Az "árstoppal" vagy másnéven "árplafonnal" elsősorban a gazdaság és a politika területén

találkozhatunk, ez egy olyan eszköz, amely korlátozza és egyben szabályozza az árak növekedését
bizonyos árucikkeknél vagy szolgáltatásoknál. Az árstop bevezetésének célja általában az áremelkedés
korlátozása és az infláció csökkentése vagy stabilizálása. Azonban a gyakorlatban az árstoppal járó
következmények változhatnak, és nem mindig vezetnek az elvárt eredményekhez. Egyik előnye,
ahogyan azt az előbb említettem, az áremelkedés korlátozása, így a háztartásoknak kevesebbet kell
költeniük, és nem kell felhasználniuk megtakarításaikat. Emellett még az árstop segíthet stabilizálni a
gazdaságot, különösen olyan időszakokban, amikor az árak gyorsan emelkednek, és ez aggodalmat
okozhat a lakosság körében. A stabil árak hozzájárulhatnak a gazdasági biztonságérzethez és a
kiszámíthatósághoz.

Az én véleményem az, hogy a politikai előny mellet több gazdasági hátránnyal rendelkezik, mivel
annak alkalmazásával nagyobb különbséget teremtünk az árstop alatt lévő termékek és azok piaci ára
között, ami egy idő után már nem fenntartható. Miután eltörlésre kerül az árstop, a vállalkozások árat
emelnek, ami miatt a fogyasztók nehéz helyzetbe kerülnek. Mindezek mellett a vállalkozások csökkentik
a termelést, mivel nem akarnak veszteséget termelni, ezáltal csökken a kínálat, tehát áruhiány
keletkezik. A kereslet és a kínálat egyensúlya zavart szenvedhet, ami hosszabb távon még magasabb
inflációt is okozhat.

Politikai és gazdasági hatásai: Politikai téren azért lehet előnyös, mivel befolyásolhatja a lakosság
nézeteit azzal, hogy az adott államban úgy tűnik mintha az adott kormány képes lenne a környező
országokhoz képest kedvezőbb feltételeket biztosítani a polgárai számára. Ellenben ez egy
kontraproduktív intézkedés pénzügyi szemmel nézve, hiszen az infláció elleni küzdelem fő pillére a
kereslet mérséklése. De mivel árstop van a terméken, ezért a kereslet nem, hogy nem csökken, de még
növekszik is, így fűtve az inflációt. Ezt láthattuk Magyarországon, mikor 2022.02.01-jén bejelentették
az árstop-ot. A 2022. decemberében mért adatok szerint az árstop bevezetése után a fogyasztói árindex
11,3%-ról egészen 44,8%-ig emelkedett. Mikor 2023.08.01-jén kivezették az árstop-ot, 23%-ra
mérséklődött a fogyasztói árindex.

Az a meglátásom, hogy ez az intézkedés gazdaságilag semmilyen esetben sem megfelelő, mivel az

árak mérséklésére több olyan gazdasági eszköz is van, amivel ezt hatékonyabban is meg lehet oldani
(pl: kamatemeléssel).

Források:

https://index.hu/gazdasag/2023/02/17/elelmiszerarak-elelmiszerarsapka-elelmiszerarstop-hatosagi
arak-boltok-uzletlancok/

https://elemzeskozpont.hu/arstop-arsapka-milyen-hatasai-kovetkezmenyei-lesznek

https://www.ksh.hu/stadat_files/ara/hu/ara0040.html

https://24.hu/fn/gazdasag/2023/01/20/arstop-arsapka-elelmiszer-elelmiszerar-inflacio-csirkemell-tej
liszt-cukor-aremeles-kiskereskedelem-csirke-far-hat/amp/