Professional Documents
Culture Documents
Magyar Állam És Jogtörténet
Magyar Állam És Jogtörténet
Dolgozatok:
I. István I. törvénykönyve:
Szent István Isten kegyelméből uralkodik, keresztény hit alatt kell uralkodnia
az első király Magyarországon, aki kijelenti, hogy nincs abszolút hatalma
a kánonjogok (pl. azilumi jog – jogi méltányosság) a 19. századig jelen volt a magyar törvénykezésben
egyházi törvényeket állami szankciók egészítették ki
Treuga dei (Isten békéje): egyházi ünnepi napokon nem lehetett üldözni senkit, tilos a magánharc
(bosszúból: szemet szemért fogat fogért elv)
István ugyanolyan szuverén uralkodó, mint a régi római császárok/német-római császárok, emiatt van
joga törvénykezésre – az ország szuverenitását védi
a világi törvényeknek közeledniük kell az isteni törvényekhez (amelyek tökéletesek)
a jog nem csak büntet, hanem jutalmaz is
a világtörténelemben megjelenik az első munkaszüneti nap: vasárnap
az egyházi ünnepek munkaszüneti napok is voltak
a katonáknak azért éri meg vasárnap is dolgozni (figyelni azt aki dolgozik), mert ha valakit elkaptak, akkor
megsüthették az ökrét/elvehették a lovát
megjelenik állami szankcióként a pénzbüntetés, kártérítés, bűnügyi költség (pl.: gyilkosság esetén)
önbíráskodás halállal büntetése: főként nemeseket (kardrántás büntetése)
ha új bűncselekmény jelenik meg, akkor visszamenőleg nem büntethető – nincs bűn büntetés nélkül ->
újfajta büntetést szabnak ki