Ha nem biztos az eredményben, nézze át még egyszer az ár-fogyasztás görbéről és az egyéni

keresleti görbéről tanultakat!

Ha az adott áru különböző árak melletti összes keresett mennyiségét akarjuk megtudni, vagyis
az áru piaci keresletét, akkor ahhoz az összes piaci szereplő egyéni keresletét kell
összegeznünk. A piaci kereslet, annak 2. fejezetben tanult definíciója szerint azt mutatja, hogy
miként változik valamely áru keresett mennyisége az árváltozás hatására, ha az egyéb
keresletet befolyásoló tényezők, így a reáljövedelem is változatlan marad. E fejezetben
viszont láttuk, hogy valamely termék árváltozása, például növekedése, nemcsak drágábbá
teszi a terméket a többi termékhez képest, de megváltoztatja a fogyasztók reáljövedelmét is.
Vagyis, főleg ha olyan termékről van szó, amely a háztartások fogyasztásában jelentős
részarányt képvisel (például energia), az áremelés komoly hatással lehet a lakosság, ezen
belül is az alacsonyabb jövedelműek életszín-vonalára. A jóléti programok keretében az állam
ilyenkor gyakran kompenzálja az ilyen a rétegeket. A kompenzáció célja a reáljövedelemc-
sökkenés elkerülése. Ahhoz, hogy elkerüljék az alul- vagy túlkompenzációt, tudniuk kell,
mekkora is az okozott reáljövedelem-csökkenés. Ennek meghatározásához segítséget nyújthat
a az árváltozás helyettesítési és jövedelem hatásának elkülönítése. A módszer ismertetése
meghaladja tananyagunkat. Ha későbbi munkája során szüksége lesz a módszerre, azt
megtalálja Pl.: Farkasné Fekete Mária - Molnár József: Mikroökonómia, szaktudás Kiadóház,
2006 c. tankönyvben. Ebben nemcsak a kormányok, érdekvédelmi szervek által
hasznosítható módszert talál, hanem olyat, amit akár a kereskedelemben, vagy a
termelőszférában is lehet hasznosítani. Alkalmas az itt bemutatott módszer például annak
előrejelzésére, hogy ha emelkedik a fűtőolaj ára, mennyivel fog változni a gáz kereslete. Az
állam részéről fontos a túlkompenzáció elkerülése is hiszen annak nemcsak a költségvetésre
vannak negatív következményei, de lefékezi a nagyobb környezetterhelést jelentő olaj
használatának gázzal való helyettesítését
A volt szocialista országokban a piacgazdaságba való átmenet időszakában az élelmi-szer
árak jelentős mértékben növekedtek, a reáljövedelmek viszont csökkentek. Ezekben az
országokban az élelmiszer-kiadások a háztartások összes kiadásában 30-50%-ot tesznek ki.
(Összehasonlításként az EU-tagországok átlaga kevesebb, mint 20%!) Tanulmányozza át az
Igaz-hamis állítások
1. A reáljövedelem pénzmennyiséget jelent.
2. A kardinális hasznosságelmélet szerint a hasznosság tőszámokkal nem mérhető.
3. A határhaszon a teljes haszon összegét jelenti.
4. A határhaszon függvény értéke annál a termék mennyiségnél nulla, ahol a telítettségi
pont van.
5. Gossen I. törvénye az előnykiegyenlítődés elvét fogalmazza meg.
6. Rezervációs ár az a legmagasabb, amelyért a fogyasztó hajlandó egy terméket
megvásárolni.
7. A fogyasztói többlet az egyensúlyi ár és a rezervációs ár különbsége.
8. A reflexivitás azt jelenti, hogy két teljesen egyforma kosár közül egyiket sem
preferálhatja a fogyasztó a másikhoz képest.
9. A dominancia elve szerint a fogyasztó számara az a kosár a jobb, amelyben legalább az
egyik termékből több van.
10. A közömbösségi görbék negatív meredeksége a tranzitivitásból következik.
11. A közömbösségi görbék mindig konvexek.
12. A normál alakú közömbösségi görbe az origóra nézve konkáv.
13. A normál alakú közömbösségi görbék esetében a fogyasztó a végletet preferálja.
14. Minden közömbösségi görbénél a helyettesítési határráta csökken.
15. A helyettesítési határráta felírható a határhasznok hányadosaként.
16. A semleges jószágok közömbösségi térképe egymással párhuzamos egyenesekből áll.
17. A tökéletesen helyettesítő termékek közömbösségi térképe a vízszintes tengellyel
párhuzamos egyenesekből áll.
18. A költségvetési egyenes meredekségét a két termék áraránya határozza meg.
19. A költségvetési egyenes meredeksége pozitív.
20.A termékek árának változása következtében a költségvetési egyenes párhuzamosan
eltolódik.
21. Az Engel görbe a fogyasztó jövedelme és a megvásárolt termék mennyisége közti
kapcsolatot fejezi ki, miközben az egyéb feltételek nem változnak.
22. Az egyéni keresleti görbe levezethető az ICC görbébő