Makro ZH

Makroökonómiai jelenségek mérése
A felsorolt alapfogalmakat illessze az alábbi állításokban kihagyott helyre! Egy fogalmat több helyen is
felhasználhat.
a) aktívak f) foglalkoztatottak k) munkanélküliek
b) állományjellegű változó g) foglalkoztatottsági ráta l) részvételi ráta
c) bázisidőszaki h) folyamatjellegű változó m) tárgyidőszaki
d) endogén változó i) GDP
e) exogén változó j) inaktívak
1) A makroökonómiai mutatók időbeliségét tekintve definiáljuk az ún. ____________________, amelyeket

egy adott időpontban értelmezünk, valamint az ún. ____________________, amelyeket pedig egy adott
időintervallumban tudunk értelmezni.
2) Modellezéstechnikai szempontból léteznek az ún. ____________________, amelyek a modellek

bemeneti változói, és segítségükkel magyarázzuk a modellek ún. ____________________, amelyek a
kimeneti változók, és ezek alakulását próbáljuk meg kiszámolni.
3) A legfontosabb, aggregált makrogazdasági teljesítményt leíró mutató a ____________________, amely

megmutatja adott idő alatt (azaz ez egy ____________________), adott gazdaságban megtermelt, végső
felhasználásra szánt termékek és szolgáltatások piaci áron vett összértékét.
4) Tartalmi felosztás alapján egy másik fontos kategória: a munkapiaci mutatók. A munkapiac
szempontjából releváns embertömeg a munkaképes korú lakosság, amelyet két alapvető kategóriára osztunk,
a(z) ____________________ és a(z) ____________________. Az aktívakat további két csoportba tudjuk
tagolni, a(z) ____________________ és a(z) ____________________.
5) A munkapiaci abszolút számok helyett jellemzően arányokat képzünk az országok közötti könnyebb
összehasonlíthatóság érdekében. Három fontos munkapiaci rátát tudunk definiálni, amelyek a következők:
a(z) ____________________ és a munkaképes korúak hányadosaként definiált ____________________; az
aktívak és a munkaképes korúak hányadosaként definiált ____________________; valamint a(z)
____________________ és a(z) ____________________ hányadosaként definiált munkanélküliségi ráta.
6) Végül szintén fontos tartalmi kategória az árváltozást leíró mutatók, mint például a GDP-deflátor és a
fogyasztói árindex. A két mutató között számos különbség van, például súlyozásukat tekintve: a CPI
____________________ súlyozású index, amíg a GDP-deflátor ____________________ súlyozású.
1) Az alábbiak közül flow típusú (folyamatjellegű) változó
1. a bruttó hazai termék (GDP).

2. a fogyasztási kiadások.
3. az állóeszköz-beruházás.
4. A felsoroltak közül mindegyik flow típusú változó.
2) Az alábbiak közül stock típusú (állományjellegű) változó
1. a munkanélküliségi ráta.
2. a pénzmennyiség.
3. az államadósság.
4. A felsoroltak közül mindegyik stock típusú változó.
3) Egy közgazdasági modell segítségével szeretnénk leírni, hogyan módosul a kék toll ára, ha csökken a
fekete toll ára, amelyről tudjuk, hogy a kék toll nem tökéletes helyettesítője. Ebben a modellben
1. a kék toll ára endogén változó, a fekete toll ára pedig exogén változó.
2. a kék toll ára exogén változó, a fekete toll ára pedig endogén változó.
3. a kék toll és a fekete toll ára is endogén változó.
4. a kék toll és a fekete toll ára is exogén változó.
4) Annak érdekében, hogy elkerüljük a halmozódási problémát a GDP számításakor, milyen típusú javakat
nem számolunk bele?
1. A közbülső javakat.
2. A különböző tőkejavakat.
3. A készletfelhalmozást.
4. A nem piaci javakat.
5) Az alábbiak közül melyiket vesszük figyelembe a GDP meghatározásakor?
1. Mishkin professzor eladja használt autóját.

2. Mishkin professzor zsömlét vásárol.
3. Mishkin professzor szomszédja garázsvásárán megvásárolja annak antik komódját.
4. Mishkin professzor ad a gyermekének $5-t, amiért az felporszívózott.
6) Az alábbiak közül melyik számít beruházási kiadásnak a GDP meghatározásakor?
1. Egy magánszemély részvényt vásárol.

2. Egy magánszemély használt lakást vásárol.
3. Egy farmer megvásárolja szomszédja traktorját.
4. A fentiek közül egyik sem számít beruházásnak.
7) A fejlett országokban a GDP-ben a legnagyobb részarányt a __________ képviseli.
1. fogyasztás
2. beruházás
3. kormányzati vásárlások
4. nettó export
8) Egy nyitott gazdaságban a GDP megegyezik __________
1. a fogyasztás, a beruházás és a kormányzati vásárlás összegével.

2. a fogyasztás, a beruházás, a kormányzati vásárlás és az export összegével.
3. a fogyasztás, a beruházás, a kormányzati vásárlás, az export és az import összegével.
4. Egyik megadott válasz sem helyes.
9) Ha egy gazdaságban a végső felhasználásra szánt javakból előállított mennyiség a korábbi periódushoz
képest nem változik, de az összes ár az eredeti háromszorosára növekszik, akkor
1. a nominális GDP nem változik.

2. a nominális GDP az eredeti egyharmadára csökken.
3. a nominális GDP az eredeti háromszorosára növekszik.
4. Ennyi információ alapján a nominális GDP változási irányát nem tudjuk megmondani.
10) A reál GDP __________ árak, a nominális GDP __________ árak mellett mutatja az országhatáron
belül, adott idő alatt termelt, végső felhasználásra szánt termékek és szolgáltatások piaci áron számított
összértékét.
1. bázisidőszaki; bázisidőszaki
2. tárgyidőszaki; bázisidőszaki
3. bázisidőszaki; tárgyidőszaki
4. tárgyidőszaki; tárgyidőszaki
11) Az inflációs ráta
1. mindig pozitív.
2. lehet negatív is, ezt dezinflációnak nevezzük.
3. az árszint egy adott időszak alatt bekövetkezett százalékos változását mutatja.
4. minden esetben pontosan méri a megélhetési költségek változását.
12) Egy család a vasárnapi ebédhez húst vásárol. Ez a nemzetijövedelem-számvitelben
1. beruházásnak minősül.
2. közbülső felhasználásnak minősül.
3. kormányzati vásárlásnak minősül.
4. fogyasztásnak minősül.
13) A fogyasztói árindex különböző javak árainak súlyozott átlagaként adódik. Ezek a súlyok azt írják le,
hogy
1. a reprezentatív fogyasztó fogyasztói kosarában mekkora szerepe volt az adott jószágnak a

bázisidőszakban.
2. a reprezentatív fogyasztó fogyasztói kosarában mekkora szerepe volt az adott jószágnak a
tárgyidőszaban.
3. az adott jószág mekkora részét képezte a bázisidőszaban az adott országban megtermelt, végső
felhasználásra szánt javak halmazának.
4. az adott jószág mekkora részét képezte a tárgyidőszaban az adott országban megtermelt, végső
felhasználásra szánt javak halmazának.
14) A munkanélküliségi ráta
1. a munkanélküliek és a gazdaságilag aktív lakosság arányát mutatja.

2. a munkanélküliek és a foglalkoztatottak arányát mutatja.
3. a munkanélküliek és a gazdaságilag inaktív lakosság arányát mutatja.
4. a munkanélküliek és a munkaképes korú népesség arányát mutatja.
15) A foglalkoztatottsági ráta
1. megegyezik (1 – u)-val, ahol u a munkanélküliségi ráta.

2. a foglalkoztatottak és a teljes népesség arányát mutatja.
3. a foglalkoztatottak és a gazdaságilag aktív lakosság arányát mutatja.
4. a foglalkoztatottak és a munkaképes korú népesség arányát mutatja.
Aggregált termelés és termelékenység
a) aggregált termelési függvény h) munka
b) állandó mérethozadék i) reálbér
c) csökkenő határtermék j) teljes tényezőtermelékenység
d) határtermék k) termelési tényező
e) kereslet l) tőke
f) keresleti sokk m) tőke reálbérleti díja
g) kínálati sokk
1) A(z) ____________________ megmutatja, hogy adott mennyiségű termelési tényező használata mellett
mekkora kibocsátás érhető el. A két legfontosabb termelési tényező a(z) ____________________ és a(z)
____________________.
2) Az aggregált termelési függvényben A a(z) ____________________, amely megmutatja a vállalati

szektor hatékonyságát. A felírt termelési függvény ____________________, vagyis ha mindkét
____________________ használt mennyiségét X%-kal növeljük, akkor a kibocsátás is X%-kal növekszik.
3) Megmutatható továbbá, hogy érvényesül rá a(z) ____________________ elve, azaz ha adott termelési
tényező használt mennyiségét ceteris paribus növeljük, akkor annak ____________________ csökken.
4) A két inputpiacon, azaz a(z) ____________________ és a(z) ____________________ piacain az

egyensúlyi inputárakat a(z) ____________________ és a kínálat egyenlőségeként definiáljuk.
5) Megmutatható, hogy a(z) ____________________ megegyezik a tőke ____________________, a(z)

____________________ pedig egyenlő a munka ____________________.
6) Az inputpiacokon elemezni tudjuk különböző sokkok hatását. Például egy negatív

____________________ növeli az adott input árát, míg egy negatív ____________________ csökkenti azt.
1) A teljes tényezőtermelékenység (A) tíz százalékos ceteris paribus növekedése ________ növekedését
okozza.
1. a tőke határtermékének (MPK) 10 százalékos

2. a munka határtermékének (MPL) 10 százalékos
3. a kibocsátás 10 százalékos
4. Mindegyik megadott válasz igaz.
2) A tőke határterméke (MPK)
1. megmutatja, hogy mennyivel növekszik a kibocsátás, ha egy újabb egység tőkét vonunk be ceteris
paribus a termelésbe.
2. tökéletesen versenyző, profitmaximalizáló vállalatoknál optimumban megegyezik a tőke reálbérleti
díjával.
3. a következőképp definiálható
3) Az alábbiak közül melyik okozhatja egy input határtermékének csökkenését?
1. Az adott input reálárának növekedése.

2. Az adott input termelésben használt mennyiségének csökkenése.
3. Technológiai fejlődés.
4. A megadottak közül egyik sem okozhatja.
4) Tegyük fel, hogy egy Cobb–Douglas-típusú aggregált termelési függvénnyel jellemezhető gazdaság
egyensúlyban van, amikor egy járvány elpusztítja a népesség egy részét. Minden más változatlanságát
feltételezve, az alábbiak közül melyik lesz nagyobb az új egyensúlyban?
1. A reálbér.
2. A tőkejövedelem részesedése a teljes jövedelemből.
3. A munkajövedelem részesedése a teljes jövedelemből.
4. A tőke reálbérleti díja.
5) Az állandó mérethozadék azt jelenti, hogy
1. ha minden termelési tényezőből használt mennyiséget X százalékkal növelünk, az a kibocsátás X-nél

nagyobb mértékű százalékos növekedéséhez vezet.
2. ha minden termelési tényezőből használt mennyiséget X százalékkal növelünk, az a kibocsátás X-nél
kisebb mértékű százalékos növekedéséhez vezet.
3. ha minden termelési tényezőből használt mennyiséget X százalékkal növelünk, az a kibocsátás X
százalékos növekedéséhez vezet.
4. ha minden termelési tényezőből használt mennyiséget X százalékkal növelünk, attól a kibocsátás
nem változik, vagyis állandó.
6) Az alábbiak közül melyik okozza a tőke határtermékének növekedését?
1. A felhasznált munkamennyiség ceteris paribus csökkenése.

2. A teljes tényezőtermelékenység ceteris paribus csökkenése.
3. A felhasznált tőkemennyiség ceteris paribus csökkenése.
4. A megadott válaszok közül egyik sem okozza.
7) A munkára érvényesül a csökkenő határtermék elve. Ez grafikusan úgy jelenik meg, hogy a munkára
vonatkozó parciális termelési függvény
1. meredeksége negatív.
2. ellaposodik.
3. a végtelenben nullához tart.
4. meredeksége nulla.
8) Egy gazdaságban rögzített munka- és tőkekínálat mellett növekszik a vállalati szektor munka iránti
kereslete. Ennek hatására
1. növekszik a tőke reálbérleti díja.

2. növekszik a reálbér.
3. növekszik a termelésben használt munka mennyisége.
4. Mindegyik fenti válasz helyes.
9) Amikor a termelésben használt tőkeállomány ceteris paribus növekszik, akkor a munkára vonatkozó
parciális termelési függvény meredeksége minden pontjában _______. Egyúttal pedig a tőke határterméke
(MPK) _______.
1. növekszik; növekszik
2. csökken; növekszik
3. növekszik; csökken
4. csökken; csökken
10) Egy gazdaságban egy exogén sokk hatására ceteris paribus növekszik a termelésben használható munka
mennyisége. Ennek hatására
1. növekszik a kibocsátás.
2. csökken a munka határterméke.
3. csökken a reálbér.
4. Mindegyik fenti válasz igaz.
11) Tekintsük az termelési függvényt. Ha ceteris paribus növeljük a termelésben használt munka
mennyiségét, akkor
1. az egy egységnyi többletmunka által okozott kibocsátásnövekedés nagysága csökken.

2. az egy egységnyi többletmunka által okozott kibocsátásnövekedés nagysága növekszik.
3. az munkások jövedelemrészesedése növekszik.
4. A fenti válaszok közül pontosan kettő igaz.
12) Az alábbi ábra egy gazdaság munkapiacának eredeti (folytonos vonal) és exogén sokk utáni (szaggatott
vonal) állapotát mutatja. Milyen exogén sokk hatására történhetett az ábrázolt változás?
1. Növekedett a termelésben használható munkamennyiség.

2. Csökkent a termelésben használható munkamennyiség.
3. Növekedett a termelésben használható tőkemennyiség.
4. Csökkent a termelésben használható tőkemennyiség.
13) Az alábbi ábra egy gazdaság munkapiacának eredeti (folytonos vonal) és exogén sokk utáni (szaggatott
vonal) állapotát mutatja. Milyen exogén sokk hatására történhetett az ábrázolt változás?
1. Növekedett reálbér.
2. Növekedett a teljes tényezőtermelékenység.
3. Növekedett a tőkekereslet.
4. Mindegyik fenti válasz igaz.
14) Tekintsük az termelési függvényt. Az alábbiak közül melyik okozhatja a munka határtermékének
csökkenését?
1. A termelésben használt tőke mennyiségének ceteris paribus csökkenése.

2. A reálbér növekedése.
3. Technológiai fejlődés.
4. A megadottak közül egyik sem okozhatja.
15) Egy gazdaságban exogén sokk következik be, amelyről csupán annyit tudunk, hogy a
gazdaság munkapiacán az alábbi ábrával jellemezhető változást okozza (a folytonos vonal mutatja a sokk
előtti, a szaggatott vonal pedig a sokk utáni állapotot). A tőkepiacra gyakorolt hatást nem tudjuk. Ennyi
információ alapján az alábbi állítások közül melyik lehet igaz?
1. A tőke reálbérleti díja csökken.

2. A tőke reálbérleti díja növekszik.
3. A tőkekereslet növekszik.
4. A megadottak közül mindegyik lehet igaz.
Megtakarítás és beruházás
a) autonóm fogyasztás e) nagy nyitott gazdaság
b) fizetési mérleg f) nettó tőkekiáramlás
c) ikerdeficit g) társadalmi megtakarítás
d) kiszorítás h) vagyon
1) A(z) __________________ a fogyasztási kiadások exogén része, amely független a modell változóitól
(pl. a rendelkezésre álló jövedelemtől vagy a kamatlábaktól).
2) A(z) ______________ olyan számviteli rendszer, amely minden, az adott ország nemzetközi
forrásáramlásaira hatást gyakorló bevételi és kiadási tételt tartalmaz, akár a magánszektort, akár a
kormányzatot érinti.
3) A(z) ____________ jelensége olyankor áll fenn, amikor a kormányzati vásárlások emelkedése a
költségvetési egyenleg romlása és a társadalmi megtakarítás csökkentése révén a magánberuházások
csökkenését eredményezi.
4) A(z) _______________ olyan gazdaság, amely nyitott a külkereskedelem és a nemzetközi tőkeáramlás

előtt, és mérete kellően nagy ahhoz, hogy megtakarítási és beruházási döntései kihassanak a világpiaci
reálkamatlábra.
5) A(z) ________________ a magánmegtakarítás és a kormányzati megtakarítás összege.
6) A(z) ___________________ a megtakarítás és a beruházás közötti különbség.
7) A(z) __________________ a külkereskedelmi hiány és a költségvetési deficit szimultán jelentkezése.
8) A(z) ____________________ egy személy eszközeinek (például kötvény, részvény, ingatlan, műalkotás
stb.) és kötelezettségeinek különbsége.
1) A magánmegtakarítás
1. a GDP és a fogyasztási kiadások különbségével egyenlő.
2. értékét megkaphatjuk, ha a GDP értékéből levonjuk a fogyasztási kiadásokat és a kormányzati
vásárlásokat.
3. a rendelkezésre álló jövedelem és a fogyasztási kiadások különbségével egyenlő.
4. értékét megkaphatjuk, ha a GDP értékéből levonjuk a nettó adókat és a kormányzati vásárlásokat.
2) A kormányzati megtakarítás
1. a GDP és a kormányzati vásárlások különbségével egyenlő.

2. a GDP és a nettó adóbevételek különbségével egyenlő.
vásárlásokat.
4. a nettó adóbevételek és a kormányzati vásárlások különbségével egyenlő.
3) A társadalmi megtakarítás

vásárlásokat.
2. a GDP és a fogyasztási kiadások különbségével egyenlő.
3. a rendelkezésre álló jövedelem és a fogyasztási kiadások különbségével egyenlő.
4. értékét megkaphatjuk, ha a GDP értékéből levonjuk a nettó adókat és a kormányzati vásárlásokat.
4) Hosszú távon a reálkamatláb növekedésével
1. növekszik a magánmegtakarítások nagysága.

2. növekszik a beruházások nagysága.
3. növekszik a fogyasztási kiadások nagysága.
5) Hosszú távon a reálkamatláb csökkenésével

1. növekszik a társadalmi megtakarítás nagysága.
2. csökken a fogyasztási kiadások nagysága.
3. csökken a megtermelt GDP nagysága.
4. növekszik a beruházások nagysága.
6) Hosszú távon egy zárt gazdaságban az egyensúlyi reálkamatláb értékét növeli egyéb feltételek
változatlansága mellett
1. az adók emelése.
2. a kormányzati vásárlások növekedése.
3. az autonóm fogyasztás csökkenése.
4. az autonóm beruházás csökkenése.
7) Hosszú távon egy zárt gazdaságban az egyensúlyi reálkamatláb értékét növeli egyéb feltételek
1. a kormányzati vásárlások csökkentése.

3. az autonóm beruházás csökkenése.
4. A fentiek közül egyik sem.
8) Hosszú távon egy zárt gazdaságban a kormányzat ceteris paribus növeli a vásárlásait. Ennek hatására
1. a megtakarítási függvény jobbra tolódik, a reálkamatláb csökken és a beruházások növekednek.

2. a megtakarítási függvény balra tolódik, a reálkamatláb növekszik és a beruházások csökkennek.
3. a beruházási függvény jobbra tolódik, a reálkamatláb növekszik és a megtakarítások növekednek.
4. a beruházási függvény balra tolódik, a reálkamatláb csökken és a megtakarítások csökkennek.
9) Hosszú távon, zárt gazdaságban az üzleti kilátások javulásának hatására az autonóm beruházás növekszik.
Ennek eredményeképp

10) Hosszú távon, zárt gazdaságban a fogyasztói optimizmus javulása miatt az autonóm fogyasztás
növekszik. Ennek hatására

11) Az adók emelése adott reálkamatláb és GDP mellett
1. csökkenti a magánmegtakarítást, de növeli a társadalmi megtakarítást.

2. csökkenti a magánmegtakarítást és a társadalmi megtakarítást.
3. növeli a magánmegtakarítást és a társadalmi megtakarítást.
4. növeli a magánmegtakarítást, de csökkenti a társadalmi megtakarítást.
12) Tekintsünk egy zárt gazdaságot hosszú távon, amely az alábbi ábrával jellemezhető egy exogén sokk
előtt (folytonos vonal), valamint után (szaggatott vonal). Az ábrázolt változás oka lehet

2. az adók csökkentése.
3. egy beruházási adókedvezmény bevezetése.
4. A fenti válaszok közül egyik sem helyes.
1. a vállalkozók optimizmusának javulása.

2. egy megtakarítási adókedvezmény visszavonása.
3. egy beruházási adókedvezmény visszavonása.

2. a vállalkozók optimizmusának növekedése.
3. az adók csökkentése.
1. a vállalkozók optimizmusának növekedése.

3. a szociális juttatások emelése.
Pénz és infláció
a) csereeszköz j) nyílt piaci eladás
b) értékmérő k) nyílt piaci vásárlás
c) értékőrző l) pénz
d) Fisher-hatás m) pénz forgási sebessége
e) infláció mennyiségi elmélete n) pénz mennyiségi egyenlete
f) klasszikus dichotómia o) pénzkereslet
g) M1 p) pénzkínálat
h) M2 q) vagyon
i) mennyiségi pénzelmélet
1) A közgazdászok ______________________ alatt olyan eszközöket értenek, amelyek általánosan

elfogadottak termékek és szolgáltatások ellenértékeként, valamint adósságtörlesztésként.
2) __________________ minden olyan eszköz, amely értékőrző funkcióval bír.
3) A pénz funkciói: ______________funkció, ________________ funkció, ____________ funkció.
4) __________________ során a jegybank állampapírt vásárol, s ezzel bővíti a _________________-ot.

5) ____________________során a jegybank állampapírt ad el, s ezzel mérsékli a __________________-ot.
6) Az _____ jelzésű monetáris aggregátumba tartozik a nem banki gazdasági szereplők kezében levő
készpénzállomány, a látra szóló betétállomány és a folyószámlák állománya.
7) Az ______-vel jelölt monetáris aggregátumba tartozik az M1 monetáris aggregátum, valamint néhány

kevésbé likvid eszköz.
8) A ______________________ megmutatja, hogy egy pénzegység adott évben átlagosan hány

tranzakcióban vesz részt.
9) A __________________a nominális jövedelem
és a pénzmennyiség (M) hányadosa.
10) A __________________________a nominális jövedelem, a pénzmennyiség és a forgási sebesség közötti

kapcsolatot írja le (
11) Az emberek által tartani kívánt pénzmennyiséget __________________-nek nevezzük.
12) A __________________szerint adott forgási sebesség mellett a nominális jövedelem nagyságát a

pénzmennyiség alakulása határozza meg.
13) Hosszú távon érvényesül a _____________________, vagyis a gazdaság reáloldala és nominális oldala
teljes mértékben elválik egymástól.
14) A __________________________ alapján érvényes az alábbi összefüggés: az árszínvonalat megkapjuk,

ha a pénzmennyiség és a forgási sebesség szorzatát osztjuk a reáljövedelemmel.
15) Hosszú távon, az _________________________________szerint, adott forgási sebesség mellett az

inflációs ráta megegyezik a pénzmennyiség és az aggregált kibocsátás növekedési ütemeinek különbségével.
16) Hosszú távon, a ______________ szerint, az várt infláció és a nominális kamatláb együtt mozog.
1) A pénz
1. nem jövedelem, mert a jövedelem állományjellegű, míg a pénzmennyiség folyamatjellegű változó.
2. nem jövedelem, mert a jövedelem folyamatjellegű, míg a pénzmennyiség állományjellegű változó.
3. nem vagyon, mert a vagyon fogalmába az értékpapírok, ingatlanok, műkincsek is beletartoznak.
4. nem csereszköz, mert áruért csak árut lehet adni.
2) Az alábbiak közül a leglikvidebb eszköz
1. a folyószámlabetét.
2. a részvény.
3. a kötvény.
4. az ingatlan.
3) Definíció szerint a pénz három célt szolgál. Melyiket NEM az alábbiak közül?
1. Csereeszköz.
2. Értékmérő.
3. Termelési tényező.
4. Értékőrző.
4) Az M1 monetáris aggregátumba tartozik az alábbiak közül
1. az X bank Y banknál elhelyezett betétje.

2. az X bank trezorjában levő készpénz.
3. a bankok jegybanki betétje.
4. a háztartások folyószámlabetétje.
5) Az alábbi tételek egy kivételével részei az Ml-nek. Melyik a KIVÉTEL?
1. A forgalomban levő készpénz.

2. A lekötött betét.
3. A látra szóló betét.
4. Az utazási csekk.
6) Ha egy országban az éves nominális GDP értéke 50 000 Mrd tallér és a pénzmennyiség értéke 10 000
Mrd tallér, akkor ott
1. a pénz forgási sebessége 0,5.
2. a pénz forgási sebessége 50.
3. a pénz forgási sebessége 5.
4. A fentiek közül egyik válasz sem helyes.
7) A pénzkereslet az a pénzösszeg, amit a bankszférán kívüli magángazdasági szereplők
1. összes ingó és ingatlan vagyona ér egy adott időpontban.

2. adott időszakban meg szeretnének takarítani.
3. adott időpontban tartani akarnak.
4. adott időszakban el akarnak költeni.
8) A pénz mennyiségi elmélete szerint az árszínvonal emelkedik,
1. ha egyéb feltételek változatlansága mellett a reálkibocsátás növekszik.

2. ha egyéb feltételek változatlansága mellett a pénz forgási sebessége gyorsul.
3. ha egyéb feltételek változatlansága mellett a pénzmennyiség csökken.
9) A pénz mennyiségi elmélete alapján az árszínvonal hosszú távon emelkedik, ha változatlan forgási
sebesség mellett
1. a pénzmennyiség növekedési üteme és a reál GDP növekedési üteme megegyezik egymással.

2. a pénzmennyiség növekedési üteme kisebb a reál GDP növekedési üteménél.
3. a pénzmennyiség nem változik, a reál GDP viszont emelkedik.
4. a pénzmennyiség növekedési üteme nagyobb a reál GDP növekedési üteménél.
10) A klasszikus dichotómia alapján a jegybank hosszú távon nem képes befolyásolni
1. a nominális GDP alakulását.

2. a reál GDP alakulását.
3. a fogyasztói árindex alakulását.
4. a GDP-deflátor alakulását.
11) Az az összefüggés, amely szerint a pénzkínálat változása nem hat a reálváltozókra,
1. a pénzsemlegesség, amely csak hosszú távon érvényesül, rövid távon nem.

2. a pénzsemlegesség, amely csak rövid távon érvényesül, hosszú távon nem.
3. a pénzsemlegesség, amely hosszú távon és rövid távon is érvényesül.
4. a pénzsemlegesség, amely csak elméleti konstrukció, de hosszú és rövid távon sem érvényesül a való
világban.
12) Ha a reálkamatláb értéke 3%, míg a várható inflációs ráta 5%-os, akkor a Fisher-hatás alapján
1. a nominális kamatláb 2%-os lesz.

4. a fenti adatok alapján nem lehet megállapítani a nominális kamatláb értékét.
13) A pénz mennyiségi elmélete alapján hosszú távon az inflációs ráta emelkedik, ha ceteris paribus
1. a gazdasági növekedés gyorsul.

2. a pénz forgási sebessége gyorsul.
3. a pénzmennyiség növekedési üteme lassul.
4. A többi közül egyik válasz sem helyes.
14) Ha a gyorsabb infláció miatt a vállalatoknak gyakrabban kell átárazniuk termékeiket, akkor számukra
1. megnőttek az étlapköltségek.
2. megnőttek a cipőtalpköltségek.
3. megnőtt az adórendszer torzító hatása.
4. a pénz kevésbé tudja betölteni értékőrző funkcióját.
15) A várt infláció költségei közé tartozik
1. a reálbérek általános csökkenése.

2. a jövedelem-újraelosztás az adósok javára.
3. az, hogy a nominális kamatlábak csökkennek, s így a hitelezők vagyonvesztést szenvednek el.
4. a reálpénzkereslet csökkenésével kapcsolatos cipőtalpköltségek.
16) A hiperinfláció
1. megállítható nagyobb címletű bankjegyek nyomtatásával.

2. megállítható azzal, hogy a nominális jövedelmek növekedési ütemét az inflációs rátához igazítják.
3. esetén megjelenik a cserekereskedelem vagy a külföldi fizetőeszköz használata.
4. esetén a pénzmennyiség ugyan növekszik, de pénz vásárlóereje nem változik.
17) Ha a várt inflációs ráta megegyezik a tényleges inflációs rátával, akkor
1. a nominális kamatláb is megegyezik a reálkamatlábbal.

2. is felmerül az infláció cipőtalpköltsége.
3. az inflációnak nincsenek káros gazdasági hatásai.
4. az infláció nem okoz étlapköltséget.
18) Az alábbiak közül milyen jellegű infláció okozza a legnagyobb költségeket?
1. Magas és ingadozó.
2. Magas és stabil.
3. Alacsony és stabil.
4. Alacsony és ingadozó.
19) Az infláció azért káros jelenség, mert többek között
1. csökkenti a gazdasági szereplők reáljövedelmét.

2. csökkenti az állami adóbevételeket.
3. cipőtalp- és étlapköltségei vannak.
4. csökkenti a pénzmennyiség növekedési ütemét.
Üzleti ciklusok és az IS-görbe

a) aciklikus m) kormányzati vásárlások
b) adók n) lépcsőzetes árváltoztatás
c) autonóm kiadások o) pénzpiaci súrlódások
d) egyidejű p) potenciális kibocsátás
e) előjelző q) prociklikus
f) étlapköltségek r) ragadós
g) gazdasági expanzió (fellendülés) s) reálkamatláb
h) gazdasági visszaesés (recesszió) t) rendelkezésre álló jövedelem

i) IS-görbe u) rugalmas
j) késleltetett v) tervezett kiadások
k) kibocsátási rés w) üzleti ciklus
l) kontraciklikus x) vállalkozók optimizmusa
1) ____________________-nak nevezzük az aggregált gazdasági teljesítmény visszatérő, de nem periodikus

ingadozásait.
2) _______________________ az üzleti ciklusnak a mélyponttól a csúcspontig tartó szakasza.
3) ________________________ az üzleti ciklusnak a csúcsponttól a mélypontig tartó szakasza.
4) ____________________-nak nevezzük az aggregált kibocsátás hosszú távon fenntartható szintjét.
5) ________________ az aktuális és a potenciális kibocsátás különbsége.
6) A ________________ gazdasági változó értéke expanzió idején növekszik, visszaesés idején csökken.
7) A ______________ gazdasági változó értéke expanzió idején csökken, visszaesés idején emelkedik.
8) Az ____________ gazdasági változók mozgása nem függ az üzleti ciklus alakulásától.
9) Az ____________ gazdasági változók fordulópontjai időben megelőzik az üzleti ciklus fordulópontjait.
10) A _____________ gazdasági változók fordulópontjai időben követik az üzleti ciklus fordulópontjait.
11) Az _______________ gazdasági változók fordulópontjai időben egybeesnek az üzleti ciklus

fordulópontjaival.
12) A fogyasztás _________________ és ________________ változó.

13) A beruházás _______________ és _________________ változó.
14) A munkanélküliségi ráta erősen ___________________változó.
15) Az inflációs ráta általában _______________ és _______________ változó.
16) A rövid lejáratú állampapírok kamatlába ____________ és _______________ változó.
17) A hosszú és rövid lejáratú állampapírok kamatlába közötti különbség _______________ és

________________ változó.
18) A vállalati és az államkötvények kamatkülönbözete _______________, _____________ változó.
19) A _____________ árak gyorsan elérik hosszú távú egyensúlyi szintjüket.
20) A ________________ árak csak lassan érik el hosszú távú egyensúlyi szintjüket.
21) A hosszú távú makroökonómiai modellekben _______________ árak érvényesülnek, a rövid távú
modellekben pedig az árak _________________-ak.
22) Az árragadósság oka lehet az _________________-ek jelenléte vagy a __________________________.
23) __________________________: az a teljes összeg, amelyet a háztartások, a vállalatok, a kormányzat és

a külföldiek a hazai előállítású termékek és szolgáltatások vásárlására kívánnak költeni.
24) A fogyasztási kiadások pozitív irányú kapcsolatban vannak a ________________________________-

mel és negatív irányú kapcsolatban vannak a __________________-bal.
25) A beruházási kiadások pozitív irányú kapcsolatban vannak a _____________________________-val és

negatív irányú kapcsolatban vannak a ____________________-bal, valamint a _____________________-
kal.
26) A nettó export negatív irányú kapcsolatban van a ___________________-bal.
27) Az árupiaci egyensúly akkor áll be, ha az aggregált kibocsátás értéke megegyezik a
______________________-kal.
28) Az ____________________ az aggregált kibocsátás és a reálkamatláb közötti kapcsolatot mutatja az

árupiac egyensúlya mellett.
29) A reálkamatláb-aggregált kibocsátás térben felrajzolt _______________ negatív meredekségű, mert a

_____________ emelkedése csökkenti a ___________________ és emiatt az aggregált kibocsátás
nagyságát.
30) Az ___________________vagy a __________________________ emelkedésével, a

_______________________ mérséklődésével, illetve az __________ csökkentésével az ___________
jobbra tolódik.
1) Fellendülésről beszélünk, ha az üzleti ciklus folyamán a kibocsátás
1. a potenciális kibocsátás fölött van.

2. növekszik.
3. a mélypontján van.
4. éppen egyenlő a potenciális kibocsátással.
2) Kontraciklikus-változónak nevezzük azokat, amelyek értéke
1. fellendülés idején növekszik, recesszió idején csökken.

2. független a gazdasági ciklus alakulásától.
3. fellendülés idején csökken, recesszió idején emelkedik.
4. együtt mozog a potenciális kibocsátással.
3) A beruházás
1. prociklikus változó.
2. kontraciklikus változó.
3. aciklikus változó.
4. az állóeszközök cseréjéhez kötődik, tehát nem függ az üzleti ciklus menetétől.
4) Késleltetettnek nevezzük azt a változót, amelyik
1. ugyanakkor éri el a csúcs- és mélypontját, amikor az üzleti ciklus.

2. fordulópontja időben később következik be, mint az üzleti ciklus fordulópontja.
3. előbb éri el csúcs- vagy mélypontját, mint maga az üzleti ciklus.
4. expanzió idején növekszik, visszaesés idején csökken.
5) Egy ország gazdasági teljesítményének alakulását mutatja a mellékelt ábra. Az ábra alapján az országban
fellendülés volt
1. 2036. 2. negyedéve és 2037. 3. negyedéve között.

2. 2036. 2. negyedéve és 2038. 4. negyedéve között folyamatosan.
3. 2035. 1. negyedévét megelőzően.
4. 2035. 1. negyedéve és 2036. 2. negyedéve között.
6) Az árragadósság oka lehet
1. a klasszikus dichotómia jelensége.

2. az étlapköltségek jelenléte.
3. a cipőtalpköltségek jelenléte.
4. a jegybank inflációs célkövető monetáris politikája.
7) A tervezett kiadások elemei közül melyiket érinti közvetlenül a rendelkezésre álló jövedelem alakulása?
1. A beruházási kiadásokat.
2. A fogyasztási kiadásokat.
3. A kormányzati vásárlásokat.
4. A nettó exportot.
8) A tervezett kiadások elemei közül melyiket nem érinti közvetlenül a reálkamatláb alakulása?
1. A beruházási kiadásokat.
2. A fogyasztási kiadásokat.
3. A kormányzati vásárlásokat.
4. A nettó exportot.
9) A vállalatok által a hitelek után fizetett kamatláb magasabb, mint a rövid lejáratú, biztonságos hitelek
kamatlába, mert
1. a jegybank szabályozza a rövid lejáratú biztonságos kamatlábat.

2. némelyik vállalati hitelfelvevő nem fizeti vissza adósságát.
3. a beruházások adott kamatláb mellett függnek a „lelki tényezőktől” is.
4. a beruházási kiadásoknak van autonóm komponense is.
10) Ha a reálkamatláb emelkedik, akkor a hazai valuta értéke növekszik a külföldi valuták értékéhez képest,
1. így a hazai áruk olcsóbbá válnak a külföldi árukhoz képest, így a nettó export nő.
2. így a hazai áruk olcsóbbá válnak a külföldi árukhoz képest, így a nettó export csökken.
3. így a hazai áruk megdrágulnak a külföldi árukhoz képest, így a nettó export csökken.
4. így a hazai áruk megdrágulnak a külföldi árukhoz képest, így a nettó export nő.
11) A fogyasztási kiadások nagysága 15 000, a kormányzati vásárlások nagysága 4000, a tervezett
beruházási kiadások nagysága 6000, a nettó export nagysága 1000. Ha az aggregált kibocsátás nagysága
24 500, akkor
1. a nem tervezett készletberuházások értéke –1500 (negatív).

2. a nem tervezett készletberuházások értéke +1500.
3. a nem tervezett készletberuházások értéke –500 (negatív).
4. a nem tervezett készletberuházások értéke +500.
12) Árupiaci túlkínálatról beszélünk, ha adott reálkamatláb mellett
1. a tényleges kibocsátás értéke meghaladja a tervezett kiadások értékét.

2. a tervezett kiadások értéke meghaladja a tényleges kibocsátás értékét.
3. a tényleges kibocsátás értéke éppen egyenlő a tervezett kiadások értékével.
4. a fogyasztási és beruházási kiadások összértéke nagyobb a tényleges kibocsátás értékénél.
13) A fogyasztási kiadások nagysága 10 000, a kormányzati vásárlások nagysága 2000, a tervezett
beruházási kiadások nagysága 3000. Ha árupiaci egyensúly mellett az aggregált kibocsátás nagysága 14 000,
akkor
1. a nettó export értéke +1000.

2. a nettó export értéke –1000 (negatív).
3. a nettó export értéke 0.
4. a nettó export értéke egyik fenti értékkel sem egyezik meg.
14) A pénzpiaci súrlódások csökkenésével
1. csökken a vállalatok számára a hitelfelvétel reálköltsége.

2. az IS-görbe jobbra tolódik.
3. Az a) és b) válasz is helyes.
4. Egyik fenti válasz sem helyes.
15) Ha emelkedik az adók nagysága, akkor egyebek változatlansága mellett
1. az IS-görbe balra tolódik.

2. az IS-görbe jobbra tolódik.
3. az IS-görbe mentén lefelé haladva nő az egyensúlyi kibocsátás értéke.
4. az IS-görbe mentén felfelé haladva csökken az egyensúlyi kibocsátás értéke.
16) Az alábbi változások közül melyik eredményez az IS-görbe mentén való elmozdulást, s nem magának a
görbének az eltolódását?
1. Az autonóm beruházás megváltozása.

2. A kormányzati vásárlások megváltozása.
3. A reálkamatláb megváltozása.
4. Az autonóm nettó export megváltozása.
Monetáris politika és aggregált kereslet

a) jegybanki alapkamat f) inflációs ráta
b) monetáris politikai görbe g) árupiac
c) Taylor-elv h) negatív
d) monetáris politika autonóm lazítása i) reálkamatláb

e) monetáris politika autonóm szigorítása j) IS-görbe
1) A ______________________a központi bank által meghatározott irányadó kamatláb.
2) Ha a központi bank csökkenti (növeli) a _____________________-ot, akkor rövid távon a

____________________ is csökken (nő).
3) A ____________________________ a központi bank által beállított reálkamatláb és az infláció közötti

kapcsolatot mutatja.
4) A monetáris politikai görbe a ______________ értelmében pozitív meredekségű, vagyis a jegybank

növeli a _______________-at az infláció emelkedése esetén.
5) A __________________________ beszélünk, ha a jegybank az inflációtól függetlenül csökkenti a

reálkamatlábat. Ekkor a __________________________ lefelé tolódik.
6) A ______________________________ esetében a jegybank az inflációtól függetlenül növeli a

reálkamatlábat. Ekkor a _______________________ felfelé tolódik.
7) Az aggregált keresleti (AD) görbe az ___________________ és az aggregált kibocsátás közötti

kapcsolatot mutatja az _______________ egyensúlya mellett.
8) Az AD-görbe _____________ meredekségű, vagyis az inflációs ráta emelkedése csökkenti az aggregált

kereslet mennyiségét, mert az inflációs ráta emelkedése a _________________ emelésére ösztönzi a
központi bankot, s az emelkedő ________________a __________________________ csökkenését idézi elő.
9) Az aggregált keresletet növeli, vagyis az AD-görbét jobbra mozdítja az ___________________________

vagy az _______________ jobbra tolódása.
1) A jegybank az alapkamat beállításával __________ képes szabályozni a reálkamatlábat.
1. csak hosszú távon

2. csak rövid távon
3. rövid távon és hosszú távon sem
4. rövid távon és hosszú távon is
2) A központi bank addig képes pontosan szabályozni a reálkamatlábat, ameddig
1. a nominális kamatláb konstans.

2. a várható inflációs ráta konstans.
3. a monetáris politika változatlan.
4. a jegybanki alapkamat változatlan.
3) A monetáris politikai görbe a(z) _____ és a(z) _____ közötti kapcsolatot mutatja.
1. reálkamatláb; inflációs ráta

2. jegybanki alapkamat; inflációs ráta
3. reálkamatláb; várható inflációs ráta
4. nominális kamatláb; inflációs ráta
4) Az monetáris politikai görbe egyenletében exogén változó
1. a reálkamatláb (r).
2. az autonóm reálkamatláb
3. az inflációs ráta (π).
4. a monetáris politikai paraméter (λ).
5) Az monetáris politikai görbe egyenletében endogén változó
1. a reálkamatláb (r).
2. az autonóm reálkamatláb
3. az inflációs ráta (π).
4. a monetáris politikai paraméter (λ).
6) Az inflációs ráta emelkedése esetén a Taylor-elvet követő jegybank a jegybanki alapkamatot
1. változatlanul hagyja, hogy elkerülje a gazdasági visszaesést.

2. az inflációs rátával megegyező mértékben emeli, hogy elkerülje a reálkamatláb emelkedését.
3. az inflációs rátát meghaladóan növeli az infláció stabilizálása érdekében.
4. csökkenti, hogy ellensúlyozza az infláció költségeinek emelkedését.
7) Autonóm monetáris szigorításról beszélünk, ha
1. a jegybank adott inflációs ráta mellett megemeli a reálkamatlábat.

2. a jegybank az emelkedő inflációs ráta miatt megemeli a reálkamatlábat a Taylor-elvnek megfelelően.
3. a jegybank adott inflációs ráta mellett csökkenti a reálkamatlábat.
4. a jegybank a csökkenő inflációs ráta miatt mérsékli a reálkamatlábat a Taylor-elvnek megfelelően.
8) Autonóm monetáris lazításról beszélünk, ha
1. a jegybank adott inflációs ráta mellett megemeli a reálkamatlábat.

2. a jegybank az emelkedő inflációs ráta miatt megemeli a reálkamatlábat a Taylor-elvnek megfelelően.
3. a jegybank adott inflációs ráta mellett csökkenti a reálkamatlábat.
4. a jegybank a csökkenő inflációs ráta miatt mérsékli a reálkamatlábat a Taylor-elvnek megfelelően.
9) Ha a jegybank monetáris politikai döntéshozói megemelik a monetáris politikai görbe λ paraméterét,

akkor ez a
1. a monetáris politika autonóm lazításának példája.

2. a monetáris politika autonóm szigorításának példája.
3. az inflációs ráta változására adott endogén válasz.
4. elmozdulás egy adott monetáris politikai görbe mentén.
10) Az aggregált keresleti (AD) görbe
1. az aggregált kibocsátás és a reálkamatláb közötti kapcsolatot mutatja árupiaci egyensúly esetén.

2. az aggregált kibocsátás és az inflációs ráta közötti kapcsolatot mutatja árupiaci egyensúly esetén.
3. a reálkamatláb és az inflációs ráta közötti kapcsolatot mutatja árupiaci egyensúly esetén.
4. az aggregált kibocsátás és a tervezett kiadások közötti kapcsolatot mutatja árupiaci egyensúly esetén.
11) Az aggregált keresleti (AD) görbe negatív meredekségű, mert
1. az inflációs ráta emelkedése a reálkamatlábtól függetlenül csökkenti a tervezett kiadásokat.

2. adott inflációs ráta mellett a reálkamatláb emelkedése csökkenti a tervezett kiadásokat.
3. az inflációs ráta emelkedése a jegybankot az alapkamat emelésére készteti, ami növeli a
reálkamatlábat, s így csökkenti a tervezett kiadásokat.
4. az aggregált kibocsátás növekedésével emelkedik az inflációs ráta.
12) Az aggregált keresleti (AD) görbe jobbra tolódik (az aggregált kereslet nő), ha egyebek változatlansága
mellett
1. nőnek a kormányzati vásárlások.

2. nőnek az adók.
3. nő a kamatfelár.
4. nő az inflációs ráta.
13) Az aggregált keresleti (AD) görbe balra tolódik (az aggregált kereslet csökken), ha egyebek
1. az infláció emelkedésére válaszul a jegybank megemeli a reálkamatlábat a Taylor-elvnek

megfelelően.
2. nő az autonóm beruházás.
3. autonóm monetáris szigorítás következtében nő a reálkamatláb.
4. nő az inflációs ráta.
14) Ha a jegybank egy autonóm monetáris szigorítás keretében emeli a reálkamatlábat, akkor
1. az MP-görbe felfelé tolódik, felfelé mozdulás történik az IS-görbe mentén, míg az AD-görbe balra
tolódik.
2. az MP-görbe és az IS-görbe mentén felfelé mozdulás történik, míg az AD-görbe balra tolódik.
3. az MP-görbe felfelé tolódik, míg az IS- és az AD-görbe balra tolódik.
4. az MP-görbe, az IS-görbe és az AD-görbe mentén is felfelé mozdulás történik.
15) Ha a kormányzat növeli vásárlásait, akkor
1. az MP-görbe lefelé tolódik, míg az IS-görbe és az AD-görbe jobbra tolódik.

2. az MP-görbe helyzete nem változik, míg az IS-görbe és az AD-görbe jobbra tolódik.
3. az MP-görbe helyzete nem változik, míg az IS-görbe és az AD-görbe balra tolódik.
4. az MP-görbe, az IS-görbe és az AD-görbe egyaránt jobbra tolódik.
16) Rövid távon a jegybank monetáris politikája _________________ befolyásolja, míg a kormányzat
fiskális politikája ____________________ befolyásolja.
1. az autonóm kiadásokat; a reálkamatlábat
2. a reálkamatlábat; az IS-görbe helyzetét
3. az IS-görbe helyzetét, a reálkamatlábat
4. a reálkamatlábat, szintén a reálkamatlábat
17) A mellékelt ábrán egy aggregált keresleti görbe látható. Az adott AD-görbe mentén elmozdulva a 2-es
pontban
1. a reálkamatláb nagyobb, mint azt 1-es pontban.

2. a reálkamatláb kisebb, mint az 1-es pontban.
3. a reálkamatláb ugyanakkora, mint az 1-es pontban.
4. a reálkamatláb nagysága az 1-es ponthoz képest nem állapítható meg.
Aggregált kínálat és Phillips-görbe
a) adaptív várakozások i) munkanélküliségi rés
b) aggregált kínálati görbe j) Okun törvénye
c) akcelerációs Phillips-görbe k) Phillips-görbe
d) ársokk l) potenciális kibocsátás
e) hosszú távú aggregált kínálati görbe m) rövid távú aggregált kínálati görbe
f) hosszú távú Phillips-görbe n) rövid távú Phillips-görbe

g) kibocsátás természetes rátája o) várakozásokkal kiegészített Phillips-görbe
h) munkanélküliség természetes rátája p) várható inflációs ráta
1) A _____________________ a munkanélküliség és az infláció közötti kapcsolatot mutató görbe.
2) A __________________________ az a munkanélküliségi ráta, amelyik még akkor is fennmarad, amikor

a munkapiaci bérek teljes mértékben alkalmazkodtak. Úgy értelmezhető, mint a teljes foglalkoztatottsághoz
tartozó munkanélküliségi ráta.
3) A ____________________ az aktuális munkanélküliségi ráta és a természetes munkanélküliségi ráta

közötti különbség (U – Un).
4) A _________________________________ azt mutatja, hogy rövid távon (adott várható infláció mellett)
negatív irányú kapcsolat van a munkanélküliségi ráta és az inflációs ráta között.
5) A ____________________________________________ a Phillips-görbe olyan egyenlete, mely szerint

az inflációs ráta negatív irányú kapcsolatban van a munkanélküliségi réssel, továbbá egy az egyhez
nagyságú pozitív irányú kapcsolatban van a várható inflációs rátával.
6) A ___________________________ azt mutatja, hogy hosszú távon (amikor a várt infláció a tényleges
inflációhoz tart) a munkanélküliségi ráta az inflációs rátától függetlenül megegyezik a természetes
munkanélküliségi rátával.
7) Az ______________ az infláció olyan elmozdulásai, amelyek függetlenek a munkanélküliségi réstől vagy

az inflációs várakozásoktól.
8) Az __________________________ olyan várakozások, amelyek a múlt alapján formálódnak, és így

nagyon lassan változnak.
9) Az ________________________________ a Phillips-görbe olyan felírása, amelyben a

____________________________________-át úgy értelmezzük, mint az inflációt nem gyorsító
munkanélküliségi rátát (NAIRU-t).
10) Az __________________________________ az a görbe, amely az inflációs ráta és a vállalatok által

termelni kívánt teljes kibocsátás közötti kapcsolatot jeleníti meg.
11) A ________________________ (vagy másként a ________________________________) a
munkanélküliség természetes rátája mellett előállítható aggregált kibocsátás.
12) ___________________ szerint negatív irányú kapcsolat van a munkanélküliségi rés (U – Un) és a
kibocsátási rés (Y – YP) között.
13) A _________________________________________azt mutatja, hogy rövid távon (adott várható

infláció mellett) pozitív irányú kapcsolat van az aggregált kibocsátás és az inflációs ráta között.
14) A _________________________________________ azt mutatja, hogy hosszú távon (amikor a várt

infláció a tényleges inflációhoz tart) az aggregált kibocsátás az inflációs rátától függetlenül megegyezik a
potenciális kibocsátással.
15) A __________________________________________ jobbra tolódik, vagyis a

__________________________________ növekszik, ha nő a gazdaság rendelkezésére álló tőkeállomány, a
munkaerő kínálata vagy az elérhető technológiai színvonal, esetleg csökken a munkanélküliség természetes
rátája.
16) A __________________________________________ felfelé tolódik, ha nő a várható infláció, az

inflációt emelő ársokkok következnek be vagy ha az aggregált kibocsátás tartósan meghaladja a potenciális
kibocsátást.
1) A Phillips-görbe mögött meghúzódó elképzelés szerint alacsony munkanélküliség esetén
1. a vállalatok gyorsabb ütemű áremeléssel igyekeznek ellensúlyozni a hiányzó munkavállalók által

okozott veszteségeket.
2. a vállalatok béremeléssel igyekeznek munkavállalókat vonzani, s a bérek emelkedése megnöveli az
árakat is.
3. a bérek nagyobb ütemben növekszenek, de az árak nem.
4. egyik fenti válasz sem helyes.
2) Az eredeti rövid távú Phillips-görbe (ahol a nominálbérek növekedési üteme van a függőleges tengelyen)
azt mutatja, hogy
1. a nominálbérek prociklikusan mozognak.

2. a nominálbérek kontraciklikusan mozognak.
3. a nominálbérek mozgása független a konjunktúraingadozásoktól.
4. bármelyik fenti eset lehetséges.
3) Milton Friedman és Edmund Phelps azzal járultak hozzá a Phillips-görbe elemzéséhez, hogy
1. szerintük a vállalatok és a munkavállalók egyaránt a nominális bérek és nem a reálbérek alakulását

tartják szem előtt.
2. szerintük az inflációs ráta nincs kapcsolatban a nominális bérek növekedési ütemével.
3. szerintük hosszú távon a munkanélküliségi ráta független az inflációs ráta alakulásától.
4. szerintük az inflációs várakozások nem hatnak az infláció alakulására.
4) A Phillips-görbe szerint a munkanélküliségi ráta és az inflációs ráta közötti negatív irányú kapcsolat
1. rövid távon és hosszú távon is érvényesül.

2. rövid távon érvényesül, de hosszú távon nem.
3. hosszú távon érvényesül, de rövid távon nem.
4. rövid távon és hosszú távon sem érvényesül.
5) A klasszikus dichotómia érvényesülését
1. a negatív meredekségű Phillips-görbe mutatja.

2. a függőleges Phillips-görbe mutatja.
3. mindkét Phillips-görbe mutatja.
4. egyik Phillips-görbe sem mutatja.
6) A rövid távú Phillips-görbe és a hosszú távú Phillips-görbe alakja között az a különbség, hogy a rövid
távú Phillips-görbe
1. negatív meredekségű, míg a hosszú távú Phillips-görbe függőleges.

2. függőleges, míg a hosszú távú Phillips-görbe negatív meredekségű.
3. pozitív meredekségű, míg a hosszú távú Phillips-görbe függőleges.
4. függőleges, míg a hosszú távú Phillips-görbe pozitív meredekségű.
7) A rövid távú Phillips-görbe
1. azonnal fölfelé tolódik, ha nő a tényleges inflációs ráta, de nem változik a várt inflációs ráta.
2. azonnal fölfelé tolódik, ha nő a várt inflációs ráta.
3. függőleges a munkanélküliség természetes rátájánál.
4. egyik fenti válasz sem helyes.
8) A rövid távú Phillips-görbe felfelé tolódik, ha
1. a nyersanyagárak emelkedése folytán növekednek a termelési költségek.

2. mérséklődnek az inflációs várakozások.
3. egy recesszió folytán a természetes ráta fölé megy a munkanélküliségi ráta.
4. csökken a munkanélküliségi ráta, de egyelőre még változatlanok az inflációs várakozások.
9) Az 1970-es évek inflációjának hatására a Phillips-görbét
1. az inflációs várakozások hatásával egészítették ki.

2. a konjunktúraciklus hatásával egészítették ki.
3. az ársokkok hatásával egészítették ki.
4. a természetes munkanélküliségi ráta elgondolásával egészítették ki.
10) Adaptív várakozások esetén
1. a gazdasági szereplők a múltbeli események alapján alakítják ki jövőre vonatkozó elképzeléseiket.

2. a gazdasági szereplők minden, a jelenben elérhető információt felhasználnak a jövőre vonatkozó
elképzeléseik kialakításánál.
3. a várakozások gyorsan változhatnak.
4. a várakozások sohasem változhatnak.
11) A mellékelt ábrán egy ország Phillips-görbéje látható. A jelenlegi inflációs ráta – munkanélküliségi ráta
kombinációt az 1-es pont jellemzi. Ha az U 1-es munkanélküliségi ráta változatlan marad, akkor adaptív
várakozások mellett és kínálati sokkhatás nélkül a következő időszakban
1. a Phillips-görbe és az inflációs ráta sem változik.

2. a Phillips-görbe lefelé tolódik és csökken az inflációs ráta.
3. a Phillips-görbe felfelé tolódik és az inflációs ráta magasabb lesz.
4. az ábra alapján nem lehet megmondani, hogy melyik eset következik be.
12) A mellékelt ábrán egy ország Phillips-görbéje látható. A jelenlegi inflációs ráta –munkanélküliségi ráta
kombinációt az 1-es pont jellemzi. Ha az U 1-es munkanélküliségi ráta változatlan marad, akkor adaptív
várakozások mellett és kínálati sokkhatás nélkül a következő időszakban
1. a Phillips-görbe lefelé tolódik és csökken az inflációs ráta.
2. a Phillips-görbe felfelé tolódik és az inflációs ráta magasabb lesz.
3. a Phillips-görbe és az inflációs ráta sem változik.
13) Ha a munkakereslet tartósan magas szintje folytán a munkanélküliségi ráta tartósan a természetes ráta
alatt van, akkor
1. az inflációs ráta állandó marad és megegyezik a természetes rátánál mutatkozó inflációs rátával.
2. az inflációs ráta állandó lesz ugyan, de nagyobb, mint a természetes rátánál mutatkozó inflációs ráta.
3. az infláció folyamatosan lassul (az inflációs ráta évről évre kisebb lesz).
4. az infláció folyamatosan gyorsul (az inflációs ráta évről évre nagyobb lesz).
14) Ha a bérek és az árak rugalmasabbak lesznek, akkor
1. a bérek kevésbé lesznek érzékenyek a munkanélküliségi ráta természetes rátától való eltéréseire.
2. az infláció érzékenyebb lesz a munkanélküliségi ráta természetes rátától való eltéréseire.
3. könnyebb lesz a rövid távú és a hosszú távú Phillips-görbe megkülönböztetése.
4. a Phillips-görbe laposabb lesz.
15) Adott rövid távú aggregált kínálati görbe mentén felfelé haladva
1. változatlanok az inflációs várakozások.
2. változatlan a nominális bérek növekedési üteme.
3. változatlan az inflációs ráta.
4. változatlan a reálkibocsátás.
16) Adott hosszú távú aggregált kínálati görbe mentén felfelé haladva
1. változatlanok az inflációs várakozások.

2. változatlan a nominális bérek növekedési üteme.
3. változatlan az inflációs ráta.
4. változatlan a reálkibocsátás.
17) A rövid távú aggregált kínálati görbe és a hosszú távú aggregált kínálati görbe alakja között az a
különbség, hogy a rövid távú aggregált kínálati görbe
1. pozitív meredekségű, míg a hosszú távú aggregált kínálati görbe függőleges.

2. negatív meredekségű, míg a hosszú távú aggregált kínálati görbe függőleges.
3. függőleges, míg a hosszú távú aggregált kínálati görbe negatív meredekségű.
4. függőleges, míg a hosszú távú aggregált kínálati görbe pozitív meredekségű.
18) A mellékelt ábrán az A és a B ország aggregált kínálati görbéje látható. A két ország közötti egyetlen
különbség a bérek és az árak eltérő rugalmassága.
1. Az ábra alapján a bérek és az árak a B országban rugalmasabbak, mint az A országban.

2. Az ábra alapján a bérek és az árak az A országban rugalmasabbak, mint a B országban.
3. Az ábra alapján a bérek és az árak azonos mértékben rugalmasak a két országban.
4. Az ábra alapján nem lehet megmondani, hogy a bérek és az árak melyik országban rugalmasabbak.
19) Ha nagy jelentőségű, tartósan érvényesülő technológiai fejlesztést vezetnek be a termelésbe, akkor
1. a rövid távú aggregált kínálati görbe nem változik, míg a hosszú távú aggregált kínálati görbe jobbra
tolódik.
2. a rövid távú és a hosszú távú aggregált kínálati görbe is jobbra tolódik.
3. a rövid távú aggregált kínálati görbe jobbra tolódik, míg a hosszú távú aggregált kínálati görbe nem
változik.
4. a rövid távú és a hosszú távú aggregált kínálati görbe sem változik.
20) A mellékelt ábrán egy ország aggregált kínálati görbéje átható. A jelenlegi inflációs ráta –kibocsátás
kombinációt az 1-es pont jellemzi. Ha az Y1 kibocsátás változatlan marad, akkor adaptív várakozások mellett
és kínálati sokkhatás nélkül a következő időszakban
1. a rövid távú aggregált kínálati görbe és az inflációs ráta sem változik.

2. a rövid távú aggregált kínálati görbe lefelé tolódik és csökken az inflációs ráta.
3. a rövid távú aggregált kínálati görbe felfelé tolódik és az inflációs ráta magasabb lesz.
Az aggregált kereslet és kínálat görbéje
a) rövid távú egyensúlyi állapot g) pozitív keresleti sokk
b) hosszú távú egyensúlyi állapot h) negatív keresleti sokk
c) önkorrekciós mechanizmus i) átmeneti negatív kínálati sokk
d) jobbra/lefelé j) átmeneti pozitív kínálati sokk
e) balra/felfelé k) tartós negatív kínálati sokk
f) várt inflációs ráta l) tartós pozitív kínálati sokk
1) Az aggregált kereslet/kínálati modell ______________________________________-ban az aggregált

kibocsátás keresett és kínált mennyisége megegyezik az egyensúlyi inflációs ráta mellett, az aggregált
kibocsátás viszont eltérhet a potenciális kibocsátástól.
2) Az aggregált kereslet/kínálati modell _______________________________________-ban az aggregált

kibocsátás keresett és kínált mennyisége megegyezik az egyensúlyi inflációs ráta mellett, továbbá az
aggregált kibocsátás egyenlő a potenciális kibocsátással, valamint a tényleges inflációs ráta megegyezik a
_______________________-val.
3) Ha a __________________________-ban az aggregált kibocsátás értéke kisebb a potenciális

kibocsátásnál, akkor csökken a várt inflációs ráta, és a rövid távú aggregált kínálati görbe
_______________________ tolódik. Az infláció csökken és a kibocsátás nő a potenciális kibocsátás
eléréséig.
4) Ha a __________________________________-ban az aggregált kibocsátás értéke meghaladja a

potenciális kibocsátás értékét, akkor növekszik a várt inflációs ráta, és a rövid távú aggregált kínálati görbe
________________ tolódik. Az infláció emelkedik és a kibocsátás csökken a potenciális kibocsátás
eléréséig.
5) Az _________________________ működése során a várt inflációs ráta közeledik a tényleges inflációs
rátához, s az aggregált kibocsátás közeledik a potenciális kibocsátáshoz.
6) A hosszú távú egyensúlyi állapotból kiindulva egy ______________________ hatására rövid távon az
inflációs ráta és a kibocsátás is emelkedik, hosszú távon viszont csak az infláció emelkedik, a kibocsátás
pedig visszatér a potenciális szintjére.
7) A hosszú távú egyensúlyi állapotból kiindulva egy ____________________________ hatására rövid

távon az inflációs ráta és a kibocsátás is csökken, ezzel szemben hosszú távon csak az infláció mérséklődik,
a kibocsátás pedig visszatér a potenciális szintjére.
8) A hosszú távú egyensúlyi állapotból kiindulva egy _____________________________ hatására rövid

távon az inflációs ráta csökken, míg a kibocsátás emelkedik, hosszú távon viszont az infláció és a kibocsátás
is visszatér a sokk előtti értékére.
9) A hosszú távú egyensúlyi állapotból kiindulva egy _____________________________ hatására rövid

távon az inflációs ráta emelkedik, míg a kibocsátás csökken, hosszú távon viszont az infláció és a kibocsátás
is visszatér a sokk előtti értékére.
10) A hosszú távú egyensúlyi állapotból kiindulva egy _______________________________ hatására rövid
távon és hosszú távon is csökken az inflációs ráta, valamint emelkedik az aggregált kibocsátás.
11) A hosszú távú egyensúlyi állapotból kiindulva egy ____________________________ hatására rövid
távon és hosszú távon is emelkedik az inflációs ráta, továbbá csökken az aggregált kibocsátás.
4) Az AD–AS modellben akkor beszélünk rövid távú egyensúlyi állapotról, ha
1. a kibocsátás keresett és kínált mennyisége a munkanélküliség természetes rátájának megfelelő

pontban egyezik meg egymással.
2. a kibocsátás keresett és kínált mennyisége mérsékelt inflációs ráta mellett egyezik meg egymással.
3. a piacon enyhe túlkínálat van, vagyis a kibocsátás kínált mennyisége kissé meghaladja a keresett
mennyiséget.
4. a kibocsátás keresett és kínált mennyisége megegyezik egymással.
5) Az AD–AS modellben a hosszú távú egyensúlyi állapotban
1. a kibocsátás keresett és kínált mennyisége mérsékelt infláció mellett egyezik meg egymással.
2. a kibocsátás keresett és kínált mennyisége a munkanélküliség természetes rátájának megfelelő
pontban egyezik meg egymással.
3. a kibocsátás keresett és kínált mennyisége még elfogadható mértékű infláció és munkanélküliség
mellett egyezik meg egymással.
4. a piacon enyhe túlkínálat van, vagyis a kibocsátás kínált mennyisége kissé meghaladja a keresett
mennyiséget.
6) Ha az adott inflációs ráta mellett az aggregált kibocsátás keresett és kínált mennyisége megegyezik
egymással, akkor hosszú távú egyensúlyról beszélünk, amennyiben
1. az inflációs ráta politikailag elfogadható.

2. a munkanélküliségi ráta politikailag elfogadható.
3. a munkanélküliség a természetes rátáján van.
4. a kormányzat nem lát okot a költségvetési politika megváltoztatására.
7) Az AD–AS modellben a hosszú távú egyensúlyi inflációs rátát
1. a rövid távú aggregált kínálati (AS) görbe és a hosszú távú aggregált kínálati (LRAS) görbe
metszéspontja határozza meg.
2. a rövid távú aggregált keresleti (AD) görbe és a rövid távú aggregált kínálati (AS) görbe
metszéspontja határozza meg.
3. az aggregált keresleti (AD) görbe és a hosszú távú aggregált kínálati (LRAS) görbe metszéspontja
határozza meg.
4. az inflációs várakozások határozzák meg.
8) Az önkorrekciós mechanizmus hajtóereje
1. a folytonosan aktív monetáris politikai beavatkozás.

2. az inflációs várakozások alkalmazkodása a tényleges inflációs rátához.
3. a szakszervezetek erősödő bérharca.
4. az évről évre megváltozó költségvetési politika.
9) Az önkorrekciós mechanizmus működése

1. csökkenti a kibocsátást, ha a jelenlegi kibocsátás kisebb a potenciális szintjénél.
2. növeli a kibocsátási rést.
3. növeli a kibocsátást, ha a jelenlegi kibocsátás kisebb a potenciális szintjénél.
4. növeli a kibocsátást, ha a jelenlegi kibocsátás nagyobb a potenciális szintjénél.
10) Ha az aggregált kereslet tartósan magas szintje folytán az aggregált kibocsátás tartósan a potenciális
szintje fölött van, akkor
1. az inflációs ráta állandó lesz ugyan, de nagyobb, mint a potenciális kibocsátásnál mutatkozó inflációs
ráta.
2. az inflációs ráta állandó marad és megegyezik a potenciális kibocsátásnál mutatkozó inflációs
rátával.
3. az infláció folyamatosan gyorsul (az inflációs ráta évről évre nagyobb lesz).
4. az infláció folyamatosan lassul (az inflációs ráta évről évre kisebb lesz).
11) Ha a hosszú távú egyensúlyi állapotból kiindulva az autonóm fogyasztás visszaesik, akkor ennek
következtében gazdaságpolitikai beavatkozás híján
1. rövid távon az inflációs ráta és a kibocsátás sem változik.

2. rövid távon csökken az inflációs ráta, de a kibocsátás nem változik.
3. rövid távon az inflációs ráta és a kibocsátás is csökken.
4. rövid távon nem változik az inflációs ráta, de a kibocsátás csökken.
12) Ha a hosszú távú egyensúlyi állapotból kiindulva az autonóm fogyasztás visszaesik, akkor ennek
következtében gazdaságpolitikai beavatkozás híján
1. hosszú távon az inflációs ráta és a kibocsátás sem változik.

2. hosszú távon csökken az inflációs ráta, de a kibocsátás nem változik.
3. hosszú távon az inflációs ráta és a kibocsátás is csökken.
4. hosszú távon nem változik az inflációs ráta, de a kibocsátás csökken.
13) A Volcker-féle dezinfláció
1. autonóm monetáris lazításként jellemezhető.

2. megszorító fiskális politikaként jellemezhető.
3. gazdaságélénkítő programként jellemezhető.
4. autonóm monetáris szigorításként jellemezhető.
14) Ha adaptív várakozások mellett az 1. időszakban a rövid távú egyensúlyi állapotban a tényleges inflációs
ráta kisebb a várható inflációs rátánál, akkor egyebek változatlansága mellett
1. a következő, 2. időszakban a várható inflációs ráta kisebb lesz, viszont a tényleges inflációs ráta
ugyanakkora marad, mint az 1. időszakban volt.
2. a következő, 2. időszakban a várható és a tényleges inflációs ráta is kisebb lesz, mint az 1.
időszakban volt.
3. a következő, 2. időszakban a várható inflációs ráta kisebb lesz, viszont a tényleges inflációs ráta
nagyobb lesz, mint az 1. időszakban volt.
4. a következő, 2. időszakban a várható és a tényleges inflációs ráta is ugyanakkora lesz, mint az 1.
időszakban volt.
15) Ha az egyensúlyi kibocsátás rövid távon a hosszú távú egyensúlyi kibocsátás fölött van, akkor az
önkorrekciós mechanizmus működésének eredményeképp
1. az inflációs ráta nem változik, de a kibocsátás csökken.

2. az inflációs ráta nő és a kibocsátás is nő.
3. az inflációs ráta és a kibocsátás is csökken.
4. az inflációs ráta nő, de a kibocsátás csökken.
16) Stagflációnak nevezzük azt a jelenséget, amikor
1. az inflációs ráta és vele egy időben a kibocsátás is csökken.

2. az inflációs ráta nő és vele egy időben a kibocsátás csökken.
3. az inflációs ráta és vele egy időben a kibocsátás is növekszik.
4. változatlan inflációs ráta mellett csökken a kibocsátás.
17) Az alábbi események közül melyik nevezhető kedvező kínálati sokknak?
1. A termelési folyamatok automatizálásával csökkennek a termelési költségek.

2. Egy új járványos betegség következtében a vállalatoknak nagy mennyiségű egészségügyi
védőfelszerelést kell biztosítani a dolgozók részére.
3. Egy új televíziótípus megjelenése után a fogyasztók nagy tömegben cserélik le régi készülékeiket.
4. Egy új járványos betegség következtében a fogyasztók kevesebbet járnak az üzletekben és így
kevesebbet is vásárolnak.
18) Ha egy gazdaságban rövid távon az inflációs ráta csökkenését és ezzel együtt a kibocsátás emelkedését
figyeljük meg, akkor ennek oka lehet az alábbiak közül
1. az aggregált kereslet csökkenése (az AD-görbe balra tolódása).

2. az aggregált kereslet növekedése (az AD-görbe jobbra tolódása).
3. az inflációs várakozások mérséklődése.
4. egy negatív kínálati sokk (pl. az olajárak emelkedése).
19) Ha a munkanélküliség természetes rátája tartósan emelkedik, akkor hosszú távon a kibocsátás csökken,
és gazdaságpolitika beavatkozás híján
1. az egyensúlyi inflációs ráta emelkedik.

2. az egyensúlyi inflációs ráta mérséklődik.
3. az egyensúlyi inflációs ráta nem változik.
4. az egyensúlyi inflációs ráta nem meghatározható módon változik.
Gazdaságpolitika és az AD/AS elemzés
a) gazdasági teljesítmény f) monetáris politika
b) árstabilitás g) Taylor-szabály
c) egyensúlyi reálkamatláb h) nulla alsó korlát
d) szerencsés egybeesés i) nemkonvencionális monetáris politika
e) késedelem
1) A gazdaságpolitika céljai közé tartozik a _______________________ stabilizálása és az

_________________elérése.
2) A ______________________________stabilizálása azt jelenti, hogy a gazdaság a potenciális kibocsátás

közelében termel, a munkanélküliségi ráta pedig a természetes ráta közelében van.
3) Az __________________azt jelenti, hogy az inflációs ráta a központi bank által meghatározott, valamivel
nulla fölötti inflációs cél közelében van.
4) Ha a gazdaság a potenciális szinten termel és az inflációs ráta az árstabilitásnak megfelelően alakul, akkor
a gazdaságot jellemző reálkamatlábat _________________________-nak nevezzük.
5) ___________________________-nek nevezzük azt a helyzetet, amikor nincs konfliktus az infláció és a
kibocsátás stabilizálásának gazdaságpolitikai céljai között.
6) Aggregált keresleti sokkok és tartós aggregált kínálati sokkok esetén érvényesül a

___________________________, vagyis az inflációt stabilizáló gazdaságpolitika a gazdasági teljesítményt
is stabilizálja.
7) Átmeneti kínálati sokkok esetén nem érvényesül a _______________________, vagyis a központi

banknak választania kell a gazdasági teljesítmény és az infláció stabilizálása között.
8) A gazdaságpolitikát jellemző ________________________ az adatkésés, a felismerési és a jogalkotási

késedelem és a hatáskésés.
9) A _________________________ esetében általában kevésbé fontos a jogalkotási és a végrehajtási

késedelem, mint a fiskális politikánál.
10) A _____________________azt ajánlja, hogy a központi bank úgy alakítsa a reál jegybanki alapkamatot,
hogy az egyenlő legyen annak 2%-os historikus átlaga plusz az inflációs és kibocsátási rések súlyozott
átlaga.
11) ____________________: a jegybanki alapkamat legalacsonyabb lehetséges szintje.
12) A ________________________ elérése esetén az infláció csökkenése súlyosbítja a recessziót, vagyis az

önkorrekciós mechanizmus nem működik.
13) A _____________________________________________ eszközei: a likviditásnyújtás, az

eszközvásárlás és a várakozások menedzselése.
1) Az alábbiak közül melyik a gazdaságpolitika fő célkitűzése?
1. A munkanélküliségi ráta nullára csökkentése.

2. Az infláció nullára csökkentése.
3. A gazdasági teljesítmény stabilizálása.
4. Az államadósság nullára csökkentése.
2) Ha a természetes munkanélküliségi ráta érvényesül, akkor
1. is van munkanélküliség a gazdaságban, mégpedig ciklikus jellegű.

2. is van munkanélküliség a gazdaságban, mégpedig strukturális, valamint súrlódásos jellegű.
3. is van munkanélküliség a gazdaságban, mégpedig az inflációt lassító jellegű.
4. is van munkanélküliség a gazdaságban, mégpedig a bérek rugalmatlanságából adódóan.
3) Az egyensúlyi reálkamatláb fogalma szerint
1. az a reálkamatláb, amelynél a kibocsátási rés zérus.

2. az a reálkamatláb, amelynél az inflációs ráta alacsony.
3. a központi bank által meghatározott reálkamatláb.
4) Hosszú távú egyensúlyi helyzetről akkor beszélünk, ha
1. az aggregált kereslet és kínálat egyensúlya a potenciális kibocsátás szintjén áll be, és teljesül az
inflációs cél is.
2. beáll az aggregált kereslet és kínálat egyensúlya, de nem feltétlenül a potenciális kibocsátás szintjén.
3. beáll az aggregált kereslet és kínálat egyensúlya, de nem feltétlenül a potenciális kibocsátás szintjén,
viszont teljesül az inflációs cél.
4. az aggregált kereslet és kínálat egyensúlya a potenciális kibocsátás szintjén áll be.
5) 2007 augusztusában a másodrendű jelzálogkölcsönnel rendelkező adósok egy része fizetésképtelenné

vált. Az alábbiak közül melyik lehetséges következménye ennek a pénzügyi súrlódásnövekedésnek?
1. Az AD-görbe valószínűleg balra tolódott, aminek hatására magasabb egyensúlyi reálkamatláb jött
létre.
2. Az AD-görbe valószínűleg balra tolódott, ami negatív kibocsátási rést eredményezett.
3. Az AD-görbe valószínűleg balra tolódott, ami pozitív inflációs rést eredményezett.
4. Az AD-görbe valószínűleg nem tolódott el.
6) Az alábbi ábrán egy gazdaság rövid távú egyensúlyi helyzetét az 1-es pont mutatja. Az ábrán feltüntettük
még a πT inflációs célt is. Az ábrázolt helyzetben
1. nem áll fenn a szerencsés egybeesés, a jegybank rövid távon csak a kibocsátási cél rovására érheti el
az inflációs célt.
2. a jegybank autonóm monetáris lazítással egyidejűleg közeledhet az inflációs és a kibocsátási cél
elérése felé.
3. a jegybank autonóm monetáris szigorítással egyidejűleg közeledhet az inflációs és a kibocsátási cél
elérése felé.
4. a hagyományos jegybanki eszköztár nem alkalmazható, nemkonvencionális eszközökre van szükség
az inflációs és a kibocsátási cél elérése érdekében.
7) Tegyük fel, hogy a kiinduló helyzetben a gazdaság hosszú távú egyensúlyi állapotban van, és teljesült az
inflációs cél. Ha ebből a helyzetből egy átmeneti kedvezőtlen kínálati sokk kimozdítja a gazdaságot, akkor
1. a jegybank autonóm monetáris lazítással elérheti az inflációs célt, de ezzel távolodik a kibocsátási
céltól.
2. a jegybank autonóm monetáris lazítással egyidejűleg közeledhet az inflációs és a kibocsátási célhoz
is.
3. a jegybank autonóm monetáris szigorítással elérheti az inflációs célt, de ezzel távolodik a kibocsátási
céltól.
4. a jegybank autonóm monetáris szigorítással egyidejűleg közeledhet az inflációs és a kibocsátási
célhoz is.
8) Az alábbi ábrán egy gazdaság rövid távú egyensúlyi helyzetét az 1-es pont mutatja. Az ábrán feltüntettük
még a πT inflációs célt is. Az ábrázolt helyzetben
1. a hagyományos jegybanki eszköztár nem alkalmazható, nemkonvencionális eszközökre van szükség

az inflációs és a kibocsátási cél elérése érdekében.
2. nincs szükség monetáris politikai beavatkozásra, az önkorrekciós mechanizmus működése biztosítja
az inflációs és a kibocsátási cél elérését is.
3. nem áll fenn a szerencsés egybeesés, a jegybank csak a kibocsátási cél rovására érheti el az inflációs
célt.
4. a jegybank autonóm monetáris lazítással egyidejűleg közeledhet az inflációs és a kibocsátási cél
elérése felé.
9) Mi a közös a jogalkotási és a végrehajtási késedelemben?
1. Mind a kettő fontosabb a monetáris politikában, mint a fiskális politikában.

2. Mind a kettő fontosabb a fiskális politikában, mint a monetáris politikában.
3. Mind a kettő az adatkésés és a felismerési késedelem előtt van.
10) Ha egy közgazdász az árakat és béreket rövid távon nagymértékben ragadósnak gondolja, ugyanakkor
viszonylag rövid időtartamúnak becsüli a gazdaságpolitikai késedelmeket, akkor
1. szakmai érvek alapján nem, csak ideológiai alapon tud állást foglalni az aktivisták és nem aktivisták
vitájában.
2. szakmai érvek alapján valószínűleg az aktív gazdaságpolitikai beavatkozást ellenzők táborába fog
tartozni.
3. szakmai érvek alapján valószínűleg az aktív gazdaságpolitikai beavatkozást támogatók táborába fog
tartozni.
4. szakmai érvek alapján eldönthetetlen, hogy az aktív gazdaságpolitikai beavatkozást támogatók vagy
ellenzők táborába fog tartozni.
11) Ha az inflációs cél 2%, a jelenlegi inflációs ráta is 2%, és a kibocsátási rés 0, akkor a Taylor-szabály
szerint a nominális jegybanki alapkamat
1. 1%.
2. 2%.
3. 3%.
4. 4%.
12) Ha változatlan inflációs ráta mellett a tényleges kibocsátás emelkedik a potenciális kibocsátáshoz képest,
akkor
1. a Taylor-szabályt követő jegybank emeli a jegybanki alapkamatot.

2. a Taylor-szabályt követő jegybank nem változtat a jegybanki alapkamaton.
3. a Taylor-szabályt követő jegybank csökkenti a jegybanki alapkamatot.
4. a Taylor-szabályt követő jegybank csökkentené a jegybanki alapkamatot, de nem teheti meg, mert a
nulla alsó korlátba ütközik.
13) Ha a jegybanki alapkamat a nulla alsó korlátba ütközik, akkor
1. a monetáris politikai (MP) görbe pozitív meredekségű lesz, mert az infláció emelkedésére válaszul a
jegybank növeli a reálkamatlábat.
2. az aggregált keresleti görbe negatív meredekségű lesz, mert az infláció emelkedésére válaszul a
jegybank növeli a reálkamatlábat.
3. a jegybank semmilyen eszközzel sem növelheti az aggregált keresletet.
4. az aggregált keresleti görbe pozitív meredekségű lesz, mert az infláció emelkedése csökkenti a
reálkamatlábat.
14) Ha a gazdasági teljesítmény elmarad a potenciális kibocsátástól és a jegybanki alapkamat a nulla alsó
korlátba ütközik, akkor a várakozások menedzselésének keretében
1. a jegybanknak az inflációs várakozások mérséklését kell elérnie a gazdaság ösztönzése érdekében.

2. a jegybanknak az inflációs várakozások élénkülését kell elérnie a gazdaság ösztönzése érdekében.
3. sem szabad manipulálnia a jegybanknak az inflációs várakozásokat, mert ez akadályozhatja az
önkorrekciós mechanizmus működését.
4. az inflációs várakozások helyett a konjunkturális várakozásokat kell manipulálnia a jegybanknak.
15) A nulla alsó korlátba akkor ütközhet bele a jegybank, ha
1. negatív keresleti sokk érte a gazdaságot.

2. pozitív keresleti sokk érte a gazdaságot.
3. túl magasnak ítéli az inflációs rátát, és inflációcsökkentési céllal autonóm monetáris szigorításba
kezd.
4. emeli a jegybanki alapkamat szintjét.
16) A gazdasági vezetés nemkonvencionális monetáris politikai eszközt alkalmaz, ha
1. a kormányzat növeli a költségvetési kiadásokat.

2. a kormányzat csökkenti az adókat.
3. a jegybank csökkenti az alapkamatot.
4. a jegybank vállalati kötvényeket vásárol.
Költségvetési deficit és államadóság
a) adó l) kormányzati fogyasztás
b) adósságintolerancia m) kormányzati költségvetési korlát
c) adósságmegtagadás n) kormányzati tőke
d) állományjellegű o) kormányzati vásárlás
e) deficit p) munkanélküli-segély
f) folyamatjellegű q) nettó kamatkiadás
g) GDP r) szufficit
h) humán tőke s) szuverénadósság-válság
i) kamat t) támogatás
j) kiadás u) transzfer
k) kormányzati beruházás
1) A kormányzati költségvetés nem más, mint elszámolás a kormányzat bevételeiről és kiadásairól. A

kiadási oldalon négy nagy tétel található. A(z) ______________________ a termékekre és szolgáltatásokra
fordított kiadásokat jelentik, és jellemzően két alcsoportra bontjuk őket (______________________ és
______________________). Szintén a kiadási oldalon könyvelik el a folyó viszonzatlan átutalásokat, vagyis
______________________, amelyek egyik fontos eleme a(z) ______________________. Kiadásnak
minősülnek továbbá a(z) ______________________ és a ______________________ is.
2) A bevételi oldal legjelentősebb tétele a(z) ______________________ származó bevételek. A bevételek és

kiadások különbségeként megkapjuk a költségvetés egyenlegét, amely lehet negatív (ezt nevezzük
______________________), pozitív (ezt nevezzük ______________________) és pontosan nulla.
3) A költségvetési egyenleg statisztikai szempontból egy ______________________ mutató, jellemzően egy

adott évre számoljuk ki. Ez változó hatással van egy másik fiskális változóra – amely azonban az időbeliségi
kategorizálás alapján egy ______________________ változó, azaz adott időpontban értelmezhetjük –, az
államadósságra. Egy költségvetési ______________________ növeli, egy költségvetési
______________________ pedig csökkenti az államadósságot. Az államadósságot jellemzően egy fontos
makrogazdasági változó, a(z) ______________________ arányában szoktuk meghatározni. Az
államadósság fontos kategória, mert a kormányzat kamatot köteles fizetni utána, amely kamatok
megjelennek a költségvetés ______________________ oldalán. A kamatfizetési kötelezettség magyarázatát
adja meg a
összefüggés, amelyet ______________________ nevezünk.
4) Ha az államadósság elér egy kritikus szintet, akkor bekövetkezhet az ún. ______________________,
amely ördögi kör: az adósság növekedése növeli a csőd valószínűségét, amely miatt a hitelezők magasabb
______________________ kérnek (hiszen ______________________ félnek, azaz attól, hogy a kormányzat
nem fizeti tovább az adósságát), ami növeli a költségvetési hiányt, amely az adósság emelkedéséhez vezet és
így tovább. Ha egy állam többször is jelentett már államcsődöt, mint például Argentína, akkor szembesülhet
az ún. ______________________, azaz a hitelezők számára alacsonyabb GDP-arányos adósság mellett sem
lesznek hajlandóak hitelt nyújtani.
5) Ugyanakkor az államadósság nem feltétlenül olyan nagy probléma, mint amilyennek elsőre látszik. Ha a
kormányzat a pénzt például infrastruktúrafejlesztésre költi, azaz ______________________ ruház be, akkor
az hozzájárul a jövőbeli termelékenység javításához, és így serkentheti a hosszabb távú gazdasági
növekedést. Vagy a negatív hozadékokon is enyhíthet, ha a pénzt a(z) ______________________
növelésére költik, azaz oktatásra, a munkavállalók képzésére, termelékenységük növelésére. Ekkor
várhatóan növekszik a munkavállalók bére is, ami nagyobb ______________________bevételeket
eredményez.
1) Szuverénadósság-válság akkor következik be, amikor
1. egy ingatlanpiaci lufi kipukkad.

2. restriktív fiskális politika miatt az államkötvények kínálata hirtelen lecsökken.
3. közös valuta, például az euró, kerül bevezetésre.
4. egy ország GDP-arányos államadóssága túlságosan megnövekszik.
2) Költségvetési politikának nevezzük, amikor a gazdaságpolitikai döntéshozók döntenek a
1. költségvetés kiadási és bevételi tételeiről.

2. a pénzkínálatról.
3. a jegybanki alapkamatról.
4. Mindegyik megadott válasz helyes.
3) A „seigniorage”
1. során a pénz vásárlóereje csökken.

2. az infláció növekszik.
3. egyfajta inflációs adónak is tekinthető.
4) Az IS-görbe modelljében az adómultiplikátor értéke

1. abszolút értékben kisebb, mint a kiadási multiplikátor értéke.
2. megegyezik a kiadási multiplikátor értékével.
3. abszolút értékben nagyobb, mint a kiadási multiplikátor értéke.
4. Bármelyik fenti válasz elképzelhető a paraméterek függvényében.
5) Az adócsökkentés __________ az aggregált keresletet, mivel __________.
1. növeli; a kormányzat így szükségszerűen megnöveli vásárlásait, ami direkt módon növeli az
aggregált keresletet
2. növeli; növeli a rendelkezésre álló jövedelmet, és így a fogyasztási keresletet
3. csökkenti; a kormányzat a vásárlásai visszafogására kényszerül, ami direkt módon csökkenti az
aggregált keresletet
4. csökkenti; inflációt generál
6) A kormányzati vásárlások ceteris paribus emelkedése hosszú távon egy zárt gazdaságban
1. csökkenti a kormányzati megtakarítást, növeli a magánmegtakarítást és a társadalmi megtakarítást is.

2. csökkenti a kormányzati megtakarítást, növeli a magánmegtakarítást és csökkenti a társadalmi
megtakarítást.
3. csökkenti a kormányzati megtakarítást, nem változtatja meg a magánmegtakarítást és csökkenti a
társadalmi megtakarítást.
4. csökkenti a kormányzati megtakarítást, a magánmegtakarítást és a társadalmi megtakarítást is.
7) A szuverénadósság-válságok folyamata a következő lépésekből áll: (1) növekszik a GDP-arányos

államadósság, (2) növekszik a csődkockázat, (3) növekszik a fizetendő kamat nagysága, (4) növekszik a
költségvetési hiány, majd újra (1) és így tovább. Ezt a körforgást a kormányzat költségvetési megszorító
intézkedésekkel igyekszik megtörni. Sikeres beavatkozás esetén a körfolyamat melyik pontján törik meg az
adósságválság ördögi köre?
1. (1).
2. (2).
3. (3).
4. (4).
8) A költségvetési politika a beruházások kiszorításához vezet, amennyiben
1. a monetáris politika a nulla alsó korlátba ütközik.

2. a költségvetési megszorítások hatására visszaesik az aggregált kereslet.
3. az expanzív fiskális politika hatására növekszik a reálkamatláb.
4. a költségvetési megszorítások hatására mérséklődik a GDP-arányos államadósság.
9) A ricardói ekvivalencia alapján
1. egy adócsökkentés nem növeli meg a fogyasztást, mert a fogyasztók arra számítanak, hogy a
jelenbeli adócsökkentést a jövőben adóemelés fogja ellensúlyozni.
2. egy adócsökkentés nem növeli meg az aggregált keresletet, mert a jegybank reálkamatláb-emelő
akciója ezt ellensúlyozza.
3. egy adócsökkentés nem növeli meg a költségvetési hiányt, mert a fogyasztók a be nem fizetett
adókból államkötvényeket vásárolnak.
4. egy adócsökkentés nem növeli meg az aggregált keresletet, mert a fogyasztás növekedése
beruházásokat fog kiszorítani.
10) A kormányzati vásárlások növekedése rövid távon
1. növeli az inflációt, de nem érinti a kibocsátást.

2. magasabb inflációhoz és nagyobb kibocsátáshoz vezet.
3. növeli a kibocsátást, de nem érinti az inflációt.
4. az inflációt és a kibocsátást sem érinti.
11) Az államadósság monetizálásának nevezzük, amikor
1. a kormányzat által kibocsátott értékpapírokat a központi bank vásárolja meg.

2. a kormányzat értékpapírokat bocsát ki.
3. a kormányzat által kibocsátott értékpapírokat a jegybank eladja.
4. a kormányzat adóbevételei elmaradnak a költségvetési kiadásaitól.
12) Az államadósság akkor nem terheli a jövő generációkat, ha
1. a kölcsönbe felvett összegeket kormányzati fogyasztásra használják fel.

2. a kölcsönöket külföldi hitelezők nyújtják.
3. az újonnan felvett kölcsönöket a korábbi kölcsönök kamatainak fizetésére használják fel.
4. a kölcsönbe felvett összegeket kormányzati tőkeállományba és az emberi tőkébe történő beruházások
finanszírozására használják fel, amelyek később növelik a termelékenységet és az adóbevételeket.
13) Az adósságintolerancia
1. nem más, mint egyfajta adósságtűrő képességi korlát.

2. arra utal, hogy az adott országot a befektetők viszonylag alacsony GDP-arányos államadósság
mellett sem finanszírozzák.
3. a sorozatosan nem teljesítő államokkal, mint például Argentína, szemben alakul ki.
4. Mindegyik fenti válasz helyes.
14) Az adócsökkentésnek a kibocsátásra gyakorolt expanzív hatását
1. fokozhatja az adócsökkentés kínálatoldali hatása.

2. fokozhatja, ha egyes fogyasztói rétegek szerint a jelenbeli adócsökkentés jövőbeli adóemelést fog
kiváltani.
3. fokozhatja, ha a jegybank az infláció élénkülése folytán emeli a reálkamatlábat.
4. mérsékelheti, ha a likviditási korlátos fogyasztók az adócsökkentés teljes összegét elköltik.
15) Amikor az irányadó kamatláb a nulla alsó korláton van,
1. akkor a kiadási multiplikátor nagyobb, mint amikor pozitív a kamatláb.

2. akkor a kormányzati vásárlások növelése az alábbi hatással jár:
3. akkor a kormányzati vásárlások növelése az alábbi hatással jár
Az a) és b) válasz is helyes.
Pénzügyi válságok és a gazdaság
a) bankpánik f) megbízó–ügynök probléma
b) értékpapírosítás g) pénzügyi innováció

c) eszközárbuborék h) pénzügyi liberalizáció
d) kamatkülönbözet i) pénzügyi válság
e) kényszerértékesítés
1) A(z) _______________________ a vállalkozásoknak nyújtott hitelek kamatlába és a teljesen biztonságos

eszközök kamatlába közötti eltérés.
2) A(z) _________________________ a hitelek vagy más pénzügyi termékek új típusainak bevezetése.
3) A(z) __________________________ a bankok eszközeinek gyors kiárusítása.
4) A(z) ___________________________ a pénzügyi piacokon tapasztalható jelentős zavar, amely az

eszközárak hirtelen esésével és vállalati csődökkel jár.
5) A(z) ____________________________ a kisebb hitelek (így a jelzáloghitelek) átalakítása szabványos

adósságpapírokká.
6) A(z) ______________________________ olyan jelenség, amely során egyének vagy intézmények a

befektetők (a megbízóik) ügynökeként tevékenykednek, de nem azok legfontosabb érdekét képviselik.
7) A(z) ______________________________ a pénzügyi intézmények és piacok korlátozásainak eltörlése.
8) A(z) _____________________________ több bank egyidejű csődje.
9) A(z) ____________________________ az eszközök árainak emelkedése fundamentális gazdasági

értékük fölé.
1) A hitelezők problémája, hogy a rossz hitelkockázatú adósok közül kell választaniuk, mivel a legkevésbé
kívánatos kölcsönvevők azok, akik a legaktívabban keresik meg a kölcsönfelvétel lehetőségét. Ezt a
jelenséget nevezzük
1. aszimmetrikus informáltság problémájának.

2. megbízó–ügynök problémának.
3. az erkölcsi kockázat problémájának.
4. a kontraszelekció problémájának.
2) A jó beruházási ötletekkel rendelkező gazdasági szereplők erőforrásokkal való ellátása a modern
gazdaságokban a ____________ feladata.
1. jegybank
2. pénzügyi rendszer
3. helyi önkormányzat
4. központi kormányzat
3) A kereskedelmi bankok hitelezési hajlandóságának csökkenését ______________ nevezzük.
1. kontraszelekciónak
2. bankpániknak
3. tőkeáttétel-csökkenésnek
4) A betétbiztosítás bevezetésének egy valószínű következménye
1. a kereskedelmi bankok kockázatvállalási hajlandóságának növekedése.

2. a bankpánik.
3. a hitelezési konjunktúra.
4. a kontraszelekció súlyosságának csökkenése.
5) Az információs aszimmetria növekedéséből fakadó súrlódásnövekedés a pénzügyi piacokon jellemzően
1. növeli a hitelpiacokon az erkölcsi kockázat és a kontraszelekció problematikáinak előfordulását.

2. csökkenti a pénzügyi súrlódásokat.
3. javítja a piaci hatékonyságot.
4. csökkenti az erkölcsi kockázat problematikájának előfordulását.
6) A pénzügyi válságok folyamatának első szakaszában (a pénzügyi válság kezdetén)
1. az eszközárak jellemzően tartósan növekednek.

2. a bizonytalanság jellemzően csökken.
3. a pénzügy intézmények mérlege jellemzően romlik.
7) Ha minden más változatlansága mellett csökken az árszínvonal, akkor
1. a kötelezettségek reálértéke jellemzően csökken.

2. a kötelezettségek reálértéke jellemzően nem változik.
3. az eszközök reálértéke jellemzően növekszik.
4. a kötelezettségek reálértéke jellemzően növekszik.
8) Az eszközárbuborék
1. azt jelenti, hogy az eszközök értéke azok fundamentális értéke fölé emelkedik.
2. azt jelenti, hogy az eszközök értéke a jövőbeli jövedelemáramlásra vonatkozó reális várakozások
által meghatározott értékük fölé emelkedik.
3. gyakran hitelpiaci fellendülés miatt alakul ki.
9) A pénzügyi válságok második szakasza jellemzően
1. az adósságdefláció.
2. a bankválság.
3. a pénzügyi liberalizáció.
10) A kölcsönfelvevő jobban ismeri saját jövőbeni viselkedését, mint a kölcsönadó. Az ebből fakadó
kockázatot
1. morális kockázatnak nevezzük.

2. kontraszelekciós kockázatnak nevezzük.
3. ügynökelméleti kockázatnak nevezzük.
11) A bankválság jellemzően
1. jobbra tolja az AD-görbét.

2. balra tolja az AD-görbét.
3. jobbra tolja a rövid távú aggregált kínálati görbét.
4. balra tolja a rövid távú aggregált kínálati görbét.
12) A pénzügyi innovációk jellemzően csökkentik a
1. pénzügyi súrlódásokat.
2. kamatkülönbözeteket.
3. beruházások szempontjából releváns reálkamatlábat.
4. Mindegyiket csökkentik a megadottak közül.
13) Az aszimmetrikus informáltság növekedésének legfontosabb közvetlen hatása
1. a hitel-visszafizetés valószínűségének csökkenése.

2. hogy a kölcsönvevők nem fogadják el a piaci kamatlábakat.
3. hogy nehezebben becsülhető a hitel-visszafizetés valószínűsége.
4. hogy a hitelezők nem tudnak kellő erőforrást biztosítani a kölcsönvevőknek.
14) A pénzügyi válságok során
1. bekövetkező bankválság balra tolja el az AD-görbét, és így ceteris paribus dezinflációt okoz.
2. bekövetkező bankválság balra tolja el az AD-görbét, és így ceteris paribus az infláció gyorsulását
eredményezi.
3. bekövetkező bankválság jobbra tolja el az AD-görbét, és így ceteris paribus az infláció gyorsulását
eredményezi.
4. bekövetkező bankválság jobbra tolja el az AD-görbét, és így ceteris paribus dezinflációt okoz.
15) Az alábbiak közül morális kockázatra példa lehet
1. az állami betétbiztosítás.
2. a kerékpár biztosítása lopás ellen.
3. az egészségbiztosítás.
4. Mindegyik megadott válasz lehet példa a morális kockázatra.
Hosszú távú növekedés
a) aggregált reál GDP f) munka
b) egy főre jutó reál GDP g) növekedési csoda
c) extenzív h) növekedési kudarc
d) intenzív i) termelékenység
e) konvergencia j) tőke
1) A gazdasági növekedést jellemzően a(z) ______________________ vagy a(z)

______________________ segítségével mérjük. Ezen mérőszámokat össze tudjuk hasonlítani időben és
térben is.
2) Az aggregált kibocsátás növekedése a termelési tényezők (______________________ vagy

______________________) felhasználásának növeléséből (ezt nevezzük ______________________
növekedésnek) vagy pedig a termelékenység javulásából (ezt nevezzük ______________________
növekedésnek) származhat. Hosszú távú, fenntartható növekedés csak a(z) ________________ javulásából
származhat.
3) Bizonyos országok esetén megfigyelhető egy trend, miszerint egy másik országhoz zárkóznak fel. Ezt a
jelenséget ______________________ nevezzük.
4) Egyes országok bizonyos időszakokban kiemelkedően nagy növekedést produkálnak. Ezt a jelenséget
nevezzük ______________________.
5) Más országok viszont ______________________ tekinthetőek, hiszen ők jelentősen lemaradtak a

növekedési versenyben.
1) A Solow-modellben az alábbiak közül melyik exogén változó?
1. A tőke–munka arány.
2. A teljes tényezőtermelékenység.
3. Az egy munkavállalóra jutó fogyasztás.
4. Mindegyik megadott változó exogén.
2) A Solow-modellben az alábbiak közül melyik endogén változó?
1. A megtakarítási ráta.
2. Az egy munkavállalóra jutó kibocsátás.
3. A teljes tényezőtermelékenység.
4. A felsoroltak közül mindegyik endogén változó.
3) Adott két gazdaság, X és Y. Mind a kettő a Solow-modellel leírható állandósult állapotban van, és mind a
kettőben megegyeznek az exogén módon definiált paraméterek, egy különbséggel: X országban magasabb a
megtakarítási ráta. Ekkor
1. az egy munkavállalóra jutó tőkeállomány X országban magasabb, mint Y országban.

2. az egy munkavállalóra jutó jövedelem X országban magasabb, mint Y országban.
3. az egy munkavállalóra jutó beruházás X országban magasabb, mint Y országban.
4) Adott két gazdaság, X és Y. Mind a kettő a Solow-modellel leírható állandósult állapotban van, és mind a
kettőben megegyeznek az exogén módon definiált paraméterek, egy különbséggel: X országban magasabb a
teljes tényezőtermelékenység. Ekkor
1. az egy munkavállalóra jutó jövedelem X országban nagyobb, mint Y országban, annak növekedési
üteme pedig ugyanakkora mindkét országban.
2. az egy munkavállalóra jutó jövedelem X országban nagyobb, mint Y országban, és annak növekedési
üteme is nagyobb X országban.
3. az egy munkavállalóra jutó jövedelem X országban kisebb, mint Y országban, annak növekedési
üteme pedig ugyanakkora mindkét országban.
4. mindkét országban ugyanakkora az egy munkavállalóra jutó jövedelem és annak növekedési üteme
is.
5) Ha a Solow-modellben az egy munkavállalóra jutó tőkeállomány növekszik, akkor
1. az értékcsökkenés és a tőkefelhígulás összege megegyezik az egy munkavállalóra jutó beruházással.

2. az értékcsökkenés és a tőkefelhígulás összege nagyobb, mint az egy munkavállalóra jutó beruházás.
3. az értékcsökkenés és a tőkefelhígulás összege kisebb, mint az egy munkavállalóra jutó beruházás.
4. Ennyi információ alapján nem határozható meg biztosan, hogy melyik a helyes válasz.
6) Egy Solow-modellel jellemezhető gazdaság állandósult állapotban van, amikor a következő ceteris
paribus exogén sokk éri: a kormányzat olyan intézményeket hoz létre, amelyek sikeresen őrködnek a
tulajdonjogok felett, ezért növekszik a vállalatok kutatási kedve és a teljes tényezőtermelékenység hosszú
távon konstans ütemben növekszik. Az alkalmazkodás utáni új állandósult állapotban az aggregált reál GDP
növekedési üteme
1. magasabb lesz, mint az eredeti állandósult állapotban.

2. ugyanakkora lesz, mint az eredeti állandósult állapotban.
3. alacsonyabb lesz, mint az eredeti állandósult állapotban.
4. kisebb, nagyobb és ugyanakkora is lehet, mint az eredeti állandósult állapotban.
paribus exogén sokk éri: egy bombázás révén jelentősen csökken a tőkeállomány. Az alkalmazkodás utáni új
állandósult állapotban az egy főre jutó reál GDP értéke

paribus exogén sokk éri: egyszeri emelkedés történik a teljes tényezőtermelékenységben. Az alkalmazkodás
utáni új állandósult állapotban az aggregált reál GDP növekedési üteme

9) Egy Solow-modellel jellemezhető gazdaságban egyszeri alkalommal megnövekszik a megtakarítási ráta

és a népességnövekedési ráta is. Az alkalmazkodás utáni új állandósult állapotban a tőke–munka arány az
eredeti állandósult állapotbeli
1. értéknél magasabb lesz.

2. értékkel megegyezik.
3. értéknél alacsonyabb lesz.
4. Ennyi információ alapján nem eldönthető.
10) Az alábbi ábra egy Solow-modellel jellemezhető gazdaság eredeti (folytonos vonal) és exogén sokk
utáni (szaggatott vonal) állapotát mutatja. Mi lehetett az exogén sokk?
1. A teljes tényezőtermelékenység ceteris paribus növekedése.
2. A fogyasztási határhajlandóság ceteris paribus csökkenése.
3. A megtakarítási ráta ceteris paribus csökkenése.
4. A fentiek közül bármelyik lehetett.
11) Az alábbi ábra egy Solow-modellel jellemezhető gazdaság eredeti (folytonos vonal) és exogén sokk
utáni (szaggatott vonal) állapotát mutatja. Mi lehetett az exogén sokk?

Makro ZH

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Makro ZH

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Makroökonómiai jelenségek mérése

a) aktívak f) foglalkoztatottak k) munkanélküliek

b) állományjellegű változó g) foglalkoztatottsági ráta l) részvételi ráta

c) bázisidőszaki h) folyamatjellegű változó m) tárgyidőszaki

d) endogén változó i) GDP

e) exogén változó j) inaktívak

1) A makroökonómiai mutatók időbeliségét tekintve definiáljuk az ún. ____________________, amelyeket

2) Modellezéstechnikai szempontból léteznek az ún. ____________________, amelyek a modellek

3) A legfontosabb, aggregált makrogazdasági teljesítményt leíró mutató a ____________________, amely

1. a bruttó hazai termék (GDP).

2) Az alábbiak közül stock típusú (állományjellegű) változó

5) Az alábbiak közül melyiket vesszük figyelembe a GDP meghatározásakor?

1. Mishkin professzor eladja használt autóját.

1. Egy magánszemély részvényt vásárol.

7) A fejlett országokban a GDP-ben a legnagyobb részarányt a __________ képviseli.

8) Egy nyitott gazdaságban a GDP megegyezik __________

1. a fogyasztás, a beruházás és a kormányzati vásárlás összegével.

1. a nominális GDP nem változik.

12) Egy család a vasárnapi ebédhez húst vásárol. Ez a nemzetijövedelem-számvitelben

1. a reprezentatív fogyasztó fogyasztói kosarában mekkora szerepe volt az adott jószágnak a

14) A munkanélküliségi ráta

1. a munkanélküliek és a gazdaságilag aktív lakosság arányát mutatja.

15) A foglalkoztatottsági ráta

1. megegyezik (1 – u)-val, ahol u a munkanélküliségi ráta.

Aggregált termelés és termelékenység

a) aggregált termelési függvény h) munka

b) állandó mérethozadék i) reálbér

c) csökkenő határtermék j) teljes tényezőtermelékenység

d) határtermék k) termelési tényező

f) keresleti sokk m) tőke reálbérleti díja

2) Az aggregált termelési függvényben A a(z) ____________________, amely megmutatja a vállalati

4) A két inputpiacon, azaz a(z) ____________________ és a(z) ____________________ piacain az

5) Megmutatható, hogy a(z) ____________________ megegyezik a tőke ____________________, a(z)

6) Az inputpiacokon elemezni tudjuk különböző sokkok hatását. Például egy negatív

1. a tőke határtermékének (MPK) 10 százalékos

2) A tőke határterméke (MPK)

3) Az alábbiak közül melyik okozhatja egy input határtermékének csökkenését?

1. Az adott input reálárának növekedése.

1. ha minden termelési tényezőből használt mennyiséget X százalékkal növelünk, az a kibocsátás X-nél

6) Az alábbiak közül melyik okozza a tőke határtermékének növekedését?

1. A felhasznált munkamennyiség ceteris paribus csökkenése.

1. növekszik a tőke reálbérleti díja.

1. az egy egységnyi többletmunka által okozott kibocsátásnövekedés nagysága csökken.

1. Növekedett a termelésben használható munkamennyiség.

1. A termelésben használt tőke mennyiségének ceteris paribus csökkenése.

1. A tőke reálbérleti díja csökken.

b) fizetési mérleg f) nettó tőkekiáramlás

c) ikerdeficit g) társadalmi megtakarítás

4) A(z) _______________ olyan gazdaság, amely nyitott a külkereskedelem és a nemzetközi tőkeáramlás

5) A(z) ________________ a magánmegtakarítás és a kormányzati megtakarítás összege.

6) A(z) ___________________ a megtakarítás és a beruházás közötti különbség.

7) A(z) __________________ a külkereskedelmi hiány és a költségvetési deficit szimultán jelentkezése.

1. a GDP és a kormányzati vásárlások különbségével egyenlő.

1. értékét megkaphatjuk, ha a GDP értékéből levonjuk a fogyasztási kiadásokat és a kormányzati

4) Hosszú távon a reálkamatláb növekedésével

1. növekszik a magánmegtakarítások nagysága.

5) Hosszú távon a reálkamatláb csökkenésével

1. a kormányzati vásárlások csökkentése.

1. a megtakarítási függvény jobbra tolódik, a reálkamatláb csökken és a beruházások növekednek.

1. a megtakarítási függvény balra tolódik, a reálkamatláb növekszik és a beruházások csökkennek.

1. a megtakarítási függvény jobbra tolódik, a reálkamatláb csökken és a beruházások növekednek.

11) Az adók emelése adott reálkamatláb és GDP mellett

1. csökkenti a magánmegtakarítást, de növeli a társadalmi megtakarítást.

4) A két inputpiacon, azaz a(z) és a(z) piacain az

5) Megmutatható, hogy a(z) megegyezik a tőke , a(z)

3) A pénz funkciói: __funkció, funkció, funkció.

4) __ során a jegybank állampapírt vásárol, s ezzel bővíti a _-ot.

12) A fogyasztás _ és változó.

15) Az inflációs ráta általában _ és _ változó.

16) A rövid lejáratú állampapírok kamatlába és ___ változó.

18) A vállalati és az államkötvények kamatkülönbözete ___, _ változó.

22) Az árragadósság oka lehet az _-ek jelenléte vagy a __________.