A VÁLLALAT, MINT A KÍNÁLAT

FORRÁSA
 Termeléselmélet
•A termelést a termelési tényezők más javakká
történő átalakításaként értelmezzük.

•Az átalakítás folyamata érdektelen, a lényeg

csupán a mennyiségi összefüggés
 Termeléselmélet
•Nem foglalkozik a termeléselmélet a
vállalatok belső felépítésével
•Az általuk végzett nem termelő (például
befektetési, hitelfelvételi, szociális stb.)
tevékenységgel sem.
 Termeléselmélet
•FONTOS:
Utóbbi állításból következik, hogy a
termeléselmélet modelljében a vállalati
bevétel az árbevételre(TR=P*Q),
az összköltség pedig a felhasznált
termelési tényezők megvásárlására
fordított összegre korlátozódik
A vállalat, mint fekete doboz

input→vállalat→output

Termelési tényezők
(Munka, tőke, természeti erőforrások…)
 Vállalati cél

•Adott feltételek mellett a

leghatékonyabban működni
A döntési időtávok

•Nagyon rövid táv(piaci időtáv)

•Rövid táv
•Hosszú táv
•Nagyon hosszú táv
 HOSSZÚ TÁV
Két input: Tőke(K) és Munka(L)
Technikai versus gazdasági hatékonyság

 Technikai hatékonyság:
Nincs kihasználatlan kapacitás
(Ezek a pontok alkotják majd a termelési
függvény grafikonját)
 Gazdasági hatékonyság:
Adott technikailag hatékony eljárások
közül a legkisebb költséggel
megvalósítható
Példa a technikai hatékonyságra

A B C D
K 40 38 32 30
L 80 76 64 66
Q 300 300 300 300
Példa a gazdasági hatékonyságra

 PK=1000
 PL= 500

TC=PK*K+PL*L
 TC(C)=32*1000+64*500=64000

 TC(D)=30*1000+66*500=63000
 A termelési függvény

Termelési tényezők kombinációja és az

általuk elérhető maximális kibocsátás
közötti függvényszerű kapcsolat

F(K;L;A,E)=Q(max)
A termelési tér

A modell alapfeltevései:
-Statikus
-Homogén
-Folytonos
Kétdimenziós tér(K;L)
Az izokvantok
 Az izokvantok:
 Olyan inputkombinációk mértani
helye, melyek azonos kibocsátást
eredményeznek a vállalat számára
 Miért hajlik vissza az izokvant?
Példa a technikai hatékonyságra

A B C D
K 40 38 32 30
L 80 76 64 66
Q 300 300 300 300
Munkaerő Termelés A munka
létszáma nagysága határterméke

1 40 40

2 90 50

3 150 60

4 200 50

5 240 40
 A határtermék
Az input egységnyi növelése hogyan hat a kibocsátásra

A releváns tartomány szerkesztése
Az a terület, ahol megvalósul a hatékony helyettesítés
Ahol MP(K) és MP(L) is pozitív

növekvő erőforrás-felhasználás

növekvő termelés

Az izokvant csökkenő szakasza

A dominancia elve!!!
 Az izokoszt egyenes
•
Az optimum pont meghatározása
•
 Optimum pont

•
 RÖVID TÁV
A PARCIÁLIS TERMELÉSI
FÜGGVÉNY
A tőke rögzített, a munka változó tényező
 Határ-és átlagtermék
 MPL= lim ΔQ/ΔL
ΔL→0
A munka egységnyi növelése hogyan hat a kibocsátásra
 MPK= lim ΔQ/ΔK
ΔK→0
A tőke egységnyi növelése hogyan hat a kibocsátásra

APL=Q/L (egységnyi munkára eső kibocsátás)

APK=Q/K (egységnyi tőkére eső kibocsátás)
 MP(L)

•A munka határterméke nem más, mint a

parciális termelési függvény adott pontjába
húzott érintőjének a meredeksége, azaz a
parciális termelés függvény L-szerinti deriváltja
2
 Hol termel a vállalat?

 A változó tényező technikai optimuma

-APL maximuma (a sugár érintési pontja)
 A konstans tényező technikai optimuma
-APK maximuma
-Ahol Q/K maximális = Qmax.
 Termelj a kettő között, vagyis a
termelési fv. csökkenő hozadékú
szakaszán!!
A skálahozadék
 A skálahozadéki függvény
-A termelési tényezők mennyiségét
azonos mértékben változtatva
vizsgáljuk a termelés változását
λQ= f(βK;βL)
 Állandó skálahozadék (λ=β)
 Növekvő skálahozadék (λ>β)
 Csökkenő skálahozadék (λ<β)
KÖSZÖNÖM A
FIGYELMET!
2. feladat

feladat
• A vállalat termelési függvényét a Q= (K*L)1/2 függvény írja le, az
izokoszt egyenes
• 5000= 100L+500K.
• Ekkor a vállalat optimális tényezőkombinációja
• L=10; K=20
• L=20; K=80
• L=25; K=5
• L=5; K=25