A technológia és a

proftimaximalizálás
 A technológia
 Fogyasztás és termelés elhatárolása
– Végső javak és szolgáltatások fogyasztása -
fenntarthatóság
– Termelő fogyasztás
 A gazdaságban két király van: a fogyasztó és a technológia
(Samuelson)
 A termelés szerepe
 A társadalmi szerkezet meghatározó összetevője
– a munka alkotóvá tétele,
– értékrend hatékony érvényesítésének eszköze,
– rend fenntartása, dinamika és stabilitás
– az innováció szerepe és a teljesítmény elv A
neoliberalizmus kritikája - részvételi demokrácia hiánya – a termelési kultúra fejlesztésének hiánya (ILO, fitness
centerek, üdülési csekkek, új iparosítás
4. Ipari forradalom
 Eredményesség, hatékonyság,
megbízhatóság
 A technológia három szempontja: megbízhatóság,
eredményesség és hatékonyság.
 Megbízhatóság: a virtuális bizalom.
 Eredményesség: a szükségletnek megfelelő termelés – a
munkamegosztás

 Hatékonyság: a legkisebb erőforrás-felhasználással elért

termelés
 A technológia tervezése
– Térben
 magtechnológia (core competence,
gyógyszergyártás, húzóágazat)
 kiegészítő technológia (vivőanyag, csomagolás)
 periférikus technológia (patikahálózat)

– Időben
 alaptechnológia (információs technika)
 kulcstechnológia (űrtechnikai eredmények)
 iramdiktáló technológia (haditechnika, játékok)
 Húzóágazat
 Termelési függvény
Az output szintjét jelölje y. – eladás és
termelés egysége
 Egy adott technológia termelési
függvénye azt mutatja meg, hogy
mekkora a maximális kibocsátás adott
inputfelhasználás mellett.

y  f ( x 1 , , x n )
 Technológiai halmaz A termelési függvény
területei: ipar,
Egy input mezőgazdaság, közlekedés
(fizikai infrastruktúra),
Output szint y = f(x) – kommunikáció (szellemi
infrastruktúra)
termelési
y’ függvény

A technológiai
halmaz
y”
y’ = f(x’) a maximális output
szint ami x’ inputtal elérhető.
x’ x
Input szint
Teljes termék függvény
 Határtermék -
határtermelékenység
y  f ( x 1 , , x n )
A határtermék azt mutatja meg, hogy
ha egy termelési tényező
mennyiségét változik, hogyan változik
a termelés nagysága

y
MP i 
 xi
Átlagtermék és határtermék
 A termelékenység
A határtermék
(határtermelékenység): a termelési
tényező felhasználásának növelése
és a termelés növekedése közötti
arány.
Átlagtermelékenység: a termelés
nagysága és a termelési tényező
felhasznált mennyisége közötti
arány
Fizikai munka – szellemi munka
termelékenysége
A munkatermelékenység mérése
On the link wage and productivity, https://voxeu.org/article/link-between-us-pay-and-productivity
Pforrás portfolio
 Elmaradottság oka
 az elaprózódott vállalati szerkezet,
 a kevés exportáló kkv,
 a menedzsment képességekben
érzékelhető hiányosságok
 és a szektor alacsony technológiai
felkészültsége.
Termelékenység mérése a 4. ipari
forradalomban
 DMC: Domestic material consumption, measures the
total amount of materials directly used by an economy and
is defined as the annual quantity of raw materials extracted
from the domestic territory, plus all physical imports minus
all physical exports.
 The DMC indicator provides an assessment of the absolute
level of the use of resources, and allows to distinguish
consumption driven by domestic demand from
consumption driven by the export market. It is important to
note that the term "consumption" as used in DMC denotes
apparent consumption and not final consumption. DMC
does not include upstream "hidden" flows related to
imports and exports of raw materials and products.
Rövid táv és hosszú táv (Marshall)
– stratégia és taktika
 Rögzített (fix) termelési tényező: aminek a
mennyisége rögzített függetlenül az
output szintjétől
 Változó termelési tényező: az output
szintjétől függ a foglalkoztatott termelési
tényező nagysága
 Rövid táv: legalább egy termelési tényező
rögzített
 Hosszú táv: minden termelési tényező
változik
Technológia: több tényező egyidejű
felhasználása
 Többtényező mellett a termelési
függvény (többváltozós termelési
függvény):

y  f ( x1 , x 2 )  2 x x
1/3 1/3
1 2
Isoquantok két input esetében
Az isoquant: azon hatékony
K termelési kombinációk halmaza,
amelyek azonos kibocsátást
eredményezne.

Y=40
Y=20

L
A technikai helyettesítés határrátája
(MRTS)
x2 A meredekség mutatja azt az
arányt, aminél a két input
helyettesíti egymást azonos
termelési szint mellett. A
technikai haladásra való
x'2 ösztönzés.Veblen, Rajan, munkanélküliség

y

x'1 x1
 Skálahozadék
A skálahozadék azt mutatja meg, hogy
több termelési tényező egyidejű
felhasználásával hogyan változik a
termelés (hosszú táv).
 Hozadéki szférák – állandó, csökkenő,
növekvő

f ( tx 1 , tx 2 ,  , tx n )  t . f ( x 1 , x 2 ,  , x n )
Job reallocation patterns vary by
sectorhttps://voxeu.org/article/declining-responsiveness-and-productivity-slowdown
Within-industry labour productivity
dispersion has risen (economy-wide)
 Az innováció és a
termelékenység
 Imitáció – újítás - innováció
 Ágazatok közötti – húzóágazat
 Ágazaton belüli – benchmark és
piacszerkezet (Stiglitz, Schumpeter)
 Vállalaton belüli – vállalati
demokrácia
Aghion – verseny és innováció
 Skálahozadék
egy input
Output szint
y = f(x)
2y’

Állandó
y’ skálahozadék

x’ 2x’ x
Input szint
 Skálahozadék
Egy input
Output szint

2f(x’) y = f(x)

f(2x’)
Csökkenő
f(x’) skálahozadék

x’ 2x’ x
Input szint
 Skálahozadék
Egy input
Output szint
Növekvő y = f(x)
skálahozadék
f(2x’)

2f(x’)
f(x’)

x’ 2x’ x
Input szint
 A kollektív hatékonyság
 Közjó érvényre juttatása – a válság utáni
helyzet
 A hatékonyság növelésének forrása a
közösségi termelés.
 A kollektív hatékonyság: a kiemelkedő
képesség érvényre juttatása.
 A demokratikus termelésszervezés:
mindenki fejlesztheti saját képességeit.
 A vállalati szervezeti formák
változása

 Technológia és üzleti szabadság (Veblen)

 Company – közös kenyér
 Firm – szilárd, határozott, lojális
 Enterprise – kézbe venni
 Politikai és gazdasági intézményrendszer
része – a vállalat a társadalmi rend
fenntartásának intézménye
 A gyáripar
 A gép szerepe – a gép dolgoztat (mit tesznek a főnökök)

 A gép részei: a szerszám, az átviteli mechanizmus

és az erőgép – a gőz és a textilipar

 A munkaerő mint a gép alkatrésze

 A sorba kapcsolt gépek – a gyár , rend és elnyomás (Kádár-kritika)
 A munkaerő áru jellege
A munkaerő és a munka különbsége
– termelési eszköz és a munka tulajdoni jellege
– az elidegenedett munka rendszere
A vállalat és a piac ellentéte
– „szabad döntés” és bérrabszolgaság
– élő és holt munka elválasztása –
– a „látható kéz” –
– termelés a termelésért
 Utópikus szocializmus
 A XX. századi vállalat-fogalom
 Szervezetelmélet - Vállalatelmélet - Gazdálkodástudomány
 Gyár és vállalat különbsége
 A vállalat mint a testvériség intézménye
 A vállalat jogi formájának változása: személyi társulás és
tőketársulás
 Korlátolt felelősség: a részvénytársaság problémája
– Az rt-k irányítása
– A pénzügyi közösség
 A vasút mint egységes gép és a villamosítás, hálózatos javak.
 Infrastruktúra és társadalom
 Szolgai és alkotó munka

 Mi a feladat?
 Autonomitás és rendszerben dolgozás
 Folyamatos újítás
 Állandó tanulás
 Minőség (mennyiség)
 Humán tőke
 Munka mint önmegvalósítás – túl vagyunk fizikai és szellemi munka
megkülönböztetésén – alkotó munka dominanciája – Maslow, Csíkszentmihályi,
 A vállalat küldetése
 A küldetés – a közjó alkalmazása egy adott területre
 A vállalat küldetése: a vállalat által képviselt kulturális
hagyomány hosszú távú fenntartása.
 A klasszikus kapitalista vállalat küldetése a profit.
 A vállalatirányítás céljai:
– a nyereség,
– a növekedés és
– a fennmaradás
 XX. század: elsősorban az amerikai, illetve a nyugat-európai
vállalatoknak van „küldetése”.
 Új világrend: a küldetés fogalom kiterjesztése (kínai, indiai,
stb. márkák)
 A vállalat kultúrája
 A vállalati kultúra: értékrend és alkalmazása, stakeholder és
shareholder. (BMW, Mercedes, Mannesmann, stb)
 A bizalom megteremtése:
– rejtett cselekvés és
– rejtett információ (játékelméleti probléma)
 Fogyasztói közösség – a márka demokratizálása
 Termelői közösség – technológia – továbbképzés (foglalkoztatáspolitikai
kihívások)
 A vállalat fogalma
 Miért kell a termelést vállalati
formába is szervezni?(szervezetelmélet és közgazdaságtan)

 Joseph Alois Schumpeter: a vállalat

az új kombinációk végrehajtására és
működési eredményeire szolgáló
intézmény.
 Francois Perroux: a vállalatot
kombinálja a termelési tényezőket a
szükségletek fizetőképességének
hierarchiája (és nem például
sürgőssége) szerint.
 A vállalat fogalma
 Coase: A vállalat a hosszú távú
szerződések és a munka hatékony
ellenőrzésének intézménye
 Armen Alchian: a vállalat az önkéntes
együttműködéshez köthető
 A profit fogalma
 Bevétel – költség=profit
 A profit a
– közjó szolgálatának és
– az egyéni illetve
– a kollektív hatékonyság jutalma.
 Klasszikus kapitalizmus: a profit forrása
– a munkás kizsákmányolása,
– a fogyasztó becsapása,
– az erkölcsi korlátokon és a közösségi érdeken
való átlépés.neoliberalizmus
19.1. ábra. Profitmaximalizálás

 
Az érintési feltétel: MP1 x1* , x2 
w1
p
 Termelés tényezői és statisztikai mérésük
makro- és mikroszinten

Eredmény definíciója: Árbevétel -

költség
Költség: termelés tényezőinek ára
Mikroszinten:
Anyagjellegű ráfordítás
Amortizáció (állóeszközök „ára”) konkrétan:
Állóeszközök értékcsökkenése
Bruttó bér (bér és járulékai): bérjellegű
Egyéb ráfordítás
Különbség: eredmény: (nyereség vagy
veszteség)
A legnagyobb adózott eredményű vállalkozások
Magyarországon 2012-ben
Ágazati „toplista” a tiszta működési
eredmény aránya (%) alapján
 Ágazati „toplista” 2010, a
hozzáadott érték alapján, Mrd Ft
 A hozzáadott érték részei 2010-
ben az Input-output sémából

Két olyan ágazat van, ahol a működési eredmény mezoszinten is negatív értékű, a
légi közlekedés és a víztermelés, ezeket a továbbiakban kihagytam.
 Számviteli kategóriák, a három nagy
tétel
 Anyagjellegű ráfordítás (anyag és
szolgáltatás)
 Személyi jellegű ráfordítás (közterheivel
együtt, azaz amennyibe a vállalatnak kerül)
 Értékcsökkenés (A tőkéből a termelésbe leírt
költség, elvileg fiktív, gyakorlatilag fedezi a
pótlást)
 Egyéb ráfordítás (pl. bírságok, vagy
céltartalék képzése lehet nagyon jelentős)
 A vállalkozó hozama az az üzemi eredmény
 Eredmény kategóriák
(számviteliek) Ezer forint
DOHÁNYTERMÉK NAPILAP
GYÁRTÁSA NYOMÁS ÉRMEGYÁRTÁS
3. A vállalkozások száma (darab) 4 40 6
4. Nyereséges váll. száma (darab) 4 20 0
5. Állományi létszám fő 987 383 47
31. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 159203 7076 3661
32. Export értékesítés nettó árbevétele 14282 36 47
33. Értékesítés nettó árbevétele 173485 7113 3708
34 Egyéb bevételek 927 199 201
35. Aktivált saját teljesítmények értéke 7 -4 28
36. Anyagjellegű ráfordítások 36274 4557 2904
37. Személyi jellegű ráfordítások 6470 1268 381
38. Értékcsökkenési leírás 2872 552 42
39. Egyéb ráfordítások 125961 1262 201
40. Üzemi, üzleti tevékenység eredménye 2843 -332 409
41. Pénzügyi műveletek bevételei 2824 185 76
42. Pénzügyi műveletek ráfordítása 3082 420 13
43. Pénzügyi műveletek eredménye -258 -235 63
44. Szokásos vállalkozói eredmény 2584 -566 471
45. Rendkívüli bevételek 8 13 0
46. Rendkívüli kiadások 167 5 1
47. Rendkívüli eredmény -159 8 -1
48. Adózás előtti eredmény 2425 -558 471
49. Adózott eredmény 2337 -649 358
50. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 0 0 477
51. Jóváhagyott osztalék, részesedés 150 532 811
52. Mérleg szerinti eredmény 2118 -1208 -6
 Szakágazati szintű adatok, kettős könyvvitelt folytató
vállalkozások (584 szakágazat), 2012

%
Vállalkozások száma, db 381285
Ebből nyereséges, db 188925
Állományi létszám, fő 2155885
Értékesítés nettó árbevétele, Mrd Ft 66027
Anyagjellegű ráfordítások 51212 73,0
Személyi jellegú ráfordítások 6657 9,5
Értékcsökkenési leírás 2636 3,8
Egyéb ráfordítások 6863 9,8
Üzemi eredmény 2796 4,0
 A cég bruttó kibocsátása
A cég nettó árbevétele, egyéb
bevétele és az aktivált saját
teljesítmények értéke (saját maga
állította elő és üzembe helyezte,
beárazzák), de 99% a nettó árbevétel.
2012-es adatok a kettős könyvvitelt
vezető vállalkozásokra
 Az
összes bruttó kibocsátás 70 ezer
Mrd forint, ennek költségmegoszlása
Ágazatonként a szerkezet eléggé különböző
 Az anyagjellegű ráfordítás ágazatonként gyakorlatilag lineárisan függ a
kibocsátástól (illetve lineárisan több anyagi jellegű ráfordításra van szükség)

3000000
kibocsátás E Ft

2500000

2000000

1500000

1000000

500000

anyagjellegű ráfordítás E Ft
0
0 500000 1000000 1500000 2000000 2500000
A bérrel némileg más a helyzet, ott a lineáris kapcsolat mellett legyezőszerűen nő
a szórás
 Ágazati „toplista” a vegyes
jövedelem aránya (%) alapján
Ágazati „toplista” a bérarány (%)
alapján
 Élelmiszerjellegű láncok forgalma és a boltok
száma, 2013
300 Mrd felett 6%
50 Mrd-ig 0,1%
500 M alatt nincs
termékdíj.

CBA legnagyobb
cége az alsónémedi
elsoztó központ,
2013-ban 23 Mrd-os
forgalommal.

A Tesco és a SPAR
tervezett új adója 10
Mrd Ft, a Reál,
Coop, CBA 300 M
Ft. 11 hálózat, 12 ezer üzlet
(összes üzlet kb fele,
forgalom 72%-a).