A termelési fü ggvény

Termeléselmélet

• A termelést a termelési tényező k má s javakká tö rténő á talakítá saként értelmezzü k.

• (Erő forrá sokat alakítunk á t kibocsá tá sokká )

• Az inputok és outputok kö zö tt fü ggvényszerű kapcsolat feltételezhető

• F(K;L;A;E)→

• A termelési fü ggvény tehá t a termék elő á llítá sá hoz felhaszná lt tényező k mennyisége, és
a termékbő l maximá lisan elő á llítható mennyiség kö zö tti ö sszefü ggés. (feltételezzü k
tehá t a maximá lis kapacitá skihaszná lá st)
 Termeléselmélet

• Az á talakítá s folyamata érdektelen, a lényeg csupá n a mennyiségi

ö sszefü ggés

• Nem foglalkozik a termeléselmélet a vá llalatok belső felépítésével

• Az á ltaluk végzett nem termelő (példá ul befektetési, hitelfelvételi, szociá lis

stb.) tevékenységgel sem.
 Termeléselmélet

FONTOS:
Utó bbi á llítá sbó l kö vetkezik, hogy a termeléselmélet modelljében
a vá llalati bevétel az á rbevételre(TR=P*Q), az ö sszkö ltség
(TC) pedig a felhaszná lt termelési tényező k megvá sá rlá sá ra
fordított ö sszegre korlá tozó dik
 A vá llalat, mint fekete doboz

input→ →output (termékek)

Termelési tényezők:
Munkaerő tőke természeti erőforrások
 Már
értem!!

Fekete doboz

Közgáz könyv
 Gazdasá gi idő távok

Nagyon rövid táv Rövid táv Hosszú táv Nagyon hosszú táv
(piaci időtáv)

A vá llalat legalá bb egy

A vá llalat nem tudja tényező mennyiségét
megvá ltoztatni egyik nem tudja Valamennyi termelési
termelési tényező megvá ltoztatni, és tényező mennyisége Valamennyi termelési
mennyiségét sem, legalá bb egy má sik megvá ltoztatható , de a tényező , és a termelési
ezért a termelés tényező mennyisége technoló gia technoló gia is
mennyisége se vá ltoztatható . Ekkor vá ltozatlan. Hosszú vá ltoztatható .
vá ltoztatható . az ú n. parciá lis távon nincs fix kö ltség.
termelési fü ggvénnyel
van dolgunk.
 Rö vid távú vizsgá lat

• Egyszerűsítés:
• Csak két inputtal dolgozunk: Tő ke(K) és Munka(L)
• Rövid táv: Tő ke konstans, a munka vá ltozó tényező
• Tá blá zattal, egyenlettel vagy grafikonnal á brá zolható .
• Példa:
• Gyuri gazda bú zá t termeszt
• 30 hektá r fö ldje van
• Annyi munká st alkalmaz, amennyit csak akar.
 Q(L); ;
• A termelési függvény vizsgálatán kívül két fontos dolgunk van:
• Hatá rtermék () értelmezése
• Á tlagtermék () értelmezése

=
Gyuri gazda termelési fü ggvénye
Csökkenő hozadék

L Q 3,000
(munkaerő (búza
száma) tonnában) 2,500

0 0 2,000

Kibocsátás
1 1000 1,500

2 1800 1,000

3 2400 500

4 2800 0
0 1 2 3 4 5
5 3000
A munkaerő száma
 Marginális változás: határváltozás, határérték
• Határváltozás:
• Amikor egy kismértékű elmozdulás hatását vizsgáljuk.
• A határváltozás lényege: az éppen aktuális helyzeten túl mit teszünk.
• Döntéseink ritkán feketék vagy fehérek:
• Nem azt vizsgálom, hogy egyáltalán ne tanuljak a vizsgaidőszakban vagy
napi 24 órát, hanem, hogy szánjak-e még plusz egy órát tanulásra vagy
inkább már tévézzek.
• Vagyis összevetem a határhasznokat és határköltségeket.
• Valamit akkor tesz meg egy racionális döntéshozó, ha a remélt határhaszon
nagyobb a határköltségnél.
 Hatá rtermék

• A hatá rtermék azt mutatja meg, hogy egy adott input (termelési tényező )
egységnyi nö vekedésének hatá sá ra hogyan vá ltozik a termelés.
Például:
∆Q = a kibocsá tá s vá ltozá sa, ∆L = a munkaerő létszá má nak vá ltozá sa
Mennyivel nő a kibocsá tá s, ha eggyel tö bb munkaerő t alkalmazunk.

• Marginal product of labor (MPL) = ∆Q

∆L
 Teljes-és hatá rtermék
L Q
(munkaerő (búza
MPL
száma) tonnában)

0 0
∆L = 1 ∆Q = 1000 1000
1 1000
∆L = 1 ∆Q = 800 800
2 1800
∆L = 1 ∆Q = 600 600
3 2400
∆L = 1 ∆Q = 400 400
4 2800
∆L = 1 ∆Q = 200 200
5 3000
 MPL = a termelési fü ggvény meredeksége

L Q 3,000
(no. of (bushels MPL
workers) of wheat) Az
2,500 MPL megegyezik
a termelési függvény

kibocsátás
0 0 2,000
1000 meredekségével.
1 1000 1,500
Az MPL csökken, ha
800
2 1800 L nő.
1,000
600
3 2400 500
400
4 2800 0
200 0 1 2 3 4 5
5 3000
Munkaerő létszáma
 Miért fontos az MPL?

• 3. Alapelv:
• Az emberek marginális értékekben gondolkodnak
• Amikor Gyuri gazda alkalmaz egy ú jabb munkaerő t:
• Az ő kö ltségei megnő nek a munká snak fizetett bérrel
• A kibocsá tá sa nő az MPL értékével(és ezen keresztü l a bevétele is)
• Ezek ö sszevetése segít Gyuri gazdá nak eldö nteni, hogy érdemes-e
alkalmazni a plusz munkaerő t. (kö ltség-haszon elemzés)
 Miért csö kken a hatá rtermék?

• Csökkenő határtermék:
Egy input hatá rterméke csö kken, ha az input mennyiségét
nö veljü k (ceteris paribus).
Pl. Gyuri gazda termelése minden ú jabb munká s felvételével
egyre kisebb mértékben nő .
MIÉRT?
• Ha Gyuri gazda nö veli a munká sai szá má t, de nem nö veli a
termő terü letet, akkor egy munkavá llaló ra kevesebb fö ld jut, így
a késő bb felvett munká s kevésbé lesz hatékony.
 Vegyes hozadékú
termelési fü ggvény
 Vegyes hozadékú termelési fü ggvény

• A való di vá llalatok jó val bonyolultabbak az eddig vizsgá ltakná l.

• Sok vá llalat esetében a hatá rtermék nem kezd azonnal csö kkenni, hiszen
kezdetben (alacsony kibocsá tá si szintnél) a munkamegosztá s á ltal, aká r
nő het is a hatékonysá g.
• Ezt hívjuk vegyes hozadékú termelési fü ggvénynek.
Munkaerő létszá ma Termelés nagysá ga A munka
hatá rterméke
1 40 40

2 90 50

3 150 60

4 200 50

5 240 40

Kezdetben a munkamegosztá s nö velheti a hatékonysá got!

A vegyes hozadékú termelési fü ggvény

Maximum pont

Csökkenő hozadékú szakasz

Inflexiós pont

Növekvő hozadékú szakasz

 Fogalmak
• Növekvő hozadék: Az ú jabb és ú jabb munkaerő alkalmazá sa
nö veli a hatékonysá got (a termelés gyorsuló ü temben nő )
• Inflexiós pont: Ahol a fü ggvény gö rbü letet vá lt (konvexbő l
konkávvá vá ltozik vagy fordítva)
• Csökkenő hozadék: Az ú jabb és ú jabb munkaerő alkalmazá sa
csö kkenti a hatékonysá got (a termelés lassuló ü temben nő )
• Maximum pont: Az az inputfelhaszná lá s, amelytő l a termelés má r
nem nő tová bb
Q
𝑄2
ΔQ
α
𝑄1

ΔL
==

Az tehát az egyenes(szelő)
meredeksége

𝐿1 𝐿2 L
 A hatá rtermék geometriá ja

• Határváltozás:
• Amikor egy kismértékű elmozdulás hatását vizsgáljuk.
• A matematika szerint a „kismértékű” gyakorlatilag nullát jelent.

=
• Tehát ∆L tartson nullához, és nézzük meg, hogy hová tart a
hányados értéke.
 A hatá rtermék geometriá ja

• Ezt hívjuk hatá rértéknek:

• Ha ΔL tart a nullá hoz, akkor a két pont végtelenü l

megkö zelíti egymá st (gyakorlatilag olyan, mintha
egy pont lenne), így a két ponton á tmenő
egyenesbő l(szelő ) egy ponton á tmenő egyenes lesz
(érintő )
Q
B
A

Tehá t ha A elég kö zel van B-hez, akkor

az egyenest tekinthetjü k érintő nek.

==

Tehá t az nem má s, mint a termelési fü ggvényhez

hú zott érintő meredeksége

L
Q
Összefüggések:
1. A hatá rtermék fü ggvény a termelési
fü ggvény inflexió s pontjá ig nő , ott eléri
maximá lis értékét, majd csö kkenni kezd.
2. A hatá rtermék fü ggvénynek ott van
zérushelye, ahol a termelési
fü ggvénynek maximuma van

L
 Az á tlagtermék
• Az á tlagtermék az egy egységnyi inputra jutó termelés
nagysá gá t hatá rozza meg.
• A munka á tlagterméke tehá t az egy fő re jutó termelés nagysá ga
=

Nagysá ga a termelés hatékonysá gá t is mutatja

 Melyik hatékonyabb??
• 15 fő vel elő á llítani 450 db-ot
• 20 fő vel elő á llítani 700 db-ot

==450/15=30

==700/20=35

2023.11.11.
Q

Összefüggések:
1. Az á tlagtermék fü ggvény maximuma ott
van, ahol az origó bó l hú zott sugá r érinti a
Q termelési fü ggvényt.
2. A hatá rtermék fü ggvény az á tlagtermék
fü ggvényt annak maximumá ban metszi

L
L

𝐴𝑃 𝐿
L
 Magyará zó példa
• Tegyü k fel, hogy a kö zépiskolá ban matekbó l a kö vetkező feleleteid voltak:
• 1. kö zepes; 2. jó ; 3. jeles; 4. elégtelen; 5. elégséges
• Ö t felelet alatt ö sszesen 15 egységet „termeltél”
• Ebben az esetben az á tlagod:=3 ()
• Jö jjö n a hatodik felelet: Mennyivel nö veli meg a jegyeid ö sszértékét
• Ez az
• Ha há rmasná l jobbra felelsz, akkor emeli az á tlagod, ha rosszabbra, akkor
csö kkenti
 Mintafeladat

Egy vá llalat kibocsá tá sá ró l a L Q MPL APL

mellékelt tá blá zatot ismerjü k. 0 0
Tö ltse ki a tá blá zat hiá nyzó cellá it! 1 10
2 21
=
3 35
4 48
= 5 54
6 57
Mintafeladat

L Q MPL APL
Egy vá llalat kibocsá tá sá ró l a
mellékelt tá blá zatot ismerjü k. 0 0 -- --
Tö ltse ki a tá blá zat hiá nyzó cellá it! 1 10 10 10
2 21 11 10,5
3 35 14 11,67
4 48 13 12
5 54 6 10,8
6 57 3 9,5
A derivá lá sró l rö viden
•A derivá lt lényegében annak a mértéke, hogy egy egyvá ltozó s való s fü ggvény
gö rbéjéhez rajzolt érintő je milyen meredek.
•A derivá ltbó l kö vetkeztethetü nk a fü ggvény menetére (azaz, hogy monoton
nö vekvő vagy monoton fogyó -e),
•Szélső értékeire (lehet-e az adott pontban maximuma vagy minimuma),
•Grafikonjá nak gö rbü letére (konvex vagy konkáv-e a fü ggvénygö rbe)
•A nö vekedés mértékére (gyorsan vá ltozik-e a fü ggvény vagy lassan)
•https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Graph_of_sliding_derivative_line.gif
 Az egyetlen derivá lá si szabá ly, amit tudniuk
kell ebben a félévben
• f(x)=f'(x)=

• f'(x)=3*

• f'(x)=2*

• f'(x)=3
• f(x)=7 f'(x)=0, tehá t konstans derivá ltja mindig nulla

2023.11.11.
 3. mintafeladat:

Egy polinomot tagonként derivá lunk az adott szabá ly szerint

Egy függvény egyenlete:

Hatá rozza meg a fü ggvény derivá ltjá t!

Egy függvény egyenlete:
f
Hatá rozza meg a fü ggvény derivá ltjá t!
Megoldás

• f’(x)=3* -2*x-3+0
• f’(x)=-2*x-3
•f
• f’(x)=3* 3-2*2x-5+0
• f’(x)=9-4x-5

2023.11.11.
A szélső érték szü kséges, de nem elégséges feltétele

• f’(x)=0, hiszen itt az érintő meredeksége nulla

• Elméletileg itt tová bbi vizsgá latok szü kségesek
• Vált-e előjelet az érintő meredeksége:
• 1. Ha -;0;+, akkor a fü ggvénynek minimuma van
• 2. Ha +;0;-, akkor a fü ggvénynek maximuma van
• 3. Ha +;0;+, akkor ez csak inflexió s pont
• A mi feladatainkban elegendő lesz az f’(x)=0 ö sszefü ggést vizsgá lni

2023.11.11.
 Szélsőérték meghatározása

• f(x)=-4x+3
• f’(x)=2x-4
• Szélső érték helye ott van, ahol: 2x-4=0, tehá t x=2
• É rtéke: f(x)= -1
• x=1-nél f’(x)=2x-4=-2 és x=3-ná l f’(x)=2x-4=+2
A fü ggvénynek tehá t minimuma van

2023.11.11.
 Kö szö nö m
a
figyelmü ket!