Gazdaságpolitika egybe

7. előadás Fiskális politika

Fiskális politika- nem más, mint a ktgvetés bevételeinek és kiadásainak változtatása annak
érdekében h hatást gyakoroljunk az egyensúlyi jövedelemre.
Maga a modell abból indul ki a gazdasági politika három dolgot változtathat: 1 bevételi
oldal(adók), 2 kiadás: 1 transzferek, 2 kormányzati vásárlások
Az adóban megfigyelt változást negatív számmal szorzunk meg h megkapjuk az egyensúlyi
jövedelemben bekövetkezett változását, a kiadási oldalnál pont fordítva pozitív számmal
szorozzuk meg. Keynes felhívta a figyelmet mikor az állam elkölt plusz 1 forintot a nemzeti
jövedelem nem 1 forinttal, hanem nagyobb mértékben fog bővülni ez a multiplikátor hatás.
Tágabb értelmezés:
nem az a fontos az európai országok mekkora arányt fordítanak egyik v másik területre,
hanem milyen hatékonysággal teszi ezt
Az európai államok közös jellemzője az erős redisztribúció es a jövedelemelosztásnak kiemelt
szerepe.
Államháztartás elvei:
A gazdaságban megtermelt jövedelemnek kb felét elvonja majd újra osztja fontos a tisztán
látás pontosan mire költik el a gazdasági szereplőtöktől beszedett adókat.
éves ktgvetés elve: Minden évnek külön ktgvetés. milyen bevétel és ezeket mire szeretnék
elkölteni
nyilvánosságelve, ne titkosan zajlódjon, a ktgvetési törvény bárki számára elérhető, de
bonyolult elvű ezért nem olyan egyszerű áttekinteni
Egységesség elve különböző kiadásokat vagy bevételek ne rejtsék el különböző törvényekben
minden egyetlen egy helyen megtekinthető legyen.
Teljesség elve
Részletezettség elve
Kötelező ellentétezés elve: Megjósolják előre jelezék mi várható, ezért nem lehet tökéletes a
ktgvetés, mikor elkészítik nem tudnak számolni miden eseménynél, ami a ktgvetés
végrehajtás során felmerül, így miután elfogadják gyakran szükség lehet arra h bizonyos
elemeit módosítsák felmerül pl az egészségügyre többre kell költeni, ilyenkor az
alkalmazható, bizonyos területekről elvonnak pénzt és az adott területre átcsoportosítják. Csak
úgy tehetik meg ha megmondják honnan fogják elvonni. A modern ktgvetést úgy határozzák
meg jelentős tartalékok vannak, ha van valami probléma ezt fel tudják használni.
Államháztartás alrendszerei:

Az államnak több alrendszere van a legfontosabb a központi kormányzat, ez az, amit állam
alatt értünk pl minisztérium köztársagai elnök MNB
Nem csak központi állam vannak önkormányzatok a súlyuk a gazdálkodásban jóval kevesebb
mint a központi kormányzaté, de jelentős milliárdokat költenek el Ők is.
Társadalom biztosítási alapok:

Biztosítás: A biztosítás lényege, ha egy egyént vagy egy váll-t egy nagyon nagy értékű ritka
veszteség esélye fenyeget, ennek a kockázatát kezelni lehessen a biztosításon keresztül
pl római birodalom ritka, de nagy értékű veszteség a nagy szállító vállalkozó hajója
megrongálódott a. biztosítás segít minden időszakban befizet összeget valaki a ritka veszteség
esteén kárpótol a biztosító.
2 jellemző,
1 csak az jogosult, aki korábban befizette a díjat, aki nem fizet az nem kap kártérítést
2 maga a biztosítási díja attól függ, a kár bekövetkezte milyen valószínűséggel fog
bekövetkezni, milyen kockázatot jelent az egyén a biztosít számára.
Társadalom biztosítás
2 területet fed le az egészségügy és nyugdíj
pl: betegség-egészségbiztosítás, munkanélkülivé válik- jövedelemhez juthat, túl idős, hogy
munkát végezhessen- nyugdíj
kockázati elv, a díjat nem az ügyfél kockázata alapján állapítják meg, hanem általánosabb
képlet alapján
Tipikus eltérés a racionális döntésektől az a jövőbeli döntésekkel kapcsolatos döntés jelenben
haszon a jövőben inkább elkerüljük
állami beavatkozás kötelezővé teszi az állam az egészségügyi és nyugdíjbiztosítást, az
emberek a nem racionális gondolkodás miatt.
méltányosság A TB meghatározza milyen jövedelmi viszonyok között élnek az emberek, akik
nagyon alacsony jövedelem azok nem tudnak félretenni, ezért egy magas biztosítási sí nagy
teher vegyék figyelembe ki milyen teherbírással jár ezért, Ha a biztosítási díjat a krónikus
betegség alapján határoznák meg akik hajlamosak sokkal többet fizetnének és ez nem lenne
fair
TB Hozzájárult a közösségi jóllét magasszintre emeléséhez, de számos problémát és
dilemmát okoz a TB
-sok pénzbe kerül
a globalizálódó világok versenyeznek a Tbs országok az olyan országgal, ahol nincs TB, ahol
nincs Tb ideiglenes verseny előnyben vannak hiszen kevesebb pénzt kell fizetni kevesebb
pénz megy el TB alacsonyabb színvonal
Eut is érinti demográfiai átalakulás, csökkent a születések száma, de egyre tovább élnek az
emberek Tbnek is köszönhetően ebből több probléma adódik 1 nyugdíjrendszerek fenntartása
tervezéskor abból indultak ki, hogy 2 vhb után, népesség növekszik egyre több gyerek
születik idősek száma egyre alacsonyabb lesz ez nem következdett be ennek a következmény
a nyugdíj rendszerek folyó finanszírozásúak voltak éppen aktuális munkavállalótól járulékot
vontak nem tették félre és az aktuális nyugdíjasoknak adtak. Euban nyugdíjasok száma
növekvő egyre nagyobb terhet jelent a munkavállalótól egyre többet vonnak és többet is
kellesz vonni adót Legnagyobb probléma az átállás folyótermelőből tőkefedezteire az aktuális
munkavállaló nem az aktuális nyugdíjasra fizet, hanem magára fokozatosan történet MO
kísérleteztek, de nem álltak át, ami jelnetős problémát fog okozni
egészségügyi ktgek emelkedése EÜ ktgek emelkednek jövőben várhatóan 10-20 éven belül
duplázódni fognak Eüben a pénz gyakori probléma pl bizonyos betegséget lehet kezelni, de
magas ktgekkel ha áldoz rá azt jelenti másra nem jut pénz de ha nem akkor azt jelenti mások
meghalnak
mennyire különítjük el az alapokat MO külön alapok vannak, de szorosan kapcsolódnak a
központi ktgvetésekhez más országokban önállóbak az alapok, sőt van, ami más irányítási
fejek vannak pl alapítvány MO szélsőséges este az államnak nagyon nagy szerepe van mivel
minden állami tulajdonban vannak más országokban nagyobb a szabadság pl a korházat
alapítvány tartja fent. MO kis mozgatás teret jelent, hogy a TB felett lehetőség van önkéntes
biztosítást kötni. Ezek általában magántulajdonban vannak.

Elkülönített állami pénzalapok:

speciális állami feladatokat látnak el,
speciális feladatokat látnak el
1elkülönölnek a központi ktgvetéstől, részben függetlennek mondható a gazdálkodásuk az
államtól dedikáltak bevételeik konkrétan megmondja a törvény milyen adók vagy befizetés ez
általában nagy vállaltat esetében van vannak
részben független a központi ktgvetéstől
különböző alapok vezetőit a miniszterek nevezik ki.
nem veszlik el, ha évvégéig nem költik el, tovább gördül
helyi önkormányzatok:
vannak problémák, amiket központi szinten lehet megoldani pl honvédelem
helyi ügyek: melyek egy-egy település problémáit hordozzák pl közvilágítás, közmű, ha
ezekben az ügyekben központi döntés lenne akkor ez a feladat nagyon hátra kerülne a
prioritásban
központi szintre helyezzük a helyi ügyeket akkor a helyi ügyek elhanyagolódnak így az állam
nem tudja megoldani a közös cselekvés problémáját
kétszint: megyei és települési önkormányzatok vannak országok, ahol jelentős ügyekben hoz
döntést, de vannak, ahol nem hoznak jelentős döntéseket tehát jelképes a szerepe
MO az önkormányzatok fejlődése sajátos pályát írt, 1990 létrehozták az önkormányzati
rendszer nagy jelentős ktvegtés nagy autonóm önkormányzatok voltak az idők folyamán ez a
rendszer álalakult közelített a központosított rendszerhez és a beleszólás egyre kevesebb
ügybe szól bele alig van feladatuk MA is ez van
Vannak előnyei: helyi szintű ezért hatékony a közöscselekvés helyi ügyeiben
hátránya: ha van önkormányzat megduplázza az államot, több pénz az állam fenntartása
ideális lenne minimális ktggel működő helyi szinttel, de érdemben tudja megválaszolni a helyi
problémákat ezért van, hogy az országok, más modellben látják meg a megoldást az
önkormányzattal kapcsolatban
Az önkormányzatok modellje Európában nem egységes
gazdálkodásuk részleteit ktgvetési rendelet rögzíti, központosított önkormányzatok
határidők:
-ktvtési koncepció
-ktgvetési rendelet javaslat
-szept 15-ig első félév gazdálkodás beszámoló
-zárszámadás: tárgyévet követő máj 31

Minél központosított a struktúra annál inkább takarékosabb állam jött létre, de ha helyben
jönnek létre a döntések, lényegesen hatásosabbak, az inga jelenleg a központosítás felé dől
kb 700-800 milliárd támogatást kapnak, de vannak helyi bevételek is, ami meghaladja a
támogatást. A bevételek nagyon egyenlőtlenek MO-on a legnagyobb az iparűzési adó 90-95%
15-20. településen Jön létre. Akinek nagy az iparűzési bevétele viszonylag nagy mozgástér
önálló programok állam az államban. Ahol nincs iparűzési adó csak minden bevételét arra kell
fordítsa, hogy a kötelezőket ellássa saját ötlet megvalósítása nem lehetséges
Legnagyon dilemma hol vonjuk meg a határt az olcsó takarékos állam és a hatékony állami
probléma megoldás között. Minél központosított annál nagyobb esély van arra, hogy
takarékos párhuzamosságokat nélkülöző állam jöjjön létre. HA minél nagyobb a helyi döntés
nagyobb az esély, hogy helyi ügyeket hatékonyan tudják kezelni. Minden országban más ez a
határ a letöbb országban másutt húzzák meg. Mo központosítás iránya, de lehet máshogy lesz.
Kialakult egy hagyományos település szerkezet, aki a teleülésen lakik lakója, azzal a
településsel azonosítja magát. ha az jön ki, hogy ez a település túl kicsi, hogy hatékonyan
lehessen működtetni önkormányzatot. Szükség lenne összevonásra pénzügyi szempontól
racionális érzelmi szempontból nem biztos, hogy működne, nem egyszerűsítené a döntés
hozatalt.
Központi kormányzat:
Minden évben a parlament önálló törvény fogad el az ország ktgvetéséről
Ktgvetésnek meghatározott szerkezet van.
Szerkezet: fejezetek vannak
Ktgvetési címkék és alcímek
Előirányzat csoportok

Ktgvetési törvény a legfontosabb törvény, amit az adott évben a parlament elfogadhat

Fontos mert hatalmas pénzek újra csoportosítását határozza meg
Ktgvetési ciklus:
előkészítő szakasz: 9-10 hónappal korábban megkezdődik, akár 1 év, nagy vonalakban
előrejelzések, hogy alakul pl az ár, pénzügyminisztérium feladata
Döntési szakasz: a parlamenti képviselők döntenek, segítséget nyújt a ktgvetési tanács
szakértőként feladata megítélje hogy a pénzügy minisztérium által előterjesztett ktgvetési terv
mennyire megalapozott segíti a képviselőket a felelős döntésben, mennyire reális a bevétel és
mennyire kivitelezhetőd a kiadások, a ktgvetési év előtt legalább egy nappal el kell fogadni a
ktvgetést, ha nem történik meg nem lehet tudni, hogy mi alapján mennyi pénz jusson.
ktgvetési év általában január 1 Mo is elindul a döntés végrehajtási szakasz végrehajtást is a
kormány irányítja, elfogadás a parlement feladata, általában azzal vagy ahhoz hasonlóan
fogadják el ahogy a kormány meghatározat,
a ktgvetési év lement ezt követi a végrehajtás ellenőrzése, valóban tényleg arra költötte-e el
amire meghatároztak korábban, az állami számvevőszék bekapcsolódik fontos feladata, hogy
a végrehajtás ellenőrzése megvizsgálja a az elköltött pénzek mennyire voltak hatékonyak.
Nagyon hosszú idő elkészíteni egy ktgvetést hogyan is készül
Ktgvetés tervezése:
kiindulási pont: 1 igényalapú azt vesszük előbb számba, hogy pontosan melyek azok a
feladatok melyeket a közösség fontosnak talál és ezek hatékony ellátása mekkora összeget
kíván meg lehetséges kiadások körének meghatározása és ehhez tervezni a bevételeket.
2 erőforrásalapú bevételi oldalból indul ki. A mindenkori nemzeti jövedelem meghatározza
azt max mennyi jövedelem termelősik bizonyos része adó ez a keret ehhez lehet szabni
minden mást
gyakorlati típusok: módosított bázisszintű tervezés: amikor elkezdik előkészíteni a következő
évi ktgvetést, előveszik az aktuális év ktgvetését, ez a bázis, és a bevételi és kiadási tételeket
vmennyivel módosítják pl ha adott évben 2% növekszik a bér egyes hivatalnak legalább 2%
leggyakoribb MO-n is ez van kormányzati döntésen is múlhat mi a prioritás.
nullbázisú ktgvetés tervezés: teljesen figyelmen kívül hagyják az előző évi ktgvetést, teljesen
a nulláról építik fel, erőforrással, vagy pedig szamba veszik, milyen feladatokat kell ellátni,
melyik a legfontosabb, megbeszélni mennyi pénzbe kerül, hány hivatal, mennyi alkalmazott
szükséges ezekből milyen pénzösszeg jön ki végül. Milyen plusz feladat adott területre
mennyi pénz.

Bevétlei oldal, Adórendszerek

miért szedünk adókat? célja: bevétel szerzése, jövedelem újra osztás—méltányosabb
jövedelem eloszlás, állam feladata ciklikus ingadozás mérséklése mikor a gazdaság
visszaesik ebből származó károkat ktgeket csökkentse ilyen a társasági adó ha gazdaság
gyorsan nő a vállalat nagyon nyereséges akkor sok társasági adót fizetnek növekedés ütemét
mérsékeli ha a gazdaság visszaesőben van a társaság veszteséges akkor nem fizetnek adót és
ez serkenti a növekedés ütemét, negatív externália piacikudarc korrigálás-túlfogyasztás
elkerülése ezt adó kivetésével tudja csökkenteni-korrekciós hatás

Jó adórendszer:
adókat különböző célból lehet kivetni egy adott országnak, de olyan adórendszer nincs, ami
minden cél szempontjából jónak mondható vagy nagyon nehéz ilyet találni
államra van szükség, hogy hatékonnyá tegye a gazdaságot ehhez adót kell kivetni mikor adót
vetünk ki megváltoztatjuk a gazdaság szereplőinek viselkedését meg másképp döntenek, ha
nincsen adó torzításokat okos paradox helyzet
létezik olyan adó ami nem torzítja a gazdaságot beszedése nem csökkenti a gazdaság
hatékonyságát ilyen adó melynek mértékét a saját adófizető mértékét nem tudja
megváltoztatni ilyen adó a fejadó amit nem lehet a viselkedésünkkel megváltoztatni ha ilyen
fejadó érvényesülne minden Magyarországon élőnek 2milliót kéne fizetni ez nem okozna
torzítást
fejadó: olyan adó mely bevétel szerzés a gazdaság hatékonysága szempontjából teljesen
ideális adórendszer. Lehet hatékony, de egyáltalán nem méltányos mivel 1éves is annyit
fizetni, minta egy vállalkozó, akinek van bevétele nem arányos a teherviselés.
-méltányos
-nincs torzító hatással az erőforrások eloszlására
-átlátható
-egyszerű, betartható, olcsó
lehet, hogy igazságos, de bonyolult
megfelelő adórendszert megtalálni nagyon nehéz
Ki mennyi adót fizessen?
haszonelvű adózás: azt mondja azért hozzuk létre az államot h ez az állam a közösség egyes
tagjainak mindenféle szolgáltatást nyújtson (közutak, rendőrség, mentők…) ezekből mindenki
egy bizonyos hasznosságot szerez, ez a hasznosság különböző mértékű pl aki gyakran beteg
annak a kórházra elköltött pénz az ami hasznosságot jelent aki utazik annak haszna a
közutakra költött pénzek az értékesek, azt mondja meg kellene mérni kinek mennyi haszna
származik az államból, ehhez kellene igazítani hogy ki mennyi adót fizet logikusnak tűnik, de
a méltányosságot figyelmen kívül hagyja (hasznos lehet pl autópályadíjnál csak az fizeti aki
használni akarja , teljes adózásra nem lehet) bizonyos területeken használható de a teljes
adófizetési kötelezettségre nem lehet kiterjeszteni.
fizetőképesség szerinti adózás: bizonyos jövedelemmel rendelkezik mindenki, azon múljon az
adóösszege milyen nagyságú jövedelemmel rendelkezik, figyelmen kívül hagyja ki milyen
mértékben profitál az állami szolgáltatásokból néha igazságtalan az Eü szolgáltatást
jövedelem után fizetjük ki sokat keres sokat fizet, de nem vesz olyan mértékű szolgáltatást
igénybe ez némi lenyúlás

Fekete gazdaság adócsalás:

Jó adórendszer akkor az adófizetési hajlandóság is magas
Ha rossz adórendszer a csalás aránya is magasabb lesz.
fekete gazdaság: mértékét a nemzeti jövedelemhez szokták hasonlítani
Minden egyes gazdaságban létre hoznak többlet értéket, mely abból adódik, hogy a közösség
tagjai olyan haszonra tesznek szert az adott évben amilyen hasznuk korábban még nem volt
minden újonnan keletkező haszon gyakorlatilag érték és ebből közösség profitál ez határozza
meg az életszínvonalat és az elégedettséget. Ennek mérésére próbálkozik a statisztikai hivatal
és ezt próbálják nemzeti jövedelem mutatóval megmérni ez csak piaci tranzakciókat méri. pl
valaki elmosogat nem számolunk el nem adunk pénzt csaláson belül a GDPből kimarad.
Különböző kategóriákban jelenhet meg a csalás:
- olyan érték keletkezik a mi nem is létezik fantomteljesítmény ezt csalással érik el és az
államtól adót tudjanak visszaigényelni forgalmi adót adócsalási céllal születik.
- haszon létrejön, de nem legális nem tartozik a hivatalos GDPbe pl drog, prostitúció
ezekből is jelentős nyereség, de nem fizetnek adót illegális
- Mérhető rész a gazdaságnak azért csalnak vele pl fekete foglalkoztatás több adó lenne,
ha bevallanák
Csalóka hiszem olyat viszonyítunk a GDPhez, ami nem is ön létre vagy nem része mert
illegális
Mérés módszerei (becsülni lehet):
mérni nem igazán lehet, illetve különböző modellek tudományosnak mondható eredmény
származhat a mérésből
legevidensebb megoldás mikor az adóhatóság ellenőrzést hajt végre és feltár többlet
adófizetéseket akkor mekkora volt az adó, amit ténylegesen befizettek mennyi, amit az
adóhatóság előírt és ebből megállapítjuk mennyit szoktak csalni. Csalóka eredmény mivel
csal ott vizsgálódik, ahol sejti, ahol szoktak csalni. Nem annyira jó
egyéb becslési megoldások:
-megnézik a hivatalos statisztika szerint hány embernek volt állása egy adott
országban és utána megkérdezik a munkaváll arról, hogy közülük hányan vallják be,
hogy foglalkoztatott jogviszonyban voltak, ez alapján egy arányt lehet felállítani
használható a fekete foglalkoztatás becslésére nem titkolják el az embereket, ha
feketén voltak foglalkoztatva
-matematikai becslés, egyenletrendszeren alapul,
1 készpénz mennyiség, egy matematikai egyenletrendszerből kiszámolják,
hogy milyen kapcsolat van gazdasági fejlettség és a kp használat kőzött, ha az
aránynál magasabb a kp, valószínűbb a fekete gazdálkodás egy modell alapján
előre jelzik mennyi a kp forgalom
-villamos áram használat, a felhasználást pontosan tudjuk mérni minden országban van
központi elosztó cég ami tisztában van azzal hogy mennyi áramot használtak el, a
matematikai modell a kapcsolata a felhasznált áram és a gazdasági növekedés között
teremti meg, valós adatok megvizsgálása, ha sok az áram de kevés a növekedés, akkor
a különbséget a fekete növekedés
Rejtett gazdaság Magyarországon:
tizen valamennyi és harminc valamennyi közé tehető a rejtett gazdaság
Tanulság: a valóságban hosszú skála van 2 szélső értéke van, ahol egyetlen ország sem
működik van, aki a tisztához van, aki a korrupt részhez van közelebb
Mit lehet tenni, hogy a rejtett gazdaság visszaszoruljon?
 - közgazdaságtan azt mondja ugyanolyan döntés az adócsalás, mint bármilyen más
döntés a gazdaságban ez azt jelenti, hogy a döntés előtt mérlegelnünk kell a várható
ktgeket és várható hasznokat a ktg 2 dologból adódik, hogy mekkora az esélye annak,
hogy lebukik ha igen akkor mennyi a büntetés és a másik mérlegeli a hasznot mennyi
adót kéne megfizessen ha csal nem fizet ennyit nyer
- Ha csökkenteni akarjuk az adócsalást akkor egyik oldalról növelni kell az
ellenőrzéseket szigorúságát gyakoriságát ez ktgekkel is jár ez drágábbá teszi
adóhivatal működését harmadrészt a befizetendő adót mértékét csökkentjük a várható
haszon oldala is csökken és ezáltal és adócsalás is csökken.
- A valóság összetettebb hiszen az ember nem racionális közösségi lény is ezért
döntését befolyásolja, hogy egy közösségben mit gondolnak az adott cselekedetről.
Ahol az adócsalás az elfogadható ott többen fognak adót csalni, ahol úgy gondolják,
ahol nem jó az adócsalás ott kevesebb lesz az adócsalás.
Adók típusai:
fiskális illúzió: az adófizetők nincsennek tisztában azzal a különböző fiskális potilijai
beavatkozások pk adók miként érintik az adófizetők, vagyis a közösség tagjainak jóléti
helyzettét jövedelmi viszonyait
közvetlen adó: adóalany megegyezik azzal, akit az adó terhel (pl szja, társasági adó).
mindenki tudja van egy bruttó bér ez van a szerződésen, amit megkapunk ez a nettó és a
levonások az adó fizetésünk ez a befizetett adó, ha az Szjába van változás meglátszik a nettó
bérünkön is, ha Szja nő csökken a nettó bér vagy fordítva
az adófizetők egyértelműen érzik milyen hatással van a jólétükre a bevezetett adó változtatás
közvetett adó: az adóalany különbözik az adómegfizetőjétől (pl ÁFA, jövedéki adó) bruttó ár
két dologból tevődik össze van a nettó ár és az ehhez hossza adódó adó. Mivel mi mindig
bruttóárral találkozunk, ha megváltozik nem igazán tudjuk, hogy mi miatt változott meg az ár
aza dó miatt vagy a verseny miatt
Amennyiben valaki adókat szeretne növelni akkor inkább a közvetett adót változtassa hiszen
itt nem fogja érezni a fogyasztó a hatást
Amennyiben adókat csökkent hiszen annak jótékony hatását azonnal érzékelik a fogyasztók
Közvetett leggyakoribb változata az ÁFA MO kiemelkedik a 27%-os ÁFA kulccsal több
kulcs is van, de a legmagasabb a kulcs ez a standard kulcs. Ez a magas kulcs verseny hátrány
a magyar piaci szereplőknek, magasabb árat kell fizetni, mint MO piacon, ezért sokan inkább
külföldön vásárolnak. Az ÁFA a legmagasabb ktgvetési bevétel MO-n.
A közvetlen adó egyik típusa a társasági adó most a legalacsonyabb kulccsal rendelkezik MO.
Ez a legalacsonyabb az EUban, ez is egy szélsőséges kulcs. Ha ennyire alacsony lesz és el
tudja hitetni ennyi is marad akkor sokan itt fognak tevékenykedni.
Másik tipikus eset az SZJA alacsony kulcsú szélsőség MO-n.
Egykulcsos vagy progresszív adó?
Nyugat Európában progresszív kulcsú van
A két kulcs között nagy vita alakult ki. Akik egykulcsos adórendszer előnye egyszerű ha több
jövedelem forrás van akkor ez könnyebb sokkal jelentően lecsökkenti a magas jövedelemmel
rendelkezőket arra ösztönzik tiszteségesen fizessenek adót hátránya az alacsony
jövedelemmel rendelkezők ez nem fair aránytalanul sokat von el tőlük
A kétkulcsos adó sem bonyolult előnye a legalacsonyabb jövedelműek nem fizetnek adót
határok vannak és azután fizet azokkal szemben igazságos akik kevés jövedelemmel
rendelkeznek nem fair azokkal szemben akik magas jövedelemmel rendelkeznek azt
eredményezi hogy a magasabb jövedelműek sokkal több adót fizetnek
a fogyasztásban a fogyasztóknak csökkenő határhasznuk van
Csökkenő határhaszon ha valamiből egyre többhöz jutunk egyre kevesebb hasznot jelent a
progresszív mellett érvelők mondják, hogy ez igaz a pénzre is.
A progresszív adó is lehet arányos és méltányos még azokkal szemben is akik magasabb kulcs
szerint adóznak.
Adózási szabályok:
Laffer görbe: Arthur Laffer amerikai közgazdászról nevezték, erről egy amcsi újságíró írt
könyvet címe Ahogy a világ működik. Azzal foglalkozik hogyan teszi tönkre a gazdaságot, ha
az állam nagyon beavatkozik A laffer görbén keresztül próbálta megmutatni, milyen hatása
lehet az állami beavatkozásnak, ami nagyon magas a piaci versenyre.
Laffer-görbe: azt mondja, hogy tévedés azt gondolni, hogy az adókulcsok és adóbevételek
nagyjából ugyanazt a jelenséget vagy fogalmat írják le. A hétköznapi használatban a kettőt
keverjük szinte szinonima szerint használjuk Van egy határ amikor a gazdaság eléri ezt a
magasabb adókulcs nem fog magasabb adóbevételeket eredményezni. 2 ok: csalások, ha az
adókulcsok meghaladnak egy határt ez teljesítmény visszafogó hatással lesz a teljesítményére.
Sok szakember is volt, aki hitt a laffer görbének csökkenteni kezdték az adókulcsokat, ami
60-70% volt most már a 30-40% a legteteje ez nagy gazdasági fordulat. Napjainkban is
politikus választja azt. kényelmes megoldást, hogy adócsökkentést ígér, de emiatt honnan fog
elvenni vagy milyen adót fog emelni. Adó csökkenés a bevételt növelni fogja
Ramsey: azokat a termékeket érdeme első sorban adóztatni, amelyeknek árrugalmassága
minimális, legalacsonyabb, amennyiben egy termékre forgalmi adót vagy fogyasztási adót
vettünk ki, a bruttó ára emelkedni fog van egy nettó ár és ehhez még az állam által kivetett
adó is hozzáadódik. a piaci ár megváltozik akkor a keresletnek növekedés, a kínálatnak
csökkeni kellene, ha rugalmatlan, árváltozás hatására akkor min vált meg mindkettő kereslet
nem esik vissza jelentősen (pl alkohol, benzin cigi)
Ktgvetési egyenleg:
Minden évben van bevétele és kiadása, a kettő különbsége a ktgvetés egyenlege
egyenleg 2 típus: teljes egyenleg, ktgvetési törvényben is szerepel összesen mennyi bevétel és
mennyi kiadás lesz, különbsége a teljes egyenleg , negatív számdeficites, a bevételek nem
fedezik a kiadásokat, a különbséget pótolni kell, pl megoldás a deficit finanszírozás a
jegybank hitelt nyújt, pénzt nyomtat—magasütemű inflációhoz vezet ,állam feladata a
pénzstabilitás biztosítása ktgvetés hiányát ezzel fedezik stabil pénztől fosztják meg a
közösséget MO megtiltják a törvények itt a jegybank törvény tiltja ezt A másik lehetséges
megoldás a vagyonértékesítés pl jelnetős földvagyon az államnak eladja fel lehet használni a
többlet kiadás finanszírozásként ezt nem lehet elszámolni a végtelenségig ezért a statisztika
még mindig hiányt fog mutatni Ha nincs más megoldás akkor hitel felvét kell lényeg milyen
valutába kell felvenni pl USA adóssága nagy ennek ellenére világ minden részéről hajlandóak
neki dollárba hetelt nyújtani pl MO s tudja felvenni a hitelt mindig forintban
elsődleges egyenleg, olyan egyenleg, ami nem tartalmazza a korábban felhalmozott
államadósság után fizetett kamatok terheit, pozitív szám
Államadósság:
Jelenleg MO-on elmaradnak a kiadások a bevételektől, ezért hitelt kell felvenni, de ez minden
éven így van, hatalmas adósság halmozódik fel, ez az államadósság, egy módja múltba
tekintés ez a múltban felhalmozott hiány kumulált összege. Ezzel nem csak MO van így
hanem minden ország kb. Információ tartalommal bír a jövőbe tekintő mód, ami azt mondja
ki, hogy az államadósság nem más ó, mint a közösségnek, az államnak egy olyan jövőben
kifizetendő kötelezettsége, aminek egy jelen értékét ismerjük, majd a jövőben különböző
módon elosztva különböző években ilyen és ilyen összegeket kell kifizetnünk. Az eladósodás
az nem jó hír, a minden napi életből ezt tanultuk meg előbb utóbb az eladósodott bajba fog
kerülni. Ez igaz a háztartásokra vállalkozásokra, de az állam kivételt jelent, mivel speciális
tulajdonságai és ebből speciális sajátosságai vannak. Az államok nagyon stabilok. A legtöbb
gazdasági szereplő élettartama rövid, eközben az államoké nagyon hosszú az államok
sikeresek, mivel képesek adó bevételeket teremteni, ebből pl visszafizethetik az
államadósságot. Ebből arra következtetnek, hogy adnak nekik hiába van adóssága. DE van
egy kritikushatár mikor már nem adnak hitelt ezt nem tudják hol, de a tapasztalatok alapján
ilyen kritikus érték MO került közel hozzá, ezt célszerű elkerülni, hogy ide jusson. Nem ár, ha
van külső ösztönző szereplők, akik arra ösztönöznek, felelősebb ktgvetési politikát
végezzenek. Ilyen eszközökből több is kialakult a múltban MO is használt a leggyakoribb
Európai stabilitási és növekedési paktum, mely meghatároz kritikus értékeket, de ezek az
értékek hasra ütés szerűek és ha valamelyik ország eléri ezt az értéket, akkor nem felelősen
folyik a ktgvetési politikája és szakértőket küldenek az országba kötelezett szegési eljárás az
ország ellen, hátránya nincsennek komoly szankciói, mivel, ha valaki nem teszi meg a komoly
lépéseket, hogy a. jó érték közés visszakerüljön, akkor szankció nem komoly. A
kiegyensúlyozott ktgvetés követelményé sokkal szigorúbb és komolyabb fegyver pl Németo
A kormányzat csak olyan ktvetést terjeszthet a parlament elé és a parlament csak olyan
ktgvetést fogadhat el melynek beételei és kiadási megegyeznek. Jó módszer, de vannak
hátrányai mivel a ktgeket alul a bevételeket felül lehet tervezni ez gyengepolitika és a tervezés
miatt lesz kiegyensúlyozott a valóságban nagy hiány lesz, másik gyengeség a bevétel
tervezése nehéz, több évben is megeshet, hogy az állam bevétele több tehát pozitív és az állam
pénzt von ki lassítja a növekedést, célszerű elkerülni.
Amikor válság van vagy lesz, akkor az lenne a feladat, hogy több kiadás legyen, mint bevétel,
ez a stabilizációs funkció lénye, biztosítja a ciklikus ingadozás. Kiegyensúlyozottnál ez nehéz,
de van kivételes eset mikor lehet deficit ilyen a válság pl német szabály. Gyenge politika
esetén ktgvetési tanácsot hoznak létre szakértői testület feladata ellenőrizze mennyire
megalapozott a ktgvetési terv, ha nem megalapozott, akkor a javaslatot visszaküldik a
tanácsnak és bírálják felül. Ilyen tanács MO-on 2009 2010 volt. MO érvényeben ma az
államadósság limitálása, meghatároznak egy határt az államadósság nemzeti jövedelemhez
viszonyított mértéket, nem lehet olyan ktgvetést elfogadni, melynek eredményeképpen az
államadósság átlépi. ezt a határt.
Adósságkategóriák:
Legtisztább eset mikor hiány van ezt a hiányt pótolni kell ilyenkor hitelt vesznek fel ilyen az
államkötvény tulajdonképpen egy szerződés, amiben rögzítik azt, hogy a hitelező egy
bizonyos mennyiségű pénzt kölcsön ad az államnak cserébe pedig az állam meghatározott
ütemezésben pl évente ennyi és annyi pénzt kifizet a hitelezőnek. Ha az állam nem fizet a
hitelező bírósághoz fordulhat és megítéli neki az összeget és az államnak ezt ki kell fizetnie.
Vannak olyan esetek, amikor az állam nem tud fizetni az adósságát, államcsőd következik be,
és ilyenkor a hitelező nem fogja megkapni az ellenértéket. MO esetében ilyen államcsőd még
nem volt.
Jövőbeli kötelezettsége van az államnak szintén ki kell fizetni, megállapodás rögzíti, de ez
nem klasszikus szerződés ilyen pl a nyugdíjrendszer, emögött nem áll szerződés ettől a
kötelezettségétől könnyebben el tud állni és ezt egy az egyben nem számolják az
államadóssághoz mégis kvázi államdasóságként kezelik, ilyen kötelezettségeket implicit
államadósságnak nézik.
Államadósság a GDP százalékéban
A kamatot is be kell fizetni mindig a ktgvetés fizeti a törlesztést újabb hiteleket vesznek fel és
ezeket használják fel a régiek törlesztésére.
A 90-es években nem újabb hitelt vettek fel privatizációs bevételeket, arra használták az
éppen lejáró adósságot visszafizessék ennek köszönhetően lecsökkent a magyar államadósság,
azért volt jó, mert Marschircit??? kritérium, hogy Eu tagja legyen, annak az államadóssága a
GDP 60%-a alatt kell lennie. Mikor EU tag lettünk akkor egyből növekedett.
A saját valutában való eladósódásnak megvan az a hátránya, hogy. a hiteleket az éppen
aktuális megtakarításokból lehet finanszírozni. Ha mindenki az államnak akar adni hitelt
akkor kiszorítja a vállalkozásokat. Előnye sokkal jobban tudja kontrolálni a sorsát minden
szakad végső esetben pénzt is nyomtathat a kormány és ebből rendszeri a tartozásait. Úgy is
csökkenthető az államadósság, hogy az infláció miatt a GDP növekedni fog, de az
államadósság nem fog változni. Külföldi valuta azért veszi mert saját valutában nem akar
venni hitelt. Megvan a hátrány, ha a saját valuta gyengül, hazai valutában mérve egyre
drágább és drágább a külföldi hitel.
 8. előadás Monetáris politika

Szűken vett makroökonómiai megfogalmazása monetáris politika nem más mint, a

forgalomban lévő pénz mennyiségének a változtatása, annak érdekében, hogy hatást
gyakoroljunk az egyensúlyi jövedelmekre, illetve az árakra. Makro modellek azt mutatják,
hogy a forgalomban lévő pénz mennyisége nő, vagy jövedelmet, vagy az árakat növeli. Ha
csökken az ellenkezője.

Pénzügyi kormányzás:
Része minden olyan intézkedés, amit a monetáris hatóság tesz, annak érdekében, hogy stabil
legyen a fizetőeszköz stabil legyen olyan szervezetek pl a kereskedelmi bankok, melyek
segítik a lakosságot, melyek segítik a fizetései lebonyolításában, ehhez hozzájusson, hogy a
megtakarításait elhelyezze és minden olyan eszköz mely garantálja ahogy árak stabilak
legyenek
Nemzeti keretek között zajlik országon belül, a pénzügyi világ egyre inkább nemzetközivé
válik, ezért a pénzügyi kormányzás egyre kevésbé valósíható meg nemzeti keretek között
egyre több kockázat. A pénzügyi kormányzás legfontosabb szerve a központi bank vagy a
jegybank MO-n az MNB.

Jegybanki működés:
Egyik ok ami miatt a világ első jegybankjai létrejöttek pontosan az amit ma nem lehet csinálni
nekik ez a ktgvetés finanszírozása ktgvetés hiányának hitelekkel toldozása.
Másik ok a pénzügyi stabilitással korábban is problémák voltak gyakori volt a bankcsőd és
pénzügyi összeomlások voltak. A kormányzatok úgy látták, hogy egy jegybank kijelölésével
ezen a helyzeten segíteni lehet. Legelső jegybankok 17. század második felében jöttek létre
szépen lassan minden jelentős ország létre hozta a saját jegybankjaikat. MO-n az MNB 1924-
ben jött létre, azért ilyen későn mert nem volt független.
Feladatai:
 pénzügyi stabilitás biztosítása
 a monetáris politika irányítása
 vezetik a kereskedelmi bankok számláit
 államháztartás számláit
 papírpénz kibocsájtása
 nyilvántartja a folyó fizetési mérleget
 nagy befolyás az árfolyam alakulásának árfolyam rendszer kialakítása

Monetáris politika:
Cél az kettős lehet: pénzmennyiség változtatással:
 hatni akar az árakra
 másrészt hatni akar nemzeti jövedelemre
Közgazdasági összefüggés: pénz semlegességének elve: MV=PY
4 elemet tartalmaz:
 M= forgalomban lévő pénz mennyisége, ez az, amit a jegybank szabályozni akar.
 V= pénz forgási sebessége azt mutatja egységnyi idő alatt egy bizonyos pénzegység
hányszor cserél gazdát.
  P= az árszínvonal
 Y=egyensúlyi jövedelmet
PY, ezt a két tényezőt lehet befolyásolni a pénz mennyiségének változtatásával
Arra az összefüggésre utal ez az elv, hogy pénzre, ami forgalomban. van azért van szükség,
hogy az emberek meg tudják vásárolni mindazt amire szükségük van.
Az egyenlet jobb oldala azt mutatja, hogy milyen értékű áru cserél gazdát egy adott
időszakban
A bal oldala azt mutatja, hogy mindehhez mennyi pénz áll rendelkezésre.
Logikus, hogy annyi pénz kell, hogy annyi pénz kell, amilyen értékű árú gazdát cserél, hiszen
a pénzt arra használjuk, hogy a cseréket lebonyolítsuk a gazdaságban.
A gyakorlatban nem mindig teljesül Okai:
 Egyik oka pl a modern gazdaságok nyitottak pl a pénz és árú külföldre is távozhatnak
Az elv azt mondja ki, hogy hosszabb távon csak az árak változnak, ami azt jelenti, hogy pénz
mennyiség növekszik, akkor az árak is növekednek. Ha csökken az ellenkezője.
A gazdaságnak 2 állapota lehet:
 Jó egyensúlyi hosszú távon is fenntartható állapotnak a gazdaság hatékonyan működik
minden erőforrást kihasználnak pl nincs munkanélküli
 A kevésbé jó állapota egyensúlytalan állapot éppen nem érvényesül a hatékonyság
bizonyos erőforrást nem használ ki a gazdaság
A gazdaság a 2 állapotra különböző képpen reagál, ha megváltoztatjuk a forgalomban lévő
pénz mennyiségét.
 Ha egyensúlyban van akkor, ha több pénz kerül a forgalomban ezt a pénzt a gazdasági
szereplők szeretnék elkölteni, mivel minden erőforrás ki van használva ezért nem
tudnak több dolgot előállítani így az egyetlen lehetséges reakció, hogy az árak
megemelkednek.
 Ha egyensúlytalan állapotban van, ha több pénz kerül a forgalomban erre a reál
gazdaság reagálni tud vannak kihasználatlan erőforrások és ezek bevonásával lehet
többet termelni, vagyis a kereslet nő a kínálat is nő ebben az esetben nem az ár, hanem
a kibocsájtás vagyis az egyensúlyi jövedelem fog változni.
A közgazdaságtan azt feltételezi, hogy a 2 állapot közül az egyensúlyi az ami hosszabb távon
fennáll, az egyensúlytalan legfeljebb ritkán fordulhat elő, ezért a pénz semlegesség általában
érvényesül, de vannak estek mikor ez nincs így.

Jegybanki célok:
A jegybank mikor beavatkozik tehát megváltoztatja a pénz mennyiségét ezzel valamilyen célt
szeretne elérni.
A magyar jegybank célja általában az európai jegybankokra is igaz pl Európai központi bank
mely az euró zónát felügyeli. Ezeknél a hierarchikus célrendszer figyelhető meg, ami azt
jelenti, hogy van egy legfontosabb cél, a mennyiben a jegybank úgy látja, hogy ez a
legfontosabb cél teljesült utána van egy másodlagos cél. Ez a legfontosabb cél az árstabilitás
biztosítása, annak az elérése, hogy az árak minden egyes évben kiszámítható módon egy
bizonyos csekély mértékben emelkedjenek, ez a csekély érték évi 1-2-3%-os növekedés. Ha
ez a cél teljesül és nincs veszélyben megváltoztathatja a pénzmennyiséget a másik cél
érdekébe. Ez a másik cél korány gazdaságpolitikájának segítése. Ez sokkal egyszerűbb, mint a
monetáris politika. A kormány mindig azt szeretné, hogy minél több növekedés legyen. pl
több adó, amit el lehet költeni, tehát minden olyan dolog, amitől a választók jól érzik magukat
és újtóra választják a kormányt.
USA-ban a jegybanknak kettős mandátuma van a két szél az árstabilitás és a foglalkoztatás ez
egyenrangú cél ez a kettő. Mikor döntéseket hoz ugyanolyan szinten veszi figyelembe, hogy a
az áraknak stabilaknak kell lennie és a foglalkoztatás magszintű legyen és így a gazdasági
növekedés lehetőleg minél magasabb értéket mutasson.

Transzmissziós folyamat:
Kamatcsatorna:
Jegybank bizonyos, változtatást tesz meg ez az irányadó kamatának csökkentése ez a kamat
minden országban a legrövidebb lejáratú hitel vagy betét kamata ez olyan kamat, ami a
lakosságot vagy vállalkozást közevetlenül egyáltalán nem érint, mivel ez olyan ügyletekre
vonatkozik, ami a jegybank és a kereskedelmi bankok között zajlik. Eu-ban és az USA-ban ez
olyan kamat, amikor a központi bank rövidtávon hitelt nyújt a kereskedelmi bankoknak. MO-
n ez fordítva működött ez az irányadó kamat mindig olyan kamatláb volt amilyen kamaton a
kereskedelmi bankok rövidtávra tudtak pénzt elhelyezni a jegybanknál és ezért kamatot
fizettek nekik. Jelenleg az irányadó kamatláb MO-n 0,9% ez éves mérték. Ez a kötelező
tartalékra vonatkozik, amit a kereskedelmi bankoknak a jegybanknál kell tartaniuk. A
jegybank csökkenti ezt a kamatot ennek a hatását több közvetítő csatornán keresztül is
kifejtheti a hatását.
Amikor a kereskedelmi bankok azzal szembesülnek, hogy a jegybanknál csak kevesebb pénzt
kapnak a betétekért elhelyezett pénzükért, akkor el kezdenek gondolkozni azon, hogy
valamilyen alternatív felhasználási módot kellene találni ugyanis az esteleg magasabb
hozamot biztostanan számukra. Ilyen alternatív felhasználási mód az, hogy nem a
jegybankhoz teszik betétként a pénzt, hanem próbálnak vállalti vagy lakossági ügyfelet
találni, akiknek hitelként nyújthatják és tőlük egy bizonyos összegű hitelkamatot is kapnak.
DE egy országban nem csak 1 kereskedelmi bank van, hanem pl MO-n 5-6 jelentős, tehát
mindannyian egymással versengve törekednek arra, hogy hitelt helyezzenek ki a vállalatoknál
vagy a lakosságnál. Mivel versenyeznek egymással és megpróbálják egymástól elcsábítani a
potenciális hitelfelvevőket ezt úgy tudják megtenni, hogy csökkentik a kamataikat. Ennek a
versenynek köszönhetően a hitelek piacán is megváltozik a kamat, méghozzá ugyanolyan
irányban. Ha csökken az irányadó kamat, akkor a lakossági és vállalati hitelek kamatai
csökkennek. Nem a mértékük egyeik meg hanem csak a csökkenés rész. Ennek
következménye olcsóbb a hitel ezáltal növekszik a hitelállomány.
A forgalomban lévőpénz 2 részből tevődik össze, az egyik a készpén (papír és az érmék) amit
a jegybank bocsájt ki, a másik a számlapénz, amit a kereskedelmi bankok kezelnek és
jóváírnak a lakosság és a vállaltok számláin, mindig mikor a lakosság vagy a vállalatok hitelt
vesznek fel, akkor a kereskedelmi bankok egy bizonyos összeget jóváírnak a számlán és ezzel
növekszik a forgalomban lévő pénzmennyiség.

Eszközár csatorna:
Amikor a jegybank kamatot csökkent, ennek hatására a hitelek piacán is csökkennek a
kamatok ezzel párhuzamosan a betéti kamatok is csökkennek pl valakinek van jelentős
megtakarítása, ha banknak leköti a pénzét, akkor kevesebb kamatot fog kapni tehát csökken a
megtakarítás hozama, ez arra ösztönzi a megtakarítókat, hogy alternatív felhasználási
módokat találjanak a pénzüknek. Ilyen alternatív mód az az, hogy egyéb pénzügyi eszközöket
vásároljanak pl részvény műkincs festmény ingatlan. Megnövekszik a kereslet az ilyen
pénzügyi eszközök iránt és a piacon mindig ugyanaz történik, ha valami iránt növekszik a
kereslet és minden más változatlan marad, akkor ez felhajtja az árakat. Ha lecsökken az
jegybanki irányadó kamat, akkor a lakossági betétek kamata is csökken, akkor a befektetők
más megtakarítási formák után néznek pénzügyi eszközökbe szeretnék tenni a pénzüket. Az
eszközár csatorna megmutatja miként gyakorol hatást az ingatlanár és a részvényár a
pénzmennyiségre. 2 különböző szereplőnél jelenik meg a hatás, de a hatás iránya ugyanaz.
Részvény ár emelkedése a vállalati hitelekben mutatkozik meg, amikor a vállalat
részvényeinek az ára emelkedik, akkor a vállalat érték hirtelen magasabb lesz a vállalati
hitelezésnél az egyik fő szempont, amit a bankok néznek az, hogy mekkora a vállalat
adósságállománya a vállalat értékéhez képest. Ha a vállalat értéke nő ez az arány kedvezőbbé
válik, ezért a bankok olcsóbban is adnak hitelt. Ha olcsóbban hiteleznek a vállaltok több hitelt
vesznek fel és ezáltal nő a forgalomban lévő pénz mennyisége. Az ingatlan ár emelkedése
hasonló logikát követ, de ez főleg a lakosságot érinti. Mikor hitelt akarnak felvenni a bank
fedezetet vár el ez leggyakrabban az ingatlan ezt jelzáloghitelnek nevezzük. Minél nagyobb
fedezet annál alacsonyabb kamattal fognak neki hitelezni. HA az ingatlanár emelkedik akkor
a lakossági fedezet is megemelkedik a lakossági hitelek megemelkednek, vagyis a
forgalomban lévő pénz mennyisége magasabb lesz.

Árfolyamcsatorna:
Kamatparitási elmélet: lényege amennyiben egy országban a hozamok csökkennek pl
alacsonyabb kamatokra lehet a betéteket elhelyezni, akkor ennek eredményeképpen annak az
országnak a valutája csökkenni fog. Pl az MNB csökkenti az irányadó kamatlábat akkor
ennek a transzmissziós folyamaton keresztül az az eredménye, hogy betéti és a hitelkamatok
csökkenek a piacon ennek az a hatása, hogy a forint gyengül az euróhoz képest. Azoknak az
árára hat, amik külföldről származnak Pl veszünk egy autót aminek az ára 20000 euró ha a
forint 10%-kal gyengül, akkor a forintban kiszámított ár 10%-kal magasabb lesz mint
korábban, ez tehát MO-n egy ár emelkedést jelent.
Az árfolyamcsatorna áremelkedéshez vezethet gazdasági növekedést is segítheti. Abból
adódik, hogy ha a forint gyengül, akkor a magyarok versenyképesebbnek tűnnek többet
tudnak exportálni és a többlet export gazdasági növekedést jelent.

Hitelcsatorna:
Az alacsonyabb kamatok miatt több hitelt vesznek fel a több hitel növeli a forgalomban lévő
pénz mennyiségét.

Monetáris politikai rezsimek:

Ezeket úgy kell elképzelni, mint rivális közgazdasági elméleteket, amelyek azt mondják el,
hogy hogyan lehet megvalósítani a legfontosabb monetáris gazdasági célokat, milyen
eszközrendszereken keresztül és azt lehet mondani, hogy különböző időszakokban másik és
másik volt a divatos pl eleinte a pénzmennyiségi cél volt a meghatározó aztán jött az
árfolyamcél majd aztán az inflációs célkövetés, amelyik szorosan kapcsolódik a jegybanki
alapkamathoz annak változtatásához és az egész transzmissziós folyamathoz.

Pénzmennyiségi cél:
Kb 50 éve volt divatban a monetáris politikában a jegybankok azzal foglalkoztak, hogy a
forgalomban lévő pénz mennyiségét minden egyes évben ugyanolyan mennyiségben
növeljék. Úgy gondolták, hogy ez egy kiszámíthatóságot stabilitást ad a gazdasági
szereplőknek ez képes stabilizálni az árakat képes megelőzni az inflációt, ami ebben az
időszakban kifejezetten magas volt. Később kiderült a jegybankok a forgalomban lévő pénz
mennyiségét ennyire pontosan nem tudták szabályozni, tehát nem tudják megoldani, hogy
minden egyes évben pontosan ugyanannyival legyen több pénz a forgalomban, ez a
megközelítés nem volt túl sikeres és napjainkban nem is használják.

Árfolyamcél:
Napjainkban is van, aki ezt a megközelítést használja.
Lényege, hogy jegybank meghatároz egy bizonyos árfolyamot, amit tartani szeretne az ország
valutáját rögzíti egy másik ország valutájához és ezt azzal a szándékkal teszi, hogy ezáltal,
hogy az árfolyam rögzített a másik országhoz árváltozási üteme is annak az országnak az
inflációs rátájához, melynek a pénzéhez rögzítették az árfolyamot ilyen pl Bulgária Bulgár
levát a német márkához később az euróhoz rögzítették.
Pénzpiaci lehetetlenségi tétel: ez azt mondja ki, hogy a pénzpiacon van 3 olyan fontos elv,
ami mind segíti a gazdasági stabilitást és a stabil gazdasági növekedést.
 Stabil árfolyam: kiszámíthatóvá teszi a külfölddel lebonyolított tranzakciókat és
segíti a nemzetközi kereskedelem fejlődését, ami a gazdasági növekedés egyik
motorja.
 Szabad tőkepiacok: amennyiben a tőke szabadon áramolhat, a tőkében gazdag
országokból a fejlődő országokban fog a tőke áramolni, ahol több beruházás fog lenni
és ez segít felzárkózni a fejlődő országoknak. Gazdag országoknak azért jó, mert
magasabb hozamokat érhet el a megtakarítások után befektetett pénz, tehát a
megtakarítók és a hitelfelvevők is jól járnak, mivel gyorsabb gazdasági növekedést
érhetnek el.
 Önálló monetáris politika: Válságkezelésnek a monetáris politika a legfőbb eszköze.
A lehetetlenségi tétel azt mondja ki, hogy ezek közül egyszerre csak 2 lehet betartani az
egyiket be kell áldozni.
MO a stabil árfolyamot áldozza be a forint árfolyama gyakran gyengül gyakran ingadozik
néha erősödik az euróhoz vagy a dollárhoz képest néha lehet mondani egészen
kiszámíthatatlan.

Stabil árfolyam:
Ha stabil árfolyamot és szabad tőkeáramlást választunk, akkor az önálló monetáris politikáról
le kell mondanunk. MO feladja a mostani rendszert és a forint árfolyamát erősen az euróhoz
rögzíti. Ebben az esetben stabil az árfolyam van szabad a tőke áramlása. MNB lényegesen
alacsonyabb kamatot határoz meg, mint ami az eurónál van ilyen esetben ha valakinek
forintban van a megtakarítása azt fogja látni ha azt átváltja euróra és abban tartja akkor
magasabb hozamot érhet el majd az időszak végén vissza tudja váltani forintra és jobban járt
mintha forintban kötötte volna le a pénzét, ebben azért lehet biztos, mert az árfolyam stabil
rögzített tehát az alatt az idő alatt még a pénze euróban van addig az árfolyam nem változott
és a magasabb hozamot ugyanolyan árfolyamon tudja visszaváltani, mint amilyen árfolyamon
eredetileg vásárolta az eurót. Ha a magyar központi bank nem mondd az önálló monetáris
politikáról és a kamatok lényegesen alacsonyabbak mint, az eurózóna kamatok mindenki
kiviszi MO-ról a pénzét és átváltja euróra ez nagyon magas valuta piaci nyomást jelent
forinttól szabadulnak meg mindenki eurót akar venni a forint gyengül. De a forint nem
gyengülhet, hiszen rögzített elvileg az árfolyam, vagyis vagy nincs önálló monetáris
politikánk nem tér el a magyar kamatláb lényegesen az euró kamatától vagy ha van önálló
monetáris politikánk, akkor nem lehetett rögzített a két valuta egymáshoz viszonyított
árfolyama. Amennyiben stabil árfolyama van egy országnak máshogyan reagál a nemzetközi
válságokra is, mint egy olyan ország, ahol az árfolyam rugalmasan változhat. Nemzetközi
válság van, akkor a forint árfolyama általában gyengül és ez a válságkezelés egyik
legfontosabb elve. Ennek vannak hátrányai pl az import árak növekednek és mindenki
számára, aki forintban tartja a pénzét, annak külföld drágább lesz pl külföldi nyaralás.
Előnyei: hazai ktgek külföldi valutában mérve alacsonyabbak versenyképesebbek a magyar
termelők. Ha stabil árfolyam van az árfolyam nem változhat meg ez válság esetén valami
másnak kell változnia ez pénzmennyiség és az árszínvonal lesz. Válság esetén stabil árfolyam
mellett a pénzmennyiség csökken ennek hatására az árak is csökkennek, ez úgy tűnik, hogy jó
dolog, de valójában ez elég kellemetlen hiszen a bérek csökkenését jelenti, ez nem tűnik fel
azonnal. Az árfolyamcsökkenésnek láthattuk, hogy áremelkedés is lehet a következménye
miközben a bérek nem csökkennek az árak emelkednek, vagyis a bérünk vásárlóeröje
ugyanúgy romlik, mint egy stabil árfolyammal rendelkező országban, ahol egy az egyben
csökkennek a bérek mégis a kettő között van különbség érzelmileg a nem teljesen racionálisan
gondolkodók között igen. Mikor a fizetés csökken jobban fáj, mint mikor az ár emelkedik.
Inflációs célkövetés:
Ma MO is használ és a legtöbb fejlett ország is használ.
Logikája egyszerű, de a megvalósítása már nem ennyire egyszerű.
Inflációs célmeghatározása: MO minden egyes évben átlagos 3%-kal emelkedjenek az árak,
mivel ennyire pontosan nem lehet szabályozni az árváltozás ütemét, ezért egy ingadozási
sávot is meghatároztak, amiben 3% és +-1% között vannak az árak akkor az ideálisnak
mondható ez, amikor MNB azt mondta elérte az inflációs célját tehát stabil a magyar
árszínvonal. Ez egy középtávú cél, amit 2 éven belül kellene elérnie. Ez az első eleme az
inflációs célkövetésnek.
A második eleme rendelkeznie kell a nemzeti banknak egy olyan modellel egy olyan
egyenletrendszerrel, amelyik a gazdaság lefontosabb változóit pl foglalkoztatás árak kamatok
minden olyan dolog, amit úgy gondolunk, hogy hatással lehet a gazdasági egyensúlyra,
melyik megmutatja azt, hogy ha a gazdasági változókban bizonyos fajta változás következik
be, akkor ez milyen hatást gyakorol az árakra. Ezt a modellt előre jelzésre használják. Lesz
két árváltozási mérték az egyik a cél a másik pedig az előrejelzés.
Ezt követi a harmadik lépés ezt a két árváltozási ütemet össze kell hasonlítani. HA a kettő
egymással megegyezik, akkor nincsen szükség semmiféle beavatkozásra az árstabilitás
érdekében, hiszen az ár úgy fog alakulni, mint ahogy a cél is előre írja. Amennyiben az
előrejelzés magasabb, mint a cél, ez azt jelenti, hogy várhatóan az árak gyorsabban
növekednek, mint ahogy a nemzeti bank célként kitűzte maga elé ilyenkor beavatkozásra van
szükség. Pénzmennyiséget szűkíteni kell ezt az irányadó kamatláb emelésével tudja elérni a
nemzeti bank.
Része egy olyan egyenletendszer is, amely megtudja mondani, hogy milyen mértékű
kamatváltozatosra van szükség, hogy a lehető legkisebb ktggel visszatérítsék az árak
változásának ütemét a célul kitűzött elfogadható sávba.
Ha előre jelzett árváltozás alacsonyabb pl defláció, be kell avatkozni a nemzeti banknak
ugyanúgy, növelni kell a pénzmennyiséget, ami azt jelenti, hogy az irányadó kamatláb
mérséklésével azt kell elérni, hogy több pénz kerüljön a forgalomba azért, hogy a defláció
elkerülhető legyen és az árváltozás üteme visszatérjen a célul kitűzött sávba.

Jegybanki függetlenség:
Egy olyan 30 éve nagy fordulat következett be a monetáris politikában, egész pontosan. abban
az elméletben, ami a monetáris politikát megvalósító központi bankok szerepét határozta meg.
Egészen addig a központi bankok nagyon szorosan. együtt működtek a központi bankokkal és
közösen próbálték az árakat stabilizálni. Ugyanakkor a 20. század második felében sok fejlett
országban magas ütemű infláció alakult ki, ennek magyarázatát a közgazdasági elmélet abban
látta, hogy a jegybank és a kormányzat között túlzottan szoros volt az együttműködés
túlzottan is függött a jegybank a kormányzati akarattól.
Miért vezetett ez inflációhoz, azért, mert ha megnézzük kik azok a gazdasági szereplők, akik
adott esetben proftálhatnak azzal, hogy váratlanul magas az infláció az előre jelzettnél, ez
éppen a kormányzat ez éppen azért van mert, amikor a központi ktgvetést elkészítik, akkor
annak a kiadási oldala nagyjából rögzített, a bevételi oldal attól is függ milyen árak vannak. A
kormányzat számára magas bevételt eredményezhet egy nem várt infláció, ezt rugalmasan
tudják felhasználni pl olyan politika megvalósítására, ami növelheti a népszerűségét nagyobb
esély az újra választásra. Erről szól a racionális várakozások elmélete. Mivel a piaci szereplők
tisztában azzal, hogy a kormánynak kedvezhet a magasabb váratlan infláció, ezért a
várakozásaikba beépítik azt, hogy a kormányzat inflációt szeretne gerjeszteni és így infláció
lesz mert a gazdaság szereplői ezt várják. Általában ez jellemző a pénzügyi piacokra, hogy a
várakozások nagy mértékben hatnak a ténylegesen megvalósuló folyamatokra, lehet ellene
védekezni, hogy monetáris politika akaratát függetlenítik a kormányzati akarattól.
Ha jegybank független akkor mindegy, hogy a kormány akar-e profitálni a mindenkori
inflációból, ha minden intézkedés képes stabilizálni az árakat, azt nem is. a kormány fogja
megtenni, hanem egy olyan szerv, ami majdnem független a kormányzattól.
Intézményi függetlenség: jegybank szervezetileg teljesen elkülönül a kormánytól saját
hivatalnokai saját vezetői vannak.
Személyi függetlenség: a jegybank elnökét és a monetáris tanács elnökét hosszabb időre
választják, mint 4év. A vezetők nem is visszahívhatok.
Pénzügyi függetlenség: a jegybank garantálni kell a ktgvetési forrásait. Nem lehet zsarolni pl
a fizetéssel.
Ezek többé kevésbé működnek, általában Európában és a világon mindenhol nem
kérdőjelezik meg a jegybankok függetlenségét. Fontos, hogy a jegybank és a kormányzat
tudjon együttműködni. A jegybank azért kapta meg a függetlenségét, hogy küzdeni tudjon a
pénz értékállósága mellet.

Jegybank: Új hatalmi ág?

egyik jelenség, ami miatt beszéltek erről a közgazdászok a jegybanki függetlenség, önállóan
dönthetnek a vezetői a jegybanknak, a pénz és árak stabilitása érdekében, a másik ilyen elem
dominás közgazdasági elem 2008-as válságig érvényben volt és. irányította a hójegybankok
tevékenységét, a kibocsátási réshez kapcsolódik, igazából a gazdaságpolitikának, ha hosszú
távú stabil legmagasabb ütemű változást szeretne, akkor egy dologra kell koncentrálni az
árváltozás, évente kiszámítható módon azonos minimális értékű áremelkedés legyen. Jött a
jegybanki függetlenség, jött ez az elmélet, ami azt mondta, hogy a hosszú távú fejlődést a
független jegybankok tudják biztosítani az árak stabilitásán keresztül. Így mindenki ünnepelte
az új hatalmi ágat, amiről azt mondták, hogy sokkal jobb lehet, mint a hagyományos
kormányzati, mivel a kormányzatban mindenféle emberek lehetnek, akiknek semmi köze a
gazdasághoz. A jegybankok vezetésében közgazdászok ülnek, akik hosszú éveken keresztül
tanulták ezeket a dolgokat pl makro gazdpol, ezek a tudások segítik a jó döntés
meghozásában, ezek a szakemberek, akik döntéseket hoznak nincsenek szavazat maximálási
kényszerbe, ellentétben a politikusokkal, őket mindig az mozgatja az újra választási esélyük
növekedjen. A jegybank vezetőit nem választjak a politikusok jelölik ki nem kell népszerűnek
lenniük a választók körébe, ezért nem kell populista intézkedéseket hozniuk.
Nagyon gyorsan tudnak döntést hozni a jegybankok, MNB monetáris tanácsa minden
második héten ülésezik, azonnal reagálni tudnak az új hírekre, a kormányzatok döntéshozatala
sokkal lassabb folyamat, mire egy döntés eljut az előkészítés fázisából oda, hogy törvény
vagy határozat lesz belőle az több hónap is lehet, a jegybank napok alatt is képes reagálni.
Ezért pozitívak és ünnepelték a szakemberek ezt a fejlődést. De van negatív oldala is
demokratikus deficit, demokrácia azt jelenti, hogy azokat az embereket, akik hatással vannak
a jólétünkre közvetlenül választjuk és így gyakorolunk kontrolt a hatalmuk felett, de jegybank
vezetőinek nagy hatalmuk van a jólétünk felett. Kevés olyan gazdaságpolitikai döntéshozó
van, aki akkora befolyás tud gyakorolni az emberek jó létére, mint a jegybank és annak vezető
testületében ülő emberek, de őket mégsem közvetlenül választjuk és ez nem feltétlenül helyes.
Morális kockázat, azokban a testületekben, ahol úgy tapasztalják a rossz döntéseik utána
felelősséget nem kell vállalniuk, mert lehetőség van új döntésre, amit elfedi majd a
felelősségüket, hajlamosak arra az emberek, hogy felelőtlenül döntsenek, a jólétet nem szem
előtt tartva hozzanak meg döntéseket, ez a jegybanknál is felmerült 2008 és utána merült fel,
mikor nagy pénzügyi válság rázta meg a világot. Nagy veszteség ért rengeteg embert, ebbe
részbe szerepet játszottak a központi bankok és döntéshozóik. De nem kellett felelnie
senkinek személyesen ezért. Lehet azt mondani, hogy felelősség vállalás a központi bankok
életében nem működik és ez mindenképpen erősíti a monetáris kockázatot.

Jegybanki eszközök:
ha a transzmissziós folyamat nem működik helyesen, akkor más eszközt is bevethet:
 nyílt piaci művelet, közvetlenül megjelenik a hitel piacon, hitelt nyújt a kereskedelmi
bankoknak, megnöveli a felvehető hitel nagyságát, vagyis a kereskedelmi bankok is
többet tudnak hitelezni az ügyfeleiknek, ezáltal nő a pénz mennyiség, árszínvonal,
egyensúlyi jövedelem emelkedés várható
 kötelező tartalék ráta, a kereskedelmi bankoknak elő van írva az általuk
összegyűjtött betétek után mekkora összeget kell kötelezően folyamatosan a
jegybanknál tartani, ezt nem lehet hitelezésre használni, de ha csökkenti ezt a rátát a
jegybank, akkor felszabadul összeg, és ezt is hitelként nyújthatják és ez is
pénzforgalom növelő hatású
Pénzügyi stabilitás:
A szűken vett monetáris politikának a pénzügyi stabilitás biztosítása nem a része, de mégis a
jegybank feladata. A modern időket megelőző időkben nagyon gyakoriak voltak a pénzügyi
válságok. Ezeket a válságokat általában hasonló dolgok jellemeztek pl valamilyen pénzügyi
pánik indult meg, aminek az eredménye mindenki, aki rendelkezett pénzügyi eszközzel pl
részvény kötvény ezektől próbált megszabadulni és úgy gondolták biztonságosabb, ha likvid
eszközzel, vagyis készpénzzel rendelkezik. Mikor mindenki szabadulni akar ezektől az
értékpapíroktól, akkor az derül ki, hogy kevés a készpénz sokan szeretnének ilyet, de csak
kevesen tudnak ilyet nyújtani, fizetésképtelenek lesznek. Pl ha egy bank fizetésképtelen lesz
akkor az ügyfelei nem tudnak majd a pénzhez jutni, akkor ezek az ügyfelek nem tudnak
másoknak fizetni és ez az egész egy alapvető gazdasági helyzetbe törhet át, ami csak egy
pánikként indult.
Ilyenkor a jegybanknak muszáj beavatkozniuk. Ilyen a végső hitelezői szerep, a jegybank
plusz pénzt hoz létre és ezt hitelként nyújtja a kereskedelmi banknak, aki likviditást tud ezáltal
biztosítani. Van amikor ez a szerep már nem elegendő ez történt 2008-ban és azt követő 5-6
évben. Ezt „quantitative easing” vagyis „mennyiségi lazításnak” nevezzük. Azt jelentette,
a jegybankok nagy mennyiségben gyakran fedezet nélkül is hitelt nyújtottak a kereskedelmi
bankoknak, azzal a céllal, hogy megakadályozzak a bankok csődbe kerülését. Másik ok, amit
szerettek volna elérni, az, hogy a hatalmas mennyiségű pénz forgalomba kerülését értékpapír
felvásárlásra fordítsák és ezek az értékpapírok, így újra magas értéken cseréljenek gazdát,
ennek élénkítő hatása van, hiszen az eszközár csatornán keresztül a lakossági vállalati
hitelezés felfutásához vezethet, ami több forgalomba lévő pénzt eredményez, és ezen
keresztül az egyensúlyi jövedelem emelkedését. A mennyiségi lazítás egy olyan újszerű
beavatkozás, amire korábban a fejlett országokban nem volt példa. Sokan attól tartottak, hogy
az inflációs ismét megjelenik. Ez még mindig nem látszik az árak változásban.

A monetáris politikai beavatkozásnak legalább olyan nagy hatása van mint a fiskális
politikának.
 9. előadás Válságtan

Válságok típusai 1:
Nagyon régi tapasztalat, hogy a nyugati gazdaságokat időről időre visszatérő válságok
súlytják és az okuk nem mindig az az oka és nem mindig ugyanúgy kezelik őket, de a közös
bennük, hogy mindig visszatérnek. Minden generációnak van 1-2. ilyen válság, amit meg kell
élnie és meg kell tapasztalnia. Külön terület van is van a közgazdaságtanon belül, ami az ilyen
ciklikusan ismétlődő ingadozásokkal foglalkozik.
Klasszikus keresleti válság/sokk: A legtöbb válságot az váltja ki, hogy a gazdasági
szereplők megváltoztatják a viselkedésüket, és ez mivel keresleti válság megváltoztatják a
korábbi keresleti szokásaikat. Még korábban jövedelmük egy nagyobb részét költötték
fogyasztás, ezt valamilyen váratlan hír esemény vagy eseménysorozat megváltoztatja, arra
bírja rá őket, hogy a fogyasztásukon változtassanak, ez általában pánikhangulattal jár, sőt
sokkal óvatosabbak lesznek az emberek és a bizonytalansággal járó tartalékolási ösztönzés,
ami azt eredményezi, hogy az emberek sokkal kevesebbet költenek vásárlásra, fogyasztásra.
Itt a megtakarítás nem a klasszikus megtakarítás, pánik helyzetben az emberek arra
törekednek, hogy a pénzüket likvid formában őrizzék, vagyis olyan formában, amit bármikor
felhasználhatnak fizetésekre és ez inkább nem megtakarítás, inkább úgy mondhatnánk, hogy
az emberek ülnek a pénzükön és azt várják, hogy valami nagy katasztrófa következik be, hogy
ezt feltudják használni. Mivel csökken a kereslet, a vállalatok vissza kell fogják a
termelésüket, hiszen nem érdemes többet termelni nem lehet eladni a piacon jövedelem emiatt
csökkeni fog, hiszen a cégek embereket fognak elküldeni, csökkentik a munkaórák számát ez
elég hosszú ideig tarthat, tehát a jövedelem csökken, másrészt az emberek nem vásárolnak
gazdasági visszaesést eredményez.
A legtöbb jelentős váláság keresleti oldali válság volt. Legutolsó az 2008-as válság, ami az
USA-ból indult, de világszerte volt, ez is keresleti oldali megjelenés. A legismertebb válság
1929, ami az USA-ból indult, de világszerte volt a világháborúk után szűntek meg ennek a
hatásai és ez is keresleti válság volt.
Mit lehet tenni?: A közgazdaságnak erre, sok válasza van. Ezeknek a válaszoknak a nagy
részét Keynes már az 1930-as években megfogalmazta éppen a nagy világgazdasági válság
tapasztalatai alapján.
Keynesi válasz: az az, mikor valamilyen váratlan esemény egy bizonytalanság
pánikhangulatot kelt és az emberek tartalékolnak a bizonytalan időkre és kevesebbet
vásárolnak, akkor a megoldás Keynes szerint, az az, hogy valamelyik másik gazdasági
szereplő megpróbálja a vásárlásokat a gazdaságot mesterségesen ösztönözni és ezzel a
pánikhangulaton tud oldani és ennek a negatív következményeit tudja oldani és ezzel
elkerülhető, hogy beinduljon az ördögi kör. Ha kevesebbet költenek ezáltal ezzel később
rosszabb lesz sokkal a helyzet
Hogyan tudja ezt az állam megtenni?: Az egyik megoldás, hogy megnöveli a központi
ktgvetés hiányát, pl az adókat csökkenti, több pénz marad az embereknél nem jelenti azt, hogy
több pénzt fognak az emberek költeni. A másik megoldás, az hogy a ktgvetés megnöveli a
kiadásait, tehát kifejezetten a ktgvetés fog vásárolni és növelni a keresletet vagy extra
jövedelmet juttat az embereknek, főleg azoknak akiket legjobban súlyt a válság. Ez a fiskális
politikai beavatkozás.
Ezeket a klasszikus módszereket ma is használják néhány modern elemmel kiegészítve.
Válságok típusai 2:
Kínálat oldali sokk: Amelyek nem a vásárlásokat, hanem a termeléseket fogják érinteni.
Ezeket a válságokat, olyan váratlan esemény váltja ki, aminek eredményeképpen a kibocsájtás
a korábbiakhoz képest alacsonyabb szintre esik, vissza ez nagyon hamar a piacon is érezteti
hatását, hiány alakul ki. Nincs megfelelő mennyiségű áru. Mivel a vállalatok kevesebbet
termelnek, ezért kevesebb munkát tudnak biztosítani tehát jövedelem csökken, ktg
csökkentésre van szükség. Az emberek óvatosabbak lesznek kevesebbet költenek és inkább
tartalékolnak.
Példák: Legismertebb az olajválság 1973-ban. Geopolitikai okai voltak. Háború is
megzavarhatja ezeket és meg kell változtatni a termelő szokásokat. Helyi események pl
földrengés
A kínálati oldali változások sokkal, súlyosabbak szoktak lenni. Európában a világháborúk,
nagy mértékű gazdasági visszaeséshez vezetett.
Mit lehet tenni?: A dolog nem olyan egyszerű és, ezért kevésbé jó válaszaink vannak.
Vannak olyan elemei, ami a keresleti válságnál is megjelenik. A termelés akadályoztatása
fennáll addig a keresleten való segítés még nem jelent problémát. Ha az állam segíti az
embereket, de közben a kínálati oldal nem tudott alkalmazkodni, akkor ez inflációt válthat ki.
Szükséges a kereslet serkentése tovább mélyülhet a válság, de ez önmagában még nem oldja
meg problémát, szüksége van arra is, hogy kínálati oldali problémát is megoldjuk, ez gyakran
új technológiák megvalósításával gyakran hosszabb távon lehet alkalmazkodni, fontos szerepe
van a szabályozásnak, háborús időkben az állam erősen beavatkozik.

A mostani válság, tehát nagyon súlyos, de vajon Milyen típusú?: COVID

Kínálati oldali sokk volt, hogy megjelent a vírus ennek eredményeként több olyan körülmény
is megváltozott, ami a kibocsájtás csökkenéséhez vezetett. Az egyik az, hogy a munkaerő
kínálata csökkent. A másik pánikhelyzet, úgy próbált védekezni a vírus ellen mindenki, hogy
lezárta a határait és mivel a világgazdaság rendkívül globalizált, tehát a nagy vállalatok a
kibocsájtás nagy részét kiteszik, azok úgy szervezik a termelésüket, hogy különböző
összetevőit a világ minden részén, de nagy részt Kínában állítják elő, és a bezárkózás miatt
nem voltak hozzáférhetőek bizonyos alkatrészek. EU-ban is megfigyelhető volt a pánik, a sok
a kamion a határon, ez is megnehezítette a termelés zavartalan működést.
Kormányzati intézkedés: biztonsági intézkedések, amik a vírus terjedését próbálták pl.
Otthon maradni nemzetközi mobilitás, ezek az intézkedések, azt eredményezték, hogy a
kibocsájtás a korábbiakhoz lépest, jóval kisebb szintre esett vissza.
Nagyon hamar megjelent a keresleti oldalon is mivel bizonyos területeken sokan elvesztették
a munkájukat és ezért kevesebbet tudtak vásárolni, ezért a keresletben is nagyon hamar a
csökkenés megfigyelhető volt.
Problémák:
 Vállalatok: lezárások, a ellátási láncok bizonytalansága a vállalati kibocsájtást vetik
vissza, kereslet csökkénes csökkenti a vállalatok termékei iránti keresletet, de a
vállaltoknak vannak olyan fix ktgei amit feltétlenül fizetniük kell hacsak nem
bocsájtják el az embereket, akkor béreket kell fizetni, adókat kell fizetni, osztalék. Ha
nem segítenek nekik, akkor csődközeli állapotba kerülnek, bevételeik csökkennek a
kiadásaik megmaradnak nem tudják azonnal visszafogni nincs pénz ezek fedezésére.
 Háztartások: Van egy minimum elvárás, ami az, hogy a számlákat be tudják fizetni.
Ide tartozik, az, hogy a legtöbb nyugati háztartás eladósodott, tehát hitelei vannak és
ezt is fizetni kell és az alapvető szükségletek kielégítésére is szükség van. Ideális az
 lenne, ha háztartások vásárlásai általában sem csökkennének. Ha csökken keresleti
oldali válságot vált ki az tovább súlyosbítja a helyzetet. Az országoknak is és a
központi ktgvetésnek is és az államoknak is nehézségeket okoz ez a mostani válság, az
egyik legfontosabb, hogy minden országban a 2020-as ktgvetés bevételei csökkentek,
kevesebb adóbevétel, miközben a válság kezelésére sokkal többet költöttek az
országok, tehát nagyon megnőtek a hiányok. Ez a mérték sokkal nagyobb, mint a
2008-as 2009-es 2010-es évben voltak. A 2020-as évben a hiány 8-10% körül alakult
MO-n is. Ennek következtében növekszik az államadósság is. Hosszú távon további
problémákat okozhat, egy idő után elfogy a pénz, ez MOnak nagyon rossz lenne és a
ktgvetés hiánya még nagyobb lesz. Ha az államok elkezdnek minél több hitelt
felvenni, ez azt eredményezi, hogy kevesebb pénz marad a vállalti és háztartási
hitelekre, kiszorító hatás.

Eddigi beavatkozások:
Kormányzati dilemma: az egyik legfontosabb feladata a kormányzatoknak, hogy
biztonságot kiszámíhatóságot adjon az embereknek, mivel erre nagy szükségünk van és sokan
nem szeretik a váratlan helyzeteket, az anyai biztonság az alapvető közjószág, ami az alapja a
hosszú távú fejlődésnek növekedésnek. A kormányzatnak az is a feladta még stabil
gazdaságot hatékony bővülő gazdaságot biztosítson. Itt most ez a 2 dolog nagyon erősen
ütközik egymással, hiszen a biztonságot az biztosítja az emberek számára, hogy nem
betegszenek meg nem halnak meg, ezt úgy tudjuk elérni, hogy még jobban csökkentjük,
ennek a vírusnak a terjedését. Azok az intézkedések, amik a vírus terjedését próbálják
visszafogni, azok kimondottan destabilizálják a gazdaságot, nagyon rosszat tesznek a
kibocsájtásnak, valamiféle olyan egyensúlyt kell megtalálni, amely problémával már nagyon
nagyon hosszú ideje egytelen egy fejlett kormányzatnak sem kellett számolnia. Év tizedek óta
nem volt ilyen jellegű nehézség egyetlen egy országban sem, egészen a világháborúig kell
visszamenni, ha szeretnénk hasonló dilemmát találni. Mivel régóta nem volt példa ilyenre,
ezért nincsenek tapasztalatok a mostani a generációknak, senki se tudja, hogyan lehetne
megoldani, sok improvizációra van szükség. Volt sok intézkedés, ami eddig megszokott volt,
de megjelentek új elemek, amik nem teljesen ismeretlenek, de meglehetősen szokatlanok.
Szükséges az, hogy a likviditási válságot elkerüljék. Likviditási válság azt jelenti, hogy
nagyjából mindenki jól gazdálkodik, de amiatt, hogy mindenki óvatos és ülnek az emberek a
pénzükön, senki sem akarja elkölteni a pénzt lesznek olyan szereplők, akik jól gazdálkodtak,
de nincs pénzük és fizetniük kellene, adókat vagy törleszteni hiteleket és ezt nem tudják
megtenni, mert nincs készpénzük, amiből megtehetnék. Ezt el kell mindenképpen kerül, mert
ez fokozza a pánikot. Az is megfigyelhető, hogy bizonyos kulcs területeken erőteljesebb az
állami beavatkozás pl gyógyszeripar oltóanyag. Európában egyre gyakrabban megtiltja az
állam bizonyos oltóanyagoknak az exportját ezzel is arra próbálja rávenni a vállalatokat, hogy
az EU országaiba szállítsa le ezeket. Viszonylag korán megjelent a bizonyos adók elengedése
ez MO-n is megjelent, adósságtörlesztési moratórium időlegesen ne kelljen az embereknek
törleszteniük a hiteleiket. A vállalatok számára bizonyos kedvezmények. Az a cél, hogy a
vállalatok ne úgy próbálják megoldani, ezt a helyzetet, hogy elküldik az alkalmazottakat,
hanem továbbra is próbálják, őket foglalkoztatni, viszont a vállalatoknak nincsennek korábbi
szintű bevételei, ezért az állami ktgvetés átvállalja a bérktg egy részét TB nem kell fizetni. Pl
MO csökkentették a TB mértékét. Ezek azok az intézkedések, amik nem szokatlanok. Az
újszerű, hogy az államok kifejezetten készpénzt biztosítanak a háztartások számára pl tavaly
Brazíliában sok készpénzt fizettek az embereknek, USA néhány hete azt fogadták el egy
gazdaság élénkítő csomagot, melynek értéke majdnem 2000 milliárd dollár, ezt ebben az
évben tervezik elkölteni jelentős része kifejezetten készpénzt fog kapni melyek a fogyasztást a
korábbi szintre emelik vissza és ez segít a gazdaságnak, hogy a keresleti sokkot elkerülje.
Szakértők szerint vitatott. Sok a kockázati tényező a ktg oldalon egyértelmű áldozatok vannak
a haszon oldalon viszont kockázatok vannak sokan aránytalannak érzik. Ideiglenes, de
valószínűleg maradnak nyomai ennek hosszú távon. Kínában már tavalyi évben hasonlót
indított el a Kínai kormány ők nem készpénzt, hanem vásárlási utalványt osztottak, azzal a
céllal, hogy a fogyasztása növekedjen a kínai háztartásoknak meg azt is, hogy olyan területen
növekedjen, ahol ezt a kormány szeretné, nem lehetett ezeket mindenre felhasználni, hanem pl
olyan dolgokra, amit Kínában állítanak elő.

Kulcsterületek:
Nyugati válságot is megérintette, ez a vírus által kiváltott válság.
Várakozásként elmondható, hogy a kínálati válságokat gyakran csak hosszú távon lehet
kezelni, szükséges hozzá a technológia alkalmazkodása várhatóan majd megjelennek új üzleti
modellek elképzelhető, hogy bizonyos területeken nagy változások lesznek. Ez a válság
nagyon érinti most a turizmus területét. Világszerte kb 100 millió állás van, ami a
turizmushoz kapcsolódik. Ez a 2021 legelejére legalább 30-40 millió megszűnt. Biztos vannak
területek, amikben tartósan érinteni fog a válság és vannak dolgok, amik változni fognak és ez
nem történik nagyon gyorsan. Azt az aggodalmat erősíti, hogy hosszú éveken keresztül együtt
kell élni ennek a következményeivel. Meg kell oldani, hogy a globális kereskedelem továbbra
is működjön, hiszen, ha ez nem történik meg akkor, további ilyen kínálati oldali sokkot
okozunk, hiszen nem tudnak működni a globális vállalatok valahol elakad, valami, ami fontos
a termelési folyamathoz. Nagy mértékben csökkent e nemzeti jövedelem, ez a mi személyes
jövedelmünkön nem érződik, ennek az oka, hogy eladósodik a ktgvetés minden országban
hitelt vesz fel és ezt átcsoportosítja. Vagy a vállalatnak ad támogatást, készpénz támogatást
ad, és így mesterségesen fenntartja a háztartások jövedelem szintjét. Tudjuk, hogy MO-n
vannak olyanok, akik a tartalékiakat felélték és nagyon súlyosan fogja őket érinteni a válság
másképp fogjuk megélni a helyzetet. Jelenleg nagy problémát okoz, hogy nem tudják az
emberek a megszokott életüket élni. Később nem fogjuk tudni a megszokott az életszínvonalat
amit megszoktunk.