1.

FEJEZET

1. A bruttó hazai termék

-az ország területén adott időszakban megtermelt termékek és szolgáltatások összértéke

2. A nemzetgazdaságban keletkezett aggregált jövedelem értéke megegyezik

-a termelés különböző fázisaiban keletkezett hozzáadott értékek összegével.

3. Az alábbi gazdasági események közül a nemzeti számlarendszerben NEM minősül

fogyasztásnak
-ha egy vállalat gépei hajtására villanyáramot használ fel

4. Az alábbi gazdasági események közül a nemzeti számlarendszerben NEM minősül

beruházásnak:
-ha a vállalatok új kibocsátású részvényeket vásárolnak a tőzsdén

5. Az alábbi gazdasági események közül a nemzeti számlarendszerben NEM minősül

kormányzati vásárlásnak
-ha kifizetik a nyugdíjakat

6. A GDP kiszámításánál alkalmazott bruttó beruházás tartalmazza

-a készletek növekedését

7. A fogyasztói árindex
-egy rögzített összetételű jószágkosár bázisévhez viszonyított beszerzési költségét
mutatja

8. Tegyük föl, hogy a GDP-deflátor értéke emelkedik, miközben a reál GDP értéke
csökken. Ekkor
-a nominális GDP értéke nőhet, csökkenhet és változatlan is maradhat.

9. Ha a banán értéke jelentősen emelkedik, akkor ez Magyarországon

-növeli a fogyasztói árindex értékét, de nem növeli a GDP-deflátor értékét.

10. Ha egy évben a reál GDP gyorsabban emelkedett egy országban, mint a nominális
GDP, akkor ebből az következik, hogy abban az évben
-a GDP-deflátor értéke csökken

11. A GDP-deflátor
-is egyfajta inflációs mérőszám

12. A fogyasztói árindex

-egy rögzített összetételű jószágkosár beszerzési költségének változását mutatja.

13. Az aktivitási ráta (részvételi arány)

-a munkaerő-állománynak és a felnőtt (munkaképes korú) lakosságnak a hányadosa
14. A munkanélküliségi ráta a munkanélküliek számának
-és a munkaerő-állománynak a hányadosa

2. FEJEZET

1. Állandó mérethozadékú Y=F(K,L) termelési függvény esetén a termelési

tényezők határterméke
-kizárólag a termelés K/L arányától függ.

2. Állandó mérethozadékú Y=F(K,L) termelési függvény esetén a termelés K/L

arányának növekedésével
-a tőke határterméke (MPK) csökken, a munka határterméke (MPL) nő

3. Egy kompetitív profitmaximalizáló vállalat addig növeli tőke és munka iránti

keresletét amíg,
-a munka határterméke egyenlő nem lesz a reálbérrel (MPL=W/P), a tőke
határterméke pedig a reál bérleti díjjal (MPK=R/P).

4. Cobb-Douglas típusú termelési függvény esetén a tőke egyensúlyi reál bérleti díja
nő, ha
-a vállalatok kevesebb tőkét alkalmaznak
-a vállalatok több munkát alkalmaznak
-az alkalmazott technológia fejlődik

5. Tfh egy gazdaságban a klasszikus modell fölvetései érvényesülnek, és a két

termelési tényező a föld és a munka. Ha egy járvány elpusztítja a lakosság
jelentős részét, akkor ennek következtében
-a földbérleti díjak jelentősen csökkennek.

6. Ha a klasszikus modellben a népesség szabadidő/fogyasztás preferenciáinak

megváltozása miatt cp. növekszik a munkakínálat, akkor ennek következtében
-csökken a reálbér.

7. A fogyasztási határhajlandóság
-megmutatja, hogy a fogyasztók jövedelmük növekményének hány százalékát
fordítják fogyasztásra.

8. Válassza ki az alábbi állítások közül a HAMISAT!

-a társadalmi megtakarítás a magánmegtakarítás és a költségvetési deficit összege

9. Jelölje a magánszféra megtakarítását Sp, az állam megtakarítását Sg, a

költségvetési deficitet DEF. Válassza ki a helyes állítást, ha tudjuk, hogy az
árupiac egyensúlyban van.
Sp+T=I+G
10. Tfh, egy gazdaságban a klasszikus modell föltevései érvényesülnek, és a
fogyasztás pusztán a rendelkezésre álló jövedelemtől függ. Az állam ösztönözni
kívánja a beruházási keresletet. Erre a célra alkalmas eszköz lehet
-az adók emelése

11. A klasszikus modellben a reálkamatláb emelkedésére vezet

-az adók csökkentése vagy a kormányzati vásárlások növelése
-ha technológiai változások folytán nő a beruházási kereslet

12. A klasszikus modellben az egyensúlyi reálkamatláb csökkenését eredményezi

-a kormányzati vásárlások csökkentése

13. A klasszikus modellben melyik változó alkalmazkodásán keresztül valósul meg az

árupiaci egyensúly?
-a reálkamatláb

14. A klasszikus modellben

-a beruházások mértéke emelkedik, ha a reálkamatláb csökken
-a beruházások mértéke emelkedik, ha a reálkamatláb nő

15. Klasszikus modell, fogyasztás csak a rendelkezésre álló jövedelemtől függ,

Y < C+I+G. Úgy áll helyre az egyensúly, ha
-a reálkamatláb emelkedik, és a beruházási kereslet visszaesik.

16. A klasszikus modellben, ha a megtakarítás nem függ a reálkamatlábtól, és az

állam növeli a személyes jövedelmeket terhelő adókat, akkor
-csökken a fogyasztás és a magánmegtakarítás, de nő a társadalmi megtakarítás.

17. A klasszikus modellben, ha a megtakarítás nem függ a reálkamatlábtól, és az

állam csökkenti a személyes jövedelmeket terhelő adókat, akkor
-nő a fogyasztás és a magánmegtakarítás, de csökken a társadalmi megtakarítás.

18. Tfh, egy klasszikus modellben a társadalmi megtakarítás nem függ a

reálkamatlábtól, és nő a beruházási kereslet az adórendszer módosításának
hatására. Ennek az lesz a következménye, hogy
-emelkedik a reálkamatláb, de a beruházások tényleges értéke nem változik.

19. Tfh, egy klasszikus modellben zárt gazdaságban az állam a kormányzati kereslet
bővülését magánszektortól felvett hitelből finanszírozza. Ez a politika
-növeli a reálkamatlábat, és csökkenti a beruházási keresletet.

4. FEJEZET
1. A munkanélküliség stacionárius rátája annál magasabb, minél
-nagyobb az állásvesztési ráta

2. Ha az állásvesztési ráta és az állásszerzési ráta egyaránt 2 százalékponttal nő, akkor

ennek eredményeként a munkanélküliség stacionárius rátája
-a fenti adatok alapján meghatározhatatlan módon alakul

3. Azt várjuk, hogy a frikciós munkanélküliségi ráta magasabb abban az országban,

amelyben a munkaerő-állományon belül
-magasabb a fiatalok aránya

4. A munkások növekvő szervezettsége

-növeli a béreket és így a várakozási munkanélküliséget

5. Az államnak az alábbi gazdaságpolitikai intézkedéssel van esélye a frikciós

munkanélküliség csökkentésére
-a munkanélküli segélyek törvényes időtartamának és a keresetekhez viszonyított
arányának jelentős csökkentésével

6. Az állam ronthatja a frikciós (súrlódásos) munkanélküliség arányát, ha

-növeli a munkanélküli segély időtartamát és összegét

7. A várakozási munkanélküliség oka lehet

-a szakszervezetek tevékenysége

8. A minimálbérek emelése csökkenti az alacsony képzettségű munkások összes bérét,

ha az alacsony képzettségű munka kereslete
-rugalmas

9. A frikciós munkanélküliség oka lehet

-a munkapiaci információáramlás tökéletlensége

10. A várakozási munkanélküliség okozója lehet

-az, hogy a vállalatok a munkaerő fluktuációjának csökkentése érdekében „hatékonysági
béreket” fizetnek

11. Ha a gazdaságban érvényes reálbér mellett a betöltetlen álláshelyek száma

megegyezik az aktívan munkát keresők számával, akkor
-a gazdaságban teljes a foglalkoztatás
-mivel az állások és a munkavállalók összepárosítása időt vesz igénybe, rövid távon
(súrlódásos) frikciós munkanélküliség lehet a gazdaságban

12. Ha a gazdaság a hosszú távú egyensúlyi állapotában van (a jövedelem megegyezik a

potenciális kibocsátással), a munkanélküliség
-a természetes rátának felel meg, és csak frikciós eredetű lehet
5. FEJEZET

1. Ha a várható inflációs ráta három százalékponttal csökken, akkor a Fisher-hatás

szerint
a nominális kamatláb három százalékponttal süllyed, miközben az ex ante (várt)
kamatláb nem változik

2. Ha a nominális pénzkínálat 6%-kal, az árszínvonal 4%-kal, a kibocsátás pedig

3%-kal nő, akkor a pénz forgási sebessége
1%-kal nő

3. Tfh, a nominális kamatláb 9%, az infláció várt értéke 5%, az aktuális infláció
pedig 3%. Ekkor az
-ex ante(várt) reálkamatláb 4%

4. A pénztartás költsége megegyezik

-a nominális kamatlábbal
-az ex ante reálkamatláb + várt inflációval

5. A nem várt inflációs sokk miatt a hitelezők kárt szenvednek, míg a hitelek
felvevői nyereséget realizálnak, mert
-az ex post (tényleges) reálkamatláb alacsonyabb, mint az ex ante (várt) reálkamatláb.

6. Tfh. egy országra a klasszikus modell felvetései érvényesülnek, s a nominális

pénzmennyiség növekedési ütemének gyorsítása miatt az inflációs ráta cp 3
százalékponttal emelkedik. Ennek eredményeként a Fisher-hatás szerint
-a reálkamatláb nem változik, mí a nominális kamatláb 3 százalékponttal emelkedik.

7. Ha a pénzkereslet kamatérzékeny, akkor a klasszikus modellben az inflációs

várakozások élénkülésének hatására változatlan pénzmennyiség mellett is
-emelkedik anominális kamatláb és az árszínvonal is, de nem változik a reálkamatláb.

8. Ha az állam megnövekedett vásárlásait seigniorage jövedelemből finanszírozza,

akkor ezzel közvetve
-megadóztatja azokat, akik likvid pénzeszközöket tartanak.

9. A hiperinfláció és a seigniorage összefügg egymással, mert

-a hiperinfláció mélyebb okát éppen abban kell keresni, hogy az adókból és a
pénzpiaci hitelekből származó állami források messze elmaradnak a kiadástól, s a
költségvetés kénytelen nagymértékben a seigniorage-ra támaszkodni.

10. Hiperinfláció okozója lehet az, hogy

-az állami kiadások nagy részét a központi bank hitelei fedezik.
11. Ha a klasszikus modellben a központi bank cp %-kal növeli a nominális
pénzmennyiséget, akkor ennek eredményeként
-az árszínvonal és a nominális bér is %-kal emelkedik, de a reáljövedelem és a reálbér
nem változik.

12. A klasszikus dichotómia értelmében, ha a jegybank növeli a pénzkínálatot, akkor

-a beruházási kereslet egyensúlyi értéke nem változik.

13. Tfh, a reál GDP évi 3%-kal, a nominális pénzkínálat pedig 8%-kal nő. Ha a pénz
forgási sebessége állandó és a reálkamatláb évi %, akkor a nominális kamatláb
10%

14. Az alábbiak közül melyik költség nem merül föl várt infláció esetén?
-adósok és hitelezők közötti vagyonátrendeződés.

15. Az étlapköltség
-defláció esetén is jelentkezik.

16. A pénz jövedelmi forgási sebessége megmutatja, hogy egy időszak alatt
-a pénzállomány egy egysége hány pénzegységnyi nomináljövedelem realizálásában
működik közre.

17. Ha a pénz forgási sebessége állandó, akkor a mennyiségi pénzelmélet szerint

-a nominális GDP növekedési üteme egyenlő lesz a nominális pénzmennyiség
növekedési ütemével.

18. Tfh, a reál GDP és a pénz forgási sebessége állandó. A nominális pénzkínálat
adott időszakban 1%-kal emelkedik, majd a magasabb szinten stabilizálódik. A
mennyiségi elmélet alapján az inflációs ráta
-az adott időszakban 1% lesz, utána visszaáll nullára.

19. A klasszikus modellben hosszú távon, stabil jövedelmi szint mellett a nominális
pénzmennyiség(M) renszeres egyenletes ütemű növekedésének hatására
-a pénz forgási sebessége konstans, és ezért az inflációs ráta megfelel az M növekedési
ütemének.

20. A hosszú távú klasszikus modellben mit eredményez, ha a jegybank a nominális

pénzmennyiséget gyorsabban növeli, mint amekkora a gazdasági növekedés
hosszú távú üteme?
-A nominális GDP növekedési üteme tartósan magasabb lesz a reál GDP növekedési
üteménél.

21. A zárt gazdaság klasszikus modelljében a reálkamatlábat……csökkenti

-az expanzív fiskális és a monetáris politika sem

22. Bankostrom következtében

-a pénzkínálati multiplikátor csökken.
23. Tfh a bankok emelik az átutalással történő fizetési forgalom tranzakciós díjait.
Ennek hatására
-csökken e pénzmultiplikátor értéke, s így változatlan monetáris bázis mellett is
visszaesik a pénzkínálat.

24. Egy pénzügyi eszköz

-valamely gazdasági szereplő követelése és egy másik gazdasági szereplő tartozása.

25. A pénzsemlegesség elve azt jelenti, hogy a klasszikus modellben

-a pénzmennyiség változásai nem hatnak ki a reálváltozókra.

26. A Baumol-Tobin modellben igaz, hogy

-ha a nominális kamatláb 10%-ról %-ra nő, akkor a pénzkereslet körülbelül %-kal
csökken.

27. A Baumol-Tobin modellben a pénztulajdonos költségei csökkennek, ha cp

-csökken számára az egyszeri banki látogatás tranzakciós költsége.

28. A tranzakciós pénzkereslet elmélete szerint a gazdasági szereplők pénztratási

igénye abból fakad, hogy
-a pénz megkönnyíti a csereaktusok lebonyolítását.

29. A pénz
-mindazon eszközök összessége, amelyek betöltik az értékmérő eszköz, forgalmi
eszköz és vagyonátruházási eszköz funkciót.

30. A pénznek, mint vagyontartási eszköznek a többi vagyontartási eszközzel

szemben előnye, hogy
-bármikor elcserélhető árura a legkisebb tranzakciós költséggel
-árfolyama nem ingadozik

31. A pénzkereslet
-az emberek által tartani kívánt pénzmennyiség.

32. Tfh, az árszínvonal emelkedik, de a reáljövedelem és a nominális kamatláb nem

változik. Ekkor
-a nominális pénzkereslet nő, de a reál pénzkereslet nem változik.

33. A reál pénzkereslet nő, amennyiben cp

-a reáljövedelem (Y) emelkedik.

34. A monetáris bázis és az M1 pénzmennyiség közös eleme

-a bankrendszeren kívüli készpénz.

35. A pénzkereslet portfólióelmélete alkalmas lehet

-az M3 pénzmennyiség iránti kereslet magyarázatára.
6. FEJEZET

1. Makroökonómia megközelítésből a rövid táv és a hosszú táv között elsősorban az

a különbség, hogy
-míg hosszú távon az árak rugalmasan reagálnak a keresleti és a kínálati változásokra,
addig a rövid távon ragadósak.

2. A jövedelem szintjét alapvetően a következő határozza meg:

-hosszú távon a kínálati, rövid távon a keresleti oldal.

3. Tfh, az aggregált keresleti függvény valamely reálgazdasági sokk hatására jobbra

tolódik. Ennek következtében
-rövid távon a foglalkoztatottság, hosszú távon az árszínvonal nő.

4. A mennyiségi elméletből származtatható AD görbe jobbra tolódik, ha

-a nominális pénzmennyiség nő.

5. Rövid távon a kibocsátást és az árszínvonalat

-az AD és az SRAS helyzete határozza meg.

6. Hosszú távon a kibocsátást és a foglalkoztatást

-az AD és az LRAS helyzete határozza meg.

7. Ha a központi bank stabilizációs politikát folytat, növeli a pénzkínálatot

-kedvezőtlen kínálati sokk esetén
-a pénz forgási sebességének lassulása esetén.

8. Ha a gazdaságot negatív keresleti sokk éri, és a pénzkínálat változatlan, azáltal

fog visszatérni a hosszú távú egyensúlyhoz, hogy
-a rövid távú kínálati görbe lefelé tolódik.

9. Negatív kínálati sokk okozta rövid távú stagfláció esetén a gazdaságpolitika

eredményesen küzdhet
-a kibocsátás csökkenése ellen és az aggregált kereslet bővítésével.

10. A mennyiségi egyenletből levezetett AD görbe azért negatív meredekségű, mert

-az árszínvonal emelkedése növeli a tranzakciók nominális értékét, így adott
pénzmennyiség kevesebb tranzakció lebonyolítását teszi lehetővé.

11. A rövid távon ragadós árszínvonal felvetése szerint

-az árszínvonal rövid távon nem változhat keresleti sokkok folytán, de módosulhat
kínálati sokkhatások következtében.

7. FEJEZET

1. Az adócsökkentés a keynesi kereszt modelljében

 -éppen annyival növeli meg a kibocsátást, amennyivel a fogyasztást.

2. Ha a keynesi gazdaságban a jelenlegi kamatláb, reáljövedelem és árszínvonal

mellett a pénzpiacon túlkereslet van, akkor ennek mértékét csökkenti
-ha a központi bank nyílt piaci műveletek keretében államkötvényeket vásárol a hazai
gazdaság szereplőitől.

3. A kormányzati kereslet bővítése vagy az adók csökkentése az IS-LM modellben

-jobbra tolja az IS görbét.

4. Az árszínvonal növekedése
-balra tolja az LM görbét.

5. A beruházások kamatérzékenysége növekedésének hatására

-az IS görbe laposabb lesz

6. A pénzkereslet kamatérzékenysége növekedésének hatására

-az LM görbe laposabb lesz.

7. A fiskális politika annál hatékonyabb, minél

-laposabb az LM görbe vagy meredekebb az IS görbe.

8. A monetáris politika annál hatékonyabb, minél

-meredekebb az LM görbe vagy laposabb az IS görbe.

9. Tfh, egy zárt gazdaságban negatív meredekségű IS és pozitív meredekségű LM

görbét feltételezve rögzített árszínvonal mellett csökkentik az adókat. Ennek
hatására rövid távon
-a fogyasztási kereslet növekszik
-a beruházási kereslet csökken

10. AZ IS-LM modellben változatlan reál pénzkínálat mellett az adók csökkentése

rövid távon
-növeli a fogyasztást és csökkenti a beruházást, de növeli az egyensúlyi jövedelmet.

11. Egy keynesi modellben rögzített árszínvonal melett a beruházások csökkenéséből

fakadó recesszió megfelelő körülmények között enyhíthető az alábbi
gazdaságpolitikai beavatkozásokkal:
-a kormányzati áruvásárlások növelése.

12. Tfh, rövid távon az árszínvonal rugalmatlan, és egy zárt gazdaság keresleti
oladlát az IS-LM modell írja le. Ha ebben a modellben egy adóemelés
következtében recesszió alakul ki, akkor
-a reáljövedelem visszaesésée cp nagyobb lesz, ha a központi bank a kamatlábat
változatlan szinten tartja, mintha a pénzkínálatot tartaná változatlan szinten.
13. A nominális pénzkínálat szűkítésének hatására az IS-LM modellben végbemenő
folyamatok úgy hatnak vissza a keynesi keresztre, hogy
-lefelé tolódik a kiadási egyenes, mert nő a reálkamatláb és csökken a beruházási
kereslet.

14. Ha a nominális pénzkínálat és az árszínvonal 10%-kal emelkedik

-az AD görbe jobbra tolódik.

15. AZ AD-AD modellben a pénzkínálat növekedésének hatására hosszú távon

-az árszínvonal magasabb lesz, de a kibocsátás nem változik.

16. Ha az árak és a bérek rövid távon merevek, de hosszú távon tökéletesen

rugalmasak, akkor NEM igaz, hogy
-az AD görbe vízszintes.

17. Adott AD görbe mentén konstans

-a nominális pénzkínálat
-a kormányzati vásárlások mértéke.

18. Az IS-LM rendszerben rövid távon áttételesen növeli a fogyasztás keresletet

-a kormányzati vásárlások bővítése, a mzltiplikátor-hatáson keresztül.

19. Ha az egyensúlyi jövedelem kezdetben kisebb a potenciális kibocsátásnál

-akkor az árszínvonal esni fog és emiatt nő a reál pénzkínálat így az LM görbe jobbra
(lefele) tolódik, a kamatláb csökken és az egyensúlyi jövedelem nő.

20. A magánszektortól fölvett hitellel finanszírozott expanzív fiskális politika

beruházásokat szorít ki
-a klasszikus modellben
-a keynesiánus IS-LM modellben rövid távon változatlan árszínvonal mellett
-a keynesiánus IS-LM modellben hosszú távon rugalmas árszínvonal mellett

21. A pénzpiaci egyensúlyt

-a hosszú távú klasszikus modellekben az árszínvonal kiigazodása állítja be, a rövid
távú keynesi modellben viszont a kamatláb mozgása.

8. FEJEZET

1. A nyitott gazdaságban az árupiac egyensúlyi helyzetében a nettó export értéke

-egyenlő a társadalmi megtakarítás és a beruházás különbségével
-egyenlő a nettó külföldi beruházás értékével
-egyenlő a kibocsátás és a belföldi kiadás különbségével.

2. Kis nyitott gazdaságban hosszú távon az expanzív fiskális politika

-a hazai valuta reál felértékelődésére vezet, s így nettó exportot szorít ki.
3. Ha egy kis nyitott gazdaságban a techonlógia változása folytán nő a beruházási
kereslet, akkor hosszú távon
-csökken a nettó export.

4. Egy kis nyitott gazdaságban hosszú távon a hazai valuta reál felértékelődése
bekövetkezhet
-az importkorlátozó intézkedések eredményeként.

5. Ha egy kis nyitott gazdaság kormányzata importkorlátozó protekcionista

intézkedéseket vezet be, akkor hosszú távon
-a hazai valuta reál felértékelődése folytán nem változik a nettó export.

6. Egy kis nyitott gazdaságban hosszú távon a nettó export csökkenésére vezet
-a beruházási kereslet emelkedése
-a világpiaci kamatláb süllyedése.

7. A hazai valuta reál felértékelődésére lehet számítani hosszú távon, ha

-a kormányzat expanzív költségvetési poltikát folytat
-a hazai kormányzat importkorlátozó intézkedéseket vezet be.

8. Nagy nyitott gazdaságban az expanzív fiskális politika cp

-a hazai kamatláb emelkedésére vezet
-a hazai valuta reál felértékelődésére vezet.

9. A nyitott gazdaság IS* görbéje jobbra tolódik. ha

-a kormányzat növeli vásárlásait.

9. FEJEZET

1. Mind a négy aggregált kínálati modell szerint a potenciális kibocsátás

-a várt és a tényleges árszínvonal egyenlősége mellett termelt kibocsátás.

2. A hosszú távú aggregált kínálati görbe függőleges a potenciális kibocsátás

szintjénél, mert
-hosszú távon a várt árszínvonal egyenlő a tényleges árszínvonallal.

3. Mind a négy aggregált kínálati modell szerint a kibocsátás

-csökken, ha változatlan tényleges árszínvonal mellett a várt árszínvonal nő.

4. A ragadós nominálbérek modellje szerint a rövid távú aggregált kínálati g9rbe

pozitív meredekségű, mert
-az árszínvonal emelkedése következtében a rögzített nominálbér adott értéke mellett a
reálbér csökken, s így emelkedik a keresett munkamennyiség és a foglalkoztatás.
5. A ragadós bérek modelljében, ha a kibocsátás nő, és nincsen kínálati sokkhatás,
akkor a reálbérek
-csökkennek

6. A ragadós nominálbérek modelljében a foglalkoztatás bővül, ha

-adott nominálbér mellett emelkedik az árszínvonal.

7. Ha az aggregált kínálat ragadós nominálbéres modelljében a nominálbérek

megállapítása után az árszínvonal emelkedik, akkor rövid távon
-a vállalatok növelik a foglalkoztatást, mert nagyobb foglalkoztatás mellett teljesül a
reálbérnek ls a munka határtermékének az egyenlősége.

8. A ragadós nominálbérek modelljében, ha a bérmegállapodás megkötése után az

árszínvonal váratlanul csökken, akkor ez a változás
-csökkenti a foglalkoztatást.

9. A téves helyzetmegítélés modelljének felvetései közé NEM tartozik

-az árak ragadósak

10. Ha az árszínvonal váratlanul emelkedik, akkor a téves helyzetmegítélés

modelljében rövid távon
-a tényleges reálbér csökken
-a vérható reálbér és a nominálbér is nő.

11. A téves helyzetmegítélés modellje szerint az aggregált kereslet növekedésének

hatására bekövetkező gazdasági fellendülés során
-a nominálbérek emelkednek, míg a reálbérek csökkennek.

12. Az információhiány modelljében

-a nem várt áremelkedés a termelőket a kibocsátás fokozására ösztönzi.

13. Az információhiány modelljében akkor következik be recesszió az aggregált

kereslet visszaesésének hatására, ha a termelők saját termékük
-áremelkedésének üteménél magasabb inflációt várnak.

14. Az információhiány modelljében az árak váratlan emelkedése esetén a termelők

úgy érzik, hogy termékük relatív ára … ezért a termelést….
-nőtt, növelik

15. A ragadós árak modelljében az aggregált kereslet változására

-néhány vállalat módosítja termékének árát.

16. Ha az árszínvonal váratlanul emelkedik, akkor az információhiány modelljében

-a termelők úgy gondolják, hogy a termékük relatív ára emelkedik, így növelik a
kibocsátást.
17. A ragadós árak modellje szerint
-a vállaltok egy része azonnali árváltozással reagál a kereslet változásaira, másik része
pedig nem változtat árat rövid távon.

18. A rövid távú Phillips-görbe

-fölfelé tolódik, ha nő a várt inflációs ráta.

19. A Phillips- görbe összefüggés értelmében

-rövid távon nem érvényes a klasszikus dichotómia.

20. A rövid távú Phillips- görbe alapján az infláció váratlan felgyorsulása csökkenti a
munkanélküliségi rátát, ha az
-az aggregált kereslet váratlan emelkedéséből ered.

21. A munkanélküliségi ráta

-egyenlő a természetes rátával, ha a tényleges inflációs ráta megegyezik a várt
inflációs rátával, és kínálati sokk sem érte a gazdaságot.

22. Ha az infláció emelkedésével párhuzamosan a munkanélküliség a természetes

rátája alá süllyed
-akkor keresleti inflációról beszélünk.

23. Ha az infláció csökkenésével párhuzamosan a munkanélküliség természetes

rátája fölé nő, akkor lehetséges, hogy
-kedvezőtlen kínálati sokk érte a gazdaságot.

24. Ha az infláció emelkedésével párhuzamosan a munkanélküliség a természetes

rátája fölé nő
-akkor költséginflációról beszélünk.

25. Az infláció csökkentése

-a és b

26. Ha egy gazdaságban egy adott időszakban a tényleges kibocsátás növekedési

üteme meghaladja a potenciális kibocsátás növekedési ütemét, akkor ott
-a munkanélküliségi ráta biztosan csökken, de lehet hogy nagyobb a természetes
rátánál.

27. A munkanélküliségi ráta

-adaptív várakozások mellett rövid távon növekszik, ha lassul az infláció
-egyenlő a természetes rátával, ha a tényleges inflációs ráta megegyezik a várt
inflációs rátával.
- a természetes ráta hipotézis szerint hosszú távon nem gyorsuló infláció mellett nem
csökkenthető a természetes ráta alá.
10. FEJEZET

1. A keynesi fogyasztási függvényben a fogyasztás

-a reáljövedelem növekvő függvénye

2. A keynesi fogyasztási hipotézis szerint

-a jövedelem növekedésével csökken az átlagos fogyasztási határhajlandóság.

3. A hosszú távú fogyasztási függvény

-meredekebb, mint a rövid távú fogyasztási függvény

4. A reálkamatláb emelkedésének hatására a fogyasztók intertemporális döntésnél

megjelenő helyettesítő hatás
-növeli a mésodik időszaki fogyasztást, mert relatíve olcsóbbá válnak a második
időszak javai az elsőhöz képest.

5. Azok a fogyasztók, akiknél a hitelfelvételi korlát effektív,

-a második időszaki fogyasztás a második időszaki jövedelemmel egyenlő.

6. A Fisher-féle fogyasztási elmélet szerint várhatóan csökkena jelen időszaki

háztartái megtakarítás, ha
-a bankok és a költségvetés olyan kedvezményes hite…..

7. A fogyasztás életciklus-hipotézise szerint

-az aktív életszakaszban a megtakarítási ráta magasabb, mint a nyugdíja évek alatt.

8. Az életciklus hipotézis szerint a megtakarítási ráta abban az országban lesz

magasabb, amelyikben
-nagyobb a középkorú népesség aránya

9. Az életciklus-hipotézis szerint a fogyasztü életpályája során

-egyenletes fogyasztási szint elérésére törekszik.

10. Az életciklus-hipotézis fogyasztási függvénye melyik alábbi körülményt nem veszi

figyelembe?
-költségvetési deficit.

11. A hitelfelvételi korlátok létezése

-növeli a megtakarítási rátát
-n9veli a fogyasztás függését a folyó jövedelemtől.