XI.

Könyvvezetés

A könyvvezetés
• a gazdasági események feljegyzése, rögzítése
• két részre szokás tagolni:
– analitikus könyvelés
– főkönyvi könyvelés
A könyvvezetést és a könyvelést szinonim fogalomként használjuk

Analitikus könyvelés
• részletes mennyiségi és értékbeni nyilvántartást jelent.
pl: 8 mm-es csavar db Ft analitika
10 mm-es csavar db Ft analitika
gömbcsukló db Ft analitika

alkatrész Ft főkönyvi könyvelés

Az élőmunka felhasználás bizonylatolása

• munkalapok kitöltése
• munkalap összesítők készítése
• bérjegyzék összeállítása
• rövidlejáratú kötelezettségként való könyvelése

Főkönyvi könyvelés
• összevont, agregált nyilvántartást jelent
• csak értéknyilvántartás történik
• értékkönyvelésnek vagy szintetikus (összevont) könyvelésnek is nevezzük

Az analitikus könyvelés feladás útján kerül át a főkönyvi könyvelésbe

növ csökk
8mm csavar 100 db 5000 Ft
10 mm csavar 200 db 8800 Ft
anyacsavar 10 500 db 10000Ft
csapágy c25 12 db 9600 Ft
gömbcsukló g5 15 db 12000 Ft
alkatrész feladás 15000 Ft 30400 Ft

Bizonylatok fogalma, csoportosítása

• minden olyan belső vagy külső okmány, amelyet a gazdasági események rögzítésére
készítenek. A könyvelés alapokmánya.
• A bizonylat a gazdasági esemény megtörténtét igazoló okmány

72
Csoportosítása
• Kiállításuk időpontja szerint:
– elsődleges bizonylatok a gazdasági eseménnyel egyidőben készülnek. Pl pénztárbizonylat,
anyagkivételezési jegy.
– másodlagos bizonylat az elsődleges bizonylatok feldolgozása, összesítése révén keletkezik.
pl: pénztárjelentés, raktárkönyv

Készítési módjuk szerint:

• kézírással, írógéppel kitöltött bizonylatok
• automatikus rögzítéssel készült bizonylatok
• elektronikus okirat

Származásuk szerint
• külső bizonylatok (beérkező számlák, banki kivonatok
• belső bizonylatok (pénztár bizonylat, munkalap)

A bizonylaton rögzített esemény tartalma szerint

• tárgyi eszköz változási bizonylat
• készletváltozási bizonylat
• pénztárbizonylat
• bankbizonylat

Kezelési módjuk szerint:

• Szigorú számadású bizonylat:
- készpénz kezeléséhez kapcsolódó-,
– a nyomtatvány értékét meghaladó ellenértéket kell érte fizetni,(étkezési-,tüzelő utalvány),
– illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat,
– számla, készpénzes számla, nyugta
• Szigorú számadás alá nem tartozó bizonylat

Bizonylatok tartalmi kellékei

• Gazdasági esemény rövid,pontos leírása
• Gazdasági esemény mennyiségi, minőségi és értékadatai
• A vállalkozás (szervezeti egység) megnevezése
• A gazdasági esemény időpontja
• A gazdasági esemény elrendelésében, lebonyolításában szerepet játszó személyek aláírása

73
A bizonylatok alaki kellékei
• A bizonylat megnevezése, sorszáma
• Javítási szabályok betartása
• időtállóság biztosítása
• a kiállító neve, címe
• a könyvelés(feldolgozás) időpontja és az érintett számla száma
• magyar nyelven kell kiállítani vagy külföldi bizonylatnál magyar nyelven is fel kell tüntetni.

Bizonylati elv
• Bizonylati elv azt a követelményt fejezi ki, hogy minden könyvelési tételnek bizonylaton
kell alapulnia.
– Minden gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítani
– A gazdasági eseményeket tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban
rögzíteni kell
– Könyvviteli nyilvántartásokban csak szabályszerűen kiállított bizonylatok alapján szabad
adatokat bejegyezni

Bizonylati fegyelem
• A könyvelés pontosságára, megbízhatóságára utaló fogalom. A pénzeszközök mozgásairól
készült bizonylatokat (egyszerűsített) éves beszámolót készítő vállalkozásnál:
– pénztárbizonylatokat a pénzmozgással egyidejűleg
– banki okmányokat megérkezésükkor
– egyéb pénzmozgásokat következő hónap 15-ig
– egyéb bizonylatokat a gazd. esemény megtörténte után, de legkésőbb a negyedévet követő
hónap végéig

Bizonylatok javítása
• Javítás szabályai: egy vonallal áthúzni és föléje írni a jó adatokat, úgy hogy a rossz is
olvasható maradjon, javította, dátum, kézjegy
• Nem javítható: banki bizonylatok, pénztár bizonylatok, készpénzcsekk, más vállalkozótól
kapott bizonylat (számla)

Bizonylatok érvénytelenítése
• A bizonylat minden példányát egyidőben átlósan át kell húzni és rontott megjegyzéssel
ellátni.
• Külső bizonylatot csak a kiállító javíthat, ezért ha hiba van a bizonylatban (számlában), azt
vissza kell küldeni a kiállítónak és kérni javítását.
A kimenő számlák javítása
• Új számlát állít ki és az eredetit „rontott” megjegyzéssel érvénytelenít

74
• helyesbítő számlát állít ki és küld el a vevőnek, hivatkozva az eredeti számlára és közli a
helyes adatokat

A számla kötelező elemei az Áfa tv szerint.

• a számla sorszáma, kibocsátás kelte, az eladó neve címe, adószáma, a vevő neve, címe,
közösségi adószáma, teljesítés időpontja, termék vagy szolgáltatás besorolási száma, termék,
szolgáltatás mennyiségi egysége, mennyisége, adó nélkül számított egységára, adó nélkül számított
ellenértéke, felszámított adó %-os mértéke, összege
a számla végösszege, fizetés módja határideje,

Az egyszerűsített számla tartalma az Áfa tv szerint

• a számla sorszáma, kibocsátásának kelte, az eladó neve, címe, adószáma, vevő neve, címe,
közösségi adószáma, termék szolgáltatás azonosító száma, mennyiségi egysége, mennyisége,
adóval együtt számított egységára, ellenértéke, és a felülről számított áfa %-a

Nyugta tartalma Áfa tv szerint

• a nyugta sorszáma
• a kibocsátó neve, címe, adószáma,
• a kibocsátás kelte
• a fizetendő összeg

Az eszközszámlák nyitása
• Nyitómérleg szla Befektetett eszközök

Készletek

Követelések, pénzeszközök

Forrásszámlák nyitása
• Saját tőke
• Kötelezettségek Nyitómérleg szla

Mérleg 2xxx dec 31.

Áruk 3000 Jegyzett tőke 6000

Vevők 2000 Röv lej. hitelek 3000
Bankbetétek 4000

Eszközök össz. 9000 Források össz. 9000

Eszközszámlák nyitása

75
• Nyitómérleg szla Árúk
• 3000 3000
• Vevők

• 2000 2000
Bankbetétek
4000 4000

Forrásszámlák nyitása
• Saját tőke Nyitómérleg szla

• 6000 6000 3000

Röv.lej kötelezettség 2000

3000 3000 4000

Fontos szabály:
• Egy gazdasági esemény kapcsán ugyanakkora összeget kell feljegyezni a számlák T oldalára
mint a K oldalára
• Egy főkönyvi számlával szemben egy főkönyvi számla áll:
• Egy számlával szemben több számla áll.
• Több számlával szemben több számla áll.

Pénztár számla mozgásai

384 Elsz betét szla 381 Pénztár

200 200

Készpénz felvét a bankszámláról

Anyagbeszerzés készpénzért
• 381 Pénztár 21-22 Anyagok
• 200 20 16

466 Előzetesen felsz. ÁFA

Munkabérekkel kapcsolatos elszámolás

• A hó utolsó napján könyveljük a bruttó béreket bérfeladás alapján.
• T 561 Bérköltség

76
 K 471 Jövedelemelszámolási számla
A bérek után járulékokat kell fizetni: a bérek 18 %-a nyugdíjjárulék, 11 %-a egészségbiztosítási
járulék, továbbá 3 % munkaadói járulék, és az egészségügyi hozzájárulás, mértéke jelenleg
3450Ft/hó/fő (napi 115 Ft) Ezek a vállalkozás költségei.

Könyvelése:
T 561 Bérjárulékok
K 473 Tb elszámolási számla 29%+
az EHO
K 463 Munkaadói járulék 3%

A terhek másik részét a dolgozó fizeti oly módon, hogy a bérből levonásra kerül
Ezek: 8,5% nyugdíjbiztosítási járulék, állami vagy magánnyugdíjpénztár (ekkor 8% + 0,5 % állami)
4 % egészségbiztosítási járulék
1 % munkavállalói járulék.
SZJA
Ezen kívül fix összegű levonás is lehet: gyermektartás, kártérítés, letiltás, előleg stb.

Könyvelése:
• T 471 Jövedelemelszámolás
• K 473 Tb elszámolás (nyugdij- és egészségbizt.)
• K 463 Munkavállalói járulék
• K 462 SZJA
• K 361 Munkavállalókkal szembeni követelések

Levonás előlegre, letiltásra, gyerektartásra stb.

• T 471 Jövedelemelszámolás
361 Munkavállalókkal szembeni követelések

A levonás után a 471 Jövedelemelszámolási számlán megmaradt összeg a nettó bér.

Bruttó bér – levonások = nettó bér
• A nettó bért legkésőbb a következő hónap 10-éig a dolgozók részére ki kell fizetni, vagy a
magánszámlájukra át kell utalni (csoportos átutalás)

Könyvelése:
• A pénzt először fel kell venni a bankból a pénztárba. A kifizetendő összeg a 471 szla követel
egyenlege (egyébként bérfeladás szerint)
• 381 Pénztár
• 384 Elszámolási betét

Kifizetése:

77
• T 471 Jövedelemelszámolási számla
K 381 Pénztár
vagy átutalással

T 471 Jövedelemelszámolási számla

K 384 Elszámolási betét

Bérek terheinek kifizetése következő hónap 12-ig

T 473 Tb elszámolási számla
T 464 Munkaadói járulék
T 464 Munkavállalói járulék
T 462 SZJA
T 361 Munkavállalókkal szembeni követelések
K 384 Elszámolási betét

Elszámolásra kiadott összegek:

• A dolgozók részére benzin költségre, útiköltségre, kiszállásra, gépkocsi használatra, kis-
beszerzésre előleget adunk ki a pénztárból. A dolgozónak a kiszállás, beszerzést követően
haladéktalanul el kell számolni, és a pénzt vissza kell fizetni. A kiadott összeget vissza kell
vételezni, és a hozott számla összegét kiadásként kell elszámolni.

Könyvelése:
• T 361 Munkavállalókkal szembeni elszámolások
K 381 Pénztár
• visszavételezés:
T 381 Pénztár
K Munkavállalókkal szembeni elszámolások
• Elszámolás költségként
T 5 Költségek
K 381 Pénztár
Áfa elszámolása:
454 Szállítók 51 Anyagköltség
500 400

466 Előzetesen felsz Áfa

100

Értékesítés
• Alapbizonylata a számla.
• T 331 Követelések áruszállításból és szolgáltatásból
K 91 Termék értékesítés árbevétele
K 467 Fizetendő Áfa

Könyvelése:

78
 91 Árbevétel 311 Vevők
1000 1250

467 Fizetendő Áfa

250

•
• Az Áfa nyilvántartás készítése (Áfa kulcsonként alap áfa bontásban) ugyancsak a kimenő és
a beérkező számlákból történik ezért a 466 Előzetesen felszámított Áfa számla forgalmának és a
467 Fizetendő Áfa számla forgalmának meg kell egyeznie az Áfa nyilvántartással. A bevallásban a
két számla időszaki forgalma szerepel, ezért a különbözetett befizetni illetve visszaigényelni kell.

A bevallásból könyvelési feladat nincs

• De a pénzügyi teljesítéssel együtt könyveljük a pénzügyi rendezést.
• T 468 Áfa pénzügyi elszámolás
384 Elszámolási betét befizetés

• T 384 Elszámolási betét

468 Áfa pénzügyi elszámolás

• 468 Áfa pü-i elszám. 384 Elsz. betét

• visszafiz.
• 100 150 150 100

befizetés

Főkönyvi számlák rendezése, zárlati munkák

• Zárlati munkák alatt a főkönyvi könyvelés olyan értelmű teljessé tétele érdekében végzett,
kiegészítő helyesbítő, egyeztető, összesítő, munkákat értjük, amely kiterjed a könyvelés
helyességének ellenőrzésére, a számlák adatállományok rendszerezésére, összesítésére.

A zárlati munkák körébe tartozó teendők.

• analitikus és főkönyvi nyilvántartások egyeztetése
• leltározási feladatok, és helyesbítések
• főkönyvi kivonat összeállítása
• értékvesztés, céltartalékképzés, terven felüli écs. árfolyamkülönbözet elszámolása
• a fordulónap és a mérlegkészítés napja között megismert gazdasági események elszámolása

• Eredményszámlák rendezése az adózott eredmény számlára

költségek, ráfordítások Árbevétel és egyéb bev

79
éves felme- éves keletkezés
rülés
Adózott eredmény elsz.

- osztalék
= mérleg sz.
eredmény

Adózott eredmény elsz.

mérleg sz.
eredmény

Mérleg sz. eredmény Röv lej kötelezetts

mérleg sz. osztalék

eredmény

Főkönyvi számlák zárása

• úgy történik, hogy a számlák egyenlegeit kiegyenlítésül (techn. jelleggel) a számla ellenkező
oldalára beírjuk ellenszámlaként a 492 Zárómérleg számlát alkalmazzuk. Ezt megelőzően főkönyvi
kivonatot készítünk, majd elkészítjük és egyeztetjük a mérleget és az eredménykimutatást. A zárást
fordulónapi dátummal végezzük

A zárással
• valamennyi főkönyvi számla tartalmát veszti, egyenlegeik átkerülnek a mérlegbe vagy az
eredménykimutatásba. A főkönyvi számlák forgalmát az eredménykimutatásba és a mérlegbe
összesítjük.

A könyvelés és a mérleg kapcsolata

• Nyitómérleg

• nyitás

• Könyvvezetés a gazdasági zárás

események feljegyzése
Zárómérleg

• A könyvvezetés a nyitómérleget és a zárómérleget kapcsolja össze. A nyitómérlegtől úgy

jutunk el a zárómérlegig, hogy valamennyi évközi gazdasági eseményt hiánytalanul lekönyvelünk.
Amennyiben valamilyen gazdasági eseményt év közben nem könyvelünk annál év végi leltározással
biztosítjuk a valós vagyoni helyzet bemutatását. Nyitással a mérleget főkönyvi számlákra bontjuk,
majd a zárással visszavezetjük a mérlegbe. A zárómérleg megegyezik a következő évi
nyitómérleggel

80
Főkönyvi kivonat:
• a főkönyvi számlák adatállományáról készített összesítő kimutatás. Segítségével feltárhatók
a téves könyvelések. Formai hiba, ha a T forgalom nem egyenlő a K forgalommal. Tartalmi hiba, ha
a gazdasági eseményeket nem a Sztv. előírásai szerint számoljuk el. Ezer Ft-ra kerekített egyenlegű
főkönyvi kivonatot nyers mérlegnek nevezzük

A főkönyvi kivonatból
• képet kaphatunk a vállalkozás eredményességéről. Nyereség, ha a mérlegszámlák (1-4
szlaoszt.) összevontan T egyenleget mutat. Ilyenkor az eredményszámlák (5-9 szlaoszt.)
összevontan K egyenleget mutatnak, egyezően a T egyenleggel. Az eredményszámlák egyenlege a
493 Adózott eredmény elszámolás majd a 419 Mérleg szerinti eredmény számlán keresztül
illeszkedik a mérlegbe. Így a mérleg T egyenlegét a mérleg szerinti eredmény K egyenlege
ellentételezi. Ez adja a mérleg egyezőségét.

• A főkönyvi kivonat forgalom egyező főösszeg rovatpárja mutatja, hogy formailag helyesen
könyveltünk. A forgalom főösszeg rovatpárját próbamérlegnek is nevezzük. Az egyenleg rovatpár is
egyezőséget mutat, ez a vagyoni helyzetet, az eredményt mutatja és a gyakorlatban nyersmérlegnek
nevezzük

Az idősoros elszámolások
• A gazdasági eseményről készült bizonylatok kétféleképpen kerülnek rögzítésre.
• Számlasoros elszámolás: az anyagi javak vagyonrészenként való nyilvántartását jelenti.
• Idősoros elszámolásnál a gazdasági eseményeket megtörténtük idősorrendjében rögzítjük
függetlenül attól, hogy melyik eszközben-forrásban történik a változás

Az idősoros elszámolást naplónak nevezzük

• Tartalma:
– dátum (hónap, nap)
– sorszám
– hivatkozási szám
– tartozik és követel számla megnevezése
– szöveg ( a gazd. esemény rövid leírása)
– a könyvelt tartozik és követel összeg

Ha valamennyi gazdasági eseményt

• egy naplóba rögzítjük, akkor egy alapkönyves elszámolásról beszélünk. Ez a vegyes napló
• ha a gazdasági eseményeket külön-külön speciális naplóba rögzítjük akkor több alapkönyves
elszámolási rendszerről beszélünk.

81
• Lehetnek: pénztárnapló, banknapló, számlák napló, (vevő-szállító) vegyes napló,
nyitónapló, zárónapló stb.

Az idősoros és számlasoros
• elszámolás vezetése kétféle módon valósítható meg:
• Párhuzamos eljárással külön munkamenetben
• Átíró eljárással a kétféle elszámolás egy munkamenetben történik.

A számviteli munka szintekre tagolása

• gazdasági esemény
bizonylat
alapnyilvántartás
analitikus nyilvántartás
főkönyvi könyvelés
beszámoló

Az egyes szintek leírása

• alapnyilvántartások: rendeltetése a felelősség, elszámoltatás biztosítása. Elsődleges
bizonylatok, mérésmódja mennyiségi.
• Konkrét formái: raktárkönyv, készletnyilvántartós lap, állatnyilvántartó könyv,
pénztárjelentés. Készítője: raktáros, készletkezelő, pénztáros, állatnyilvántartó

Analitikus nyilvántartások:
• elsődlegesen itt rögzítjük a bizonylatokat, részletes nyilvántartás, mennyiségi és értékbeni
adatokat szolgáltat. Formái: anyagkönyvelés, készletkönyvelés, vevők folyószámla könyvelés,
szállítók folyószámla könyvelés. A könyvviteli zárlat során főkönyvi számlák szerinti bontásban
feladást készít. A feladás egy eszközben egy időszak során bekövetkezett számos tételből álló
változásokat összegyűjti, a főkönyvi könyvelés számára „előrendezi”

A feladás főkönyvi számlák szerint

• forgalom rovatpárt (növekedés, csökkenés) értékét
• és a nyitó és zárókészlet és értékét tartalmazza
• Az analitikus könyvelés a főkönyvi könyvelést tehermentesíti.

Főkönyvi könyvelés
• használjuk még az értékkönyvelés, szintetikus (összevont) könyvelés elnevezést
• rendeltetése a beszámoló alátámasztása, a belső információs igények kiszolgálása.
• Formája: főkönyvi számlán
főkönyvi naplóba
• Mérésmód: csak értékben

82
• Alapokmánya:elsődleges bizonylatok
analitikus nyilvántartások
feladása

Időszakonként:
• de legalább évente egyszer főkönyvi kivonatot kell készíteni. A főkönyvi kivonat teremti
meg a kapcsolatot a főkönyvi könyvelés és a beszámoló között. Másképpen a beszámolót főkönyvi
kivonattal kell alátámasztani.

Beszámoló:
• a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét bemutató pénzügyi jelentés.
• alátámasztó okmányai: leltár és főkönyvi kivonat.
• Készítője: főkönyvi könyvelés
• Mérésmód: csak értékben, kiegészítő mellékletben mennyiségben és értékben
• Rendeltetése:valós, megbízható kép nyújtása a piac szereplőinek.

Zárlati munkálatok fogalmába az:

• egy-egy naptári időszak végén a folyamatos könyvelés teljesség tétele érdekében végzett
– kiegészítő
– helyesbítő
– egyeztető
– összesítő munkák és a számlák technikai lezárása tartozik
• Zárlati munkák: havi könyvviteli zárlat, negyedéves-, éves könyvviteli zárlat

A számviteli feladatok munkafázisai

gazdasági esemény

rögzítés bizonylatokon

elszámolás

idősorosan számlasorosan

analitikus főkönyvi
nyilvántartás könyvelés

Számviteli feladatok áttekintése

Nyitómérleg Főkönyvi könyvelés
nyitás főkönyvi kivonat
zárás
mérlegkészítés

83
 napja

dec 31.
Letétbehelyezés V 30.

84