Nkozi2022 07 Fizmerleg

A nemzetközi fizetési mérleg
Czeglédi Pál
czegledi.pal@ econ.unideb.hu
Debreceni Egyetem GTK Közgazdaságtan és Világgazdaságtan Intézet
1. Bevezetés
Új részt kezdünk, a nemzetközi pénzügyeket („nemzetközi makroökonómiát”)
=⇒ foglalkoznunk kell a pénzzel is, pénzügyi eszközökkel;
=⇒ egyik ország szereplői tartozhatnak a másik ország szereplőinek;
=⇒ a javak kereskedelmének mérlege egy időszakra nem mindig nulla, mint

a tiszta kereskedelem eddig megismert modelljeiben.
2. Definı́ciók
A nemzetközi fizetési mérleg összesı́ti mindazokat a gazdasági műveleteket,
amelyek egy időszak alatt belföldiek („rezidensek”) és külföldiek („nem rezi-
densek”) között jönnek létre.
A nemzetközi fizetési mérleg feladata tehát alapvetően az, hogy számon tartsa
a tranzakciókat.
Flow (áramlás) tranzakciókat tartalmaz:
• áru és szolgáltatáskereskedelem,
• állományok változása.
1
Néhány alapfogalom:
• Belföldi: háztartás, személy vállalat, amelynek gazdasági érdeke az

adott ország területéhez kötődik
– háztartás: lakóhely,
– vállalat: telephely, székhely,
– ha hosszú ideig az adott területen működött a vállalat.
• Gazdasági művelet: nem csak fizetési művelet, hanem minden tranz-

akció:
– csere jellegű,
– transzfer jellegű.
• A gazdasági művelet tárgya lehet reál erőforrás (javak, szolgáltatások,

jövedelmek), és pénzügyi eszköz (értékpapı́r, hitel, készpénz, stb).
3. Könyvelési elvek
3.1. Bevezető példa

A nemzetközi fizetési mérleg azt az elvet tükrözi, hogy minden tranzakció
csere: vagy jószágot adunk jószágért, vagy vagyoneszközt vagyoneszközért,
vagy jószágot vagyoneszközért, vagy vagyoneszközt jószágért. Így pl., ha
mi több jószágot importálunk egy másik országból, akkor vagy többet kell
exportálnunk oda, vagy a másik országbeliek több olyan vagyoneszközt bir-
tokolnak majd, amit eddig mi birtokoltunk.
Pl., tegyük fel, hogy német autót vásárolunk! Mit csinál az importőr német
vállalat a tőlünk kapott forinttal?
• Vásárol belőle magyar javakat vagy szolgáltatásokat.
• Megtartja a pénzt.
2
• Beteszi egy bank forintszámlájára.
• Vásárol belőle eurót egy banktól
• Vásárol belőle magyar államkötvényt, részvényt vagy más pénzügyi

eszközt.
• Gyárat épı́t Magyarországon.
Számos lehetősége van tehát, de mindegyik a fent emlı́tett két kategóriába

esik: vagy többet vásárol tőlünk, vagy a magyar vagyoneszközeit növeli s
emiatt mi többel „tartozunk neki”. A fizetési mérleg tehát az összes ilyen
tranzakciót számon kı́vánja tartani kettős könyveléssel. A fenti példában
magyar szempontból maga az import a tartozik oldal, mı́g a felsorolt opciók
egyike – vagy azok kombinációja – lenne a követel oldal. A két oldal tehát
definı́ció szerint megegyezik.
Azt is illusztrálja ez a példa, hogy a külkereskedelmi deficit a másik ol-

dalról azt jelenti, hogy a külföldiek hajlandóak magyar vagyoneszközökből
az eddiginél többet tartani – azaz „tőkét hozni be”. A következőkben azt te-
kintjük át, hogy milyen elveket követve lehet ezt a fajta könyvelést viszonylag
könnyen megvalósı́tani.
3.2. Kettős könyvelés

Minden tranzakciónak két „lába” van:
• követel (+),
• tartozik (−).
Az egyik a tranzakció tárgya, a másik a kiegyenlı́tés.
Az egyoldalú tranzakciókat (ajándék, segély) is két oldalra könyveljük el

=⇒ a fizetési mérleg egésze mindig egyensúlyban van.
3
3.3. Követel (K(+)) és tartozik (T(−))
A követel és tartozik oldalra vonatkozó könyvelés elvei az 1. táblázatban
vannak.
1. táblázat. Könyvelés elvek
követel (+) tartozik (−)

devizabeáramlást eredményez devizakiáramlást eredményez
reáljavak kiáramlása (export) reáljavak beáramlása (import)
külföldiekkel szembeni tartozás növekedése külföldiekkel szembeni tartozás csökken
külföldiekkel szembeni követelés csökken külföldiekkel szembeni követelés növekszik
külföldiek belföldi eszközei növekednek külföldiek belföldi eszközei csökkennek
belföldiek külföldi eszközei csökkennek belföldiek külföldi eszközei növekszenek
Az első két sorbeli elvek a flow jellegű tranzakciókra alkalmazhatók (folyó

fizetési mérleg (ld. 4. rész)), a másik négy sorbeliek az állományváltozásokra
(tőke- és pénzügyi mérleg (ld. 4. rész)).
Megjegyzés:
• Az, hogy a egy tranzakció „devizabeáramlást eredményez” nem egye-

zik meg magával a devizabeáramlással. A devizabeáramlás maga a
tranzakció T(−) oldala (mert a belföldiek külföldi eszközei nőnek).
• „Tőkebeáramlás”= külföldiek belföldi eszközei nőnek (vagy belföldiek

külföldi eszközei csökkennek). A „tőkekiáramlás” ennek a fordı́tottja.
Úgy is lehet fogalmazni tehát, hogy az állományváltozásokat tekintve a
tőkebeáramlás a pozitı́v, de ez a „tőkebeáramlás” nem mindig tükrözi
a hétköznapi szóhasználatot.1
1
Pl. Ha a devizaszámlámra euró érkezik, az tőkekiáramlás, hiszen a belföldiek (én)
külföldi eszközei (euróban denominált számlapénz) növekszenek.
4
4. A fizetési mérleg szerkezete
I. Folyó fizetési mérleg

1. Áruk: export (+), import (−)
2. Szolgáltatások: turizmus: v.ö.: export és import vs bejövő turizmus és

kimenő turizmus.
3. Elsődleges tényezőjövedelmek: munka és a tőkejövedelmek, v.ö.: a

munka és a tőke szolgáltatásainak exportja és importja. Pl. tulaj-
donosi jövedelmek, államadósság a kamatai.
4. Viszonzatlan folyó átutalások (másodlagos jövedelmek): az egyik olda-

la mindig „megvan”; ez a sor a másik oldal. Pl. nemzetközi pénzügyi
transzferek, tagdı́jak, adott/kapott segélyek, tartósan külföldön élő
vendégmunkások hazautalt jövedelmei.
=⇒ ezen egyenlegek összege adja a folyó fizetési mérleg egyenlegét.
II. Tőkemérleg
5. Az államháztartás viszonzatlan tőkeátutalásai: egyszeri transzferek,
tőkejavak, pl. adósságelengedés.
6. Egyéb szektorok viszonzatlan tőkeátutalásai Ilyenkor is van egy „nyil-

vánvaló” oldala a tranzakciónak; ez a másik. Ha elengedik az adóssá-
gunkat: tartozik a pénzügyi mérleg, a külföldiekkel szembeni tartozás
csökken (külföldiek belföldi eszközei csökkennek), és követel az 5. sor.
7. Nem termelt, nem pénzügyi eszközök: szabadalom, szerzői jogok, ter-

mészeti erőforrások, föld.
III. Pénzügyi mérleg

8. Közvetlentőke-befektetések: 10 százalék feletti részesedés (illetve ú-
jabban szavazati jog, „befolyás”), részvényvásárlás. Ha egy külföldi
5
vállalat úgy szerez részesedést egy magyar vállalatban, hogy a vállalat
irányı́tása fölött befolyást is szerez vele, akkor ez a sor K (+).
9. Portfólióbefektetések: pénzügyi aktı́vák megvásárlása, de úgy, hogy az

nem nyújt befolyásolási (irányı́tási) jogot.
10. Pénzügyi derivatı́vák és munkavállalói részvényopciók
11. Egyéb befektetések
• Nyújtott hitelek: T (−), mert a követelések növekedését jelenti, (v.ö.

exportálunk, de majd később fizetnek).
• Kapott hitelek: K (+), mert a tartozások növekedését jelenti. V.ö.

folyósı́tják nekünk a hitelt (az eszközeink nőnek (T(−)), de többel tar-
tozunk (tehát K (+)).
• Beáramló deviza: T (−), mert ez is a követelések növekedését jelenti

(illetve a belföldiek külföldi eszközei növekednek).
• Beáramló hazai valuta: T (−), mert a külföldiekkel szembeni tar-

tozásunk csökken (illetve a külföldiek belföldi eszközei csökkennek).
IV. Tévedések és kihagyások egyenlege

(NEO: net errors and omissions)
V. Teljes fizetési mérleg
VI. Nemzetközi tartalékok változása

• A devizatartalék változása: növekedés: T(−), csökkenés: K(+).
• Nemzetközi tartalék: rövid lejáratú likvid eszközök, amelyeket a kormányzat

– azon belül általában a központi bank – birtokol.
• Pl. Tegyük fel, hogy a CA − KA − FA > 0 a nemzetközi tartalékok

változása nélkül. Ez azt jelenti, hogy a teljes fizetési mérleg > 0 =⇒
6
a nemzetközi tartalékok változása < 0. De nettó többet „exportáltunk”,
mint amennyi tőkebeáramlás történt a nemzetközi tartalékok változását
nem nézve, tehát a nemzetközi tartalékoknak is nőnie kellett.
Vegyük azt az egyszerű példát, hogy pusztán egyetlen egy export tranz-
akció volt, más magántranzakció nem történt =⇒ export értéke>
magán devizabeáramlás =⇒ teljes fiz. mérleg> 0 =⇒ nemzetközi
tartalékok változása sor egyenlege < 0 =⇒ a nemzetközi tartalék
növekedett, mert ha a magánszereplőkhöz nem érkezett annyi deviza,
amennyi az export volt, akkor a jegybankhoz kellett, hogy érkezzen.
• Elvileg a pénzügyi mérleg része, de a fontossága miatt ki szokták emel-

ni.
• Gyakran ezt – illetve a (−1)-szeresét, azaz a teljes fizetési mérleget –

értik „a” fizetési mérleg alatt.
5. A nemzetközi fizetési mérleg séma

Ld. a 2. táblázatot.
6. Egyenlegek
Nem világos, mit jelent „a” fizetési mérleg egyenlege, hiszen a teljes egyenleg
definı́ció szerint nulla. Milyen egyenlegeket érdemes számolni, és mit jelen-
tenek ezek?
Megjegyzés: Igaz, a kettős könyvelés logikáját nem mindenki érti. Például:
„Nagyobb probléma, hogy bár a reálgazdasági megközelı́tés (a

folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg összege) pluszt mutat, a
pénzügyi mérleg az elmúlt négy negyedévben mı́nuszban volt.”
A félrevezető az ebben, hogy a ha a „reálgazdasági megközelı́tés pluszt mu-

tat”, a pénzügyi mérleg csak „mı́nuszban” lehet, hiszen a két mérleg összege
7
2. táblázat. A nemzetközi fizetési mérleg szerkezete
Követel (+) Tartozik (−)

I. Folyó fizetési mérleg (1 + 2 + 3 + 4) (CA)
1. Áruk
export import
2. Szolgáltatások
3. Elsődleges tényezőjövedelmek
beár. jöv. kiár. jöv.
4. Viszonzatlan folyó átutalások
II. Tőkemérleg (5 + 6 + 7) (KA)
5. Államháztartás viszonzatlan tőkeátutalásai kapott tr. nyújtott tr.
6. Egyéb szektorok viszonzatlan tőkeátutalásai

7. Nem termelt, nem pénzügyi eszközök forgalma k. b. eszk. nőnek k. b. eszk csökk.
III. Pénzügyi mérleg (8 + 9 + 10 + 11) (FA)

8. Közvetlentőke-befektetések (FDI)
k. b. eszk. nőnek k. b. eszk. csökk.
9. Portfólióbefektetések
10. Pénzügyi deriv. és munk. részvényopc.
b. k. eszk. csökk. b. k. eszk. növ.
11. Egyéb befektetések
IV. Tévedések és kihagyások egyenlege
V. Teljes fizetési mérleg (I + II + III + IV) (BP)
VI. Nemzetközi tartalékok változása
definı́ció szerint nulla. A „bár”-nak tehát nincs értelme. Nem örülhetünk a

folyó fizetési mérleg többletének úgy, hogy közben búslakodunk a pénzügyi
és tőkemérleg hiányán, mert a kettő ugyanaz.
6.1. A fizetési mérlegből kiszámolható szokásos egyen-

legek
• Külkereskedelmi mérleg: az áru- és szolgáltatás export és import kü-
lönbsége N X = X − M .
• Folyó fizetési mérleg egyenlege: CA = N X + N Y + N CT , ahol
8
N Y : a külföldről megszerzett tényezőjövedelmek egyenlege (a 3. sor
egyenlege),
N CT : viszonzatlan folyó átutalások egyenlege (net current transfers,

4. sor egyenlege).
• Teljes fizetési mérleg =−nemzetközi tartalékok változása. Fix árfolyam

esetén – ahogy majd látjuk – ennek nagy jelentősége van.
Megjegyzés: Ez utóbbi összefüggés mutatja, hogy „a” fizetési mérlegről

beszélni miért eléggé merkantilista (egy régen megdőlt külkereskedelem-
felfogás szerint való) dolog.
7. A GDP azonosság és fizetési mérlegből számolható

egyenlegek
Induljunk ki a GDP-azonosságból:
GDP = C + I + G + N
| {zX}
külker. mérleg
Ehhez hozzáadva a 2. táblázat 3. sorának egyenlegét, kapjuk a bruttó nem-

zeti jövedelmet:
GN I = C + I + G + N
|
+ N Y}
X {z
külker.+els. jöv. egy.
A 2. táblázat 4. sorát hozzáadva pedig a bruttó rendelkezésre álló nemzeti

jövedelemhez jutunk:
GN DI = C + I + G + N
|
X + N{z
Y + N T C}
CA
Ez azt is jelenti, hogy a belső felhasználás (C + I + G) és a folyó fizetési

mérleg egyenlegének (CA) összege a GNDI-jal egyezik meg:
GN DI − C − G = I + CA
9
S ı́gy a folyó fizetési mérleg egyenlege nem csak akkor lehet nulla, ha a belföldi
megtakarı́tás megegyezik a belföldi beruházással:
S = I + CA
Nettó külföldi befektetések vagy külfölddel szembeni finanszı́rozási képesség

(net foreign investments):
N F I ≡ CA + KA
AZ NFI előjele:
• Ha N F I > 0, akkor a belföldiek a külföldiekkel szemben követeléseket

halmoznak fel.
• Ha N F I < 0, akkor a belföldiek a külföldiekkel szemben tartozásokat

halmoznak fel.
8. Kérdések
1. A 3.1. részben találhatóhoz hasonlóan gondoljuk végig a következőket:
a) Tegyük fel, hogy egy magyar vállalat autót ad el külföldön. Az

autó árát vagy arra költjük, hogy (1) vásároljunk a külföldiektől,
vagy (2) növekszik a külföldi eszközeink értéke, vagy (3) csökken
a külföldiek magyar eszközeinek értéke.
b) Tegyük fel, hogy egy külföldi vállalt úgy dönt, hogy Magyar-
országon ruház be. A beruházással együtt vagy tőkének kell kiá-
ramlania, vagy csökken a folyó fizetési mérleg egyenlege.
2. A 7. részben található azonosságokat felhasználva magyarázza meg az

alábbiakat:
a) Ha egy országban fellendülnek a beruházások, de a nemzeti megta-

karı́tás nem változik, akkor csökken a folyó fizetési mérleg egyen-
lege.
10
b) Ha egy ország fogyasztói változatlan jövedelem mellett vissza-
fogják a fogyasztásukat (takarékosabbak lesznek), akkor növekszik
a folyó fizetési mérleg egyenlege.
c) Ha növekszik a költségvetési deficit, miközben a GDP és a be-

ruházás nem változik, akkor csökken a folyó fizetési mérleg egyen-
lege.
11

Nkozi2022 07 Fizmerleg

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Nkozi2022 07 Fizmerleg

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

A nemzetközi fizetési mérleg

=⇒ foglalkoznunk kell a pénzzel is, pénzügyi eszközökkel;

=⇒ egyik ország szereplői tartozhatnak a másik ország szereplőinek;

=⇒ a javak kereskedelmének mérlege egy időszakra nem mindig nulla, mint

Flow (áramlás) tranzakciókat tartalmaz:

• áru és szolgáltatáskereskedelem,

• Belföldi: háztartás, személy vállalat, amelynek gazdasági érdeke az

– vállalat: telephely, székhely,

– ha hosszú ideig az adott területen működött a vállalat.

• Gazdasági művelet: nem csak fizetési művelet, hanem minden tranz-

• A gazdasági művelet tárgya lehet reál erőforrás (javak, szolgáltatások,

3.1. Bevezető példa

• Vásárol belőle magyar javakat vagy szolgáltatásokat.

• Vásárol belőle eurót egy banktól

• Vásárol belőle magyar államkötvényt, részvényt vagy más pénzügyi

• Gyárat épı́t Magyarországon.

Számos lehetősége van tehát, de mindegyik a fent emlı́tett két kategóriába

Azt is illusztrálja ez a példa, hogy a külkereskedelmi deficit a másik ol-

3.2. Kettős könyvelés

Az egyik a tranzakció tárgya, a másik a kiegyenlı́tés.

Az egyoldalú tranzakciókat (ajándék, segély) is két oldalra könyveljük el

1. táblázat. Könyvelés elvek

követel (+) tartozik (−)

reáljavak kiáramlása (export) reáljavak beáramlása (import)

külföldiekkel szembeni tartozás növekedése külföldiekkel szembeni tartozás csökken

külföldiekkel szembeni követelés csökken külföldiekkel szembeni követelés növekszik

külföldiek belföldi eszközei növekednek külföldiek belföldi eszközei csökkennek

belföldiek külföldi eszközei csökkennek belföldiek külföldi eszközei növekszenek

Az első két sorbeli elvek a flow jellegű tranzakciókra alkalmazhatók (folyó

• Az, hogy a egy tranzakció „devizabeáramlást eredményez” nem egye-

• „Tőkebeáramlás”= külföldiek belföldi eszközei nőnek (vagy belföldiek

I. Folyó fizetési mérleg

2. Szolgáltatások: turizmus: v.ö.: export és import vs bejövő turizmus és

3. Elsődleges tényezőjövedelmek: munka és a tőkejövedelmek, v.ö.: a

4. Viszonzatlan folyó átutalások (másodlagos jövedelmek): az egyik olda-

=⇒ ezen egyenlegek összege adja a folyó fizetési mérleg egyenlegét.

6. Egyéb szektorok viszonzatlan tőkeátutalásai Ilyenkor is van egy „nyil-

7. Nem termelt, nem pénzügyi eszközök: szabadalom, szerzői jogok, ter-

III. Pénzügyi mérleg

9. Portfólióbefektetések: pénzügyi aktı́vák megvásárlása, de úgy, hogy az

10. Pénzügyi derivatı́vák és munkavállalói részvényopciók

11. Egyéb befektetések

• Nyújtott hitelek: T (−), mert a követelések növekedését jelenti, (v.ö.

• Kapott hitelek: K (+), mert a tartozások növekedését jelenti. V.ö.

• Beáramló deviza: T (−), mert ez is a követelések növekedését jelenti

• Beáramló hazai valuta: T (−), mert a külföldiekkel szembeni tar-

IV. Tévedések és kihagyások egyenlege

V. Teljes fizetési mérleg

VI. Nemzetközi tartalékok változása

• Nemzetközi tartalék: rövid lejáratú likvid eszközök, amelyeket a kormányzat

• Pl. Tegyük fel, hogy a CA − KA − FA > 0 a nemzetközi tartalékok

• Elvileg a pénzügyi mérleg része, de a fontossága miatt ki szokták emel-

• Gyakran ezt – illetve a (−1)-szeresét, azaz a teljes fizetési mérleget –

5. A nemzetközi fizetési mérleg séma

Megjegyzés: Igaz, a kettős könyvelés logikáját nem mindenki érti. Például:

„Nagyobb probléma, hogy bár a reálgazdasági megközelı́tés (a

A félrevezető az ebben, hogy a ha a „reálgazdasági megközelı́tés pluszt mu-

Követel (+) Tartozik (−)

6. Egyéb szektorok viszonzatlan tőkeátutalásai

III. Pénzügyi mérleg (8 + 9 + 10 + 11) (FA)

definı́ció szerint nulla. A „bár”-nak tehát nincs értelme. Nem örülhetünk a

6.1. A fizetési mérlegből kiszámolható szokásos egyen-

• Folyó fizetési mérleg egyenlege: CA = N X + N Y + N CT , ahol