A nemzetközi kereskedelem jellemzői A KERESKEDELEM ALAPFOGALMAI ÉS TÍPUSAI A kereskedelem alapfogalmai és típusai • Önellátás: nincs felesleg, nincs kereskedelem • Cserekereskedelem: két termék közvetítőeszköz (pénz) nélkül cserél gazdát • Kereskedelem: pénzgazdálkodás kialakulásával a pénz, mint közvetítő eszköz játszik szerepet. • A kereskedelem lehet: – kiskereskedelem vagy nagykereskedelem – belkereskedelem vagy külkereskedelem – árukereskedelem vagy szolgáltatáskereskedelem • A külkereskedelem: – export (kivitel) és import (behozatal) – mérlege: az ország egy időszak (pl. év) alatt lebonyolított exportjának és importjának egyenlege • aktív: export > import • passzív: import > export A kereskedelem elmélete • Miért kereskednek az országok egymással? – mert a kereskedelem révén az emberek olyan javakhoz is hozzájuthatnak, amit az adott természeti-gazdasági feltételek között nem képesek előállítani • A kereskedelem alapjául szolgáló komparatív (viszonylagos) előny elméletét David Ricardo fogalmazta meg. • Ha két azonos terméket termelő két ország közül az egyik ország mindkét terméket hatékonyabban tudja előállítani, mint a másik, akkor abszolút előnye van
• Portugáliának abszolút előnye van Angliával szemben mindkét termék
előállításában. • Viszonylagos, komparatív előny: alternatív költségek → Anglia Portugália • Portugália termelje a bort egységnyi bor • Anglia termelje a posztót posztóban 120/100=1,2 80/90=0,88
• Hosszabb távon többet és
hatékonyabban tudnak így termelni egységnyi posztó 100/120=0,83 90/80=1,125 borban Szabadkereskedelem és protekcionizmus • Szabadkereskedelem • A protekcionizmus – az áruk és a szolgáltatások leggyakoribb eszközei: országok közötti zavartalan, – vám: importált árukra vámoktól és egyéb kivetett adó kereskedelmi akadályoktól – kvóta: behozható mentes áramlása árucikkek mennyiségének • Protekcionizmus korlátozása – a hazai gazdaság védelme • Dömping az importtól – valamilyen árut külföldön alacsonyabb áron adnak el, mint a hazai piacon • Embargó – áruszállítások teljes vagy részleges zárlata A kereskedelem fontossága • Külkereskedelmi ,,nyitottság": az egyes országok, kereskedelmi térségek A GDP és az export változása milyen mértékben ráutaltak a nemzetközi kereskedelemre. Export Év GDP (%) (%) • Exportkoefficiens: (exporthányad) 2015 2,4 3 megmutatja, hogy az export értéke hány százaléka a GDP értékének. : 2014 2,5 2,4 – 1999-ben a világ exportkoefficiense 22% 2013 2,2 3
• A nemzetközi kereskedelemben: 2012 2,2 2,5
– árukereskedelem 2011 2,8 5,5 – szolgáltatáskereskedelem 2010 4,1 14 • A GDP és az áruexport összefüggései 2009 –2,1 –12,0 – a GDP és az export (külkereskedelem) 2008 1,5 2 együtt változik 2007 3,9 6,5 – az export általában nagyobb mértékben 2006 4,1 8,5 változik, mint a GDP 2005 3,6 6,5 A NEMZETKÖZI KERESKEDELEM JELLEMZŐI Az árukereskedelem volumene 1962-2014 A világkereskedelem volumene és központjai • A világkereskedelem értéke az 1970-es évektől növekszik dinamikusan • A világkereskedelem urai – a nemzetközi kereskedelem vezető államai és térségei a centrumhoz tartoznak, azonban az EU, USA mellett már Kína a harmadik nagyhatalom és nem Japán – a külkereskedelmi egyenleget tekintve: • az EU, Kína és Dél-Korea pozitív, • az USA és Japán negatív A világkereskedelem urai napjainkban A világkereskedelem irányai A világkereskedelem irányai • Nagy központok: – Legnagyobb a belső kereskedelem: • EU – Legnagyobb a többi térséggel a kapcsolata: • Kelet-Ázsia és Aus – Leggyengébb a kapcsolata a többi térséggel: • Afrika • USA és Kína helycseréje Árukereskedelem 1962-2014 A világkereskedelem összetétele • Árukereskedelem Az árukereskedelem vezető országai – gyáripari termékek uralják – USA, No, Kína – Svájc, Ausztria, Szingapúr Az árukereskedelem összetétele A világkereskedelem összetétele • Szolgáltatás- Az szolgáltatáskereskedelem vezető országai kereskedelem – 1990-es évektől egyre jelentősebb: jelenleg kb. 25%, gyorsan növekszik – szállítás, közlekedés, biztosítás- és pénzügyek, kommunikáció és kereskedelem – USA, UK, No