Vendéglátás, szállodaszervezés,

gazdálkodás
Vezetői controlling
A munkaerőgazdálkodás
fontosabb elemzési módszerei
 Munkaerőgazdálkodás
 A munkaerő lehető leghatékonyabb
felhasználását jelenti – CÉL !!!
 A munkaerő gazdálkodás nagyon fontos
mert,
az alkalmazottak foglalkoztatása jelentős
költséggel jár,
a munkaügyekkel kapcsolatos adminisztráció
összetett feladat,
komoly munkavédelmi és
társadalombiztosítási előírásokat kell betartani.

Nagy László: Vezetői controlling 2

A munkaerőgazdálkodás feladatai
1. Az elvégzendő munka
szabályozása
2. A munkavégzés módjának
szabályozása
3. A munkaidő szabályozása
4. A szükséges munkakörök, létszám,
szakképesítés meghatározása

Nagy László: Vezetői controlling 3

 Az elvégzendő munka
szabályozása

 Az ellátandó feladatokat az
üzlet jellege befolyásolja.
 Ettől függ az is, hogy
mekkora és milyen
szakképzettségű létszámra
van szükség.

Nagy László: Vezetői controlling 4

 A munkavégzés módjának
szabályozása

 Az, hogy az adott feladatot milyen

módon végezzük el, függ:
a gépesítettségtől,
a színvonalbeli követelményektől
(pl. milyen felszolgálási módot
alkalmaznak),
a munkafolyamatok szervezettségétől.

Nagy László: Vezetői controlling 5

 A munkaidő szabályozása
 A munkaidő és a munkaidő beosztás
elkészítése a munkáltató feladata.
 A munkaidő meghatározásával
kapcsolatban leírt központi előírások a
Munka Törvénykönyvében rögzítettek,
amelyeket be kell tartani.
A konkrét munkahely szabályait a Kollektív
Szerződésben kell rögzíteni.

Nagy László: Vezetői controlling 6

 A szükséges munkakörök, létszám,
szakképesítés meghatározása

 Mind a szükséges létszámot, mind a

szakképesítést meghatározza, hogy milyen
üzletről van szó.
 A szakképesítésre vonatkozóan szintén
vannak központi előírások.
Az üzlet üzemeltetésének feltétele: legalább egy
szakképzett alkalmazott foglalkoztatása a
nyitvatartási idő egész időtartama alatt.

Nagy László: Vezetői controlling 7

Létszámmal kapcsolatos fogalmak
 Állományi létszám: mindazok, akiknek a vállalkozással
érvényes munkaviszonyuk van.
 Dolgozói létszám: az állományi létszámból azok, akik
ténylegesen munkát is végeznek.
 A munkaerő-kihasználtsági együttható kifejezi a kettő
arányát.
dolgozói létszám
0 < állományi létszám
< 1

Nagy László: Vezetői controlling 8

 Munkaerő-hullámzás
 A dolgozók cserélődését fluktuációnak
nevezzük.
 A fluktuáció több oka lehet:
természetes ok: nyugdíjba-vonulás, szülés
miatt
gazdasági ok: ha a munkaerő a nagyobb
jövedelem kedvéért megy el.
súrlódásos ok: ha a munkahelyi légkörben lévő
problémák miatt megy el.

Nagy László: Vezetői controlling 9

 Munkaerő-hullámzás elemzése
 A belépők és kilépők számának
elemzésével: egy időszak alatt mennyi
volt az üzletből kilépők és belépők
száma.
 A váltás elemzésével:
A váltás a ki és belépők száma közül a
kisebbik adat.
Megmutatja, hogy az időszak alatt hány fő
cserélődött ki.

Nagy László: Vezetői controlling 10

 Munkaerő-hullámzás elemzése
 A váltás intenzitásával:
Megmutatja, hogy egy váltás
időszak alatt a létszám átlagos állományi létszám
hány %-a cserélődött ki.
 Ezen mutatók változásával:
Célszerű az adatokat nem önmagukban
vizsgálni, hanem változásukat is tanulmányozni.
Erre szolgál a Vd, Vtf, Vtt.

Nagy László: Vezetői controlling 11

 A munkaerő-gazdálkodással összefüggő
intenzitási viszonyszámok

 Termelékenység
leterheltségi mutatók
minőségi mutatók
 Átlagbér
 Bérhányad
 Bérjellegű költség-szint

Nagy László: Vezetői controlling 12

 Termelékenység
 Egy főre jutó havi nettó bevétel (EFt/fő/hó)
Nettó bevétel / hónapok száma
T=
=

Átlagos állományi létszám

 Leterheltségi mutató vendégszám

× – egy alkalmazottra jutó vendég átlagos állományi létszám
 Minőségi mutató
nettó bevétel
– egy vendégre jutó nettó bevétel
vendégszám

Nagy László: Vezetői controlling 13

Átlagbér
 Egy főre jutó havi bérköltség (Ft/fő/hó)

Bérköltség / hónapok száma

Áb =
Átlagos állományi létszám

Nagy László: Vezetői controlling 14

 Bérhányad, bérjellegű költség-szint

 Bérhányad
Bérköltség
bérköltség a Nettó bevétel
nettó bevétel %-ában

 Bérjellegű költség-szint
Bérjellegű költség
bérjellegű költség a
Nettó bevétel
nettó bevétel %-ában

Nagy László: Vezetői controlling 15

Összefüggés a viszonyszámok között
 termelékenység
Áb
 átlagbér
T bér-
 bérhányad hányad

Áb = T × bérhányad

Nagy László: Vezetői controlling 16

Bérjellegű költség összetevői
 Bérköltség
A (bruttó) munkabérek összege, az adott időszak alatt kifizetett
összes bér.
 Szociális hozzájárulási adó (13 %)
(korábban TB járulék)

Nagy László: Vezetői controlling 17

Bérköltséghez kapcsolódó egyéb
befizetési kötelezettségek
 Szakképzési hozzájárulás
– MEGSZŰNT 2022. január 1-től
alapja: a munkavállaló bruttó bére
mértéke: 1,5 %
 Rehabilitációs hozzájárulás
alapja: a kötelező foglalkoztatási mennyiség és a
ténylegesen foglalkoztatottak különbsége, 25 fő felett és 5%-
nál kevesebb rehabilitált foglalkoztatása esetén
mértéke: a minimálbér kilencszerese Ft/fő/év
 Kommunális adó
Idegenforgalmi adó!
– (a bevétel %-ában, megkezdett vendégéjszaka után)
Létszám után
Nagy László: Vezetői controlling 18
Feladat
 Egy szállásadó komplexumnak 65 dolgozója van.
 A bérjellegű költségek összege 250 190 EFt-ot tett
ki a bázis évben.
 Az átlagos bért a következő évre 300 000 Ft/fő/hó-
ra állítják be – a tervek szerint –
 a létszám 5 %-os csökkentése mellett.

Nagy László: Vezetői controlling 19

Számítsa ki
1. a bázis átlagbért!
2. hány %-kal növekedne az üzlet éves összes
bérjellegű terhe a beszámolási időszakban a
bázis évhez viszonyítva?
3. az üzlet termelékenységi mutatóját mindkét
évben, ha a bázis évben a bérhányad
(járulékok nélkül) 9,5 %, és ez a beszámolási
időszakra 0,5 % ponttal növekedne!

Nagy László: Vezetői controlling 20

 Megoldás
 Bázis évi adatok
Bérköltség 250 190 / 1,13 = 221 407 EFt

1. Átlagbér (221 407 / 12) / 65 = 283 855 Ft/fő/hó

Nagy László: Vezetői controlling 21

 Megoldás
 Beszámolási időszaki tervezett adatok
Létszám 65 × 0,95 = 61,75 fő
a) Bérköltség 300 × 61,75 × 12 = 222 300 EFt
b) Szociális hozzájárulási adó
222 300 × 0,13 = 28 899 EFt
Bérjellegű költség (a+b) = 251 199 EFt

2. Bérjellegű költség változása

(251 199 / 250 190) × 100 – 100 = + 0,40 %

Nagy László: Vezetői controlling 22

 Megoldás
3. Termelékenység a bázis évben
283,855 / 0,095 = 2 988 EFt/fő/hó

Termelékenység a beszámolási időszaki tervekben

bérhányad 9,5 + 0,5 = 10,0 %
300 / 0,1 = 3 000 EFt/fő/hó

Nagy László: Vezetői controlling 23

 Gyakorló feladatok
 Egy vendéglátó üzletben a vizsgált időszak alatt belépett
alkalmazottak száma 12 fő volt, ugyanakkor 14 főnek szűnt
meg a munkaviszonya a vállalkozással.
A számított átlagos állományi létszám erre az időszakra
vonatkozóan 36 fő volt.

Az alkalmazottak hány %-a cserélődött ki az időszak alatt?

Nagy László: Vezetői controlling 24

 Gyakorló feladatok
 A vizsgált egységben 8 fő tartósan távol volt az utóbbi
időszakban.
A vállalkozással összesen 40 főnek van érvényes
munkaszerződése.

Milyen munkaerő-kihasználtsággal dolgozik az egység?

Nagy László: Vezetői controlling 25

 Gyakorló feladatok
 Egy vendéglátó vállalkozás tervei szerint 10 %-os
átlagbér-növekedés realizálható;
 feltéve, hogy a dolgozói létszámot 5 %-kal csökkentik;
 valamint további cél az egy főre jutó bevétel 2,5 %-kal
történő emelése
Hány %-kal változik a dolgozók részére kifizetett bérek összege?
Hány százalékos ütemben változik a bérhányad?
Hány %-os bevétel-változást feltételezne a fenti terv!

Nagy László: Vezetői controlling 26

 Megoldás
 Bérköltség változása:
 Egy vendéglátó vállalkozás 1,1 x 0,95 = 1,045 ~ +4,5%
tervei szerint 10 %-os
átlagbér-növekedés  Bérhányad változása:
realizálható;
1,1 / 1,025 = 1,0731 ~ +7,31%
 feltéve, hogy a dolgozói
létszámot 5 %-kal
csökkentik;  Bevétel változás:
1,045 / 1,0731 = 0,9738
 valamint további cél az egy
1,025 x 0,95 = 0,9738
főre jutó bevétel 2,5 %-kal
történő emelése. ~ -2,62%

Nagy László: Vezetői controlling 27

Köszönöm megtisztelő
figyelmüket,

Nagy László: Vezetői controlling 28