SZÁMVITEL SZÓBELI III TÉTEL

a, A számviteli munka szakaszai, a bizonylat fogalma

A számvitel olyan elszámolási és információs rendszer, amely a gazdasági eseményeket megfigyeli, méri
és rendszerezetten feljegyzi.
A számvitel célja a vagyon és a vagyonváltozás kimutatása.
Az alapításkor, illetve az üzleti év első napján a vagyont a nyitó mérleg és a leltár tartalmazza.
A számviteli munka során a nyitó mérlegben kimutatott vagyon változását jegyzik fel.
A vagyon változását a gazdasági események idézik elő.
A vagyon változását a számvitel a könyvviteli számlákon jegyzi fel. Ezért a számviteli munka első
szakasza:
 a számlák megnyitása a mérleg alapján
 a gazdasági események elsődleges feljegyzése a bizonylatokon.
A számviteli munka szakaszai a nyitó mérlegtől a gazdasági eseményektől az üzleti év végén készítendő
mérlegig, illetve beszámolóig vezet.
A számviteli munka szakaszainak sematikus ábrázolása

A számviteli bizonylat fogalma

Tömören a számviteli bizonylatnak minősül a gazdasági esemény elsődleges, hitelt érdemlő feljegyzése.
A számviteli megfogalmazás szerint a számviteli bizonylat minden olyan
 a gazdálkodó által készített, illetve
 a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó
által készített OKMÁNY (számla, számlát helyettesítő okmány, szerződés, megállapodás,
kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek
minősíthető irat)
függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -,
amelyet a gazdasági esemény számviteli nyilvántartása céljára készítettek, és amely rendelkezik a
számviteli törvényben meghatározott általános alaki és tartalmi kellékekkel.
Nyilvántartás
Fogalma: A bizonylatok alapján általában mennyiségi mértékegységben vezetett elsődleges összesítés,
kimutatás.

1
 SZÁMVITEL SZÓBELI III TÉTEL
Vezetésének helyszíne: Az eszközök kezelésének, tárolásának, az állatok tartásának, a munkák
végzésének helye.
A gyakorlatban vezetett fontosabb nyilvántartások:
 raktárkönyv, raktári nyilvántartási lap
 állat nyilvántartási könyv
 tejkönyv
 munkalap-összesítő
 műhelynapló, stb.

Analitikus (részletező) könyvelés, nyilvántartás

Fogalma: A bizonylatok alapján mennyiségben és értékben vezetett részletező nyilvántartás.
 Az analitikus nyilvántartások (analitikus számlák) egy-egy csoportja egy megfelelő főkönyvi
számlához kapcsolódik.
 például: A munkabérről dolgozónként vezetett analitikus számlák adatairól havonként készített
összesítő kimutatás (feladás) alapján könyvelik el a JÖVEDELEM ELSZÁMOLÁSI főkönyvi
számlán a vállalkozás havi munkabér fizetési kötelezettségét.
Analitikus könyvelés területei:
 A tárgyi eszközök és az immateriális javak analitikus könyvelése
 A készletek analitikus nyilvántartása (Nem kötelező a nyilvántartás vezetése)
 A munkabér analitikus könyvelése.
 A vevők, szállítók analitikus könyvelése (a folyószámlák vezetése) stb.

A szintetikus nyilvántartás
A főkönyvi könyvelés csak értékben rögzíti az adatokat. a főkönyvi könyvelés idő- és számlasorosan
történik.

Beszámoló
Az éves beszámoló a mérlegből, az eredmény kimutatásból és a kiegészítő mellékletből áll.
Az üzleti jelentés nem része az éves beszámolónak, annak ellenére, hogy azt az Szt. előírásai alapján a
beszámolóval egyidejűleg kell készíteni.
A kiegészítő melléklet tartalmára vonatkozóan az Szt. egyrészről a követelmények megfogalmazásával,
másrészről tételes előírásokkal ad útmutatást. Az Szt. előírásai alapján a kiegészítő melléklet részletes
adattartalmát, az információk bemutatásának módját, felépítését, szerkezetét –összhangban a vállalkozás
számviteli politikájával- a vállalkozás maga választja meg.
A legfontosabb szempont, hogy a kiegészítő melléklet olyan ismereteket adjon a mérleg és az eredmény
kimutatás adatain túlmenően, hogy ily módon az éves beszámoló egésze megbízható és valós képet
mutasson a tulajdonosok, befektetők, a hitelezők és egyéb érdekeltek számára.

2
 SZÁMVITEL SZÓBELI III TÉTEL
b, Az általános forgalmi adó a számvitelben

Az általános forgalmi adó a végső fogyasztót terheli. Ebből következik, hogy a beszerzéseket terhelő áfa
és az értékesítéshez kapcsolódó áfa elkülönített kimutatása szükséges. Mivel az áfa pénzügyi rendezése a
bevallott összegek alapján történik, teljes körű elszámolásának kimutatására három számla szolgál:
1. ELŐZETESEN FELSZÁMÍTOTT ÁFA (466) könyvelése a beszerzéskor (a beszerzési árba nem
számít bele, kivéve, a le nem vonható összeget)
 adóköteles tevékenységnél, ha a beszerzés áfa-ja levonható:
T 466. Előzetesen felszámított áfa
K 44. Szállítók (számla alapján!)
K 38. Pénzeszköz (egyszerűsített számla, vagy felvásárlási bizonylat alapján)
K 368. Importbeszerzés kivetett áfa-ja (a befizetést követő napon)
 ha a beszerzés áfa-ja nem vonható le:
T 1., 2. számla osztály
K 38. Pénzeszközök
K 44. Szállítók
 arányosítással megosztandó adóköteles, illetve adómentes tevékenységek esetén az adóköteles-,
adómentes értékesítés arányában kell az adót a 466. számlán, illetve a 8. számlaosztályban
elszámolni (a bekerülési érték nem módosul):
T 869. Különféle egyéb ráfordítások (adómentes részhez kapcsolódó le nem vonható áfa)
T 4662. Arányosítással megosztandó előzetesen felszámított áfa
K 44. Szállítók (számla alapján!)
K 38. Pénzeszköz (egyszerűsített számla, vagy felvásárlási bizonylat alapján)
K 368. (Importbeszerzés kivetett áfa-ja ( a befizetést követő napon)
K 368. Egyéb követelések (saját vállalkozásban végzett beruházás aktiválásakor)

2. FIZETENDŐ ÁLALÁNOS FORGALMI ADÓ (467.) elszámolása a belföldi értékesítéshez

kapcsolódik, de az árbevétele nem számítható be.
 számla alapján:
T 311. Belföldi vevők
K 91.-96. , 98. Árbevétel, egyéb és rendkívüli bevételek
K 467. Fizetendő áfa
 készpénzes értékesítésnél:
T 381. Pénztár
K 91-91. Árbevételek
és
T 91.-92. Árbevételek (árbevételben elszámolt áfa korrekciója)
K 467. Fizetendő áfa
 reprezentációként adott értékek áfa-ja:
T 55. Személyi jellegű ráfordítások
K 467. Fizetendő áfa
 térítés nélküli eszközátadás át nem hárított áfa-ja:
T 889. Egyéb vagyon csökkenéssel járó rendkívüli ráfordítások
K 467 Fizetendő áfa
 az apport alapító által viselt (át nem hárított) áfa-ja:
T 881. Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti éréke
K 467. Fizetendő áfa

3
 SZÁMVITEL SZÓBELI III TÉTEL

Az általános forgalmi adó pénzügyi elszámolása az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény
szerint a tárgyhót követő 20.-ig kell, hogy megtörténjen (nyilvántartására a 468. számla szolgál). A 466.,
illetve a 467. számlák összevont egyenlegétől függően:
 ha az áfa levonása a több:
T384. Elszámolási betétszámla
T 368. Egyéb követelések
K 468. Általános forgalmi adó pénzügyi elszámolási számla
 ha a fizetendő áfa összege meghaladja a levonható összeget a befizetés könyvelése:
T 468. Általános forgalmi adó elszámolási számla
K 384. Elszámolási betétszámla