Február 18.

(előadás)

Az árfolyamszint változásának jellemzői

a.) Külgazdasági követelmény:

 a hazai valuta leértékelése mindig ösztönzi az exportot és korlátozza az importot.
 az exportbevételek csak akkor nőnek, ha az ország képes többet exportálni, mint
korábban
 az itthon megtermelt többlettermékre szükség van a külpiacon.

 Import esetében a hazai valuta leértékelésének hatása gátolja az importot, de ez attól függ,
hogy milyen az importforgalom áruszerkezete és milyen az importban szereplő termékek
keresletének árrugalmassága.

b.) Tőkeforgalom: a hazai valuta leértékelése elméletileg a tőkeimport felfutásával jár. A

tőkeimport alakulását több tényező is befolyásolja
Pl.: a további árfolyam várakozások, politikai stabilitás stb.

Belgazdasági következmény
1.) A konjunktúrára gyakorolt hatás: a hazai valuta leértékelése a konjunktúra élénkítését vonzza,
miközben a fizetési mérleg valószínűleg javul.
2.) A foglalkoztatási szintre gyakorolt hatás: a hazai valuta leértékelése a foglalkoztatottsági
szintet javítja.
3.) A hazai árszínvonal: a leértékelés minden valószínűség szerint növeli az inflációt.
4.) Az importot termékeinek árai: az import termékeinek árai automatikusan emelkednek.
5.) Az értéknövekedési adó, az ÁFA: az export szempontjából semleges hatású az
értéknövekedési adó, sem nem ösztönzi, sem nem gátolja.

Az export mindig Áfamentes!

 Mindig a rendeltetési ország adószabályai szerint kell megfizetni az adót

 Az adó alapja: vámérték, rendeltetési helyig felmerült költségek
 Megfizetés: az importáru étvétele előtt
 Vámmentes: 150 euro
 ÁFA: 22 euro

A külkereskedelmi ügylet

 A külkereskedelmi ügyleteknek legalább 2 szereplője van: az eladó, vagyis az exportőr és a

vevő, vagyis az importőr. Mindketten különböző országok gazdasági szereplői, tehát
külkereskedelmi ügylet egy devizabelföldi és egy devizakülföldi között jön létre.
 A külker, ügylet tárgya lehet:
o Áru (valamilyen piacképes dolog, ami iránt kereslet van)
o Szolgáltatások (valamilyen gazdaságilag értékelhető tevékenység pl.: fuvarozás)
o Vagyoni értéket képviselő jog (pl.: ingatlan bérbeadása)

Az ügylet tartalma:
 az ügylet előkészítése
 a szerződés megkötése
 az ügylet lebonyolítása

1
 ÜGYLET

SZOLGÁLTATÁS
ÁRU KÜLÖNLEGES

- Egyszerű: - Logisztikai: - Szellemi: - Vállalkozási:

 export  fuvarozás  licence  bérmunka
 import  szállítmányozás  know-how  lízing
 franchise  export
- Különleges: - Marketing: fővállalkozás
 árucsere: barter,  képviselet
kompenzáció  propaganda
visszavásárlás, viszontvásárlás
 reexport: reexport, tranzit, - Management:
switch  szervezés

Az árucsere ügyletek
Az ügylet valamely résztvevője nem rendelkezik kellő mennyiségű konvertibilis pénzeszközzel
kereskedelmi ügyleteinek finanszírozása.

I. Barter ügylet:

 Árucsere: az áru cserél gazdát áru ellenében, az ügylet tárgya a szolgáltatás is lehet
 Nem állítanak ki kereskedelmi számlát, hanem naturális mennyiségben rögzítik szállítási
kötelezettségeiket
 Egyetlen szerződés van, amelyben nem állapítanak meg árat, mivel valuta és devizafizetésre
nem kerül sor
 Valamilyen módon meghatározzák az áru értékét, és ez alapján állítják ki a vámszámlát.
 Az ügylet alapproblémája, hogy a felajánlott termékekre esetleg nincs szükség – a csereügylet
után a felesleges terméket eladhatják
 Csökkenti a kockázatot, hogy a teljesítés általában egy időben van
 Harmadik felet nem kapcsolnak be; szigorúan bilaterális megállapodás

II. Kompenzációs ügylet:

 Áruért árut cserélnek, de az áru értékét pénzben is kifejezik és megjelenik a kereskedelmi

számla
 Egyetlen szerződés van: a két számlát kicserélik, de pénzmozgás nincs
 Nincsenek gondok a vámolással, hanem van kereskedelmi számla
 Részleges kompenzáció: a szállított áru értékének csak bizonyos százalékát ellentétezi a másik
fél árut, és a fennmaradó hányadára egyéb fizetési módban állapodnak meg
 Teljes kompenzáció: az áruszállítást teljes értékben áruval több cég együttes áruszállításával
ellentételezi

2
 III. Visszavásárlás:

 A beruházási javak piacához kapcsolódó hosszabb (10-15 éves) lejáratú ügyletek

 A beruházás lehet gyár, ingatlan, berendezés, ezek beruházója kötelezettséget vállal arra, hogy
a berendezéssel előállított termékeket az ügylet érdekében visszavásárolja.
 Saját érdekeinek érvényesülése mellett hozzásegíti a partnerét a beruházás megvalósításához,
exportlehetőséget is biztosit. Csak a termékek egy részét exportálja.
 Két külön szerződésben egyeznek meg a feltételekről.

IV. Viszontvásárlás:

 Aki előbb exportált, az az árujára vonatkozó adásvételi szerződésben arra kötelezi magát,
hogy árulja értékének meghatározott százalékáért vevőjétől árut vásárol, meghatározott időn
belül. Előbb vásárol az egyik fél a partnertől, hogy a partner is tudjon utána vásárolni tőle.
(Előbb vásárolj tőlem, hogy azután én is vásárolni tudjak tőled.
 Két szerződés jön létre, tehát az áruszállításokat külön-külön szerződésben rögzítik. ezekhez
pénzmozgás is kapcsolódik.

Reexport ügylet

A reexport ügylet egy export és egy import ügylet összekapcsolódik oly módon, hogy az ügylet tárgya
nem hazai áru.

Jellemzői:
 Az ügyleteknek kettőnél több szereplője van
 Mindig külföldön vásárol és mindig külföldön ad el, de mindig másutt vesz, mint ahol elad.
 Az eladó és a vevő nem tud egymásról
 Az exportügyletben kialakított ár a vevő országában jó árnak számit.

3
Február 18. (gyakorlat)

A külkereskedelmi tevékenység végzésére vonatkozó hazai

szabályozás

Történet:

 1945-48: liberális szabályozás: több mint 1000 cég külkereskedhetett

 1948-68: szigorú állami monopólium volt a külkereskedelmi tevékenység (nem volt
önállókülker joga a vállalatoknak)
 1968-88: fokozatos liberalizálás, egyes vállalatok önálló külker jog
 1989- a rendszerváltás óta alanyi jog a külkereskedelem

A külkereskedelem feltételei Magyarországon:

 igazolni kell a vállalkozás legális működését

 a tevékenységi körbe be kell írni, hogy külkereskedelmi tevékenység
 devizaszámlát kell nyitnia bármely bankban

Azok is külkereskedhetnek, akiknek:

 az országos találmányi hivatalnál bejegyzett találmánya van

 azok a mezőgazdasági termelők, akik saját terméküket kívánják külföldön értékesíteni
 a művészek, foto, ipar, képzőművészek a saját műveiket értékesíthetik külföldön

A szabályozás általános kérdései, követelményei:

 legyen, normatív a szabályozás = számokkal leírható legyen a szabályozás
 versenysemleges legyen (mindenki számára azonos feltételek)
 lehetőleg magas szinten szabályozott legyen
 kevés legyen a kivétel: egyszerűen áttekinthető legyen
 viszonylag állandó legyen a szabályozás
 feleljen meg a nemzetközi előírásoknak

Engedélyezésről általában: az engedélyezéssel kapcsolatban is ki kell emelni, hogy a

külkereskedelemben legalább 4 domináns féllel kell számolni, úgy mint:
 az eladóval
 a vevővel
 az eladó országában működő állami hatóságokkal
 a vevő országában működő állami hatóságokkal

A külkereskedés feltételei ugyanis nincsenek teljesen a résztvevő üzleti partnerekre bízva, azokba az
eladó és a vevő állami hatóságai is beleszólnak, mégpedig:
 szabályozási
 engedélyezési

4
 Az engedélyezésről általában (Vizsga tétel)

A magyarországi külkereskedelmet érintő legfontosabb engedélyezési területek a következők:

 Kétlépcsős engedélyeztetés keretében, néhány termékcsoport külkereskedelemhez:

1.) tevékenységi engedélyt

2.) majd a konkrét ügylethez kapcsolódóan

Bizonyos nemzetközi gazdasági tevékenységek végzése is engedélyhez kötött:

A. engedélyköteles termékekkel kapcsolatos ügynöki tevékenység
B. reexport
C. munkaerőexport és import
D. bérmunka

Külkereskedelmi forgalom engedélyezése:

a.) Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal

 A kormány létrehozta a MKEH-t, mely a Gm engedélyezési és közigazgatási hivatalnak

szerepét vette át
 Egyes termékek Európai unióba történő behozatalához az Európai unió által felhatalmazott
hatóság engedélyére van szükség
 Az engedélyezési eljárás az EU jogszabályok alapján történik

Eu harmonizált tevékenységek:

1.) Ipari termékek Eu-ba történő behozatala:

 textil (Észak-Korea, Fehéroroszország)
 vas és acélipar (Kazahsztán)
 kálium klorid (Fehéroroszország)

2.) Kábítószer prekurzorok:

 tevékenységek engedélyezése, birtoklása, forgalomba hozatala
 tevékenységek nyilvántartásba vétele
 vevői nyilatkozat alkalmazása

3.) Mezőgazdasági termékek export és import engedélyezési rendszere:

 AGRIM engedélyek szükségesek
 minden egyes tagállamban azonos érvényű
 nem csak jogokat, hanem kötelezettségek is ró a kérelmezőkre
 az import engedély adott termék meghatározott mennyiségére adott érvényességi időn belül,
harmadik országból, a közösség területére történő szállítására jogosító igazolvány

4.) VOC tartalmú termékek:

 illékony szerves vegyületet tartalmazó egyes festékek, lakkok
 kötelezett meghatározott kategóriába tartozó terméket akkor hozhat forgalomba, ha
rendelkezik az MKEH engedéllyel
 gyártó, belföldi forgalmazónak és a vevőnek is

5
 5.) A kettős felhasználású termékek külkereskedelmi forgalmának ellenőrzése:
 kettős felhasználású termékek: polgári és katonai célokra egyaránt felhasználhatók
 EU rendelet a kettős felhasználású termékekre: kivitelre, transzferjére, brókertevékenységére
és tranzitjára vonatkozó
 A kettős felhasználású termékek behozatala alapvetően nem engedélyköteles

Kivétel:
 vegyi fegyver tilalmi egyezmény hatálya alá tartozik a termék
 nukleáris kettős felhasználású termék

6.) Faanyag behozatal:

Nemzeti hatáskörű tevékenységek

1.) A haditechnikai termékek gyártása és haditechnikai szolgáltatások nyújtása

 hadiipai tevékenység végzéséhez, engedély kell
 Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal adja ki
 a törvény meghatározza az engedély kiadásának és visszavonásának főbb feltételeit

2.) A haditechnikai eszközök külkereskedelemmel kapcsolatos tevékenysége

Négy engedélyezési rendszer van:
 Tevékenységi engedély/ tranzit tev. engedély
 Tárgyalási engedély
 Forgalmi engedély
 Tranzit engedély
3.) Vállalkozási export, import
 A kontingentált vállalkozási export engedélyköteles
 A szakmai megfelelőségről a vállalkozói Érdekegyeztető Fórum dönt
 A kamara is igazolja a szakmai megfelelősséget

4.) Kivitel, behozatal forgalmi engedélyezése

 Kormányrendeletben foglalt árukra vonatkozó kiviteli, behozatali, reexport és átszállítási
engedélyek
 Egyes tűzijátékokra és más polgári célú pirotechnikai termékekre
 Ipari robbanóanyagokra
 Biztonsági papírok
 Az elő éti csiga kiviteli feltételei

5.) Kiviteli, behozatali külön tevékenységi engedélyezése

 radioaktív anyagok
 robbanóanyagok
 polgári használtra engedélyezett kezelőfegyver
 veszélyesnek minősített eszközök
 biztonsági papír