A gazdálkodás zavartalansága csak akkor biztosítható, ha bizonyos mennyiségű, és megfelelő

összetételű forgóeszköz-állomány mindig rendelkezésre áll.

Tartósan lekötött forgóeszközök nagysága függ:

 A vállalkozási tevékenység jellegétől

 Termelés, tevékenység jellegétől
 Az ágazat, az adott szakma sajátosságaitól
 A szezonalitástól
 A versenytársak magatartásától

A forgótőke menedzsment szempont rendszere döntéseinél

 Hogyan hat a vállalkozás jövedelmezőségére?

 Hogyan hat a kockázatára?
 Mibe kerül a forgóeszközök adott szintjének fenntartása?

A forgótőke menedzsment feladata

 A jövőre vonatkozóan meghatározni a forgóeszköz szükségletet.

o Forgási mutatók alkalmazása
o Mérleg módszerrel történő forgóeszköz-szükséglet megállapítása.

A forgóeszköz-lekötés vizsgálata

 Az elemzés célja, hogy megállapítsuk, milyen a vállalkozás eszközgazdálkodásának színvonala

 Hogyan alakul a forgóeszköz-szükséglet?
 Az elemzést végezhetjük a forgóeszközökre összevontan, vagy a forgóeszközök egyes
elemeire.

A forgóeszköz-lekötés vizsgálatának módszerei

1. Abszolút mutatók
2. Relatív jellegű mutatók
o Forgóeszköz-igényesség: Kifejezi az egységnyi forgalomra jutó eszközállomány
értékét. Arra ad választ, hogy egységnyi forgalomhoz, milyen mértékű
eszközlekötésre vagy szükség.
o m=K/É
o Átlagos forgóeszköz-állomány/Értékesítés nettó árbevétele.

Forgási sebesség: A forgalom és a forgóeszközállomány viszonyát fejezi ki. Számítható a teljes

eszközállományra, vagy külön-külön az egyes eszközelemekre.

 Fordulatok száma: f=É/K

 Forgási idő: i=n/f
 i=(K*n)/É

Fordulatok száma (f): Megmutatja, hogy az eszközök értéke hányszor térül meg a nettó árbevételből,
adott időszak alatt, tehát az időszaki fordulatok számát adja meg.

f=É/K

Értékesítés nettó árbevétele/Átlagos forgóeszközállomány.

Forgási idő (i)

 Megmutatja, hogy hány nap szükséges a forgóeszköz körforgás lefolyásához. Kifejezi, hogy a
forgóeszközök teljes fordulata átlagosan hány nap alatt megy végbe.
 i=n/f I=(K*n)/É n- vizsgált időszak napjainak száma
 K- Forgóeszköz-állomány É-Éves árbevétel, értékesítés nettó árbevétele

Forgóeszköz-állomány meghatározása mérleg módszerrel

Valamennyi eszközféleségnél használható módszer, számítást elemenként, részelemenként kell
elvégezni. A számítást itt is két lépésben végezzük, ahol az első lépés az időszakvégi eszközállomány
meghatározása, ahol a nyitóadatokból a növelő és csökkentő tételek figyelembevételével
megállapítjuk a záróállományt és ennek segítségével meghatározzuk az átlagos állományt, ahol már
kronologikus átlagot használunk.

Ny+En=Ecs+Z => Ny+En-Ecs=Z

Ny=nyitóállomány

En=Eszköz növekedés (beszerzés)

Ecs=Eszköz csökkenés

Z=Záró állomány

Feladat
Egy vállalkozás anyagkészletének változására vonatkozó adatok eFt-ban a következők:

Év eleji készlet: 8000 eFt

Beszerzés Felhasználás Záró

1. negyedév 3600 9000 2600
2. negyedév 6000 7000 1600
3. negyedév 8000 9000 600
4. negyedév 9000 8000 1600

Kronologikus: 2400

(év eleji készlet is kell)

2. feladat:

Nyitó: 30000

Értékesítési árbevétel Vevőktől befolyt

követelés
I. negyedév 75000 50000 55000
II. negyedév 100000 110000 45000
III. negyedév 112500 90000 67500
IV. negyedév 125000 158000 34500
Kronologikus: 49937,5

3. feladat:

Egy vállalkozás anyagkészletének január 1-i nyitóállománya 7200 eFt.

Anyagbeszerzés Felhasználás Záró

1. né. 4500 6200 5500
2. né. 4800 7000 3300
3. né. 6900 7800 2400
4. né. 8200 5500 5100
K:4337,5

4. feladat

nyitó: 40000