1.

tétel
Vállalati pénzügyek
Beruházás – gazdaságossági számítások
Beruházás – gazdaságossági számítások – A vállalat pénzügy-stratégiai célja; statikus és
dinamikus beruházás gazdaságossági módszerek; az egyes módszerek lényege, előnyei,
hátrányai, ajánlott alkalmazási területe; a költség-egyenértékes módszer lényege, tipikus
alkalmazási területei;
A vállalati pénzügy stratégiai célja az, hogy pénzünket olyan eszközökbe fektessük, melyek többet
érnek számunkra, mint a piaci áruk. (részvényesi érték; vállalati vagyon maximalizálása)
Eldöntendő kérdések:

- Mekkora a beruházási alternatívák tőkeigénye és ezek mikor merülnek fel?

- Mekkora lesz várhatóan a beruházások hozama és az milyen ütemben érvényesül?(Cash flow-
többletbevétel és a többletkiadás különbsége)
- Mekkora legyen a beruházásoktól elvárt hozam?
Befektetés értékelési módszerekkel szemben állított követelmények:

- Adjon világos döntési szabályt, hogy elfogadjuk vagy elutasítjuk a beruházást

- Rangsort tudjunk felállítani a befektetési alternatívák között
- Legyen közvetlen összhangban a vállalat stratégiai céljával (olyan beruházást kell
választani, ami növeli a vállalat vagyonát)

A beruházási számításoknak 2 módszere van (a szerint, hogy figyelembe veszik-e a pénz időértékét):
I. Statikus módszerek: Azok az eljárások, amelyek nem veszik figyelembe a pénz időértékét, a
különböző időpontbeli pénzeket közvetlenül hasonlítják össze.
- Legkisebb költség módszer: csak a beruházási költségeket veszi figyelembe
- Számviteli profitráta: A beruházás költségeit és a beruházás nyereségét veszi figyelembe
- Megtérülési idő: A beruházási költséget és a beruházás pénzáramát és időbeli
esedékességét veszi figyelembe
1. Legkisebb költség módszer: (Smallest cost-SC) Azt a beruházást kell megvalósítani,
amelyik a legkevesebb pénzbe kerül. Csak rangsorolásnál használható.
- Előnye: számítása egyszerű, könnyen érthető
- Hátránya: nincs tekintettel a befektetés hozamaira, csak a költségeket veszi figyelembe
- Alkalmazása: ahol a befektetés végrehajtása eleve eldöntött, vagy jogszabályi
kötelezettségeken alapul és rögzített a műszaki specifikációja (pl: környezetvédelmi előírás 
füstszűrő)
Stratégiai cél Beruházási költségminimalizálás
Elfogadás feltétele Tényleges költség <Megkívánt költség
Rangsorolás Költségek szerint növekvő sorrend

2. Számviteli profitráta módszer: (Accounting Rate of Return –ARR % ) A beruházás

átlagos jövedelmezőségét számítja ki olyan módon, hogy a beruházás által várható átlagos
profitot osztja vagy a beruházási kiadással, vagy a beruházás átlagos könyv szerinti értékével.
- Előnye: közvetlen összefüggésben van a számviteli adatokkal, így a beruházás terv
szerinti teljesítése könnyen ellenőrizhető (könnyű adatokat szerezni)
- Hátránya: nem veszi figyelembe a pénz időértékét, profitadatokból számolunk és nem
pénzáramból, átlagszám félrevezethető lehet

1
 - Alkalmazása: Vállalat/divízió teljesítményét a ROA mutató alapján ítélik meg
(ROA=adózott eredmény/összes eszköz)

Stratégiai cél ROA mutató maximalizálása

Elfogadás feltétele Megkívánt ARR <Tényleges ARR
Rangsorolás ARR szerint csökkenő sorrend

3. Megtérülési idő: (PayBack – PB) Megmutatja, hogy a beruházás pénzáramainak összege

mennyi idő múlva éri el a beruházási pénzkiadást.
- Előnye: egyszerű könnyen érthető; ha a fizetőképesség bizonytalan, megkerülhetetlen
- Hátránya: figyelmen kívül hagyja a pénz időértékét; nem veszi figyelembe a megtérülés utáni
pénzáramokat; kockázatos befektetések elfogadására ösztönöz
- Alkalmazása: kis tőkeigényű beruházásoknál; kisvállalkozásoknál; előzetes beruházás –
értékelésnél

Stratégiai cél Likviditás megőrzése, jövedelmezőség növelése

Elfogadás feltétele Tényleges megtérülés <megkívánt megtérülés
Rangsorolás Megtérülési idő szerint növekvő sorrend

II. Dinamikus módszerek: Figyelembe veszik a beruházás költségeit, a beruházás pénzáramát,

annak időbeli esedékességét és az elvárt hozamot is.
1. Diszkontált megtérülési idő: (Discounted payback-DPB) A beruházás megtérülési ideje
megmutatja, hogy a beruházás pénzáramainak jelenérték összege mennyi idő múlva éri el a
beruházási pénzkiadást.
- Előnye: Ha a fizetőképesség bizonytalan, megkerülhetetlen; figyelembe veszi a
pénz időértékét
- Hátránya: Nem veszi figyelembe a megtérülés utáni pénzáramokat; kockázatos befektetések
elfogadására ösztönöz
- Alkalmazása: beruházások esetében szűrőszabályként

Stratégiai cél Likviditás megőrzése, jövedelmezőség növelése

Elfogadás feltétele Tényleges DPB <Megkívánt DPB
Rangsorolás Megtérülési idő szerint növekvő sorrend

2. Nettó jelenérték: (Net Present Value- NPV) Megmutatja, hogy az adott beruházás
végrehajtása mekkora változást okoz a vállalat tulajdonosainak vagyonában.
- Előnye: Minden fontos információt figyelembe vesz; közvetlen összefüggésben van a
vállalat stratégiai céljával; Additívígy könnyen kiegészíthető alternatív értékelésekkel
- Hátránya: abszolút vagyonnövekedést mutatja, nem a fajlagost
- Alkalmazása: minden nagyobb összegű beruházás értékeléshez ajánlott

Stratégiai cél Vállalat tulajdonosainak vagyonmaximalizálása

Elfogadás feltétele NPV>0
Rangsorolás NPV szerint csökkenő sorrend

3. Belső megtérülési ráta: (Internal Rate of Return-IRR) Megmutatja, hogy a beruházás

megvalósításával hány százalékos kamatlábbal fektetjük be a pénzünket, akkor, ha
feltételezzük, hogy a beruházás hozamait is a belső megtérülési rátával tudjuk befektetni.
- Előnye: Bemutatja, mekkora a beruházás hozama, a befektetett tőke %-ban; legtöbb esetben
az NPV-vel azonos eredményt ad

2
- Hátránya: Kölcsönösen kizáró programoknál félrevezető eredményt ad; nem
alkalmazható szabálytalan pénzáramok esetén (negatív CF); számítása kézzel nehézkes
(excel- célértékkeresés)
- Alkalmazása: Beruházási hitelkérelmek esetében (banki hitelkamattal összevetik);
pénzügyi befektetések értékelésekor

Stratégiai cél Hozam maximalizálása

Elfogadás feltétele Megkívánt IRR <Tényleges IRR
Rangsorolás IRR szerint csökkenő sorrend

4. Jövedelmezőségi index: (Profitability Index- PI) Megmutatja, hogy egységnyi

befektetett tőke mekkora hozamot hoz mai pénzben kifejezve, azaz a beruházás elfogadása
esetén hányszorosára növekszik a befektetett pénzünk.
- Előnye: Mutatja a fajlagos változást (%)
- Hátránya: Kölcsönösen kizáró programoknál félrevezető eredményhez vezethet
- Alkalmazása: Tőkekorlát (szűkös erőforrás) esetében alkalmazható, ha több beruházás
közül kell választani és a beruházások darabolhatók (van értelme részben megvalósítani)

Stratégiai cél Fajlagos vagyonnövekedés maximalizálása

Elfogadás feltétele PI>1
Rangsorolás PI szerint csökkenő sorrend

III. Költség egyenértékes: (Annuity method-KE) Megmutatja, hogy mekkora hozamot

kell az egyes években minimálisan elérni ahhoz, hogy a beruházás adott elvárt
hozamráta és időtartam mellett vagyongyarapodást okozzon.
- Előnye: Bizonyos speciális problémák megoldásában segít; az NPV módszer egy alkalmazása
- Hátránya: Inflációtól eltekint, egyenletes térülést feltételez; ha különbözőek a bevételek, nem
ad világos döntési szabályt
- Alkalmazása:
1. minimális ár meghatározása adott egyszeri és folyamatos költségek mellett (új terméknél)
- Éves bevétel kapjuk meg, amit le kell osztani a tervezett eladási mennyiséggel
2. különböző értékű és élettartamú eszközök összehasonlítása (legolcsóbbat kiválasztani,
legalacsonyabb működési költség meghatározása)
- Folyóköltségek+egyenértékes  évre vetített összes költség
3. beruházások időzítése (régi gépet mikor kell cserélni)
- Régi gép és új gép folyamatos költségeinek különbsége és az új gép költség-
egyenértékesének különbsége pozitív akkor kell cserélni

Stratégiai cél Részvényesek vagyonának növelése

Elfogadás feltétele Minden tényleges pénzáram >KE
Rangsorolás (Tényleges CF-KE) szerint csökkenő sorrend

3
 2. tétel
Vállalati pénzügyek
NPV modell felépítése és annak gyakorlati problémái
Releváns és nem releváns pénzáramok, Infláció kezelése, Forgótőke kezelése, Pénzügyi költségek
(kamatok), Adózás, NPV modell felépítése

Nettó jelenérték: (Net Present Value- NPV) Megmutatja, hogy az adott beruházás végrehajtása mekkora
változást okoz a vállalat tulajdonosainak vagyonában.

- Előnye: Minden fontos információt figyelembe vesz; közvetlen összefüggésben van a vállalat
stratégiai céljával; Additívígy könnyen kiegészíthető alternatív értékelésekkel
- Hátránya: abszolút vagyonnövekedést mutatja, nem a fajlagost
- Alkalmazása: minden nagyobb összegű beruházás értékeléshez ajánlott

Stratégiai cél Vállalat tulajdonosainak vagyonmaximalizálása

Elfogadás feltétele NPV>0
Rangsorolás NPV szerint csökkenő sorrend

1. RELEVÁNS ÉS NEM RELEVÁNS PÉNZÁRAMOK

Figyelembe kell venni
- többletbevétel: beruházásból származó tényleges többletbevétel
- többletkiadás: beruházásból származó tényleges többletkiadás
- feláldozott haszon: (alternatív költség, elmaradt haszon, opportunity cost) az pénzbevétel,
amelytől elesünk a beruházás végrehajtása miatt
- költségmegtakarítás: Pl.: füstszűrőnem lesz környezetvédelmi bírság; (alternatív bevétel,
elmaradt kiadás, opportunity benefit) az a pénzkiadás, amit nem kell kifizetni a beruházás
végrehajtása miatt)
Nem kell figyelembe venni
- fix költség: akkor is felmerül, ha a beruházás nem is létezik; ha megnövekszik a fix ktg a
beruházás miatt akkor bele kell venni a pénzáramba
- “sunk cost”: elsüllyedt költség, ami a múltban merült fel és a beruházási döntéstől
függetlenül kifizetésre kerül pl.: tanácsadói költség; piackutatás; K+F

2. HOGYAN KEZELJÜK AZ INFLÁCIÓT?

- Reálérték modell: ha nincs adó és általános az infláció

Reálhozamokat reálkamatlábbal, mai áron számolt pénzáramokkal számolunk, és ezt reálkamatlábbal

diszkontáljuk

- Nominálérték modell:

Nominális hozamokat nominális kamatlábbal diszkontáljuk; inflációval felszorzott hozamok

INFLÁCIÓ TŐKEPIACI ELŐREJELZÉSE

- Hozamgörbéből történik
- Feltételezések:
o Reálkamatláb állandó
o Nincs likviditáspreferencia
o Hatékony állampapírpiacok

3. A FORGÓTŐKE KEZELÉSE

Forgótőkének nevezzük a tőkeköltségvetés esetében a készletek és követelések, valamint a szállítóállomány

(vevői előleg) különbségét.

Tehát, a forgótőke elemei:

4
 + Követelések

+ Készletek

(+ Pénzeszközök) -központosított általában, nincs külön beruházási pénzkészlet

- Szállítói tartozások

Általános értelemben a forgóeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek különbsége.

A forgótőke általában az árbevétel függvénye. Induló értéke a beruházás körülményeitől függ. A beruházási
pénzáramot nem a forgótőke abszolút értéke, hanem értékének változása befolyásolja.

A forgótőke növekedése csökkenti, csökkenése növeli a befektetés pénzáramát.

A beruházás időtartamának végén úgy tekintjük, hogy a programot felszámolják, így az időközben felhalmozódott
forgótőke zérusra csökken, így a forgótőke teljes nagysága növeli az utolsó év pénzáramát.

3. PÉNZÜGYI KÖLTSÉGEK, KAMATOK

A finanszírozás költségeit nem szabad figyelembe vennünk a tőkeköltségvetés készítésekor. A finanszírozás
költségeit a diszkontráta meghatározásánál vesszük figyelembe. Ha a működés pénzáramát kamat és
osztalékfizetéssel csökkentenénk, és utána a kapott értéket a finanszírozás hatását tükröző elvárt hozammal
diszkontálnánk, kétszer vennénk figyelembe ugyanazt a tényezőt.

4. ADÓZÁS HATÁSA A BERUHÁZÁS PÉNZÁRAM SOROZATÁRA

Munkabért terhelő adók  személyi jellegű ráfordítások között

Helyi adók Költségként elszámoljuk

ÁFA átfutó tétel közép és hosszú távon, adóalany esetén (árbevétel és költség áfa mentes elszámolás);
adómentesség esetén (bevétel áfamentesen, költségek bruttó áron elszámolva)

Társasági adó figyelembevétele jelent problémát. Eredmény terhel, ezért ki kell számolnunk a beruházás
nyereségét is nem csak a pénzáramát. Amortizációval korrigálunk.

AZ AMORTIZÁCIÓ ADÓCSÖKKENTŐ HATÁSA I. (nem tényleges pénzkiadás)

+ Árbevétel (R)

- Működési költség (OC) Amortizáción kívül az összes termelés érdekében felmerült költség, amit ki kell
fizetni, de nem tartalmazza a finanszírozás költségeit(kamat és osztalék)

- Amortizáció (D)

Adózás előtti eredmény (PP)

- Adó (18%) (T)

Adózás utáni eredmény (AP)

+ Amortizáció

Működési pénzáram adózás után (CF)

- A hatás nagysága tehát függ:

• az amortizáció nagyságától, minél nagyobb az amortizáció,annál kisebb a fizetendő adó

• a társasági adókulcs tényleges nagyságától
• a vállalat nyereségességétől, minél nyereségesebb annál nagyobb a kifizetendő adó összege

5
Adó kezelése negatív adózás előtti eredmény esetén:

- feltételezzük, hogy van egyéb más nyereséges tevékenységünk, amelynek terhére az adott
veszteséget elszámoljuk, akkor a negatív adóalapot növeljük a társasági adóval
- ha nincs más nyereséges tevékenység akkor az adófizetés 0

BERUHÁZÁS PÉNZÁRAMAI

Nem kell leadózni

- Beruházási kiadás
- Forgótőke állományváltozása
- Apport
- Elveszett beruházási lehetőség NPV-je
Le kell adózni

- Árbevétel
- Működési költségek
- Eszközök eladási ára
- Maradványérték
- Elmaradt költség/árbevéte

5. MEDDIG VIZSGÁLJUK A BERUHÁZÁS PÉNZÁRAMAIT? n év vagy n+1 év (megszűnés pénzáramait külön

számoljuk-e el)

- Beruházás fizikai élettartama (amíg működni képes)

- Beruházás gazdaságilag hasznos élettartama (technológiailag elévül)
- Termékpiac előrejelzésének időtartama (mennyi ideig van kereslet)
- Finanszírozási források rendelkezésre állásának ideje
- Egyéb
- Szállítói kapcsolat tartóssága
- Állami szabályozás fennmaradása
- Adókedvezmény időtartama
- Stb.

6. BERUHÁZÁS MEGSZŰNÉSÉNEK PÉNZÁRAMAI

Elv: Feltételezzük, hogy az összes befektetés által létrehozott eszközt az akkori piaci áron értékesítjük. Minden
felszámolunk és értékesítünk a beruházás végén.

+ Befektetett eszközök piaci ára (R) (ennyiért eladjuk)

- Eszközök nettó könyv szerinti értéke (D) (kivezetjük a könyvekből)

Adózás előtti eredmény (PP)

- Adó (T) (különbözet adója)

Adózás utáni eredmény (AP)

+ Eszközök nettó könyv szerinti értéke (D)

+ Előző évi záró forgótőke (értékesítjük a felhalmozódott forgótőke állományt)

6
 7. NPV Modell felépítése

adatok ezer Ft-ban

Megnevezés/ Évek 0 1 n

infláció

inflációs szorzó

Ber. kiadás+opp.cost

Forgótőkeállomány

Forgótőke állományváltozása Előző évi forgótőke

ÖSSZ.TŐKEKIAD

Árbevétel+elmaradt ktg Eszközök piaci értéke

Működési költségek+elmaradt
árbev.

Amortizáció Maradványérték

AEE

Adó (10%)

AE

Amortizáció

Működési CF

Beruházás pénzárama

Diszkonttényező

DCF

NPV NPV

7
 3. tétel
Vállalati pénzügyek
Finanszírozási döntések
A vállalat finanszírozás illeszkedési elvei; vállalatfinanszírozási elméletek: Durand elmélete, Modigliani –
Miller tételei, Hierarchia elmélet, Jelzéselmélet; a tőkeszerkezetet befolyásoló tényezők; WACC lényege és
számítása

I. Illeszkedési elvek
A finanszírozási döntések célja, hogy csökkentse a vállalat kockázatát, és így növelje a vállalat értékét. A
finanszírozási döntéseknél a vállalatok azt vizsgálják meg, hogyan válasszák meg a források szerkezetét. Saját
forrás és idegen forrás aránya.

A kockázatot úgy tudjuk csökkenteni, ha betartjuk az illeszkedés elveit. Az illeszkedés elve szerint a forrásaink
szerkezetét az eszközök összetétele határozza meg. A források összetételét (finanszírozási mix) úgy kell
meghatároznunk, hogy illeszkedjen az eszközök struktúrájához, annak érdekében, hogy a vállalati kockázat
csökkenjen. (Törekedni kell arra, hogy a bevont finanszírozási források összköltsége minimális
legyengazdaságosság elve)

4 ilyen elvet ismerünk:

 Lejárati illeszkedés: rövid lejáratú eszközt rövid lejáratú forrásból, hosszú lejáratú eszközt hosszú
lejáratú forrásból finanszírozunk, ekkor szolid vagy aranypályás finanszírozási stratégiáról beszélünk.
Betartásával a likviditási kockázat csökkenthető.
o Agresszív finanszírozási stratégia: rövid lejáratú forrásból finanszírozzák a hosszú lejáratú
eszközök egy részét
o Konzervatív finanszírozási stratégia: hosszú lejáratú forrásból finanszírozzák a rövid lejáratú
eszközöket is.
 Kockázati illeszkedés:
o volatilis pénzáramot termelő eszközöket biztos (saját) forrásból,
o biztos pénzáramot termelő eszközöket idegen forrásból (kötelezettségeket) kell
megfinanszíroznunk, ezzel a szolvencia kockázatot tudjuk csökkenteni
 Hektikus ágazatok: nehézvegyipar, gyógyszeripar, kohászat, mezőgazdaság
 Stabil ágazat: kiskereskedelem, élelmiszeripar, közüzemek
 Devizális illeszkedés: adott devizát termelő eszközt az adott devizában felvett forrásból kell
finanszíroznunk,
o exportra termelő eszközt -> devizaforrás, belföldi piacra termelő eszközt -> forintforrás
(ugyanolyan devizában hitelfelvétel, mint ahova exportálunk)
o Csökkenthető vele az árfolyamkockázat
 Rugalmassági illeszkedés: ha illikvid eszközeink vannak, legyenek likvid forrásaink, ha illikvid
forrásaink vannak legyenek likvid eszközeink.
o Likvid eszközök: pénzeszköz, piaci értékpapír, követelés, készlet
o Likvid forrás: folyószámla hitel, szállító, bankhitel
o Illikvid eszköz: ingatlan, befektetett eszközök
o Illikvid forrás: hosszú lejáratú hitel

II. Vállalatfinanszírozási elméletek

A finanszírozási döntéseket magyarázó elméletek arra keresik a választ, hogy adott eszközportfolió esetén
milyen finanszírozási szerkezet mellett lesz a részvényesek vagyona maximális.

1. Modigliani- Miller feltételezései:

Azt vizsgálták milyen tőkeáttétel mellett lehet a vállalat értéke maximális.

I. tétel.: Feltételezve, hogy a piacok tökéletesen működnek (hatékony piacok léte, adók, tranzakciós költségek és
egyéb piaci tökéletlenségek hiánya) a vállalkozás piaci értéke független a finanszírozás formájától (a cég
tőkeszerkezetétől). A vállalat értéke független annak tőkeszerkezetétől. A súlyozott átlagos tőkeköltség (WACC)
bármilyen tőkeáttétel mellett ugyanakkora. A vállalat értékét az eszközei által megtermelt pénzáram jelenértéke
határozza meg.  nincs optimális tőkeáttétel
Egyenes arányosan nő a befektetők elvárt hozama az eladósodottság mértékével az elmélet szerint.

8
 Feltételezések:

 két vállalat, amely mindenben megegyezik, de tőkeszerkezetük eltérő

 tökéletes tőkepiacok vannak
 racionális befektetők
 nincsenek tranzakciós költségek részvények oszthatók
 információk mindenki számára azonnal és ingyen hozzáférhetők
 nincs társasági adó
 személyi kölcsön és a társasági hitel kamata azonos
 pénzáramok örökjáradékot alkotnak
 adózott eredményt osztalékként kiveszik

Oldjunk fel néhány feltételt:

- legyenek adók!
- Legyenek tranzakciós költségek
- legyen a pénzügyi nehézségeknek költsége
- ne legyen információs hatékonyság

Ha van TAO, akkor a hitel kamatának csak (1-Tc) szerese terheli a vállalatot. Optimális
tőkeáttétel 100%-os adósságállománynál

II. tétel: Tökéletes piacon a vállalkozás osztalékpolitikája nem befolyásolja a vállalkozás értékét.
Mivel a WACC-ot a tőkeáttétel nem befolyásolja, ezért a tőkeáttétellel működő vállalat értéke ugyanaz, mint
a tőkeáttétel nélkül működő vállalat értéke. A vállalat értékét az eszközök értéke határozza meg. Ezt
nevezzük MM 1. tételnek. Ha az 1. tétel igaz akkor a saját tőkétől elvárt hozam folyamatosan nő a
tőkeáttétel növekedésével – ezt mondja ki az MM 2. tétele.

9
 III. Durand elmélet:

Nettó pénzáram megközelítés: A vállalat értékét a kamatfizetés utáni (nettó) pénzáram határozza meg, a vállalati
tőkeelemektől elvárt hozam nem lineáris függvénye a tőkeáttételnek, hanem az „észlelt” kockázat alatt csekély
mértékben nő, az „észlelt” kockázat felett gyorsan nő, tanulság: a közvetlenül az „észlelt” kockázat szintje alatt
kell tartani a tőkeáttételt. Levonható tanulság: a közvetlenül az észlelt kockázat szintje alatt kell tartani a tőkáttételt,
a csordaszellem hipotézist erősíti. Optimális tőkeszerkezet: ahol a WACC minimális.

re: osztalék rd: hitelkamat

IV. Hierarchia elmélet: Cél: tranzakciós költségek minimalizálása (díj,jutalék, kezelési ktg.)

Belső forrás: nincs tranzakciós költség, nem terheli visszafizetési kötelezettség, nincs szerződésben rögzített
hozamelvárás, ez sem olcsó forrás a tulajdonosok hozamelvárásai miatt
Adózott eredmény
Amortizáció
Eszközeladás
Ideiglenes forrás: jövőben vissza kell fizetni. Amíg a vállalat eladósodottsága nem nagy mértékű ezt preferálják
a külső források közül. Mivel a hitelezők által elvárt hozam alacsonyabb, mint a részvényeseké a kockázat miatt.
(felszámolásnál hitelezők feljebb vannak, hitel hozamát szerződés garantálja stb)
Végleges forrás: nem terheli visszafizetési kötelezettség (tőkeemelés,
pályázat) Kereskedelem finanszírozó:
Szállítói hitel
Egyéb nem kamatozó tartozás
Közvetett:
Bankhitel
Faktoring
Lízing
Közvetlen:
Kölcsön
Kötvény
Váltó

10
 V. Jelzés elmélet:

 Kialakulás feltétele: információs aszimmetria a menedzsment és a befektetők között

(menedzsmentnek több információ)
 Kötvénykibocsátás: a befektetők úgy értékelik, hogy a menedzsment azt gondolja a vállalat
alulértékelt
 Részvénykibocsátás: a befektetők úgy értékelik, hogy a menedzsment azt gondolja a vállalat
felülértékelt
 A menedzsment mindig kötvényt fog kibocsátani, azt a látszatot keltik a befektetők számára, hogy
az értékpapír alulértékelt, ezért többen veszik.

III. A tőkeszerkezetet befolyásoló tényezők:

 Adózás több idegen forrás

 Tőkeforrások rugalmassága hitelfelvétel könnyebb mint a részvénykibocsátás
 Ellenőrzés részvényes jobban ellenőriz mint a bank, ezért inkább hitelfelvétel
 Hitelezők attitűdje 
 Profit stabilitása adózott eredmény stabil vagy volatilis, ha stabil akkor hitel
 Pénzügyi problémák pénzügyi probléma esetén több saját tőke kell
 Menedzsment preferenciái saját tőke biztonságot jelent, de ha hitel van akkor kevésbé szólnak
bele a működésbe

IV. WACC lényege és számítása: Weighted avarage cost of capital, súlyozott átlagos tőkeköltség

 A tőkeelemek nettó piaci értékének kiszámítása (Bruttó árfolyam- felhalmozott

kamat,osztalék – új kibocsátás tranzakciós költsége-új hitelkamatláb, illetve elsőbbségi
részvénynél osztalék= nettó árfolyam)
o Nettó árfolyam x névérték=nettó piaci érték
 A tőkeelemek hozamainak kiszámítása
 A súlyozott átlagos tőkeköltség kiszámítása, befektetők által elvárt hozam, tőkeköltség
mert a vállalat szempontjából fizetni kell
o A súlyozott átlagos tőkeköltség az a tőkelemek nagyságával súlyozott elvárt hozam, amit a lekötött
tőke finanszírozói (a hitelezők és tulajdonosok) elvárnak a vállalat működésétől.

11
 4. tétel
Vállalati pénzügyek
Forgótőke-gazdálkodás
A vállalati forgótőke fogalma, elemei, kiszámítása; a likviditási terv célja és felépítése; készletgazdálkodás
lényege és a Wilson modell; a pénzgazdálkodás lényege a Miller-Orr modell és a Baumol modell, Ügyletek
jövedelmezősége

1. Vállalati forgótőke(működő tőke-working capital): A forgótőke általában az árbevétel függvénye. A forgótőke

növekedése csökkenti, csökkenése növeli a befektetések pénzáramát. A forgótőke azok a kamatozó források,
melyeket a vállalkozás a napi működésének finanszírozására fordít.
Cél: minél kevesebb forgótőke, a nem kamatozó források a jók
Számítása: forgóeszközök – nem kamatozó rövid lejáratú források
Elemei: (készletek + követelések + értékpapírok + pénzeszközök) – (szállítók+ vevői előleg +
adótartozások + munkabértartozás + részben a passzív időbeli elhatárolások)

2. Likviditási terv célja, felépítése: Egy jó pénzügyi vezetőnek átfogó szemléletben kell vizsgálni a vállalat
folyamatait, és az egész folyamatot együttesen kell jól menedzselni. Ennek a célnak az elérésben segíthet a
likviditási terv elkészítése.
A likviditási terv a vállalat pénzügyi tervezésének a lelke. Ez a terv pénzforgalmi szemléletben készül, vagyis ez
nem más, mint a pénzbevételek és pénzkiadások tételszerű szembeállítása, a vállalat pénzforgalmi szemléletű
költségvetés, ami általában havi bontásban készül. Fő célja a vállalat likviditásának megtervezése, nevezetesen,
hogy a vállalat időben eleget tudjon tenni fizetési kötelezettségeinek. A likviditási terv segítségével a vállalat
vezetői folyamatosan látják, hogy a folyamatos fizetőképesség fenntartásához, van-e szükség hitelfelvételre,
vagy éppen átmenetileg bankba tehető többlet pénzbevétellel rendelkeznek.
Likviditási terv, más tervekkel való kapcsolata: Több okból is a pénzügyi tervezés központi eleme. Központi
szerepe van a vállalat pénzügyi tervezésében, hiszem sok más pénzügyi résztervből vesz át adatokat, és ezen terv
is szolgáltat adatokat más tervekhez, többek között az eredménykimutátás és mérleg elkészítéséhez. Likviditási
tervet minden vállalatnak készítenie kell, még akkor is, ha más vezetői számviteli kimutatást nem készít.

A likviditási terv elkészítésének folyamata:

1. fázis: - pénzbevételek elkészítése, eladási tervből indulunk ki, ahhoz, hogy a számviteli eredményből
a likviditási tervben használt pénzbevételhez jussunk, két módosítást kell elvégezni
- Korosítás: Az a fontos, mikor fog az árbevétel beérkezni, a fizetési határidőknek megfelelően
az árbevételt el kell csúsztatnunk az időben.
- Bruttósítás: a nettó árbevételi adatokat fel kell szorozni az áfakulccsal, hiszen a vevőtől az
áfától növelt értéket kapjuk meg.
2. fázis:
- A költségeknél is a bruttósítás és korosítás segítségével jutunk el a pénzforgalmi szemléletű
pénzkiadáshoz. (Áfával növelt árat kell fizetni a szállítónak, költségeket nem a felmerülés időpontjában,
hanem a kifizetés időpontjában számoljuk el a likviditási tervben.)
- Anyagkiadások mellett a fizikai dolgozók munkabérét is korosítjuk.
- Ha a pénzbevételekből kivonjuk a pénzkiadásokat akkor megkapjuk a termelés bruttó pénzáramát,
ebből megkapjuk, hogy a cég alaptevékenysége az egyes hónapokban mennyi pénztöbbletet termelt a
vállalat számára.
3. fázis
A termelés pénzáramát korrigálni kell a vállalat egyéb pénzbevételeivel és pénzkiadásaival. Egy lehetséges
felbontása a következő:
-Fix kiadások
Üzemi bruttó pénzáram
-Kamatok, adók (áfa,TAO,autonóm kamatkiadás)

12
 +/- Induktív kamatbevétel/kiadás
Rendelkezésre álló pénzáram
+/- Beruházási pénzáram
+/- Finanszírozási pénzáram (hitelfelvétel/törlesztés)
Teljes pénzáram
4. fázis
A havi pénzáramokat korrigálni kell a tényleges és a tartani kívánt pénzkészlet különbségével.
Hitelfelvétel= - Teljes pénzáram+(záró pénzkészlet - nyitó pénzkészlet)
Ha pozitív akkor hitelfelvétel, ha negatív akkor befektetés.
Ha tudjuk mekkora az egyes hónapok hiteligénye, akkor szükségünk van arra, hogy meddig van szükségünk a
hitelre, ezért a havi hitelfelvételi igényeket kumulálnunk, göngyölnünk kell. A hitelfelvétel vagy a
betételhelyezés esetén a kamattal módosítanunk kell a tervet.

3. Készletgazdálkodás: A készletek a forgótőke tárgyiasult részei. Készlettartás alapvető célja, hogy a beszerzés,
a termelés és az értékesítés közötti térbeli, időbeli és választékbeli különbséget áthidalja.
Készletek osztályozása:
 Nyersanyagok
 Fogyóeszközök
 Félkész termékek
 Áruk
 Késztermékek
Készletgazdálkodás költségei:
 Készlettartás költségei finanszírozás költsége:
 Tárolás költsége
 Készletekben okozott kár
 Belső anyagmozgatás költsége
 Biztosítás és vagyonvédelem
 Készletkifutás, készlethiány költségei
 Elveszett eladások fedezete
 Goodwill
 Felesleges kapacitások, termelésleállítás miatti veszteség
 Rendelési költség: Adminisztráció, Előkészítési költség, Szállítás, vám, adók

- Wilson-modell: optimális rendelésnagyság képlete, arra ad választ, hogy időszaki készletfelhasználás esetén
mennyit és milyen gyakorisággal rendeljünk. Minden szükséges anyag és termék megfelelő helyen,
összetételben és mennyiségben valamint időben a lehető legkevesebb költségráfordítással rendelkezésre
álljon.
A Wilson modell a biztonsági készlet feletti készletrendelés mennyiségére és gyakoriságára ad döntési szabályt.
Készlettartás költsége=Rendelési költség
U Q
*F  * F – rendelés fix költsége
CP
Q 2

13
U – időszak alatti felhasználás

14
 2 * F *U
Q CP CP – egy termék készlettartási költsége
Q – optimális rendelési mennyiség

Modell feltételei:
 Folyamatos és egyenletes felhasználás
 Készlet egységköltsége változatlan
 Rendelés költsége rendelés
darabszámától függ
 Készlettartás költsége a
készletmennyiségtől függ

Wilson modell alkalmazása:

Készlet jellemzője Nagy értékű Kis értékű

Sok kell Wilson modell, JIT Vegyes
Kevés kell Előminősítés, konszignációs raktárból Biztonsági készlet, rendelés csak ez
beszerzés alatt

4. Pénzgazdálkodás
Két fontos kérdés:
o A vállalkozó a vagyon milyen részét tartsa a leglikvidebb elemekben, pénzeszközökben
és forgatási célú értékpapírokban?
o Hogyan ossza meg a befektetéseit a pénzeszközök és az értékpapírok között?
Céljai:
 Fizetőképesség biztosítása, a vállalkozónak olyan pénzgazdálkodási politikát
kell kialakítani, ami biztosítja a likviditás folyamatos feltételeit.
 Nem várt pénzkiadások finanszírozása tartalékok képzésével
 Felesleges pénzeszközök jövedelmező felhasználása
 Tranzakciós költségek csökkentése
 Biztonságos pénzkezelés
 Naprakész nyilvántartás biztosítása

Pénzgazdálkodási feladatok:
 Pénzforgalmi (likviditási) terv készítése
 Pénzforgalmi kimutatás áttekintése (eltéréselemzés)
 Összevont pénzgazdálkodás megszervezése
 Pénztárszabályzatok és pénztárnyilvántartás
 Rövid távú befektetések lebonyolítása

- Baumol-modell = Pénzkészlet optimalizálás

A Baumol-modell a Wilson-modell adaptációja, ahol a készlettartás költség helyett egy kamatláb szerepel.
Baumol szerint a pénzgazdálkodásnak is megvannak a saját finanszírozási és megrendelési költségei. A
pénzkészlet legfőbb finanszírozási költsége az elveszett kamatjövedelem. Abban az esetben, ha elfogy a
készpénzünk és a számlapénzünk, akkor a pénzkészleteinket kincstárjegy értékesítésből tölthetjük fel, tehát a
kincstárjegy eladásának fix adminisztrációs költsége a rendelési költség. Ezek alapján a vállalat annyi pénzt akar
tartani, amelynél a likviditási határhaszna megegyezik az értékpapírok kamataival.

b – értékpapírok készpénzzé váltásának

költsége D – időszak alatti pénzfelhasználás
2* D *b
C i i – értékpapírok adott időszaki hozama

C – optimális készpénzzé tett mennyiség

15
 Modell feltételei:
 Folyamatos és egyenletes pénzfelhasználás
 Kamatláb változatlan
 Készpénzzé tétel költsége fix összeg
 Pénzkészlet tartás egyetlen költsége a feláldozott haszon

- Miller-Orr modell:
Azt vizsgálja, hogy hogyan kell egy gazdálkodónak a pénzeszközeivel gazdálkodnia, ha nem tudja előre jelezni
a pénzbevételeit és pénzkiadásait. A biztonsági pénzkészlet meghatározására alkalmas. Képlettel meg lehet
határozni a felső és az alsó korlát közötti különbséget.
A pénzállomány egyenlege kiszámíthatatlanul ingadozik mindaddig amíg egy felső korlátot el nem ér. Ekkor a
gazdálkodó annyi értékpapírt vásárol, amíg a pénzeszközök szintje vissza nem tér a számára optimális szintre.
Ezután egy ideig szintén szabadon mozoghat, amíg az alsó korlátba nem ütközik, ebben az esetben értékpapír
eladással jut el a normális készletszintre.
Tág határokat kell kijelölni, ha a napi pénzáramlások ingadozása nagy vagy, ha magasak az értékpapír vétel és
eladás tranzakciós költségei. Ha a piaci kamatláb magas, akkor a magas haszonáldozati költségek miatt
szűken kell megállapítani ezt az értéket.

Képlet:

Z  3*
3 3 b* Z = sáv nagysága, alsó felső korlát közötti eltérés
s2*
4 i b – a készpénzzé tétel
s2 – a pénzkészlet napi varianciája
i – napi elveszett hozam

5. Ügyletek jövedelmezősége:
Azokat a gazdasági döntést igénylő akciókat, amelyek nem igényelnek eszközberuházást és gazdasági hatásuk
életciklusa rövid ügyleteknek nevezzük.
Mivel az ügyeletek a meglévő eszközszerkezet talaján nyugszanak, ezért a vállalat kockázati jellemvonásait nem
változtatják meg. A kérdés az, hogy az ügyeletek milyen hatást gyakorolnak a vállalat jövedelmezőségére és
likviditására.
Ügyletjövedelmezőségi számítások sémája: mérlegszerű eredménykimutatás

Bevételek: Ráfordítások:
-Bevétel növekedés Költség növekedés
-Kiadás csökkenés Bevételcsökkenés
-Finanszírozási költség csökkenés Finanszírozási költség növekedés

Forgótőke állományváltozás * Időszaki WACC

Az ügyletjövedelmezőségi számítások során csak azokat a többletbevételek és többletráfordításokat

vesszük figyelembe, melyeket az ügyletre vonatkozó döntésünk okoz. Nem vesszük figyelembe a múltban
felmerült költségeket és az ügylettől függetlenül felmerülő fix költségeket.

16
 5. tétel
A pénzügyi közvetítésről
A pénzügyi közvetítő
összehasonlítása; rendszerpiacok
a pénzügyi elemei;
és acsoportosításuk
közvetlen és a közvetett pénzközvetítés

Pénzügyi rendszer: olyan szereplők (piacok, egyének), intézmények, szabályok és technikák összessége,
amelyek lehetővé teszik a pénz- és tőkekapcsolatokat a gazdaságban.
Elsődleges feladata: a gazdaságban keletkező szabad tőkék, megtakarítások eljuttatása a
hitelfelvevőkhöz. A pénzügyi rendszer a pénzkereslet és a pénzkínálat találkozása.

1. A pénzügyi piac: a piac egy intézmény, amelyet a társadalom azért hoz létre, hogy allokálja azokat az
erősforrásokat, amelyek szűkösek az igényekhez képest. Itt találkoznak az eladók és a vevők, hogy kicseréljék a
szolgáltatásokat és erőforrásokat.
A pénzügyi piacok azok a speciális piacok, ahol a különböző időpontban, különböző országok törvényes
fizetőeszközeiben megjelenő pénzek, illetve pénzügyi instrumentumok cserélnek gazdát.
 Megtakarítók és felhasználók összehozása
 A pénzügyi piac a pénz cseréjének helyszíne, ahol különböző időpontbeli pénzek
cserélnek gazdát
 A termék nem feltétlenül kerül át a vevő tulajdonába, sokszor itt csak kölcsönügyletről van szó
Funkciói:
- Megtakarítási, beruházási funkció: a vállalkozásoknak és a háztartásoknak nagyobb a jövedelmük
mint ami az igényeikhez szükséges, ezért a felesleges pénzért kamatot kapnak.
- Finanszírozási funkció: pénzügyi piacok megelőlegezik a gazdasági szereplőknek a
később bekövetkező jövedelmüket
- Fizetési funkció: képes a bankrendszer készpénz nélkül lebonyolítani a fizetéseket
- Kockázatmegosztási funkció: több befektetésbe tudjuk tenni a pénzünket
- Információszolgáltatási funkció:

2. A pénzügyi piacok és csoportosításuk:

- Kereskedés tárgya szerint:
o Pénzpiacok:
 Egy évnél rövidebb lejáratú ügyletek
 Forrásai a rövid lejáratú megtakarítások
 rövid távú finanszírozás és likviditási problémák megoldása
 vállalati forgóeszköz finanszírozás
 állam: adófizetés szakaszossága, költségvetési kiadások folyamatossága
 Megtakarítók jelenlegi pénzüket cserélik el a felhasználók jövőbeni pénzére
 Legfontosabb eszközei: váltó, kincstárjegy, rövid lejáratú bankbetét és bankhitel

o Tőkepiacok
 hosszú lejáratú, egy évnél hosszabb ügyletek
 Forrásai a hosszú lejáratú megtakarítások
 Hosszú lejáratú bankhitelek és értékpapírok piaca
 Vállalati beruházások forrása
 Költségvetési deficit finanszírozása
 Legfontosabb eszközei: részvény, kötvény, záloglevél, hosszú lejáratú bankbetét
és bankhitel

o Devizapiacok

- Kibocsátás szerint
o nyílt:
 Nyílt kibocsátás: széles befektetői körből von be tőkét pl.: tőzsde
 Tőzsdei forgalmazás és tőzsdén kívüli megjelenés is lehetséges
o zár
t  Zárt kibocsátás: szűk befektetői kör számára ajánlja fel az értékpapír vásárlás
lehetőségét pl.: diszkontkincstárjegy piac: 7 pénzintézet az elsődleges
forgalmazó

17
  Szerződések időtartama szerint:
o Azonnali (prompt): ügyletkötés és teljesítés egy időben vagy kis eltéréssel történik
o Határidős (termin): ügyletkötés és a teljesítés időben elválik, de ügyletkötés
időpontjában megegyeznek az árban, mennyiségben, minőségben, szállítási
feltételekben.

 Funkció szerint:
o Elsődleges piac (közvetlen):
 Pénzügyi eszközök kibocsátása, új értékpapír forgalomba kerülése
 Megtakarítás átalakul működő tőkévé
 Saját tőkéhez jutás részvény kibocsátással
 Kölcsöntőkéhez jutás kötvénykibocsátással (vállalat, állam)
o Másodlagos piac (közvetett)
 A korábban kibocsátott értékpapírok forgalmazása
 Biztosítja a kibocsátott pénzügyi eszközök likviditását
 A saját tőkét nem változtatja, ha új tulajdonos vásárolja fel a céget
 A megtakarítások és a befektetések lejárati struktúrájának összehangolása
 Információszolgáltatás a befektetőknek és a kibocsátóknak

A határidős piac előnyei

- kockázatfedezés, kockázatáthárítás
- árelőrejelzés  spekuláció kis tőkeösszeggel
- árfolyamcsökkenésre és ingadozás mértékére is lehet spekulálni

A pénzpiac és a tőkepiac összehasonlítása:

Szempontok Pénzpiac Tőkepiac
Lejárat 1 évnél rövidebb 1 évnél hosszabb
Létezésének oka likviditás megőrzése igazi megtakarítás, beruházás
Másodlagos piac erős gyengébb
Hitelkockázat alacsony magasabb
Kamatkockázat alacsony magasabb
Tranzakciók volumene nagy kisebb
Befektetés fő szempontja biztonság, likviditás hozam
Domináns szereplők kereskedelmi bankok és jegybank nincs domináns szereplő

A külföldi tőkepiacok tendenciái:

 Jelentős átrendeződés a tőkeáramlásokban
 Mennyiségi növekedés
 Liberalizálás:
 Univerzalizálódás
 Internacionalizálódás
 Dezintermediáció
 Pénzügyi innovációk
 Koncentráció

3. A pénzügyi közvetítő rendszer:

18
 I. Közvetlen tőkeáramlást biztosító intézmények:
- Tőzsde: különlegesen szervezett, koncentrált piac, ahol tömegáruk kereskedése szigorúan
előírt szabályok szerint történik.
- A tőzsde csak helyszínt biztosít a kereskedéshez:
o meghatározott árukat,
o meghatározott helyen,
o meghatározott időben,
o meghatározott személyek
o meghatározott módon adhatnak-vehetnek.

II. Közvetett tőkeáramlást biztosító intézmények:

- kereskedelmi bank: betétgyűjtés, termelés finanszírozás, fizetési forgalom lebonyolítása
- befektetési bankok: tőkepiaci értékpapír kibocsátások, befektetések szervezése és lebonyolítása
- Lízingtársaságok: befektetett eszközök hosszú lejáratú finanszírozása (eszköz a
lízingtársaság tulajdonában marad)
- Befektetési alapok: kis tőkék összegyűjtése előre meghatározott befektetési cél alapján – ingatlan,
értékpapír
o Nyílt végű: jegyei bármikor visszaválthatók – likviditási kockázat – likvid eszközök tartása
o Zárt végű: lejárat előtt nem váltható vissza – a tőke változatlan
- Nem bank jellegű pénzügyi intézmények: a pénzügyi közvetítő funkció másodlagos, jellegükből adódóan
halmozódik fel jelentős tőke.

4. A közvetett és közvetlen pénzközvetítés összehasonlítása:

Szempontok Bank Értéktőzsde
Kapcsolat szufficites és deficites közvetett közvetlen
személyek között
Költség a hitel és a betétkamat közötti ügynöki jutalék
marge
Összegtranszformáció: kis összegű különböző összegű betétek és egy értékpapír kibocsátás
befektetésekből nagyobb összegű hitel hitelek különböző címletekben
Lejárattranszformáció: rövid lejáratú különböző lejáratú betétek és értékpapír másodlagos piaca
betétekből hosszú lejáratú hitelek hitelek
Kockázattranszformáció: biztonságos van nincs
bankbetétekből nyújtok kockázatos hitelt

Befektetési bankok:
- értékpapír kibocsátás
szervezésével foglalkoznak
- forrásaik befektetések
- ez M.o-n nem létezik
Kereskedelmi bankok:
- rövid lejáratú hiteleket nyújtanak
- rövid lejáratú bankbetétekből
Univerzális bankok: Az univerzális
bankok sajátossága, hogy a kereskedelmi
banki szolgáltatások mellett
megjelennek a befektetési
tevékenységek is a bankok
portfoliójában.

19
 6. tétel
Pénzügyi számítások pénzügyi piacok
A pénzügyi piacok intézményei
Bankok, biztosítók, jelzáloghitel intézetek, nyugdíjpénztárak, lízingtársaságok, tőzsdék

1. A pénzügyi közvetítő rendszer:

I. Közvetlen tőkeáramlást biztosító intézmények:

- Tőzsde: különlegesen szervezett, koncentrált piac, ahol tömegáruk kereskedése szigorúan
előírt szabályok szerint történik.
- A tőzsde csak helyszínt biztosít a kereskedéshez:
o meghatározott árukat,
o meghatározott helyen,
o meghatározott időben,
o meghatározott személyek
o meghatározott módon adhatnak-vehetnek.

II. Közvetett tőkeáramlást biztosító intézmények:

- kereskedelmi bank: betétgyűjtés, termelés finanszírozás, fizetési forgalom lebonyolítása
- befektetési bankok: tőkepiaci értékpapír kibocsátások, befektetések szervezése és lebonyolítása
- Lízingtársaságok: befektetett eszközök hosszú lejáratú finanszírozása (eszköz a
lízingtársaság tulajdonában marad)
- Befektetési alapok: kis tőkék összegyűjtése előre meghatározott befektetési cél alapján – ingatlan,
értékpapír
o Nyílt végű: jegyei bármikor visszaválthatók – likviditási kockázat – likvid eszközök tartása
o Zárt végű: lejárat előtt nem váltható vissza – a tőke változatlan
- Nem bank jellegű pénzügyi intézmények: a pénzügyi közvetítő funkció másodlagos, jellegükből
adódóan halmozódik fel jelentős tőke, kockázat elleni védelem.

A pénzügyi intézményrendszer:

Bankjellegű intézmények: betéteket gyűjtenek meghatározott célokra

20
 Nem bankjellegű, szerződéses intézmény: kockázat elleni védelem, hosszú lejáratra gyűjt illikvid pénzt, hozam
bizonytalan és változó
Befektetési bankok: Hosszú távon megtérülő beruházások finanszírozása hosszú lejáratú forrás (infrastrukturális
beruházások
Monetáris közvetítő: pénzforgalmi számlát vezet, így pénzteremtő hitel nyújtására képes

1. Bankok: Olyan intézmény, amely hivatásszerűen vesz igénybe és nyújt hitelt, illetve amely sajátos
szervezete pénz teremtésére is képessé tesz
Szó eredete: banca (olasz) – pad banque (francia) – láda, fiók
Bánk két fő funkciója:
Tranzakciós funkció (fizetési forgalom)
Portfólió funkció (pénzközvetítés)
Ha tökéletesek lennének a pénzügyi piacok a második funkcióra nem lenne szükség a pénzközvetítés ingyenes
Minél tökéletlenebb egy piac  a banki pénzközvetítés annál költségesebb
(Nincsenek tökéletes piacok: informáltság nem tökéletes, információszerzés, ellenőrzés költséges, vállalatok
működésének és a hitelcélok megítélése szakértelmet kíván, egyedi hitelnyújtás nagy kockázata,
méretgazdaságosság, szerződések jogi érvényességének nehézkessége)

 Megtakarítók:
 Likviditást biztosít
 Garanciákat ad
 Kockázatot csökkent
 Felhasználók:
 Információt gyűjt
 Ellenőriz
 Behajt
 Likviditás <-> minél nagyobb nyereség elérése

Jegybank:
 Pénzteremtés joga
 Kétszintű bankrendszer
 Betétgyűjtés és fizetési forgalom
 Hitelkihelyezés
 Univerzális bankrendszer megközelítései:
 Hagyományos kereskedelmi banki tevékenység
 Ha értékpapír műveleteket is folytat
 Ha nem pénzügyi vállalatok részvényeinek birtokolja
 Ha biztosítási tevékenységet is folytat

2. Biztosítók: Kockázatközösségeket hoznak létre az ügyfelek pénzügyi biztonságának növelése érdekében

2 fajta
1. Élet jellegű biztosítás: nem foglalkozhat nem élet jellegűvel és fordítva,
a. Elérési biztosítás:akkor fizet ha elérsz egy korhatárt
b. Kockázat életbiztosítás: lejárata végtelen, halál esetén fizet
c. Befektetéshez kötött életbiztosítás (Unit-linked): elérési és kockázati elem is
2. Nem élet jellegű biztosítás: balesetbiztosítás, vagyonbiztosítás, felelősségbiztosítás

21
  a biztosítási kockázat szerződésbe foglalt káresemény
 egyedi esetben a teljes veszteség esélye 5%
 kosárban ez kockázat a teljes biztosított összeg 5%-ának majdnem bizonyos
elveszítésévé alakul át
 biztosítótársaság nyeresége az összes biztosítási díj veszteségekkel csökkentett része

3. Jelzálog-hitelintézetek: jelzálogleveleket bocsát ki, ebből lakáscélú hiteleket nyújt ( 5 éven túli hitel)
A jelzáloglevél kamata, lejárata igazodik a lakásjellegű hitelekhez.. Hitelkockázat alacsony.
Jelzálogfedezet mellett nyújtott fix kamatozású hosszú lejáratú hitel
 tőkepiaci hitelfelvételek
 „ingatlanpiaci” hitelkihelyezés
 komoly biztosítékok:
 jelzáloggal lekötött ingatlan (vagyonellenőr)
 kötelező biztosítás
 nyereség: kamatmarzs + záloglevelek adásvétele

4. Nyugdíjintézetek:
Önszerveződő pénzügyi intézmény, amely a tagok pénzbeni hozzájárulásából nyugdíj illetve pénzbeli
egészségügyi szolgáltatásokat nyújtanak. (nyugdíj és egészségpénztárak)
Lényegében életszínvonal biztosítás”
 mesterségesen jelenbeli jövedelmeket jövőbelire konvertálnak
 fajtái:
 tőkefedezeti
 felosztó-kirovó
 állami társadalombiztosítás
 magán-nyugdíjpénztárak:
 jóváírt összeg 90% felett
 bankbetét és állampapír
 előnyös befektetések
 önkéntes nyugdíjpénztárak:
 min. 10 év
 élet-, nyugdíjbiztosítások
 várható élettartam 72 -> 78 év

5. Lízingtársaságok:
A lízing olyan bérbevételi, illetve bérbeadási tevékenység (általában három szereplős ügylet), amelynek során a
bérlő valamely termelőeszközt a lízingtársaságtól használat céljára, előre meghatározott időtartamra bérbe vesz .
A lízingbe vevő rendszeres, a szerződésben előírt lízingdíj fizetésére kötelezett.
A lízingcég az eszköz tulajdonjogát tartja meg.

Pénzügyi lízing:
A lízingbe vett eszköz a szerződés lejáratakor maradványértéken (vagy a nélkül) átmegy a lízingbe vevő vállalat
tulajdonába; • A lízingdíjban térül meg a lízingtársaság összes költsége;
 pénzpiac
 lízingtársaság:
 cél: kamatbevétel
 tulajdonjog a biztosíték
 felhasználó, lízingbevevő:
 cél: forrásszerzés
 tényleges eszközhasználat:
 befektetésként
elszámolás

22
  hasznok szedése
 amortizáció

- Operatív lízing: Rövid lejáratú bérleti szerződés;

• A gép fizikai és közgazdasági élettartamánál rövidebb időre szól;
• A gép a használati idő alatt nem amoritzálódik el. (Pl. autókölcsönzés, padlószőnyeg tisztító gép kölcsönzése);
• A lízingtársaság költségei több egymást követő lízingügylet során térülnek meg;
• A lízingtársaságok nagyobb kockázatot vállalnak.
 megtakarítás, lízingtársaság:
 cél: szolgáltatás értékesítése
 mérlegen kívüli eszközalapú finanszírozás
 egyszerű bérbeadás
 (visszlízing)
 felhasználás, lízingbevevő:
 cél: eszközhasználat
 lízingdíj költségként elszámolható

6. Tőzsdék:
A tőzsde egy különlegesen szervezett, koncentrált piac, ahol tömegáruk kereskedése szigorúan előírt szabályok
szerint történik.
A tőzsde csak helyszínt biztosít a kereskedéshez:
 Meghatározott árukat
 Meghatározott helyen
 Meghatározott időben
 Meghatározott személyek
 Meghatározott módon adhatnak-vehetnek

Tőzsde funkciói: likviditási, befektetési, kockázatcsökkentési, információnyújtási, ellenőrzési,

promóciós Tőzsde költségei: bevezetés költsége, forgalomban tartás költsége, transzparencia
követelmények Tőzsde bevételei: tagsági és belépési díjak, értékpapírok bevezetési és forgalomban
tartási díjai, tőzsdei szolgáltatások díjai, támogatások

A tőzsdék jelentősége:
 Szervezett tőkepiac
 A szabad tőke mozgósítására
 Rendszeresen alternatívát kínál
 Befektetőknek
 Megtakarítóknak, ezzel emelve a befektetési piac likviditását
 Folyamatos, nyilvános vállalatértékelést
 Kormányzattól független jelzőrendszer a gazdaság állapotáról
 A tőzsdén forgalmazott értékpapírok hozama, iránytűként szolgál
 A gazdasági hatékonyság szempontjából kedvező tőkemozgásokat ösztönöz

23
 tétel 7.
Pénzügyi számítások pénzügyi piacok
Pénzügypiaci eszközök
Az értékpapírok és csoportosításuk; váltó, kötvény, jelzáloglevél, letéti jegy, részvény, befektetési jegy,
közraktárjegy

ÉRTÉKPAPÍR FOGALMA
Az értékpapír vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő, forgalomképes okirat. Szigorú alakszerűség jellemzi.
A dematerializált értékpapír csak nyilvántartásokban létező, elektronikus úton továbbítható értékpapírszámlán
nyilvántartott, az értékpapír jogszabályban meghatározott valamennyi tartalmi kelléket azonosítható módon
tartalmazó adat.

ÉRTÉKPAPÍROK JELLEMZŐI
- Különleges és szigorú alakszerűséghez kötött okirat
- Valamilyen (fajtánként eltérő) vagyoni, illetve a belőle keletkező alanyi jogot (tulajdonjog, hitelezői
jog, árura vonatkozó jog) foglal magában, amely általában valamilyen pénzkövetelést jelent.
- Forgalomképes okirat, a benne foglalt jogokat másra át lehet ruházni.
- Absztrakt, anonim papír (nincs rajta a tulajdonos neve). Forgatása során az alanyi jog függetlenné válik
az alapügylettől, az eredeti jogosult, illetve kötelezett névtelenné válik (kivéve a névre szóló
értékpapírokat), mert nem lehet tudni, hogy a forgalomban éppen kinél van.

ÉRTÉKPAPÍR FORMÁJA:
- ténylegesen kinyomtatott értékpapír (közraktárjegy, váltó, zálogjegy)
- dematerializált értékpapír, anyagtalanított (kötvény, részvény)

AZ ÉRTÉKPAPÍROK CSOPORTOSÍTÁSA:

- Értékpapírba foglalt jog szerint

o Követelést (hitelviszonyt) megtestesítő – állampapírok, váltó, kötvény, jelzáloglevél
o Részesedést (tulajdonjogot) megtestesítő – részvény, befektetési jegy
o Áruval kapcsolatos jogot megtestesítő – zálogjegy, közraktárjegy
- Átruházási jog szerint
o Bemutatóra szóló – az élhet a jogokkal, aki a papírt birtokolja (könnyen adható/vehető)
o Rendeletre szóló – az értékpapíron rajta van a tulajdonos neve, de a papír átruházható
a hátlapra írt rendelettel
o Névre szóló – a jogokat csak az értékpapíron feltüntetett személy gyakorolhatja
(nem átruházható)
- Hozam szerint
o Nem kamatozó (diszkont) – diszkont kincstárjegy, váltó
o Fix kamatozású – államkötvények, jelzáloglevelek többsége
o Változó kamatozású – inkább vállalati kötvények
o Változó hozamú – befektetési jegyek, részvény
- Lejárat szerint
o Rövid – lejárat < 1 év – váltó, kincstárjegy
o Közép – lejárat 1 és 5 év között – kötvény
o Hosszú – lejárat 5 éven túl – jelzáloglevél, kötvény, zárt végű befektetési jegy
o Lejárat nélküli – részvény, nyílt végű befektetési jegy

24
 - Forgalomképesség szerint
o Közforgalomba szánt – bárki vásárolhatja
 tőzsdén jegyzett
 tőzsdén kívül jegyzett
o Zárt kibocsátású – csak meghatározott személyek vásárolhatják meg

VÁLTÓ:
Váltó fogalma
- A váltó rövid lejáratú, rendeletre szóló fizetési ígérvény, amelyben a váltóadós a váltón
feltüntetett időpontban és összegben fizetést ígér a váltó tulajdonosának.
- A váltó hiteleszköz, a mely jellemzően kereskedelmi kapcsolatokban, az áru (szolgáltatás)
szállítás, (nyújtás) pénzügyi elszámolása során születik – a kereskedelmi hitel terméke.
- A későbbi fizetésre vonatkozó megállapodást rögzítő okiratot áruváltónak nevezzük, az egyszerű
pénzkölcsön dokumentálására szolgáló okiratot finánc váltónak.

Váltó átruházása:
- Az átruházás a váltóban megfogalmazott pénzkövetelésre való jog átadását jelenti. Az
átruházás technikája attól függ, hogy a váltó bemutatóra, vagy névre szól.
- A váltó banknak történő átadását, bankra való átruházását nevezzük váltóleszámítolásnak.
- A bank úgy számítolja le (vásárolja meg) a váltót, hogy a leszámítolástól a váltó lejáratáig
terjedő időszakra kamatot számít fel és azt a váltó névértékéből, a váltóösszegből levonja.

Váltó kifejezések
 Intézvény: kibocsátott idegen váltó -> intézvényez
 Elfogadvány: elfogadott idegen váltó -> elfogad
 Rendelvényes: Váltó első jogszerű birtokosa
 Forgatmány: Átruházott váltó -> forgat
 Forgatmányos – váltó átruházója „X.Y. rendelére Z.W-nek
 Leszámítolás/diszkontálás – bank megvásárolja a váltót
 Viszontleszámítolás/rediszkontálás – jegybank megvásárolja a bankra forgatott váltót
 Óvatolás – fedezethiány miatt ki nem fizetett váltó – óvatolt váltó
 Megtérítési váltóadós – óvatolt váltó korábbi tulajdonosai

Típusai:
 Saját váltó
 Kiállító (adós)
 Rendelvényes (hitelező)
 Idegen váltó
 Kibocsátó (intézvényező)
 Címzett (intézvényezett, kötelezett)
 Rendelvényes
Váltótípusai:
 Fizetésre kötelezett szerint
o Saját váltó
o Idegen váltó
 Lejárat alapján
o Határozott napra szóló
o Látra szóló
o Lát után bizonyos időre esedékes
 Pénzügyi funkció alapján
o Kereskedelmi váltó
o Fináncváltó
 Speciális váltófajták

25
KÖTVÉNY:
- A kötvény hitelviszonyt megtestesítő, általában kamatozó, hosszabb lejáratú értékpapír.
- A kötvény kibocsátója arra kötelezi magát, hogy az előre meghatározott időpontban (időpontokban)
a kötvény névértékének megfelelő összeget visszafizeti, az esedékes kamatokat, egyéb juttatásokat
megfizeti, a kötvényben vállalt esetleges szolgáltatásokat teljesíti.
- A kötvény hitelviszonyt megtestesítő, bizonyító okirat, mint ilyen, tulajdonosát nem teszi
társtulajdonossá a kibocsátó intézményben.

A kötvény fajtái
- A kibocsátási ár: névértéken, névérték alatt (diszkont kötvény), névérték felett (premizált kötvény)
- Forgalomképesség szerint megkülönböztetünk: névre szóló és bemutatóra szóló kötvényeket.
- Hozam szerint megkülönböztetünk fix kamatozású, változó kamatozású, annuitást biztosító
(lejárattal bíró, vagy örökjáradék), kamatszelvény nélküli, vagy elemi kötvényeket.
- Különleges lehetőségeket biztosító kötvények: átváltható, konvertálható, cserekötvény
(convertible bond), opciós kötvények.
- A kibocsátó szerint megkülönböztetünk: vállalat, önkormányzat, állam által kibocsátott kötvényeket.

A törlesztés alapvető formái:

 Lejáratkor egy összegben
 Futamidő alatt azonos időközönkénti egyenlő részletekben
 Türelmi idő után részletekben
 Sorsolás alapján
 Annuitásos
Kamatfizetés:
 Fix kamatozású kötvények
 Változó kamatozású kötvények
 Lebegő rátájú kötvények
 Kamatos kamatozás
 Progresszív-degresszív kamatozás
 Zéró-kupon kötvény
 Kamat helyett egyéb szolgáltatás (pl. gázkötvény, telefonkötvény)

JELZÁLOGLEVÉL:
 Hosszú lejáratú, kamatozó értékpapír
 Telekkönyvileg bebiztosított jelzáloghitel nyújtja a fedezetet
 Jelzáloghitel-intézet bocsáthatja ki
 Tőzsdei forgalom
 Bemutatóra, vagy névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő, hosszú lejáratú speciális
értékpapír, amelyet a jelzálog hitelintézetekről szóló törvény szabályoz.

LETÉTI JEGY:
A letéti jegy olyan bemutatóra, vagy névre szóló értékpapír, amelyben a kibocsátó pénzintézet arra
kötelezi magát, hogy a megjelölt módon és időben megfizeti a letéti jegy mindenkori tulajdonosának (a
hitelezőnek) a letéti jegyen meghatározott a - pénzintézet részére befizetett pénzösszeget és annak előre
rögzített kamatát.

RÉSZVÉNY:
- Részvény tulajdonosi jogot megtestesítő lejárat nélküli értékpapír.
- A részvény a részvénytársaságok alapításakor, vagy alaptőkéjük felemelése során
kibocsátott értékpapír, amely a vállalat alaptőkéjének meghatározott hányadát testesíti meg.
- A részvény, mint értékpapír formai kellékei:
o A részvénytársaság cégneve, székhelye
o A részvény sorszáma (sorozatonként folyamatos a sorszámozás) és névértéke
o Bemutatóra, vagy névre szól
o Névre szóló részvénynél a tulajdonos neve
o A részvény fajtája, az alapszabályban meghatározott, hozzá fűződő jogok
o A kibocsátás időpontja
o A kibocsátáskori alaptőke nagysága
o A részvények száma
o Az igazgatóság tagjainak a cégjegyzés szabályai szerinti aláírása

26
- A részvény fajtái
o A forgalomképesség és az átruházás módja szerint:
 Bemutatóra szóló részvények, amelyeken a kedvezményezett neve nincs
feltüntetve, átruházásuk egyszerű átadással történik. 
 Névre szóló részvény: tulajdonosa ismert, nevét bejegyzik a részvénykönyvbe.
o Tagsági jogok alapján:
 Törzsrészvény, vagy közönséges részvény, amely a tulajdonosoknak azonos jogokat
biztosít
 Elsőbbségi részvény bizonyos elsőbbségi jogokat biztosít
(osztalékelsőbbségi részvény, szavazatelsőbbségi részvény)
 Sajátos részvényfajták: (dolgozói részvény, saját részvény
- Részvényben megtestesülő jogok
o Tulajdonosi alapjogok
 közgyűlésen részvétel, szavazati jog
 ellenőrzési jog
 határozatok óvása, bíróság előtti megtámadása
o Vagyoni jogok
 Osztalékra való jog
 Likvidációs árbevételre való jog: Felszámoláskor, Korlátolt felelősség
 Elővételi jog: alapszabályi korlátozás
o Tagsági mellékjogok (részvénykönyv vezetése)
o Kisebbségi jogok (közgyűlés összehívása, napirendje, igazgatótanácsi
döntések felülvizsgálata)
BEFEKTETÉSI JEGY:
 Befektetési alap:
 Kisbefektetők pénzét gyűjti össze
 Professzionális alapképzés
 Diverzifikálás = A kockázatcsökkentés általánosan használt módszere
 Alacsonyabb tranzakciós költségek
 Részesedést megtestesítő, forgalomképes értékpapír
 Korlátozott tulajdonosi jogok
 Hozam és likvidációs ellenérték
 Kizárólag befektetési alapkezelő társaság bocsáthatja ki
 Nyilvános vagy zárt jegyzés
 Kezdeményezett személye alapján
 Névre vagy bemutatóra szóló
 Futamidő alapján
 Nyílt vagy zárt végű
 Befektetési alap létrehozása
 Csak befektetési alapkezelő
 Befektetés iránya szerint
 Ingatlan-befektetési alap
 Értékpapír-befektetési alap
 Eszközelemek portfólión belüli aránya kötött
 Nyíltvégű befektetési alap
 Visszaváltási kötelezettség, likviditás
 Szigorú tájékoztatási kötelezettség
 Zártvégű alap: Zártkörűen létrehozott
KÖZRAKTÁRJEGY:
- A közraktári jegy a közraktárban elhelyezett árú tulajdonjogát, az árú feletti rendelkezési
jogot testesíti meg.
 Rendeletre szóló, árukövetelést megtestesítő értékpapír
 Kibocsátó: közraktár
 Közraktárjegy az áru közraktárba való elhelyezésekor kerül kiállításra
 Két részből áll
 Árujegy (cedule): áru feletti rendelkezési jogot biztosítja
 Zálogjegy (warrant): áru tulajdonjogát képviseli
 Külön-külön is forgalomképes
 Közraktári szerződés

27
 8. tétel
Pénzrendszerek – Pénz fogalma,
jellegzetességei, multiplikáció, funkciói,
pénztömeg fogalmakpénzrendszerek, mai pénz fogalma,

Pénz fogalma:
A legáltalánosabb elterjedt meghatározás szerint a pénz az általános egyenértékes szerepét tartósan betöltő
csereeszköz. A pénz olyan fizetési eszköz, amely az árucsere közvetítő eszközeként szolgál és széles körben
elfogadott.
1. A pénz fogalma meghatározható funkcióval:
 Gazdasági elszámolások eszköze
 A vagyontartás eszköze
 Tranzakciós eszköz
 Világpénz funkció
 A görögök szerint:
 Számolási egység
 Csereeszköz
 Tartalékeszköz
 Marx-i megközelítés:
 Értékteremtő
 Forgalmi eszköz
 Fizetési eszköz
 Kincsképző eszköz
 Nemzetközi pénz
2. A pénz a leglikvidebb jószág
3. A mai pénz a bankrendszeren kívüli gazdasági szereplőknek a bankrendszerrel szembeni követelése.
Másképpen fogalmazva: a pénz a bankrendszer passzívája.

A pénz funkciói:
 Értékmérő funkció, (az árukat, mint egynemű, minőségileg és mennyiségileg összehasonlítható nagyságokat
fejezi ki).
 Forgalmi eszköz funkció, (az áruk adásvételét, az áruforgalmat közvetíti).
 Fizetési eszköz funkció. A pénz, mint fizetési eszköz szintén az áruforgalmat közvetíti, de ilyenkor az
árumozgás és a pénzmozgás időben elválik egymástól.
 Felhalmozási funkció, (az adott időszakban fel nem használt, el nem költött jövedelmek)

Max Weber megközelítése:

Az államot finanszírozni kell. Az állam adókat szed. Kényelmes egyfajta áruban szedni az adót – lsd.
árupénz tulajdonságai. A fő adófizetési eszköz lesz a pénz. Adófizetési funkció – forgalmi eszköz – értékmérő
funkció.

Pénzrendszerek:
A pénz anyagát, forgalomba kerülésének és mennyiségének alakulását szabályozó mechanizmusok.
1. Árupénz rendszerek
2. Árupénz és pénzhelyettesítők együtt
3. Hitelpénz rendszerek – belső érték nélküli pénz
4. E-money
Árupénzrendszer:
Kialakulását a közvetlen árucsere nehézségei segítették elő:
 Cserében való kölcsönös érdekeltség
 Csereérték meghatározása
 Egyenértékű csere szükségessége
 Időbeli megfelelés
Van egyfajta eszményi árupénz, melynek tulajdonságai:
 Elfogadhatóság  Tartósság
 Homogenitás  Ritkaság
 Darabolhatóság  Felismerhetőség

28
Ilyen eszményi árupénzek a nemesfémek, melyek minden tulajdonságnak eleget tesznek.
Fémpénzrendszerek:
Kialakulása:
1. nemesfémek első használata – Mezopotámia, majd Egyiptom
2. első pénzérme – i.e. 7. század
3. első bankjegy – Kína i.sz. 11. század
A rendszer működése:
 Gresham-törvény „A rossz pénz kiszorítja a jó pénzt.”
 Magyarázat:
 A jó pénzt kincsként gyájtik
 A rossz pénzzel fizetnek (mindenki szabadul tőle)
 Következmény – a bimetallizmus (két fajta fém, általában arany és ezüst) monometallizmussá
(általában egy fajta fém, ami arany vagy ezüst) alakul
 Pénzláb: egységnyi nemesfémből hány db érmét vernek
 Paritás: egységnyi nemzeti pénz milyen nagyságú aranyfedezetet képvisel
 Pénzteremtés: bányászattal vagy beolvasztással, és pénzveréssel (seniorage)
 Pénz megszűnése: kopás, ékszerkészítés, elvesztés

Pénzhelyettesítők:
A pénzhelyettesítők első formája az aranyra szóló jegy volt. Bankok bocsátották ki érmeletét ellenében –
klasszikus bankjegy.
Ipari forradalom – tömegtermelés – relatív pénzhiány – kereskedelmi váltó – bankári váltó.
Klasszikus papírpénz: az állam adósságlevele – háborúk finanszírozása ezzel folyt.

Klasszikus papírpénz:
Kényszerárfolyamú, mivel az állam akarata teszi lehetővé az elfogadását. Az állam a bevételeit
meghaladó kiadásai finanszírozására bocsátja ki, mint adóslevelet. Kezdetben olyan, mint a mai államkötvény,
de a jobbforgathatóság érdekében lekopik róla a lejárat, a tulajdonos neve.
3 esetét ismerjük:
 elegendő arany, cél az arany megkímélése
 a forgalom zavartalan lebonyolítása megkívánja a többlet papírpénz kibocsátását
 valós papírpénz kibocsátás – több a papírpénz, mint amit a forgalom megkíván – bizalom
csökkenése – szélsőséges esetben pénzfunkciók megszűnése
Klasszikus bankjegy:
Kialakulása a pénzhiányból adódik a gazdálkodó szervezeteknél, megoldására váltót bocsájtottak ki, de
szélesebb a forgalomképessége, ha bankok bocsátják ki. Így a termelő tovább folytathatja a tevékenységét és a
vevő megkapta az árut. Alapja az adósságlevélbe vetett bizalom volt.
Aranystandard rendszer:
Első nemzetközi pénzrendszer, aranyalapú rendszer, a 19. század második felétől az 1. világháborúig
tartott.
Jellemzői:
 az országon belüli pénzforgalomban az arany érme formájában közvetlenül funkcionált
+ pénzhelyettesek
 az arany külföldre vitele és behozatala korlátlanul lehetséges
 a pénzhelyettesek nemzetközi forgalma megengedett
Meghatározója volt a nemzetközi valutaárfolyamok stabilitása, és az alsó és felső aranypont közötti
ingadozás.

Modern pénz v. hitelpénz:

A belső értékkel nem bíró, mesterséges, teremtett eszköz, melynek a gazdaságba való bekerülése
(kibocsátás), illetve onnan történő kikerülése (megsemmisülés) csak a bankrendszer intézményeinek segítségével
történhet. A bankok teremtik, de nem mindegyik képes erre. Bankkal szembeni követelés, bankpasszíva. A
modern bankrendszer szereplői:
1. központi bank
2. kereskedelmi bankok
3. nem monetáris
pénzintézetek A modern pénz formái:
 készpénz (bankjegy +  számlapénz
érme)

29
 Pénzforgalomban betöltött szerepe alapján:
 M0 = jegybankpénz (monetáris bázis) = készpénz (KPF+KPB) + jegybanki tartalék (R)
 M 1 = forgalomban lévő készpénz + látra szóló betétek
 M 2 = M 1 + lekötött forint és devizabetétek
 M 3 = M 2 + egyéb pénzpiaci eszközök
 M 4 = M 3 + állampapírok

Eredete szerint:
 jegybankpénz
 kereskedelmi bankpénz
Multiplikáció:
- Kereskedelmi bankok pénzteremtését jellemző fogalom, pénzteremtő képességüket jellemzi
- Két tényezőtől függ:
- Kötelező tartalékráta: a kereskedelmi bankok betéteik hány %-át kötelesek a
jegybanknál elhelyezni. Ez nem használható hitelezésre
- Készpénztartási ráta (Likviditási tartalék): A gazdasági szereplők tranzakcióikban
milyen hányadban használnak készpénzt. Jellemzően minél fejlettebb egy gazdaság,
vagy egy társadalom, ez az arány annál alacsonyabb.
- A kereskedelmi bankoknál a pénzteremtő képesség fordítottan arányos a tartalékráta és a
likviditási tartalék nagyságával.
- Tehát, ha egységnyi jegybank pénz kerül a rendszerbe, az további pénzteremtést eredményez. A
növekedés nagysága a tartalékráta és a készpénztartási hányad csökkenésének mértékével lesz
egyenlő.

Pénzforgalom / Pénztömeg
A pénz forgási sebességének növekedése ugyanis pénzteremtéssel, csökkenése pedig pénzkivonással
egyenértékű.

9. tétel
Monetáris politika – Monetáris
jegybankipolitika célja, eszközei,
függetlenség transzmissziós
elemei, inflációs mechanizmusok,
célkövetés feltételei

MONETÁRIS POLITIKA
Gazdaságpolitika elsődleges célja a fenntartható és gyors gazdasági növekedés. → foglalkoztatás növekedése →
életszínvonal emelkedése.
Célrendszer: mi a kitűzött cél, és ezt milyen fázisokon keresztül éri el a jegybank?
 Végső cél – inflációleszorítás /2,2%/→ árstabilitás
 Közbülső célok (nominális horgony) –pénz mennyisége, valutaárfolyam nagysága
 Operatív cél - pénzpiaci hozamok (diszkontkincstárjegy kamata, jegybanki alapkamat / 0,9%/)
Lehetnek más végső célok is (kamat, árfolyam, gazdasági teljesítmény!)

Eszközrendszer: azon akciók összessége, amelyek az operatív célok teljesülését és a közbülső célok
érvényesülését biztosítják

Direkt eszközök: közvetlenül befolyásolják a pénzmennyiséget és közvetett módon a kamatokat.

„Finomszabályzásra” kevésbé alkalmasak.
- Kötelező tartalékoltatás: előírják a kereskedelmi bankoknak, hogy kötelezettségeik
meghatározott típusaira milyen %-ban képezzenek tartalék betétet a monetáris hatóságnál
vezetett számlájukon.
- Viszontleszámítolási plafon meghatározása
- Hitelkontingensek alkalmazása: előírják, mennyi hitelt nyújthatnak a bankok.
- Erkölcsi ráhatás

30
Indirekt eszközök: közvetlenül a kamatlábakat befolyásolják, és ezen keresztül a pénzmennyiséget.

1. Viszontleszámítolás (refinanszírozási kamat)

Klasszikus eszköze a váltó viszontleszámítolása.
Amikor a kereskedelmi bankok forgalomképes értékpapírokat adnak el a jegybanknak, hogy jegybankpénzt
kapjanak.

Váltó Váltó
Vált leszámítolása viszontleszámítolá
ó

Kereskedelmi Központi bank

bank

- A kereskedelmi bankok a likviditáshoz szükséges pénzt ilyen papírokban tartják.

- Jegybank mint végső mentsvár.

Emelkedik a refinanszírozási kamat

Megdrágul a refinanszírozás

Ker. bankok is felemelik a kamatokat

Kevesebb hitel fogy

M kevésbé fog nőni!

Feltételek:
 Bankok hárítsák át az ügyfelekre a kamatláb emelkedését (felfele, azaz restriktív módon hatékonyabb!)
 Hitelkereslet kamatrugalmas legyen

Viszontleszámítolást ma már nem nagyon használják (helyette más, jegybanki refinanszírozó hitelek)

2. Nyílt piaci műveletek – legnépszerűbb

Célja a kereskedelmi bankoknál meglévő jegybankpénz állományának változtatása. → Likviditást juttat vagy
von el a bankrendszerből. Hazai állampapírral vagy devizával végzik.
A klasszikus nyíltpiaci műveletnek számító végleges állampapír eladása-vétele keretében a központi bank
értékpapírokat, elsősorban állampapírokat forgalmaz azzal a céllal, hogy a forgalomban lévő pénztömeget
szabályozza.
- Piacbarát, rugalmas, naponta többször használható, nincs bejelentési hatás
- A kereskedelmi bankoknál lévő jegybankpénz mennyiségét szabályozza, és a kamatkondíciókat

Értékpapírok árfolyama: C=

(t/i)*N C: piaci árfolyam

t: névleges kamatláb
i: piaci kamatláb
N: névérték

 A jegybank kamatlábemelést, M szőkítését szeretné: olcsón ad el értékpapírokat, árfolyam csökken,

kamat emelkedik, bankok lekötik pénzüket, kevesebbet hiteleznek
 A jegybank kamatlábcsökkenést, M bővülését szeretné: drágán vásárol, árfolyam emelkedik, kamat
csökken, bankoknak likviditástöbblete lesz, hiteleznek

31
3. Repó: Érékpapír visszavásárlási megállapodás, melynek legtöbbször tárgya az állampapír. Értékpapír-fedezet
mellett nyújtott, visszavásárlással egybekötött művelet. Két tranzakcióból áll, amit a felek egy csomagként
tekintenek. Első művelet egy értékpapír prompt (azonnali) eladása vagy vétele, a második, egy előre meghatározott
időpontban az első művelet ellentetje.
• Aktív repó: rövid lejáratú jegybanki hitelnyújtás; a jegybank állampapír-fedezet mellett finanszírozza az adott
ügyfelét
• Passzív repó: rövid lejáratú, jegybanknál történő betételhelyezés; a jegybank nyújt állampapírfedezetet a
megadott időre nála lekötött likviditás ellenében (betét)

Transzmissziós mechanizmus: Látszólag egyértelmű kapcsolat a kamatláb és a hitelmennyiség között. Nem a

kamatláb az egyetlen és nem is a legfontosabb tényező – általános gazdasági helyzet megítélése.
„A jegybank által hozott mennyiségi és kamatdöntések milyen áttéteken keresztül befolyásolják a
makrokeresletet és azinflációt.”
Fajtái:
 Kamatcsatorna
 Eszközár-csatorna
 Árfolyamcsatorna
 Hitelcsatorna
o Bankhitelcsatorna ↔ kamatcsatorna
o Mérlegcsatorna ↔ eszközár-csatorna
 Várakozási csatorna

Jegybanki függetlenség elemei

 Személyi függetlenség
 Politikai függetlenség
 Finanszírozási függetlenség
 Gazdálkodási függetlenség

Infláció
 Árak általános és tartós emelkedése
 Mérés: fogyasztói árindex (KSH)
 Éves, havi, negyedéves árindex
 Maginfláció: belső piaci folyamatok hatására változó termékek árai (kiv: nyers élelmiszer, üzemanyag,
hatósági áras termékek)

Inflációs célkövető rendszer feltételei (Mishkin)

1. Számszerű, középtávú inflációs cél bejelentése.
2. Intézményi elköteleződés az árstabilitás iránt.
3. Széles információs bázison alapuló monetáris stratégia.
4. A monetáris politika nagyfokú transzparenciája.
5. A jegybank nagyfokú elszámoltathatósága az inflációs cél elérésének vonatkozásában.

10 tétel
Fiskális politika
fiskális – Céljai
politika (mágikus
eszközei, négyszög),
anticiklikus állami funkciók,
gazdaságpolitika restriktívbírálata,
neoliberális és expanzív
államháztartás
alrendszerei, ezek bevétele, kiadása, finanszírozási technikák
FISKÁLIS POLITIKA
- Az államháztartás bevételeit és kiadásait, valamint a deficitet szabályzó irányelvek összességét nevezzük
fiskális politikának.
- milyen társadalmi, gazdasági funkciókat vállal magára az állam és azt miből finanszírozza
- állami bevételek és kiadások ésszerű összehangolása → állami funkciók hatékony ellátásának finanszírozása,
kezelhető mértékű egyensúlyhiány mellett.

32
Céljai:
- Hosszútávú gazdasági növekedés biztosítása
- Gazdasági ingadozások mérséklése, és alacsony munkanélküliség.

Infláció (lehető legalacsonyabb) GDP (stabil gazd. növ.)

Munkanélküliség (Lehető legalacsonyabb) Egyensúly (Stabil fizetési mérleg)

Az állam, létezése óta erőforrásokat központosít saját maga fenntartása érdekében, mely erőforrásokat
közpénzeknek nevezzük.
A közpénzek közjogi és magánjogi bevételekből erednek.
- Közjogi:
× adók: közvetlen ellenszolgáltatás nélküli, visszatérő fizetési kötelezettség, amelynek mértékét és
módját az állam egyoldalúan határozza meg és törvény által biztosítja jogi feltételeit. Az adó olyan
szolgáltatás, amelyet a közhatalom a társadalmi közös szükségletek kielégítését szolgáló kiadások
teljesítéséhez, a maga által megállapított mérték szerint, az adókötelezett természetes személyektől, a
jogi személyektől, a jogi személyiséggel nem rendelkező társaságoktól, szervezetektől megkövetel.
× illetékek: állami szolgáltatáshoz közvetlenül kapcsolódó, részben azok költségéhez történő
hozzájárulások. (útlevél)
× járulékok, mely adó jellegű, de közvetlen ellenszolgáltatás jár érte. (öregséginyugdíj, táppénz)
- Magánjogi (piacon realizált bevételek):
× állami vagyon hasznosításából származó bevételek (privatizációs bevétel, osztalék bevétel, vagy
bérleti díj),
× költségvetési szervek által nyújtott szolgáltatások,
× állami monopóliumok, koncesszióból származó bevétel (koncesszió lehet pl. közutak működtetése,
vagy monopólium koncesszióba adása, ami lehet pl a szerencsejáték szervezése)

Fenntartható 3 féle értelemben

- Pénzügyi – államháztartás és folyó fizetési mérleg hiány GDP növekedésen belül
- Társadalmi – gazdasági növekedésből mindenki részesedjen
- Környezetvédelmi – ne okozzon nagy környezeti terhet

Államháztartás alrendszerei:
Első szint:
- Központi költségvetés: Kormányzati és államhatalmi szervek, intézmények bevételeit és kiadásait
foglalja magában.
- Társadalombiztosítás: ide tartozik az egészség- és nyugdíjbiztosítási alap, melyek bevétele főleg
járulékok befizetéséből származik. Gazdálkodására az alapszerű kezelés a jellemző, jellemző kiadásai
pedig: öregségi-, rokkantsági-, baleseti- özvegyi nyugdíjak, valamint egészségbiztosítási jellegűek
(táppénz, baleseti táppénz, baleseti járadék)
- Elkülönített állami pénzalapok: pontosan meghatározott cél érdekében létrehozott olyan alapok, melyek
az állam egyes feladatait finanszírozzák, akár az államháztartáson kívüli forrásokból. (út karbantartás,
vízügy)

33
 Második szint:
- Helyi önkormányzatok: súlyuk egyre meghatározóbb. (Adóbevételek, támogatások, saját bevételek)
Alapegységek: költségvetési szerv, alap A gazdálkodás területei:
költségvetés készítés
költségvetés végrehajtása
pénzgazdálkodás
vagyongazdálkodás
zárszámadás

Költségvetés:
Jogi érvénnyel bíró pénzügyi terv.
Pénzalap, amelynek összegyűjtésére és meghatározott célokra történő elköltésére a végrehajtó hatalmat felhatalmazzák.
Az állam centralizálja a jövedelmeket (rendeleti úton) és elkölti.
jövőre vonatkozik
tagozódik és mérlegenként publikálják
jogilag kötelező érvényű
-
Kormány költségvetése: államhatalmi és államigazgatási szervekre épül

Összeállítás alapelvei: teljesség, egységesség, nyilvánosság, részletesség, valódiság, áttekinthetőség

Költségvetés készítés menete:

Tervezés - PM (bázis szemlélet, feladat finanszírozás, programköltségvetés)

Illetékes bizottság megtárgyalja
Kormány tagja előterjeszti a parlamentben
Vita
Szavazás, elfogadás, törvényalkotás. A döntéshozók politikusok, a döntés jogszabályban.
Végrehajtás, ellenőrzés (ÁSZ)
Beszámolás

Államháztartás kiadásai:
- Igazgatási, védelmi és adminisztratív kiadások
- Az anyagi és humán szolgáltatások biztosításával, a különböző infrastruktúra elemek fenntartásával
kapcsolatos működési és beruházási kiadások
- A háztartásoknak biztosított pénzügyi transzferek
- A vállalati szektornak nyújtott transzferek

Funkciói:
A piaci mechanizmus, tökéletes működés esetén nem biztosítja a méltányos jövedelemeloszlást, így kormányzati
beavatkozást igényel. Az átlagéletkor és a modernizáció, valamint a különböző demográfiai jelenségek
megkövetelik a megtermelt jövedelem egy részének korosztályok közötti átcsoportosítását.
- Szabályzó funkció: társadalmi együttélés normáinak intézményesítése és megsértés esetén szankcionálás.
× Normatív szabályzás: gazdasági együtt működés keretfeltételei, jogi struktúra védelme;
× Diszkrecionális szabályzás: gazdasági szereplők, tevékenységek, tranzakciók meghatározott körére
alkalmazzák;
× Egyedi szabályzás: amikor a diszkrecionális szabályzás meghatározott szereplőkre vagy javakra
vonatkozik.
- Allokációs funkció: A szükségletek bizonyos szegmensében az állam átveszi a piacoktól az erőforrások
elosztásának funkcióját, és a bürokratikus koordináció mechanizmusai felhasználásával biztosítja az
erőforrásokat a preferált célok megvalósításához.
× Korrigáló: módosítja a piaci allokációt → struktúrapolitika
× Pótló: ahol a piac nem működik
- Stabilizációs funkció: gazdasági folyamatok ingadozásainak, hullámzásainak káros hatásait mérsékli, és
biztosítja a pénzügyi egyensúlyt.
× Célok: teljes foglalkoztatottság közeli állapot, kiegyensúlyozott, fenntartható növekedés, árszínvonal
emelkedés kordában tartása, és külső és belső folyó fizetési mérleg egyensúlyának fenntartása.
Ezek megvalósítását a fiskális és monetáris politika együttesen próbálja megoldani.

34
 - Elosztási (redisztribúciós) funkció: összegyűjti a gazdasági szereplők által megtermelt jövedelem egy
részét, majd azt kiadás révén újra elosztja meghatározott célokra.

BEVÉTELEK
explicit adók: jövedelem, vagyon, fogyasztás
implicit adók: seignorage, inflációs adó, kötelező tartalék
Gazdálkodó szervezetek befizetései
- Fogyasztáshoz kapcsolt adók
- Lakosság befizetései
- Központi költségvetési szervek befizetései
- Helyi önkormányzatok befizetései
- Nemzetközi pénzügyi bevételek
- Pénzintézetek társasági adója és osztaléka
- Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek
- A bevételek legnagyobb része: adók, vámok, illetékek

Közvetlen Közvetett
1. Központi költségvetés TAO, kereskedelmi és játékadó ÁFA, fogyasztási adó, jövedéki
adó
2. Helyi önkormányzatok építmény adó, gépjárműadó idegenforgalmi adó, iparűzési adó
3. Megosztott bevételek SZJA

4. Elkülönített állami Szakképzési hozzájárulás, Központi műszaki fejlesztési

pénzalapok rehabilitációs hozzájárulás hozzájárulás

5. Társadalombiztosítás Társadalombiztosítási járulék,

egészségügyi hozzájárulás

KIADÁSOK
Az államháztartás kiadási jelentik az allokációs és elosztási funkció érvényesítésének fő eszközét.
Gazdálkodó szervezetek támogatása
- Fogyasztói árkiegészítés
- Felhalmozási kiadások
- A TB közreműködésével folyósított ellátások
- Központi költségvetési szervek támogatása
- Helyi önkormányzatok támogatása
- Elkülönített állami pénzalapok támogatása
- Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő kiadások
- Adósságszolgálat, kamattérítés
- Általános tartalék és céltartalék

Keynesi anticiklikus gazdaságpolitika

1. Recesszió idején állami kereslet növelése, fellendülés idején adósság visszafizetése
2. A gazdasági növekedésen keresztül a munkanélküliség leszorítása
3. Nehezen kezeli a stagflációt
Stagfláció: amikor a gazdaság stagnál és az infláció növekszik

Recesszió: laza költségvetési politika (expanzív)

- kiadást növelni (kormányzati beruházások)
- bevételt csökkenteni
(adócsökkentés) Fellendülés: restriktív
költségvetési politika

Ezzel szemben a neoliberalista politikát Milton Friedman fogalmazta meg:

- a gazdaság hosszú távú növekedési pályáján nem lehet változtatni
35
 - csak önkéntesen vállalt munkanélküliség létezik
- a kapacitások adottnak vehetők
- a pénzkínálat bővülése inflációt idéz elő
→ a pénzkínálatot előre kiszámítható módon kell bővíteni, lehetőséget teremtve a hosszabb távú
racionális döntések meghozatalához

Fiskális politika eszközei:

- Automatikus: bevezetésük minden külön intézkedés nélkül a gazdasági stabilizáció irányában való
elmozdulást eredményezi (Munkanélküliségi segély, progresszív adózás)
- Diszkrecionális: közmunkák, eseti kifizetések, jóléti kiadások, adókulcsok változtatása. Ezek mind
hosszútávra szóló intézkedések.

A három deficit típus:

1. Technikai deficit: bevételek időszakosan folynak be, kiadások folyamatosan merülnek fel – rövid lejáratú
hitel felvétel
2. Szabályozási deficit: pontatlanul felmért jövedelemszabályozási mérték miatt – értékpapír kibocsátása
3. Valóságos deficit: a vállalt feladat elől nem lehet kitérni, de a gazdaság teljesítőképessége nem visel el
nagyobb elvonást - tartós forrással, külföldről fedezik
FINANSZÍROZÁSI TECHNIKÁK
Alapvetően önkormányzati modell
- feladatokhoz legközelebb álló szinten történik a döntés

Alapvetően központosított modell

- az állam magára vállalja a feladatokat, jövedelem elvonás központilag

11. tétel
Fizetési mérleg – Fizetési mérleg fogalma, részei, árfolyampolitika, árfolyamelméletek
Fizetési mérleg: Összefoglalja egy adott időszak nemzetközi kereskedelmi + tőkemozgással kapcsolatos
műveleteit, könyvelési nyilvántartás formájában. Fő feladata, hogy tárgyszerű tájékoztatást adjon az adott ország
nemzetközi gazdasági helyzetéről.
- Egy adott ország külgazdasági kapcsolatainak pénzügyi vetületét mutatja egy adott időszakban, flow
jellegű
- A fizetési mérleg statisztika a nemzeti számlarendszer (System of National Accounts -NSA) alapján
készül
- Az SNA rendszer felépítéséhez igazodva folyó és felhalmozási számlákon alapul
- Egy nemzetgazdaság nettó vagyonának (networth) változását mutatja
- Rezidensek – nem rezidensek (alapvető gazdasági érdek hova kötődik?) egy meghatározott időszakban
között lebonyolított reálgazdasági és pénzügyi tranzakciók statisztikai számbavételére szolgál.
× Rezidens: minden olyan természetes és jogi személy, akire/amire teljesül az a feltétel, hogy gazdasági
érdeke (állandó lakhelye, telephelye) az adott ország gazdasági területéhez kapcsolódik.
- A valóságos tranzakciók több országgal kapcsolatosan realizálódnak, különféle valutanemben
- Egy pénzügyi évre vagy annak tört részére vonatkozik
- A kimutatás összehasonlíthatósága megköveteli a közös nevező használatát
- Mi legyen a kimutatás valutaneme? Ez Magyarország esetében az euró
- Mi legyen az alkalmazott árfolyam? Deviza középárfolyam
- Kettős könyvvitel alapú – üzleti esemény és annak finanszírozása – 2 helyen jelenik meg a
nyilvántartásban (A viszonzatlan pénzmozgások kettős könyvelés szerinti rögzítése transzfer tételekként
történik.)
- Tartalmaznia kell: a külkereskedelemmel kapcsolatos összes bevételt és kiadást; az áruforgalmon kívüli
fizetési forgalmat; a tőke és a hitel mozgást; és a valuta- és aranyállomány változásait.

36
 Főbb jellemzői:
- Nemzetgazdaságok jövedelemszámításának szerves része. → Magában foglalja a valuta bel- és
külföldiek között létrejött valamennyi tranzakcióját.
- A Nemzetgazdaságot egy sajátos „vállalkozásnak” tekinti. Fontos, hogy a teljesítményét a külföld
hogyan fogadja, és mennyire értékeli. Az általa felkínált termékek mennyiben cserélhetők a számára
fontos javakra.
- Legfontosabb feladata: átfogó képet adjon az ország devizamozgással járó tranzakcióiról. → árfolyam
előrejelzése, jövőbeli fizetőképesség felmérése.
- Kettős könyvelés: mindig nullszaldóval kellene zárulnia. Vannak flow jellegű tételek és stock jellegűek
is (ahol csak az állomány változás kerül be a mérlegbe).

Tartozik + -Követel
áruk és szolgáltatások exportja az áruk és szolgáltatások importja
jövedelmek beáramlása jövedelmek kifizetése
kapott egyoldalú átutalások nyújtott egyoldalú átutalások
eszközök csökkenése eszközök növekedése
tartozások növekedése tartozások csökkenése

A FIZETÉSI MÉRLEG SZERKEZETE (IMF mérlegsémája)

I. Folyó fizetési mérleg (1+2+3+4)

1. Áruk
2. Szolgáltatások
3. Jövedelmek
4. Viszonzatlan folyó átutalások
II. Tőkemérleg (5+6+7)
5. Kormányzati szektor viszonzatlan tőke
átutalásai
6. Egyéb szektorok viszonzatlan tőke átutalásai
7. Nem-termelt nem pénzügyi javak forgalma
III. Pénzügyi mérleg (8+9+10) *
8. Közvetlen tőkebefektetések
9. Portfólió befektetések
10. Egyéb befektetések
IV. Tévedések és kihagyások egyenlege
V. Teljes fizetési mérleg egyenlege (I+II+III+IV)
VI. A nemzetközi tartalékok változása
viszonzatlan tőkeátutalások; nem
termelt, nem pénzügyi eszközök
tulajdonjogának átruházása
a folyó fizetési mérleg és a
tőkemérleg együttes aktívuma
milyen pénzügyi eszközökben
testesül meg, illetve hiánya milyen
pénzügyi eszközökkel finanszírozott
/pénzügyi instrumentumok cseréje/
utólagosan és formailag
teremti meg a kettős
könyvelés elvének való
megfelelést

Fő sorai:
- folyó fizetések
- magánszféra által alkalmazott tőketételek
- hivatalos tartalékok sora

Részei:
1993-ig: 2 részből állt:
1. Folyó fizetési mérleg
2. Tőkemérleg

1993-tol IMF standard, SNA (nemzeti számlarendszer) harmonizáció:

1. Folyó fizetési mérleg
2. Tőkemérleg
3. Pénzügyi mérleg
4. A nemzetközi tartalékok változása

Új elem 2004-től:
Közvetlen tőkebefektetésekben már szerepel az újra befektetett jövedelem is!!! Pl.: győri Audi a megtermelt
nyereséget nem Németországba utalja, hanem újra befekteti Magyarországon.

37
A teljes fizetési mérleg egyenlege
Folyó fizetési mérleg +
Tőkemérleg +
Pénzügyi mérleg +
Tévedések és kihagyások egyenlege (eltérő adatforrások miatt)

A fizetési mérleg egyenlege definíciószerűen =

0 Amit veszünk, ki is kell fizetnünk!

Nemzetközi tartalékok
A fizetési mérleg egyik legfontosabb komponense, a külső pozíció elemzésének kulcsfontosságú aggregátuma!
Miért?
Ha a (beáramló tőke – kiáramló) < Foly. Fiz. Mérleg deficitje

A tartalékokból kell finanszírozni

Tartalék: valuta, arany, speciális hitelkeretek

Funkció: - ország fizetési kötelezettségének
rendezése
- valuta árfolyamának
szabályozása Importfedezeti arányként is
meghatározzák!

Tőkemozgások típusai:
- Működő tőke: gazdasági motívum, valamiért fantáziát lát az országban, gyárat telepít, szakmai,
stratégiai befektető (FDI)
- Portfólió tőke: jó befektetési lehetőség, pénzügyi befektető, 10 %-nál kisebb tulajdonrész
- Kölcsöntőke: szimplán pénzügyi, magasabb kamat miatt itt vesz értékpapírt, itt nyújt hitelt (hosszú
vagy rövid lejárat?)

ÁRFOLYAMPOLITIKÁK

- hogyan változik, változtatják a valuta árát és ez milyen hatással van a belgazdasági folyamatokra, a
fizetési mérlegre
- Leértékelés segíti az exportot, mert olcsóbb lesz
- Leértékelés ugyanakkor drágítja az importot
- Import áruk drágulása miatt infláció emelkedik
- Magasabb infláció emeli a költségeket

Valóság nem ilyen modellszerű!

Elaszticitási elmélet: a leértékelés hatása függ az X/IM keresleti/kínálati rugalmasságoktól

Abszorpciós elmélet: az ország felhasználás/termelés arányán kell változtatni, itt a P emelkedése segít a belföldi
reálvagyonok csökkentésében
Állandó inflációs környezet: folyamatosan le kell értékelni a valutát: Itthon 15 %, külföldön 3 %-os az infláció:
verseny képesség romlik! (X csökken IM nő – belföldi valuta kínálata nő, árfolyam leértékelődik, lépéskényszer
a jegybanknál)

Árfolyam fajtái átváltás szerint

Az árfolyam a nemzeti pénz
csereértéke 2 fajta kifejezése:
- Direkt árfolyamjegyzés: 1 forint = 50 román lej (hazaipénz külföldi pénzben vett ára)
- Indirekt: 1 dollár = 183 forint (egységnyi külföldi pénz ára hazai pénzben)

Valutaárfolyam: jegybankpénz (készpénz) esetében

Devizaárfolyam: számlapénz esetében, valutára szóló követelés

Reláció: V vétel < D vétel < D közép < D eladás < V eladás

38
Ok: pénzváltás költsége valutánál nagyobb

39
Mikor melyiket használják?
Valuta vételi: ha a bank valutát vesz
Valuta eladási: ha mi veszünk a banktól
Deviza vételi: bank valutára szóló követelést
vesz Deviza eladási: vállalat külföldre utal át
Deviza közép: nincs effektív átváltás, csak elszámolás

Határidős ügyletek:
- Forward: tőzsdén kívül kötött határidős ügylet, melyben mindkét fél számára kötelező az ügylet teljesítése
- Futures: tőzsdén kötött határidős ügylet, melyben mindkét fél számára kötelező az ügylet teljesítése
- Nyitott pozíció: – egy gazdasági szereplő olyan eszközzel, forrással, vagy jövőbeni cash flow-val
rendelkezik, amely valamilyen piaci kockázatnak (árváltozásnak) van kitéve.
- Opció, swap: olyan szerződés, amely lehetővé teszi tulajdonosának egy eszköz megvásárlását (call),
vagy eladását (put) egy előre meghatározott áron és időpontban. Az amerikai opció esetében az opció
vevője lejáratig bármikor, európai opció esetében a lejárat napján élhet jogával.
Swap: jövőbeli pénzáramok cseréje

Devizapiac: virtuális, jól elkülöníthető, bankok, mennyire likvid?

kevés tranzakció mögött van reálügylet – inkább spekulációs célú vagy kockázatkezelés

Ki vagy mi határozza meg az árfolyamot?

Rögzített (fix) árfolyam: a jegybank (eltérni nem lehet, csak a törvény keretein belül)
Lebegő árfolyam: a piac (adott pénz iránti kereslet-kínálat határozza meg)
Rugalmas árfolyam: van deklarált (kibocsátott) árfolyam, de egy sávban el lehet térni tőle
Egyes országok rendkívül sok fajta rendszert használnak!
Devizagazdálkodás: külföldi pénzekkel való rendelkezést szabályozó mechanizmusok
- Kötött devizagazdálkodás esetében egy szervezetet kizárólagos joggal felhatalmaznak az országban
arra, hogy az ország rezidenseinek valutában és devizában felmerült tranzakcióit intézze. (rendkívüli
gazdasági helyzetben, pl.: folyó fiz. mérleg)

Feketepiaci árfolyam:

- ha ez magasabb, mint a hivatalosan rögzített, akkor mindenki hivatalosan akarja beszerezni és feketén eladni.
→ nő a folyófizetési mérleg hánya, illetve a külföldi eladósodottság, és csökken a devizatartalékok nagysága.
(alulértékelt árfolyam)
- ha ez alacsonyabb, mint a hivatalos, akkor az állam drágábban jut valutához, mint azt a piacon megtehetné, így
az előző folyamat ellentétesen játszódik le. (felülértékelt árfolyam)
Három következménnyel jár:
1. Devizamonopólium: csak egy szervezet birtokolhat jogszerűen valutát és devizát
2. Rögzített árfolyamon igényelhetünk valutát (kötött pályás devizarendszer): csak egy adott
szervezettől és csak az általa rögzített árfolyamon lehet devizához jutni.
3. Fel kell ajánlanunk a valutát megvételre (egy szervezet által rögzített árfolyamon)

Rendszer előnyei:
1. Az állam átlát minden devizaműveletet
2. Csökkenti az árfolyamkockázatot
3. Forró pénzek elkerülik az országot (gyors megtérülést kereső pénzek)
4. Külpiaci sokkok hatása elkerülhető
5. Állam szabályozhatja az importot (csökkentheti a luxusfogyasztást)

- Teljesen szabad devizagazdálkodás: árfolyamot a piac határozza meg, mindenki szabadon tarthat
valutát
Konvertibilitás: szabadon, kötöttségektől mentesen lehet átváltani más országok fizetőeszközére a hazai
pénzt. Kontroll az ország külfölddel kapcsolatos tranzakcióinak pénzügyi vonatkozásai felett.
A konvertibilitás fokai:
o Kire vonatkozik?
×jegybanki (csak a jegybank számára engedélyezett a szabad átváltás)

40
 ×belső (a deviza-belföldieknek szabad)
×külső (a deviza-külföldieknek szabad)
o Mire vonatkozik? a fiz mérleg mely tételeire! IMF: konvertibilis valutával rendelkezik az az
ország, amely a folyó tételek esetében a szabad átváltást nem korlátozza.
×korlátozott: csak a folyó fizetési mérleg tételeire vonatkozik, export és import esetén. A
tőkejövedelmet szabadon lehet repatriálni (visszahívni), de a tőkemozgás engedélyhez között.
×részleges: a folyó fizetési mérleg meghatározott arányára terjed ki.
×teljes: a folyó fizetési mérleg összes tételére kiterjed. Stabil gazdaságokra jellemző.
o Törvényekkel alátámasztott-e?
×de facto: hivatalosan nem deklarált (kibocsátott), de nem büntetik
×de jure: jogilag is deklarált, engedélyezett konvertibilitást jelent.
Magyarország: teljes konvertibilitás, mert az a feltétele, hogy „tagjai” lehessünk az IMF-nek
vagy a Világbanknak.
Feltételei:
×megfelelő devizatartalék,
×stabil kiszámítható árfolyam,
×importliberalizáció, piaci verseny,
×magán vállalkozások dominanciája,
×fejlett piaci intézmények (bankrendszer),
×fizetési alapmérleg egyensúlya hosszú távon

Az árfolyam rögzítésénél 4 mód (miért éppen 183 Ft/USD

az árfolyam?):
1. Nemesfém paritás (aranyparitás)
2. Más ország pénzéhez kötik (pl.: dollárhoz)
3. Valutakosár (Magyarország ’90-es évek végéig)
4. Nemzetközi pénzhez kötik (SDR, ECU)
Szempont: a nemzetközi tranzakciók árfolyamkockázata kicsi legyen!
Annak az országnak a valutájához kell kötni az árfolyamot, amellyel a legtöbb gazdasági tranzakció
bonyolódik.
Sávszélesség, leértékelés
Rugalmas árfolyamrendszer, lebegtetési savval 2 szempont a sav szélességénél:
 Ha szeles: nagy az árfolyamkockázat
 Ha keskeny: nehezebb a savban tartani az árfolyamot

sávszél
középárfolyam

Intervenció: azon intézkedések, amelyekkel a jegybank a sávon belül tartja a valuta árfolyamát – piacival ellentétes
műveletek.

ÁRFOLYAMELMÉLETEK

Működő (piaci) árfolyam funkciói:

1) Kiegyenlítő funkció - Az árfolyam biztosítja, hogy a különböző országok árszínvonalai kiegyenlítődjenek
2) Differenciáló funkció - Meghatározza mit érdemes az adott országnak exportálni, es mit importálni.
3) Terelő funkció - Meghatározza hova érdemes exportálni és honnan érdemes importálni.
4) Fedezeti funkció - A működő árfolyam biztosítja, hogy az alapmérleg hosszútávon egyensúlyban legyen.

41
Mi határozza meg a működő árfolyam nagyságát?
Érmeparitás: az egyes fémpénzek értékét a pénz
anyaga és a fémpénz súlya határozza meg
Aranyparitás: egy valuta aranyparitása, azt az arany
súlyt jelentette, amire az adott pénznem
egy egységét be lehetett váltani (aranystandard)
Vásárlóerő-paritás: a vásárlóerő-arányoktól függ az
ország árfolyama, így akkor optimális a valuta
árfolyama, ha a két ország árszínvonala azonos
Kamatparitás: a jövőbeli árfolyam meghatározásához
nyújt segítséget, abban az esetben, ha ismerjük a
jelenlegi árfolyamot és ismerjük a két valuta kamatlábait
Rugalmassági árfolyamelmélet: a szabadon mozgó
árfolyam automatikusan kialakítja az alapmérleg
egyensúlyát.
×A működő árfolyam fedezeti funkciójára koncentrál.
×Az árfolyam akkor van egyensúlyban, ha az
alapmérleg is egyensúlyban van (IM=X).
×Ennél az elméletnél a fizetési mérleg egyensúlyát az
alapmérleg szintjén értelmezzük, azaz bevonjuk a
működőtőke áramlást is.
×A teljesen szabadon lebegett valuta automatikusan biztosítja, hogy az alapmérleg hosszútávon egyensúlyban
legyen.

- Működő árfolyamnál a két valutában történő befektetés hozama ugyanaz!

- Forint nagyobb kamatot fizet ugyan, de leértékelődik
- USD alacsonyabb kamat, de felértékelődik
Ha nem lenne ugyanaz a hozam – arbitrázsművelet biztosítana!

Mi határozza meg az árfolyamot?

Hosszú távon: az inflációs ráták különbsége
Közép távon: a gazdasági ciklusok alakulásával összefüggő folyó fizetési mérleg egyenlege
Rövid távon: a kamatlábak különbsége, kamatparitás

A II. világháború előtti pénzügyi rendszer

A valuták egymáshoz viszonyított árfolyama meglehetősen stabil volt – az aranypont mechanizmus miatt
A valutának az a legalacsonyabb árfolyamát, ami felett már érdemes az aranyat kivinni az országból felső, vagy kiviteli aranypontnak nevez
A valutának az a legmagasabb árfolyamát, ami alatt már érdemes az aranyat behozni az országba alsó vagy behozatali aranypontnak nevezzü

42
 12.tétel
Az államháztartás elmélete
közszektor
kollektív – kormányzati
javak, szektor,
magánjavak, Wagner közgazdasági
törvény, az iskolák, az állam
államháztartás gazdasági szerepvállalása,
bővülésének okai
Államháztartástan:
- Állami közpénzügyek
- Közösségi pénzügyek public finance
- Kormányzati pénzügyek
Az állami szerepvállalás okaival, formáival, az ÁHT döntési és gazdálkodási sajátosságaival, valamint az érintett
gazdasági szereplők viselkedési törvényszerűségeivel foglalkozik.

Állam – kormányzat:
 Az állam erőforrásokat központosított saját maga fenntartása érdekében.
o Az állam háztartása azonos volt az uralkodók háztartásával.
o A városok és kisebb közösségek is elkülönült hatalommal biztosították létüket,
függetlenségüket.
 A polgári állam (monarchia vagy köztársaság) fenntartása is adókból lehetséges.
o A parlamentarizmusban az állami funkciók intézményesen elkülönültek.
o Az állami funkciók gyakorlásához szükséges feltételek biztosítása, vagyis az állam
„menedzselése” a kormányzat feladatává válik. A közpénzek fölött a kormányzat dönt.
KÖZSZEKTOR alrendszerei
1. Államháztartás, vagy kormányzati szektorközponti alrendszer ( központi költségvetés,
TB alapok, elkülönített pénzalapok)
- bürokratikus koordináció: a gazdálkodási közjogi keretben, közvetlen politikai felügyelet mellett folyik
2. Önkormányzati tulajdonú gazdasági társasgokpl.: MIVÍZ,MIHŐ
- működést a piaci koordinációs mechanizmus, ill. a privát szektorra jellemző jogi
feltételrendszer szabályozza (társasági törvény,számviteli törvény, csődtörvény. stb.)
- a politikai kontroll csak áttételes, a gazdálkodás rugalmas
3. Nonprofit, vagy nem kormányzati szervek (NGO)civil szféra
- alapítványok, karitatív szervezetek, egyházi intézmények, köztestületek, társadalmi
szervezetek, közhasznú társaságok
KÖZSZEKTOR ÉS MAGÁNSZEKTOR GAZDÁLKODÁSI HASONLÓSÁGAI ÉS KÜLÖNBSÉGEI,
„3E” JELENTÉSE

KÖZSZEKTOR MAGÁNSZEKTOR
 Gazdaságosság  Jövedelmezőség
 Hatékonyság  Vállalati érték
 Eredményesség  Piaci pozíció

A három
„E”  Gazdaságosság („E”conomy)
A szükséges erőforrásokat a legkisebb költséggel szerezzük meg, adóbehajtás költségei
legyenek alacsonyak az adókhoz képest.

 Hatékonyság („E”fectivenes)
Az egységnyi erőforrásra (inputra) eső kibocsátás szintjét jelenti,

 Eredményesség („E”ficiency)
Az adott erőforrások felhasználásával előállított kibocsátással elért hatás (outcome), vagyis annak a
kifejezése, hogy az adott közszolgáltatás végül is milyen jóléti többletet eredményezett.

43
ÁLLAMHÁZTARTÁS SZINTJEI
1. szint :
a. Központi költségvetés (53%)
b. TB alapok
 Egészségbiztosítási alap (11%)
 Nyugdíjbiztosítási alap (18%)
c. Elkülönített állami pénzalapok (3%)
2. szint
a. Helyi önkormányzati szektor (15%)

KÖZGAZDASÁGI ISKOLÁK

Liberalizmus:
a) angolszász (proceduális) liberalizmus (F. Hayek 1889-1992) A magángazdaság fejlődjön ahogy
tud, nem kell állami beavatkozás, az állam feladata a szerződések betartása a jog eszközeivel.
- az állam nem látja előre a piaci fejleményeket, ezért nem is várható, hogy a gazdasági
rendszer alapelvei által megkövetelt politikának megfelelően cselekedjen
- a kollektív cselekvés szükségességének minimumra csökkentése

b) Ordo- liberalizmus (W. Röpke 1899-1966) Szociális piacgazdaság: piaci koordináció + olyan új
intézmények, ami a piaci koordináció problémáit(monopólium, oligopólium, társadalmi
egyenlőtlenség) kezeli. Versenyt koordinálja és a vagyon egyenlőségeket.
- a szabadság kiegészítése gondosan megválogatott szabályokkal, intézményekkel
- az állam feladata szabályozó elvek lefektetése a gazdasági szereplők számára

Marxizmus (K. Marx 1818-1883) Feltételezi, hogy a társadalom nem egységes, hanem egymással
kibékíthetetlen ellentétben álló osztályokból áll. (rabszolgák-rabszolgatartók, jobbágy-földesúr, polgárság-
tőkések, tőkések-munkások) kizsákmányolás. Az értelmiség fellázítja a munkásosztályt, minden állami
tulajdon  végső cél a kommunizmus (recopritás: jótékonysági alapú tevékenységcsere)
a) a piaci koordináció ellentmondásainak elemzése, ahol nem működik
- a piac különböző szereplői (tulajdonosok-munkavállalók;eladók-vevők; hitelezők-adósok; termelők-
forgalmazók; stb.) jól definiálható ellenérdekekkel jellemezhetők
- a munkamegosztás fejlődésével az egymásrautaltság fokozatosan nő, a gazdasági
társaságok szétdarabolása növeli a bizonytalansági elemeket
- a pénzek piaci koordinációban betöltött központi szerepe tovább növeli a bizonytalanságot
b) a bizonytalanság kezelésében kulcsszerepe van a kormányzat gazdasági beavatkozásának

Keynesiánus(J.M. Keynes 1883-1946) Be kell avatkozni a magángazdaság versenyképességének javítása

érdekében az államnak, neoliberalizmus és marxizmus között áll.
a) a piac mechanizmusai automatizmusai tökéletlenek
- a kompetitív piac működési logikája hibás
- az egyes szereplők saját érdekeik szerinti racionális cselekvése (pl. profitmaximalizálás)
szándékolttól eltérő helyzetet eredményez
b) Megoldás: a piacgazdaságot szabályozni kell
- kormányzati stabilizációs politika (nem engedheti, hogy a piacszabályozás működjön)
- anti-ciklus fiskális politika (stabilizáló politika)
- pótlólagos állami keresletbővítés (állami megrendelésekkel)
- automatikus eszközök (pl. munkanélküli segély)
- diszkrecionális eszközök (pl. ároktakarítás-> közmunka (munkanélküliek
foglalkoztatása), kamatcsökkentés, növekedési hitelprogram)

Institucionalizmus (J.K. Galbright 1908-2006)nem kell annyira

a) Marxi közgazdaságtani hagyományok folytatása
b) kiemelt figyelem a politikai és gazdasági szervezetek szerepére, szükség van intézményekre, amelyek
segítik és korlátozzák a piacot pl.: versenyhivatal

44
 c) a hagyományos liberális elveken nyugvó közgazdaságtan kritikája
o a kormányzati szerepvállalással kapcsolatos, tértől és időtől független
elmélkedések alkalmatlanok bármilyen probléma megoldására
o profitmaximalizálás helyett biztonságra törekvés
o fogyasztói szuverenitás (manipulálás) helyett mindenki szabadon döntsön

ÁLLAM GAZDASÁGI SZERPVÁLLALÁSA

1. Az elméletek egy része a kormányzati gazdasági szerepvállalás minimálisan szükséges mértékét értelmezi.
- A kormányzati szerepvállalásra kizárólag akkor van szükség, ha az adott szükséglet kielégítését,
vagy az éppen kívánatosnak tartott hatást a magán szektor és a piaci mechanizmus nem képes
biztosítani
- E felfogás a gazdasági értelemben semleges állam koncepcióját vallja, korlátozott kormányzati
feladatkört és a piaci szerepvállalást

2. Más közgazdasági álláspontok szerint a kormányzatnak a gazdaság működésébe aktívan be kell avatkoznia.
- E felfogások – különböző hangsúlyokkal –részben a piac működése által előidézett negatív, a
társadalmi folyamatokra és a természeti környezetre gyakorolt hatásokat, részben a piacgazdasági
rendszer önmagát destabilizáló működését vetik fel
- Ezen „középutasnak” is nevezhető álláspontok nem tagadják a piaci koordináció meghatározó
szerepét, de elengedhetetlennek tartják annak szabályozását.

3. A harmadik felfogás típus a piaci mechanizmus kiegészítésén és korrekcióján túlmenően annak részbeni, vagy
teljes mértékű korlátozásának szükségességét vallja.
-E korlátozás eszköze a termelési eszközök állami tulajdona és az erre épülő központi tervezés rendszere
- Ezek a felfogások a gazdasági fejlődésben lemaradt országok felzárkózási kísérletei során ültetődtek át
a gyakorlatba

KOLLEKTÍV JAVAK, MAGÁNJAVAK

Tökéletes piac modell:
- A piacon kizárólag csak homogén magánjavak vannak
- A piacon végtelenhez közelítő számú eladó és vevő van, amelyek egyike sem képes tranzakcióival
befolyásolni a piaci tényezőket
- A piacra történő belépést illetően teljes esélyegyenlőség van
- A piaci szereplők egyenlően informáltak a különböző folyamatokról tranzakciókról
A tökéletes piac modellje feltételezi, hogy az előállított jószágok kizárólag homogén termékek és kizárólag tiszta
magánjavak:
 A fogyasztók között rivalizálás van a fogyasztásban
 Megvalósítható a fogyasztók bizonyos részének kizárása
 A piacon, pénzért lehet megszerezni, a kínálatot egyéni termelők biztosítják
 Magánjavak esetén a fogyasztó pontosan azonosítható
 Magánjavak lényegében a hagyományos piaci

áruk Kollektív javak

 A tiszta közjavak azok a jószágok, amelyek fogyasztásából nem zárható ki senki, s amelyek egyének
általi fogyasztása nem csökkenti a többiek rendelkezésére álló készletet, azaz nincs rivalizálás a
fogyasztók között.
 A közjavak fogyasztásában a kollektív fogyasztás a jellemző, azaz egyidejűleg többen is fogyaszthatják
ugyanazon szolgáltatást.
 A fogyasztásból nincs kizárási lehetőség.

45
Szabad természeti javak, közjavak
 Korlátlanul és mindenki számára rendelkezésre állnak (víz, levegő stb.).
 Termelt közjavak, amelyek termelési folyamat eredményei (út, kresztábla).
 Vegyes javak, melyek nem sorolhatók sem a közjavakhoz, sem a magánjavakhoz.
 Az egyéni fogyasztás nem csökkenti a rendelkezésre álló készletet, de bizonyos személyek kizárhatók
belőle (pl.: kábeltévé).

Kollektív javak térképe

Kizárás Kizárás
lehetséges nem
lehetséges

Versengő fogyasztás Tiszta magánjószág Közös készletű javak

(gáz, ivóvíz) (levegő, vízkészlet)
természeti javak
Nem versengő fogyasztás Díjfizető javak Tiszta közjószág
(tömegközlekedés (közvilágítás,településtisztaság

WAGNER-TÖRVÉNY

Wagner törvény: az ipari országokban a gazdaság fejlődését a közkiadások GDP-hez viszonyított emelkedő
aránya kíséri
 az államigazgatás és a gazdasági szabályozás költségei a társadalmi fejlődéssel relatíve növekednek
 a jóléti és kulturális javak jövedelemrugalmassága egynél nagyobb
 a gazdasági fejlődést az ipari monopóliumok számának növekedése kíséri, amelyek állami ellenőrzésének
költségei növekednek

ÁLLAMHÁZTARTÁS BŐVÜLÉSÉNEK OKAI

1. Demográfia
- Jóléti rendszerek fejlődése, a juttatások kiterjesztése, indexálása
- A társadalom korstruktúrájának változása (elöregedés, aktív népesség arányának csökkenése)
2. Női foglalkoztatás elterjedése + válások
- Gyermekintézmények
- Családtámogatási rendszerek
3. Munkanélküliség növekedése
- Strukturális munkanélküliség
4. Érdekvédelmi csoportok
- Erős nyomást gyakorolnak az újraelosztás, az esélyegyenlőség biztosítása érdekében
5. Oktatási és egészségügyi szolgáltatások iránti igények robbanásszerű fejlődése
- Különösen az egészségügy növekvő költségei növelik ezen intézmények fenntartásával kapcsolatos
kiadásokat
6. Területi egyenlőtlenségek kiegyenlítése
- Infrastrukturális hálózatok kiépítése, vonzó legyen a befektetők számára
7. A második világháború utáni időszakban alkalmazott anticiklikus gazdaságpolitika
8. A politikai verseny
- Választások előtti költekezés
9. Nemzetközi gazdasági folyamatok
- Integrálódás és szabad kereskedelem miatt növekvő termelői és fogyasztói szubvenciók
10. Állami foglalkoztatottak létszámnövekedése
- A közszektorbeli termelékenység elmaradása a versenyszektortól
11. Fiskális illúzió

46
 - Inflációs időszakban (az adókulcsok és adósávok változatlansága esetén) növekvő nominális bevételek
keletkeznek, amelyek a döntéshozókban gyakran „optikai csalódást” okoznak
- Az állami költekezés lehetőségeinek túlértékelése
12. „Racsni hatás”
- A háborúk és más különleges helyzetek során az adófizetőkkel könnyebb elfogadtatni a kiadások
növelését, az események elmúltával a kiadások nem állnak vissza az eredeti szintre.
-
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TOVÁBBI BŐVÜLÉSÉNEK KORLÁTAI: az eladósodás megfékezése
- Bevétel oldalon: strukturális adóreformok
- Kiadási oldalon: kiadáscsökkentő programok
o Költségtervezés, végrehajtás, ellenőrzés szigorítása
o Program- és teljesítményfinanszírozás növekvő súlya
o Infrastrukturális beruházások
o Közalkalmazotti létszám
KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK VISSZAFOGÁSA:
- A feladatmegosztás változása:
o Központi alrendszer <-> Helyi önkormányzat
o Közszektor <-> Magánszektor
- Az állami jövedelemcentralizáció növekvő tendenciájának megfordulása
o Közszolgáltató vállalatok privatizációja
o Szolgáltatások piacosítása
- Önkormányzatok szerepvállalásának növekedése  Fiskális decentralizáció
o Közszolgáltatások biztosítása és ezek szervezése

13. tétel
Államháztartástan
A kormányzat gazdasági funkciói
Szabályozási,
magánszektor allokációs, stabilizációs,
gazdálkodási hasonlóságairedisztribúciós funkciók
és különbségei, jellemzői,a közszektor
„3E” jelentése, és
piaci szerkezet
torzulásai, információs aszimmetriák, externáliák kezelése, meritorikus, dimeritorikus javak,
versenyképességi faktorok, piaci döntések, politikai döntések összehasonlítása
AZ ÁLLAM FUNKCIÓI

Adam Smith: a külső védelem és a belső rend biztosítása; az igazságszolgáltatás és bizonyos közintézmények
(amelyeket az egyéneknek nem érne meg fenntartani) működtetése, klasszikus funkciók
Abraham Lincoln: ha a magánszféra egy szükséges feladatot nem tud, vagy csak rossz hatékonysággal, vagy
igazságtalanul képes ellátni, társadalmi és szociálpolitikai funkciók
Paul Samuelson(intézményi közgazdász): a hatékonyság, a stabilitás és az igazságosság biztosítása, gazdasági
funkciók

Csoportosítás: kormányzati beavatkozás célja szerint

1. Szabályozó funkció:
- Viselkedési szabályok megalkotása, azok betartásának ellenőrzése, valamint a feladatai ellátásához
szükséges mértékben kényszer alkalmazása az állampolgáraival szemben: Polgári törvénykönyv
(magánjog, értékpapírok stb.), Kereskedelmi törvények (gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok),
Büntető törvénykönyv
- Nem közvetlen erőforrás allokáció
- A társadalmi együttélés intézményesítés és a normák megsértésének szankcionálása
- Normatív szabályozás: a gazdasági együttműködés keretfeltételeinek megteremtése, egységes elvek
szerinti szabályozás pl.: KRESZ, 27% áfa

47
 - Diszkrecionális szabályozás: a gazdasági szereplők, tevékenységek, tranzakciók meghatározott körét
érinti, normatív szabályoktól eltérő szabályozás, kedvező: sertéshús áfa 18%, könyv áfa 5%;
kedvezőtlen: alkohol áfa+jövedéki adó, vám stb.
- Egyedi szabályozás: Meghatározott szereplőkre, vagy javakra vonatkozik.

2. Allokációs funkció:
- az erőforrások társadalmilag kívánatos elosztásának biztosítása (közjavak, magánjavak), a hatékonyság
miatt (piaci kudarc lenne, ha nem az állam végezné a tevékenységet. ) pl: világító torony, közvilágítás,
közút.
o Közjavak: nem rivalizáló fogyasztás és nincs helyettesítő termék
o Magánjavak: rivalizáló fogyasztás és van helyettesítő termék
- A szükségletek bizonyos szegmensében az állam átveszi a piactól az erőforrások elosztását
- A bürokratikus koordinációval biztosítja az erőforrásokat a preferált célok megvalósításához (potyautas
problémát megoldja)
A piac működését korrigáló allokáció (piac hatékonyabban működjön)
- Módosítja a piaci erőforrás- és jövedelemallokációt
- Struktúrapolitikának is nevezik (bürokratikusan határozzák meg, hogy mire mennyit
szánnak) A piac működését pótló allokáció (nem próbálja hatékonyabbá tenni a piacot)
- Állami beavatkozás, ahol a piac nem működik

3. Redisztribúciós (újraelosztási) funkció:

- a nemkívánatos piaci jövedelmi és vagyoni aránytalanságok korrigálása (adóztatás,támogatások,
transzferek) ( az oktatás ne a vagyoni helyzettől függjön, egészségügy, szociális ellátás)
- A redisztribúció az államháztartás egésze által, makrogazdasági síkon megvalósított jövedelem
újraelosztás
-A gazdasági szereplők elsődleges jövedelme egy részének elvonása (centralizáció:
államháztartási bevételek; jellemzően a GDP%-ában)
- Majd ennek meghatározott célokra történő visszajuttatása (újra elosztás: államháztartási
kiadások)
- A piaci mechanizmusból adódó jövedelem- és vagyoni differenciáló hatások mérséklése

4. Stabilizációs funkció:
- kiegyensúlyozott és fenntartható gazdasági növekedés elősegítése, a teljes foglalkoztatottságot közelítő
szint biztosítása
- A gazdasági folyamatokban tapasztalható ingadozások káros hatásainak mérséklése és a pénzügyi
egyensúly biztosítása
- Gazdasági fellendítés: kamatcsökkentés, növekedési hitelprogram, munkahelyi akcióterv
- Gazdasági fellendülés enyhítése: hitelezést korlátozó szabályok
- Általános célja:
o Teljes foglalkoztatottságot közelítő állapot (4%-os munkanélküliségiráta)
o Kiegyensúlyozott, fenntartható növekedés: pénzügyi egyensúly, demográfia szempont
népesség nő, ökológiai fenntarthatóság
o Árszínvonal emelkedésének kordában tartása
o Egyensúly fenntartása
 Belső (költségvetési mérleg)
 Külső (folyó fizetési mérleg)

KÖZSZEKTOR ÉS MAGÁNSZEKTOR GAZDÁLKODÁSI HASONLÓSÁGAI ÉS KÜLÖNBSÉGEI,

„3E” JELENTÉSE

KÖZSZEKTOR MAGÁNSZEKTOR
 Gazdaságosság  Jövedelmezőség
 Hatékonyság  Vállalati érték
 Eredményesség  Piaci pozíció

48
A három
„E”  Gazdaságosság („E”conomy)
A szükséges erőforrásokat a legkisebb költséggel szerezzük meg

 Hatékonyság („E”fectivenes)
Az egységnyi erőforrásra (inputra) eső kibocsátás szintjét jelenti

 Eredményesség („E”ficiency)
Az adott erőforrások felhasználásával előállított kibocsátással elért hatás (outcome), vagyis
annak a kifejezése, hogy az adott közszolgáltatás végül is milyen jóléti többletet eredményezett.

PIACI SZERKEZET TORZULÁSA, PIACI KUDARCOK (A Piac nem hatékony)

A piaci szereplők száma korlátozott
- A piacra lépés költségei miatt
- A különböző technológiák által meghatározott méretgazdaságosság miatt
A technológiák, ágazatok közötti különbözőségei és időbeni változásai a méretgazdaságossági viszonyokat
változtatják
- Egyes esetekben oligopol- és monopolhelyzetek jönnek létre
- Oligopolhelyzet: eltérő K+F igény; nagy költségvonzat

INFORMÁCIÓS ASSZIMETRIÁK

A gazdasági szereplők informáltsága a különböző javak minőségéről az esetek egy részében nem tökéletes.
- Minél összetettebb egy jószág annál nehezebb a minőség megítélése
o Az információszerzés tranzakciós költségei viszonylag jelentősek lehetnek
o E költségek miatt a hozzáférés nem mindenki számára lehetséges, az információ
monopolizálható, magán jószággá alakítható
- Összetettebb esetekben (például egy ház, vagy egy gyártó csarnok megépítése) az ajánlati árak
megismerése jóval összetettebb feladat
- A jövővel kapcsolatos bizonytalanságok is az információs problémák közé tartozik

EXTERNÁLIÁK
Külső gazdasági hatás alatt azt értjük, amikor egy gazdasági szereplő tevékenységével olyan többletköltséget
(negatív externália pl:környezetszennyezés), illetve olyan többlethasznosságot (pozitív externália) okoz, amely
piaci ellentételezése elmarad

49
 a) pozitív externáliák: a tipikus megoldás az állami támogatás, árat kell szabályozni pl: a házamnál
országút épül, a föld értéke nő
b) negatív externáliák: esetén a kormányzattermék díjak, vagy speciális adók kivetésével tudja legalább
részben internalizálni e kedvezőtlen külső hatásokat pl.: termékdíj, környezetterhelési díj, energiaadó,
környezetvédelmi bírság

MEGKÜLÖNBÖZTETETT JAVAK

1. Meritorikus javak: fogyasztását az állam ösztönözni akarja (árat csökkentenek), áfakulcs alacsonyabb
- Pozitív megkülönböztetést jelentenek
- Fogyasztása nem bízható teljes mértékben az egyéni
preferenciákra Ilyen lehet például az ingyenes védőoltás, az erősen
szubvencionált oktatás. Bizonyos esetekben e javak fogyasztását az állam
kötelezővé is teheti.

2. Dimeritorikus javak: fogyasztását gátolják az adók (jövedéki adó, NETA)

- Negatív megkülönbözetést jelent
- A létező egyéni fogyasztói preferenciák ellenére termék díjakkal korlátozza (például dohány, alkohol)
- kategorikusan tiltja bizonyos javak (például drogfogyasztását)

VERSENYKÉPESSÉGI FAKTOROK
1. Gazdasági teljesítmény (kemény tényezők)
- Hazai gazdaság (GO – bruttó kibocsátás, GDP, GNI)
- Nemzetközi kereskedelem (fejlettszolgáltatás, fejletlenipar, export-import aránya,
külkereskedelmi mérleg)
- Külföldi beruházás (tőkevonzó képesség)
- Foglalkoztatottság (aktivitási ráta=foglalkoztatott+munkanélküli/aktív népesség; munkanélküliségi
ráta= munkanélküli/ munkanélküli +foglalkozatott) Teljes foglalkoztatottság <= 4% a munkanélk.
természetes rátája
- Árszínvonal (fejlődés nagyobb infláció, nő a jövedelem, nő a szolgáltatások ára)
2. Kormányzati eredményesség
- Államháztartás: pénzügyi fegyelem: deficit 3%, államadósság a GPD 60%-a; infláció +1,5%; hosszú
távú kamat +2%  túlzott deficit eljárás, terv készítés
- Költségvetési politika
o Neoliberális (jobboldali): adóztatás, adópolitika, a fogyasztási adókon van a hangsúly
 adó: fogyasztási
 progresszivitás: nincs
 tőkejövedelem adója: nincs
 adóztatás módja: normatív
o Keynesiánus: „fizessenek a gazdagok”
 adó: jövedelemadó
 progresszivitás: van
 tőkejövedelem adója: van
 adóztatás módja: diszkrecionális

Államkiadási szerkezetek Neo-liberális Keynesiánus

Állam részaránya GDP-ből kicsi nagy
Allokációs funkció klasszikus közjavak, nem lehet nem csak klasszikus közjavak
kizárni, nincs rivalizálás
Redisztribúció minimális jelentős
Gazdasági befolyásolás, állami nem igen
támogatásokkal

50
 - Intézményes keretek: hogyan osztódnak meg a feladatok a központi költségvetés és az önkormányzat
között
o Decentralizált: problémákat a lehető legalacsonyabb szinten kell megoldani, uniós alapelv:
szubszidiaritás
 Önkormányzatok: bevételi és kiadási önállóság: bevételeit saját maga szerzi, szabad
adóztatás, szabadon dönt, mire költ, allokációs szabadság
o Centralizált: minél magasabb szinten hozzák a döntést, magas működési költségek
- Üzleti környezet: közbeszerzések tisztasága, korrupció
- Társadalmi szerkezet: kormányzat mennyire képes színvonalas munkaerőt előállítani (oktatás,
egészségügy), demográfiában az eltartottak és az eltartók aránya, oktatás minősége: PISA teszt
3. Üzleti hatékonyság
- Termelékenység: 1 dolgozó által hozzáadott érték; GDP/foglalkoztatottak száma
- Munkaerőpiac: képzettség, szoros kapcsolat a munkaerő képzettsége és az aktivitási ráta között
- Pénzügyi szektor: Kevés bank a jó a pénzügyi szektorban, am agyar bankok nem akarnak hitelezni
o Sok bank hátrányai:
 méretgazdaságos szakma: kis bank kockázatos a hitelezésben, mert nem tud több
szektorba befektetni, nagybank tudja szórni a portfólióját több országba.
 bank tulajdonosok tudják, ha ők csődbe jutnak akkor a gazdaság is csődbe megy, erős
zsarolás az állam felé
 monopol, oligopol piac nem ösztönöz fejlesztésre
- A vezetés minőség: magyar menedzsmentben alacsony a bizalom
- Értékrend: A bizalom a fontos
4. Infrastruktúra
- Alap infrastruktúra: út, közművek
- Műszaki infrastruktúra: gyártási dokumentációt le lehet-e gyártani, megvan-e a technológia és a képzett
munkaerő
- Tudományos infrastruktúra: alkalmazott kutatás és alapkutatás aránya, magánkutatás vagy állami kutatás
- Egészség és környezet: várható élettartam, egészségben töltött évek, környezetvédelem
- Oktatásügy: PISA teszt

PIACI ÉS POLITIKAI DÖNTÉSEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

A politikai döntést sok embernek egyidejűleg kell meghozni

 Széles döntési szabadsággal felruházott képviselők
 Nem biztosított automatikusan a választói szándékteljesülése

A politikai döntési folyamatban részt vesznek a döntésben közvetlenül nem érintettek is

 Az érdekek és ismeretek nem megfelelő reprezentálása
 „Racionális tájékozatlanság” a jellemző
o Az egyes szavazó ráhatása a választás kimenetelére és érdekeltsége az adott kérdésben nem áll
arányban a jó döntéshez szükséges információ megszerzésének költségével.
o A választó nem tesz erőfeszítéseket az információ megszerzésére?

Piaci döntés:
A vállalkozásoknak folyamatosan nap mint nap dönteniük kell arról, hogy kinek értékesítsék termékeiket,
szolgáltatásaikat, milyen mennyiségben, milyen árak, feltételek mellett, kitől milyen formában szerezzék be
árukészleteiket, milyen mennyiségben stb. Ezeknek a döntéseknek a támogatására sokféle számítás, elemzés
végezhető.

51
 14. tétel
Államháztartástan
Államháztartási gazdálkodás
az államháztartás
mérleg: alapegyenlete
pénzforgalmi- és annak értelmezése,
és eredményszemlélet, bevételi puha költségvetési
szerkezet korlát,
jellemzése, költségvetési
implicit adók,
kormányzati
funkciók finanszírozása, kiadások besorolási
fiskális decentralizáció, szubszidiaritás elve lehetőségei, az önkormányzati rendszer főbb jellemzői,

Az államháztartási gazdálkodás:
 Az államháztartás alapegyenlete:
T(a) + T(y) < = > G +TR +N
 T(a) = autonóm adók, alapja nem függ a nemzetgazdasági jövedelem termelésétől és
realizálásától vagyonadó vagy fejadó. Ez utóbbi olyan egyösszegű adó, ami sem
adófizető bevételétől sem a kiadástól nem függ. (ciklus érzéketlen)
 Vagyonadó: építményadó, telekadó, közműadó, gépjárműadó
 T(y) = jövedelemfüggő adók, magukba foglalják a közvetlen és közvetett adókat,
amelyek bevételképződés és a költségvetési tervezés szempontjából különbözőképpen
viselkednek ( ciklusfüggő adók sok ha fellendülés van, kevés ha recesszió),
recesszió idején korábbi megtakarításait feléli
 Közvetlen: jövedelem
 Közvetett: termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás
 G = kormányzati vásárlások (államapparátusra költ, beruházás)
 TR = viszonzatlan pénzátutalások (társadalmi transzfer, másra költ az állam)
 N = hitelkamatok

Puha költségvetési korlát:

 Az államháztartás költségvetési korlátja puha:
 Kiadásait nem határolják be, nem korlátozzák bevételeit
 Az államháztartás bevételeit és kiadásait a fiskális politika határozza meg
 E politika autonómiája a kiadási oldalon erősebb
 Az államháztartás kiadásai autonómnak tekinthető abban az értelemben is, hogy nem
mutat együttmozgást a GDP alakulásával

Költségvetési mérleg:
 A költségvetési mérleg készülhet pénzforgalmi szemléletben
 Csak a pénzmozgással járó tranzakciókat mutatják ki, így bevételnek számít
mindazon pénzmozgás, amely a beszámolási időszakban teljesült.
Pénzbevételek és pénzkiadások, mennyivel változik a pénzünk.
 Kiadás az adott időszakban teljesült kifizetés
 Ebben a szemléletben a költségvetés pozíciója nem mutatja az állam vagyoni
helyzetének változását.
 Eredmény szemléletben:
 Lényege, hogy abban a gazdasági eseményt a gazdasági érték
keletkezésekor, átalakulásakor, átadásakor, megszűnésekor rögzítik, nem
pedig a pénzügyi teljesítéskor. Teljesítmények és ráfordítások, mennyivel
változik a vagyon.
 Ebben a szemléletben rögzített kiadás az állam vagyonát csökkenti, a bevétel
pedig növeli
 Unió eredményszemléletet használ, Magyarországon van
eredményszemléletű és pénzforgalmi szemléletű mérleg is .

A költségvetési mérleg tagolása, sajátosságai, tételeinek tartalma:

 Az immateriális javak összevontabb információit az indokolja, hogy a költségvetési

szerveknél nem fordul elő üzleti vagy cégérték, az alapítás-átszervezés költségeinek
kimutatása pedig nem a vállalkozási körben megszokott módon számolandó el. A
kísérleti fejlesztés a költségvetési szervek szűk körére jellemző, ezért e tevékenység
aktivált értékét az egyéb immateriális javak között mutatják ki.

52
  A műszaki berendezések, gépek, járművek külön tételként történő kimutatása nem
indokolt, mert azok az eszközök nem jellemzik tevékenységüket.
 A készletek csoportjából hiányzik a “készletekre adott előlegek” tételsor. Ilyen
tevékenység hatását a költségvetési szervek a mérlegben nem mutathatják ki.
 Jellemző követelésfajta az adósokkal szembeni állomány.
 A költségvetési szervek mérlegéből hiányoznak a váltókövetelések, az alapítókkal
szembeni követelések, a jegyzett, de még be nem fizetett tőkekövetelések.
 Az intézményeknél lévő értékpapírok jellemző csoportját a kincstárjegyek adják. A
jövőben arra lehet számítani, hogy a költségvetési szerveknél a kárpótlási jegyekből
jelentős állomány képződik. Ezért kiemelten tartalmazza a mérleg a kárpótlási jegyek
és a kincstárjegyek állományának értékét.
 A Pénzeszközök mérlegfejezetben a pénzeszközök csoportosítása azok jellege szerint
történik.
 Az intézmények mindennapi munkájában gyakran előfordul, hogy olyan feladatot is
el kell látniuk, amelyek nem képezik szorosan vett költségvetési tevékenységüket.
Ezekkel kapcsolatos pénzeszközöket az “idegen pénzeszközök számlái” között
mutatják ki.

Bevételi szerkezet jellemzése:

1. Rendszeres : A magánszektorból származó közjogi bevételek:
o Adójellegű bevételek: kényszer jellegű és közvetlen ellenszolgáltatás nélküli

 Adók: Az adó az állam által egyoldalúan megállapított, kényszer útján

behajtható, közvetlen ellenszolgáltatás nélküli állami bevétel.
 Autonóm adók: gazdasági ciklustól függetlenül mindig
befolyik, építmény adó, telek adó
 Közvetlen adók: jövedelmet adóztat
 Közvetett adók: termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást
adóztat
 Explicit adók: jövedelem, vagyon, fogyasztás
 Implicit adók: seignorage, inflációs adó, kötelező tartalékok
 Járulékok: Az adón felül a fizetésből havonta kötelezően levont összeg.
Kényszerjellegű, de jár érte ellenszolgáltatás

- A járulékok fajtái: nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék

(pénzbeni eg. bizt. járulék és természetbeni eg. bizt. járulék)
 Hozzájárulás: egészségügyi, szakképzési, rehabilitációs  meghatározott célra
megy a pénz
 Vám

o Nem adójellegű: állami szolgáltatások

 Illetékek: vagyonszerzési, eljárási illeték
 állam által önállóan megállapított bevételek
 amiket közkiadások fedezésére fordítanak
 összekapcsolva bizonyos állami szervek szolgáltatásaival; de ez
nem értékarányos pl:vagyonszerzési illeték
 szükség esetén kényszer útján behajthatók
 Díj: állami szolgáltatások igénybevétele
 Bírság büntetés: nem szabálykövető magatartás után
2. Eseti jellegű bevételek
 A magángazdaságból származó, a piacon realizált bevételek
 Az állami vagyon hasznosításából származó bevételek (osztalék állami
részesedésből), kamatjövedelem (vállalatoknak nyújtott hitel), támogatás,
privatizációs bevételek (vagyontárgy eladás)
 Szolgáltatások térítési díjai
 Állami monopóliumokból és koncesszióból származó bevételek
 Hitelfelvétel és a különböző adományok : ha a közhatalmi bevétel nem elegendő, a
GDP 3%-ánál nem lehet több

53
 Kormányzati funkciók finanszírozása:
 Adófinanszírozás
 Díjfinanszírozás
 Hitelfinanszírozás
 Adó- vs. Díjfinanszírozás:
 Adó és díj különbsége:
 A döntés politikai, mindkét értelemben
 Használati díjak funkciói
o Hozzájárulás
o Keresletszabályozás
o Információszerzés

Kiadások besorolási lehetőségei:

 Az államháztartás kiadásai jelentik az allokációs és elosztási funkció érvényesítésének
fő eszközét
 Jelentős mértékben segítik a stabilizációs funkció érvényesülését
 A kiadási oldal tételei is több szempont szerint csoportosíthatók:
 Makroökonómiai hatás
 Államháztartási statisztika

Makroökonómiai hatás:
 Igazgatási, védelmi és adminisztratív kiadások
 Anyagi és humán szolgáltatások biztosításával a különböző infrastruktúra elemek
fenntartásával kapcsolatos működési és beruházási kiadások
 Háztartásoknak biztosított pénzügyi transzferek
 Vállalati szektornak nyújtott transzferek:
 A szabad felhasználású transzferek csak az adott szereplők diszponibilis
jövedelmét növeli és nem biztos, hogy teljes összegével növeli a keresletet

Államháztartási statisztika:
 Adminisztratív csoportosítás:
 A tervezés, végrehajtás és zárszámadás szervezeti egységei szerint különféle
előirányzatok szerint összesíti a kiadásokat
 Közgazdasági csoportosítása:
 Bér-, bérjellegű kiadások és az ezekhez kapcsolódó közterhek
 Beszerzési, szolgáltatásvásárlási kiadások
 Transzferek, amelyek lehetnek szociális jellegű kifizetések és vállalati
támogatások
 Beruházási vagy pontosabban felhalmozási kiadások és a kamatfizetések
 Funkcionális vagy ágazati besorolás:
 Az elosztás tartalmát, célját mutatja meg, vagyis a csoportosítás a
különböző szakfeladatokra épülve.

A magyar önkormányzati rendszer főbb jellemzői

- 3178 önálló önkormányzat, ebből 19 területi (megyei) és a fővárosi, 23 megyei jogú város;
- A főváros kétszintű, 23 kerület és a fővárosi közgyűlés;
- Az önkormányzati költségvetési szektor kiadásai az éves GDP 12%-át jelentik, amely az
államháztartási kiadások 24%-ának felel meg,
- Az Ötv. kötelező és önként vállalt feladatokat különböztet meg.
o Az ún. kötelező feladatok
- egy része valóban helyi feladat (útfenntartás, temetők, közvilágítás, településüzemeltetés stb.);
- más részük azonban delegált (közoktatás, gyógyító ellátás stb.)
- Σ túl sok a kötelező feladat, méretgazdaságossági problémák

- Társulások törvényi lehetősége megvan, törvény az önkéntes többcélú kistérségi társulásokról,

- A nem költségvetési rendben gazdálkodó önkormányzati gazdasági

szervezetek nem konszolidálódnak a költségvetési szektor
pénzügyi kimutatásaival. Ezek szerepe a nagyvárosoknál
kiemelkedő.

54
Az alapvető gazdálkodási döntések a képviselőtestületnél.

- Bizottsági rendszer.
- Viszonylag „gyenge” polgármester.
- Társulások, körjegyzőségek, többcélú kistérségek (önkéntesek, nem közigazgatási egységek,
adókivetési joguk nincs) a döntéshozatal a kistérségi tanács, más a döntéshozatali mód a működési és
a fejlesztési döntéseknél.

Az önkormányzatok közjogi bevételei:

- Helyi adók, a helyi iparűzési adó 85%-os részesedése országos átlagban.

- Megyei önkormányzat kivételével minden önkormányzat kivethet helyi adókat.
- Vagyonátruházási illetékek: megyei önkormányzatok és megyei jogú városok bevételei.

Önkormányzati rendszer költségvetésének bevételi szerkezete:

- Saját folyó bevétel 26%, ebből helyi adók 13%, illetékek 2%
- Saját eszköz értékesítés 9%
- Megosztott adók 17%
- Állami támogatások 31%
- Átadott közpénz 14%
- Hitel 3%

Önkormányzati szektori kiadási szerkezete:

- Közgazdasági csoportosítás: személyi, dologi, beruházások, transzferek, adósságszolgálat
- Funkcionális csoportosítás: állami funkciók, jóléti funkciók, gazdasági és egyéb funkciók

Fiskális decentralizáció:
A decentralizációt alkalmazó országokban a kormányzati rendszer alsóbb szintjei önálló feladatokkal
(kompetenciákkal) és érdemi költségvetési önállósággal rendelkeznek. A decentralizáció sikeresen kerül
alkalmazásra a liberális kultúrafinanszírozást alkalmazó országok közül Nagy-Britanniában, a skandináv
országokban és a fiskális föderalizmust alkalmazó Németországban, mely utóbbi ország sok tekintetben inkább a
koordinált szemléletet valósítja meg a gyakorlatban
„A fiskális föderalizmus (decentralizáció) olyan közigazgatási rendszer, ahol az országon belül a bevételeket
előteremtő hatalmi jogosítványok és a kiadási programok meghatározása különböző kormányzati szintek között
megosztásra kerülnek” (Vigvári, 2000:163).
Összegzésként elmondhatjuk, hogy a fiskális föderalizmus nemcsak egy gazdasági rendszert, de egy szemléletet
is jelent, melyben a központi kormányzati és helyi önkormányzati szintek közötti feladatmegosztást,
forrásallokációt és döntéshozatali hatáskör átruházását (empowerment) kell kiemelni.

Szubszidiaritás elve:
Az az elv, mely szerint minden döntést és végrehajtást a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol a
legnagyobb hozzáértéssel rendelkeznek.

A szubszidiaritás elvének általános jelentése és célja egy bizonyos fokú függetlenség biztosítása egy alacsonyabb
szintű hatóság számára egy magasabb szintű szervvel szemben, különösen egy helyi hatóságnak a központi
hatósággal szemben. A hatalom különböző szintjei közötti hatáskörmegosztásról szól tehát, amely elv a
szövetségi rendszerű államok intézményi alapjául szolgál. Az Európai Unió keretében alkalmazva a
szubszidiaritás elve az Unió nem kizárólagos hatáskörei gyakorlására szolgáló szabályozási kritérium. A
szubszidiaritás elve kizárja az Unió beavatkozását azokban az esetekben, amikor egy kérdést a tagállamok
központi, regionális vagy helyi szinten hatékonyan tudnak szabályozni, valamint feljogosítja az Uniót hatáskörei
gyakorlására azokban az esetekben, amikor a tagállamok egy tervezett intézkedés célkitűzéseit nem tudják
kielégítő módon megvalósítani és az uniós szintű fellépés hozzáadott értékkel járhat.

55
 15. tétel
Semleges bankügyletek
Fizetési forgalom, fizetési módok, Giro rendszerek, banki kötelezettségvállalások,
bankszolgáltatások

Magyarországon 1987 előtt nem működtek fizetési és értékpapír elszámolási rendszerek.

Fizetési rendszer:
Pénzforgalom: a fizetési műveletek összessége, beletartozik a készpénzforgalom, a bankszámlákat
érintő be- és kifizetési forgalom és a készpénz nélküli fizetést lehetővé tevő pénzforgalmi szolgáltatások.
A fizetési rendszer funkciója: a gazdaság különböző szereplői között megvalósuló pénzügyi tranzakció
lebonyolítása. E rendszer áthidalja a fizikai távolságokat és az időbeni eltéréseket, csökkenti annak tranzakciós
költségeit. Minél fejlettebb a fizetési rendszer, annál kisebb a tranzakciós költségek és kockázatok.
Hatásai:
 Egészséges gazdaságban javítja a gazdaság működését
 Növeli a pénz forgási sebességét
 Egyensúlyi zavarok esetén a feszültségek közvetítője
 Csökkenti a sorban állást (csak akkor tud fizetni, ha egy másik pénz beérkezik)
♣ Magyarországon 1987 előtt nem fizetési és értékpapír elszámolási rendszerek. Az MNB vezette a
gazdálkodó szervek számláit, és bonyolította le a vállalatok számlapénzforgalmát (egyszintű
bankrendszer elvei szerint). 1987 után is kulcs szerepe volt az MNB-nek a rendszer kialakításában,
mert az ő tulajdonában vannak ezek a szervek.
A fizetési rendszerek alaptípusai:
 Nettó elszámolás:
o Az elszámolás és a kiegyenlítés két lépésben, speciális szabályok szerint történik.
o Ez a rendszer lényegesen kisebb technikai likviditást igényel, mint a bruttó.
o A rendszerben a nemfizetés kockázata nagyobb. (dominóhatás)
 Bruttó elszámolás:
o Az elszámolás és a kiegyenlítés egy időben történik. Amennyiben van elegendő
fedezet, akkor a tranzakció a küldés időpontjában véglegessé válik.
o Jelentős technikai likviditási igénye van.
o A nem fizetések kockázata alacsony.

A fizetési rendszer résztvevői:

 Pénzügyi intézmények:
 Hitelintézetek (bankok, szövetkezeti és szakosított hitelintézetek, külföldi hitelintézet
magyarországi fióktelepe)
 Pénzügyi vállalkozások (itt számlát nem lehet vezetni és nem gyűjthet betétet;
Hitelintézeti elszámolóház, Pénzügyi holdig társaság, Külföldi pénzügyi vállalkozás
magyarországi fióktelepe)
 Befektetési szolgáltatások (értékpapír szolgáltatások)
 GIRO Elszámolás forgalmi Rt. :
Tulajdonosai hitelintézetek, az MNB és a KELER Rt. pénzügyi szerepet nem játszik a
rendszerben, az adott forgalom lebonyolítása és a központi adatfeldolgozó rendszer
működtetése a feladata. A Bankközi Klíringrendszer (BKR) üzemeltetője.
 Központi Elszámolóház és Értéktár Rt. KELER Rt.:
Kezeli a fizetési rendszer napközbeni likviditását biztosító értékpapír fedezeteket és a
kapcsolódó információs rendszert. A nyilvánosan kibocsátott értékpapírok központi értéktára.
1. KELER Központi Szerződő Fél Zrt: kizárólagos tevékenységként végzi, hogy az
ügyletbe lépő mindkét partnerrel szemben teljesítő fél lesz, és garantálja a
teljesítést.
 GIRO Bankkártya Rt.:
Nincs pénzügyi szerepe a rendszerben, birtokolja az egyetlen magyarországi kártyavédjegyet
(GBC). Tagjai (16 tag) számára bankkártya elszámolási szolgáltatásokat nyújt. A készpénz-
helyettesítő fizetési eszközökkel végzett fizetési műveletek lebonyolítását végzi.
 Magyar Posta Rt.:
Nem vezethet pénzforgalmi számlát ügyfelei számára, készpénzfizetési szolgáltatásokat nyújt.

56
  Magyar Államkincstár (MÁK):
Kb. 2000 költségvetési intézmény számára nyújt bankszámla-vezetéshez hasonló
szolgáltatásokat a költségvetés által finanszírozott tevékenységekhez kapcsolódó kifizetések
céljaira. (Előirányzatok)
 Az MNB:
 Mint szolgáltató → ő maga is vezet számlákat
 Mint felvigyázó → biztonságos működést biztosít
 Mint szabályozó → a szabályokat ő határozza meg
 Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF):
Célja a fizetési rendszer zavartalan és eredményes működése: átlátható üzleti folyamatok,
tisztességes verseny
 Magyar Bankszövetség:
Törvény és jogszabályalkotásban vesz részt
 Fogyasztóvédelem:
Célja a problémás ügyek bíróságon kívüli elintézése
Magyar belföldi fizetési rendszer:
 Bankközi Klíring Rendszer (BKR)
 Késleltetett elszámolású, fedezetvizsgálatot is végző bruttó rendszer.
 Sok, kis összegű fizetések elszámolása
 2 elszámolási ciklus
 Résztvevők: MNB, hitelintézetek, GIRO Rt., KELER Rt.
 Valós idejű bruttó elszámolás (VIBER)
 A kiegyenlítés és az elszámolás mozzanata időben nem válik el egymástól. Sürgős,
nagy összegű bankközi fizetési megbízások kiegyenlítése és elszámolása.
 Résztvevők: hitelintézetek, KELER Rt. Magyar Államkincstár, MNB

Jellemzők VIBER BKR

Működtető MNB Giro Elszámolás forgalmi Rt.
Elszámolási mód Valós idejű elszámolás Kötegelt elszámolás
Működtetés ideje Napközben Éjszaka
Elszámolási elv Bruttó Hibrid
Feladata Piaci műveletek fizetési Banki ügyfelek megbízásainak
forgalmának lebonyolítása. Ép teljesítésére szolgál. (Azonnali és
elszámolási műveleteket, csoportos beszedési megbízás,
jegybanki terheléseket és váltóbeszedés, csekk elszámolás)
jóváírásokat kezel.

Fizetési módok:
 Készpénzfizetés: azonnali lebonyolódás, hamisítás és rablás veszélye
 Készpénz emisszióért az MNB a felelős, az érmékért a Magyar Pénzverő Rt.
 Készpénzkímélő- és helyettesítő fizetési módok: a pénz valós fizikai formájában nem vagy csak a
ki/be fizetéskor jelenik meg
 Átutalás
 Egyszerű átutalás
 Csoportos átutalás
 Beszedési megbízás
 Azonnali (inkasszó)
 Csoportos
 Okmányos meghitelezés (akkreditív)
 Csekk
 Bankkártya
 Betéti kártya
 Hitel kártya
 Egyéb fizetési módok:
 Kereskedői kártyák
 Postai eszközök:
 Készpénz átutalási megbízás (sárga csekk)
 Belföldi postautalvány (rózsaszín csekk)
 Kifizetési utalvány

57
Fizetési módok időigénye és költségei:
 Készpénz: azonnali lebonyolódás, magas tranzakció költség. Kockázata hamisítás és rablás.
 Készpénz kímélő módok: lebonyolítása technikafüggő, fajlagos költsége kisebb, időigénye van.
Kockázata a hamisítás, nem fizetési kockázat, működési kockázat.
 Átutalás, inkasszó: lebonyolítás technikafüggő, működési kockázat, nem fizetési kockázat és
csalási kockázat merül fel.

Semleges bankműveletek:
Minden olyan bankművelet semleges, ami nem tartozik az aktív illetve a passzív bankműveletek közé. Mérleg
alatti tételeknek is nevezik őket.

Mérlegen kívüli tevékenységek:

1. Kötelezettségvállalások: a bank vállalja, hogy valamely jövőbeni időpontban finanszírozni fog
2. Bankszolgáltatások: azon pénzügyi szolgáltatások, melyeket a hitel-betét üzletágon kívül a bank még
ellát. A legfontosabb a készpénz nélküli fizetési forgalom lebonyolítása!

Kötelezettségvállalások:
I. Kereskedelem finanszírozása:
 A vevő fizetőképességét erősíti
 Banki kötelezettség vállalás
 Formái: kereskedelmi garancia, elfogadvány hitel és kereskedelmi akkreditív
1. Kereskedelmi garancia -> Bankgarancia
 A vevő fizetőképességét vizsgálni kell
 A vevő garancia díjat fizet
2. Elfogadvány hitel (akcept hitel)
 Bankgarancia, mely váltó formát ölt
 Normál esetben nem kerül sor hitelnyújtásra
 A vevő fizetéséért a bank vállalja a kötelezettséget
 A bank kényszerhitelezővé is válhat, a vevő nemfizetése esetén
 Számos előnye van a szállító számára
3. Akkreditív: a külkereskedelemben alkalmazott fizetési mód. Lényege, hogy a "nyitó bank"
a vevő megbízásából fizetési ígéretet ad az exportőr javára. A fizetés teljesítésének
feltétele, hogy az exportőr az előírt okmányok bemutatásával igazolja a szerződés szerinti
teljesítést. Alkalmazzák még több évet igénybe vevő beruházások finanszírozásánál is.

II. Hitelnyújtási kötelezettség vállalások:

 Rendelkezésre tartás
 Rendelkezésre tartási jutalék
1. Hitelkeret
2. Rulírozó hitelszerződések:
 Hitelszámlához kapcsolódik
 Limit kerül előírásra
 Rövid lejáratú finanszírozás eszköze
3. Készenléti hitel:
2. Hosszú lejáratú, a folyósítás több ütemben történik.
3. Részletei folyósítása feltételhez kötött (beruházási készöltségi fok)
4. A pénzt a beszállítóknak utalják, nem pedig a hitelfelvevőnek.
4. Értékpapír ügyletek:
 Kötvénykibocsátás (banki kötelezettség vállalással)
 Értékpapírosítás:
 Célja, hogy az egyedileg kis összegű illikvid követeléseket likviddé,
pénzpiacon eladhatóvá tegye
 Magyarországon előfordulása nem jellemző

Bankszolgáltatások:
 Pénzügyi intézmény: hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás, melyek a pénzügyi szolgáltatások
végzésére jogosultak.

58
  Hitelintézet: az a pénzügyi intézmény, amely meghatározott pénzügyi szolgáltatások közül
legalább az alábbiakat végzi:
 Betétgyűjtés
 Hitel vagy pénzkölcsön nyújtása
 Elektronikus pénz kibocsátása
Kizárólag a hitelintézet jogosult:
 Betétgyűjtésre
 Pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására
 Készpénz helyettesítő fizetési eszközök kibocsátására
 Pénzváltásra
Hitelintézeti rendszer
elemei:
 Bankok
 Szakosított hitelintézetek
 Szövetkezeti hitelintézetek
 Külföldi hitelintézet fióktelepe
 Pénzügyi vállalkozás: a hitelintézetek 4 felsorolt típusa mellett, illetve azok kiegészítése
céljából működnek, hitelintézeten kívüli jogi személy, a meghatározott pénzügyi szolgáltatások
közül csak egyet vagy azok egy meghatározott körét végezhetik, pl.: pénzügyi holding,
hitelintézeti elszámoló ház.

Hitelintézeti tevékenységek tartalma:

 Aktív bankügyletek
 Passzív bankügyletek
 Értékpapírokkal végzett ügyletek
 Deviza- és valutaügyletek
 Fizetési forgalommal kapcsolatos bankügyletek
 Egyéb bankügyletek
Hitelintézetek által nem vagy csak korlátozottan végezhető szolgáltatások:
 Biztosítás ügynöki tevékenység
 Árutőzsde ügynöki tevékenység
 Befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység
 Hitelintézeti tevékenységen kívül más üzletszerű tevékenység

16. tétel
Bankügyletek
Hitelfajták, hitelezés menete
hitelek csoportosítása, hitelezés menete, hitelkérelem felépítése, hitelminősítés, fedezetek
fajtái és jogi érvényesítésük, scoring, rating

Aktív bankügyletek keretében a bank pénzkihelyezést végez, így követelése keletkezik a hitelfelvevőkkel
szemben. A hitel kihelyezést a bankok általában passzív bankügyletekből (betétekből) finanszírozzák.
A hitel nem más, mint pénzeszközök ideiglenes átengedése kamatfizetés ellenében, melynek során a szolgáltatás
és ellenszolgáltatás időben elválik egymástól. Szerepe a gazdasági életben:
1. A gazdasági szereplők bevételei és kiadásai időben eltérnek egymástól
2. Hitel nélkül a gazdálkodók folyamatos termelése nem lenne biztosított:
 A magas készpénzállomány visszavetné a jövedelmezőséget
 A beruházások elhalasztása a technikai haladásnak szabna gátat
3. A betétesek szempontjából:
 A hitelkamat és jutalékbevételek → banki bevételek
 A betétek kamata csökken → csökken a megtakarítási kedv
Hitelek csoportosítása:
1. Fedezet szerint:
 Személyi hitelek:
 Biankó hitelek: nincs tárgyi/személyi fedezet
 Kezes hitelek: magánszemély vállal felelősséget (Egyszerű vagy készfizető:
a bank egyből fordulhat hozzá)
 Váltó leszámítolási hitelek: Váltót állít ki az ügyfél, így gyorsabban behajtható
a hitel
59
  Reálhitelek:
 Lombard hitelek: tágabb értelemben olyan rövid lejáratú hitelek összefoglaló
neve, amelyek biztosítéka valamilyen forgalomképes ingó dolog. Szűkebb
értelemben értékpapír-letéttel vagy forint-, devizabetéttel fedezett
kézizáloghitel.
 Cessziós hitelek: átruházott hitel esetén az ügyfél saját követelését, vagy
annak egy részét ajánlja fel a hitel fedezeteként.
A hitel fedezete tehát a számlakövetelés lesz, ezért a bankok gyakran
előírják, hogy a számlakövetelés adósa tudjon a hitelről és a tartozását
közvetlenül a banknak fizesse.
 Jelzáloghitelek: ingatlan a fedezete
2. Lejárat szerint:
 Rövid táv: 1 évnél rövidebb futamidő
 Közép táv: 1-5 év közötti futamidő
 Hosszú lejárat: 5 évnél hosszabb futamidő
3. Technikai forma szerint:
 Folyószámlahitel: keretösszeget határoz meg a bank, így az ügyfél a számláján lévő
pénztől többet is felvehet, nincs szükség külön hitelszámlára.
 Rulírozó hitel: egy meghatározott keretösszeget bocsát a bank az ügyfél rendelkezésére,
melyet szabadon felhasználhat egy adott időszakban. Itt viszont külön hitelszámla
szükséges.
 Készenléti hitel: folyósítása részletekben történik, általában beruházási hitelnél
jellemző.
 Eseti hitel: rövid lejáratú, általában forgóeszköz hitel.
4. Döntési szint szerint:
 Bankfiók hatásköre: a bankfiókvezető dönt róla
 Központi hitelosztály hatásköre: általában Budapestre küldik
 Igazgatói hatáskör
 Igazgatótanácsi hatáskör
 Közgyűlési hatáskör: évente 1 gyűlés
5. Kamatláb szerint:
 Fix kamatozású
 Változó kamatozású: pl: bázis kamat + BUBOR, LIBOR, EURIBOR
 Diszkont kamatozású
6. Devizanem szerint:
 Forint
 Deviza:
 Olyan hitel, melynek összegét nem forintban, hanem valamely más
pénznemben határozzák meg.
 Alkalmazott árfolyamok:
o Folyósításkor: deviza vételi
o Törlesztéskor: deviza eladási
 Vételi árfolyam < eladási árfolyam
 Vételi árfolyam – eladási árfolyam = árfolyamrés
 Konverziós díj: Különböző pénznemek közti átváltás díja.
 Veszélyes! A tőketörlesztés és a kamatfizetés nagysága is változhat,
gyakrabban változhat a kamatláb, árfolyam gyengülés esetén növekedhet a
havi törlesztőrészlet is.
7. Ágazat szerint:
 Ipari
 Mezőgazdasági
 Szolgáltató
 Kereskedelmi
 Állami
 Lakossági
8. Hitelcél szerint:
 Beruházási hitelek
 Tartós forgóeszköz finanszírozási hitelek (tőke helyettesítésre)
 Átmeneti forgóeszköz hitelek

60
 9. Hitelfelvevő szerint:
 Lakossági
 Vállalati
 Költségvetési
 Bankközi (a bankok egymást finanszírozzák)

Diákhitel: Jogosult:
 Felsőfokú intézmény adott képzési időszakra bejelentkezett hallgatója
 A hiteligénylőnek nincs másik érvényes hitelszerződése
 Bejelentett lakcíme van
 40 év alatti
 Magyar állampolgár

Hitelezés menete:
1) Tájékozódás szakasza
 Információs csatornák
 A hitelfelvétel lehetősége
 Az igényelhető hitelösszeg
 A hitelbírálat időtartama
 Szükséges biztosítékok
 A hitelezés egyéb feltételei
2) Felkészülés a hitelkérelem benyújtására
 A biztosítékok felmérése
 A hitelkérelem szükséges mellékleteinek beszerzése
 A „cégszerű” aláírás szerepe
 A hitelkérelem mellékletei:
 Cégkivonat (30 napnál nem régebbi)
 Társasági szerződés, alapító okirat
 Aláírási címpéldány
 Éves beszámoló (auditált)
 Nyilatkozatok (NAV, TB)
 Biztosítékokra vonatkozó okiratok (tulajdoni lap, MOKK)
3) Hitelkérelem benyújtása:
 Tételes ↔ áttekintő ellenőrzés
 Hitelkérelem elbírálása:
 Hagyományos: komplex elemzés, ratingen alapul
 Egyszerűsített: nagy tömegű, nem nagy összegű hitelek elbírálása.
Algoritmuson alapul.
 Gyorsított: egyszerűsített hitelbírálatot is jelent egyben
 EZ A TÉTELBEN VOLT, DE NEM TALÁLTAM SEHOL MÁSHOL:
A credit scoring1 olyan döntési modellek és mögöttes módszereik együttese,
amelyek segítik a hitelezőt a hitelnyújtásban. A credit scoring technikák
megbecsülik egy adott ügyfél hitelezésének kockázatát.
4) A kérelem átvétele, a minősítés
 Objektív szempontok: a pénzügyi kimutatások adataiból nyerhető mutatószámok
(tőkeösszetétel, vagyonösszetétel, jövedelmezőség, befektetések és céltartalék,
likviditási helyzet, egyéb mutatók)
 Szubjektív szempontok: az ügyfelek gazdálkodását jellemző, nem számszerűsíthető
minőségi ismérvek.
5) Egyéb forrásból származó információk:
 Banki kapcsolatok
 Vállalkozói „magatartás” vizsgálata
 Korábbi hitelkérelmek sorsa
 Korlátlanul felelős tulajdonos, mint magánszemély banki kapcsolatainak vizsgálata
 Központi hitelinformációs rendszer vizsgálata
6) Felhasználható adatbázisok:
 DATAX  Igazolások
 BAR  Földhivatal
 Sajtófigyelés  MOKK
 Opten

61
 7) Döntés a hitelkérelemről:
 Elfogadás
 Elutasítás:
5. jogszabályba ütköző célt szolgál
6. a bank csak meghatározott ügyfeleket szolgál ki
7. az ügylet túl kockázatos
8. nincs elegendő biztosíték
9. instabil vagyoni helyzet
10. köztartozás áll fenn
 Elfogadás eltérő összeggel és/vagy egyéb kikötésekkel

Rating módszer, a kérelem vizsgálatára:

11. Ügyfél és partnerminősítési rendszer, mely hosszú évek tapasztalata alapján alakult ki.
12. Objektív és szubjektív szempontok vizsgálata → adós osztályba sorolása.
13. Munkaigényes eljárás, így jelentős kockázatvállalásnál alkalmazzák.
14. Számszerűsíthető tényezők:
 adatok forrása az auditált beszámoló
 A nemfizetés kockázatát előre vetítő tényezők kiemelése
 Az adatok elemzése mutatószámok képzésével történik, majd ezek benchmark
értékekkel való összevetésével.
15. Mérhető tényezők: (fentebb leírt objektív mutatószámok)
 Tőkehelyzet, tőkeösszetétel
 Vagyoni helyzet, vagyoni szerkezet
 Jövedelmezőség
 Tartalékok
 Likviditás
∑ pontszám
16. Minőségi tényezők:
 Tulajdonszerkezet, vezetés, annak megbízhatósága
 Piaci helyzet, piac szerkezete, versenytársak, partnerek, piaci kockázatoknak
kitettség
 A vállalkozás fejlődése
 Bankkapcsolatok
∑ pontszám

Scoring, mint minősítési rendszer:

17. Egyszerűbb fizetőképesség minősítés
18. Kisebb összegű kockázat vállalásnál alkalmazzák
19. Két kimenetele lehet: hitelképes, vagy nem hitelképes
20. Fizetőkészséget és fizetőképességet meghatározó faktorok vizsgálata:
21. jövedelem, életkor, foglalkozás
22. telefonszámla, közüzemi számla
23. számlatörténet

Fedezetek fajtái és jogi érvényesítésük:

A biztosítékok csoportosítási lehetőségei:
 Fő önálló biztosítékok:
 Alacsony kockázatú
 Nem alacsony kockázatú
 Kiegészítő biztosítékok

I. Dologi biztosítékok II. Személyi biztosítékok Egyéb biztosítékok

1. Zálogjog dolgokon 1. Kezesség 1. Engedményezés
a.) Jelzálogjog a.) Egyszerű kezesség
- ingatlanon b.) Készfizető kezesség
- ingóságon c.) Váltó- és csekk kezesség
b.) Kézizálogjog
- ingóságon
2. Vagyont terhelő zálogjog 2. Bankgarancia és egyéb garancia 2. Biztosítások

62
 3. Zálogjog jogokon és 3. Külföldi bankári biztosítékok 3. Támogató tulajdonosi
követeléseken (avizált váltó, akkreditív) nyilatkozat
4. Közraktárjegy 4. Biztosítéki kikötések
(euroklauzulák)
5. Óvadék
6. Opció (vételi jog)

A lehetséges biztosítékok fajtái:

 Dologi biztosítékok:
 Zálogjog dolgokon: a zálogtárgy a zálogkötelezett birtokában marad, aki jogosult a dolog
rendeltetésszerű használatára, viszont annak épségét is köteles megőrizni. Nem alapítható zálogjog
a dolog egy részén, és a zálogjog megszűnik, ha elévül a követelés.
 Jogi érvényesíthetősége: felszámolási eljárás során a zálogjogos hitelező pozíciója esetében
előnyös kielégítést biztosít. Ha a zálogjog a felszámolási eljárás megindulása előtt keletkezett:
Vételár – megőrzés költségei – értékesítés költségei – felszámolói díj = fordítható a kielégítésre,
értékesítést követően haladéktalanul köteles a követelés kiegyenlítésére. Vagyont terhelő zálogjog
esetén a vételár 50%-a,
 Jelzálog:
o Ingatlanon:
× ingatlant csak jelzáloggal lehet elzálogosítani,
×a tulajdoni lapon fel kell tüntetni a követelés összegét és járulékait,
× hitelezési kockázat egyik eszköze,
× külön kockázati tényező a lakott ingatlan fő biztosítékként való elfogadása.
o Ingóságon:
× MOKK-ban való kötelező bejegyzés,
× vonatkozhat olyan dologra is, ami a zálogszerződés után kerül beszerzésre
(hitelből vásárolt gép)
× tárgya, csak pontosan megjelölt, beazonosítható, tartósan a kötelezett
tulajdonában álló dolog lehet,
× fizikailag is ki kell jelölni a zálog tárgyait, és azokat a nyilvántartásba is
bevezetni.
 Keretbiztosítéki zálogjog (speciális):
× ha a felek több követelést is egy jelzáloggal biztosítanak, amelyek a
zálogszerződésben meghatározott jogviszonyból vagy jogcímen keletkeznek.
 Kézi zálogjog:
o Ingóságon: a zálogszerződésen felül a tárgy tényleges átadása is szükséges. Az
átadás harmadik személy kezéhez és a zálogjogosult részére jelképesen is
történhet (pl kulcsok)
 Vagyont terhelő zálogjog: vagyon egészén, vagy annak önállóan működtethető részén lehet alapítani.
 Zálogjog jogokon és követeléseken: alapítható az adós, vagy harmadik személy átruházható
követelésén, vagy az őt megillető jogon is lehet alapítani.
× zálogtárgyból való kielégítési jog megnyílta előtt: az elzálogosított követelést csak a
zálogjogosult és a követelés jogosultja kezéhez együttesen lehet teljesíteni.
× tálogtárgyból való kielégítési jog megnyílta után: ekkor a követelést a zálogjog
kötelezettje csak a zálogjogosultnak teljesítheti.
 Közraktárjegy: közraktárban elhelyezett árufeleslegre. Két része van: árujegy és zálogjegy. A
zálogtárgy harmadik személy birtokában van. Zálogjegy forgatása → zálogjog alapítása. A
zálogjog mértéke = zálogjegyen feltüntetett kölcsönösszeg + járulékai.
 Óvadék: bankszámla-követelésen, értékpapíron és egyéb pénzügyi eszközön alapítható, szerződés
útján. Rendelkezés:
a.) a bank szabadon rendelkezhet vele
b.) a bank tartozásba beszámítja
c.) más, egyenértékű fedezettel helyettesíti
d.) ha értéke változik, kiegészítő biztosíték nyújtása vagy kiengedése
Érvényesíthetőség: lejárati időpontja a banki kockázatvállalás időpontjánál
későbbi időpontra essen!
 Opció (vételi jog): fő és kiegészítő biztosíték is lehet, vételárának a vagyontárgy forgalmi értkéhez
kell igazodnia. Árát ÁFA-val növelten kell bemutatni. Felszámolás eljárás megindulásától a

63
 felszámolási vagyon része az opcióba helyezett vagyontárgy is. Ha határozatlan idejű, akkor max 6
hónapig érvényes. Egyébként 5 évre írható maximum.
 Személyi biztosítékok:
 Kezesség: csak írásban köthető, azt jelenti, hogyha a kötelezett nem fizet, a kezes fizet helyette.
 Egyszerű kezesség: a kezes megtagadhatja a teljesítést, ameddig a kötelezetten behajtható.
 Készfizető kezesség: ha rajta követelik, azonnal fizetnie kell. Akkor ilyen típusú, ha: a
felek így állapodtak meg, ha kár megtérítésére vállalták, vagy bank vállalta.
 Váltó- és csekk kezesség
 Bankgarancia és egyéb garancia: egyoldalú jogügylet. Hitelgarancia Rt és Agrárgarancia Rt, a kis-
és középvállalkozásokhitelképességét biztosítják, hogy a bankukkal szemben vállalják a garanciát.
 Külföldi bankári biztosítékok: csak a hitel-visszafizetési garancia tekinthető teljes értékű bankári
biztosítéknak. Avizált váltó, akkreditív és bankgarancia.
 Egyéb biztosítékok:
 Engedményezés: a jogosult követelését szerződéssel másra átruházza. A kötelezettet minden
esetben írásban kell értesíteni, és már az új jogosultnak teljesít. Az a legbiztonságosabb, ami már
teljesített szolgáltatáson alapul.
 Biztosítások
 Támogató tulajdonosi nyilatkozat: az aláíró azt kéri a hitelezőtől, hogy a megnevezett ügyfél által
igényelt hitelt/kölcsönt engedélyezze a kérelmezőnek: puha és kemény változata, a
kötelezettségvállalás súlya alapján.
 Biztosítéki kikötések:
× negative pledge: adós eszközeit a hitelező előzetes hozzájárulása nélkül ne lehessen
megterhelni.
× pari passu: a bank helyzete ne legyen rosszabb, mint más hitelezőé.
× cross default: szerződés felmondási ok a hitelező számára, ha az adós megszegné a
szerződést.
× MAC: lényegi változás a gazdálkodásban, ha olyan változás következik be az adós
gazdasági/jogi helyzetében, ami a bank szerint veszélyezteti a kötelezettség
teljesítésében. Ez esetben a bank a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.

64
17. tétel
Bankügyletek
Passzív bankügyletek, egyéb aktív ügyletek
betétek fajtái, aktív módon gyűjtött források, lízing, faktoring, forfeting, tartozásátvállalás,
váltó

Passzív bankügyletek: legfontosabb tulajdonsága, hogy segítségükkel pótlólagos pénz érkezik a bankba,
amellyel egyidőben tartozása keletkezik a bankoknak azzal szemben, akiktől a pénz érkezik. Vagyis a pénz
tulajdonosával szemben. A passzív bankügyletek során, tehát a hitelintézet más pénztulajdonosok átmenetileg
vagy tartósan szabad pénzeszközeit összegyűjti abból a célból, hogy saját forrásait kiegészítse, illetve az aktív
bankügyleteit finanszírozza. Ennek megfelelően a passzív bankügyleteket az alábbiak szerint célszerű
csoportosítani:
a.) betétgyűjtés
b.) banki értékpapír kibocsátás (pl. bankkötvény vagy letéti jegy formájába) és
c.) hitelfelvétel (a Jegybanktól v. más kereskedelmi banktól)

Csoportosítási lehetőség:
aktív módon szerezhet egy bank forrást, abban az esetben, ha a forrásgyűjtést/szerzést a bank maga
kezdeményezi vagyis hitelt vesz fel a bankközi piacról más pénzintézettől, illetve a központi
banktól passzív módon úgy szerezhet forrást a pénzintézet, ha a forrás elhelyezést az ügyfél
kezdeményezi, vagyis betétet helyez el a pénzintézetnél.

Betét: a banknál betétszámlán vagy betéti okirat ellenében elhelyezett pénzösszeg, melyre a bank kamatot fizet,
nyereménybetét esetén- a sorsolás eredményétől függően- nyereményt nyújt. Magyarországon a betétek
biztosítását az OBA (Országos Betétbiztosítási Alap) végzi.

Betétek fajtái
1) Látra szóló betét: a fizetési forgalom lebonyolítására szolgáló elszámolási betétszámlán képződik a
látra szóló betét. A betéttípus után a bank vagy egyáltalán nem fizet kamatot, vagy mindössze egy
minimális összegű kamat íródik jóvá a számlán. A számla az ügyfél számára viszont lehetővé teszi, hogy
a bank lebonyolítsa az ügyfél fizetési forgalmát, kifizetéseket és jóváírásokat enged. Nagy a forgalom
ezeken a számlákon és a bank forrásköltsége viszonylag alacsony, ezért meglehetősen nagy nyereséget
generálnak a bankok mérlegébe.
A látra szóló betétek kamatszámítási módjai:
- német kamatszámítás: minden hónap 30 nap, egy év 360 nap.
- francia kamatszámítás: hónap a naptár napjainak száma, de az év csak 360 nap. Betéti
kamatok számítása esetén hátrányos, hitelkamatok számításánál előnyös a bank
számára
- angol kamatszámítás: Hónapok napjainak száma = naptári napokkal. Az év 365 ill.
szökőév esetén 366 nap.
Napi kamatszámítás módszerei: a bankok a kamatszámítást három módszer szerint tudják elvégezni,
melyek a fokozatos (egyenleg módszer: minden tétel esedékessége után egyenleget készítenek, és ezt
kamatoztatják), a progresszív (a nyitó állományt és egyes forgalmi tételeket az időszak zárásáig
kamatoztatják fel, és az így kapott kamatszámok egyenlegéből számítják ki a kamatot) és a retrogád
(minden tételt az időszak elejére kalkulálunk, diszkontálunk vissza, tehát: Z egyenleg kamatszáma + T
forg kamatszámösszege – K forg kamatszámösszege) kamatszámítás módszere.

kamat = (X0 *P*N)/ (100*360) K1= X0*N/100→ kamatszám

K2= 360/P → kulcsszám

X0: az összegP kamatlábn: naptári napok száma

2) Lekötött betétek:
A lekötött betéteket a pénztulajdonos meghatározott lejárati időre köti le, amiért a bank kamatot fizet. A
hosszabb lejárat miatt ez a kamat magasabb, mint a látra szóló betétek kamata. A bank számára a
legfontosabb az, hogy mekkora összegű tétel, mennyi időre áll rendelkezésére, hiszen ez a lekötés alatt
számára forrásként jelentkezik. Ennek megfelelően megkülönböztetünk:
a.) megtakarítási számlákat

65
b.) befektetési számlákat

66
a.) Megtakarítási számlák az ügyfelek ideiglenesen feleslegessé váló pénzeiket helyezik el, rövidebb
határidőre. Határideje rövidebb, mint egy év és az ügyfél vagyonának kevéssé jelentős részét képezi.
Kamatérzékenység kisebb ezen típusú termékek iránt.
- A megtakarítási számlák típusai:
 azonnali elérésű számlák
 lekötött betétek
 értékpapírral gyűjtött források
 takarékbetétkönyv
Azonnali elérésű számlák: ez a számlatípus gyakorlatilag a látra szóló és a lekötött betétek között
helyezkedik el, azok kombinációja. Ez azt jelenti, hogy a számláról bármikor fel lehet venni pénzt, de csak
abban az esetben fizet a látra szóló betéteknél megjelölt kamatnál nagyobb hozamot, ha nem csökken egy
bizonyos összeg alá a számla egyenlege, vagy meghatározzák a pénzfelvételek számát és összegét, vagy a
minimális havi befizetések összegét.

Lekötött betétek: két típusa van

- Európai: a betétek határozott időre kerülnek lekötésre. Itt lehetséges folyamatos és egyszeri lekötés.
- Angolszász országokban a betét felmondási idejét határozzák meg, vagyis azt az időszakot, amivel
előbb az összeg felvételét jelezni kell. Ellenkező esetben a felmondási időre jutó kamatot az
ügyfél elveszíti.

Értékpapírral gyűjtött források: a pénzintézetek értékpapírokat bocsátanak ki a nem monetáris szféra, a

lakosság és a vállalkozások számára.
- Előnye: nem kell bankszámlát nyitni, mentesül a nyilvántartási és tranzakciós költségek alól, terheli
viszont jelentős mértékű nyomdai költség. Olyan bankoknak éri meg alkalmazni, amelyek nincsenek
felkészülve a nagyobb mennyiségű, de kisebb összegű bankszámlák kezelésére, annak ellenére,
hogy lakossági forrásokat kívánnak igénybe venni.
- Hátránya: nem köti magához az ügyfeleket, ami vonzó számukra a hozamok.

Takarékbetétkönyv: nyilvántartása az ügyfél tulajdonában lévő könyvben történik. Itt kerül jóváírásra a
kamat, a be- és kifizetés egyaránt. A kamatfizetés állandó időközönként (negyed, félév, év) történik. Mo-n
főként vidéken népszerű.

b.) Befektetési számlák

Olyan ügyfelek nyitnak ilyen számlákat, akik valamilyen nagyobb vásárlás, vagy magasabb hozam
reményében hosszú távon lemondanak pénzük kezelési jogáról. Hozamuk általában nem rögzített. Általában
valamilyen kamatláb vagy vállalati teljesítmény fejében változik. Öt fajtáját különböztetjük meg:
- tagi betét
- befektetési jegy
- indexhez kapcsolt számlák
- nyugdíj-előtakarékosság
- életbiztosítással egybekötött betét

Tagi betét: a takarékszövetkezetek a tagok betéteit kölcsönzik tovább. A tagok azáltal, hogy betéteiket
a szövetkezetben helyezik el, a szövetkezet tulajdonosaivá válnak, betéteik után pedig kamatot kapnak.

Befektetési jegy: el vannak tiltva a bankok ettől a tevékenységtől, de a kereskedelmi bankok alapíthatnak
befektetési társaságot, mely befektetési társaságok a bank fiókhálózatán keresztül árusíthatják a befektetési
jegyeket, mely bevételeket azután értékpapír portfolióba fektetnek.

Indexhez kapcsolt számlák: különösen nyugaton jellemző, hosszú távú lekötés esetén kínálnak magas
hozamot. Valamely piaci indikátorhoz kötik a hozamot.

Nyugdíj-előtakarékosság: ebbe a konstrukcióba azért érdemes belépni, mert ezt a megtakarítási formát az
állam adókedvezménnyel támogatja. A pénzintézetek számára azért jó, mert hosszú távú, nagy jövedelmű
forrásra tehet szert belőle. A befektetések általában nem fix hozamúak, hanem a belőlük finanszírozott
befektetések hozamából részesedik a betételhelyező.

Életbiztosítással egybekötött betét: banküzem újdonsága, hogy olyan termékeket is kínál a befektetőknek,
amelyek biztosítási és befektetési elemeket egyaránt tartalmaznak.

67
 Kamatszámítási módszerek:
i. Egyszerű kamatszámítás
ii. Kamatos kamatszámítás
iii. Vegyes kamatszámítás

3) Egyéb betétek:
Befektetési célbetét: a bankok ebben az esetben az egyes hitelnyújtások esetében a hitelfolyósítást
bizonyos saját erő meglétéhez kötik. A bankok előírhatják ennek a saját erőnek a bemutatását
annak érdekében, hogy ellenőrizni tudják, hogy a vállalat a hitelszerződésben foglaltaknak
megfelelően használja-e fel a pénzt vagy sem.

Importfedezeti betét: a külkereskedelmi ügyletek egy részét akkreditív formában finanszírozzák. Az

importőr bankja garanciát vállal arra, hogy ha a szállítást bizonyító okiratot megkapja, fizet az
exportőrnek. A bankok általában akkor adják ki a garancia levelet, ha biztosak abban, hogy az ügyfél a
lejáratkor fizetni fog, ezért megkövetelik az ügyféltől, hogy az import ellenértékét, illetve az árfolyam
kockázat miatt ennél magasabb összeget, helyezzenek el egy elkülönített számlára.

Váltófedezeti számla: ha egy bank egy adott vállalat által kibocsátott váltót fogad el, kötelezettséget vállal
arra, hogy a váltón feltüntetett összeget a váltó lejáratakor megfizeti. A váltó lejáratát megelőzően a bank
elkülöníti a váltó összegét annak biztosítására, hogy a váltó lejáratakor ki tudják fizetni a szükséges,
lejáró összeget.

Csekkfedezeti számla: a csekk fizetési felszólítást megtestesítő értékpapír. A bank vállalja, hogy a
benyújtó kérésére a vállalat által kibocsátott csekket pénzre váltja. Ez történhet a vállalat elszámolási
betétszámlájának terhére, de a vállalat külön számlát is nyithat, melynek terhére a bank csekket elfogad.

Letéti számla: Ide több okból kerülhet pénz. Az Egzisztencia hitel esetében például a bank csak akkor
adhatja ki a hitelígérvényt, ha a pályázó az előírt saját erőt egy letéti számlán elhelyezi. Letéti számlára
kerülhet továbbá például beruházási hitel esetén a kifizetendő számla ellenértékéből az ÁFA összege,
amennyiben azt a bank nem finanszírozza meg ÁFA hitellel.

Lízing
A lízing olyan bérbevételi, illetve bérbeadási tevékenység, amelynek során a bérlő valamely termelőeszközt a
lízingtársaságtól használat céljára, előre meghatározott időtartamra bérbe vesz. A lízingbe vevő rendszeres, a
szerződésben előírt lízingdíj fizetésére kötelezett.
A lízing általában háromszereplős ügylet. A lízingbe vevő vállalat megállapodik a szállítóval az adott
termelőeszköz műszaki paramétereiről, szállítási és beszerelési határidejéről, valamint az egyéb kapcsolódó
feltételekről. A lízingtársaságot a megállapodásról a fizetési feltételek érdeklik, hiszen ő lesz a finanszírozó. A
szerződés szerint a vételárat a lízingtársaság kifizeti a szállítónak, és ezzel a saját mérlegében a befektetett
eszközök közé emeli be az adott termelőeszközt és egyidejűleg egy lízingszerződés keretében az eszköz
használati jogát átadja a lízingbe vevő vállalatnak.
Fajtái:
a) pénzügyi
b) operatív lízing
c) szervizlízing
d) visszlízing

a) pénzügyi lízing: a pénzügyi lízing áll legközelebb a klasszikus finanszírozási ügyletekhez. Ebben
a konstrukcióban a lízingbe vett eszköz a szerződés lejáratakor a maradványértéken vagy anélkül a
kifizetett lízingdíj fejében átmegy a lízingbe vevő vállalat tulajdonába. Vagyis nem más, mint egy
tárgyi eszköz beszerzését finanszírozó módszer.

b) operatív lízing: tartalmát tekintve egy rövidebb lejáratú bérleti szerződés, mely a gép fizikai és
közgazdasági élettartamánál rövidebb időre szól. A gép a használati idő alatt nem amortizálódik
le. Ilyen pl. az autókölcsönzés vagy padlószőnyeg tisztító gép kölcsönzése Több vevőnek is
kikölcsönözheti, több kölcsönzés alatt térül meg.

c) szervizlízing: ez a konstrukció nem egy új lízingfajta, hanem egy szerviz szolgáltatással kibővített
lehetőség. (pl. telefonközpont lízingbe adása karbantartással). Lehet pénzügyi vagy operatív
lízing,

68
 melyhez kapcsolódik a szerviz. A fizetendő lízingdíj mértéke attól függ, hogy mennyire széles körű
szervizszolgáltatást vállal a lízingtársaság.

d) visszlízing: a vállalatok saját befektetett eszközeiket eladják egy lízingtársaságnak, majd azonnal
visszalízingelik tőle az eladott eszközöket. A klasszikus háromszereplős lízing ügylet ilyenkor
kétszereplősre redukálódik, mivel a lízingbe vevő személye ugyanaz, mint az eladó (szállító). A
visszlízing mindig pénzügyi lízing, mert a vállalkozásnak szüksége van az adott eszközre, amelynek
tulajdonjogát ismét megszerzi a futamidő lejártának végére. A finanszírozási gondokkal küzdő vállalat
a visszlízinggel egy kedvező átcsoportosítást hajt végre eszközei között. A befektetett eszközei
csökkentek az ügylet tárgyát képező gép értékesítésével. Ezzel párhuzamosan pedig pénzhez jutott
termelése finanszírozásához. A gépek használati jogát megtartja, azok termelnek tovább, melynek
fejében a vállalatnak tartozása keletkezik a lízingtársaság felé a szerződés szerinti lízingdíj erejéig.

Faktoring
A faktoring lényegében tehát egy pénzügyi szolgáltatás, amelyben az áru eladója rövid lejáratú hitel-eladásainak
ellenértékét (könyv szerinti követeléseit) átruházza a faktorra, aki garantálja, annak behajtását az adóstól (vevő)
és magára vállalja a behajtás sikertelenségének kockázatát is.
1. hitelkockázat átvállalása:
× visszkereseti faktorálás: ha a faktor a vevő kockázatát semmilyen mértékben sem vállalja
× visszkereset nélküli faktoring: a faktor arra vállal kockázatot, hogy a kötelezettséget
mindenképpen kifizeti az eladónak
2. finanszírozás funkció: ha a faktorálandó számlák ellenértékét a követelés esedékessége
előtt megelőlegezi az eladónak.
3. adminisztratív funkció: a faktor vezeti az ügyfél adósnyilvántartását, előjegyzi a
fizetések esedékességét, elküldi az inkasszókat, felszólítja a hátralékos adósokat, és
gondoskodik a behajtásról
4. nemzetközi faktorálás: exportkövetelések faktorálása.

Forfeting
Egy későbbi időpontban esedékes, többnyire gépek és beruházási termékek szállításából és/vagy a
beruházásokhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtásából adódó közép-, illetve hosszú lejáratú követeléssorozatok
visszkereset nélküli megvásárlását jelenti.
előnyei:
 csökkenti a kintlévőségeket, javítja a likviditást, és ezzel a hitelképességet
 megszűnteti a lehetséges veszteségforrásokat (kamat, - árfolyamkockázat)
 nem kell a kintlévőségeket nyilvántartani és
beszedni. hátránya:
 magas finanszírozási költség

Tartozásátvállalás:
Szintén rövid lejáratú kereskedelemfinanszírozó eszköz. A faktoringtól annyiban tér el, hogy ebben az esetben
nem a szállító, hanem a vevő számlavezető bankja vásárolja meg a követelést, azaz vállalja át a vevő tartozását a
szállítóval szemben. A bank tehát a vevő helyett fizeti ki az árut. A bankok akkor választják ezt a finanszírozási
módszert, ha szorosabban akarják ellenőrizni azt, hogy ügyfeleik mire költik a pénzüket. Erre akkor kerülhet
sor, ha a bank és az adós között bizalom gyengül, az adós fizetési problémákkal küzd.

Váltó:
A kereskedelemben fontos szerepet játszó, a törvényben meghatározott szigorú alakisághoz kötött
értékpapírfajta. Rövid lejáratú hiteleszköz és fizetési eszköz egyben. Azt mondhatjuk, hogy a kereskedelmi hitel
értékpapír formája és ennyiben hiteleszköz, ugyanakkor a váltó kibocsátásakor, illetve forgatásakor fizetési
eszközként funkcionál.
- Saját váltó: a kibocsátó fizetési ígéretét jelenti és ennek megfelelően a „Fizetek én e váltó alapján 20..
év …. hó…. napon „X” összeget, „DP” rendeletére” szöveget tartalmazza. A saját váltónak két
szereplője van a kibocsátó és a rendelvényes. Saját váltó esetében a kibocsátó egyben a kötelezett is,
aki a fizetést teljesíti, a rendelvényes pedig a kedvezményezett.
- Idegen váltó: 3 szereplős ügylet, melynek során a kibocsátó felszólítja a címzettet (kötelezettet) arra,
hogy egy jövőbeni időpontban fizessen a rendelvényes, mint kedvezményezett javára. „Fizessen Ön
e váltó alapján 20..év … hó … napján „X” összeget, „DE” rendeletére. .
Másként lehet látra szóló váltó és határidős váltó.

69
 - Váltó, mint hiteleszköz: szállító-vevő kapcsolatban álló vállalatok mérlegeiben a vevőkkel
szembeni követelések, a váltókövetelések, és a szállítókkal szembeni tartozások és a váltótartozások
sorokon kerül kimutatásra.
- Váltó, mint fizetési eszköz: a váltó rendeletre szóló értékpapír, mely azt jelenti, hogy a rendelvényes
forgatással átruházhatja a követelését, ezáltal fizetést teljesítve a neki árut szállítók felé. A forgatással
megjelölt új kedvezményezett a forgatmányos fogja megkapni lejáratkor a váltóban szereplő összeget,
a jelenben teljesített szállításért. Egy váltón több forgatmányos is szerepelhet, és mindig az utolsónak
feltüntetett részére történik a kifizetés.
- Váltó leszámítolása: a bank kifizeti a váltóban szereplő összeget, természetesen csökkentve azt
a lejáratig terjedő kamatokkal.
Váltó és a kockázat:
A kockázat csökkentésében tett egyik legfontosabb lépés az egyetemleges felelősség intézménye, mely annyit
jelent, hogy a váltón szereplő személyek a váltóban feltüntetett követelés lejáratkori kifizetéséért egyetemlegesen
felelnek.
A váltó végső birtokosa lejáratkor benyújthatja a váltót beszedésére saját váltó esetén a kibocsátónak,
idegen váltó esetén a címzettnek. Amennyiben ők nem tudnak fizetni, a váltóbirtokosnak joga van bármely,
a váltón szereplő személlyel szemben megtérítési igénnyel fellépni. Ezt nevezzük visszkereseti jognak.
Váltóperes eljárás akkor kezdeményezhető, ha megtörtént az óvatolás. Az óvatolás nem más, mint annak
a közhitelű igazolása, hogy a végső adós nem fizet.
Avizált váltónak nevezzük a kezességgel ellátott váltót.

18. Adózási alapok

Alapfogalmak

- adó: közvetlen ellenszolgáltatás nélküli, visszatérő fizetési kötelezettség, amelynek

mértékét és módját az állam egyoldalúan határozza meg és törvény által biztosítja jogi
feltételeit. Az adó olyan szolgáltatás, amelyet a közhatalom a társadalmi közös szükségletek
kielégítését szolgáló kiadások teljesítéséhez, a maga által megállapított mérték szerint, az
adókötelezett természetes személyektől, a jogi személyektől, a jogi személyiséggel nem
rendelkező társaságoktól, szervezetektől megkövetel
- adóalany: az a természetes vagy jogi személy, akit a törvény az adó megfizetésére kötelez

- adófizető: az a természetes vagy jogi személy, aki ténylegesen megfizeti az adót

- adóalap: az a pénzben vagy egyéb természetes mértékegységben meghatározott összeg,
amelyre a fizetendő adót kiszámítják

- adótárgy: az a termék, szolgáltatás, tevékenység vagy vagyontárgy, ami alapján az

adózás történhet

- adóforrás: az a jövedelem, amiből az adót kifizetik

- adómérték: az adóalap egy egységére jutó adó

- adótétel: az adómérték fix összeg
- adókulcs: az adó mértéke az adóalap meghatározott százaléka
- adóátalány: ha az adózás megkönnyítése érdekében, az általános szabálytól eltérő
módon számított adóalapot adóztatunk, az általánostól eltérő adómértékkel

- adókedvezmény: amikor az adóalanynak a számított adó meghatározott hányadát kell csak

megfizetnie. Az adó összegének csökkentése fizetési halasztás, adóalap- vagy adócsökkentés
útján

70
 - adómentesség: az adókötelezettség alól jogszabály által megengedett kivétel. Az
adómentesnek minősülő tételeket már az adó alapjának meghatározása során sem kell
figyelembe venni
- alanyi adókedvezmény/mentesség: természetes vagy jogi személyt illet meg, tehát az
adóalanyra vonatkozik

- tárgyi adókedvezmény/mentesség: tevékenységet vagy tárgyat illet meg, tehát az adótárgyra

vonatkozik

- adóáthárítás: a közvetett adók esetében az adóval megnövelve a termék árát, az adó

vagy annak egy része áthárítható a végső fogyasztóra

- adóelhárítás: az adó elhárítása, illetve meg nem fizetése

Nem adójellegű államháztartási bevételek
Ide soroljuk az illetékeket, melyek állami előíráson alapuló, kényszer jellegű, közvetlen
ellenszolgáltatást nyújtó, egyszeri fizetési kötelezettség.
Az illetékeket két csoportba soroljuk:

- vagyonszerzési illetékek: örökösödési, vagyonátruházási, visszterhes, ajándékozási

- eljárási illetékek: államigazgatási eljárási, bírósági eljárási, államigazgatási és bírósági díjak
Adózási elvek
- fedezeti elv: az adózásból befolyó bevételeknek fedezetet kell nyújtania a költségvetés
kiadásaira (legritkábban sikerül betartani

- haszonelv (normativitás elve: a hozzájárulás mértéke akkor nevezhető igazságosnak, ha az

arányban áll a fogyasztással, azaz mindenkinek a ráeső „haszon” arányában kell adóznia

- fizetőképességi elv (méltányossági elv): a hozzájárulás mértékét a jövedelmi és vagyoni

helyzet függvényében kell meghatározni

- törvényi elfogadás elve (népképviseleti elv: adótörvényekről csak az országgyűlés dönthet

- áttekinthetőség/ nyilvánosság elve: átlátható, közvetlen kapcsolatnak kell lenni az adóbevétel
és a finanszírozandó cél között

- egyszerűség elve: az adófizetés szabályai legyenek egyszerűek, betarthatóak,

könnyen követhetőek

- adóbehajtás gazdaságosságának elve: az adóból származó költségvetési bevételek és azok

megszerzése érdekében tett „erőfeszítés” racionális arányban álljon egymással
Horizontális és vertikális méltányosság összehasonlítása
A horizontális méltányosság lényege, hogy az azonos szinten levő emberek (ugyanolyan vagyonnal
rendelkezők) ugyanannyi adót fizessenek. Ezzel szemben a vertikális méltányosság esetén a
lényeg, hogy a gazdagabb emberek több adót fizessenek.
Keynesianus adópolitika
- beavatkozó adópolitika
- erősen progresszív jövedelemadók jellemzik (a szegényekkel szembeni
méltánytalanságot jelentené)

71
 - sok adókedvezmény jellemzi (a piacot, önszabályozásának kétségbe vonása miatt, az államnak
kell tevékenyen befolyásolni, hogy a társadalom számára hasznosan működjön)
- tőkejövedelmek adóztatása jellemzi (kamat, osztalék, járadék, a bérekkel azonos
feltételek szerinti adóztatása)
Monetarista adópolitika
- önszabályozó adópolitika
- kedvezmények leépítése, normatív adóztatás (mert torzulnak az árarányok, a termelés nem
a legjövedelmezőbb területeken növekszik)

- tőkejövedelmek adójának csökkentése, megszüntetése (mert adózott jövedelmet újra

adóztatunk és megdrágul a vállalatok forrásköltsége)

- fogyasztást adóztató rendszer kiépítése, direkt adók kisebb szerepe, közvetett adók
elterjesztése (csökkenthetők a direkt adók kulcsai, így a teljesítményösztönzés tovább
nő)
Laffer-görbe értelmezése

1. ábra: azt szemlélteti, hogy az adókulcsok emelkedésével kezdetben gyors az adóbevétel növekedés
is, de aztán ez lelassul, majd átfordul és a növekedő adókulcsok az adóbevétel csökkenéséhez
vezetnek (feketegazdaság)
2. ábra: azt szemlélteti, hogy az adókulcsok emelkedésével csökken az adózók adófizetési
hajlandósága, az adóbevétel a kulcs emelkedésével nem arányosan, hanem egyre kisebb mértékben
növekszik, sőt egy bizonyos határ felett a kulcsok emelkedése már nem növeli, hanem egyre
inkább csökkenti az adóbevételeket. Ez a határ azért a 80%, mert a gazdasági szereplők nem
képesek rugalmasan változtatni a munkaidejüket.

72
 19. Adórendszer
A magyar adórendszer felépítése
A magyarországi adórendszer központi és helyi alrendszerre tagozódik.

Adók különböző szempontú csoportosítása

Az adó alanya szerint:
- természetes személy
- jogi személy
- egyéb
Adóviselés alapján:
- direkt (közvetlen) adók: természetes személyekre vagy gazdálkodókra kivetett, azok egyéni
körülményeitől függően változó közterhek. Valamely gazdasági tevékenység pénzügyi
eredményéhez, azaz jövedelem vagy vagyon nagyságához kapcsolódnak pl.: SZJA,
vállalati jövedelemadó, vagyonadó
- indirekt (közvetett) adók: olyan, árukra vagy szolgáltatásokra kivetett adók, amelyek
kivetésekor nem veszik figyelembe az adózó egyéni körülményeit, például a benzin árába
épített fogyasztási adó mértéke mindenkire azonos. A közvetett adók termékhez vagy
szolgáltatáshoz kapcsolódnak pl.: ÁFA, jövedéki adó, IFA, iparűzési adó
Adó tárgya szerint:
- jövedelmet terhelő: a magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában
megszerzett bevétel egésze vagy a törvényben elismert költségekkel csökkentett
része
- vagyont terhelő: a vállalkozás rendelkezésére álló anyagi és nem anyagi javak összessége
- fogyasztást terhelő: a jövedelem azon része, amelyet a gazdasági szereplők a szükségleteket
közvetlenül kielégítő javakra és szolgáltatásokra költenek el
Adó felhasználása szerint:
- általános adó: több dologra felhasználható, legfontosabb az adóból befolyó bevétel
- céladó: kijelölt feladatra használható, legfontosabb az adóból befolyó bevétel
Adó mértéke szerint:
- lineáris: az adókulcs ugyanakkora, az adóalaptól független
- degresszív: az adóalap növekedésével csökken az átlagadókulcs (ellent mond a haszon-, és
fizetőképesség elvének is!)
- progresszív: az adóalap növekedésével nő az átlagadókulcs (fizetőképesség elvére helyezik
a hangsúlyt, hátránya a teljesítmény visszafogó hatás  kevesebb pénz marad az
embereknél, ezért nem dolgoznak annyit)
- sávosan progresszív: az adókulcs több lépcsőben emelkedik, sávokra van osztva a jövedelem
és ahhoz van rendelve az adókulcs
Adó megjelenése szerint:
- pénzbeli
- természetbeni
Közgazdasági funkciója szerint:
- költséget befolyásoló
- nyereséget alakító
Behajtás módja alapján:
- önadózás: az adózó maga állapítja meg, vallja be és fizeti meg az adót
- levonás: lehetőség van a fizetendő adó összegének csökkentésére a levonható adó mértékével
- kivetés: az adóhivatal megállapítja a befizetendő adó összegének kiszámítását
- behajtás: ha az adókötelezettség esedékessé vált és az adózó az adót még nem fizette meg

Ágazati különadók
- pénzügyi szervezetek különadója (hitelintézet esetén)
 Adóalany: hitelintézet
 Adótárgy: hitelintézeti tevékenység
 Adóalap: Az adóévet megelőző második év beszámolója alapján számított mérlegfőösszeg

73
  Adómérték: 50 mrd Ft-ig 0,15% utána 0,21%
 Adófizetés: tárgynegyedév utolsó hónapjának 10-e
 Adóbevallás: március 10

- pénzügyi szervezetek különadója (egyéb pénzügyi szervezet)

 Adótárgy: hitelintézeti tevékenység

 Adófizetés: tárgynegyedév utolsó hónapjának 10-e
 Adóbevallás: március 10

- hitelintézeti különadó
 Adóalany: hitelintézet
 Adótárgy: hitelintézeti tevékenység
 Adóalap: adózás előtti eredmény + pénzügyi szervezetek különadója
 Adómérték: 30%, de max. pénzügyi szerv. különadója
 Adófizetés és bevallás: május 30.

- pénzügyi tranzakciós illeték

 Adóalany: pénzforgalmi szolgáltató, pénzváltó
 Adótárgy: bármilyen, számláról történő kifizetés + kincstári kifizetés (kivételekkel)
 Adóalap: átutalt összeg
 Adómérték:
o 0,3%, max. 6000 Ft (általános eset)
o 0,6% (pl. készpénzfelvétel)
o 500 Ft/év (PayPass-os kártyával való fizetés)
o 800 Ft/év (nem PayPass-os kártyával való fizetés)
 Adófizetés és bevallás: tárgyhót követő hónap 20-a
 Adómentes: pl. MNB, átvezetés, csoporton belüli fizetés, pénzügyi szolgáltatók
egymás közötti tranzakciói, magánszemély kártyafelvét havi 150 eFt

- biztosítási adó
 Adóalany: biztosítótársaság
 Adótárgy: biztosítási szolgáltatásnyújtás
o casco
o vagyonbiztosítás
o balesetbiztosítás
 Adóalap: biztosítási díj
 Adómérték:
o 15% (casco)
o 10% (vagyon- és balesetbiztosítás)
 Adófizetés és bevallás: tárgyhót követő hónap 20-a
 Adómentes: életbiztosítás, a betegségbiztosítás, kötelező
felelősségbiztosítás; viszontbiztosítás és a mezőgazdasági biztosítás
 Kedvezmény: Kisebb biztosítótársaságok

74
- közművezeték adó
 Adóalany: közművezetékkel rendelkező cég
 Adótárgy: közművezeték (kivéve távhő) üzemeltetése
 Adóalap: közművezeték hossza méterben
 Adómérték: 125 Ft/m
 Adófizetés: március 20. és szeptember 20.
 Bevallás: március 20.
 Adómentes: állam, helyi önkormányzat + villany- és gáz gerincvezeték
 Adókedvezmény: hírközlési vezetékkel rendelkező cégnél
o 200 em-ig adó 100%-a
o 200-350 em adó 70%-a
o 350-500 em-ig adó 25%-a
o 500 em-től adó 0%-a

- távközlési adó
 Adóalany: telefonszolgáltató
 Adótárgy: telefonszolgáltatás
 Adóalap: beszélgetési idő (perc) vagy SMS
 Adómérték: 2 Ft magánszemélyeknél, 3 Ft nem magánszemélyeknél (/sms, vagy
/megkezdett perc)
o magánszemélynél max. 700 Ft/hó/hívószám
o vállalkozásnál max. 2.500 Ft/hó/hívószám
 Adófizetés és bevallás: tárgyhót követő második hónap 20-a
 Adómentes: adománygyűjtés, segélyhívás és magánszemély által kezdeményezett
hívás 10 perce havonként
 Adókedvezmény: nincs

- élelmiszerlánc felügyeleti díj

 Adótárgy: napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet (élelmiszer, illatszer, tisztítószer,
vegyi áru, WC papír)
 Adóalap: napi fogyasztási cikkek értékesítésének nettó árbevétele
 Adómérték: sávosan progresszív
 Adóbevallás: május 31.
 Adófizetés: két részletben július 31 és követő év január 31

75
 - energiaellátók jövedelemadója
 Adóalany: energiatermelő és importáló valamint közszolgáltató
 Adótárgy: áram, földgáz, víz, hulladékbegyűjtés, szennyvízkezelő
 Adóalap: korrigált adózás előtti eredmény
 Adómérték: 31%
 Adófizetés és bevallás: társasági adóéval egyezik meg

- reklámadó
 Adóalany: médiatartalom szolgáltató
 Adótárgy: reklám közlése
 Adóalap: kapott árbevétel+reklámközvetítőnek fizetett díj
 Adómérték: adóalap 7,5%-a
 Adófizetés és bevallás: tárgyhót követő 20. nap
 Adómentesség: nincs
 Adókedvezmény: nincs

- játékadó
 Adóalany: adótárggyal foglalkozó gazdasági társaság, magánszemély
 Adótárgy: sorsolásos, totalizatőri játék, pénznyerő- és játékautomaták, játékkaszinó
 Adóalap: nyereményalap, játékautomata (60 eFt / db)
 Adókulcs: változatos
 Befizetés: tárgyhót, vagy sorsolást követő 20-ig

- bányajáradék
 Kőolaj, földgáz esetében kitermelési mérték 16%-a (időtől és kitermelés nagyságától is
függ)
 Geotermikus energia (értékesítési ár 2%-a)
 Koncessziós szerződés által kitermelt anyagok (ásványok)
o Egyedi elbírálás (fajtánként, fizetett koncessziós díjanként és
környezettől függően)

Ökoadók
- környezetvédelmi termékdíj
- környezetterhelési díj
o levegőterhelés
o vízterhelés
o talajterhelés
- energiaadó
Környezetvédelmi termékdíj:
- adóalany: termékimportáló vagy termelő
- adótárgy: egyes hulladékká váló anyagok (pl.: üzemanyag és egyéb kőolaj termék – jövedéki
adó 3%, gumiabroncs, hűtőberendezés, hűtőközeg, csomagolás, akkumulátor, hígítók és
oldószerek, információhordozó papírok, elektromos, elektronikai berendezések)
- adóalap: változatos
- adómérték: tömeg alapján kerül meghatározásra (pl.: fém, papír és fa csomagolónál 20Ft/kg)
- adókötelezettség: belföldi előállítású vagy importált hulladékképző termék első
belföldi forgalomba hozatalakor, saját célú felhasználásakor vagy importálásakor
- befizetés: tárgynegyedévet követő hó 20-a
- mentesség: a külföldre történő értékesítés és a személyes szükséglet kielégítését meg nem
haladó mennyiségű saját célú felhasználás. Teljes mentesség szerezhető abban az esetben, ha a
jogszabályban meghatározott kötelező hasznosítási aránynak megfelelő hulladékká vált
termékdíj-köteles terméket hasznosított a kötelezett

76
Környezet terhelési díj:
- adóalany: szennyező anyag kibocsátó
- adótárgy: levegő, talaj, víz szennyezése
- adóalap: változatos
- adómérték: változatos
- befizetés: negyedévente díjelőleg a megelőző év kibocsátása alapján (elszámolás 03. 31-ig)
levegőterhelési díj:
- Levegőterhelési díj fizetési kötelezettség - bizonyos kivételektől eltekintve - azt a kibocsátót
terheli, aki a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet szerinti bejelentés köteles helyhez kötött
légszennyező pontforrást üzemeltet.
- Levegőterhelési díjat a kén-dioxid, nitrogén-oxidok és szilárd (nem toxikus) anyag kibocsátása
után kell fizetni, amelynek mértékét a levegőterhelő anyag évenként kibocsátott teljes
mennyiségének kg-ban kifejezett tömege és a levegőterhelő anyagok egységdíja határozza
meg.
- Mentesség: Többek között nem keletkezik fizetési kötelezettsége bejelentésre köteles
lakossági tüzelőberendezést üzemeltetőnek vagy pl. a távhőtermelőnek és a távhőszolgáltatást
végző kibocsátónak azon levegőterhelő anyagok után, melyeket a lakosság, illetve
költségvetési szervek részére értékesített hőenergia miatt bocsátott ki.
- Kedvezmény: 50 %-os levegőterhelési díjkedvezménnyel élhet a légszennyező anyag
kibocsátásának csökkentését szolgáló beruházást megvalósító beruházó az ilyen célú
beruházás kivitelezési időtartama alatt időarányosan, de legfeljebb 2 évig.
- LTD (Ft/év) = (Mi [kg/év] x Pi [Ft/kg])
- Ahol:
• LTD: a fizetendő levegőterhelési díj,
• Mi: az adott (i-edik) levegőterhelő anyag kibocsátott éves mennyisége,
• Pi: az adott (i-edik) levegőterhelő anyagra érvényes, a következő táblázatban
meghatározott egységdíj:

vízterhelési díj:
- Vízterhelési díj fizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki vízjogi engedélyezés alá
tartozó tevékenységet végez. Vízterhelési díjat a felszíni vizeket terhelő, meghatározott
komponensek után kell fizetni, nevezetesen: dikromátos oxigénfogyasztás, foszfor,
szervetlen nitrogén, higany, kadmium, króm, nikkel, ólom, réz.
- A vízterhelési díj mértékét a vízterhelő anyag évenként kibocsátott teljes mennyiségének kg-
ban kifejezett tömege, a vízterhelő anyagok egységdíja, a területérzékenységi szorzó,
valamint az iszapelhelyezési szorzó határozza meg.
- Kedvezmény: 50 %-os vízterhelési díjkedvezménnyel élhet a felszíni vizet közvetlenül
terhelő, vízterhelést csökkentő beruházást megvalósító beruházó a beruházás
kivitelezése időtartama alatt évente időarányosan, de legfeljebb öt évig.
- VTD (Ft/év) = (Mi [kg/év] x Pi [Ft/kg]) x T x I
- Ahol:
• VTD: a fizetendő vízterhelési díj,
• Mi: az adott (i-edik) vízterhelő anyag nettó - belépő-kilépő közötti különbség -
kibocsátott éves mennyisége,
• T: a területérzékenységi szorzó,
• I: az iszapelhelyezési szorzó,
• Pi: az adott (i-edik) vízterhelő anyagra érvényes egységdíj.
- Terület érzékenységi szorzók:

77
 Területi kategória Szorzótényező (T)
A 1,4
B 1,0
C 0,7
- Területi kategóriák:
• „A” kategória: a külön jogszabályban meghatározott területi lehatárolásnak
megfelelően a Balaton, valamint vízgyűjtő területe,
• „B” kategória: a külön jogszabályban meghatározott területi lehatárolásnak
megfelelően az egyéb védett területek (befogadók),
• „C” kategória: a külön jogszabályban meghatározott területi lehatárolásnak
megfelelően az általánosan védett felszíni vízminőség-védelmi területek (befogadók).
- Iszapelhelyezési szorzó: függ az elhelyezés módjától és a területi kategóriától
- Egységdíjak: függ az előzőekben említett komponensektől, valamint mértéke Ft/kg-
ban meghatározandó (pl.: foszfor: 1500 Ft/kg)
talajterhelési díj:
- Talajterhelési díj fizetési kötelezettség - bizonyos kivételektől eltekintve - azt a kibocsátót
terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és helyi
vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó
szennyvízelhelyezést alkalmaz (ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is).
- A talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj alapja, egységdíja, valamint a település
közigazgatási területére vonatkozó területérzékenységi szorzó határozza meg.
- TTD = E x A x T
- Ahol:
• TTD: a fizetendő éves talajterhelési díj,
• E: az egységdíj (Ft/m3),
• A: a díjfizetési alap (m3),
• T: a területérzékenységi szorzó
- egységdíj: 1200 Ft/m3
- területérzékenységi szorzó:

Energiaadó:
- Adóalany: közüzemi szolgáltató, feljogosított fogyasztó, energiakereskedő, energiatermelő
- Adótárgy: szén-, gáz- és villamos energia értékesítés és termelés nem lakosságnak
- Adóalap:értékesített mennyiség (MWh, kWh, tonna)
- Adómérték:
• 310,5 Ft/MWh villamos energia
• 0,3038 Ft/kWh földgáz
• 2516 Ft/t szén
- Bevallás, befizetés: tárgyhót követő 20-a
- Adómentesség: lakosság fogyasztók, saját termelésű energia (vegyi felhasználás, „megújuló”
energia), hálózati veszteség
A törvény háromféle adómentességet biztosít:
 Lakossági fogyasztók adómentessége: az uniós irányelvekkel összhangban adómentes
a lakossági végfelhasználásra történő értékesítés.
 A saját termelésű energia főszabályként adóköteles, de vannak kivételek:

78
 o felhasználási cél szerinti adómentességről beszélünk például vegyipari
alapanyagként felhasznált saját előállítású földgáz esetében és akkor, ha a
szenet nem tüzelő- vagy fűtőanyagként használják fel,
o környezetvédelmi célú adómentesség vonatkozik a megújuló energiából előállított
villamos energiára.
 Mivel a hálózati veszteség nem jelent tényleges energiafelhasználást, ezért a
hálózati veszteség adómentes.

20. Közvetett adók

ÁFA
Indirekt típusú fogyasztási adó, mely a forgalmat adóztatja. Fontos jellemzője, hogy az adófizetése
nem a pénz megszerzéséhez, hanem elköltéséhez kapcsolódik. Az ÁFA olyan összfázisú nettó
forgalmi adó, amelyet a vállalkozások a termelés és forgalmazás minden szakaszában kötelesek
megfizetni a hozzáadott érték vagyis az eladás és beszerzés adó nélküli árának különbözete után.
Általános:
- minden termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra
- minden gazdálkodó alanynak
Összfázisú:
- a termelési folyamat minden pontján fel kell számítani az értékesítés
után. Nettó:
- hozzáadott értéket adóztatja (áfafizetés= értékesítés áfája - beszerzés áfája)
Forgalmi jellegű:
- közvetett adó
Szektorsemleges:
- nem különbözteti meg a piaci szereplőket (tulajdonformák, iparágak, vállalkozási formák
vagy más szempontok szerint)
Közvetett:
- az adóalanyok jövedelmi helyzetét, vagyoni állapotát közvetlenül nem befolyásolja
- az adófizetők jövedelmi helyzetét és vagyoni állapotát nem veszi figyelembe.

Területi hatály:
- belföldön, ellenérték fejében teljesített termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás
- termékeknek az EU-n belüli, ellenérték fejében teljesített beszerzése
- termék importja után
Adóalany:
- az a jogképes személy vagy szervezet, aki saját nevében gazdasági tevékenységet folytat
tekintet nélkül annak helyére, céljára, eredményére (adóalanyiság teljes körű)
- a munkaviszony megléte és a közhatalmi tevékenység körébe tartozó feladatok végzése nem
eredményez áfaalanyiságot (pl.: ügyészi, államháztartási és ellenőrzési feladatok)
Adótárgy:
- termékértékesítés: birtokba vehető dolgok fölötti tulajdonosi, illetve rendelkezési
jog átruházását jelenti, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogostíja
o ide tartozik az apport, bizományosi értékesítés, ellenérték nélküli átadás és a termék más
tagállamba történő fuvarozása és fuvaroztatása is
o adófizetési kötelezettség a termékátadásával keletkezik
o a közcélú adomány és áruminta nem sorolható ide
- szolgáltatásnyújtás: minden olyan gazdasági tevékenység szolgáltatásnak minősül, amely nem
tartozik a termékértékesítés körébe
o ide tartozik az ingyenes szolgáltatás és vagyoni értékű jogok átengedése
o nem tartozik ide a közcélú adományozás és faktorálás
- termékimport: külföldről történő beszerzés

79
1, Közösségen belüli beszerzés: vevőnek kell megfizetni az adót belföldön
2, Célország elve: ott kell megfizetni az adót, ahol a terméket értékesítik
3, Származási ország elve: ott kell megfizetni az adót, ahonnan a termék ered
- nem kell megfizetni az adót, ha
o ha belföldön a termék adómentes
o ha nem jövedéki terméket vagy új közlekedési eszközt szereznek be
o használt ingóság, műalkotás, régiség beszerzése esetén
o ha a beszerző mezőgazdasági tevékenységet folytat vagy adólevonási jog nem illeti
meg vagy nem adóalany jogi személyű
Adóalap:
- teljesítésért járó ellenérték (támogatás és árkiegészítés is)
- adóalap része a vám, fogyasztási adó, járulékos kötelezettségek pl.: biztosítási költség
- nem része: árengedmény, kártérítés, kötbér, dokumentált késedelmi kamat,
mennyiségi diszkont
- adóalap-csökkentő: visszavett göngyöleg betéti díja, árengedmény, árleszállítás, árcsökkentés
útján visszatérített összeg
- utólagos adóalap-csökkentő: érvénytelen ügylet, hibás teljesítés, nem teljesítés miatti előleg
visszatérítés, betétdíj visszatérítése, teljesítést követő árengedmény
Adómérték:
- általános kulcs: 27%
o főszabály
- csökkentett kulcs: 18%
o tej, pékáru
- kedvezményes kulcs: 5%
o könyvek, napilapok, humán gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, nagy testű élő
állatok és azok húsa pl.: kecske, sertés, tojás, baromfihús, friss tej, internet-hozzáférési
szolgáltatás, étkezőhelyi vendéglátásban étel és ott készített nem alkoholos ital
- alulról számított ÁFA: nettó érték * (1+ ÁFAmérték)
- felülről számított ÁFA: bruttó értékben foglalt adótartalom, tehát pl.: 27:(100+27) = 21,26%
Adóköteles teljesítés (termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) esetén adólevonási jog illeti meg az
adóalanyt.
Adómentes teljesítés esetén levonási jog illeti meg az adóalanyt Közösségen belüli termékértékesítés
és export esetén. Adólevonási jog nem illeti meg alanyi adómentesség és tárgyi adómentesség esetén.
Adóköteles:
- belföldi termékértékesítés
- belföldi szolgáltatásnyújtás
- közösségen belüli termékbeszerzés
- termékimport
Adómentes:
- postai szolgáltatás - sportolás
- egészségügyi ellátás - biztosítási szolgáltatás
- emberi szövet, vér, anyatej értékesítése - hitelszolgáltatás
- fogorvosi ellátás - postai bélyeg névértéken történő
- szociális ellátás értékesítése
- gyermekvédelem - ingatlan bérbeadás (kivételek!)
- oktatás

Adófizetési kötelezettség:
- megvalósult gazdasági esemény után keletkezik
- számla kifizetésétől függetlenül a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás elvégzése
után keletkezik
- lehetőség van rá, hogy az adózó halasztást kérjen, amíg az ellenérték megfizetésre kerül
- előjele számla vagy bizonylat alapján állapítható meg

80
Speciális esetek:
- előlegfizetés (előleg kézhezvételétől)
- részletfizetés (termék átadása)
- bizományosi értékesítés (értékesítés vagy tulajdonjog
átszállás) Megállapítás és elszámolás:
- bevétel alakulás tekintetében beszélhetünk
o havi bevalló (hót követő 20)
o negyedéves bevalló (negyedévet követő hó 20)
o éves bevalló (február 25)
- ha időben befizeti az adót, visszaigényelhet
- adó megállapítása önadózással, kivetéssel, határozattal
- a visszaigénylést kérelmezni kell és a visszaigényelendő összeg el kell érje
o havi bevalló: 1 millió Ft
o negyedéves bevalló: 250 000 Ft
o éves bevalló: 50 000 Ft
Egyenes és fordított adózás:

Általános esetben értékesítés során a végső fogyasztó már az ÁFA-t tartalmazó árat fizeti meg a
termékért, melyből az eladó megfizeti az ÁFA tartalmat a NAV felé.
Fordított esetben, szintén a fogyasztó fizeti meg az ÁFA-t de már nem az értékesítőn keresztül, hanem
közvetlenül a NAV-nak.
Fordított adózás alá eső területek:
- épületekhez kapcsolódó szolgáltatások
- beépítetlen földterület, épület vagy épületrész értékesítése
- munkaerő kölcsönzés
- vasanyagok értékesítése
Különleges áfa-elszámolási módok
Mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyra vonatkozó különös szabályok:
Választhatják a normál adózást vagy a különlegeset, de ennek feltétele a KKV szektorhoz tartozás
vagy a gazdasági céllal történő letelepedés belföldön (ha nem, a belföldi lakóhely is elfogadott),
illetve bizonyos termék vagy szolgáltatás értékesítése. Ezek mellett ő kompenzációs felár
megtérítésére tarthat igényt.
Kompenzációs felár:
- alapja: a felvásárlási ár
- mértéke: növény estén 12%, állat esetén 7%
- a kompenzációs felár visszaigényelhető
Ha nem igényelhet vissza kompenzációs felárat, választhat alanyi adómentességet, melyben az
összeghatár: 8 millió Ft. Ha alanyi adómentes, az ügyleteiről ÁFA nélküli számlát kell kiállítania.
Utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különleges szabályok:
Kötelező jelleggel árrés adózás alkalmazása.
• Utazásszervezési szolgáltatás: adóalany által – saját nevében – utasnak nyújtott olyan,
jellegadó tartalma alapján egészben vagy meghatározó részben turisztikai szolgáltatás,
amelynek teljesítéséhez saját nevében, de az utas javára megrendelten, más adóalany vagy
adóalanyok által teljesített szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés szükséges

81
Pl: személyszállítás, szálláshely-szolgáltatás, ellátás és idegenvezetés
• Utazásszervező: az utazásszervezési szolgáltatást nyújtó adóalany
• Utas: az utazásszervezőnek tett nyilatkozata alapján az a személy, aki a szolgáltatást
igénybe veszi és vállalja költségeit
• Árrés: nettó eladási ár – bruttó beszerzési ár
Adó kiszámítása:
 nettóérték + (árrés* (1+27%))
 kiszámítása lehetséges utanként
 és önálló pozíciószámonként (azonos helyszín, tartalom és minőség), ez esetben az adó alapja
az árrés-tömeg, ami a beszedett ellenérték csökkentve a szolgáltatások kalkulált értékével
Használt ingóságokra, régiségekre, műalkotásokra vonatkozó különös szabályok
Különbözet szerinti adózás alkalmazása a viszonteladóknál és nyilvános árverést szervezőknél.
Árrés (viszonteladó): értékesítések összesített ellenértéke – beszerzések összesített értéke
Pénzben kifejezett különbözet (árverés): árverési vételár – nyilvános árverés szervezőjének megbízóját
illető összeg – a nyilvános árverés szervezője által a vevőre áthárított és fizetendő adó
Befektetési aranyra vonatkozó különös szabályok
A befektetési arany értékesítése, beszerzése, importja adómentes, de ha az adózó azt választja
általános szabályok szerint is adózhat.

Jövedéki adó
Az ilyen adókat részben fiskális indokkal pl.: bevétel növelése, részben egészségügyi szempontból
káros termékek fogyasztásának korlátozására vetik ki.
- A végső fogyasztást terheli
Adóalany:
- A törvény alanya a jövedéki terméket és az annak előállítására alkalmas terméket
o előállító,
o raktározó,
o tároló,
o szállító,
o forgalmazó,
o külföldről beszerző,
o külföldre értékesítő, illetve
o egyéb módon birtokoló
jogi személy, jogi személyiség nélküli egyéb szervezet és természetes személy.
Adótárgy:
- ABC termékek
o energiatermék
o alkoholtermék,
o sör,
o bor,
o pezsgő,
o köztes alkoholtermék,
o dohánygyártmány
Adómérték:
Függ az attól, hogy alkoholtermékről, energiahordozóról vagy dohánytermékről van szó.
- benzin: 120 000 Ft/ezer l
- csendes bor: 0 Ft/ hl
- habzó bor (pezsgő): 16 460 ft/hl
- cigaretta: 16 200 Ft/ezer db + kiskereskedési ár 25%-a, de minimum 29 200 Ft/ ezer db
Adóalap:
- alkohol esetén a 100%-os tiszta alkoholtartalom
- benzin esetén liter
- dohányáru esetén ezer db

82
 (A) Kedvezmények, mentességek:
- A kis sörfőzdék (amelyek évente legfeljebb 200 ezer hektoliter sört állítanak elő) és a kis
lepárlóüzemek (amelyek évente legfeljebb 10 hektoliter tiszta alkoholt állítanak elő)
kedvezményes adókulcsban részesülhetnek. A kedvezmény mértéke az általános jövedékiadó-
mérték 50%-át is elérheti.
- A kis borászatok (amelyek évente 1000 hektoliternél kevesebb bort készítenek) szintén
részesülhetnek kedvezményben vagy mentességben.
- Nem kell jövedéki adót fizetni azok után a házi készítésű termékek után, amelyeket nem
kereskedelmi célból készítenek – kivéve a tömény szeszesitalokat.
- Az EU-szabályok lehetővé teszik, hogy a tagállamok kedvezményes adókulcsot
alkalmazzanak a legfeljebb 8,5%-os alkoholtartalmú borokra és erjesztett italokra.
(B) A következő termékek minden esetben adómentesek:
- villamos energia előállításához használt energiatermékek és villamos energia (de
környezetvédelmi célú adót ki lehet vetni ezekre a termékekre),
- a magánjellegű, kedvtelési célú repülés kivételével a légi közlekedésben
üzemanyagként használt energiatermékek,
- a magánjellegű, kedvtelési célú vízi járművek kivételével az EU felségvizein belüli hajózás
céljaira szolgáló üzemanyagként használt energiatermékek.
A következő termékek adómentességben, illetve az uniós szinten előírt minimum-adómértékeknél
alacsonyabb adókulcsot eredményező adókedvezményben részesíthetők:
- környezetbarát („zöld") villamos energia,
- nagy hatékonyságú kapcsolt hő- és villamosenergia-előállításból származó villamos energia,
- kapcsolt hő- és villamosenergia-előállításhoz használt energiatermékek,
- belvízi hajózáshoz használt energiatermékek,
- háztartások által használt villamos energia, földgáz, szén és szilárd tüzelőanyagok,
- nagy energiaintenzitású vállalkozások által használt energiatermékek (bizonyos
szabályok teljesülése esetén),
- bioüzemanyagok (bizonyos szabályok teljesülése esetén).
(C) A jövedéki termékek főszabályként mentesülnek a jövedéki adó alól a következő esetekben:
- diplomáciai vagy konzuli képviseletek tagjai általi felhasználás;
- a NATO tagállamainak fegyveres erői általi felhasználás,
- nemzetközi szervezetek általi felhasználás.
Az ilyen rendeltetési célú jövedéki termékekhez adómentességi igazolást kell mellékelni.

83
 21. Közvetlen adók

TAO
A társasági adó a jogi személyiségű és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok által
az adott évben elért jövedelmük után fizetett direkt, százalékosan meghatározott, lineáris adó, mely
nem áthárítható és a vállalkozás pozitív eredménye után fizetendő.

Adóalany:
a, Teljes adókötelezettséggel rendelkező adóalanyok:
- gazdasági társaság
- szövetkezet
- állami vállalat, tröszt
- ügyvédi és közjegyző iroda
- alapítvány, egyházi jogi személy, végrehajtó iroda
- erdő birtokossági társulat
- vízi társulat
- Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete
- felsőoktatási intézmény és diákotthon
- európai területi társulás
- egyéni cég
- ERIC (európai kutatási infrastruktúráért felelős
konzorcium) b, Korlátozott adókötelezettséggel rendelkező
adóalanyok:
- belföldi telephelyen végez gazdasági tevékenységet, feltéve, hogy az üzletvezetésének
helyére tekintettel nem tekinthető belföldi illetékességű adózónak, azaz külföldi vállalkozó
- ingatlannal rendelkező társaságban meglévő részesedésének elidegenítése vagy kivonása
révén szerez jövedelmet, azaz ingatlannal rendelkező társaság tagja
c, Nem adóalany például:
- MNB
- Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.
- pártok
- MTV, Duna TV
- Nemzeti Eszközkezelő Zrt.
- adózó, aki adott évben KATA vagy KIVA adóalanya
- Országos Betétbiztosítási Alap
- felszámolási eljárás alatt állók
Adótárgy:
- gazdasági társaság által adott évben elért jövedelem

Adómérték:
- egységesen 9%
Adókötelezettség meghatározása:

84
Jövedelem-nyereség minimum:
- Ha az AEE vagy a TAO alap nem éri el a jövedelem-nyereség minimumot akkor az adózó
választhat, hogy nyilatkozatot tesz a társasági adóbevallásban vagy a jövedelem-nyereség
minimumot tekinti adóalapnak
- Az árbevételből nem vonható le az eladott áruk beszerzési értéke (elábé) és a közvetített
szolgáltatások értéke, így korrigált összes bevétel = összes bevétel
Korrigált összes bevételt csökkentő tételek:
- jogelőd tagjánál, részvényesénél kedvezményezett átalakulással létrejött adózóban
szerzett részesedés nyilvántartásba vétele következtében az adóévben elszámolt bevétel,
árfolyamnyereség
- az átruházó társaságnál kedvezményezett eszközátruházás esetén az önálló
szervezeti egységének átruházása alapján az adóévben elszámolt bevétel
- a megszerzett társaság tagjánál, részvényesénél a kedvezményezett részesedéscsere alapján
kivezetett részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereség
Korrigált összes bevételt növelő tételek:
- a jogelőd kedvezményezett átalakulására, ill. kedvezményezett részesedéscserére tekintettel a
tag, a részvényes az általa csökkentő tételként figyelembe vett összegből a megszerzett
részesedés bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az
adóévben bármely jogcímen elszámolt (legfeljebb csökkentő tételként figyelembe vett)
összeg, továbbá jogutód nélküli megszűnésének adóévében az a rész, amelyet még nem
számolt el növelő tételként
- átvevő társaság az átruházónál az összes bevétel csökkentéseként figyelembe vett összegből
az átvett tárgyi eszközökre és immateriális javakra a számviteli előírás alapján elszámolt
értékcsökkenésnek az étvett eszközök bekerülési értékének arányában számított összeggel,
továbbá jogutód nélküli megszűnésének adóévében a fennmaradó összeggel
- magánszemély taggal fennálló kötelezettség napi átlagos állományának (ide nem értve
szállítót és megállapított, de ki nem fizetett osztalékot) az adóévet megelőző adóév utolsó
napján a magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettségét (ide nem értve szállítót és
megállapított, de ki nem fizetett osztalékot) meghaladó összegének 50%-a.
Elvárt adót nem kell alkalmaznia induló vállalkozásnak, speciális formában működő pl.: non-profit
szervezeteknek és adóévben vagy megelőző adóévben elemi kár sújtotta vállalkozásnak.

Adóalap csökkentő tételek:

- elhatárolt veszteség
- céltartalék felhasználása miatt adóévben elszámolt bevétel
- terven felüli értékcsökkenés adóévben visszaírt összege
- értékcsökkenési leírás (adó tv szerinti év)
- immateriális jószág értékesítése
- nem realizált árfolyamnyereség
- kapott osztalék (kivéve külföldi társaságtól kapott)
- iskolai rendszerű szakképzésben közreműködő adózónál tanulónként minden megkezdett
hónap után havonta az adóév első napján érvényes minimálbér 24%-a, ha az adózó a
szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzését jogszabályban meghatározott tanulói szerződés
alapján végzi, ill. 12%-a, ha az iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végzi
- sikeres szakmai vizsgát tett szakképző iskolai tanuló után folyamatos továbbfoglalkoztatás
esetén, valamint a korábban munkanélküli személy, továbbá a szabadulást követő 6 hónapon
belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló személy, ill. a pártfogó felügyelet hatálya
alatt álló személy után a foglalkoztatásának ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át
befizetett tb járuléka
- követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés
- bírság elengedése miatt adóévben elszámolt bevétel
- alapkutatás, kísérletfejlesztés költsége (3x)
- legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén
személyenként, havonta kifizetett munkabér, de legfeljebb az adóév első napján
érvényes minimálbér, feltéve, hogy az átlaglétszám nem haladja meg a 20 főt

85
 - közhasznú szervezetnek, az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás
értékének 20%-a (közhasznú szervezet), 50%-a (Magyar Kármentő Alap, Nemzeti Kulturális
Alap)
Adóalap növelő tételek:
- céltartalék
- terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés
- vállalkozás tevékenységével NEM összefüggő költség és ráfordítás
- nem realizált árfolyamveszteség
- bírság, büntetés
- követelésre elszámolt értékvesztés
- behajthatatlan és elengedett követelés
- adóellenőrzés során megállapított adóévi költségként elszámolt összeg
- immateriális jószág kivezetése (elszámolt bevételt meghaladó része)
Adókedvezmények:
- filmgyártás támogatásának adókedvezménye
- előadó-művészeti szervezet támogatásának adókedvezménye
- szövetkezeti közösségi alapképzés
- kkv-k adókedvezménye
- fejlesztési adókedvezmény (TAO 80%-ig, többi 70%-ig)
- olimpiai pályázat támogatásának adókedvezménye
- látvány csapatsportok támogatásának adókedvezménye
- energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezménye
- élőzenei szolgáltatás adókedvezménye

SZJA - Jövedelmek csoportosítása:

86
Adókedvezményeket csak az összevontan adózó jövedelmekkel szemben lehet érvényesíteni.
Adóalany és adótárgy
- külföldi illetőségű magányszemély – belföldről származó jövedelem
- belföldi illetőségű magánszemély – belföldi és külföldi jövedelem
- önállóan számítják ki, vallják és fizetik be az adót
- jövedelemnek nem minősül pl.: elengedett köztartozás, biztosító szolgáltatása
Adókötelezettség
- bevételszerző tevékenység megkezdésének napjától a tevékenység megszűnéséig
Területi hatály
- belföld
- magyarországi bejegyzés
- bérbe adott ingatlan (Mo.)
Adómérték:
- 15%
Adóalap:
- magánszemélyek és egyéni vállalkozások éves
jövedelme Számítása

Adóalap csökkentő kedvezmények

- családi kedvezmény
 egy eltartott: 66 670 Ft/fő/hó
 két eltartott: 116 670 Ft/fő/hó
 három vagy több eltartott: 220 000 Ft/fő/hó
 eltartott: aki után családi pótlék jár, magzat (fogamzástól számított 91.
naptól), rokkantsági járadékban részesülő személy
- első házasok kedvezménye
 olyan házaspárok jogosultak, akiknél legalább az egyik házastárs az első
házasságát köti
 mértéke: 33 335 Ft/hó
 kezdete: házasságkötést követő első hónap
 max 24 hónapig vehető igénybe
Adócsökkentő kedvezmények
- személyi kedvezmény: havi minimálbér 5%-a, az veheti igénybe, aki rokkantsági
járadékot kap, illetve súlyosan fogyatékos
- őstermelői kedvezmény: mértéke évi 100 000 Ft, az veheti igénybe, aki rendelkezik őstermelői
igazolvánnyal és 600 000 – 8 000 000 Ft árbevételt szerez növénytermesztésből és
állattenyésztésből

87
Ingatlan és vagyonátruházásból származó jövedelem:

Az eladott vagyonnal összefüggésben az eladónál felmerült (levonható) kiadások:

- A vagyon megszerzésre fordított összeg

- Vételár a megfizetett illetékekkel
- Az eladásra kerülő ingatlanon elvégzett értéknövelő beruházás számlával igazolt költsége
- Az ingatlan értékét, állagát megóvó ráfordításokon felül az ingatlan forgalmi értékét
növelő ráfordítás (pl. a fűtés korszerűsítése, kerítés építése, de festés, karbantartás nem)
- Az ingatlanjog eladásával kapcsolatban felmerült kiadás pl.: a hirdetések díja

Ingó vagyontárgyból származó jövedelem adózása:

- Ingó vagyontárgy értékesítéséből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet az ingóság
átruházásra tekintettel az eladó megszerzett.
- Ilyennek minősül különösen:
 Az eladási ár
 A cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci
értéke
 Valamint az ingó vagyontárgy társasági szerződésben, más hasonló okiratban
meghatározott értéke (pl. apport esetében)
- A jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy az ingó vagyontárgy értékesítéséből
származó bevételből le kell vonni:
 A megszerzésre fordított összeget
 A megszerzéssel és eladással kapcsolatban felmerült, igazolt
 költségeket
 A vagyontárgy értékét növelő ráfordításokat (ha azokat
 korábban költségként még nem számolták el).
 Amennyiben az ingóság megszerzésére fordított összeg nem állapítható meg  a bevétel
25 %-a a jövedelem (más összegek ez esetben nem vonhatók le)
- Ha az ingó vagyontárgya értékesítésből származó adóévi bevétel a 600 ezer Ft-ot nem haladja
meg, akkor nem kell jövedelmet megállapítani.
- Nem keletkezik sem bevallási, sem adófizetési kötelezettség, valamint az üzletszerűség sem
vizsgálható, ha az ingó vagyontárgyak értékesítéséből származó jövedelem a 200 ezer Ft-ot az
adóévben nem haladja meg.
- Amennyiben az ingó vagyontárgyak értékesítéséből származó jövedelem a 200 ezer Ft-ot
meghaladja, akkor csak a 200 ezer Ft feletti rész után kell az adót megfizetni teljes
jövedelmet be kell vallani, de annak adóját 30 ezer Ft-tal csökkenteni kell.

88
Árfolyamnyereségből származó jövedelem adózása:

- Árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül az értékpapír átruházása ellenében

megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére és a
járulékos költségekre fordított kiadás együttes összegét.
- Az értékpapír átruházásából származó, árfolyamnyereségnek minősülő jövedelem csak
akkor csökkenthető az adóévben,vagy a korábbi években elszenvedett árfolyamveszteség
összegével, ha az ügyleteket ellenőrzött tőkepiacon kötötték. (Csak realizált
árfolyamveszteség számolható el.)

Béren kívüli juttatások adózása:

A természetbeni juttatásokat béren kívüli és egyes meghatározott juttatásokra osztjuk.

- A béren kívüli juttatások után az adó a kifizetőt terheli (a munkavállaló szempontjából

ezen juttatások adómentesek).
- Alapja: a juttatás 1,18x-osa
- Mértéke: 15% szja , 14% eho
Egyes meghatározott juttatások:
- Erzsébet-utalvány mértékben ad, vagy más jellegű
- Munkahelyi étkezés juttatást nyújt a munkavállalónak, azt
- Ajándékutalvány egyes meghatározott juttatásnak
- Helyi bérlet nevezzük.
- Iskolakezdési támogatás - Az egyes meghatározott juttatások
- Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás után az adó a kifizetőt terheli (a
- Önkéntes egészségpénztári munkavállaló szempontjából ezen
hozzájárulás juttatások adómentesek)
- ha a kifizető a béren kívüli juttatások - Alapja: a juttatás 1,18x-osa
maximális összegét meghaladó - Mértéke: 15% szja, 19,5% eho!!

89
 22. tétel
Adózás rendje
Adótörvény tárgyi, területi,személyi hatály. Adózó kötelezettségei, jogai.

Az adóigazgatási eljárásokra vonatkozó törvények 2018. január 1-től:

 az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (Air.),
 az adózás rendjéről szóló törvény (Art.),
 az adóhatóság által foganatosítható végrehajtási eljárásokról szóló törvény (Avt.)
Alapelvek:
- az adóhatóság mérlegelési joga (csak törvényes keretek között)
- megkülönböztetés nélküli eljárás (állampolgárság stb. szerint)
- tájékoztatási kötelezettség (adóhatóság részéről)
- jóhiszemű joggyakorlás (adózó részéről)
- méltányosság (a törvényi feltételek megléte esetén)
- szerződést, ügyletet valódi tartalmuk szerint kell minősíteni
- kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapján kell minősíteni
- az adókötelezettséget nem érinti a jogellenesség vagy a jó erkölcs sérelme
- adójogviszonyban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni (rendeltetésellenes joggyakorlás-
becslésre adhat alapot)

A törvény hatálya: Területi

A törvény hatálya kiterjed:
- a Magyar Köztársaság területén székhellyel, telephellyel rendelkező magán és jogi személyiségekre,
ezek társulásaira, akik (amelyek) gazdasági tevékenységet folytatnak,
- állandó lakóhellyel rendelkeznek,
- vagyonuk van, jövedelmet realizálnak,
-államigazgatási vagy bírósági eljárásban részt vesznek,
-egyéb rendelkezés híján adóalany a vámszabadterület is.

A törvény hatálya: Tárgyi

Vonatkozik a törvény mindennemű adóra, járulékra (adóelőleg, bírság, pótlék, illeték stb.)
költségvetési támogatásra, ezek megállapítására, befizetésére, végrehajtására, visszatérítésére,
ellenőrzésére.
ADÓK :
- adók
- járulékok
- illetékek
- befizetés a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok,a TB-alapok, ill. a helyi
önkormányzatok részére ( az államháztartás alrendszerei részére)
Költségvetési támogatások: a központi költségvetés illetve az elkülönített állami pénzalapok terhére.
Adók módjára behajtandó köztartozások (köztartozások, illetve a bírósági és igazgatási szolgáltatások
díjai)
E törvény hatálya nem terjed ki
- a társadalombiztosítási ellátásokra,
- a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény hatálya alá tartozó kötelező befizetésekre
(adó, illeték, díj, hozzájárulás, költség, bírság, kamat), ha azok megállapítása, beszedése,
végrehajtása, visszatérítése, kiutalása vagy ellenőrzése a vámhatóság hatáskörébe tartozik. A
vámtartozásra e törvényt az adóhatóság által a költségvetési támogatás vonatkozásában
gyakorolható visszatartási jog tekintetében azonban alkalmazni kell.
Adó és támogatási forma
- Adók
- adó, járulék
- illeték
- befizetés

90
- központi költségvetés
- elkülönített állami pénzalap
- Nyugdíj biztosítási Alap
- Egészségbiztosítási Alap számára
- önkormányzatok javára törvényen alapuló befizetéseik
- Költségvetési támogatás
- központi költségvetés
- elkülönített állami pénzalap terhére
- Adók módjára behajtandó köztartozások
- köztartozások
- igazgatási és bírósági szolgáltatások díjai

A törvény hatálya: Személyi

• Adózó akinek adókötelezettségét, adófizetési kötelezettségét, költségvetési támogatási igényét
törvény írja elő.
• Pénzügyminiszter
• Adóhatóságok
- Állami adóhatóság - NAV és területi szervei
- Vámhatóság Vám- és Pénzügy-őrség
- Önkormányzati adóhatóság
- Illetékhivatal

Adózó, akinek adókötelezettségét a törvény előírja

Adóhatóságok:
 Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)
 A Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és szervei (VPOP), vagyis vámhatóság
 Az Illetékhivatal
 Az önkormányzat jegyzője (önkormányzati adóhatóság)

Az adóhatóságok felügyelete:
- az állami adó- és vámhatóság felett gyakorolja felügyeleti jogkörét a külön törvényben
meghatározottak szerint,
- felügyeli az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adóztatás törvényességét, ellenőrzi
az önkormányzati adóhatóságok irányítását, a törvények és más jogszabályok végrehajtását,
- előterjeszti a kormányhoz az önkormányzati adóigazgatás szervezeti rendszerére vonatkozó
jogszabályok tervezetét, indítványozza a szervezeti változtatásokat, koordinálja a szervezeti
rendszer egyes elemeinek együttműködését, kezdeményezi az ezekre vonatkozó
jogszabályok megalkotását,
- a törvényesség és szakszerűség ellenőrzése érdekében az önkormányzati adóhatóságok vezetőitől
jelentéseket, beszámolókat, adatszolgáltatást, továbbá - amennyiben az jogszabályban
meghatározott feladata ellátásához szükséges - bármely adózó ügyéről tájékoztatást kérhet,
- az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adóügyben megváltoztatja, megsemmisíti a
Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének jogszabálysértő határozatát
(végzését), illetve a határozat, végzés meghozatalának törvénysértő mulasztása esetén az
eljárás lefolytatására utasítja.
Az adóhatóságok feladatai: megállapítja, nyilvántartja, beszedi, végrehajtja, kiutalja, ellenőrzi a
hatáskörébe utalt adókkal és költségvetési támogatásokkal összefüggő jogszabályok megtartását,
vezeti az adózók adószámláját.

Bizonylat és igazolás
Kiállítás
- ÁFA - adóalany értékesítésről bizonylatot állít ki
- kifizető és munkáltató a kifizetéskor bizonylatot állít ki, és erről nyilvántartást vezet
- állami vagy más végkielégítésről igazolás
- a TB szerv az általa kifizetett ellátásról igazolást ad

91
- bevételt, adóalapot vagy adót csökkentő tételeknél összesített igazolást a jogosultság -
keletkezésekor, de legkésőbb a követő év január 31-ig kell kiadni ® összesített igazolás
- munkaviszony megszűnése időpontjában, valamint nyugdíjazás, halál esetén a munkáltató
igazolást, adatlapot köteles kiadni
- az adóbeszedésre kötelezett nyilvántartást vezet, és az adózónak bizonylatot ad
- kifizető a levont osztalékról a személynek és külföldi szervezetnek igazolást ad (azonosító, alap, adó
stb.) Ha az osztalék és társasági adót a kifizető nem vonta le, adó visszatérítésre igazolás nem adható.
- Külföldi illetőség igazolása, nyilatkozata

Megőrzés
- bejelentett helyen
- felhívásra 3 munkanapon belül be kell mutatni
- időben: elévülésig
- Kv : adózó, munkáltató, jogutód, jogszabályban, határozatban erre kötelezett. Magánszemély halála
esetén közös háztartásban élő vagy örökös továbbítja az adóhatósághoz.
- A bizonylatok minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel elektronikus dokumentumként is
megőrizhetők.

Adózók-, adóhatóság feladatai (jogai és kötelezettségei)

Adózók lehetnek:
- Jogi személy
- Magán személy
- Hatósági vagy bírósági eljárásban részt vevő személy
- Európai közösség tagállamban illetősséggel nem bíró adózó

Adóhatóság:
- NAV, állami adóhatóság + vámhatóság
- Önkormányzat jegyzője – önkormányzati adóhatóság

Az adózók-, és adóhatóságok jogai és kötelezettségei:

Az adózók jogai:
- A tájékoztatáshoz való jog: az adóhatóság köteles megadni az adózónak az adótörvények
betartásához szükséges tájékoztatást, megismertetni vele az adóbevallás és befizetés rendjét.
- Az önellenőrzési jog: az adózó önadózás esetén jogosult önellenőrzéssel javítani
adóbevallásában észlelt tartalmi hibát. Az önellenőrzés jogával élni az adóhatósági
ellenőrzés megkezdéséig lehet.
- Az irat-betekintési jog: az adózó jogosult saját adózására vonatkozó iratok megismerésére. Az
irat-betekintést az adóhatóság az ellenőrzés megkezdéséig határozattal korlátozhatja, ha
valószínűsíthető, hogy az meghiúsítaná a későbbi ellenőrzést.
Az adókötelezettség tág fogalma:
- a bejelentési (magába foglalja az adóhatósághoz való bejelentkezést-az adó-azonosítójel,
adókártya, vagy adószám kiállítását és a változás bejelentést)
- a nyilatkozattételi (csak az adózóval szerződéses kapcsolatban álló
személyre vonatkozhat)
- az adó-megállapítási
- az adó-bevallási
- az adó-és adóelőleg fizetési
- a bizonylat kiállításának és megőrzésének
- a nyilvántartások vezetésének (könyvvezetési kötelezettség)
- az adatszolgáltatási kötelezettség (Az Art szerint adatszolgáltatásra kötelesek: a kifizető, a
munkáltató, a biztosító, a földhivatal, az illetékhivatal, a pénzintézetek, a TB.
Igazgatóság, a munkaügyi központok, az okmányirodák, a befektetési társaságok a BM
stb.)

92
Adóhatóság jogai:
- üzleti, üzemi vagy az egyéb adóköteles tevékenység, vagyontárgy vagy jövedelem
ellenőrzéséhez szükséges helyiségekbe beléphet,
- a vállalkozási tevékenységgel összefüggő járműveket, járművek rakományát, helyiségeket,
helyszínt átvizsgálhat,
- iratokat, tárgyakat, munkafolyamatokat vizsgálhat meg,
- az adózótól, képviselőjétől, alkalmazottjától felvilágosítást, más személyektől
nyilatkozatot kérhet,
- tisztázhatja az adóköteles tevékenységben résztvevők személyazonosságát, részvételük
jogcímét,
- próbavásárlást, fel nem fedett próbavásárlást, leltárfelvételt végezhet,
- próbagyártást rendelhet el,
- az adózóval szerződéses kapcsolatban álló más adózónál kapcsolódó vizsgálatot végezhet,
- más, a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítást folytathat le,
- mintavételre jogosult.
Ha az adózó a vállalkozási tevékenységéhez más személy ingatlanát veszi igénybe, az ingatlan
tulajdonosa köteles tűrni az adóhatóság helyszíni ellenőrzését.
A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély lakásában az adóellenőr akkor jogosult az
ellenőrzést lefolytatni, ha az adókötelezettség a lakással, mint vagyontárggyal kapcsolatos, vagy az
adózó jövedelme a lakás hasznosításából származik, vagy valószínűsíthető, hogy a lakásban egyéni
vállalkozói tevékenységet bejelentés nélkül végeznek.

Adóhatóság kötelezettségei:
- Az adóellenőr az ellenőrzés megkezdését megelőzően erre történő külön felhívás nélkül is
köteles magát és az ellenőrzési jogosultságát az e törvényben előírt módon igazolni, az adózót
az ellenőrzés típusáról, tárgyáról és várható időtartamáról tájékoztatni.
- Az adóellenőr az ellenőrzés során jogait oly módon köteles gyakorolni, hogy az az
adózó gazdasági tevékenységét a lehető legkisebb mértékben korlátozza.
- Az adóellenőr az ellenőrzés során köteles a tényeket, körülményeket, adatokat értékelni, az
adózót, képviselőjét, meghatalmazottját, alkalmazottját az ellenőrzés során tett
megállapításairól tájékoztatni. Az adóellenőr köteles az adózó által felajánlott bizonyíték
visszautasítását előzetesen szóban, majd az ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvben írásban is
indokolni.
- Ha az adóhatóság ellenőrzése során olyan, több adózót – egymással összefüggő módon –
érintő kapcsolatot, tényt, körülményt észlel, amellyel összefüggésben az
adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülése vélelmezhető, azt az érintettek
tudomására hozhatja.
- Az ellenőrzés során a tényállást az adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani, kivéve,
ha törvény a bizonyítást az adózó kötelezettségévé teszi.
- Bizonyítási eszközök és bizonyítékok különösen: az irat, a szakértői vélemény, az adózó,
képviselője, alkalmazottja, illetőleg más adózó nyilatkozata, a tanúvallomás, a helyszíni
szemle, a próbavásárlás, a fel nem fedett próbavásárlás, a próbagyártás, a helyszíni leltározás,
más adózók adatai, az elrendelt kapcsolódó vizsgálatok megállapításai, az adatszolgáltatás
tartalma, más hatóság nyilvántartásából származó vagy nyilvánosan elérhető elektronikus
adat, információ.
- Az adóhatóság a tényállás tisztázása során az adózó javára szolgáló tényeket is köteles
feltárni. A nem bizonyított tény, körülmény – a becslési eljárás kivételével – az adózó terhére
nem értékelhető.

93
 Adózó Adóhatóság
Jogok Irat betekintési jog Bevallás utólagos ellenőrzése
Önellenőrzési jog Üzleti nyilvántartások
ellenőrzése
Alkalmazottak kikérdezése
(személyazonosság, jogcím)
Helyszíni szemle
Próbavásárlás
Próbagyártás
Leltárellenőrzés

Kötelezettségek Bejelentés, nyilatkozattétel Adófizetést és adóbevallást

Adó megállapítása nyilvántartja
Adó bevallása Adót megállapítja
Adó fizetése, adóelőleg fizetése Adóhátralékokat beszedi
Bizonylat kiállítása és Jogerősen megítélt állami
megőrzése kötelezettséget
Nyilvántartás vezetése, végrehajtja
könyvvezetés Támogatást kiutalja
Adatszolgáltatás Adózó feladatait ellenőrzi
Adó levonása Adózónak számlát vezet
Bankszámlanyitás Adózással kapcsolatos
nyomtatványokat
biztosítja
Adó-visszatérítést kiutal

94
 23. Vámok, közösségi vámjog
Vám fogalma:
A vám olyan közadó formájában alkalmazott gazdasági és kereskedelmi politikai eszköz, amely
árképző tényezőként korlátozza, illetve terheli az áruforgalmat. Közvetett adó, melyet az állam szed be
a vámhatáron átszállított vámáruk után.
Vámpolitika:
A vámok megdrágítják az importot, ezzel javíthatják az ország fizetési mérlegét, ugyanakkor rontják
az importtermékek versenyképességét a konkurens hazai termékekhez viszonyítva, javítva ezzel a
hazai termelők helyzetét, sértve viszont a hazai fogyasztóknak a minél alacsonyabb árszínvonalhoz
fűződő érdekeit.
A kereskedelempolitika azon eszközének tekintik, melyekkel lehetőség nyílik a termelők érdekeinek
képviseletében a külföldi importnak a belföldi piacról való kizárására vagy legalábbis korlátozására és
az aktív kereskedelmi mérleg elérésére. A külföldi áruk versenye ellenében a hazai gazdaság és
termelők védelme céljából védővámokat és egyéb nem vámjellegű eszközöket alkalmazó
külkereskedelem politikát nevezzük protekcionizmusnak. A protekcionizmussal ellentétes irányzatnak
a szabadkereskedelmi szemléletnek vagy más néven a gazdasági liberalizmusnak a támogatói viszont
szabad utat engednének a belföldinél versenyképesebb termékeknek, serkentve ezzel a gazdasági
versenyt és szolgálva a fogyasztók érdekeit.
Vámok csoportosítása:

Vámok csoportositása

Funkció szerint Forgalom iránya szerint

Megállapitás szerint Időbeli hatály szerint

Fiskális vám Közgazdasági behozatali

érték- állandó
(célja: bevétel) vám
(célja: keresk.politika)

kiviteli (WTO, Gatt tiltja) mérték- időszaki

nevelő

piacbiztositó
tranzit (WTO, Gatt tiltja) vegyes-
devizavédelmi

antidömping
alternatív
kiegyenlitő

taktikai és retorziós

preferenciális

fiskális vámok: célja, hogy növelje a költségvetési bevételeket, különösen magas mértékben
alkalmazzák a luxusfogyasztási cikkekkel kapcsolatban
közgazdasági (védő) vámok: elsősorban kereskedelem-politikai célokra használják
nevelő vám: (tiltó vagy prohibitív vám) ezeknek egyetlen célja, hogy az egyes termékek behozatalát
korlátozza a magas vámtételekkel.
kiegyenlítő vám: cél: a hazai piac esélyegyenlőségének biztosítása, a magasabb belföldi ár és az
alacsonyabb világpiaci ár közötti különbséget egyenlítik ki. Pl. antidömping- és piacbiztosítási vámok
köre. Ilyet alkalmaznak akkor, ha bizonyítható, hogy valamilyen oknál fogva mesterségesen alacsony
áron szállítják be az országba a terméket és ez hátrányosan érinti a hazai termelőket. Szoktak
mennyiségi korlátozást is alkalmazni.
behozatali vám (importvám) jellemzően ez az, ami elterjedt a nemzetközi kereskedelmi forgalomban
és elfogadott a nemzetközi kereskedelmi területén
kiviteli vám (exportvám) ez nem jellemző, az egyes államok érdeke a minél nagyobb export potenciál.
Speciális esetekben fordul csak elő. (pl. az EU is élt ezzel a különböző mezőgazdasági termékek
esetén a belső piac védelmével összefüggésben.) A WTO ennek az alkalmazását tiltja.
tranzitvám: ez a tranzitforgalom korlátozását szolgálja, a WTO ezt is tiltja

95
értékvám: ebben az esetben a vámkiszabás alapja a behozott termék pénzben kifejezett értéke
(vámérték) és a vám kiszabása ennek alapul vételével történik
mértékvám: amikor a vámkiszabás alapját az áru darabszáma, mennyisége, vagy mértékegysége
képezi.
vegyes vám: amely az érték- és mértékvámok együttes alkalmazását jelenti (és)
alternatív vámok: az érték- és mértékvámok vagylagos alkalmazása esetén.
állandó: külön időszaki korlátozás nélkül, állandó jelleggel fennáll
szezonális/időszaki vám: csak piacvédelmi jellegű vámként, meghatározott időszakra, a
mezőgazdasági termékekkel kapcsolatosan alkalmazzák.
autonóm vám: az adott állam jogszabályai által megállapított vám
szerződéses vám: különböző bilaterális és multilaterális szerződéseken alapul a vám megállapítása.
preferenciális vám: valamely országból származó termékekkel kapcsolatban az átlagosnál
kapcsolatban alacsonyabb vámot alkalmaznak cél: az adott állam/áru forgalmának megsegítése.
legnagyobb kedvezményes vám: a GATT szabályrendszere írja elő alapelvként
diszkriminatív vámok köre: az átlagos vámszintnél magasabb vámot jelent (tiltó vámként
alkalmazzák)
Vámmal kapcsolatos fogalmak:
 Vám – közvetett adó, melyet az állam szed be a vámhatáron átszállított vámáruk után
 Vámhatár – annak a területnek a határa, ahol az állam a vámszedés jogát gyakorolja
 Vámáru – vámhatáron behozott dolog, mindaddig, amíg nem vámkezelték
 Vámút – azon vámhatárt átszelő közlekedési útvonalak, ahol vámkezelés történik
 Vámteher – a vám, a termékimportot terhelő Áfa, jövedéki adó, illetékek és díjak,
amelyeket a vámkezelés során vetnek ki a vámárukra.
 Vámszabad-terület – államhatáron belüli, vámhatáron kívüli terület
 Vámkezelés – a vámteher megállapításának és beszedésének folyamata
EU vámeljárásai:
Az EU vámpolitikáját hívjuk Közösségi vámpolitikának. Lényege, hogy a tagállamok vámigazgatása
egységes szabályok és elvek alapján jár el. Pl.: Közös Vámtarifa, Közös Vámkódex. Ennek célja a
kereskedelem védelme és a tisztességes verseny biztosítása.
Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló rendelet alapján az alábbi vámeljárások alá vonhatók az
áruk:
Szabad forgalomba bocsátás
A szabad forgalomba bocsátás a leggyakrabban igényelt vámeljárás. Ennek befejeztével a nem
közösségi áru a közösségi áru vámjogi helyzetét nyeri el, és ezzel az áru kikerül a vámhatóság
felügyelete alól, az áruval ezek után szabadon lehet rendelkezni, az áru tehát a belföldi áruval azonos
státuszúvá válik.
Kivitel
Közösségi áruk kivitele az EU vámterületéről.
Újrakivitel: amikor az Unió vámterületére egyszer már behozott nem uniós áruk változatlan státuszban
ismét elhagyják a vámterületet
Különleges eljárások (gazdasági vámeljárások): amelynek az alábbiakban részletezett 4 kategóriáit
különböztetjük meg:
a) árutovábbítás:
 külső árutovábbítás (nem közösségi áru): lehetővé teszi a nem uniós áruknak az Unió
vámterületén belül egy adott pontról egy másikra történő szállítását, anélkül, hogy a
következők bármelyike vonatkozna rájuk:
 behozatali vám;
 egyéb terhek az egyéb vonatkozó hatályban lévő rendelkezések szerint;
 kereskedelempolitikai intézkedések, amennyiben azok nem tiltják az áruknak az
Unió vámterületére való beléptetését, illetve onnan való kiléptetését.
 belső árutovábbítás (3. országon keresztül): A belső árutovábbítási eljárás a (2) bekezdésben
megállapított feltételek mellett lehetővé teszi az Unió vámterületének egyik pontjáról a
másikra uniós áruk e vámterületen kívüli területen vagy országon keresztül történő
szállítását vámjogi státusukban történő változás nélkül.

96
b) tárolás:
 vámraktározás: a vámraktározási eljárás szerint nem uniós áruk az erre az eljárásra a
vámhatóságok által engedélyezett helyiségekben vagy bármilyen egyéb helyen
vámfelügyelet alatt tárolhatók (vámraktárak). A vámraktárakat áruk vámraktározására
használhatja bármely személy (közvámraktár) vagy a vámraktározás engedélyese
(magánvámraktár).
 vámszabad területek:
Vámszabad területek kijelölése
 A tagállamok az Unió vámterületének egyes részeit vámszabad területnek jelölhetik ki.
 Mindegyik vámszabad területre a tagállam állapítja meg az ahhoz tartozó területet és
határozza meg a belépési és kilépési pontokat.
 A vámszabad területeknek körülkerítetteknek kell lenniük.
 A vámszabad területek határai, illetve be- és kilépési pontjai vámfelügyelet alatt állnak.
 A vámszabad területre belépő vagy ezeket elhagyó személyek, áruk és szállítóeszközök
vámellenőrzés alá vonhatók.
Épületek és tevékenységek a vámszabad területen
 Vámszabad területen bármely épület építéséhez a vámhatóságok előzetes
jóváhagyása szükséges.
 A vámjogszabályoktól függően bármely ipari, kereskedelmi vagy szolgáltatási
tevékenység megengedett a vámszabad területen. Ilyen tevékenységek végzéséről
a vámhatóságokat előzetesen értesíteni kell.
 A vámhatóság tilalmakat vagy korlátozásokat írhat elő a (2) bekezdésben említett
tevékenységekre vonatkozóan, a szóban forgó áru jellegére, vagy a vámfelügyelet
követelményeire, vagy a biztonsági és védelmi követelményekre figyelemmel.
 A vámhatóságok azoknak a személyeknek, akik nem biztosítják a szükséges garanciákat
a vámjogszabályok betartására, megtilthatja, hogy a vámszabad területen tevékenységet
végezzenek.
c) különleges felhasználás:
 ideiglenes behozatal: lehetővé teszi az újrakivitelre szánt nem uniós áruk különleges
felhasználását az Unió vámterületén a behozatali vám alóli teljes vagy részleges mentesség
mellett, és az alábbiak bármelyikének alkalmazása nélkül:
 egyéb terhek az egyéb vonatkozó hatályban lévő rendelkezések szerint;
 kereskedelempolitikai intézkedések, amennyiben azok nem tiltják az áruknak az Unió
vámterületére való beléptetését, illetve onnan való kiléptetését.
 meghatározott célra történő felhasználás: e szerint az áruk szabad forgalomba bocsáthatók
nulla vagy csökkentett vámtétel mellett, különleges felhasználásukra figyelemmel. Ha az áruk
olyan termelési szakaszban vannak, amelyben kizárólag az előírt meghatározott célú
felhasználás érhető el költséghatékony módon, a vámhatóságok az engedélyben
meghatározhatják azokat a feltételeket, amelyek alapján úgy tekintendő, hogy az árukat
felhasználták arra a célra, amelyet a nulla vagy a csökkentett vámtétel alkalmazásához
meghatároztak.
d) feldolgozás:
 aktív feldolgozás: lehetővé teszi, hogy a nem uniós árukat az Unió vámterületén egy vagy több
feldolgozási műveletnek vessék alá, anélkül, hogy ezekre az árukra az alábbiak bármelyike
alkalmazásra kerülne:
 behozatali vám;
 egyéb terhek az egyéb vonatkozó hatályban lévő rendelkezések szerint;
 kereskedelempolitikai intézkedések, amennyiben azok nem tiltják az áruknak az Unió
vámterületére való beléptetését, illetve onnan való kiléptetését.
 passzív feldolgozás: e szerint az uniós áruk ideiglenesen kivihetők az Unió vámterületéről
annak érdekében, hogy azokat feldolgozási műveleteknek vessék alá. Az ezekből az árukból
eredő feldolgozott termékek szabad forgalomba bocsáthatók a behozatali vám alóli teljes vagy
részleges mentesség mellett az engedélyes vagy az Unió vámterületén letelepedett bármely
egyéb személy kérelmére, feltéve hogy e személy megszerezte az engedélyes hozzájárulását,
és az engedélyezés feltételei teljesülnek.

97
 24. Helyi adó és gépjárművel kapcsolatos adók

Helyi adók általános szabályai:

A helyi adók mértékét településenként határozzák meg.
Helyi adók fajtái:
1. építményadó
 Adóalany: aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa.
 Adótárgy: építmény
 Adóalap (önkormányzati döntéstől függ): vagy az építmény m²-ben számított hasznos
alapterülete, vagy az építmény korrigált forgalmi értéke

 Adó mértéke: max. 1100 Ft/ m², max. a korrigált forgalmi érték 3,6 %-a vagy amit a
helyi önkormányzat meghatároz maximum értékben
 Mentességek: szükséglakás, háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára
szolgáló helyiség, állattartásra vagy növény-termesztésre szolgáló épület vagy
hozzá kapcsolódó tároló, ideiglenes mentesség (műemlék felújítás),
adófelfüggesztés ( >65 év)

2. telekadó
 Adóalany: aki a naptári év első napján a telek tulajdonosa.
 Adótárgy: telek (épülettel, épületrésszel be nem épített földterület)
 Adóalap: vagy a telek m²-ben számított területe, vagy a telek korrigált forgalmi értéke
 Hasznos alapterületbe nem értendő: a mező és erdőgazdálkodási művelés alatt álló terület,
termőföld, tanya, temető, víztározó, valamint azok a területek, melyeken közút, vasúti pálya és
annak tartozékai találhatók

 Adó mértéke: maximum 200 Ft/m², max. a korrigált forgalmi érték 3 %-a vagy amit a
helyi önkormányzat meghatároz maximum értékben
 Mentességek: az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész, az erdő
művelési ágban nyilvántartott belterületi telek és az építési tilalom alatt álló telek adóköteles
területének 50 százaléka.

3. kommunális adó
 Adóalany: az a magánszemély, aki az építményadó vagy a telekadó alanya is lehet, és aki nem
magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik
 Adótárgy: építmény, telek és bérleti jog birtoklása
 Adóalap: birtokolt adótárgy mennyisége
 Adómérték: max 17 000 Ft/db
 Mentesség: adófelfüggesztés (>65 év)

98
 4. idegenforgalmi adó
 Adóalany: az a magánszemély, aki nem állandó lakosként az adott településen legalább egy
vendégéjszakát eltölt
 Adótárgy: az önkormányzat illetékességi területén való ott-tartózkodás
 Adóalap: vagy a megkezdett vendégéjszakák száma, vagy a megkezdett
vendégéjszakákért fizetett ellenszolgáltatás
 Adómérték: maximum személyenként 300 Ft/vendégéjszaka, max.
vendégéjszakákért fizetett ellenérték 4 %-a vagy amit a helyi önkormányzat
meghatároz maximum értékben
 Adómegállapítási mód: beszedés
 Mentességek: 18 éven aluliaknak, fekvőbeteg szakellátásban, vagy szociális intézményben
ellátott személyeknek, közép-,és felsőfokú oktatási intézmény tanulói vagy hallgatói
jogviszonya alatt állóknak akkor, ha szakképzés keretein belül tartózkodnak az
önkormányzat illetékességi területén, és töltenek ott legalább egy vendégéjszakát, az üdülő
tulajdonosának, vagy a használati joggal rendelkezőnek hozzátartozóinak, egyházi jogi
személy tulajdonában levő épületben megszálló, a hitéleti tevékenységben résztvevő
személynek

5. helyi iparűzési adó:

 Adóalany: vállalkozó
 Adótárgy: vállalkozási tevékenység (állandó vagy ideiglenes jelleggel)
 Adóalap: ideiglenes iparűzési tevékenység esetén a tevékenység időtartama napokban
(megkezdett nap!!!) vagy állandó iparűzési tevékenység esetén „Eredményfüggő”  számítási
képlet

 a vállalkozó nettó árbevételét az ELÁBÉ + közvetített szolgáltatások értékével (=árbevétel

csökkentő összeg), sávosan - az alábbiak szerint csökkentheti:
 0- 500 MFt összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg egésze,
 500 MFt - 20 Mrd Ft közötti összegéből az e sávba jutó nettó
 árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 85%-a,
 20 Mrd Ft - 80 Mrd Ft közötti összegéből az e sávba jutó nettó
 árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 75%-a,
 80 Mrd Ft-ot meghaladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de
legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 70%-a vonható le.
 Adómentességek: szabályozott ingatlabefektetési társaságok adómentessége és a
beszerző, értékesítő szövetkezet adómentessége
 Adókedvezmények: foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó kedvezmény!!! - Adóalap csökken
 1 millió Ft/fő ; Ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó csökkenti
az adót; Adóévben elszámolt, a belföldön és külföldön megfizetett útdíj 7,5%-a csökkenti az
adót; Alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt költségnek
10%-a csökkenti az adót
 Adóalap megosztási módok (általános esetek):
Ha az előző évi adóalap < 100 millió Ft (választható)
 Személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszere
 Eszközérték arányos megosztás módszere
Ha az előző évi adóalap > 100 millió Ft (kötelező)

99
  Komplex (vegyes) módszer:
 Az adóalap egy részét személyi jellegű ráfordítás, másik részét eszközérték
arányosan osztják meg

KATA
 Max 12 millió Ft árbevétel
 Hagyományos adóalap megállapítás: a nettó árbevétel csökkenthető az anyagköltség, az
alvállalkozói teljesítések, a közvetített szolgáltatások, az eladott áruk beszerzési
értékével (és a kutatás fejlesztési költségekkel).
 Egyszerűsített adóalap megállapítás: a nettó árbevétel 80%-a után kell az adót megfizetni.
Nettó árbevételként ebben az esetben is valamennyi kisadózói bevételét figyelembe kell
vennie. Ezen módszer választását nem kell külön bejelentenie az adóhatósághoz,
elegendő, ha a bevallásban ilyen módon számolja ki adóját.
 Tételes adóalap alkalmazása: az adó alapja 2,5 millió forint évesen, mely összeg után kell
az adót megfizetni. (Ha a tevékenységet év közben kezdi a vállalkozó, vagy egyébként év
közben a kata fizetésére nem kötelezett, akkor a 2,5 millió forint naptári nappal
arányosított része után kell csak az adót megfizetni.) Fontos szabály, hogy ezen módszer
választását be kell jelentenie az adóhatóságnak a kata hatálya alá való bejelentkezést
követő 45 napon belül, illetve február 15-ig, amennyiben már a korábbi években is a kata
alanya volt.
 Amennyiben a kisadózó több önkormányzat területén is folytat tevékenységet, akkor a 2,5
milliós adóalapot önkormányzatonként kell figyelembe venni! (Ugyanakkor lehetőség van
arra is, hogy az egyik önkormányzat területén a tételes 2,5 milliós adóalap alapján
fizessen adót, míg a többi önkormányzat területén a hagyományos módszerrel állapítsa
meg az adó alapját a vállalkozás.)
 HIPA megállapítási lehetőség
KIVA
 Max 500 millió Ft árbevétel
 Hagyományos adóalap megállapítás: a nettó árbevétel csökkenthető az anyagköltség, az
alvállalkozói teljesítések, a közvetített szolgáltatások, az eladott áruk beszerzési
értékével (és a kutatás fejlesztési költségekkel).
 Egyszerűsített adóalap megállapítás: a nettó árbevétel 80%-a után kell az adót megfizetni.
Nettó árbevételként ebben az esetben is valamennyi kisadózói bevételét figyelembe kell
vennie. Ezen módszer választását nem kell külön bejelentenie az adóhatósághoz,
elegendő, ha a bevallásban ilyen módon számolja ki adóját.
 KIVA adóalap *1,2: az iparűzési adó alapja a kisvállalati adó alapjának 20 százalékkal
növelt összege.
 HIPA megállapítási lehetőség
EVA:
 Max 30 millió Ft árbevétel
 EVA adóalap *0,5: az iparűzési adó alapja az EVA alapjának 50%-a.
 HIPA megállapítási lehetőség

Gépjárműadó:
 Adóalany: év elején gépjármű tulajdonosa
 Adótárgy: gépjármű birtoklása
 Adóalap: Személyszállító jármű – kwatt, vagy LE/1,36 VAGY Autóbusz, nyergesvontató,
pótkocsi – saját tömeg megkezdett 100 kg-ja VAGY Tehergépkocsi – saját tömeg +
raksúly 50%-a minden megkezdett 100 kg-ja
 Adómérték (személygépjármű)
 Függ a gyártási évtől
 Függ a teljesítménytől (kilowatt)
 pl.: gyártási év és azt követő 3 évben: 345 Ft/kilowatt

100
Adómérték (személygépjármű)
 Adóalap: az autóbusz, a nyergesvontató, a lakókocsi, lakópótkocsi önsúlya; a tehergépjármű
önsúlya növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-ával.
 Adómérték: Az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után:
a) a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű tehergépjármű, nyergesvontató,
autóbusz esetén 850 Ft,
b) az a) pont alá nem tartozó tehergépjármű, nyergesvontató, autóbusz esetén 1380 Ft.

 az E betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott személyszállító gépjármű után 10.000

forint, míg a tehergépjármű után 46.000 forint,
 a P betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén 20.000
forint Tárgyi adómentesség:
 a belföldi rendszámtáblával ellátott mezőgazdasági vontató,
 a lassú jármű és a lassú jármű pótkocsijá,
 az ún. "méhesházas" gépjárművek,
 a munkagép,
 a CD, CK, DT és Z betűjelű rendszámtáblával ellátott gépjármű, valamint a muzeális jellegű
gépjármű (OT rendszámú),
 a külföldön nyilvántartott tehergépjárművek közül azok, amelyek az Európai Unió
valamely tagállamából származik a rendszámuk
Alanyi adómentesség:
 a költségvetési szerv és az egyház,
 a társadalmi szervezet, az alapítvány,
 a helyi és a helyközi tömegközlekedést lebonyolító gépjármű,
 a súlyos mozgáskorlátozott személy;
 az a gépjármű, amelynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság
biztosítja, illetve
 NATO
Adókedvezmények:
 20%-os adókedvezmény illeti meg azon autóbuszt és tehergépjárművet , amely "5", "6",
"7" vagy "8" környezetvédelmi osztály-jelzéssel (kóddal) ellátott;
 30%-os kedvezmény illeti meg azon autóbuszt, tehergépjárművet, amely legalább "9",
"10", "11", "12" környezetvédelmi osztály-jelzéssel (kóddal) ellátott.

2016-os változások
 Környezetkímélő járművek (elektromos ill. nulla emissziós gépkocsi)
adómentességet élveznek
 „Szerelvényadóztatás”
o A nyerges vontató és az általa vontatható félpótkocsi együtt adózik
o Önmagában a vontatmány nem adóköteles

Regisztrációs adó:
 Regisztrációs adót kell fizetni a Magyarország területén forgalomba helyezendő:
 személygépkocsi,
 lakóautó,
 motorkerékpár,
 gépjárműflotta-üzemeltető személygépkocsijának belföldi illetőségű személy részére
történő bérbeadása esetén.
 Adóalany: az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet,
akinek a nevére a forgalomba helyezést kezdeményezik
 ha a forgalomba helyezés a gépjármű importjának közvetlen
következményeként valósul meg, az adó alanya az importáló,
 ha a forgalomba helyezés Közösségen belüli beszerzés közvetlen
következményeként valósul meg, az adó alanya az áfa fizetésére kötelezett személy,

101
  ha a forgalomba helyezésre átalakítás miatt kerül sor, az adó alanya a
gépjármű tulajdonosa,
 közös tulajdon esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában minősülnek
adóalanyoknak, az adó megfizetéséért egyetemlegesen felelnek,
 ha az adóalany székhelye, állandó telephelye külföldön van, akkor köteles az
adókötelezettség teljesítése érdekében belföldön lakóhellyel vagy székhellyel
rendelkező üzembentartót vagy az Art.-ban meghatározott pénzügyi képviselőt
meghatalmazni.
 Az adótétel nagyságát a vámhatóság állapítja meg úgy, hogy különböző kategóriákba
rendezi a gépjárműveket  ez alapján az adótétel függ a környezetvédelmi besorolástól, a
motor típusától és a cm3-től (motorkerékpár esetén csak a cm3 számít)
 A számításnál minden megkezdett hónap egész hónapnak minősül, és a gépjármű
forgalomba helyezésétől számított időtartam figyelembevételével történik (avulási táblázat).
 Adó meghatározásának képlete: F = A * (1 – K – k * t / T)
 F = fizetendő adó,
 A = adótétel,
 K = az adó csökkentésének a táblázat II. oszlopában meghatározott mértéke, amely a
gépjármű forgalomba helyezésétől számított időtartam alapján az adócsökkentő mértékek
alkalmazása tekintetében az utolsó előtti időszakra vonatkozik,
 k = a gépjármű forgalomba helyezésétől számított időtartam utolsó időszakára irányadó,
a táblázat II. oszlopában meghatározott mérték csökkentve a „K” mértékével,
 T = az adóigazgatási eljárás kezdetének hónapját magában foglaló, a táblázat
I. oszlopában meghatározott időtartamon belüli hónapok száma,
 t = a gépjármű forgalomba helyezésétől számított hónapok száma csökkentve a
„K” adócsökkentő mértékhez tartozó, felső korlátként megállapított hónapok
számával.
Cégautóadó:
 Adóalany: személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa
(pénzügyi lízingbe/tartós bérletbe vevő, vagyonkezelő, költséget elszámoló)
 Adótárgy: nem magánszemély birtokában álló személygépkocsi; magánszemély birtokában
álló személygépkocsi, ami után költséget számoltak el
 Adóalap: A személygépjármű mennyisége ( tételes adó)
 Adómérték: havi szintű!
 Függ a teljesítménytől (kW)
 Függ a környezetvédelmi besorolástól.
 pl.: 0-4 besorolás 91-120 kW-is : 33 000 Ft/hó
 Megállapítás: Önadózással
 Bevallás és befizetés: Negyedévet követő hónap 20-a
 Adómentesség:
 A megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékkel rendelkező gépjármű
 Egyház, egyházi karitatív szervezet alapfeladata ellátásához szükséges gépjármű
 A személygépkocsi kereskedelemmel foglalkozó által továbbértékesítési céllal
beszerzett gépjármű
 Halottszállító gépjármű
 Az a gépjármű ,amelyet a betegségmegelőző vagy gyógyító céllal, szociális céllal, vagy
a súlyosan fogyatékos magánszemélyek rendszeres szállítására üzemeltetnek
 A háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenység ellátása érdekében, valamint
betegségmegelőző, gyógyító, egészségkárosodást csökkentő közegészségügyi,
járványügyi és egészségvédelmi alapfeladatának ellátása érdekében üzemeltetett gépjármű
 A kétszeres adóztatás kizárása
 A negyedévre fizetendő adóból levonható a személygépkocsi után az adóalany terhére az
önkormányzati adóhatóság által megállapított gépjárműadó.
 Levonásra a negyedév azon hónapjaira jutó gépjárműadó esetén van lehetőség, amelyben
a személygépkocsi utáni cégautóadó- és gépjárműadó-kötelezettség egyaránt fennállt,

102
 feltéve, hogy az adóalany a gépjárműadó fizetési kötelezettségének határidőben eleget
tett.

EKR:

103
 25. Kisvállalkozások adózása

Tételes költségelszámolás
 Alap nyilvántartások
 Az egyéni vállalkozó köteles az alapnyilvántartását úgy vezetni, hogy annak alapján
minden, az egyéni vállalkozói tevékenységével kapcsolatban pénzbevételt vagy
kiadást eredményező gazdasági esemény nyomon követhető legyen. Például:
naplófőkönyv, pénztárkönyv
 Részletező nyilvántartások
 A részletező nyilvántartások közül csak azokat kell vezetni, amelyek
a jövedelemszámítást alátámasztják
 Például: tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartása, útnyilvántartás, vevőkkel
szembeni követelések nyilvántartása, szállítókkal szembeni tartozások
nyilvántartása, munkabérek és más személyi jellegű kifizetések nyilvántartása,
vállalkozói kivét nyilvántartása
 Jövedelem megállapítása

 Az egyéni vállalkozás értékesítéséből származó bevétel minden olyan pénzösszeg vagyoni

érték, melyet tevékenység ellenértékeként vagy ezek előlegeként kapott. Beleértendő a kapott
kötbér, árkiegészítés, a vállalkozás bármilyen vagyontárgyának értékesítése miatt kapott
összeg
 A bevételt csökkentő tételek többségében megegyeznek a társasági adótörvény adóalap-
csökkentő tételeivel:
 a legalább 50 %-ban megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén
személyenként havonta az ilyen alkalmazottnak kifizetett bér, de legfeljebb a hónap első
napján érvényes minimálbér
 szakképző iskolai tanulóval kötött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés
esetén minden megkezdett hónapban a minimálbér 24 %-a, illetve szakképző iskolával
kötött megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzés esetén minden megkezdett
hónapban a minimálbér 12 %-a
 sikeres szakmai vizsgát tett, volt szakképző iskolai tanuló folyamatos
továbbfoglalkoztatása, valamint korábban munkanélküli személy, továbbá a szabadulást
követő 6 hónapon belül felvett szabadságvesztésből szabaduló személy, illetve a pártfogó
felügyelet hatálya alatt álló személy alkalmazottként történő foglalkoztatás ideje alatt, de
legfeljebb 12 hónapon át befizetett szociális hozzájárulási adó összege
 a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó esetében a
beruházáshoz kapcsolódó kisvállalkozói kedvezmény
 kutatási+fejlesztési kedvezmény (3-szorosan adóalap csökkentő tétel)
 Költségnek minősül többek között:
 az anyag- és árubeszerzésre, szállításra fordított kiadás, az adott előleg

104
  a kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzési,
előállítási költsége, ha azok egyedi értéke nem több 100 ezer Ft-nál
 az alkalmazott részére kifizetett bér és annak közterhei
 a vállalkozói kivét
 a 16. életévét betöltött segítő családtag részére adott juttatás és annak közterhe
 vállalkozónak és alkalmazottnak juttatott béren kívüli juttatások
 a tevékenységgel összefüggő biztosítási díj
 a pénzintézettől felvett üzleti hitelre fizetett kamat
 a kötelezően fizetendő adók és járulékok, ide nem értve a vállalkozói jövedelem
után fizetendő személyi jövedelemadót, a saját nyugdíj- és egészségbiztosítási
járulékot
 azoknak az igazolt kiadásoknak a tevékenységgel arányos része, amelyek
nem kizárólag a jövedelemszerző tevékenységgel összefüggésben merülnek
fel
 az internethasználat díjának a 100 %-a (ha a lakás és a telephely nem különül el,
akkor a díj 50%-a)
 az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos érdekképviseleti feladatot
is ellátó társadalmi szervezet számára befizetett tagdíj, hozzájárulás
 Egyéni vállalkozó jellemzően nem a minimálbér után fizeti a járulékokat. Itt az alap nem
ugyanaz, mint munkaviszonyban. Emelt alap van az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci
járuléknál, a minimálbér vagy a garantált bérminimum 150%-a után kell megfizetni a
járulékot, és emelt alap van a szociális hozzájárulási adónál, a minimálbér vagy a garantált
bérminimum 112,5%-a után kell fizetni, viszont szakképzési hozzájárulást az egyéni
vállalkozó nem fizet.
 Elhatárolt veszteség: Az egyéni vállalkozónak lehetősége van arra, hogy a bevételt meghaladó
költségeket a következő évek egyéni vállalkozásból származó jövedelmével szemben
számolja el. A vállalkozói adóalapot a tárgyévi vállalkozói jövedelem, valamint a korábbi
évekről áthozott és a tárgyévi jövedelemmel szemben érvényesített veszteség
figyelembevételével kell megállapítani
 A vállalkozói adóalap megállapításánál az egyéni vállalkozókra is vonatkozik a jövedelem
minimum, azaz amennyiben elszámolt költségei meghaladják a bevételeit, vagy az így
megállapított korrigált adóalap nem éri el a jövedelem minimumot, úgy vagy nyilatkoznia
kell, vagy a jövedelem minimumot kell adóalapnak tekintenie, ami az összes bevétel 2%-a. A
jövedelemminimumot nem köteles alkalmazni a tevékenységét kezdő egyéni vállalkozó az
indulás évében, valamint az azt követő adóévben, ha az ezt megelőző 36 hónapban nem
folytatott vállalkozói tevékenységet, vagy nem volt bevétele. Továbbá elemi kár esetén sem
köteles a jövedelem minimum szerinti adózásra a kár adóvébében, valamint az azt követő
évben sem.
 Adóalap: eredeti vállalkozói adóalap, illetve a jövedelem-minimum közül a nagyobbik érték
 Adómérték: egységesen 9%
 Osztalékadó-alap meghatározása

105
  Osztalékadó:
 Alapja: osztalékadó-alap
 Mértéke: 15%
 Egészségügyi hozzájárulás:
 Alapja: osztalékadó-alap
 Mértéke: 14%
 Szociális hozzájárulási adó:
 Alapja: a minimálbér vagy garantált bérminimum, vagy a tényleges kivét, ha ez
utóbbi a nagyobb 112,5%-a!
 Mértéke: 19,5%
 Nyugdíjjárulék:
 Alapja: a minimálbér vagy garantált bérminimum, vagy a tényleges kivét, ha ez utóbbi
a nagyobb 100%-a!
 Mértéke: 10%
 Egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék:
 Alapja: a minimálbér vagy garantált bérminimum, vagy a tényleges kivét, ha ez
utóbbi a nagyobb 150%-a!
 Mértéke: 8,5%
Átalányadózás
 Az adóév egészére átalányadózást választhat az az egyéni vállalkozó, akinek
 az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben a vállalkozói
bevétele a 15 millió Ft-ot nem haladta meg,
 valamint az egyéni vállalkozói bevétele az adóévben várhatóan nem haladja meg a 15
millió Ft-ot.
 Az összeghatár 100 millió Ft, ha az egyéni vállalkozó kizárólag
kiskereskedelmi tevékenységet folytat.
 Az átalányadózás kizárólag az egyéni vállalkozói tevékenység egészére választható.
 Aki egyéni vállalkozóként is és mezőgazdasági kistermelőként is jogosult az átalányadózás
választására, külön-külön és egyidejűleg is alkalmazhatja a kétféle tevékenységre elkülönülten
az átalányadózást.
 Az átalányadózás következő adóévre történő választásáról vagy annak megszüntetéséről
az előző évre benyújtott adóbevallásban lehet nyilatkozni → visszavonásig érvényes.
 Ismételten átalányadózást a feltételek fennállása esetén is csak akkor választhat, ha a
megszűnés (megszüntetés) évét követően legalább 4 adóév eltelt.
 Az átalányadózás addig alkalmazható, amíg az adóévben:
 az egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele a 15 millió Ft-ot,
 a kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó bevétele a 100 millió Ft-ot nem
haladja meg,
 és az egyéni vállalkozó nem létesít munkaviszonyt
 Az átalányban megállapított jövedelem kiszámításakor a vállalkozói bevételt kell alapul venni,
amelyet kedvezményekkel nem lehet csökkenteni.
 A bevételből a jövedelem az elismert, egyes tevékenységek szerint különböző
százalékban meghatározott költséghányad (költségátalány) levonásával állapítható meg.
 Az azonos tevékenységet folytatók közül azok, akik nyugdíjasként ún. kiegészítő
tevékenységet folytatónak minősülnek, kisebb költséghányadot érvényesíthetnek.
 Az egyes tevékenységekhez kapcsolódó költségátalányok:
 Általánosan alkalmazható rendelkezés (bármely tevékenységre): A bevételből 40 %
(kiegészítő tevékenység folytatása esetén 25%) költséghányad levonásával állapítható
meg a jövedelem
 Ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási és kereskedelmi tevékenységek: A bevételből
80% (kiegészítő tevékenység folytatása esetén 75%) a költséghányad
 Kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó: A bevételből 87%
(kiegészítő tevékenység folytatása esetén 83%) költséghányad levonásával állapítható
meg a jövedelem

106
  Az átalányban megállapított jövedelem is az összevont adóalap részeként adózik!
 Főfoglalkozású egyéni vállalkozó: a szociális hozzájárulási adót, a járulékokat legalább a
tevékenységre jellemző kereset után kell megfizetnie azzal, hogy amennyiben az átalányban
megállapított jövedelem nem éri el a tevékenységre jellemző keresetet az általános
szabályoknak megfelelően bejelentést tehet arról, hogy a járulékokat a tényleges
járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg.
 Mellékfoglalkoztatású egyéni vállalkozó: a járulékalapja az átalányban megállapított
jövedelem; Ilyen a felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás
keretében tanulmányokat folytató is!
 Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó – ha áfalevonási jogát nem érvényesíti – csak
bevételi nyilvántartást (a pénztárkönyv bevételi adatait) vezet
 Az átalányadózásra való jogosultság bármely ok miatt történő megszűnése esetén a
részletes bevételi és költségnyilvántartást, illetőleg pénztárkönyvvezetést, valamint a
szükséges részletező nyilvántartások vezetését haladéktalanul meg kell kezdeni
KATA
 Amennyiben egyéni vállalkozók, egyéni cégek és ügyvédi irodák, kizárólag
magánszemély taggal rendelkező bt.-k és kkt.-k akként döntenek, hogy a kata szerinti
adózást választják:
 a főállású kisadózók havi 50 ezer Ft tételes adót fizetnek
 a főállásúnak nem minősülő kisadózók havi 25 ezer Ft tételes adót fizetnek
 lehetőség: főállású kisadózók havi 75 ezer Ft-ot fizetnek (magasabb ellátási alap)
 A katát nem választhatja:
 az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság az új adónem választásának
bejelentését megelőző két éven belül törölte vagy ezen időszakban a vállalkozás
adószáma jogerősen fel volt függesztve
 saját tulajdonú, bérelt ingatlant ad bérbe, üzemeltet
 A katát választó adóalanynak százalékos adót is fizetni kell, amennyiben a 12 millió Ft-os
bevételi határt átlépi.
 Amennyiben a kisadózó vállalkozás a naptári év minden hónapjára köteles a tételes adót
megfizetni, akkor a vállalkozás bevételének naptári évben elért összegéből a 12 millió Ft-
ot meghaladó része után 40% adót kell fizetnie.
 Ha a kisadózó vállalkozás nem köteles a naptári év minden hónapjára a tételes adót
megfizetni, akkor a 40% adót a kisadózó vállalkozásnak a bevételének azon része után kell
megfizetnie, amely meghaladja az adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és havi 1
millió Ft szorzatát.
 A kisadózó betéti társaságok mentesülnek
 a személyi jövedelemadó
 a társasági adó
 a szociális hozzájárulási adó
 a szakképzési hozzájárulás
 az egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól
 A kisadózó egyéni vállalkozás és egyéni cég mentesül:
 a személyi jövedelemadó
 a szociális hozzájárulási adó
 a nyugdíjjárulék
 az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék
 az egészségügyi szolgáltatási járulék
 a magánszemélyt terhelő 14 %-os egészségügyi hozzájárulás megállapítása alól.
 A kata szerinti adózás bevezetésével egyidejűleg az általános forgalmi adóban az alanyi
adómentesség értékhatára (2017. január 1-jétől) 8 millió Ft-ra emelkedett, s ezáltal
amennyiben a kisadózó vállalkozás az adóévi 8 millió Ft-os bevételt nem lépi túl és alanyi
adómentességet választott, áfa megállapítására és megfizetésére sem lesz kötelezett.
EVA
 Az egyszerűsített vállalkozói adó az általános forgalmi adóval együtt számítva 30 millió Ft-ot
meg nem haladó éves bevételt elérő adózók számára áll rendelkezésre

107
 Lényege az, hogy 37%-os mértékű adó megfizetésével kiváltja a többi adónemben fennálló
adókötelezettség teljesítését
 Eva alany lehet:
 az egyéni vállalkozó
 egyéni cég
 a közkereseti társaság
 a betéti társaság
 a korlátolt felelősségű társaság
 a szövetkezet és a lakásszövetkezet
 az erdőbirtokossági társulat
 a végrehajtói iroda
 az ügyvédi iroda és közjegyzői iroda
 a szabadalmi ügyvivői iroda
 A felsoroltak is csak akkor lehetnek evások, ha a bejelentkezés évében és az azt megelőző
adóévben:
 a magánszemély egyéni vállalkozóként tevékenységét folyamatosan végezte;
 a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság nem alakult át (ideértve a
kiválást és a beolvadást), valamint a jogi személyben, a jogi személyiség nélküli gazdasági
társaságban (az öröklést kivéve) egyetlen új tag sem szerzett (illetve új tagok nem
szereztek összesen) 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést;
 az adóhatóság nem rendelte el jogerősen számla- vagy nyugtaadási kötelezettség ismételt
elmulasztása miatt mulasztási bírság kiszabását vele szemben;
 a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság nem állt végelszámolás,
bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás hatálya alatt;
 az adózó az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint nem volt kötelezett a használt
ingóságokra, műalkotásokra, gyűjteménydarabokra és régiségekre vonatkozó vagy az
utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös adózási szabályok alkalmazására;
 az egyéni vállalkozó az általa végzett termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás alapján
bevételt, a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a számvitelről
szóló törvény előírásainak megfelelően árbevételt (vagy annak megfelelő bevételt)
számolt el.
 A magánszemély egyéni vállalkozó esetében a folyamatos tevékenység végzésére és
bevételszerzésre vonatkozó feltétel nem vonatkozik arra, aki:
 tevékenységét ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként vagy szolgálatát közjegyzőként,
önálló bírósági végrehajtóként szünetelteti, továbbá
 gyermekgondozási segélyben (gyes) vagy gyermekgondozási díjban (gyed) részesül.
 Egyéni vállalkozó esetében kiváltott adónemek, járulékok:
 a vállalkozói személyi jövedelemadó (9%)
 a vállalkozói osztalékalap után fizetendő személyi jövedelemadó (15%) vagy átalányadó,
valamint az osztalékhoz kapcsolódó egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség
(14%)
 az általános forgalmi adóra (kivéve: a jogutódlással megszerzett vagyon evás
időszakban történő kivonását)
 a cégautóadóra
 Gazdasági társaságok esetében kiváltott adónemek, járulékok:
 a társasági adó (9%)
 a vállalkozói osztalékalap után fizetendő személyi jövedelemadó (15%) vagy
átalányadó, valamint az osztalékhoz kapcsolódó egészségügyi hozzájárulás fizetési
kötelezettség (14%)
 a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi jövedelemadó
 az általános forgalmi adó (kivéve: a jogutódlással megszerzett vagyon evás
időszakban történő kivonását)
 Az eva alapja az adóalany által az adóévben megszerzett összes bevétel, amelyet módosítani
kell az eva-törvényben meghatározott (+/-) korrekciós tételekkel.

108
 Az eva mértéke a pozitív adóalap 37%-a. Ha a bevétel meghaladja az adóalanyiság
választására jogosító értékhatárt, akkor az azt meghaladó rész után az adómérték 50%
 Az evát adóévenként kell megállapítani és bevallani.
 Az adóév a naptári év, abban az évben pedig, amelyben megszűnik az
adóalanyiság, értelemszerűen a naptári év első napjától a megszűnés napjáig terjedő
időszak.
 A bevallás benyújtásának határideje:
 a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adóalanyok esetében az adóévet követő
február 25., de ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, akkor a megszűnést követő 30.
nap,
 a többi adóalany esetében az adóévet követő év május 31., ha azonban az adóalanyiság
év közben szűnt meg, akkor az adóalanyiság megszűnését követő 150. nap.
 Az eva-előleget az adóév első három negyedévére negyedévenként kell megállapítani,
valamint az egyes negyedévekre megállapított adóelőleget, valamint az adóelőleg-kiegészítést
az adóévre vonatkozó bevallásban bevallani.
 Az egyéni vállalkozónak a bevallásában az adatokat Ft-ban kell feltüntetnie
 A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság bevallásában az
adatokat ezer Ft-ra kerekítve kell szerepelteti
 EVA alap korrekciós tételek

 Az eva szabályai szerint adózó biztosított az egyéni vállalkozói járulékokat a tevékenysége

piaci értéke után köteles megfizetni azzal, hogy havi bevallásban a tényleges
jövedelmének feltüntetésével bejelentést tehet arról, hogy a járulékot (tagdíjat) a tényleges
jövedelme, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg.
 Az „evás” egyéni vállalkozó a magasabb összegű tb. ellátások érdekében
egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja a magasabb járulékalap után a járulékfizetést.
 E nyilatkozat az adóévre szól, melyet első ízben az adóévet megelőző év december 20-ig,
azt követően a november hónapra vonatkozó járulékbevallásával egyidejűleg kell az
NAV-hoz benyújtani.
 A diákok és heti 36 órás foglalkoztatással már rendelkező egyévi vállalkozók járulékalapja az
eva-alap 4%-a.
 kiegészítő tevékenységet folytató egyévi vállalkozó az eva-alap 10%-a után fizet
nyugdíjjárulékot.

109
KIVA
 Választhatja:
 az egyéni cég,
 kkt, bt, kft, zrt,
 szövetkezet, lakásszövetkezet,
 erdőbirtokossági társulat,
 végrehajtó iroda, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, szabadalmi ügyvivői iroda,
 a külföldi vállalkozó, és a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy.
 Az adózó az adóévet megelőző adóévre vonatkozóan várhatóan nem haladja meg:
• 50 fő átlagos statisztikai állományi létszámot,
• 500 MFt árbevételt,
• 500 MFt mérlegfőösszeget
 Az üzleti év mérlegforduló napja december 31.
 A vállalkozás adószámát az adóévet megelőző két naptári évben az állami adóhatóság
jogerősen nem törölte vagy függesztette fel
 (KIVA alanyiság megszűnik: 100 fő, vagy 1 Mrd árbevétel)
 Főszabály szerint a tőkeműveletek és osztalékok egyenlegének személyi jellegű
kifizetésekkel (ami után szocho fiz.kötelezettség van) növelt összege, de legalább a személyi
jell. kifizetések összege a KIVA adó alapja.
 +/- korrekciós tételek (néhány)
+ adóévi osztalék fizetés (az eredménytartalékból fizetett osztalék nem tartozik ide)
+ tőkekivonás/tőkeleszállítás
+ pénztár értékének növekménye, de legfeljebb a pénztár tárgyévi mérlegben kimutatott értékének a
mentesített értéket* meghaladó része
+ nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások,
+ megállapított és megfizetett bírság, pótlék összege
+ behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése esetén annak összege,
- kapott osztalék
- tőkebevonás - különösen jegyzett tőke emelése
- pénztár értékének csökkenése, de legfeljebb a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének a
mentesített értéket* meghaladó része
- korábbi évek vesztesége (tárgyévi új beruházás esetén, az új beruházás értékének mértékéig
a szem.jell.kifizetések min.adóalap terhére is!)
 Az adó mértéke az adó alapjának 13%-a
 mentesített érték = a tárgyévi bevétel 5%-a, de minimum 1 MFt
 A kisvállalati adó adóalanya mentesül:
 a társasági adó,
 a szociális hozzájárulási adó
 a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól.
 A kiva nem érinti az áfakötelezettségeket – azt az adóalanynak a rá vonatkozó áfaszabályok
szerint kell fizetnie
 Fizetni kell osztalékhoz kapcsolódó közterheket is (személyi jövedelemadó,
egészségügyi hozzájárulás)
 Kivát az alacsonyabb nyereséggel és nagyobb bértömeggel rendelkező társas
vállalkozásoknak éri meg alkalmazni, hiszen a 19,5%-os szocho és 1,5% szakképzési
hozzájárulás helyett csak 14%-ot kell fizetni. Viszont ha a vállalatnak nagy a nyeresége, akkor
a kivás vállalkozás a nyereség után 14%-ot fizet és nem 9% társasági adót.
Családi vállalkozó költségvetési kapcsolatai

110
 26. tétel: Pénzügyi tervezés helye és feladata a vállalatvezetésben
Hagyományos pénzügyi terv felépítése, lépcsőfokai, Árbevételi terv felépítése

Hagyományos pénzügyi terv felépítése:

A tulajdonosi vagyon pénzügyileg hatékony működtetésével kapcsolatos alapvető döntések kifejezése
A pénzügyi tervezés két felfogása:
 A tág értelmezés szerint a pénzügyi terv minden vállalati résztevékenység hatását
megfogalmazza pénzformában (mérleg- és pénzforgalmi szemléletben).
 A szűk értelmezés szerint csak a beruházások pénzügyi vetületével és az operatív
tervezéssel foglalkozik (likviditás, pénzforgalom, cashflow, eredmény, mérleg).
A pénzügyi terv célja a tulajdonosi vagyon pénzügyileg hatékony működtetésével kapcsolatos
alapvető döntések kifejezése, tehát azt mutatja meg, hogy a vállalkozás gazdaságosan működik-e,
valamint mennyi bevétel szükséges ahhoz, hogy a nyereséges és pénzügyileg stabil működés
biztosítható legyen.
A pénzügyi terv megmutatja azt is, egy vállalkozás milyen jellegű, és mekkora kiadásokkal működik,
és azt is, hogyan ütemezzük azokat, hogy a vállalkozás likviditási helyzete ne kerüljön veszélybe, tehát
előre megtervezzük a várható kiadások mértékét, és időpontját, hogy ne kerüljünk abba a helyzetbe,
hogy nem tudunk kifizetni egy szállítót, vagy esetleg adót, járulékot.
A pénzügyi terv általában az üzleti terv része, de készíthető önállóan is.
A pénzügyi tervnek vannak résztervei:
- értékesítési – árbevételi és marketingterv
azt mutatja meg, hogy a vállalat termékeit, ill. szolgáltatásait milyen áron és mennyiségben
szeretné értékesíteni, valamint ebből kifolyólag mekkora bevétele keletkezhet majd
(input: eladási darabszámok és átlagár; output: árbevétel)
- költségek és ráfordítások terve
a vállalkozás elindításával és működtetésével kapcsolatos egyszeri és folyamatos költségeket
mutatja, tehát mik azok az állandó és változó költségek, melyekkel számolnia kell
- üzemi /üzleti terv
- beruházási és tőke költségvetési terv
CAPEX: (Capital Expenditures – tőkekiadás) tartalmazza a vállalat beruházási tervét és az azt
közvetlenül finanszírozó projekthiteleket illetve tőkeemelést. A CAPEX terv alapja a vállalat
stratégiai terve, ami a hosszú távú fejlesztéseket határozza meg.
- mérleg terv
a vállalkozás eszközeit és forrásait állítja szembe egymással a kiválasztott időpontban
- eredmény terv
a vállalat árbevételét, valamint költségstruktúráját vizsgálja és ez alapján állapítja meg, hogy
mennyire eredményes; ez az eredményesség lehet nyereség, veszteség vagy nullszaldó.
- cashflow terv
a vállalkozás pénzáramlásának, állományváltozásának figyelemmel kísérése egy adott
időszakon belül, a pénzeszközök képződésének és felhasználásának folyamatáról, a
vállalkozás likviditásának alakulásáról tájékoztat. Látható belőle, hogy egy adott pillanatban a
vállalkozásnak mennyi pénze van, azt, hogy adott időszakon belül mennyi pénzt költhet el,
úgy, hogy ne veszélyeztesse a cég biztonságos működését.
- források és felhasználások terve
azt mutatja meg, hogy miből gazdálkodunk, vagyis mennyi pénzünk lesz, itt kell kimutatni a
szállítóknak mennyit kell kifizetni, hogyan alakulnak a kötelezettségek, valamint, hogy milyen
kölcsönöket veszünk fel, legyenek azok rövid, éven belüli futamidejűek vagy hosszú távúak,
tartalmazza a rövid és hosszú – éven túli – lejáratú hitelek és kölcsönök állományát
- pénzforgalmi terv
a tervezett pénzbevételeket és pénzkiadásokat tartalmazza, mely nem mindig egyenlő a
bevételek és költségek összegével
- finanszírozási terv
a beruházások fedezéséhez szükséges forrásokkal foglalkozik

111
 - pénzügyi mutatók és normatívák terve

Árbevételi terv felépítése:

Azt mutatja meg, hogy a vállalat termékeit, ill. szolgáltatásait milyen áron és mennyiségben szeretné
értékesíteni, valamint ebből kifolyólag mekkora bevétele keletkezhet majd
(input: eladási darabszámok és átlagár; output: árbevétel)
Az árbevételt két fontos tényező befolyásolja tehát, az árak és a volumen. Ezen belül is az árakat a
versenytársak árai, a hatósági árak, valamint az infláció befolyásolja – a volumen pedig a piacméret és
a piaci részesedés függvénye.
Volumenterv:
A bázis piaci részesedésből indul ki, melyből le kell vonni az előrelátható lemorzsolódást, melynek
eredményeképpen megkapjuk a megmaradó bázist. Ehhez hozzá kell vennünk az új vevők
tervezett számát, melynek eredményeképpen megtudjuk mekkora a tervezett piaci részesedés.
Másrészről, ha a bázispiacmérethez hozzávesszük a piacméretváltozását, megtudhatjuk a tervezett
piacméretet.
E kettő szorzata adja nekünk meg, hogy mekkora is a tervezett eladási mennyiség.
Ármeghatározás:
Többféle módszert különböztetünk meg, melyekkel meghatározhatjuk az átlagárat.
1. költség + árazás
Ez esetben a tőkelekötés összegét osztjuk az annuitásfaktorral, melynek eredményeképpen megkapjuk
a költség egyenértékest. Ezt leosztjuk a kapacitással, hogy megtudjuk, mennyi a fajlagos érték,
melyhez hozzáadva a fix és változó költségek összegét megkapjuk a minimális árat. De ehhez még a
fedezetet is hozzá kell vennünk, mellyel felszorozva (1+fedezeti hányad) kapunk egy irányárat.
2. piaci összehasonlító árak
Piaci árazásnál abból kell kiindulnunk, hogy a vevők mennyire értékelik a termékek egyes
jellemzőit. Az egyes jellemzőkre adott pontszámokat az alapján számoljuk ki, hogy az egyes
kategóriákban elért pontszám a termékeknél mekkora hányadát képezi az abban a
kategóriában levő legnagyobb pontszámot képviselő termék pontszámából és ez a vevők által
adott maximális pontszámnak hányadát teszik ki. Ez után ezeket a pontszámokat összegezzük
az egyes termékekre és meghatározzuk az egy pontszámra jutó árat, mely a nettó eladási ár és
az összes pontszám hányadosa termékenként. És ha ezeket az árakat átlagoljuk és
megszorozzuk a mi pontszámunkkal, megkapjuk a termékünk nettó eladási egységárát.
3. bázisár - Az előző év árát tekintjük a tervezett átlagárnak.
4. tőzsdei árak
A bázis árból kiindulva, az inflációt és a reálár növekedését figyelembe véve kaphatjuk meg a
termékünk új átlagárát.
5. hatósági árak
Ez esetben nincs befolyásunk az árak alakulására, hiszen azt a kormányzat dönti el.
MIÉRT VAN SZÜKSÉG TERVEZÉSRE?
A mai vállalatvezetés a managment by exception elve alapján működik.
 Stratégiai cél és a hozzá szükséges  Terv-tény egyeztetés
erőforrások és módszerek  Ha ingerküszöböt meghaladja a különbség,
(stratégia) beavatkozok.
 Tervezés
 Tény mérése

112
 27. tétel: Kiadástervezés a vállalatnál – (Termelési terv, beszerzési terv, fix költségek
és támogató folyamatok tervezése, CAPEX)

Termelési terv:
Az értékesítési célok elérése érdekében tartalmazza, hogy a vállalkozás mely termékeiből, milyen
mennyiséget kíván előállítani. A termelési terv feladata az értékesítési tervben rögzített célok
elérésének elősegítése – azaz piaci igények kielégítése –, a termelés folyamatosságának és az
erőforrások optimális felhasználásának biztosítása, s mindezek együtteseként a termelési folyamat
gazdaságossá tétele.
Az eladási tervben szereplő értékesített termékek darabszámát tartalmazza a megfelelő korrekciókkal,
azaz hozzávesszük még a záróértéket, a selejtet és levonjuk belőle a nyitóértéket.
Havi termelési terv:
Input adatok Output adatok
Mi? Honnan? Mi? Hová?
Értékesített termék Eladási terv Termelt termékek Beszerzési terv
darabszáma darabszáma

Beszerzési terv:
Arra szolgál, hogy a termelési tervből vett termelt termékek mennyiségének, a beszerzési politikából
vett BOM mátrixnak, valamint készletezésnek és a beszállító szerződésben található beszerzési
áraknak a segítségével képezhessük a termelési anyagköltséget, a beszerzési anyagkiadást és a
zárókészlet értékét. Ezáltal az alábbi összefüggéssel megkaphatjuk, hogy mennyi nyersanyagot kell
beszereznünk a termékekhez, és annak mennyi lesz az értéke: felhasználandó nyersanyagok
mennyisége – a nyitó nyersanyagok értéke + záró nyersanyagok értéke + selejt nyersanyagok értéke =
összesen beszerzendő nyersanyagérték, és ha ezt az értéket felszorozzuk a bruttó beszerzési árral,
akkor megkapjuk, hogy egy-egy nyersanyagból a megfelelő (számunka szükséges) mennyiség
mennyibe kerül  ezeket pedig összeadva megtudjuk, mennyi a beszerzési bruttó anyagköltség.
Input adatok Output adatok
Mi? Honnan? Mi? Hová?
Termelt termékek Termelési terv Termelési Eredménykimutatás
darabszáma anyagköltség
BOM mátrix, Beszerzési politika Zárókészlet értéke Mérleg
készletezés
Szállítók hitelek Beszállítói Beszerzési Likviditási terv
lejárta, beszerzési árak szerződések anyagkiadás

Fix költségek és támogató folyamatok tervezése:

4 féle módon történhet:
1. bázistervezéssel
3 aleset lehetséges
- minden költséget meg kell tervezni
- csak folyóköltséget kell megtervezni (amortizációt nem)
- csak anyagköltséget kell megtervezni
A bázis tervezés lényege, hogy a bázis költségekből kiindulva tervezzük meg a jövőbeli költségeket.
Ehhez szükségünk van még további adatokra.
Anyagköltség és egyéb költség esetén a bázis anyagköltséghez/ egyéb költséghez hozzá kell
számolnunk a termelői árindexváltozást.
Bérköltség esetén pedig a fogyasztói árindexváltozás és a reálbér emelkedésének van nagy szerepe.
Szintén a bázis bérköltséget vesszük alapul.
Az értékcsökkenés megtervezésekor pedig figyelembe kell vennünk a tárgyi eszközeink nyitó
állományát, a beruházások értékét, valamint az amortizációs kulcsot. Ezekből pedig úgy számolható ki
az értékcsökkenés, hogy a nyitóállomány és beruházás összegét felszorozzuk az értékcsökkenés
mértékével.

113
 2. feladattervezéssel
•Összköltség számítása
a) Költségokozó(k) meghatározása
b) Költségek csoportosítása (melyiket befolyásolja a költségokozó, melyiket nem)
c) Költségokozó volumenének meghatározása
d) Fajlagos költségek meghatározása
e) Fix (költségokozóktól független) költségek meghatározása
•Kiadási terv meghatározása
a) Havi költségek + ÁFA kulcs
b) Fizetési futamidők

3. mutatószám alapján
Lényege, hogy egy meghatározott költségkeret áll rendelkezésre és ez alapján kell megterveznünk az
eredményt és a cashflowt.
4. nullbázis alapján
Ki kell választanunk egy benchmarkot, azonos feladat vagy azonos méret vagy azonos
nehézség alapján. Aztán Meg kell néznünk ez a benchmark milyen költségkeretből
gazdálkodik jelenleg és ezt módosíthatjuk igény szerint.

CAPEX:
beruházási terv, tartalmazza a vállalat beruházási tervét és az azt közvetlenül finanszírozó
projekthiteleket illetve tőkeemelést. A CAPEX terv alapja a vállalat stratégiai terve, ami a hosszú távú
fejlesztéseket határozza meg.
A havi szintre lebontott beruházási teljesítésekből indul ki, mely alapján kiszámolható a kumulált
teljesítés. Tehát láthatjuk, hogy melyik hónapban tervezzük elérni a beruházás maximális értékét.
Input adatok Output adatok
Mi? Honnan? Mi? Hová?
Futó és indítani Műszaki-gazdasági Befektetett eszközök Tervmérleg
szándékozott projektek tanulmány záróállománya
teljesítési adatai
Finanszírozó hitelek, Hitelszerződések, Amortizáció Terv-
tőkeemelés adati stratégiai terv eredménykimutatás
Beruházási kifizetések Szállítói szerződések Beruházás pénzárama Likviditási terv
Hitelek kamata, egyéb Hitelszerződés Aktivált, elhatárolt és Tervmérleg illetve
díjak költségként elszámolt terv-eredmény
hitelkamat kimutatás
Amortizáció Számviteli politika
elszámolására
vonatkozó elvek

114
CAPEX finanszírozása:
A finanszírozási terv tartalmazza, hogy az adott beruházásokat, mikor és mennyi összeggel kívánjuk
finanszírozni.
Ehhez pedig külön meg kell terveznünk a hiteleket, melyekből finanszírozhatjuk a beruházást,
valamint annak a kamatait is. Ha még tart a beruházás aktivált kamatráfordításokat kell számolnunk,
ha pedig már nem akkor beruházási kamatkiadásokat.
Ezek alapján pedig meghatározható a beruházások aktivált értéke az egyes hónapokra és az egyes
beruházásokra is: a kumulált teljesítések és kumulált aktivált kamatráfordítások összegéből.
Továbbá a teljesítések áfával növelt értéke adja meg, hogy mennyi a beruházási pénzáramok nagysága
az egyes hónapokra lebontva.

28. tétel: Likviditási terv és beszámoló terv

(Likviditási terv felépítése és a készítés során alkalmazott
alapelvek; Éves beszámolóba kerülő adatok)

 A likviditási terv a pénzügyi tervezés kulcsa.

 Likviditási tervet mindenképp készítenie kell a cégnek, ha el akarja kerülni a fizetésképtelenséget.
Minél kisebb a cég, minél korlátozottabban fér hozzá a finanszírozási forrásokhoz, annál
fontosabb az elkészítése.
 A likviditási terv modellje segítségével forgótőke-gazdálkodási eseteket tudunk szimulálni.
Hogyan érintené egy adott cég fizetőképességét, ha:
o Változna a vevői és szállítói fizetési futamideje
o Elhalasztaná a beruházásokat, vagy éppen újakat tervez
o Faktoráltatná a követeléseit, vagy váltófinanszírozásra tér át
o Hogyan hatna a beszerzési és értékesítési árak változása (vagy akár az infláció) a vállalat
likviditási helyzetére
 A likviditási terv segítségével a mérleg rövid lejáratú tételeinek egy részét is megbecsülhetjük – a
vevői követelésállományt, a szállítói tartozásokat, a pénzkészlet, az értékpapírok és a rövid
lejáratú folyószámlahitel záróállományát is.
A likviditási terv a beáramlások (bevételek) és kiáramlások (kiadások) tervezését és ezen tényezők
egymáshoz viszonyított arányát hivatott bemutatni. Az előirányzott bevételeket és kiadásokat állítja
szembe egymással, és biztosítja a pénzeszközök megfelelő alakulását.
Készítésének alapvető célja a bevételek és kiadások összhangjának megteremtése. Időhorizontja
általában 1 év, negyedéves vagy havi időbeli tagolással.
A likviditási terv felépítése, főbb sajátosságai (az eredménytervvel összehasonlítva):
+ Eredményt érintő bevételek
+ Eredményt nem érintő bevételek
– Eredményt érintő kiadások
– Eredményt nem érintő kiadások
± Pénzeszközök állományváltozása
Egyenleg (hitelszükséglet vagy többletforrás)
A likviditási terv szerkezete:

115
Az időszak bevételeinek és kiadásainak negatív különbözete, mint új hitelszükséglet jelenik meg a
likviditási tervben. A tervidőszak folyamán a hitelszükséglet kumulálódik. A helyesen összeállított
likviditási tervben az új forrásigénynek a státusszal (mérleg tervvel) meg kell egyeznie.
A likviditási terv pénzforgalmi szemléletű. Eszerint egy-egy esemény időbeli elhelyezésénél nem
annak várható esedékessége, hanem a várható pénzforgalmi teljesülése a meghatározó.

Likviditási hiány esetén a vállalkozás az alábbi lehetőségek közül választhat:

– csökkenti vagy későbbre halasztja kiadásait, lassítja készletbeszerzéseit, megpróbálja
költségeit visszafogni
– bevételeit előbbre hozza, vagy növeli árbevételét, kapacitását optimálisabban használja ki,
növeli a termelést, többlet-szolgáltatásokat értékesít
– hitel felvétele
– növeli a marketingtevékenységet / reklám kiadásait, kerüli és megszűnteti az alacsony
megtérüléssel járó hirdetéseit, hogy több ügyfélre tegyen szert, így növelve
forgalmát, bevételeit
Likviditási terv készítésének sémája:

A likviditási terv a pénzügyi tervezés központi eleme. Egyrészt a likviditási terv minden korábbi
résztervből vesz át adatokat, és ezen terv is szolgáltat adatokat a hátralévő terv-eredmény-kimutatás és
terv-mérleg számára. Másrészt a likviditási tervből látszik, hogy a vállalat eleget tud-e tenni a fizetési
kötelezettségeinek.

116
A likviditás megőrzése a pénzügyi vezető felelőssége egy vállalaton belül, ezt a pénzügyi osztály
készíti, és likviditási terv készítése, ellenőrzése a pénzügyi vezető napi feladatai közé tartozik. Egy
pénzügyi vezetőnek természetesen nemcsak éves szinten kell rendelkeznie likviditási tervvel.
Likviditási tervet sokkal rövidebb távra (általában 10 napra előre) is készítenek napi bontásban, ami
már meglehetősen pontos, hiszen erre az időszakra az összes kimenő és bemenő számla adata (dátum,
összeg) rendelkezésre áll. Az ilyen rövid időszakra szóló likviditási tervet göngyölített módon készítik,
vagyis 10 napra előre mindig rendelkezésre áll.

A vállalati kamatfizetés két részre osztható a likviditási tervben: a finanszírozási terv alapján fizetendő
autonóm kamatkiadásokra és a likviditási terv által meghatározott pótlólagos hitelfelvétel miatti
induktív kamatfizetésre.
- Az autonóm kamatkiadást a korábban felvett hitelek után fizetjük, illetve a
tervezett beruházások finanszírozására felvenni tervezett hitelek után.
- Induktív kamatbevételnek/kiadásnak tekintjük a likviditási terv által meghatározott
befektetések, illetve felvett hitelek utáni kamatbevételeket és kiadásokat.

Ha az üzemi pénzáramot az adókkal és kamatokkal korrigáljuk, megkapjuk a rendelkezésre álló

pénzáramot.
A teljes pénzáram a rendelkezésre álló, a beruházási és a finanszírozás pénzáramának előjelhelyes
összege. A teljes pénzáram megmutatja, hogy az adott hónapban a vállalat pénzbevételének és
pénzkiadásának mi az egyenlege.
Mivel a hitelfelvétel előjele pozitív, a befektetésé negatív, ezért a teljes pénzáram, a nyitó- és a záró
tervezett pénzkészlet ismeretében a hitelfelvételi igényt az alábbi képlettel határozhatjuk meg:
Hitelfelvétel = -Teljes pénzáram + (Záró pénzkészlet - Nyitó pénzkészlet)

117