RAKTÁRI

BIZONYLATOLÁS
Bizonylat:

 Bizonylatnak nevezünk minden olyan irat, okmányt, amely

valamely gazdasági esemény megtörténtét hivatalosan,
hitelesen igazolja.
Jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó
bizonylatokat, nyomtatványokat, amelynek az illetéktelen felhasználása
visszaélésre adhat alkalmat, szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni.

Szigorú számadás alá vont bizonylatok jellemzői:

 Sorszámozottak

 Többpéldányosak

 Felhasználásukról egyedi nyilvántartást kell vezetni

 Meghatározott ideig meg kell őrizni.

Készletnyilvántartás:

Az áruforgalmi tevékenység eredményes lebonyolításához

szükséges a készletek alakulásának folyamatos elemzése,
melynek alapja a készletek nyilvántartása.
A készletnyilvántartás szerepe:
 az árukészlet alakulásának ismeretében megalapozhatók a
beszerzési, értékesítési döntések,
 a készletekben jelentkező esetleges hiányok feltárására, az
anyagilag felelős dolgozók kártérítési kötelezettségének
megállapítására
 alapul szolgál a könyvviteli mérleg elkészítéséhez.
Készletgazdálkodási programok:

 A készletnyilvántartás számítógépes hátterének kialakítása lehetővé teszi

különböző készletgazdálkodási programok alkalmazását.

 A számítógépes készletgazdálkodási rendszerek alkalmazásakor a megfelelő

paraméterek megadásával (jelzőkészlet-szint, kívánatos készletszint vagy
rendelési idő, rendelendő mennyiség) egy- egy áruféleség készletszintje jól
biztosítható.
 A megrendelésnél mindig figyelembe kell venni azt az árumennyiséget,
melyet már megrendelt a vállalkozás, de még nem érkezett be (tehát a
tényleges készletszintnek nem része). Ezt nevezzük úton lévő áruknak.

 Számítógépes rendszer alkalmazásánál ezek mennyisége és választéka is

megjeleníthető a készlet-nyilvántartásban.
A készletek nyilvántartás módjai:
 folyamatos nyilvántartás mennyiségben és értékben: nagy egyedi
értékű árucikkeknél vagy elektronikus nyilvántartás alkalmazása
esetén.
 folyamatos készletnyilvántartás értékben: nagy tömegű, kis értékű
árucikkek forgalmazása esetén, ha nincs megoldva az
elektronikus adatfeldolgozás. Ha a vállalkozás az értékbeni
nyilvántartást alkalmazza az év végén, a mérleg összeállításakor
köteles tényleges mennyiség felmérést végezni.
 folyamatos készletnyilvántartás mennyiségben: nagyon ritkán
alkalmazzák kis árumennyiség esetén.
 évközi folyamatos készletnyilvántartás nélkül: a nyitókészlet
felvétele után csak a beszerzést és értékesítést vezetik a
könyvelésben. A ténylegesen meglévő árukészlet nagyságát
az év végén leltározással állapítják meg. Ez a megoldás
elsősorban a kisvállalkozásoknál alkalmazható.
A készletnyilvántartás bizonylatai:
 Nyilvántartó:

 Kartonon

 Számítógépen
Készletváltozások bizonylatai:
 Szállítólevél

 Anyagkivételezési bizonylat

 Anyagbevételezési bizonylat

 Készlet átadás- átvételi bizonylat

 Anyagvisszavételezési bizonylat

 Káreseti jegyzőkönyv: Raktárban tárolt készletet érő károsodás esetén kel kitölteni.

Megsemmisülés vagy értékcsökkenés

 Készletek selejtezési: Azokról a készletekről, amelyek felhasználásra alkalmatlanná

válnak, jegyzőkönyvet kell kiállítani.

 Készletek leértékelési jegyzőkönyve: Azokról a készletekről, amelyek értéke csökken,

jegyzőkönyvet kell kiállítani.

Szállítólevél

A szállítólevél a szállítmány hivatalos kísérő okmánya, mely az áru átvételének

igazolására szolgál.
 nem elegendő az ellenérték kifizetésére => ezt kizárólag a számla alapján fizetjük ki
 szigorú számadású bizonylat
 a számla kiállításának alapja  ezért adattartalmuk nagyban megegyezik
 a leggyakrabban alkalmazott árukísérő okmány
 akkor alkalmazzák, ha a számlát még nem küldik el az áruval, vagy nem ugyanoda
megy az áru és a számla (pl.: áru a telephelyre, számla a székhelyre)
 cégen belüli szállítás esetén is alkalmazzák

 minden esetben a küldő fél állítja ki -> számítógéppel vagy kézzel

 4 példányt készítenek belőle

Nyilvántartó karton

 Növekedési és csökkenési tételek csak mennyiségben szerepelnek

 Alapbizonylata: a készlet bevételezési, kivételezési, visszavételezési
bizonylat.
 Megőrzési ideje: 8 év
Szabványos bizonylati űrlap, van azonosító száma
 Fejlécen:
 nyilvántartási szám
 Termékmegnevezése
 Mennyiségi egység, beszerzési ár
 Raktári elhelyezés
 ITJ szám
 Méret, minőség
 Legnagyobb és legkisebb készlet
 A készletmozgást rögzítő rovatok
 Kelte
 Bizonylatszám
 Mozgásnem
 Honnan-hová
 Bevétel, kiadás, készlet
Jellemzői:

 Szabály, hogy minden cikkelemről külön lapot kell nyitni

 A lap megnyitásakor fel kell vezetni az árucikk azonosító adatait és a beszerzési
egységárat
 Akkor, ha azonos terméket különböző áron szereznek be, azt a nyilvántartáson
szerepeltetni kell
 Kitöltése kétféle módon történhet:
 Minden új beszerzési áron beszerzett cikk új terméknek számít új azonosító
kóddal, új nyilvántartó kartonnal
 Beszerzési ár soronként szerepel a kartonon, így nem része a termék
azonosításának. Ilyenkor az árat készletváltozásként kell vezetni
Bevételezési bizonylat

 Vásárolt, vagy saját előállítású készletek állomány növekedése esetén

 Alapokmánya: számla vagy a szállítólevél
 Csak akkor kell kiállítani, a készletet raktárra vették
 Szigorú számadású bizonylat
 Megőrzési ideje: 8 év
Kiadási bizonylat

 Vásárolt és a saját előállított készletek raktári állományának

csökkentése esetén.
 A felhasznált anyagok elszámolására szolgál

 Szigorú számadású bizonylat

 Megőrzési ideje: 8 év
Átadás-átvételi bizonylat

 Egyik raktárból a másik raktárba ad át készletet.

 Átadó raktár készlete csökken, átvevő raktár készlete: növekszik.

 Szigorú számadású bizonylat

 Megőrzési ideje: 8 év
Készlet visszavételezési bizonylat

 Ki kell állítani a raktárnak abban az esetben, ha a kiadott készlet nem,

vagy nem mind került felhasználásra.
 Annak a szakfeladatnak vagy költséghelynek a javára kell
visszavételezni, amelyre kiadásra került.
 Szigorú számadású bizonylat

 Megőrzési ideje: 8 év
Leltározás menete, szabályai és bizonylatai

 A raktárban dolgozók felelősek a raktárban lévő készletekért. A

készletek meglétének ellenőrzése leltárral vagy szúrópróba szerű
ellenőrzéssel lehetséges.
 Leltárt legalább évente egyszer kötelező végezni. Ezalatt minden
készletmozgást zárolnak, és a készletnyilvántartás alapján
tételesen megszámolják az egyes készletféleségekből a raktárban
lévő mennyiséget.
A leltározással felvett készletértéket a könyvelés szerinti
készletértékkel összehasonlítva meg tudjuk állapítani a leltár
eredményét.
 Ha a tényleges készlet kisebb, mint a könyv szerinti
készlet, akkor leltárhiány van.
 Ha a tényleges készlet nagyobb, mint a könyv szerinti
készlet, akkor leltártöbbletről beszélünk.
Ha leltárhiányt vagy -többletet tapasztalnak, annak okát ki kell
deríteni.

Általában a raktárosok munkaszerződésében rögzítik azt, hogy a

leltárhiányért milyen mértékben (teljesen vagy részben)
felelnek, azaz mennyit kell megtéríteniük a hiányzó készlet
értékéből.
A leltározás célja:
 alapot biztosít az éves mérleg összeállításához,
 megállapítható a nyilvántartás szerinti /könyvszerinti/ és a
tényleges / leltár szerinti/ készlet közötti eltérés,
 a leltárhiány esetén érvényesíthető az anyagi felelősség
 feltárhatók az elfekvő készletek, lopás, adminisztrációs
hiányosságok
 Leltár eredmény lehet:
 A leltárhiány, pl.: áruromlás, lopás, gondatlan bevételezés,
gondatlan tárolás.
 Leltártöbblet, adódhat a fogyasztók megkárosításából, a
nyilvántartás pontatlanságából
A leltározás folyamata:
 Előkészítés: leltározási szabályzatban kell rögzíteni a
feladatokat, ki kell jelölni a leltározó bizottságot, ütemtervet
kell készíteni, amely tartalmazza a leltárfelvétel helyét, a
leltárba bevont vagyonrészeket, az irányításért felelős nevét, a
leltározók kijelölését, a leltárfelvétel megkezdésének és
befejezésének időpontját, a leltárértékelést, az esetleges
eltérések megállapításának, rendezésének a határidejét.
 A bolt bezárása, a vevők értesítése, a kimutatások,
nyilvántartások lezárása,
 Végrehajtás: az áruk csoportosítása, számolás, mérés, a
bizonylatok kiállítása.
A leltározás résztvevői:
 kisebb vállalkozásnál a tulajdonos vagy megbízottja végzi a
leltározást,
 nagyobb vállalkozások esetén többen végzik ezt a feladatot, a
felelős dolgozó bevonásával,
 a tulajdonos, vagy a menedzserdöntése alapján a leltározásra
bizottság is kijelölhető. a bizottság minimum 3 fő, vagy több
főből áll, de mindig páratlan létszámmal hoznak létre bizottságot,
ennek oka a döntésképesség biztosítása.
A leltározás bizonylatai:
 jegyzőkönyv,
 leltárívek,
 leltározási jegy,
A leltár megkezdése előtt jegyzőkönyvet kell felvenni, mely
tartalmazza:

 az utolsó árubeérkezésre és az utolsó készletcsökkenésre

vonatkozó bizonylatok számát,
 a leltározó bizottság tagjainak nevét,
 a leltár megkezdésének, befejezésének időpontját,
 a felvett leltárívek darabszámát,
 a leltározásban résztvevők aláírását.
A leltározás bizonylatai szigorú elszámolású bizonylatok, a rontott
példányokkal is el kell számolni.

A leltárív a leltár bizonylata, erre jegyzik tételesen, mennyiségben és

értékben a vállalkozás tulajdonában lévő eszközöket. Folyamatosan
sorkihagyás nélkül kell vezetni, az üresen maradt sorokat Z vonallal ki
kell húzni és minden ívet a leltározó bizottság tagjainak alá kell írni.
A leltárív szigorú számadásra kötelezett nyomtatvány. Legalább két
példányban kell készíteni, s a törvényben előírt ideig meg kell őrizni.

A leltározási jegyet az áruk csoportosításánál használjuk, tartalmazza az

anyag megnevezését, mennyiségi egységét, mennyiségét.
A selejtezés menete, szabályai és bizonylatai

Fogalma: a felesleges tárgyi eszközök, készletek kiselejtezése alatt az az

eljárás értendő, amely során a szervezet:
 az eladott tárgyi eszközeit nyilvántartásából kivezeti
 csökkentett értékben újra nyilvántartásba veszi, és őrzésről gondoskodik
 visszavételezésben mindaddig kimutatásban szerepelteti, amíg azokat:
 a szervezet valamilyen formában nem hasznosítja,
 vagy a megsemmisítési eljárás keretében nem semmisíti meg.

Tehát amikor egy tárgy a vállalkozásnál használhatatlanná válik, vagy lejár a

szavatossági ideje, esetleg feleslegessé válik, akkor azt leselejtezik.
Mikor lehet selejtezni?

 Selejtezni lehet év végén, összehangolva a leltározási

tevékenységgel, de még azt megelőzően kell végrehajtani.

 Természetesen év közben is lehet selejtezni, sok helyen

meghatározott időközönként nézik végig a tárgyi eszközöket,
készleteket ilyen célból.
Selejtezés menete

A selejtezésnél az első lépés, hogy valaki kezdeményezi azt. Általában a

gazdasági feladatokat végző szervezeti egységnél szokták a javaslatot
megtenni, megfelelő dokumentumokkal alátámasztva.
Amikor selejtezésre kerülhet a sor, akkor be kell azonosítani a
selejtezendő tárgyat, majd ki kell vezetni a könyvelésből.
Dönthetnek a vállalkozás szakemberei a további sorsáról, majd ezeket
a lépéseket dokumentálni is kell.
Ha van visszanyerhető hulladék, akkor az így nyert hasznos anyagokat
nyilvántartásba kell venni.
Fontos, hogy dokumentálják a hasznosításra tett próbálkozásokat is.
Selejtezés szabályozása

A leltározáshoz hasonlóan a selejtezést is szabályozni kell a vállalkozáson

belül.

Ebben kell leírni azt:

 Ki kezdeményezhet selejtezési eljárást,

 Mi indokolhatja az eljárás megkezdését,

 Kik engedélyezhetik, és

 Milyen eljárás követheti.

 Selejtezési bizottságot kell létrehozni, akik lefolytathatják az eljárást, a
bizottság tagjait, taglétszámát, vezetőjét és speciális feladatait a
selejtezési szabályzatban rögzíteni kell.
 Olyan szakembereket kell kijelölni, akik meg tudják ítélni a tárgy
használhatatlanságát, és tudnak javaslatot tenni a tárgy további
sorsához.
 Ugyanígy rendelkezni kell a selejtezéshez használt iratmintákról,
jegyzőkönyvekről.
 A selejtezésről jegyzőkönyvet kell felvenni, a jegyzőkönyveket
sorszámozni kell, évente folyamatos sorszámokkal. 8 évig megőrzendő.
Nem minden selejtezett tárgyat kell megsemmisíteni!

 Ha jóváhagyták a selejtezést, akkor meg lehet semmisíteni az adott

tárgyat, de csak akkor, ha a bizottság ezt a döntést hozza.
 Akkor döntenek a megsemmisítés mellett, ha semmilyen formában nem
lehet vagy nem szabad tovább hasznosítani a tárgyat.
 Ha még lehet hasznosítani a tárgyat (pl. akár hulladékként értékesíteni),
akkor ennek megfelelően piaci értéken készletre kell venni.
Selejtezési jegyzőkönyv:

A selejtezésről jegyzőkönyvet kell felvenni, és ezt eszköz fajtánként kell

elkészíteni.

Az eszközök és a készletek jellegéből, nyilvántartás különbségéből

fakadóan megkülönböztetjük a:

I. Tárgyi eszközök selejtezési jegyzőkönyvét.

II. A készletek selejtezési jegyzőkönyvét.

Jegyzőkönyvvel kapcsolatos követelmények:

 Alkalmas legyen a vállalkozási tulajdon védelmének biztosítása

érdekében az ellenőrzésre.
 Alkalmasnak kell lennie a könyvviteli elszámoláshoz szükséges
adatok feljegyzésére.
 Selejtezési jegyzőkönyv tartalmi elemei:
 Vállalkozás megnevezése.
 Selejtezés helyszíne, időpontja.
 Selejtezési bizottság tagjai.
 Selejtezendő cikkek felsorolása, értékük meghatározása.
 Hasznosítható elemek felsorolása.
 Hasznosításért, megsemmisítésért felelős személy megnevezése.
 Bizottság aláírása.
 Engedélyező záradék, illetve az engedélyező személy aláírása.

Az engedélyezés után megtörténik a tényleges selejtezés, ami hasznosításból vagy

megsemmisítésből áll.
Leértékelés

Leértékelés fogalma:
 A vállalkozás tulajdonában lévő eszköz vagy készlet valamely
esemény bekövetkezése miatt nem képviseli a könyvek szerint
nyilvántartott értéket. Ez az esemény lehet károsodás vagy technikai
avulás.
 A vállalkozás vagyonának fontos nyilvántartása érdekében
leértékelési eljárást kell lefolytatni.
 Hasonló a selejtezési eljáráshoz, de a leértékelés alá vont cikkeket
nem vezetik ki a könyvekből.
Célja:
 A mennyiségi nyilvántartás pontosítása, illetve a nyilvántartott érték
pontosítása.

Leértékelési jegyzőkönyv:
 A leértékelésről szintén jegyzőkönyvet kell felvenni. Ennek tartalma:
 Vállalkozás megnevezése.
 Az eljárás helyszíne, időpontja.
 A leértékelési bizottság tagjai.
 A leértékelendő cikkek felsorolása, értékük meghatározása.
 Bizottság aláírása.
 Engedélyező záradék.
 Engedélyező aláírása.
 A leltárhiányért való felelősség tartalma Mt.
170. § (1)
 A leltárhiányért való felelősség ha a munkavállaló (ha leltárfelelősségi megállapodást
kötött) vétkességére tekintet nélkül felel. 
 Mindebből az következik, hogy azok a munkavállalók, akikre nézve a törvényes feltételek
fennállnak, kötelezettek a leltárhiány megtérítésére, akkor is, ha annak okozásában se
szándékosságuk, se gondatlanságuk nem mutatható ki (Ne felejtsük el: a leltárhiány oka
ismeretlen!)
 Ha a felelősség feltételei fennállnak, ez a felelősség csak a törvény illetve a kollektív
szerződés, vagy munkáltató és munkavállaló megállapodása alapján korlátozható.
 A kollektív szerződésben, illetve munkáltató és munkavállaló közötti megállapodásban
kedvezőbb feltételek is kiköthetők (Pl. a munkáltató eltekint a felelősség érvényesítésétől,
ha a leltári készletet olyan munkavállaló is kezeli, akit nem terhel leltárhiányért való
anyagi felelősség)