Mikroökonómia előadás 09.26.

rezervációs ár: az az ár, amit a vevő még hajlandó kifizetni az adott termékért

ársapka: nem tud az ár szabadon mozogni (pl. állami árstop)

/A kukorica piaca függvény - Bullet plannerben jegyzet/

S D q p egyéb
1: aszály  x  
2: háború  x  
3: műtrágya drágul  x  
4: népesség
x   
növekedés
5: búza piaca
x    ha helyettesítő termék ára nő
lezuhan
6: innováció
 x  
(termék ára magas)
7: ársapka x x hiányállapot
egyéb egyensúlyi árnál magasabb ár = többlet =
8: árnövekedés 
mozgás a függvényen belül
9: export tilalom  x  
10: import tilalom  x  
11:
adókedvezmény a
 x  
kukorica
termelőknek
12:
adókedvezmény a  x  
búza termelőknek

Fogyasztói magatartás: keresleti függvény

Egyéni keresletből piaci kereslet
-van egy maximum mennyiség, amit meg tud venni és van egy maximum ár, amit hajlandó kifizetni
-fogyasztói többlet: nem kell többet fizetnie azért, ami számára többet érne

Fogasztói magatartás: racionális feltételezés, az igényt maximálisan ki akarja elégíteni

-végtelen szükséglet – véges lehetőség => optimalizálás => preferenciák alakulnak ki
-saját értékrend, jövedelem, termék hasznossága, ára
-preferenviarendezés axiómái:
-teljesség: (mindig összehasonlíthatóság áll fenn a kül. fogyasztói kosarak között;
mindig eldönthető, h. erősen preferált A>B, gyengén preferált A≥B v. közömbös A ~ B a viszonyuk)
(pl. egy baráti összejevetlnél fogyasztói kosár jön létre, ezek közt dönteni kell, hogy melyik kosár kell
-reflexivitás: (azonosíthatóság, két egyforma kosarat közömbösnek kell ítélni)
-tranzitivitás: (következetesség, ha A>B és B>C, akkor A>C)
-dominancia: a több jobb (káros javakra nem igaz)

Fogalmak:
-hasznosság: adott szükségletben milyen előrehaladás történt a hasznosságot a szükséglet kiegészítése teljesíti ki
-telítettségi pont: ahol megszűnik a szükséglet
-összhaszon:
-határhaszon: utolsó egység haszna
 x – elfogyasztott mennyiség
TUx – határhaszon
MUx – összhaszon

pl. sörivás határ- és összhaszna

5-6: abba kéne hagyni, mert utána kár
történik

-> a telítettségi pont után a

határhaszon és összhaszon is csökken!

Gossen II. törvénye: Egy embernek, aki több élvezet közül választhat, viszont nincs elegendő ideje (PÉNZE), hogy
mindet kielégítse, annak érdekében, hogy élvezeteinek összessége a lehető legnagyobb legyen, ahelyett, hogy
csak a legnagyobb élvezetet elégítené ki, célszerű mindet csak részben kielégítenie, méghozzá olyan arányban,
hogy abban a pillanatban, amikor a rendelkezésére álló idő (PÉNZ) elfogy, minden egyes élvezetének nagysága
azonos legyen

-van egy optimum pont, amit keresünk!

-a fogyasztó akkor költi el optimálisan a jövedelmét, ha pénzegységre eső határhasznok kiegyenlítődnek
-előnykiegyenlítődés elve szerint a fogyasztó maximális elégedettségre vagy hasznosságra tehet szert, ha épp
akkora határhasznot ér el utolsó pénzegységét elköltvén valamely jószágra, mintha ezt a pénzt bármely más
termékre fordította volna

További optimalisázlás meghatározása: közömbösségi elmélet/közömbösségi görbe

-a hasznosságot sorrendezni lehet
-van egy darab optimum pont
-két termék különböző hasznossági szintjét vizsgálja
-a két termék végtelen kombinációja végtelen mennyiségű hasznosságot eredményez
-van korlát: költségvetési egyenes (budget egyenes) – költéseim határa, termékár és jövedelemhatár szabja meg

-végtelen kombináció arról, hogy

1000ft-ot hogyan költök el a
hasznosság érdekében
-lehetséges, de nem opcionális
kombinációk – felesleges
pénzkidobás
-ha a termékárak megváltoznak,
akkor egyes termék vásárlási
mennyiségei eltolódnak

-x és y-ból pont annyit kell

vásárolni, amennyiból maximális hasznosság jön létre, és pont kijön a budget-ből

-kiegészítő: növeli a hasznosságot (pl.

autóhoz üzemanyag)
-semleges: az egyik termék semleges az
igényre (pl. éhség – kaja vs mozijegy)
-káros: pl. dohánytermék növekedése ->
C-vitamint is növelni kell hozzá
(hasznos)

??????