Professional Documents
Culture Documents
Vigyázó Szemetek A Fizetési Mérlegre Vessétek LórántK 2020.07.01
Vigyázó Szemetek A Fizetési Mérlegre Vessétek LórántK 2020.07.01
Lehet, sokan nem tudják, mi az a fizetési mérleg, tehát ezzel kezdem. A fizetési mérleg
az ország külfölddel való pénzügyi egyensúlyát méri, három fő összetevője van: a
kereskedelmi mérleg, vagyis az export és az import különbsége, a szolgáltatások
egyenlege (mint például a turizmus) és a jövedelemfizetések egyenlege, amelynek fő
tétele a nálunk befektetett tőkén kivitt jövedelem. Ha a fizetési mérleg egyenlege
tartósan negatív, akkor az azt jelenti, hogy külföldről kell hitelt felvennünk, vagyis
eladósodunk.
Akkor még nem voltak számítógépek, de egy Hunor 86-os is, ami a négy alapműveletet
tudta, elegendő volt ahhoz, hogy kiszámítsam, hogy a hitelfelvétel csak három-négy évig
eredményez nettó forrásbevonást, mert ezt követően az adósságszolgálat
szükségképpen meg fogja haladni a bevonható hiteleket, és az ország eladósodik. Azt
mondtam, nem hiteleket kell felvenni, hanem a gazdasági növekedést és ezzel az
importot visszafogni annyira, hogy a külső egyensúly helyreálljon. Ahány alkalmam volt
rá, a Tervhivatal vezetői előtt ezt elmondtam, de még csak nem is válaszoltak. Egyszer
sikerült csak a hivatal első elnökhelyettesét, Hetényi Istvánt annyira felbosszantanom,
hogy indignálódva válaszolt: „Megmondtuk, mit akarsz még?” És lehet, hogy tényleg
megmondták. Később tudtam meg, hogy László Andort, a Nemzeti Bank akkori elnökét
rövid úton nyugdíjazták, mert ellenezte a hitelfelvételt.
A hirtelen változások azonban nem jót jelentenek, mert nem folyamatos fejlődésre
utalnak. A jelen esetben is ez következett be: a 2015 és 2019 közötti négy évben a folyó
fizetési mérleg egyenlege hatmilliárd euróval romlott, és a negatív tartományba ment át.
A romlás döntő mértékben az áruk külkereskedelmi egyenlegének romlása miatt, ezen
belül is a híradástechnikai termékeknél következett be. Ilyen nagyságrendű változás
ilyen rövid idő alatt azért következhetett be, mert az ország túlságosan ki van téve a
külső befektetőknek és azok döntéseinek. Csak a nagyságrendek érzékeltetésére: az
országból jövedelmek címén évek óta évi kilencmilliárd eurót visznek ki, miközben,
mondjuk, az uniós nettó támogatási átlag nagyjából négymilliárdra tehető. Idén az
egyensúlyi helyzet további romlása várható, mert a mérlegben a legnagyobb pozitív
aktívumot adó turizmus és szállítás bevételei biztosan csökkennek. A romló tendenciát
az előző év azonos időszakához képest az első negyedévi adatok már jelzik.
Nem volna jó, ha a külső egyensúllyal és adóssággal való évszázados küzdelem újból
kezdődne, ezért most, amikor a baj még kicsi, kell változtatni és a gazdaságpolitika
centrumába a külső egyensúly helyreállítását állítani. Amikor annak idején Kádár
panaszkodott a fizetési mérleg egyenlegére, a Tervhivatalban született is egy javaslat,
amely szerint a gazdasági növekedés erőltetése elé kell helyezni a tőkés fizetési mérleg
egyensúlyának javítását, vagyis csak olyan fejlesztéseket lehet végrehajtani, amelyek a
külső egyensúlyt javítják. Ez a meglátás ma is érvényes. Ha lesz valamennyi forrásunk
abból a bizonyos 750 milliárdos uniós helyreállítási csomagból, akkor azt egyértelműen
erre a célra kell felhasználni, mégpedig úgy, hogy az egyensúly biztosítása egyre
kevésbé függjön a külső befektetőktől.
Most a 750 milliárdos helyreállítási csomag és az unió jövőjéről tervezett vita jó alkalmat
ad arra, hogy ezeket a problémákat az unió vezetése előtt felvessük, és valahogy
megértessük velük, Európa jövője döntően attól függ, hogy megteremtik-e a feltételeket
a kevésbé fejlett országok felzárkózásához.