Vállalatgazdaságtan

BAI0030L

Minimálbér, garantált bérminimum

alakulása

Készítette: Dienes Glória (YTHJNN)

Gazdálkodási és menedzsment BSC, I. félév
Levelező tagozat

Nyíregyháza, 2023.11.20.

1
Tartalomjegyzék

1. Bevezetés..........................................................................................................3
2. Minimálbér, garantált bérminimum jelentése.............................................3-6
3. Minimálbér, garantált bérminimum alakulása Magyarországon forintban 4-6
4. Bruttó nettó bér közötti különbség ..............................................................6-8
5. Minimálbér helyzetének alakulása az Európai Unióban............................8-12
6. Összegzés.........................................................................................................13
7. Felhasznált irodalom, forrás..........................................................................14

2
 1. Bevezetés

A minimálbér alakulása és hatása különösen érdekes téma, számos gazdasági és társadalmi

kérdést érint. A közgazdaságtan szakközépiskolában is meghatározó szerepet töltött be az
életemben, hiszen emelt óraszámban tanultam. A minimálbér alakulása, kérdése mindig is
központi szerepet töltött be a gazdasági órákon, ezért részletesen elemeztük alakulását,
hatásait, következményeit. Emellett fontosnak tartottam a témát tovább vizsgálni, hogy
megérthessem a minimálbér változásainak összefüggéseit, hatásmechanizmusait. A
minimálbér változása, alakulása befolyásolja a munkavállalók és a munkáltatók viszonyát,
valamint befolyással van az infláció alakulására is, ezért tanulmányoztam a statisztikákat,
elemzéseket, hogy minél pontosabb összképet, véleményt tudjak alkotni a minimálbér,
garantált bérminimum alakulásáról, adókedvezményekről Magyarországon, amit a
dolgozatomban részletesen bemutatok. A minimálbér alakulása mellett megvizsgáltam az
ÁFA mértékét is EU tagállamaiban, hogy következtetést vonhassak az életszínvonalról,
gazdaságról.

2. Minimálbér, garantált bérminimum jelentése

A minimálbért 1988-ben vezették be Magyarországon a rendszerváltás előtt. Bevezetésének

fő célja az volt, hogy biztosítsa a munkavállalók minimális jövedelmét, megvédje őket a
kizsákmányolástól, és a méltánytalan munkakörülményektől. A minimálbér bevezetése előtt
sok munkavállaló alacsony bérekkel, rossz munkakörülményekkel szembesült, ami súlyosan
érintette az életszínvonalukat. Az alacsony bérek és a rossz munkakörülmények miatt sok
család alig vagy egyáltalán nem tudott gondoskodni a megélhetésről és az alapvető
szükségleteikről. Az országok közötti különbségek a gazdasági, társadalmi és politikai
tényezőknek köszönhetőek.

A minimálbér az a legkisebb törvényes, jogszabályban meghatározott bér, amelyet minden

teljes munkaidőben, azaz heti 40 órában foglalkoztatott munkavállalónak köteles a munkaadó
számára hivatalosan, legálisan megfizetni a munkaviszonya alatt, függetlenül attól, hogy mi a
feladata, vagy milyen végzettsége van. Természetesen a minimálbérnél többet bárki kereshet,
kevesebbet viszont csak abban az esetben kereshet valaki, ha nem teljes munkaidőben, hanem
kevesebb órában dolgozik, például csak napi négy vagy hat órában foglalkoztatják.
Részmunkaidőben időarányos kell számítani a kifizetendő bért. A minimálbér annak adható,
aki nem szakképzett munkát végez, jellemzően a 9-es FEOR-ba tartozó munkakörök
„Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások”. Ezek a munkakörök tipikusan

3
egyszerű fizikai munkákat jelentenek, melyek gyakran nem igényelnek különösebb
szaktudást. A minimálbért ezért olyanok kaphatják meg, akik egyszerűbb feladatokat látnak
el, mint például: raktári, csomagoló vagy takarító munkát végző személyek. Ezek a
munkakörök nem képzettek, mégis fontosak a gazdaság egésze számára. Globálisan elterjedt,
a minimálbér mértékét és alkalmazását a helyi jogszabályok és rendeletek szabályozzák.
Minimál bér általában az alapvető megélhetési költségekre hivatott fedezni azon
munkavállalók esetében, akik a legalacsonyabb bérezési szinten dolgoznak. Minden ország a
saját hatáskörében dönt a minimálbér konkrét összegéről, valamint annak éves emeléséről. A
cél az általános életszínvonal emelése, ugyanakkor figyelembe kell venni a gazdasági
körülményeket és a vállalatok teherbíró képességét is. A garantált bérminimum azok
részére mérvadó, akik legalább középfokú végzettséget vagy szakképzést igénylő, teljesen
munkaidőben foglalkoztatottak.

3. Minimálbér, garantált bérminimum alakulása Magyarországon forintban

Bevezetés évében, 1988. január 1-jén a minimálbér összege havi bruttó 3000 Ft volt. A
garantált bérminimumot 2006. júliusában vezették be, 2009-ig két változatban is számították.
Bevezetésben, 2006. júliusában, 62 625 Ft volt az összege. Egyes országokban a minimálbér
összegét általánosan alkalmazzák minden munkavállalóra, míg más országokban különböző
korcsoportokban eltérő minimálbér összegek vannak érvényben. A minimálbér fontossága az,
hogy minden dolgozónak jár annyi fizetés legalább, amiből meg tud élni. Ezzel a munkaadók
nem tudják túlzottan kihasználni a munkavállalókat az alacsony bérekkel, ugyanakkor a
magas miniműbér nehezíti a munkanélküliség elleni küzdelmet, hiszen a magas költségek
miatt kevesebb embert alkalmaznak a vállalatok. Ezért is fontos az egyensúly megtalálása és a
vállalatok védelme. Az emelkedő minimálbér és garantált bérminimum összegeknek több
hatása van a magyar gazdaságra. Előszőr is, ezek az intézkedések hozzájárulnak a
munkavállalók életszínvonalának javításához és az igazságos bérezés elvének
megvalósításához. Másodszor a bérek növekedése, emelése pozitív hatással lehet a gazdasági
növekedésre, az emelésnek köszönhetően a munkavállalók többet költhetnek, elősegítik a
fogyasztás növekedését. Ez újabb keresletet generál a gazdaságban működő, helyi
vállalkozások irányában.

A minimálbér és a garantált bérminimum minden évben változik, az infláció és a gazdasági

mutatók alapján történik a módosítás. Fontos szempont, hogy a bérek ne csak nominálisan
növekedjenek, hanem vásárlóértékben is. Ahhoz, hogy a bérek valóban emelkedjenek fontos
figyelni az infláció mértékére is. Nem elég, ha a fizetések papíron magasabb számot
4
mutatnak, a reálbérek csökkenhetnek, ha nagyobb ütemben emelkednek az árak. Ezért kiemelt
figyelmet érdemel a fogyasztói árak alakulása is a bértárgyalásokon. Célszerű olyan mértékű
béremelésről megállapodni, ami fedezi az inflációt és biztosít valamekkora valós
bérnövekedést is a dolgozóknak. Általában január elsejével lépnek hatályba az új összegek. A
garantált bérminimum mindig magasabb összeg, mint a minimálbér.

Az elmúlt években az alábbiak szerint alakultak a bérek:

(Forrás: saját szerkesztés - KSH statisztika adat alapján)

2013 és 2023 között a minimálbér és a garantált bérminimum is közel háromszorosára

emelkedett. 2013-ban a minimálbér összege 98 000 Ft volt, míg a garantált bérminimum
összege 16%-kal több, 114 000 Ft. 2014-ben a minimálbér összege 101 500 Ft-ra emelkedett,
míg a garantált bérminimum 118 Ft-ra. Majd 2015-ben további emelkedést tapasztaltunk,
elérte a 105 000 Ft-ot a minimálbér, a garantált bérminimum pedig a 122 000 Ft-ot. 2016-ban
a minimálbér összege 110 000 forint lett, míg a garantált bérminimum 129 000 Ft. 2017-ben a
kormány komoly erőfeszítéseket tettek a minimálbér emelése érdekében a munkavállalók
szakszervezetei is. A minimálbér emelése a következő években is folyamatosan folytatódott,
ahogyan ez a táblázatban is látható. Az emelkedő trend azt jelzi, hogy a kormány és a
munkavállalók képviselői elkötelezettek voltak a munkavállalók jövedelmének javítása iránt.
A kormány azt szerette volna az emelésekkel elérni, hogy a minimálbért kereső emberek meg
tudjanak élni a munkájukból és, hogy ne hagyják el az országot, itthon dolgozzanak tovább
Magyarországon. 2023-ban jelenleg 232 000 Ft-ra emelték januárban a minimálbért, míg a

5
garantált bérminimumot 296 400 Ft-ra, ahogyan ez a táblázatban látható. Az elmúlt egy
évtizedben tehát jelentősen nőtt a legkisebb fizetések összege is Magyarországon, hiszen az
infláció mellett jelentősen nőttek a magyarországi bérek a vizsgált időszakban. Ezzel
párhuzamosan folyamatosan csökken a szegénységi küszöböt elérő háztartások is. Még
mindig magas az alacsony jövedelműek száma hazánkban, a béremeléseknek köszönhetően
egyre több család számára elérhetővé vált az alapvető megélhetést. A későbbiekben,
elkövetkezendő években a kormánynak és a munkavállalók képviselőinek további
erőfeszítésekre van szükségük annak érdekében, hogy a minimálbér összege még inkább
megfeleljen a valós költségvetési életszínvonalnak. Véleményem szerint, ahogyan
emelkednek az élelmiszerárak és más alapvető költségek, úgy a minimálbérnek is lépést kell
tartania az inflációval csak így tudják a dolgozók tisztességesen fenntartani magukat és a
családjukat.

2023.11.20-án kihirdette Magyarország a kormányrendeletben a 2024-es minimálbér és

garantált bérminimum összegét. A munkáltatók és munkavállalók szervezetei között
megállapodásban foglaltakkal összhangban a legalacsonyabb bérek már idén 2023. december
1-jétől emelkedni fognak. A szakszervezetek és a kormány abban állapodott meg, hogy a
legkisebb fizetéseket is érdemben növelni kell annak érdekében, hogy a dolgozók
megélhetése védve legyen az infláció hatásaitól. A minimálbér teljes munkaidőben, azaz napi
órában havi bruttóban 266 800 Ft, ami valójában nettóban mindössze 177 400 Ft-ot ad kézben
a munkavállalóknak, ez 15%-os béremelést jelent az előző minimálbérhez képest. A garantált
bérminimum 10%-kal nőtt, teljes munkaidőben havi bruttó 326 000 Ft, azaz nettóban 216 800
Ft.

4. Bruttó, nettó bér közötti különbség

A bruttó és nettó bér olyan fogalmak, amelyek gyakran előfordulnak az alkalmazottak és a

munkáltatók közötti megbeszéléseknél. Ez a különbség azt jelenti, hogy a munkavállalók a
fizetésük egy részét kapják kézhez, míg a többi részét az adók és járulékok levonása után
kapjuk meg, A bruttó bér, azaz összeg, amelyet a munkavállalók a szerződésükön vagy
munkaköri leírásukban rögzített fizetésüknek tekintenek. Ez az összeg tartalmazza a
munkáltató által fizetett minden juttatást és kiegészítést, például alapbért, prémiumokat,
bónuszokat, szabadságot és egyéb juttatásokat. Ahogyan említettem, azonban a
munkavállalók nem kapják meg teljes egészében a bruttó bérüket, mivel az államnak adókat
és járulékokat kell fizetniük. Az adók és járulékok levonása után marad a nettó bér, azaz az az
összeg, amit a munkavállaló valóban kézhez kap, az a végső összeg, ami az alkalmazott
6
bankszámlájára érkezik havonta. A minimálbér vagy garantált bérminimum esetén a bruttó
bérből levonásra kerül az SZJA, ami személyi jövedelemadót jelent. Az adórendszerben
nagyon fontos szerepet tölt be az SZJA, hiszen ez jelenti az állam egyik legjelentősebb
bevételét, amit a lakosság által megkeresett jövedelmek után szednek, a befizetett adókból
finanszírozzák többek között az állami kiadásokat, például az oktatást, közlekedést. A
mértéke 2023-ban jelenleg, 15% ami egységesen minden adóalanyra vonatkozik. Az SZJA
mellett még TB járulékot, azaz társadalombiztosítási járulékot is vonnak még a dolgozók
fizetéséből. Mértéke 18,5%, mely a korábbi években megszüntetett három járulék összege,
nyugdíjjárulék összege 10%, ez a járulék a nyugdíjrendszer fenntartását szolgálja, 7%
egészbiztosítási járulék, 1,5% munkaerőpiaci járulék. Ezek az adókat, járulékoka a
dolgozótól vonják le. Ezen kívül a munkáltatónak további fizetési kötelezettsége keletkezik a
bruttó bér után, SZOCHO-t azaz szociális hozzájárulási adót fizet a dolgozó után. A
SZOCHO mértéke a munkáltatók által fizetendő bér után, a bruttó bér alapján számítódik ki.
Az adómértéke évről-évre változhat annak függvényében, hogy a törvényhozás hogyan
határozza meg az adókulcsot. Jelentős csökkenés következett be a SZOCHO mértékét
tekintve, jelenleg 2023-ban 13% az adómérték. Azonban, 2012-2016-ig 27% volt az
adómértéke, 2017-ben 22%, 2018-2019-ben 19,5%, 2019-2020-ban 17,5 %-ra csökkent,
2020-2021-ben pedig 15,5%-ra csökkent az adómérték, ezzel is segítve a vállalkozások
költségeinek csökkentését. Minimálbér és garantált bérminimum esetében így alakul a bruttó
bérből a nettó bér adó (SZJA, TB) levonásokkal:

7
 (Forrás: saját szerkesztés)

A táblázatban teljesen jól látható, hogy minimálbér esetén bruttó 232 000 Ft-ból, csupán
154 280 Ft-tot kapunk kézhez, 77 720 Ft az SZJA és a TB járulék. A garantált bérminimum
esetén bruttó 296 400 Ft-ból, 197 106 Ft-ot kapunk kézhez, 99 294 Ft a levont adó. A bruttó
bér után a munkáltatónak SZOCHO-t is fizetnie kell, ez 13%, minimálbér esetén 30 160 Ft-ot
jelent, míg a garantált bérminimumnál 38 532 Ft-ot. A munkáltatónak, ha minimálbéren
foglalkoztat egy dolgozó 262 160 Ft-ba „kerül”. Ha garantált bérminimumon foglalkoztat a
munkáltató, akkor egy dolgozó 334 932 Ft-ba kerül. Az adók és a járulékok megfizetése tehát
elkerülhetetlen, elmulasztása pedig komoly jogkövetkezményekkel járhat. A magánszemélyek
összevont adóalapját többféle kedvezmény csökkentheti, Magyarországon többféle SZJA-t
csökkentő adókedvezmény érhető el, érvényesítésének sorrendje a következő:

1. Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye

2. 25 év alatti fiatalok kedvezménye
3. 30 év alatti anyák kedvezménye
4. Személyi kedvezmény
5. Első házasok kedvezménye
6. Családi adó-és járulékkedvezmény

8
Ezek a kedvezmények kombinációja segít csökkenteni az adóalapot, így csökkenthető a
fizetendő adó összege. Fontos kiemelni, hogy minden kedvezmények megvannak a saját
feltételei, előírásai és korlátait, amelyet az adózónak teljesítenie kell a kedvezmény
igénybevételéhez. Érdemes a jogszabálynak és NAV oldalán az SZJA adóalap-
kedvezményeken belül utánajárni a részleteknek az igénybevétel előtt.

5. Minimálbér helyzetének alakulása az Európai Unióban

Az Európai Unió (EU) egy politikai és gazdasági közösség, amely jelenleg 27 európai
országot foglal magában. Az EU célja a béke, stabilitás és gazdasági fejlődés előmozdítása a
kontinensen. Az unió tagállamai közötti szoros együttműködés a második világháború utáni
időszakban kezdődött, amikor a kontinens sorsát meghatározó politikai és gazdasági
egységesülés iránti igény megerősödött. Hazánk, Magyarország 2004. május 1-je óta az
Európai Unió teljes jogú tagja. Több évig tartott a csatlakozási tárgyalás, a szerződést 2003
áprilisában írták alá Görögországban, Athénban. Az Európai Unióban nincs egységes
minimálbér szabályozás, mivel a minimálbér a tagállamok hatásköréhez tartozik. Az EU-ban
eltérő megélhetési bérek alakultak ki, figyelembe véve a nemzetgazdaságok eltérő fejlettségi
szintjét és a társadalmi viszonyok közötti különbségeket. Mivel az Európai Unió nem képes
egységes minimálbért bevezetni, az egyes tagállamok függetlenül döntenek a megélhetéshez
szükséges legalacsonyabb fizetési szintről. A minimálbér értéke minden EU-s országban
eltérő, és nagyon különböző. Az emelkedés vagy csökkenés hátterében számos tényező áll,
mint például a gazdasági növekedés, a munkanélküliség, az infláció és az adópolitika.

2023 júliusában az alábbiak szerint alakultak a tagállamokban a bérek:

9
 (Forrás: Eurostat , letöltés dátuma: 2023.11.28.)

A legalacsonyabb minimálbér az EU-ban Bulgáriában van jelen, az idei év júliusában,

mindössze 391,81. A második legalacsonyabb bér Romániában van, 604,41 euró. A harmadik
legalacsonyabb bér, aki hazánkat megelőzi Lettország, 620 euróval. A negyedik
legalacsonyabb minimálbérrel rendelkező ország Magyarország, 623 euróval. Az alacsonyabb
minimálbérnek több okai is lehet, ide tartozhat például: a gazdasági helyzet, az életszínvonal
és a költségek, a versenyképesség, a munkaerőpiaci szokások. Az alacsony minimálbérrel
kapcsolatos kihívások mellett számos ország dolgozik azon, hogy növelje a béreket és javítsa
a munkavállalók életkörülményeit. A törekvés a munkával való emberhez méltó megélhetés
biztosítása. Egyes kormányok támogatják a minimálbérek kötelező indexálását az inflációhoz,
mások pedig célzott adócsökkentéseket vezetnek be a kis jövedelműek megsegítésére. Egyes
tagállamokban (Luxemburg, Németország, Belgium, Hollandia, Írország és Franciaország)
1500 eurónál is magasabb a havi minimálbér. Cipruson, Portugáliában, Máltán, Litvániában,
Görögországban, Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, Horvátországban,
Romániában, Magyarországon és Bulgáriában is 1000 euró alatt van a minimálbér.

A legmagasabb minimálbérrel Luxemburg ország rendelkezik, 2508 euróval vezeti a

ranglistát. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy az ország magas életszínvonallal és
fejlettebb, sokszínű, versenyképes gazdasággal rendelkezik. Luxemburg Európa egyik
legkisebb országa, de gazdasága az egyik legerősebb a kontinensen. Területe mindössze 2 586

10
négyzetkilométer, lakossága pedig 2018-ban 602 269 fő volt. Bár kicsi az ország, rendelkezik
kikötővel, jelentős iparral és erős pénzügyi szektorral . Ez a három tényező adja, hogy Nyugat-
Európa egyik leggazdagabb országa közé besorolható. A második legmagasabb minimálbért
adó ország, Németország 1997 euróval. Németország az európai gazdaság motorja, és az
egyik legnagyobb és legfejlettebb gazdaság a világon. Az erős gazdasági teljesítmény
lehetővé teszi az ország számára, hogy magasabb béreket és szociális juttatásokat biztosítson.
Németország már több évtizede folyamatos gazdasági növekedést produkál és stabilizálja
Európa gazdaságát. A német autóipar, vegyipar és gépipar óriási költségvetési többletet
biztosít az állam számára. Ennek köszönhetően Németország nagyon magas életszínvonalat
tud biztosítani az állampolgárok számára. Az általános forgalmi adó mértéke az Európai
Unióban tagállamonként változó, és az adókulcsokat az egyes országok határozzák meg. A
jelenlegi magyar minimálbér 578,74 eurónak felel meg. A szomszédos tagállamokba a
minimálbér a következőképpen alakult, Szlovéniában 1203,36 euró, Horvátországban 700
euró, Szlovákiában 700 euró, Romániában 606,12 euró. Az eurostat adatai alapján a
legnagyobb mértékben 2013 és 2023 között Románia 14,4%, Litvániában 11,2%, Bulgáriában
9,7%-ban emelkedtek a bérek. A legkisebb mértékben Görögországban 2%-os, Franciaország
1,8%-os, Máltán 1,7%-os béremelés volt megfigyelhető. Vannak olyan EU-s országok,
amelyekben nincsen általános kötelező érvényű minimálbér törvényileg előírva, mint például
Dánia, Svédország, Olaszország, Ausztria, Finnország. Dániában nincsen hivatalos
minimálbér, így szakmánkként eltérőek lehetnek a bérek, fizetések. A legtöbb munkahelyen
óránként 110-130 DKK között van a fizetés. Svédországban a bérek jelentős részét általában
kollektív szerződések és tárgyalások határozzák meg a munkaadók és a munkavállalók
szervezetei között.

A megélhetést az infláció és az adók is nehezítik egyaránt. Az árak folyamatos emelkedése

miatt egyre kevesebb terméket és szolgáltatást tudnak megvásárolni az emberek ugyanazzal a
pénzmennyiséggel. Az adók között is számos olyan van. amely közvetlenül növeli a
megélhetési költségeket, mint például az áfa. Az állam bevételéinek növelése érdekében ezek
az adók gyakran emelkednek, ami tovább rontja a lakosság anyagi helyzetét. A megélhetési
nehézségek miatt egyre többen kerülnek az elszegényedés küszöbére. Az ÁFA (általános
forgalmi adó) egy adófajta, amely az Európai Unióban alkalmazott forgalmi adórendszert
jelenti. Az áfa az áruk és szolgáltatások forgalmára kivetett adó, amelyet az adóalanyoknak
kell beszedniük, majd az államnak átadniuk. A gazdálkodói szervezetek befizetéseiből az
államnak a legnagyobb bevétele az áfából van. Az áfa alkalmazása révén az adó az egész

11
ellátási láncban felmerül, és minden szinten hozzáadódik az árakhoz. Mértéke országonként
eltérő lehet, és különböző adókulcsok alkalmazhatóak különböző árukra és szolgáltatásokra.
Minden ország saját ÁFA törvényt alkot, melyben meghatározza az adott árukra és
szolgáltatásokra alkalmazandó adókulcsokat. A leggyakrabban alkalmazott adókulcsok az
5%, 10%, 15%, 20%, 27% között mozognak.

Az áfa mértéke a következő az EU országaiban:

(Forrás: saját szerkesztés)

Ahogyan a táblázat is mutatja Magyarországon a legmagasabb az általános forgalmi adó

általános mértéke 27% az EU-ban. Ezt követően Horvátország és Dánia vezeti a legmagasabb
áfával rendelkező országot 25%-kal. A háttérben több tényező is szerepet játszhat, például a
költségvetési szükségletek, a gazdasági helyzet, valamint a kormányzati döntések és a

12
politikai szempontok. Az általános forgalmi adó mértékének meghatározásában az is fontos
szerepet tölt be, hogy az adott ország mennyire támaszkodik a fogyasztáshoz kapcsolódó
adókból származó bevételekre, emellett a GDP-növekedés is üteme is befolyásolhatja. Fontos
szem előtt tartani, hogy adózási kérdések és az adókulcsok politikai döntéseken alapulnak, és
ezek hátterében számos tényező állhat. Az adórendszer nem egyszerűen csak gazdasági
kérdés, hanem társadalmi és politikai aspektusok is befolyásolhatják. Egy ország
kormányának az a feladata, hogy az adóbevételek segítségével finanszírozza a
közszolgáltatásokat, állami kiadásokat, ugyanakkor figyelembe kell venni és szem előtt kell
tartani a lakosság anyagi terheit, helyzetét is. Az adókulcsok és szabályok kialakításakor
számos kompromisszumra van szükség a gazdasági, társadalmi és politikai érdekek között. Az
általános áfa kulcson kívül még vannak kedvezményes áfakulcsok is, azonban vannak olyan
országok, akik nem alkalmaznak kedvezményes áfakulcsokat, az EU tagjai között Dánia.
Jelenleg 2023-ban három áfakulcs van jelen hazánkban, Magyarországon: 5%, 18% és 27%.
Az 5%, 18%-os áfakulcsot nevezzük kedvezményes áfakulcsnak. A 27% az pedig az általános
áfakulcs. A kiindulópont az, hogy minden termék és szolgáltatás esetében 27%-os áfát kell
fizetni, kivéve, amelyek kedvezményesek, azaz 5 és 18 százalékos adómérték alá esnek.
Vannak olyan szolgáltatások, amelyeknek a tárgyai adómentesek, azaz nem kell áfát fizetni
utána. Az adófeltételek és az kulcsok nagyon fontosak, hiszen minden vásárlót és eladót
érintenek. A kedvezményes adókulcsok lehetővé teszik, hogy bizonyos termékekhez és
szolgáltatásokhoz „olcsóbban” jussunk hozzá. A NAV oldalán elérhetőek azok a termékek
felsorolt listája, amelyek kedvezményes adókulccsal érhetőek el.

5 %-os áfakulcs alá eső termékek, szolgáltatások például: könyv, napilap, folyóirat, tej,
emberi fogyasztásra alkalmas hal, meghatározott állatok húsai (sertés, marha, kecske stb.),
internet hozzáférési szolgáltatás,

18%-os áfakulcs alá eső termékek, szolgáltatások például: tejtermék, sajt, túró, kenyér.

13
 6. Összegzés

A dolgozatom elkészítésének a fő célja az volt, hogy széleskörűen lássam a minimálbér

alakulását, hatásait hazánkban és a környező országokban, az EU tagállaimban
hasonlításképpen. Sajnálatos módon Magyarország visszamaradott több fontos témában is:
minimálbér témakörében is elég alacsony szinten állunk az EU-hoz képest. Statisztikák
igazolják, hogy hazánk egyik legalacsonyabb minimálbért biztosító ország, ez negatívan érinti
a magyar munkavállalókat és emiatt több magyar vállal inkább külföldön munkát, rengeteg
magyar dolgozik Németországban. Az általános forgalmi adó viszont Magyarországon a
legmagasabb, ami azt jelenti, hogy mi fizetjük a termékek, szolgáltatások után a legnagyobb
áfakulcsot, adót az állami kasszába az EU tagállamai közül. Érdekes volt számomra ezt a
témakört feldolgozni, mert a minimálbér egy mindenkit érintő kérdés, egy átlagos hétköznapi
ember életében is igencsak meghatározó szerepet tölthet be a minimálbér. A dolgozatom
kutatásai, információira hivatkozva bátran merem állítani, hogy az infláció teljes mértékben
kihatott az emberek életére, hiszen az üzemanyagnak, élelmiszereknek hatalmas árai
vannak/voltak, viszont nem emelkedtek ezzel arányosan, inflációt követően az árak. Ebből
adódóan az emberek gazdasági élete is igencsak nehéz időszakot élt meg, valamint jelenleg is
éli az infláció miatt. Jelenleg az infláció mértékét sikerült Magyarországon 9,9%-ra
csökkenteni 2023. októberében.

Bízom abban, hogy a dolgozatomban mindent részletesen kifejtettem és megfelelően

elvégeztem a házi dolgozat követelményeit.

14
7. Felhasznált irodalom, forrás

1. https://www.ksh.hu/stadat_files/mun/hu/mun0069.html (2023.11.15.)
2. https://europa.eu/youreurope/business/taxation/vat/vat-rules-rates/index_hu.htm
(2023.11.15.)
3. https://bank360.hu/minimalber-2023 (2023.11.15.)
4. https://feorszam.hu/csoport/szakkepzettseget-nem-igenylo-egyszeru-foglalkozasok
(2023.11.20.)
5. https://nav.gov.hu/ado/szja/
A_minimalber_es_a_garantalt_berminimum_december_1-
jei_emelkedesevel_az_adokotelezettsegek_is_valtoznak (2023.11.25.)
6. https://european-union.europa.eu/principles-countries-history/country-profiles_hu
(2023.11.25.)
7. https://www.portfolio.hu/gazdasag/20231120/hivatalos-kihirdette-a-kormany-a-
2024-es-minimalber-osszeget-652727 (2023.11.25.)

15