Vállalati Gazdaságtan

1
 Elérhetőségek

 II. em. 227. iroda

 email:

godor.zsuzsanna@gfe.hu

2
A tantárgy célja:
A tantárgy célja, hogy átfogó képet adjon egy vállalaton belül zajló
folyamatok lényegéről és a vállalati rendszer működéséről. A hallgatók
megismerik a vállalat egyes funkcionális területeit, valamint a köztük
fennálló összefüggéseket. A tantárgynak nem célja az egyes funkciók
részletekbe menő ismertetése, mivel ezekkel a területekkel a hallgatók más
tantárgyak keretén belül találkozni fognak a képzés során (pl. marketing,
pénzügytan, értékteremtő folyamatok menedzsmentje,). A cél így
elsősorban a rendszerszemlélet kialakítása, valamint az összefüggések
megismertetése.

Kötelező irodalom:
Előadások anyaga
3
Chikán Attila: Bevezetés a vállalati gazdaságtanba Aula Kiadó 2010.
 A tantárgyi kredit megszerzése

1. feladat:
 Működő vállalat, vállalkozás egyik konkrét funkcionális részterületének (pénzügy, HR, logisztika,
marketing, termelés…) bemutatása. Célszerű a saját tapasztalatokra támaszkodni.
 Az elérhető pontszám 10 pont. Terjedelem: minimum 5, max. 7 oldal
2. feladat:
 sikeres vállalkozás bemutatása a vállalati gazdaságtan szempontrendszere alapján.
 sikeres vállalkozók, vállalatvezetők életútja.
 tradicionális családi vállalkozások története (múltban és jelenben egyaránt)
 Az elérhető pontszám 20 pont. Terjedelem: minimum 10, max. 15 oldal
 Részletes leírás, határidők: Microsoft Teams

3. Írásbeli vizsgadolgozat a vizsgaidőszakban. Az elérhető pontszám 70 pont.

Ponthatárok:
  45-54-elégséges

55-63-közepes

4 64-74-jó

75-90-jeles
 A VÁLLALATI GAZDASÁGTAN ÉS A
KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNY

5
 KÖZGAZDASÁGTAN

Elméleti közgazd. Alkalmazott közgazdaságtan

• Mikroökonómia • Vállalati gazdaságtan

• Makroökonómia •Marketing
• Nemzetközi gazdaságtan •Vállalati pénzügyek
• Komparatív gazdaságtan •Munkagazdaságtan
• Elmélettörténet •Ipargazdaságtan stb.
6
 A mikroökonómia alapkategóriái
Kínálati oldal: a vállalat által előállított termékek és szolgáltatások
Keresleti oldal: a fogyasztó piaci magatartását tükrözi

A vállalati működés alapvető célja: Valamilyen termékre vagy szolgáltatásra

vonatkozó fogyasztói igény kielégítése nyereség elérésével.
Szükséglet → fogyasztói igény → kereslet → fogyasztás
Szükséglet = hiányérzet
A szükségletek jellemzői:
 Befolyásolhatók
 Folytonosan változnak
 Piacgazdaságban a vállalatok egy része képes igényt teremteni

7
  Fogyasztói igény: Konkrétan megfogalmazott
szükséglet
 Kereslet = fizetőképes kereslet (ha a fogyasztói
igényhez pénz is társul)
 Piaci kereslet: az adott termék iránti összes
kereslet
 Fogyasztás: az előállított javak és szolgáltatások
felhasználása (lehet termelőfogyasztás és
8
személyes fogyasztás)
  A kereslettel szemben a kínálat áll.
 Piaci kínálat (iparági kínálat): az adott termék
összes lehetséges termelőjének termelése

 Áru: eladásra előállított termék

 Termelési tényezők (munka, tőke, természeti

tényezők, vállalkozó, információ)

9
  A szűkös erőforrásokkal való gazdálkodás
 Gazdasági racionalitás
 jobb helyzetbe kerülni mint korábban
 vagy legalább elkerülni a korábbinál rosszabb helyzetet

 Gazdasági hatékonyság
 adott ráfordításokkal a legnagyobb kibocsátást elérni
 vagy adott kibocsátást a legkisebb ráfordítással elérni

10
  Piac: Valamely áru vagy szolgáltatás adásvételének
színtere (típusai: 1. fogyasztási cikkek, 2. Termelési
tényezők piaca)
 Piaci verseny
 két vagy több szereplő egymással szembeni előnyszerzésre
irányuló, adott szabályok közt zajló tevékenysége
 olcsó és jó minőségű javak előállítására készteti a gazdasági
élet szereplőit.
 A vállalat létének feltétele a versenyben való helytállás.

11
  A verseny három funkciója:

 jóléti funkció

 allokációs funkció

 hatékonysági funkció

12
 Piaci (gazdasági) szereplők

Azok a személyek, szervezetek és csoportok,

akik (amelyek) termelési vagy fogyasztási
tevékenységükkel közvetlenül befolyásolják a
piaci folyamatokat.
• vállalkozások
• háztartások
• állam
• nem profitérdekelt gazdasági egységek
• állam

13
 Háztartások

 Az egyéni szükségletkielégítés gazdasági keretei.

A háztartás hasznosság-maximalizáló, igyekszik
tagjainak szükségletét maximálisan kielégíteni
 itt történik a szükségletek kielégítése és a
munkaerő és a szükségletek újratermelése
 a termelés rendelkezésére bocsátja a termelési
tényezőket
14
 Vállalkozások

 döntően ők végzik a szükséglet kielégítésre alkalmas

jószágok előállítását
 Piacgazdaságban a piaci verseny viszonyai között működnek
 Fő céljuk: a piaci versenyben való eredményes részvétel, a
profitcél

 A profitcél érvényesülése: profit = bevétel – költség

 a szükséglet kielégítésére minél inkább alkalmas jószágok előállítása
 költségminimalizálásra való törekvés

15
 Non-profit szervezetek

A vállalkozások és a non-profit szervezetek közti

különbség:
 a profitorientált vállalkozás egyetlen fő célja a
hosszú távú profit elérése (minden más célját
ennek rendeli alá)
 a non-profit vállalkozások (pl. színház, kórház) itt a
profitcél mellett van egy másik, egyenrangú cél,
amit a vállalkozás akkor sem ad fel, ha más
területen nagyobb profitot érhetne el.

16
 Állam

 tevékenységének célja a társadalom közös

ügyeinek hatékony intézése
 hatékonysága: a társadalomtól elvont
jövedelmeket igyekszik optimálisan
felhasználni a társadalom közös
szükségleteinek kielégítése érdekében

17
 Az állam és a vállalatok kapcsolata

1. Vertikális kapcsolat (az állam itt a többi gazdasági

szereplő felett áll (alá- fölérendeltségi viszony).
Érvényesülése:
 az állami gazdaságpolitikán keresztül (monetáris és fiskális politika)
 a jogi szabályozórendszeren keresztül

2. Horizontális kapcsolat
 a vállalkozások szállítói az államnak (az állam a
legnagyobb és legbiztosabb vevő)
 kapcsolat az állami vállalkozások útján

18
 A vállalatok működését
befolyásoló makrokategóriák

1. Gazdasági egyensúly

 Fogalma: A termelés és fogyasztás

egymásnak való megfelelése

 Az egyensúly kettős jellege:

 reálegyensúly
 pénzügyi, monetáris egyensúly

19
 Az egyensúly hiánya lehet

 belső (nemzetgazdasági) egyensúlyhiány

 külgazdasági egyensúlyhiány (a fizetési mérlegben
és a külkereskedelmi mérlegben jelenik meg)
A gazdasági egyensúlyhiány megjelenése:
 a gazdasági növekedés visszaesése (Egy főre jutó
GDP csökken)
 Infláció
 a munkanélküliség számottevő növekedése

20
 2. A gazdasági növekedés tartalma

 a javak és szolgáltatások mennyiségi bővülése

 a termékek és szolgáltatások minőségének javulása
 a gazdaság korszerűsödése, strukturális
átalakulása, modernizálása
 Leggyakoribb mérőszámai:
 GDP
 1 főre jutó GDP

21
 A növekedés forrása lehet:
a munkaerő és a termelő berendezések
mennyiségi növekedése
a termelő berendezések korszerűsítése
munkatermelékenység emelkedése
a munkaszervezés tökéletesedése

22
 3. Infláció: tartós és jelentős mértékű
árszínvonal emelkedés
Inflációs ráta: A tárgyidőszak árszínvonalának
és a megelőző időszak árszínvonalának
hányadosa Mérése:CPI
4. Munkanélküliség: Munkapiaci túlkínálat.
Hatása: Vásárlóerő és keresletcsökkenés
minden árupiacon

23
 5. Gazdaságpolitika

 A gazdasági folyamatok irányítása

makroökonómiai célok kitűzésével, a vállalati
szféra befolyásolásával.

 Gazdaságpolitikai célok:
 makroökonómiai stabilitás biztosítása
 az erőforrások elosztásának befolyásolása
 a jövedelemelosztás szabályozása
24
 VÁLLALATOK, VÁLLALKOZÁSOK,
ÁLTALÁNOS JELLEMZŐIK

25
 A vállalatok jellemzői

 Fogyasztói igények (szükségletek) kielégítésére jönnek

létre
 Formális struktúrával, szervezeti formával rendelkeznek
 Funkcionális egységei: pénzügy, marketing, termelés,
logisztika, emberi erőforrás menedzsment
 Célkövető rendszerek (alapvető cél, küldetés, stratégiai
célok, funkcionális célok)
 Működésük vezérelve a stratégia
 Működésük eredményességére külső környezetük is
hatással van (lehetőségek, veszélyek)
 Piaci verseny
26
 A vállalatok jellemzői

 Értéket hoz létre

 Szervezeti kultúra (közös értékek, normák)
 Szervezeti forma: tudatosan létrehozott, a szervezet
küldetése érdekében kialakított vállalati struktúra.
 Erőforrásokat (input) alakít át fogyasztói igények
kielégítésére alkalmas javak/szolgáltatások előállítása
érdekében (output)
 Céljait, szerkezetét az emberek kapcsolatrendszerét, az
alá- és fölérendeltségi viszonyokat a szervezet
funkciójához, az elvárt teljesítményhez illesztik.

27
 A vállalkozások nyilvántartása

A vállalkozások nyilvántartása:
Adóhatóság, Cégbíróság (gazdasági társaságok),
KSH (statisztikai számjel, amely tartalmazza a TEÁOR kódot)
A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere az EU tevékenységi
osztályozásának, a NACE Rev.2-nek magyar nyelvű változata. Az 1893/2006/EK rendelet
alapján 2008. január 1-jétől a TEÁOR’08-at alkalmazzuk a gazdasági egységek
főtevékenységének meghatározására, a gazdasági és társadalmi mutatók számításánál,
valamint a statisztikai adatok publikálásánál.
 a tevékenységek 4 szintű ágazati osztályozási rendszerbe
sorolása (a KSH végzi)
 célja a vállalkozások könnyebb nyilvántartása
 a vállalkozásokat megalakulásukkor fő tevékenységük
alapján sorolják be

28
A tevékenységek 3 osztálya:
 Főtevékenység
 Másodlagos tevékenység
 Kisegítő tevékenység

Az ágazati rendszer 4 szintje:

 Nemzetgazdasági ág (Pl. K – feldolgozóipar)
 Ágazat
 Alágazat
 Szakágazat

29
K PÉNZÜGYI, BIZTOSÍTÁSI TEVÉKENYSÉG
Pénzügyi közvetítés (kivéve: biztosítási,
64 nyugdíjpénztári tevékenység)
641 Monetáris közvetítés
6411 Jegybanki tevékenység
6419 Egyéb monetáris közvetítés
642 Vagyonkezelés (holding)
6420 Vagyonkezelés (holding)
643 Befektetési alapok és hasonlók
6430 Befektetési alapok és hasonlók
649 Egyéb pénzügyi közvetítés
6491 Pénzügyi lízing
6492 Egyéb hitelnyújtás
6499 M.n.s. egyéb pénzügyi közvetítés
Biztosítás, viszontbiztosítás, nyugdíjalapok (kivéve:
65 kötelező társadalombiztosítás)
651 Biztosítás
6511 Életbiztosítás
6512 Nem életbiztosítás
652 Viszontbiztosítás
6520 Viszontbiztosítás
653 Nyugdíjalapok
6530 Nyugdíjalapok
66 Egyéb pénzügyi tevékenység
Pénzügyi kiegészítő tevékenység (kivéve:
661 biztosítás, nyugdíjalap)
6611 Pénz-, tőkepiac igazgatása
6612 Értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenység
6619 Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység
662 Biztosítást, nyugdíjalapot kiegészítő tevékenység
6621 Kockázatértékelés, kárszakértés
6622 Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység
Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő
6629 tevékenysége 30
663 Alapkezelés
 A vállalkozások csoportosítása

1. Tulajdonforma szerint:
 magánvállalatok
 állami vállalatok

2. A tevékenység jellege szerint

 Termelő

(a) kitermelő, alapanyag termelő vállalatok, pl.

bányavállalat, halászati vállalat (primer szektor),
(b) feldolgozó vállalatok (1. termelési eszközöket 2.
fogyasztási cikkeket gyártók) (szekunder szektor)
 szolgáltató vállalatok (tercier szektor)
31
 A vállalkozások csoportosítása

3. nagyság szerint (EU):

 Mikro-
 Kis-
 Középvállalkozások
 Nagyvállalatok

A kategóriába sorolás alapja lehet:

 a tőke nagysága
 a foglalkoztatottak száma
 az éves forgalom (árbevétel) nagysága

32
 A vállalkozások nagyság
szerinti csoportjai (EU)

Mikrovállalkozás
 Alkalmazottak száma: max. 9 fő
 Mérlegfőösszeg: max. 2 millió € (520 millió Ft) vagy
 Éves nettó árbevétel: max. 2 millió €
Kisvállalkozás
 Alkalmazottak száma: 10 – 49 fő
 Mérlegfőösszeg: max. 10 millió € (2,6 milliárd Ft) vagy
 Éves nettó árbevétel: max. 10 m millió €
Középvállalkozás
 Alkalmazottak száma: 50 – 249 fő
 Mérlegfőösszeg: max. 43 millió € (11,2 milliárd Ft) vagy
 Éves nettó árbevétel: max. 50 millió € (13 mrd Ft)

Nagyvállalat Alkalmazottak száma több, mint 250 fő

33
34
35
36
Összehasonlító adatok (megye – régió – ország) 2018. I–III. negyedév

Bács-Kiskun Békés Csongrád

Megnevezés Dél-Alföld Ország
megye
Lakónépesség
Népesség száma, ezer fő 506 338 400 1 244 9 778
Népesség indexe 99,5 98,7 99,7 99,4 99,8
Népsűrűség, fő/km² 60 60 94 68 105
Gazdasági aktivitás
Aktivitási arány, % 61,7 62,6 61,1 61,7 62,8
Foglalkoztatási arány, % 60,1 59,4 59,3 59,6 60,4
Munkanélküliségi ráta, %
2,6 5,1 2,9 3,4 3,8
Alkalmazásban állók száma és keresete
Alkalmazásban állók
száma, ezer fő 131,1 78,3 102,5 311,9 3 118,0
számának indexe
102,4 97,8 99,6 100,3 101,3
havi bruttó átlagkeresete, Ft 275 090 241 252 280 375 268 195 324 126
havi bruttó átlagkeresetének indexe
112,4 112,6 112,6 112,6 111,7
havi nettó átlagkeresete, Ft 182 934 160 433 186 449 178 349 215 544
havi nettó átlagkeresetének indexe
112,4 112,6 112,6 112,6 111,7
Regisztrált vállalkozások
Regisztrált vállalkozások száma 100 690 65 389 74 350 240 429 1 755 564
Regisztrált vállalkozások számának indexe
101,2 101,1 101,7 101,3 102,3
1000 lakosra jutó vállalkozás 199 193 186 193
180
37
 Szervezet → üzleti vállalkozás → vállalat

Szervezet: Az emberek célszerű együttműködése során létrejött struktúrák

A szervezetek lehetnek:
1. Profitorientált üzleti vállalkozások,
2. Non-profit szervezetek
Üzleti vállalkozás: Olyan emberi tevékenység, amelynek piacgazdasági
körülmények között alapvető célja, fogyasztói igények kielégítése
nyereség elérésével.
Alapvető cél: A szervezet tevékenységének irányultságát, létének értelmét
kifejező cél

Vállalat: Jogi személyiséggel rendelkező üzleti vállalkozás

38
 Szervezet-üzleti vállalkozás-vállalat
Szervezetek

Profitorientált
Non-profit
Üzleti
szervezetek
vállalkozások

Egyéni Gazdasági
vállalkozások társaságok
Vállalatok
Jogi
személyiséggel Jogi személyiségű:
nem rendelkező: Kft, Rt
Kkt, Bt
39
 Nonprofit szervezetek

 Ide tartoznak: állami, vagy fél-állami intézmények, részben

profitcélokat követő nagyméretű szolgáltató szervezetek (pl. vízmű,
kórház, oktatási vagy kulturális intézmény), valamint a valóban
nonprofit elveket követő szervezetek
 Különbség a nonprofit és a profitorientált szervezetek között:
– A profitorientált szervezetek versenykörnyezetben működnek,
Nonprofit szervezetek: tevékenységük megítélése elsősorban
társadalmi céljaik alapján történik
– Alapvető különbség: a nonprofit szervezet alapvető célját akkor
sem adja fel, ha más területen nagyobb jövedelmezőségre tehet
szert
 Új tendencia: a két szféra működése egyre inkább közelít egymáshoz
40
 Jelenség: a profitorientált szervezetek stratégiai „mezőnye” is
széthúzódik.

 Kisvállalkozások: egybefonódik a vezetés és a tulajdonlás,

kiszolgáltatottság a környezeti változásoknak (csekély lehetőség a
környezet befolyásolására), pénzügyi bizonytalanság, jelentős részük
nem képes a növekedésre, kis túlélési arány

 Globális vállalatok: képesek befolyásolni országok helyzetét és

iparáguk játékszabályait, de: nagy méretük miatt kevésbé rugalmasak
lehetnek.
Tevékenységük több iparágat, akár egymástól távol eső ágazatokat
fog át (pl. a szórakoztatóipar óriásai: filmkészítés, könyvkiadás,
élményparkok (EuroDisney), különféle termékek kereskedelme,
internetüzletág)
41
Egy szervezet akkor tekinthető üzleti
vállalkozásnak, ha teljesülnek az alábbi feltételek:

 Profitorientált
 önálló döntésekre képes
 kockázatot vállal
 ráfordításokat eszközöl (erőforrások)
 a szervezet valóságos piacon működik (input-
output árait a piac határozza meg)
42
 A VÁLLALAT ALAPVETŐ CÉLJA ÉS
KÜLDETÉSE

43
 Alapvető cél: valamilyen termékre vagy szolgáltatásra
vonatkozó fogyasztói igény kielégítése, nyereség elérésével.

 Küldetés: Hogyan kívánja a vállalat az alapvető célját elérni?

Példa küldetésre: óraipar

Küldetés I. Rolex (luxus, drága) → megkülönböztető

versenystratégia

Küldetés II. Timex (tömeggyártás, olcsó) → költségvezető

versenystratégia

44
Az írásban megfogalmazott küldetés célja:
 Elérni az alkalmazottak jobb azonosulását (a vállalati célok
követését) a vállalattal
 Kialakítani a vállalati „image”-t

45
  A vállalati stratégia meghatározó része a vállalat
küldetésnyilatkozatának (mission statement)
megfogalmazása.
 A küldetésnyilatkozat hosszú távú szemléletű, a
vállalat fő irányvonalait és értékeit emeli ki,
meghatározza a szervezet működési terét.
 A jó küldetésnyilatkozat korlátozott számú célra
összpontosít, piacorientált, könnyen megjegyezhető
és megérthető.

46
 A küldetés megfogalmazása

 Mi a vállalat működési köre? (Milyen

fogyasztók mire vonatkozó igényeit, milyen
eljárással kívánja kielégíteni?)
 Mik a belső működési elvei? Milyen
értékeket követ?
 Mit tekint megkülönböztető
jellemvonásának?
 Hogyan kezeli az érintetteket?
47
 A Ford küldetésnyilatkozata

A Ford Motor Co. A világ egyik vezetője az

autóiparban, az ezzel összefüggő termékek és
szolgáltatások piacán, valamint olyan iparágakban,
mint az űrkutatás, a telekommunikáció, és a
pénzügyi szolgáltatások.

Küldetésünk, hogy fogyasztóink érdekében

folyamatosan tökéletesítsük termékeinket és
szolgáltatásainkat, biztosítva ezáltal, hogy üzletünk
fejlődjék, és elfogadható megtérülést biztosítson
tulajdonosainknak.
48
49
50
 A VÁLLALAT ÉRINTETTJEI

51
  Profitmaximalizáló vállalat:
rövidtávú profitmaximalizálás (a vállalat rövid távú
pénzügyi teljesítményének maximalizálása, mérése:
számviteli nyereség, egy részvényre jutó nyereség)
(hosszú távon értékromboló, nem értékmaximalizáló)
(tulajdonosi szemlélet)

 Felvilágosult értékmaximalizálás:
Nem maximalizálhatjuk egy szervezet hosszú távú
piaci értékét, ha figyelmen kívül hagyjuk, vagy nem
megfelelően kezeljük bármely fontos érintettjét

52
 Érintett-elmélet

 Lényege: a vállalatnak figyelembe kell vennie érintettjeinek

érdekeit
 Az érintettek érdekeinek jellemzője: versengenek, igényeik
esetenként egymással szemben állnak.
Pl. a vevők alacsony árakat, jó minőséget, teljes körű szolgáltatást
igényelnek. Az alkalmazottak magas béreket, jó munkakörülményeket
és egyéb járulékos juttatásokat, többek között szabadságot, orvosi
szolgáltatásokat, nyugdíjat akarnak.
A tőkét biztosítók alacsony kockázatot és magas hozamokat
szeretnének.
A helyi közösség jelentős jótékonysági hozzájárulásokat és a
szélesebb közösség számára hasznos szociális kiadásokat , több helyi
befektetést és stabil foglalkoztatást igényel. Stb.
 A vállalatnak meg kell határoznia, hogy hogyan kívánja kezelni az
átváltásokat ezen igények között (de az átváltások kezeléséhez
nincs recept)
53
 Értékmaximalizáló érintett-kezelés

 Lényege: a jövőképre és a stratégiára épít (pl. a világ

legjobb autójának megépítése), hosszú távú szemléletű

 Kezelése: a vállalat jövőjére vonatkozó döntések (pl.

beruházás) eredménye a jelenben nem látszik, ezért
ezeket kommunikálni kell a befektetők felé

 Összességében a vállalatnak képesnek kell lennie arra,

hogy olyan szervezetet alakítson ki, amelyben a vezetők és
a munkavállalók motivációja egyértelműen az
értékkeresésre irányul
54
A vállalati működés érintettjei

Az érintettek fogalma:
Olyan társadalmi csoportok:
• amelyek befolyásolják a vállalat működésének
eredményességét
• amelyeket előnyök vagy hátrányok érnek a vállalat
működésének következtében
Az érintettek 2 csoportja (magyar terminológia):
 belső érintettek
 külső érintettek

Az érintettek két csoportja (angolszász terminológia):

 Stockholderek (tulajdonosok)
 Stakeholderek (a többi érintett)
55
Belső érintettek
 tulajdonosok (tőkebefektetők)
 menedzserek (döntéshozók)
 alkalmazottak (végrehajtók)

Külső érintettek
 fogyasztók
 szállítók
 versenytársak
 stratégiai partnerek
 állami intézmények
 helyi és önkéntes állampolgári közösségek
 természeti környezet

56
 A belső érintett csoportok jellemzői

1. Tulajdonosok
 Befektetők, biztosítják a vállalkozás működéséhez szükséges
erőforrásokat
 Teljesítménykövetelményeket támasztanak
 A tulajdonosok jogait törvény szabályozza
 Alapvető érdekük a befektetett tőke utáni, az alternatív befektetési
lehetőségekhez viszonyított megfelelő megtérülés
 A tőkemegtérüléstől eltérő érdekeik is lehetnek (pl. önkormányzat
esetén foglalkoztatás, adóbevétel stb.)
Lehetnek:
 természetes személyek (egyetlen tulajdonos, kisrészvényes),
 intézményi befektetők (állam, pénzintézetek, vállalatok,
egészségbiztosítási, ill. nyugdíjalapok) 57
 Az állam mint tulajdonos

 Állami vállalat: Olyan vállalat, ahol az állam (ill. annak

meghatározott intézménye) többségi tulajdonnal
rendelkezik.
 A siker kritériuma nemcsak pénzügyi lehet (gazdaságon
kívüli tényezők figyelembe vétele)
 Tapasztalat: rendszerint a magáncégeknél kisebb
hatékonysággal, alacsonyabb jövedelmezőséggel
működnek
 Privatizációs tapasztalatok:
magánvállalkozássá alakítva gazdaságossá tehetőek

58
 2. Menedzserek
 feladatuk a vállalkozás állandó megújítása, a
vállalkozás értékteremtő képességének
fenntartása ill. javítása (tulajdonosi érdek)
 erősen ragaszkodnak a vállalati struktúrához
 érdekeltségük általában rövid távú
 Saját jövedelmük közvetlen maximalizálásában
érdekeltek.

59
A megbízó-ügynök elmélet (képviseleti probléma)

 Lényege az a kérdés, hogy a menedzserek jól

képviselik-e a tulajdonosok érdekeit?

 Alapja: az információs aszimmetria

 Az érdekellentét ellenére a szervezet működőképes,

mert léteznek olyan mechanizmusok (tőkepiac és
menedzserpiac), amelyek korlátozzák a menedzserek
önérdek érvényesítési törekvéseit

 Kulcskérdés: a menedzseri érdekeltségi rendszer

60
3. Munkavállalók (alkalmazottak)

 Rövid távú érdekeltségük: maximális munkabér

 Hosszú távú érdekeltségük: munkahelyük megőrzése
 Egyéb érdekek is léteznek: pl. érdekes munka, előrelépési lehetőség,
stb.
 érdekvédelmi szervei: szakszervezetek, üzemi tanácsok
 A sikeres vállalatvezetéshez szükséges az alkalmazottak motiválása.
Eszközei: anyagi és nem anyagi ösztönzők (motivációelméletek: Pl.
Maslow)
Az egyes szereplők érdekeinek összehangolása a vállalati stratégia
és a munkaerő-gazdálkodás fontos feladata
61
 Motiváció

Szükségessége:
A szervezeten belül megjelenő célok két
csoportja:
 Egyéni célok
 A szervezet céljai
A motiváció célja: a kettő összekapcsolása,(elérni, hogy az egyének
sajátjukként kövessék a szervezet céljait)
Motivációelméletek: alapja az emberi szükségletek
Szükséglet: Hiányérzetet kelt az emberben, ezért az arra törekszik, hogy ezt
a hiányérzetet megszüntesse

62
 A Maslow-féle szükségleti hierarchia
Magasabb rendű célok

63
És napjainkban… 

64
Maslow: egy magasabb rendű szükségletet csak akkor elégíthetünk ki, ha az

előző fázis szükségleteit már kielégítettük

Szükségleti csoport
Önmegvalósítás Értelmet adjunk életünknek, azzá váljunk amire
képesnek érezzük magunkat, megvalósítsuk
lehetőségeinket,
Elismerés, siker Hírnév, presztízs, elismert társadalmi vagy
közösségi státusz (hatalom és kompetenciaérzet)
Hiánya: kisebbrendűségi érzést okoz
Szeretet és hovatartozás Szeretet, a valahová tartozás, a társas kapcsolatok
igénye
Biztonsági Személyes biztonság, mások biztonsága, karrier,
pozíció biztonsága (lét, egészség, az elért
életszínvonal, a mindennapi tevékenység
állandósága, kiszámíthatósága
Fiziológiai (élettani) Éhség, szomjúság, alvás,

65
 Az egyes szükségleti szintekhez kapcsolható munkahelyi ösztönzők
Szükséglet Kapcsolódó ösztönző eszközök
Fiziológiai  Pénz (alapfizetés),
 Munkahelyi étkező,
 Munkafeltételek (fűtés, világítás)

Biztonsági  Pénz,
 A munkavégzés biztonsága, orvosi ellátás,
 Hosszú távú foglalkoztatás, biztos munkahely
 Nyugdíjpénztár

Szeretet/  Jó csoportlégkör,
kapcsolat  Összetartó munkacsoportok, szakmai közösségek,
 Közvetlen, jó vezető-beosztott kapcsolat

Megbecsülés/  Előléptetés, előmenetel,

elismertség  Kitüntetés, más elismerések,
 Teljesítmény-prémium,
 Szolgálati autó, státusznövelő kiegészítő juttatások, státuszszimbólumok
 Munkakör szélesítés, rotáció

Önmegvalósítás  Munkakör gazdagítás, nagyobb döntési felelősség,

 Kihívó, kreatív feladatok,
 Személyes továbbképzés és fejlődés lehetősége,
 Önálló munkavégzés,
 Önellenőrzés
66
Bakacsi, 1996
 Mit akarnak az alkalmazottak?
Felmérés 1000 alkalmazott és 100 vezető körében

Alkalmazottak Vezetők
Érdekes munka 1. 5.
A végzett munka megbecsülése 2. 8.
Az alkalmazottak bevonásának mértéke 3. 10.
Biztos munkahely 4. 2.
Magas bér 5. 1.
Előrelépési/fejlődési lehetőség 6. 3.
Jó munkakörülmények 7. 4.
Személyes lojalitás a munkásokhoz 8. 6.
Tapintatos fegyelmezési gyakorlat 9. 7.
Segítség a személyes problémák kezelésében 10. 9.

Forrás: Chikán A.: Vállalatgazdaságtan, Aula, 1998. 39. ol.

/ Davis, S.: People Performance Incentive, October, 1996, p. 4-9.

67
 A külső érintett csoportok jellemzői

Vevők (output oldal)

 A fogyasztók igényeinek kielégítésére jött létre a vállalkozás

 A vállalat eredményességének a legfőbb külső referenciái

 A piaci versenyben való helytállás legfontosabb eleme a vevői igények minél hatékonyabb irányítása és
minél teljesebb kielégítése

Szállítók (input oldal) (a hitelezők is ide tartoznak)

 A vállalkozásokat a szükséges erőforrássokkal látja el.

 A méltányos kooperációra épülő kapcsolat biztosíthatja a vállalkozásnak az erőforrás ellátás stabilitását, a

szállítónak pedig a tisztes profitot

 Törekedni kell a legjobb szállító kiválasztására (a szállítók versenyeztetése a logisztikai stratégia feladata)

68
Versenytársak
 Ugyannak a fogyasztói csoportnak az igényeit akarják kielégíteni
 Osztoznak a fizetőképes kereslet kielégítéséből
származó nyereségen
 Ösztönzik egymást az innovációra (a piaci verseny a
fejlődés motorja)
 A versenytársak ismerete, a velük való együttműködés a piaci
versenyben való részvétel elengedhetetlen feltétele

69
Stratégiai partnerek
 horizontális kapcsolat, pl. egy közös fejlesztésben vagy
marketingakcióban való részvétel
 vertikális kapcsolat (pl. közös logisztikai bázisba való befektetés,
hosszú távú vevői kapcsolatrendszer keretében)

Az állami környezet (állami intézmények)

 közvetlen utasítási joggal is rendelkezhetnek
 A vállalati döntéshozók akciói befolyásolására: lobbizás,
befolyásolás
 A vállalkozásokra hatással van
 a jogi szabályozó rendszer
 a gazdaságpolitika iránya
70
Társadalmi környezet
 ezek helyi közösségek (pl. helyi önkormányzatok)
 kezelése a korszerű vállalati gazdaságtanban kiemelkedő szerepet
foglal el

Természeti környezet
 állami vagy helyi előírások és a környezetvédelem civil szervezetei
képviselik a vállalat felé
 vállalat környezet viszony régen: a vállalatok kihasználták a természeti
erőforrásokat
 ma már követelmény a természeti környezet megőrzése regenerálása
(felismerték a természeti tényezők korlátozott voltát, erősödött a
társadalmi felelősség)
 fenntartható fejlődés (a jelen igényeit kielégíteni anélkül, hogy
kockáztatnánk a jövőbeli generációk igényeinek kielégítését)
71
 Környezeti és társadalmi felelősség

 A profitmaximalizálási cél mellett ma már megjelent a környezeti és

társadalmi felelősség is (sportklubok, iskolák stb. támogatása → a
vállalat számára költség).

 Ez hosszú távú beruházás amelynek megtérülése a jó hírnév,

eredménye a több vevő, nagyobb profit

 Pl. a Body Shop (kozmetikumok) filozófiája: természetes anyagok

használata, nincsenek állatkísérletek, beszállítóik zöme fejlődő
országbeli

72
Érintett-menedzsment

Fogalma: az érintettek és a vállalat kapcsolatának kezelésére

szolgáló eszköztár (gazdasági, társadalmi és etikai elemeket
tartalmaz).

Stakeholder térkép
 legismertebb formája a hatalom / érdek mátrix

Készítésének szempontjai:
 Melyek azok az érdekcsoportok amelyek felismerték a vállalattal
kapcsolatos érdekeiket és megpróbálják ezeket érvényre juttatni?
 Mennyire valószínű, hogy képesek erre? (milyen a hatalmi
helyzetük)
 Milyen lesz befolyásuk a vállalat jövőbeli stratégiájára?

73
 Érintettség-hatalom mátrix 1.

Állam Tulajdonosok
Befolyásoló képesség

Vevők

Szállítók

Alkalmazottak

Partnerek Lakosság

Az érintettség mértéke

74
 Érintettség-hatalom mátrix 2.

Érdek Fontos számára Nem fontos számára

érdekeinek érdekeinek
Hatalom érvényesítése érvényesítése

Nem rendelkezik
különösebb Mellékszereplők Nézők
hatalommal

Jelentős hatalommal Vendég-

Kulcsszereplők
rendelkezik művészek

75
Vállalatkormányzás (Corporate governance)

 A nagyobb méretű vállalatokra jellemző

 A vállalati szereplők céljainak összehangolására, elfogadható

működési normák és teljesítménycélok kialakítására, a működés
ellenőrzésére és értékelésére, a külső érintettekkel való
kapcsolatok irányítására épít ki intézményeket és
mechanizmusokat.

 Az egyes országokban eltérő formát ölt

 Magyar rendszer: keverék, a német rendszerhez áll közelebb

76
Vállalatkormányzási formák

 Monolisztikus (részvényközpontú, UK, USA)

 Dualista (a részvényesek érdekének ad prioritást, de

az alkalmazottak érdekét is figyelembe veszi,
Németország, Franciaország)

 Pluralista (a vállalat az érintetteké, mindenekelőtt az

alkalmazottaké, Japán)

77
 Kié a vállalat?

Forrás: Chikán, Bevezetés a vállalat gazdaságtanba

78
 Vállalatirányítás és vezetés

 Irányítás (kormányzás): a vállalat külső

környezetére összpontosít

 Vezetés: A szervezet belső környezetére irányul

(vállalati hierarchia, utasítások, szabályok,
célok)

79
 A vállalatirányítási rendszer

 Éves közgyűlés: A befektetők (tulajdonosok) döntést hoznak az

osztalékról, a fő fejlődési irányról, és a legfontosabb személyi
kérdésekről
 Igazgatóság: A stratégiai irányítás (kormányzás) feladatkörét látja el (a
tulajdonosok a közgyűlések között az igazgatóság útján gyakorolják
hatalmukat).
Stratégiai döntéseket, hoz, de a végrehajtást az ügyvezetésre hagyja.
(A vállalat vezetőségére hagyja a stratégia végrehatását, de ha a
vállalat teljesítménye csökken, közbelép)
 Az igazgatóság ellenőrzése: felügyelőbizottság, független
könyvvizsgáló (ellenőrzik az igazgatóságot és az ügyvezetést, hogy
valóban a tulajdonosok érdekében járnak-e el)

80
  Köszönöm a figyelmet!

81