Vállalkozásfejlesztés

Olvasólecke 8.

Dr. Imreh Szabolcs

 Vállalkozásfejlesztés
jegyzetek

8. fejezet – Hazai gyakorlat

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS:
rendszerváltástól az uniós
csatlakozásig

1
 A hazai tudatos közösségi beavatkozások a vállalkozásfejlesztés területén is számos változáson mentek
át az elmúlt 30 évben. Jelen Olvasóleckében a rendszerváltástól az uniós csatlakozásig tartó időszakot
mutatjuk be. Azért rendkívül fontos ez a periódus, mert az ún. átmeneti gazdaság időszakában,
nemcsak a vállalkozásfejlesztés, hanem általánosságban a piacgazdaság alapjait tettük le. A kronológiai
áttekintésen belül az alábbi kiemelkedő fontosságú időszakokra fordítunk különös figyelmet:

 Bemutatjuk a rendszerváltás időszakában történt legfontosabb eseményeket.

 Röviden tárgyaljuk a korai átmeneti gazdaság legfontosabb jellemzőit.
 Bemutatjuk a duális gazdaság megjelenésével kapcsolatos legfontosabb fejleményeket.
 Kitérünk az uniós csatlakozást megelőző Széchenyi terv legfontosabb elemeire.

Rendszerváltás

1989-től radikális változások sorozata következett be a vállalkozások szabályozásában. Egyrészt

bevezették a gazdasági szervezeteket liberálisan szabályozó törvényeket, másrészt lezajlott egy
deregulációs folyamat, amely a tervgazdaság kötött, bürokratikus szabályainak nagyrészét felszámolta.
Ebben a kezdeti időszakban a piacgazdaság kiépítése és a vállalkozások számának drasztikus növelése
volt a legfontosabb célja a beavatkozásoknak. Ehhez a legszükségesebb – első lépés –a megfelelő
jogszabályi háttér megteremtése volt, amely nagymértékben liberalizálta (hovatovább
megkönnyítette) a vállalkozások alapítását. A legfontosabb – vállalkozás alapítási szempontból
különösen releváns jogszabályi módosítások az alábbiak voltak:

 1989. január elsején lépett életbe a Társasági törvény, amely alapvető jelentőségű
változásokat hozott. Egyrészt bevezette a jogi személyiség nélküli és jogi személyiséggel bíró
gazdasági társaságok teljes struktúráját, másrészt az új rendszerbe beillesztette a korábban
bevezetett vállalkozási formák egy részét (gmk, vgmk). Fontos kiemelni, hogy a Társasági
törvény bevezetése után bármilyen gazdasági társaság alapítása lehetővé vált, a
társaságalapítás bürokratikus korlátjai és a jogi szabályozás hiánya már nem jelentettek
akadályt bármilyen vállalkozás elindítása előtt. Ez rendkívül komoly előrelépést jelentett a
hazai társas vállalkozások indításában.
 A másik legépszerűbb vállalkozási forma – már akkor is – az egyéni vállalkozás volt. Ezen a
területen is történt előrelépés, az 1990. évi V. törvény radikális változásokat hozott az egyéni

2
 vállalkozás szabályozásban. Az egyéni vállalkozói tevékenységet csak a vállalkozói igazolvány
megszerzéséhez és megfelelő szakképzettséghez kötötte. Ezzel nagyon egyszerűen és
meglehetősen liberálisan szabályozta a legelterjedtebb vállalkozási forma gyakorlását.
Innentől kezdve a vállalkozás elindításának korábban komoly bürokratikus terhei nagyon
alacsony szintre csökkentek, gyakorlatilag bárki előtt nyitva áll az út a vállalkozóvá váláshoz.

Gazdaságtörténeti szempontból rendkívül érdekes tény, hogy a kilencvenes évek elején a magyar
gazdaság történetének legnagyobb vállalkozásalapítási hulláma a legnagyobb gazdasági visszaeséssel
párosult. Az ekkor induló vállalkozások egy rendkívül dinamikusan változó piacra léptek be, ahol
ráadásul a keresleti piac pillanatok alatt alakult át kínálati piaccá. Az új gazdasági berendezkedés első
és leginkább vitathatatlan eredménye az volt, hogy gyakorlatilag egy év alatt megszűnt a termékek (és
sok szakmában, bár nem mindegyikben: a szolgáltatások) hiánya. Ehelyett szükségszerűen a kicsi és a
nagy vállalkozásoknak egyaránt a csekély a fizetőképes kereslet problémájával kell szembenéznie. Ezt
a folyamatot erősítette a szabadon elkölthető jövedelmek jelentős csökkenése a hazai népesség széles
körében. (Makrogazdasági oldalról is bizonytalanságok, drasztikusan növekvő munkanélküliség, illetve
kiszámíthatatlan (de elég magas) infláció jellemezték ezt az időszakot.)

Korai átmeneti gazdaság

A korai átmeneti gazdaság időszakában gyakorlatilag megtörtént a piacgazdaságra történő átállás, a

vállalkozásindítás liberalizálása, illetve a fentiek következtében a vállalkozások számának drasztikus
növekedése. Röviden összefoglalva ez az időszak a piacgazdaság tényleges megteremtésének és a
vállalkozások mennyiségi növekedésének az időszaka volt. Ennek a periódusnak a legfőbb általános
jellemzői a következők:

 Kiépülnek a piacgazdaság intézményi keretei (adótörvények, a vállalkozásalapítás, működtetés

és megszűnés jogi keretei, csődtörvény stb.)
 Az kezdetén, rövid idő alatt a hiánygazdaság versenygazdasággá alakul.
 A gyorsan liberalizálódó szabályozási környezet egyben instabillá is válik, az új törvényeket is
folyamatosan változtatják. Az alapvető gazdasági (főleg adózási) törvények évente, néha még

3
 gyakrabban jelentősen módosulnak, ami nagy alkalmazkodási problémát jelent a
kisvállalkozásoknak.
 Gyorsan növekvő számú vállalkozás, amelyek messze túlnyomó többsége mikrovállalkozás –
ezeknek minden hátrányával együtt.
 A hazai gazdaság nyitottsága egyre nő, a külkereskedelem aránya a GDP-hez viszonyítva
gyorsan emelkedik.
 A kisvállalkozói szektor a sok új belépővel, tapasztalatlan vállalkozóval „felhígul”, minőségi
mutatói romlanak. Magas a túlélésre képtelen sem növekedni, sem megkapaszkodni nem
képes vállalkozások aránya.

A periódus fontos fejleménye az 1995-ös makrogazdasági stabilizáció, a Bokros-csomag. Ezt követően

alakult ki az a viszonylagos makrogazdasági stabilitás, amelynek kezdete egybeesett a mennyiségi
mutatókkal jellemezhetően is látványos szerkezeti átalakulások lelassulásával. Ezek a folyamatok 1996-
97-re lezajlottak, ezért joggal mondhatjuk, hogy ekkortól megkezdődött az érett, vagy fejlett átmeneti
gazdaság szakasz.

Kései átmeneti gazdaság – piacgazdaság eleje

Ennek az időszaknak az egyik legfontosabb kulcsszava a duális gazdaság. Egy kettős gazdaság alakult ki
hazánkban, egyik oldalról a multinacionális vállalatok leányvállalatai tevékenykedtek – számunka
hihetetlen jó versenyképességgel, másik oldalról a hazai KKV szektor is megpróbált erősödni, szintén
hihetetlen versenyképességi lemaradásokkal terhelve. Ebben az időszakban a hazai működő
vállalkozások jelentős része vagy önfoglalkoztatásra szakosodott mikrovállalkozás volt, vagy GMK-kból
átalakult (minden örökletes problémát magával vivő) kisvállalkozás volt.

A fejlett átmeneti gazdaság szakaszát a kisvállalkozások (és a gazdaság egésze) szempontjából a

verseny erősödése jellemzi. Ennek három fontos összetevője volt:

 Az import szabályozása egyre liberálisabb, így erősödik az importverseny

 A betelepülő külföldi tulajdonú vállalkozások egy része a hazai piacon értékesít

4
  A hazai tulajdonú vállalkozások teljesítménye és ezáltal az egymásnak támasztott konkurencia
erősödik

A fejlett átmeneti gazdaság szakaszában egyre több tényező hat abba az irányba, hogy a szabályozási
környezet stabilizálódjon. Az újonnan bevezetett törvények gyermekbetegségeit néhány év alatt
korrigálni lehet, a vállalkozások, és a piac többi szereplője egyre jobban megtanul alkalmazkodni a
szabályokhoz, és az adóemeléseket kikényszerítő egyensúlyzavarok is ritkábbak lesznek.

Ezzel párhuzamosan – pontosan a várakozásoknak megfelelően – a vállalkozások számának

növekedése lelassul, sőt egyes területeken akár csökkenés is bekövetkezett. Bár az adott időszak alatt
születő és megszűnő vállalkozások száma magas maradt, a vállalkozások számbeli növekedése sokkal
kisebb volt, mint a korai szakaszban. Megemlítendő, hogy a kis- és középvállalkozói szektornak a
számbeli stabilizálódásával együtt lassan javulni kezdenek a gazdálkodás minőségét jellemző mutatók
is.

Ennek megfelelően a vállalkozásfejlesztés fókusza is áthelyeződött a mennyiségi növekedésről a

minőségi növekedésre. A beavatkozások jelentős része – ellentétben az előző periódus
szellemiségével – a versenyképesség növekedését és általánosságban a minőségi mutatók erősítését
szolgálta. Leegyszerűsítve: kialakult a minimálisan szükséges kritikus tömeg, innentől kezdve a fejlődés
záloga nem a számszerű fejlődés erősítése, hanem a versenyképesség fokozása lett.

Széchenyi terv

A Széchenyi terv alapjaiban próbálta meg megváltoztatni a hazai vállalkozás- és gazdaságfejlesztés

működési sajátosságait. Szokás szerint leegyszerűsítve: egyetlen dokumentumban (fejlesztési
elképzelésben) próbálta összefoglalni a hazai gazdaság támogatásának alapjait. Sokat hangoztatott
kritika volt a Széchenyi-tervet illetően, hogy a kormány osztogatni akar a választásokat megelőző
évben. Emellett az is gyakran megjelent kritikaként, hogy a Széchenyi terv elosztási mechanizmusa

5
 alapjaiban véve nem teljesen EU-kompatibilis, azaz nem felel meg maradéktalanul a (várható) EU
források elosztásának alapmechanizmusának.

A megfogalmazott kritikák ellenér meg kell jegyeznünk, hogy a hazai vállalkozásfejlesztésben a

Széchenyi-terv volt az első olyan stratégiai jelentőségű fejlesztési elképzelés, amely érdemi források
allokálásáról szólt, illetve valóban komoly segítséget kívánt nyújtani a hazai KKV szektor egy részének.

Számos különböző területet kívántak támogatni, a program számos programra és sok alprogramra
bomlott:

Az első program a számunkra legfontosabb Vállalkozáserősítő program volt, amely három

alprogramra bomlott:

 Kis- és középvállalkozás-fejlesztési
 Hídképző
 Befektetésösztönzési

Szintén meghatározó fontosságú volt a Kutatási, fejlesztési és innovációs program , amely szintén
számos alprogramot tartalmazott:

 Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok

 Létező kutatás-fejlesztési támogatási rendszerek bővítése
 A kutató-fejlesztő intézményrendszer abszorpciós képességének növelése

A digitális jövő és a hazai kkv szektor IT felkészülését támogatta az Információs társadalom- és

gazdaságfejlesztési program, amelynek az alprogramjai:

 Kormányzati
 Ellátottság és hozzáférés
 Az e-gazdaság megalapozása
 Információs kultúra és tartalomipar
 Életminőség- és tudatosság növelés

6
 A vidék fejlesztéséhez, továbbá általánosságban az idegenforgalom és turizmus erősödéséhez járult
hozzá a Turizmusfejlesztési program, amely alprogramjai a rendelkezésre álló erőforrásokhoz
igazodtak:

 Gyógy- és termálturizmus fejlesztése

 Konferenciaturizmus fejlesztése
 Tematikus parkok fejlesztése
 Kastély- és várturisztikai
 Turisztikai információs rendszerek fejlesztése
 Egyéb minőségi turisztikai termékek fejlesztése

A regionális fejlődés elősegítéséhez és a regionális specialitások figyelembe vételéhez járult hozzá a

Regionális gazdaságépítési program , amely szintén számos alprogramra bomlott:

 Regionális innovációs rendszerek fejlesztése

 Klaszterek létrehozását segítő
 Térségi elektronikus mintapiacok fejlesztését támogató
 Kistérségi gazdaságfejlesztési mintaprogramok
 Kiemelkedő magyar termékek (hungarikumok) fejlesztését és piacra jutását segítő programok

A hazai infrastruktúra fejlesztését szolgálta az Autópálya-fejlesztési program, amely keretein belül

számos konkrét elképzelést nevesítettek alprogram formájában:

 M3 autópálya Füzesabony-Polgár
 Szekszárdi Duna-híd gyorsforgalmi utakkal
 M7 autópálya felújítása és továbbépítése
 Kapcsolódó infrastrukturális
 Vasúti (vonalkorszerűsítés)
 Regionális repülőterek (önkormányzati vagyonjuttatás)
 Ár- és belvízmegelőzés

7
 Végül, de nem utolsó sorban a hazai lakhatási, és ezáltal életminőségbeli körülményeket javította az
ún. Lakásprogram amely szintén több alprogramot tartalmazott:

 A lakásállomány bővítését célzó alprogram.

 A lakásállomány korszerűsítését célzó alprogram.
 A lakáshitelezés korszerűsítését, a lakáshoz jutás elősegítését és a mobilitás növelését célzó
alprogram.
 A bérlakás-szektor részarányának növelését, a rétegproblémák kezelését szolgáló alprogram.

Rendkívül fontos megemlíteni az egyik legfontosabb kritikát, mely szerint a szétszóródott költségvetési
forrásokat – még ha elvben egy program részét is képezik – nehezen tudta az akkori GM koordinálni.
Azt viszont visszatekintve világosan kell látnunk, hogy a Széchenyi terv – minden gyarlóságával együtt
– érdemi előrelépést jelentett a hazai gazdaság és vállalkozásfejlesztésben. Ennek számos oka
mutatható be:

 Egyrészt – végre – egy átfogó dokumentumban kerültek összegzésre a fejlesztési elképzelések

 Másrészt – annak ellenére, hogy nem voltak maradéktalanul EU kompatibilisek az elképzelések
– rendkívül jól felkészítette a KKV szektort az uniós csatlakozás utáni pályázati rendszerre.
 Harmadrészt vállalkozásfejlesztési szempontból nem a támogatási összegek a fontosak, hanem
sokkal inkább az hogy a kilencvenes évek gazdaságpolitikai prioritásai (a piacgazdaság
alapjainak lerakása, a gazdaság megnyitása) mellett új mintákat, egy új gazdasági
megközelítést lehet alkalmazni.
 Negyedrészt a program egyik legfontosabb feladata az volt, hogy hidat verjen a multinacionális
cégek és a magyar tulajdonú hazai kis- és középvállalkozások között. Ehhez pedig jobb
infrastruktúrára volt szükség. Vélelmezhetően ez a megközelítés jelenthette az alapjait a
következő évtized fejlesztési pályázatainak.
Az Olvasóleckében összefoglaltuk a hazai vállalkozásfejlesztés első tizenöt évének legfontosabb
eseményeit. Összegzésként megállapítható, hogy a piacgazdaság alapjainak megteremtése mellett
jobbára vissza nem térítendő szubvenciók jelentették a beavatkozások gerincét, amely komoly
kockázatokat kódolt az uniós csatlakozás utáni vállalkozástámogatási rendszer egészére vonatkozóan
is,