedhető kosár a
költségvetési halmaz sarokpontjaként adódik;
 ábrázolni tudja a fenti típusú egyensúlyi helyzeteket;
 alkalmazni tudja a tanult módszereket olyan valóságból eredő választási
helyzetekre, ahol bizonyos nemlineáris költségvetésekkel van dolgunk.

5.1. (0) A korábbi, 3.1. példában Károly alma és banán iránti preferenciáit az
U ( x A , xB )  x A xB hasznossági függvénnyel írtuk le. Tegyük fel, hogy az alma ára 1,
és a banáné 2, valamint hogy Károly jövedelme 40.

25
a) Az következő ábrába rajzolja fel kék tollal Károly költségvetési egyenesét!
(Használjon vonalzót, és próbáljon pontosan rajzolni!) Jelöljön be néhány olyan
pontot az ábrába, amely a 150 hasznossági szinthez tartozó közönbösségi görbén
fekszik, és rajzolja is be ezt a görbét piros tollal! Most jelöljön be néhány olyan pontot
az ábrába, amely a 300 hasznossági szinthez tartozó közönbösségi görbén fekszik, és
rajzolja be a görbét fekete ceruzával!

Banán
40

30

20

10

0
10 20 30 40
Alma

b) Van-e olyan elérhető kosár Károly számára, amelynek a hasznossága 150? ______

c) Van-e olyan elérhető kosár Károly számára, amelynek a hasznossága 300? ______
d) Az ábrán jelöljön be egy olyan, Károly számára megengedhető pontot, amely
számára 150-nél nagyobb hasznosságot ad! Jelölje meg ezt a pontot A-val!
e) A felrajzolt két közömbösségi görbe egyike sem érinti Károly költségvetési egye-
nesét. Találja meg azt, amelyik érinti! Bármely ( x A , xB ) pontnál Károly helyettesítési
határrátája az x A és az x B mennyiségek függvénye. Valóban, ha kiszámítja Károly
hasznossági függvényéhez tartozó határhasznok hányadosát, akkor megkapja, hogy
MRS ( x A , xB )   xB / x A . Ez a közömbösségi görbe meredeksége az ( x A , xB ) pontban.

Károly költségvetési egyenesének meredeksége ________. (Számszerű választ adjon!)

f) Írja fel egyenlet formájában, hogy a költségvetési egyenes érint egy közömbösségi

26
görbét az ( x A , xB ) pontban! ____________________________ Ennek az egyenletnek
sok megoldása van, amelyek olyan pontoknak felelnek meg, melyek más és más
közömbösségi görbén helyezkednek el. Húzzon ceruzával az ábrába egy olyan
vonalat, amely összeköti ezeket a pontokat!
g) A Károly számára még megengedhető legjobb kosár valahol a ceruzával most meg-
rajzolt vonal mentén fog elhelyezkedni. Tudjuk, hogy ugyanakkor rajta kell lennie a
költségvetési egyenesen. A felette lévő pontok számára nem elérhetők. Az egyenes
alatti pontokhoz képest pedig növelheti a vásárlását mindkét jószágból, ezáltal jobb
helyzetbe kerülhet. Jelölje az ábrán E-vel a még megengedhető legjobb kosarat! Ez a

pont ott van, ahol x A  ____ és xB  _____ Igazolja a választását úgy, hogy a költség-
vetési egyenes és az érintési feltétel által meghatározott egyenletrendszert megoldja!

h) Mekkora Károly hasznossága a (20,10) kosár fogyasztása esetén? _____________

i) Húzza be az ábrába piros tollal az ezen a kosáron átmenő közömbösségi görbét!

Keresztezi-e, érinti-e, vagy el sem éri ez a görbe a költségvetési egyenest? _________

5.7. (0) Linus hasznossági függvénye U ( x, y)  x  3 y .

a) Rajzolja be a következő ábrába kék tollal azt a közömbösségi görbét, amely
keresztülmegy az ( x, y)  (3,3) ponton! Fekete tollal rajzolja be azt a közömbösségi
görbét, amely a 6 hasznossági szinthez tartozik!

Y
16

12

0
4 8 12 16
X

27
b) Húzza be ugyanabba az ábrába piros tollal Linus költségvetési egyenesét, ha az x

ára 1, az y-é 2, és a jövedelme 8. Melyik kosarat választja? ______________________

c) Mit választ Linus akkor, ha az x ára 1, az y-é 4, és a jövedelme 8? _____________

5.10. (0) Egy középiskolának 60 000 dollár áll a rendelkezésére, hogy

számítógépeket (C) és egyéb berendezéseket (X) vásároljon. Ennek alapján a
költségvetési egyenlet C  X  60 000 . A középiskola jelenleg úgy tervezi, hogy
20 000 dollárt fordít számítógépekre.
A kormányzat ösztönözni akarja a középiskolák számítógép-vásárlásait, amelyre
négy tervet dolgozott ki.
A terv: a kormányzat minden középiskolának 10000 dollár feltétel nélküli támogatást
nyújt.
B terv: az állam 10 000 $-t ad minden olyan iskolának, amely vállalja, hogy az eddig
tervezettnél legalább 10 000 dollárral többet költ számítógépekre. Minden középiskola
dönthet úgy, hogy nem vesz részt a programban, ebben az esetben nem kap pénzt, és
nem is kell növelnie a számítógépre fordított kiadádásait.
C terv: a középiskola minden, számítógépre fordított 1 dollárnyi kiadása után a
kormány ad 50 centet a középiskolának.
D terv: ez ugyanaz, mint a C terv, csak a kormányzat maximum 10 000 dollárt ad egy
középiskolának.
a) Írja fel középiskolánk költségvetési korlátjának egyenletét az A tervre vonatkozó-

an! _________________________ Rajzolja be ezt az egyenest fekete tollal az ábrába!

b) A B terv bevezetése esetén a középiskola költségvetési halmaza határának két,
különálló, negatív meredekségű szakasza van. Az egyik ilyen szakasz azokat az
eseteket írja le, amikor a középiskola legalább 30 000 dollárt költ számítógépekre. Ez

a szakasz a (C, X )  (70 000,0) pontot és a (C, X )  ____________ pontot köti össze.
c) Egy másik szakasz azon eseteknek felel meg, amikor a középiskola 30000-nél
kevesebbet költ számítógépekre. Ez a szakasz a (C, X )  (0,60 000) pontot és a

(C, X )  ___________ pontot köti össze. Rajzolja be piros tintával ezt a két szakaszt!
d) A C terv elfogadása esetén a középiskola C dollárt költ számítógépekre, ezért
X  60 000  0,5C dollárnyi pénze marad más jószágok vásárlására. Ezért a költ-

ségvetési egyenesének egyenlete ________________________________ Rajzolja be

kék tintával ezt a költségvetési egyenest is!

28
 e) Ha a D tervet valósítják meg, akkor a költségvetési korlát két egyenes szakaszból
áll, amelyek annál a pontnál találkoznak, ahol a számítógépekre fordított kiadás

__________ és az egyéb jószágokra fordított kiadás ___________________________

f) A laposabb szakasz meredeksége __________ A meredekebb szakaszé _________

Rajzolja be a két szakaszt ceruzával!

Egyéb javakra költött összeg (ezer dollár)

60

50

40

30

20

10

0
10 20 30 40 50 60
Számítógépre költött összeg (ezer dollár)

5.11. (0) Tegyük fel, hogy a középiskola preferenciáit az U (C, X )  CX 2

hasznossági függvény írja le. Nézzük meg, hogy az előző pontban leírt tervek
bevezetése milyen mértékben érintik a középiskolánk számítógép-vásárlásait!
a) Határozza meg, hogy a középiskola  miközben maximalizálja a hasznosságát az
adott költségvetési korlátja mellett  mennyit fog fordítani számítógépekre, ha a kor-

mányzat a fenti tervek egyikét sem vezeti be! ________________________________

b) Határozza meg, hogy a középiskola  miközben maximalizálja a hasznosságát az
adott korlát mellett  mennyit fog fordítani számítógépekre, ha a kormányzat az A ter-

vet vezeti be! __________________________________________________________

c) Az ábrán rajzolja be azt a közömbösségi görbét, amely keresztülmegy a
(30 000, 40 000) ponton, ha a B tervet vezetik be! Melyik a meredekebb ennél a pont-

nál: a közömbösségi görbe, vagy a költségvetési egyenes? ______________________

29
d) Határozza meg, hogy a középiskola  miközben maximalizálja a hasznosságát az
adott korlát mellett  mennyit fog fordítani számítógépekre, ha a kormányzat a B ter-

vet vezeti be! (Útmutatás: vessen egy pillantást az ábrára!) ______________________

e) Határozza meg, hogy a középiskola  miközben maximalizálja a hasznosságát az
adott korlát mellett  mennyit fog fordítani számítógépekre, ha a kormányzat a C ter-

vet vezeti be! __________________________________________________________

f) Határozza meg azt, hogy a középiskola  miközben maximalizálja a hasznosságát
az adott korlát mellett  mennyit fog fordítani számítógépekre, ha a kormányzat a D

tervet vezeti be! ________________________________________________________

30