Az árfolyam és az infláció kapcsolata

Az árfolyam és az infláció között található kapcsolat folyamatosan változó. Az elmúlt néhány évben az infláció
jelentősen csökkent a világ több gazdaságában is, ezért sokszor negatív tartományban, a jegybanki célok alatt is
voltak az inflációs ráták. Emiatt a makrogazdasági helyzetre tekintettel a jegybankok a monetáris kondíciókat
fokozatosan lazították. Mivel az olyan nyitott gazdaságokban, mint a magyarországi is, az inflációt nominális
árfolyamon keresztül tudja emelni az alacsonyabb kamatkörnyezet, így a jegybankoknak rendkívül fontos az
infláció és az árfolyam között található kapcsolat naprakész és pontos megértése. A 2008-as, 2009-es gazdasági
világválság által rengeteg makrogazdasági kapcsolat megváltozott, amely meghatározó lehetett az infláció
alakulásának szempontjából. Példaként a fogyasztói infláció és a pénzmennyiség alakulása közötti kapcsolat
változását lehet megemlíteni, valamint a gazdaságok inflációra gyakorolt hatásainak elmozdulását és a deviza
árfolyam mozgásának elmozdulását.

Az árfolyam begyűrűzése
Az árfolyam mozgása rendkívül fontos minden olyan kis méretű, nyitott gazdaságú ország számára, mint például
Magyarország is, hiszen a fogyasztói árakat több csatornán is befolyásolja az árfolyam megváltozása. Az
árfolyam változásának hatása egyrészt a behozott fogyasztási cikkek árának drágulásában merül ki, másrészt
pedig a belföldi cégek termelési költségein át tud az inflációra hatni. Az árfolyam mozgása ezen kívül még az
olyan magyar termékek árát is érintheti, amelyek az importtermékek árának növekedésével versenyeznek, ezzel
tovább generálva az inflációs hatást. Úgynevezett másodkörös hatásokkal is bírhat hosszabb távon az árfolyam
leértékelődése, ugyanis eredményezheti a fogyasztói ár-index további emelkedését is a nagyobb infláció a
bérekbe begyűrűzés által. Az árfolyam változása a fogyasztói árakra vetítve a begyűrűzés mértéke elvileg 100
százalékos lenne, viszont leginkább azt mutatják az empirikus kutatások, hogy jóval kisebb annak mértéke. Ezek
olyan folyamatok, amelyek által az árfolyam mozgásának hatása, amelyet a fogyasztói árakra gyakorol, nem
teljesen vagy nem azonnal jelentkeznek, ezért az értékesítési és termelési láncban megtalálható piaci szereplők
által használt felárak alkalmazkodnak az árak helyett.

Az árfolyam hazai adatai

Amennyiben az árfolyam hazai adatait vizsgáljuk, akkor kiderül, hogy a maginflációban és a fogyasztói árakban
megjelent az árfolyam gyengülésének 30 – 40 százaléka, a 2007-2008-as gazdasági válságot megelőző két
évben. A két éves horizonton tehát ha az árfolyam értékelődése 1 százalékos volt, akkor az árszint 0,3 – 0,4
százalékkal növekedett. Az elmúlt néhány évben viszont az volt tapasztalható, hogy az árfolyam gyengülése után
kevésbé emelkedtek olyan mértékben az árak, mint ahogyan azt a gazdasági válság előtt becsülni lehetett. A
változás a leglátványosabban főleg a nagy importhányaddal működő iparcikkek árazásában vehető észre, amely
az árfolyam ingadozásának a leginkább ki van téve. Remekül illusztrálja az árfolyam és az infláció közti kapcsolat
változását, ha a hazai árszinttel összehasonlítjuk a forintban számított, eurozónában található iparcikkek
árszintjét, természetesen 50 százalékos begyűrűzés feltételezése mellett.
A 2010-es évet megelőzően jól tudott együtt mozogni a két adatsor, 2010 után viszont már meglehetősen
meggyengült az árfolyam és az infláció közti kapcsolat. A megfigyelések tulajdonképpen arra utalnak, hogy a
korábbi ökonometriai becsléseket érdemes lenne felülvizsgálni a válságot követi időszakra visszatekintve. A
jelenlegi becsléseket tekintve a 2008-2009-es válság után csökkent az árfolyam begyűrűzésének mértéke. Az
erről készült részletes tanulmányt a Magyar Nemzeti Bank fogja majd megjelentetni és bemutatni. A két éves
időhorizonton az árfolyam 1 százalékos változása a fogyasztói árakat a válságot megelőző érték nagyjából felével
megegyező mértékben módosíthatja. A jelenlegi számítások a régió országaiban készült becsléseknek is
megfelelnek, a régebbi érték viszont nemzetközileg összehasonlítva magasnak számított.

Az infláció avagy pénzromlás, hívták még pénzpuffasztásnak vagy pénzpuffadásnak is

a közgazdaságtanbanaz árszínvonal tartós emelkedése, a pénz vásárlóerejének romlása mellett.
Jele általában a π (pí).

Az infláció hatása a gazdaságra[szerkesztés]

Az infláció ütemén kívül nagy jelentősége van az infláció kiszámíthatóságának és
kiegyensúlyozottságának. A kiszámítható és kiegyensúlyozott inflációnak még nagyobb inflációs
ráta mellett sincs negatív hatása a gazdaságra. Az árszínvonal csökkenése a defláció.
A defláció, vagyis a negatív infláció a gazdasági növekedést fogja vissza, vagy egyenesen
gazdasági visszaeséshez vezet. Árstabilitás alatt az árak változatlanságát értjük egy időszakban,
ekkor az árszínvonal-emelkedés 0% körüli. A stagfláció olyan viszonylagosan magas infláció,
amely magas munkanélküliséggel jár együtt. Az infláció a kormányok egyik rejtett adójellegű
bevételének, az inflációs adónak a forrása.