Munkabér

1 hogyan változott az elmúlt 3 évben a minimálbér és a garantált bérminimum

értéke!? .

-Az elmúlt 3 évben minden évben növekedett mind a minimálbér mind garantált
bérminimum.

2. pályakezdőként mekkora a várható kezdő fizetés?

-Mivel az alapilletményük alacsonyabb, mint a minimálbér és a
garantált bérminimum, ezért az “alapbér” alapfokú
végzettségűeknél a bruttó 232 000 forintos minimálbér, míg a
szakképzetteknél a 296 400 forintos garantált bérminimum.
Erre tevődik rá a bölcsődei pótlék, amely minimális összege az
‘A’ fizetési osztályban pályakezdőknél 55 080 forint (ez egy év
alatt nem változott). Tehát dajka munkakörben a minimális
fizetés 287 080 forint. Ez aztán a pályán töltött évek számával és
a szakképzettséggel emelkedik.
3. Az alábbi fogalmak jelentése:
-Munkabérelőleg: olyan kamatmentes kölcsönnek minősül, amelyre az Szja tv.
kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
Fizetéselőleg a munkaviszonyra és más hasonló jogviszonyokra

-Munkáltatói kölcsön: olyan kölcsön, melyet a munkáltató nyújthat a munkavállalója

számára. A kölcsön szabályait, a törlesztés gyakoriságát, futamidejét, kamatát, egyéb
költségeit a munkáltató határozza meg.

4. milyen béren felüli juttatásokat adhat a munkáltató?

-A pénzbeli juttatások körébe az alábbi támogatások, juttatások, illetve hozzájárulások sorolhatóak:

1. Albérleti díj hozzájárulás, illetve lakhatási támogatás

2. Munkabér előleg
3. Munkáltatói lakáskölcsön, illetve vissza nem térítendő lakáscélú támogatás
4. Munkába járás költsége saját gépjárművön
5. Kockázati élet-, baleset, -rokkantsági és –balesetbiztosítás
6. Befektetési élet-, baleset, -rokkantsági és –balesetbiztosítás
7. Tanulmányi ösztöndíj
8. Szociális segély
9. Önkéntes nyugdíjpénztár

-A természetbeni juttatás elnevezés megszűnik, helyette ezentúl kétféle jellemzően nem pénzbeli
juttatást különböztet meg a törvény:

 béren kívüli juttatásokat és

 béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatásokat.

Ezek után a kifizetőt terhelő adó alapja e juttatások értékének 1,19-szorosa, az adó mértéke pedig 16%. A
béren kívüli juttatások vonatkozásában a kifizetőnek a16% adón kívül egyebet nem kell fizetnie, a béren
kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatások vonatkozásában viszont az ilyen juttatások 1,19-
szorosa után a kifizetőnek a 16% SZJA-n felül a 27% EHO-t is meg kell fizetnie.

Béren kívüli juttatások köre:

 üdülési csekk (évente a minimálbért meg nem haladó összegben),

 iskolakezdési támogatás (évente a minimálbér 30%-áig gyermekenként),
 helyi utazási bérlet,
 étkezési utalvány (meleg- vagy hideg étel) havi 18 e Ft-ig, adóéven belül utólagosan adva is,
 Széchenyi pihenőkártyára utalt összeg több juttatól együttvéve is (évente max.300 e Ft-ig),
 internet használat (havi 5 e Ft-ig),
 önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói támogatás (havonta minimálbér 50%-áig),
 önkéntes önsegélyező vagy egészségpénztári munkáltatói támogatás (együttvéve havonta minimálbér
30%-áig),
 iskolarendszerű képzés munkáltató által átvállalt költsége (évente a minimálbér két és félszereséig).

Béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatások:

 cégtelefon használata,
 csoportos életbiztosítás,
 csekély értékű ajándék (minimálbér 10%-át meg nem haladó értékben legfeljebb évi három
alkalommal),
 béren kívüli juttatások kedvezményes adózású értékhatárán felüli rész.