Vendéglátás, szállodaszervezés

és gazdálkodás
Vezetői controlling
A készletgazdálkodással összefüggő
gazdasági számítások
Az átlagkészlet számításának módszerei
 Készletek
 olyan eszközök, amelyek rendszerint
egy termelési folyamatban vesznek
részt,
és ennek a tevékenységnek a során
vagy elvesztik eredeti alakjukat
– (pl. nyersanyagkészletek)
vagy változatlanok maradnak
– (pl. feldolgozás nélkül értékesített áruk)

Nagy László: Vezetői controlling 2

 A készleteket meghatározó
tényezők
 A várható bevétel nagysága:
Növekvő bevétel nagyobb, csökkenő
bevétel kisebb készletet igényel.
A nem megfelelő nagyságú és
összetételű készlet lehetetlenné teszi
bizonyos áruk értékesítését.

Nagy László: Vezetői controlling 3

 A készleteket meghatározó
tényezők
 A bevétel összetétele:
A bevételhez viszonyítva a
különböző árucsoportoknál eltérő
a készletnagyság.

Nagy László: Vezetői controlling 4

 A készleteket meghatározó
tényezők

 Az áruutánpótlás gyakorisága:
Ha az áruutánpótlás
költségei az üzletet
terhelik, akkor elvileg
tőle függ, hogy milyen
gyakran szerzi be az árukat.

Nagy László: Vezetői controlling 5

 A készleteket meghatározó
tényezők
 A termékek idényszerűsége:
Az idényszerű keresletre fel kell
időben készülni, és arra, hogy
mennyivel több tényezőtől függ pl.
– beszerzési lehetőségek,
– pénzügyi tényezők,
– az áru romlékonysága

Nagy László: Vezetői controlling 6

A készleteket meghatározó
tényezők

 Az üzlet választékának
nagysága
 A raktárak
befogadóképessége

Nagy László: Vezetői controlling 7

 A készleteket meghatározó
tényezők
 A pénzügyi és költségtényezők
A készletek pénzlekötéssel járnak,
ez önmagában is költséget jelent,
hiszen kamatveszteség érheti a
vállalkozást.
A pénzlekötésen kívül maga a
készletezés is költségekkel jár.

Nagy László: Vezetői controlling 8

 Áruforgalmi mérlegsor

Nyitókészlet + Készletnövekedés = Készletcsökkenés + Zárókészlet

Beszerzés Elábé
Selejt
Visszáru

Nagy László: Vezetői controlling 9

 A készletfajták

 nyitó- és zárókészlet
 átlagkészlet
 minimális,
maximális és
optimális készlet

Nagy László: Vezetői controlling 10

 Nyitó- és zárókészlet
 nyitókészlet:
egy elszámolási, vagy
elemzési időszak kezdetén
meglévő összes készlet
 zárókészlet:
egy elszámolási, vagy
elemzési időszak végén
meglévő összes készlet

Nagy László: Vezetői controlling 11

 Nyitó- és zárókészlet
 Megállapításuk többféle módszerrel
történhet:
Leltározással: ez a legpontosabb felmérési
lehetőség.
Lehet vagyonmegállapító, ellenőrzési célú és
készletfelmérő.
Számítással: a nyilvántartott adatokból
állapítják meg a készletértéket.
Számítógépes készletnyilvántartással:
ez a legegyszerűbb és a leggyorsabb
lehetőség.

Nagy László: Vezetői controlling 12

 Átlagkészlet
 Egy vizsgált időtartam készletét mutatja meg.
Azt jelzi, hogy az adott időn belül az állandóan változó
készletek nagysága átlagosan mennyi volt.
 Meghatározható:
Egyszerű számtani átlaggal a nyitó és a zárókészletből

Nyitókészlet + Zárókészlet
2

Nagy László: Vezetői controlling 13

 Átlagkészlet
 Számtani átlaggal már
korábban átlagolt átlagkészlet adatok összege
készletadatokból az átlagolt készletadatok száma
 Kronologikus átlaggal:
ha időpontra vonatkozó
adatok állnak
rendelkezésre NyK ZK
+ közbeeső készletadatok +
2 2
átlagolt készletadatok száma – 1

Nagy László: Vezetői controlling 14

 Minimális, maximális, optimális

 Minimális készlet:
minimum
Az a legkisebb
készlet, amely még
lehetővé teszi az
egység működését,
a minimális készlet.

Nagy László: Vezetői controlling 15

 Minimális, maximális, optimális

 Maximális készlet:
Az a felső határ, maximum

amely fölött a
készletnövelés már
nem jár a bevétel
emelkedésével.

Nagy László: Vezetői controlling 16

 Minimális, maximális, optimális

 Optimális készlet:
A megfelelő bevétel elérésére
ad lehetőséget,
pont jó
a termelő- és értékesítő munka
soha nem akadozik
készletproblémák miatt,
de a készletezés költségei sem
túl magasak

Nagy László: Vezetői controlling 17

Készletek elemzése
A készletek elemzésénél több
szempontot is figyelembe kell venni:
a) A készletek nagyságának elemzése
b) A készletek összetételének elemzése
c) A készletek időbeli alakulása
d) A forgási sebesség elemzése
e) Egyéb készletgazdálkodási mutatók

Nagy László: Vezetői controlling 18

 A készletek nagyságának
elemzése
 Vizsgálni kell:
a készletértéket,
a beszámolási időszak
készletadatát összevetjük a
bázisidőszakéval és a tervezettel,
megvizsgáljuk a készletnagyságra
ható tényezőket.

Nagy László: Vezetői controlling 19

A készletek nagyságának
elemzése
 Készletnagyságra ható
tényezők:
Az értékesített
termékek és áruk köre,
választékuk
Az áru-utánpótlási
lehetőségek
A technikai lehetőségek
Pénzügyi lehetőségek
Nagy László: Vezetői controlling 20
 A készletek összetételének
elemzése
 Fontos a készletek belső
szerkezetének ismerete.
 Az összetétel vizsgálatára a
megoszlási viszonyszámokat
alkalmazzuk

Nagy László: Vezetői controlling 21

 A készletek időbeli alakulásának
elemzése
 Ebben az esetben
az időbeli változást kifejező
viszonyszámokat számítjuk ki:
dinamikus viszonyszám,
tervfeladat viszonyszám,
tervteljesítési viszonyszám.

Nagy László: Vezetői controlling 22

 A forgási sebesség elemzése
 A forgási sebesség a készletgazdálkodás
elemzésére szolgáló intenzitási
viszonyszám.
 A vállalkozás készleteinek vizsgálata során
akkor kapunk reális képet, ha a
készletekben lekötött pénz nagyságát a
bevétellel vetjük össze.
 Megvizsgáljuk, hogy a lekötött pénzünk egy
időszak bevételéből mennyi idő alatt, vagy
hányszor térül meg.
Nagy László: Vezetői controlling 23
 A forgási sebesség elemzése

 A számításhoz
három adatra
van szükség:
átlagkészletre,
bevételre beszerzési áron → ELÁBÉ,
az időszak hosszára (minden hónap 30 nap!).

Nagy László: Vezetői controlling 24

Forgási sebesség napokban

 Megmutatja, hogy hány nap

alatt térül meg a készletben
lekötött pénzmennyiség, vagyis
hány napos bevétel K ×n
lebonyolításához szükséges ELÁBÉ
készlettel rendelkezik az üzlet.

Nagy László: Vezetői controlling 25

Forgási sebesség fordulatokban

 Megmutatja, hogy egy

időszak alatt hányszor térül ELÁBÉ
meg a készletben lekötött K
pénzmennyiség.

Nagy László: Vezetői controlling 26

 A forgási sebesség mutatók
összefüggése

n = Fn × Ff
n
K×n Elábé
×
Elábé K Fn Ff

Nagy László: Vezetői controlling 27

A forgási sebesség változása
 A forgási sebesség változásának számításakor a
szokásostól eltérő módot alkalmazunk,
 ugyanis a mutató akkor alakul kedvezően, ha csökken.
 Az időbeli változását kifejező viszonyszámokat
„fordított” mutatóként számoljuk.

bázis Fn
Vd Fn = tény Fn

Nagy László: Vezetői controlling 28

 Rövid bizonyítás
K0 × n
Elábé0 K0 × n Elábé1
Vd Fsn = = × =
K1 × n Elábé0 K1 × n
Elábé1
Elábé1
K1
= = Vd Fsf
Elábé0
K0
Nagy László: Vezetői controlling 29
 Egyéb készletgazdálkodási mutatók

N°bevétel
 100 Ft készletre jutó bevétel
K

K
 100 Ft bevételre jutó készlet N°bevétel

Nagy László: Vezetői controlling 30

Feladat
 Egy vendéglátó üzlet készletgazdálkodását vizsgáljuk.
 A vizsgált időszak hossza egy év, azaz 360 nap.
 A vizsgált időszakban elért nettó bevétel 151 321 EFt,
 a beszerzésekre fordított összeg ÁFA nélkül 40 102 EFt,
 a selejtezés és a visszáru együttes összege 38 EFt volt.
 Készletadatai a következők:
január 1. 1 805 EFt,
április 1. 2 075 EFt,
július 1. 2 375 EFt,
október 1. 1 834 EFt,
december 31. 1 768 EFt.

Nagy László: Vezetői controlling 31

Számítsa ki
1. az üzlet készletgazdálkodási mutatóit;
a) forgási sebesség napokban,
b) forgási sebesség fordulatokban!
2. az üzlet átlagos elábé-szintjét, árrés-szintjét és
haszonkulcsát!
3. hogyan alakulna az anyagfelhasználás (elábé) összege
– változatlan átlagkészlet mellett-, ha sikerülne elérni a
forgási sebesség 10 %-os javulását!
4. mekkora összegű átlagkészletre lenne szükség változatlan
elábé mellett, ha a forgási sebesség 10 %-kal gyorsulna?

Nagy László: Vezetői controlling 32

Megoldás
 elábé = 1 805 + 40 102 – 38 – 1 768 = 40 101 EFt
 átlagkészlet = ((1 805:2)+2 075+2 375+1 834+(1 768:2)):(5 – 1) =
= 2 018 EFt
 Fn = (2 018 × 360):40 101 = 18,1 nap
 Ff = 40 101 : 2 018 = 19,9 fordulat
vagy 360 : 18,1 = 19,9 fordulat
 átlagos elábé-szint = (40 101:151 321)×100 = 26,5 %
 átlagos árrés-szint = 100 – 26,5 = 73,5 %
 átlagos haszonkulcs = (73,5:26,5)×100 = 277,4 %

Nagy László: Vezetői controlling 33

 Megoldás

 tervezett forgási sebesség napokban = 18,1 : 1,1 = 16,5 nap

3. tervezett elábé = (2 018 × 360) : 16,5 = 44 029 EFt

4. tervezett átlagkészlet = (16,5 × 40 101) : 360 = 1 838 EFt

Nagy László: Vezetői controlling 34

Gyakorló feladat – 1.
 Üzletünkben egy év alatt az időszakosan leltározással
felmért készletek értéke átlagosan
1 975 EFt.
Ezt csökkenteni szeretnénk 10 %-kal úgy, hogy a 18
napos forgási sebesség mutatónk ne romoljon
(változatlan maradjon).

Hány %-kal változna az elábé a terveink szerint?

Nagy László: Vezetői controlling 35

Megoldás
 Bázis
ELÁBÉ (1 975 x 360) / 18 = 39 500 EFt
 Terv
Átlagkészlet 1 975 x 0,9 = 1 778 EFt
ELÁBÉ (1 778 x 360) / 18 = 35 560 EFt
 Vtf ELÁBÉ (35 560 / 39 500) x 100 = 90,02 %
Tervezett ELÁBÉ-változás = - 9,98 % ~ -10 %

Nagy László: Vezetői controlling 36

Gyakorló feladat – 2.
 Ha üzletünkben éves viszonylatban a forgási
sebesség mutatót 19,5 napra tervezzük (a 18 napos
bázishoz képest), és az elábé-szintünket (bázis
ELÁBÉ 39 500 EFt) a korábbi évekhez hasonlóan
29,2 %-os szinten kívánjuk tartani változatlan
átlagkészlet mellett, hogyan alakulnának a következő
mutatóink:

a) 100 Ft bevételre jutó készlet?

b) 100 Ft készletre jutó bevétel?

Nagy László: Vezetői controlling 37

 Bázis
Megoldás
(Nettó) bevétel 39 500 / 0,292 = 135 274 EFt
Átlagkészlet (39 500 x 18) / 360 = 1 975 EFt
100 Ft bevételre jutó készlet
1 975 / 135 274 x 100 = 1,46 Ft
100 Ft készletre jutó bevétel
135 274 / 1 975 x 100 = 6 849 Ft
 Terv
ELÁBÉ (1 975 x 360) / 19,5 = 36 462 EFt
(Nettó) bevétel 36 462 / 0,292 = 124 870 EFt
100 Ft bevételre jutó készlet
1 975 / 124 870 x 100 = 1,58 Ft
100 Ft készletre jutó bevétel
124 870 / 1 975 x 100 = 6 323 Ft

Nagy László: Vezetői controlling 38

Megoldás
 Tervezett változás (Vtf)
100 Ft bevételre jutó készlet
1,58 / 1,46 x 100 = 108,22 %
100 Ft készletre jutó bevétel
6 323 / 6 849 x 100 = 92,32 %
 Okok
ELÁBÉ-változás 36 462 / 39 500 x 100 = 92,31 %
Bevétel-változás 124 870 / 135 274 x 100 = 92,31 %
Fsn-változás 18 / 19,5 x 100 = 92,31 %
▪ (100 / 92,32) x 100 = 108,32 %

Nagy László: Vezetői controlling 39

Köszönöm megtisztelő
figyelmüket,
viszontlátásra!

Nagy László: Vezetői controlling 40