„És így kiderül, hogy az értékelmélet

nem választható el a pénzelmélettől.”
Oskar Lange

5HiOHJ\HQOHJKDWiV

%HVVHQ\HL,VWYiQ

Emlékeztető: A neoklasszikus szintézis szerint

+DQLQFVDJD]GDViJiOWDOiQRVHJ\HQV~O\EDQ
‡ DILVNiOLVH[SDQ]LyPLQGLJKDWiVRV
‡ pVDKLWHOILQDQV]tUR]iVKDWpNRQ\DEED]
DGyILQDQV]tUR]iVQiO
‡ DPRQHWiULVSROLWLNDFVDNDQRPLQiOEpUHN
PHUHYVpJHHVHWpQKDWiVRV
‡ GHOHJKDWiVRVDEEDPRQHWiULVILVNiOLVPL[
'HDNNRUPLNpQWMXWRWWN|]SRQWLV]HUHSKH]D
PRQHWiULVSROLWLND"


 

Makroökönómiai dichotómia: a pénz semleges

A piaci szereplők döntései során nem az árak abszolút nagysága

számit, hanem az árak aránya:
• U(sör, virsli) és költségvetési korlát Î max. hasznosság
• U(fogyasztás, szabadidő), vagy U(C1, C2)
Meredeksége két ár hányadosától függ.
• F(tőke,munka) és isocost Î max. kibocsátás, vagy min. ktg.
• VMPN = W, azaz MPN = W/P
• VMPK = PK, azaz MPK = rPK/P
Az eredmény: nullad fokon homogén keresleti és kínálati
függvények, vagyis a pénz semleges.

Homogén függvények


 

Homogén függvények

Csak akkor homogén, ha Į = ȕ

1pKiQ\WRYiEEL&REE'RXJODVSpOGD

eUWpNHOPpOHW

3pQ]HOPpOHW


 

#28 A neoklasszikus pénz- és értékelmélet ellentmondása

$QHRNODVV]LNXVpUWpNHOPpOHWIġHUHGPpQ\H

(kxPxY࣓M) +

Ld: Tk. 1. fejezet: Csak az árarányok számítanak.

De mi történik, ha Walras törvényét a pénzpiacra is kiterjesztjük?
Egyensúlyi feltétel: M = kÂPÂY
Mi történik, ha ált. egyensúlyban P,W és PK kétszeresére nő?
Ha M változatlan, nem érvényes a Walras törvény.
Ha M-nek nőnie kell, a pénz nem semleges.
1XOODGIRN~KRPRJHQLWiV

Patinkin (1965) megoldása: bevezeti a reálegyenleget

7IKM/P HJ\WWPR]RJDKi]WDUWiVRNYDJ\RQiYDO

Ha P, W, és PK kétszeresére nő, akkor

M-nek is kétszeresére kell nőnie ahhoz,
hogy az általános egyensúly fennmaradjon.


 

Stacionárius állapot és a Pigou-hatás

1. Ramsey (1928): A vagyon optimális nagysága véges.

2. Stacionárius állapot: a felhalmozott vagyon mértéke optimális.
3. Bevezetjük a reálegyenleget a keynesi fogyasztási
és megtakarítási függvényekbe.

௅

௅
Beruházási és likviditási csapdában defláció lép fel.
Ez növeli az M/P reálegyenleget, ami az IS görbét eltolja.

A Pigou-hatás deflációban


 

Aggregált keresleti függvény.

‡ /HYH]HWpVHVRUiQ
IHOWpWHOH]WNKRJ\D]
,6J|UEHKHO\]HWH
U|J]tWHWW
‡ +DWHKiWD],6J|UEH
HOWROyGLN
² 0YDJ\
² 3YiOWR]iVDPLDWW
DNNRUD]DJJUHJiOW
NHUHVOHWLIJJYpQ\QHN
LVHONHOOWROyGQLD

(POpNH]WHWġGHIOiFLyOLNYLGLWiVLFVDSGiEDQ


 

3LJRXKDWiVOLNYLGLWiVLFVDSGiEDQ

Pigou-hatás beruházási csapdában az IS görbére


 

3LJRXKDWiVEHUXKi]iVLFVDSGiEDQ

Módosítsuk korábbi példánkat beruházási csapda esetére:

helyett: I = 3500

helyett: I = 3500 = ௅ 0,5x(M/P ௅ Mo) +


 

0DJDVDEELQJHUNV]|E

1000

900

800

700
autonóm fogyasztás

600

500

400

300

200

100

0
2100 2200 2300 2400 2500 2600 2700 2800 2900
reálpénz mannyisége

Kritika #1: A pénz a magánszektor vagyona? Mennyiben?


 

.ULWLND)LVKHUKDWiVDGyVRNpVKLWHOH]ġN

A defláció csökkenti az aggregált keresletet!

YiViUOiVLKDWiUKDMODQGyViJ

>0


 

A reálegyenleg-hatással kapcsolatos nézetek:

A reálegyenleg
- a neoklasszikusok szerint közvetlenül hat a keresletre,
- Keynes szerint: pénzpiac Æ kamatláb Æ beruházás útján.
Minél gyengébb a reálegyenleg-hatás, annál lassabban
jön létre az általános egyensúly.