Termelésmenedzsment

1. gyakorlat

Hegedűs Dániel
hegedus.daniel@ktk.pte.hu
Az 1. gyakorlat témái

• Folyamatábra
• Termék vs. Szolgáltatás
• Termelékenységi mutatók
Folyamatábra készítése

Inputok, félkész termékek (termékeknél); várakozás

(szolgáltatásoknál)

Termék megmunkálása, transzformáció (termékeknél);

konkrét történés (szolgáltatásoknál)

Inputok Félkész Kész-

Transzfor- termék Transzfor- termék
máció máció
Egy klasszikus termék előállításának folyamata:
 Gumicukor gyártásának folyamatábrája

Cukor, Vastag
búza, Össze- Massza
keverés Főzés tészta
kukoricaszirup,
színezék,
szamócaaroma,
stb.

Hűtés Formázás Csíkok Szeletelés Darabkák

Kemencé- Össze- Csoma- Kész

ben sütés zsugorodott Mérés golás gumicukor
pálcikák
Bővebb infó

Hogyan készül? Megmutatjuk! A Haribo

Klasszikus szolgáltatás: reptéri folyamatok
Reptéri folyamatok az UTAS szemszögéből

Megérkezés, Csomag- Sorban Biztonsági Várakozás a

sorban állás feladás állás ellenőrzés terminálban,
kapunál

Ellenőrzés Várakozás a Beszállás Várakozás a

a kapunál beszálláshoz a repülőbe felszállásra

Felszállás Repülés
Reptéri folyamatok a CSOMAG szemszögéből

Megérkezés a Csomag- Méret

reptérre feladás, szerinti
súlymérés válogatás,
átvilágítás

Utánfutóra Repülőgép- Csomag a

pakolás be pakolás repülőgépen
 Reptéri folyamatok a REPTÉRI SZOLGÁLTATÁSOK
szemszögéből

Repülőgép Étel Felszállásra

Tankolás Karban-
megérkezése a utánpótlás kész
tartás
reptérre (catering) repülőgép
 Klasszikus termék vs. klasszikus szolgáltatás
Jellemzően
gyártási folyamat
• Megfogható output
• Készletezhető
• Alacsony fogyasztói jelenlét
• Hosszú válaszidő
• Elsősorban tőkeintenzív
• Minőség könnyen mérhető
Jellemzően
szolgáltatási
folyamat
• Nem megfogható output
• Nem készletezhető
• Intenzív fogyasztói jelenlét
• Rövid válaszidő
• Elsősorban munkaintenzív
• Minőség nehezen mérhető
Termelékenység – 1.

Egy cég egérpadokat gyárt. Az 5 alkalmazott

összesen 800 darabot tud előállítani óránként.
Az egérpadok értékesítési ára $2. Számolja ki a
munka termelékenységét!

800 db db
Munka termelékenysége: = 160
5 óra óra

$
800 db ∗2db $
Ugyanez értékben: = 320
5 óra óra
Termelékenység – 2.

Egy sütöde süteményeket süt, és 4 fő teljes

munkaidős (8óra/nap) személyzettel dolgozik.
Napi 3200 süteményt állítanak elő, és
darabonként $2,50-ért értékesítik. Számolja ki a
következő a munka termelékenységét!

3200 db/nap db
Munka termelékenysége: = 100
4∗8 óra/nap óra

db $
3200nap∗2,50db $
Ugyanez értékben: = 250
4∗8 óra/nap óra
 Termelékenység – 3.
Egy cég egyedi ékszereket készít. 5 ékszerészük van, akik
közül 4 napi 8 órát dolgozik, még egy csak napi 4 órát. A
cég 4 hetes ciklusokban termel, de csak munkanapokon.
Jelenleg 360 darab ékszert tudnak egy ciklus alatt
előállítani, darabonként $300 értékben. Számolja ki a munka
termelékenységét!
360 db/ciklus db
Munka termelékenysége: óra óra hét nap = 0,5
4∗8nap+1∗4nap ∗4ciklus∗5 hét óra

db $
360ciklus∗300db $
Ugyanez értékben: óra óra hét nap = 150
4∗8 +1∗4 ∗4 ∗5 óra
nap nap ciklus hét
Termelékenység – 5.

Egy kórház szeretné megmérni orvosai

termelékenységét. 20 orvossal dolgoznak,
mindegyikük heti 40 órát dolgozik, $25-os
órabérért. A kórház átlagosan heti 1600 beteget
lát el. A költségei elérik a napi $4500-t,
miközben az államtól és a
biztosítótársaságoktól heti $55000-et kapnak.
Számolja ki a következő mutatókat:

Munka termelékenysége
Multifaktor termelékenység
 Termelékenység – 5.

1600 fő/hét fő
Munka termelékenysége: =2
20∗40 óra/hét óra

55.000 $/hét $
Ugyanez értékben: = 68,75
20∗40 óra/hét óra

Multifaktor termelékenység:
55.000 $/hét
$ $ = 1,07
20∗40∗25 hét+7∗4500 hét
Life cycle ownership (LCO) – 1.
Egy költöztetéssel és rakodással foglalkozó vállalatnak
a megnövekedett kereslet miatt új járműre van
szüksége. A becslések szerint a járműnek évi 25 000
kilométert kell megtennie. A vállalat döntéshozói két
járműre szűkítették le a lehetséges teherautók listáját. A
Chevrolet Van+ $40 000-ba kerül, átlagosan 11,8 liter
gázolajat fogyaszt 100 km-en, és $0,11 a
kilométerenkénti üzemeltetési költsége. A második
opció a Ford CityTrans amely ugyan drágább ($47 000),
de csak 9,8 litert fogyaszt 100 km-en, és $0,12 a
kilométerenkénti üzemeltetési költsége. Mindkét
járműnek 10 év lenne a hasznos időtartama a
vállalatnál. Az üzemanyag ára $1,95/l.
Life cycle ownership (LCO) – 1.

a) A vállalat szeretné az összességében olcsóbb

megoldást választani. Melyik autót kell beszereznie?

Beszerzési
Üzemanyag (VC) Üzemeltetés (VC)
ár (FC)

11,8 𝑙 𝑘𝑚 $ $ 𝑘𝑚
Chev-
40.000 $ ∗ 10 é𝑣 ∗ 25.000 ∗ 1,95 0,11 ∗ 10 év ∗ 25000
rolet 100 𝑘𝑚 é𝑣 𝑙 𝑘𝑚 é𝑣
= 57.525 $ = 27.500 $
9,8 𝑙 𝑘𝑚 $ $ 𝑘𝑚
Ford 47.000 $ ∗ 10 é𝑣 ∗ 25.000 ∗ 1,95 0,12 ∗ 10 év ∗ 25000
100 𝑘𝑚 é𝑣 𝑙 𝑘𝑚 é𝑣
= 47.775 $ = 30.000 $

Chevrolet: 40.000 $ + 57.525 $ + 27.500 $ = 125.025 $

Ford: 47.000 $ + 47.775 $ + 30.000 $ = 124.775 $

Life cycle ownership (LCO) – 1.

b.) Évi hány kilométernél van az a pont, ahol a két jármű

teljes költsége azonos?

11,8 l
40.000 + ∗ 10 ∗ X ∗ 1,95 + 0,11 ∗ 10 ∗ X =
100

9,8
= 47.000 + ∗ 10 ∗ X ∗ 1,95 + 0,12 ∗ 10 ∗ X
100

40.000 + 3,401 ∗ X = 47.000 + 3,111 ∗ X

0,29 ∗ X = 7000

X = 24.137,9 ≈ 24.138 km
Life cycle ownership (LCO) – 1.

c.) Befolyásolná-e a döntést, ha a járműnek csak évi

23.000 kilométert kellene megtennie?

Igen, mivel X = 25.000 km esetén a Fordot választottuk és

láttuk, hogy X = 24.138 km esetén lesz közömbös a cég a
két autótípus között, vagyis X = 23.000 km mellett már a
Chevrolet érdemes választani.
Life cycle ownership (LCO) – 1.
d.) Amennyiben az anyacég $0,15-os literenkénti
támogatást nyújt az üzemanyagra, úgy megváltozna-e a
vállalat döntése?
Beszerzési
Üzemanyag (VC) Üzemeltetés (VC)
ár (FC)

11,8 𝑙 𝑘𝑚 $ $ 𝑘𝑚
Chev-
40.000 $ ∗ 10 é𝑣 ∗ 25.000 ∗ 1,8 0,11 ∗ 10 év ∗ 25000
rolet 100 𝑘𝑚 é𝑣 𝑙 𝑘𝑚 é𝑣
= 53.100 $ = 27.500 $
9,8 𝑙 𝑘𝑚 $ $ 𝑘𝑚
Ford 47.000 $ ∗ 10 é𝑣 ∗ 25.000 ∗ 1,8 0,12 ∗ 10 év ∗ 25000
100 𝑘𝑚 é𝑣 𝑙 𝑘𝑚 é𝑣
= 44.100 $ = 30.000 $

Chevrolet: 40.000 $ + 53.100 $ + 27.500 $ = 120.600 $

Ford: 47.000 $ + 44.100 $ + 30.000 $ = 121.100 $

Köszönöm a figyelmet!
Termelésmenedzsment
2. gyakorlat

Hegedűs Dániel
hegedus.daniel@ktk.pte.hu
A 2. gyakorlat témái

• Versenyprioritási tényezők (esettanulmány)

• Make or buy
• Döntési fa
Versenyprioritási tényezők

Költség Minőség
⚫ Alacsony költségen ⚫ Top minőség
történő termelés ⚫ Konzisztens minőség

Idő Flexibilitás
⚫ Kiszállítás ⚫ Volumenflexibilitás
sebessége
⚫ Termékflexibilitás
⚫ Pontos szállítás
⚫ Testreszabottság
⚫ Termékfejlesztés
sebessége
Esettanulmány: Bagel-gyár

• Rajzoljuk fel a bagel-gyártás folyamatábráját! Milyen

helyszíneken történik a termelés?
• Hogyan jelennek meg a versenyprioritási tényezők a
cégpolitikában? Melyik tényezőkre helyezi a cég a
hangsúlyt?
• Hogyan biztosítja a cég a megfelelő minőséget az
egyes helyszíneken?
 Bagel-gyár: Folyamatábra
KÖZPONTI ÜZEM

Karika Szállító
Víz, liszt, só, Össze- Kiszabás,
Tészta alakú tálcákra
élesztő, egyéb keverés formázás kiflik helyezés
adalékok

TEHERAUTÓ

Kelesztés Katlanban Bekenés

szállítás Szárítás felvert Sütés
főzés
közben tojással

Jó minőségű
bagelek
Minőség-
ellenőrzés
Rossz Vissza- Csoma- Snack
minőségű szállítás Darabolás golás
bagelek az üzembe

PÉKSÉGEK TEHERAUTÓ KÖZPONTI ÜZEM

Bagel-gyár: Versenyprioritások

Költség: alacsony egységköltség a sorozatokban történő

gyártásnak és az alacsony készletszintnek köszönhetően

Idő: kiszállítás gyorsasága, pl. szállítás közben történő

kelesztés

Minőség: konzisztens minőséget tartani tudják a

minőségbiztosításnak köszönhetően

Flexibilitás: volumenflexibilitás és részben termékflexibilitás

Bagel-gyár: Minőségbiztosítás

Központi üzem Teherautó Pékségek

Beszállítók és Hűtött térben Csak a szép

nyersanyagok történik a bagelek
gondos szállítás maradnak az
vizsgálata üzletben
Gépek Teherautók Deformálódott
rendszeres rendszeres bagelek
karbantartása karbantartása kiválogatása és
visszaküldése
Üzleti
alkalmazottak
gondos
kiválasztása,
oktatása
Döntési fa 1.

A Luxus-óra kft egy új karóra megtervezésén

és bevezetésén gondolkozik. A tervezés
1.300.000 $-ba kerülne. Mivel ez igen magas
költség, egy marketingkutatást végeztek,
aminek az eredménye a következő lett: A
magas keresletre 50% az esély. Ebben az
esetben a cég $10 milliót profitálna (TR-VC).
Egy közepes kereslet (20% valószínűség) $1
milliós profitot jelentene. De amennyiben az
óra nem arat sikert (30%), akkor a cég $3 milliót
veszít. Döntési fára alapozva a stratégiát, mi
lenne a helyes döntés?
Döntési fa 1.
Várható profit:
0,5 * 10 + 0,2 * 1 – 0,3 * 3 = 4,3 M $

10 M $
Beruházási Magas
költség: 1,3 M $ kereslet
50%
4,3 – 1,3 = Közepes
3M$ 1M$
Bevezetés kereslet
20%
Érdemes
bevezetni Alacsony
kereslet
Ø 30%
-3M$

0M$
Döntési fa 2.
Az Amerikai-Pite cukrászdát felkérték egy szerdai
napon tartandó kerti mulatságon való
közreműködésre. A menedzser tudja, hogy a szerdai
nap általában alacsony forgalommal bír, így
amennyiben kitelepülnek, és bezárják a cukrászdát
aznapra, az $200-os bevétellel járna. De azt is tudja,
hogy a helyi egyetemi kosárlabdacsapat is
szerdánként játszik, és ha nyernek, akkor mindig 100
db pitét rendelnek a csapat és a szurkolók számára,
darabonként $5-ért. Megnézve a csapat statisztikáit,
látja, hogy az esetek 30%-ban nyer csak. Mi lenne a
helyes döntés? Várni, hogy nyerjen a kosárlabda
csapat, és rendeljenek pitét, vagy a biztos $200-ért
kitelepülni a kerti mulatságra? A megoldáshoz
használjon döntési fát!
Döntési fa 2.

200 $
Kitelepülés Várható bevétel:
0,3 * 500 + 0,7 * 0 = 150 $
Érdemes
kitelepülni
500 $
Nyer a
Maradás csapat
150 $ 30%

Veszít a
csapat
0$
70%
Make or buy
Egy gyorsétterem szeretné a vitamin salátát felvenni a
menüjébe. A cég két lehetőségen gondolkozik. Az első
esetben saját maguk állítanák elő a salátákat, amihez
egy speciális hűtőszekrényt kell bérelni, évi $800-ért.
A hűtőszekrény fogyasztása évi $200-ba kerülne. Ezen
felül minden egyes saját előállítási költsége,
munkaerővel együtt $1,25-ba kerülne. A második
opció, hogy külső beszállítótól vásárolják a salátát,
amely nem jár fix költséggel, viszont $2-os áron
szállítják.
• a.) Mi lenne a helyes döntés a gyorsétterem
részéről?
• b.) Amennyiben a gyorsétterem $4-ért tudja a saláta
adagját értékesíteni, úgy változik-e a döntésük? Mi a
helyzet $10-os árnál?
Make or buy
a.) Mi lenne a helyes döntés a gyorsétterem részéről?
Fix költség Változó költség
Összesen
(FC) (VC)

Make 1000 $ 1,25 $ ∗ X 1000 + 1,25 ∗ X

Buy 0$ 2$∗X 2 ∗X

𝟏. 𝟎𝟎𝟎 + 𝟏, 𝟐𝟓 ∗ 𝐗 = 𝟐 ∗ 𝐗

𝟏𝟎𝟎𝟎 = 𝟎, 𝟕𝟓 ∗ 𝐗

𝐗 = 𝟏𝟑𝟑𝟑, 𝟑 ≈ 𝟏𝟑𝟑𝟒

Évi 1334 db várható értékesítés alatt venni, felette pedig

gyártani érdemes.
Make or buy
b.) Amennyiben a gyorsétterem $4-ért tudja a saláta
adagját értékesíteni, úgy változik-e a döntésük? Mi a
helyzet $10-os árnál?

A termék ára nem befolyásolja a make or buy döntést. Az

ár meghatározása tipikusan a marketing feladata, a
termelés szempontjából az ár csak annyiban lényeges,
hogy a bevételek fedezzék a költségeket.
Köszönöm a figyelmet!
Termelésmenedzsment
3. gyakorlat

Hegedűs Dániel
Hegedus.daniel@ktk.pte.hu
A 3. gyakorlat témái

• Termék-folyamat mátrix
• Minőségház
Termék-folyamat mátrix
szabott
Testre-

Példa:
házépítés
Példa:
TERMÉK TÍPUSA

Magas fix
autószerelő költségek!
Példa:
könyvnyomtatás

Példa:
autógyár
Magas változó
költségek! Példa:
Standar-

cementgyár
dizált

Flexibilis FOLYAMAT TÍPUSA Lineáris

Esettanulmány: Kiss Kreatív Design

• Elemezzük a vállalat termelési stratégiáját a

négy versenyprioritási tényező segítségével!
• Hol helyezhető el a vállalat kezdetben a
termék-folyamat mátrixban? Az új helyzet
alapján merre tolódott el?
• Mit tegyen a cégvezető a megváltozott
helyzetben?
Kiss Kreatív Design: Versenyprioritások
Költség:
• olcsó (általános típusú) gépekkel, de drága szakképzett
munkaerővel gyártanak egyedi és újabban standard termékeket is
• standard termékvonal miatt félkész termékek és nyersanyagok
halmozódnak fel (raktározási költség, lekötött tőke)
Idő:
• megrendelésre termelnek, ezért időigényes a termelés, lassú a
leszállítás
• a termékek átfutási ideje romlott, ami főleg a standard termékek
esetén jelent gondot (türelmetlenebbek a vevők)
Minőség:
• top minőségű egyedi termékek és újabban néhány alacsonyabb
minőségű, standard termékvonal
Flexibilitás:
• magas testreszabottság az egyedi termékeknél, termékflexibilitás
• volumenben rugalmatlan
Kiss Kreatív Design: Termék-folyamat mátrix

Kiss Kreatív
Design

?
 Minőségház 1.
Egy csokoládégyár a prémium szegmensben kíván
versenyezni, ezért a lehető legjobb minőségű termék
előállítására törekszik. A marketing osztály megállapításai
szerint a fogyasztói igények és az azokhoz rendelhető
súlyok a következők: különleges íz (5), a csokoládé
lágysága (4), a csokoládé formája (2). A különleges ízvilág
a termelés során úgy alakul ki, hogy a vállalat jó minőségű,
különleges kakaóbabot használ (súly: 9), melyet megfelelő
összetevőkkel kombinál (ízesítés: 3) és pörköl (9). A
csokoládé a finomítás és a hőkezelés során nyeri el
lágyságát (9), de ez nem jöhetne létre a megfelelő
minőségű kakaóbab (3) pörkölése (3) nélkül. A tetszetős
forma elérésében a formázás (9) mellett a hőkezelésnek (3)
is van jelentősége. A nem említett összefüggések kis
jelentőséggel (1) bírnak.
Minőségház 1.
a.) Készítsen minőségházat és értékelje az eredményt annak figyelembe
vételével, hogy a kakaóbab milyensége és ízesítése, valamint a hőkezelés és
formázás között gyenge pozitív kapcsolat áll fenn!

Termék-
Súly (1-5) - marketing

paraméte-
rek
(Hogyan?)

hőkezelés
kakaóbab

formázás
finomítás
Fogyasztói pörkölés
ízesítés

igények
(Mit?)
5 különleges íz 9 3 9 1 1 1
4 lágyság 3 1 3 9 9 1
2 forma 1 1 1 1 3 9
256 Abszolút súly 59 21 59 43 47 27 1 2 3 4 5
Relatív súly 23% 8% 23% 17% 18% 11%
Minőségház 1.
b.) A csokoládégyárnak egy jelentős versenytársa van a prémium
szegmensben. Az ő terméke 1 és 5 közötti skálán értékelve 4-esre
értékelhető ízvilágú, kiváló lágyságú és majdnem tökéletes (4) formájú. A
gyár saját terméke ugyanezen fogyasztói igényeket rendre 5, 2 és 4 értékkel
elégít ki. Adjon tanácsot a vállalatnak!
Saját termékünk
Versenytárs #1

Termék-
Súly (1-5) - marketing

paraméte-
rek
(Hogyan?)

hőkezelés
kakaóbab

formázás
finomítás
Fogyasztói pörkölés
ízesítés

igények
(Mit?)
5 különleges íz 9 3 9 1 1 1
4 lágyság 3 1 3 9 9 1
2 forma 1 1 1 1 3 9
256 Abszolút súly 59 21 59 43 47 27 1 2 3 4 5
Relatív súly 23% 8% 23% 17% 18% 11%
Köszönöm a figyelmet!
Termelésmenedzsment
4. gyakorlat

Hegedűs Dániel
hegedus.daniel@ktk.pte.hu
A 4. gyakorlat témái

• Kapacitástervezés
• Kapacitások mérése
Kapacitástervezés 1.
Egy évi 250 munkanapon, két nyolcórás műszakban
működő gyár két terméket állít elő: X-et és Y-t. A
menedzsment 15%-os kapacitáspárnával számol.
Hány gépre van szükség a kereslet kielégítéséhez,
ha a gépek
a.) speciális típusúak?
b.) általános típusúak?

Ismert adatok X termék Y termék

Várható éves kereslet (db) 2000 6000
Sorozatnagyság (db) 40 60
Gyártási idő (óra/db) 4 3
Átállási idő(óra/termelési egység) 5 8
Kapacitástervezés 1.
Tervezett kapacitás:
250 nap/év * 2 műszak/nap * 8 óra/műszak = 4.000 óra/év

Ebből az effektív kapacitás:

0,85 * 4.000 óra/év = 3.400 óra/év

Szükséges sorozatok száma:

X: 2000 db/év / 40 db/sorozat = 50 sorozat/év
Y: 6000 db/év / 60 db/sorozat = 100 sorozat/év

Éves gépóraigény a termékek legyártásához:

X: 50 sorozat * (40 db/sorozat * 4 óra/db + 5 óra/sorozat) = 8.250 óra
Y: 100 sorozat * (60 db/sorozat * 3 óra/db + 8 óra/sorozat) = 18.880 óra
Kapacitástervezés 1.
Speciális gépek száma:
X: 8.250 óra / 3.400 óra = 2,4 → 3 db gép kell
Y: 18.880 óra / 3.400 óra = 5,5 → 6 db gép kell

Általános gépek száma:

(8.250 óra + 18.880 óra) / 3.400 óra = 7,96 → 8 gép kell
Kapacitástervezés 2.
Egy évi 300 munkanapon, két nyolcórás műszakban
működő gyár két terméket állít elő: X-et és Y-t. A
menedzsment 20%-os kapacitáspárnával számol.
Hány gépre van szükség a kereslet kielégítéséhez,
ha a gépek
a.) speciális típusúak?
b.) általános típusúak?

Ismert adatok X termék Y termék

Várható éves kereslet (db) 3000 12000
Sorozatnagyság (db) 50 60
Gyártási idő (óra/db) 4 3
Átállási idő(óra/termelési egység) 2 1
Kapacitástervezés 2.
Tervezett kapacitás:
300 nap/év * 2 műszak/nap * 8 óra/műszak = 4.800 óra/év

Ebből az effektív kapacitás:

0,8 * 4.800 óra/év = 3.840 óra/év

Szükséges sorozatok száma:

X: 3000 db/év / 50 db/sorozat = 60 sorozat/év
Y: 12000 db/év / 60 db/sorozat = 200 sorozat/év

Éves gépóraigény a termékek legyártásához:

X: 60 sorozat * (50 db/sorozat * 4 óra/db + 2 óra/sorozat) = 12.120 óra
Y: 200 sorozat * (60 db/sorozat * 3 óra/db + 1 óra/sorozat) = 36.200 óra
Kapacitástervezés 2.
Speciális gépek száma:
X: 12.120 óra / 3.840 óra = 3,15 → 4 db gép kell
Y: 36.200 óra / 3.840 óra = 9,42 → 10 db gép kell

Általános gépek száma:

(12.120 óra + 36.200 óra) / 3.840 óra = 12,58 → 13 gép kell
Kapacitástervezés 7.
Gyárunk az év 365 napján, a nap 24 órájában
üzemel. Termékünk iránti napi kereslet 200 darab,
egy termék legyártása 30 percet vesz igénybe. Az
átállási idő 3 perc, a sorozatnagyság 25 darab. A
termelő berendezések hasznosítási foka 75%. Hány
gépre van szükség a kereslet kielégítéséhez?
Tervezett kapacitás:
365 nap/év * 24 óra/nap = 8.760 óra/év

Ebből az effektív kapacitás:

0,75 * 8.760 óra/év = 6.570 óra/év

Éves kereslet:
200 db/nap * 365 nap/év = 73.000 db/év
Kapacitástervezés 7.
Szükséges sorozatok száma:
73.000 db/év / 25 db/sorozat = 2.920 sorozat/év

Éves gépóraigény a termék legyártásához:

2.920 sorozat * (25 db/sorozat * 0,5 óra/db + 0,05 óra/sorozat) = 36.646
óra

Szükséges gépek száma:

36.646 óra / 6.570 óra = 5,57 → 6 db gép kell
Kapacitások mérése
A termelési/szolgáltatási folyamat műveletei:

5 Időtartama 5 perc, pl. kiszolgálás

2 Időtartama 2 perc, pl. fizetés

• Ciklusidő: hány percenként készül el egy termék

• Kapacitás: időegység alatt hány termék készül el
• Hol van a szűk keresztmetszet?
• Mekkora a folyamat hatékonysága?
Kapacitások mérése
A folyamat (állomás)
- ciklusideje: C = 7 perc/fő
- kapacitása: K = 1/C = 1/7 fő/perc =
= 1/7 fő/perc  60 perc/óra = 8,6 fő/óra

5 2

- hatékonysága: H = 7/7 = 1, azaz 100%

7 percből 7-et kihasználunk
Kapacitások mérése
A folyamat (2 állomás)
- ciklusideje: C = 5 perc

Szűk keresztmetszet
K = 0,2 K = 0,5

5 2

- kapacitása: K = 1/5 = 0,2 fő/perc = 12 fő/óra

- hatékonysága: H = (0,2/0,2+0,2/0,5)/2 = 0,7 = 70%
10 perc munkaidőért fizetünk, ebből 7 perc a
tényleges munkavégzés
Kapacitások mérése
Szűk
keresztmetszet
C = 2,5 K = 0,4
5
C = 2 K = 0,5
2

5
A folyamat
- ciklusideje: C = 5/2 = 2,5 perc
- kapacitása: K = 0,4 fő/perc = 24 fő/óra
- hatékonysága: H = (2  0,4/0,4 + 0,4/0,5)/3 = 0,93
15 percből 1 percet állunk: H = 14/15 = 0,93
Kapacitások mérése
C = 5/3 K = 0,6
5
C = 2 K = 0,5
5 2

Szűk
5 keresztmetszet
A folyamat
- ciklusideje: C = 2 perc.
- kapacitása: K = 0,5 fő/perc = 30 fő/óra
- hatékonysága: H = (3  0,5/0,6 + 0,5/0,5)/4 = 0,875
20 percért fizetünk, ebből az állásidő 2,5 perc
Kapacitások mérése
Szűk keresztmetszet
C = 5/3 K =0,6
C=1 K=1
5
2

2
5
A folyamat
- ciklusideje: C = 5/3 perc.
- kapacitása: K = 0,6 fő/perc = 36 fő/óra
- hatékonysága: H = (30,6/0,6 + 20,6/1)/5 = 0,84 = 84%
25 percből 4 percet áll
Köszönöm a figyelmet!
Termelésmenedzsment
5. gyakorlat

Hegedűs Dániel
Hegedus.daniel@ktk.pte.hu
Az 5. gyakorlat témái

• Létesítménytelepítés
• Telephelyválasztás
• Esettanulmány: Ötletes játékok
Telephelyválasztási szempontok

• Munkaerőhelyzet

• Piacok, fogyasztók elérhetősége

• Beszállítókhoz és erőforrásokhoz való közelség

• Az anyavállalat kapacitásaihoz való közelség

• Életkörülmények minősége

• Adózási viszonyok, ingatlanárak, közművek költsége

• Versenytársak
Létesítmények telepítése (LT1)
Négy település koordinátái az alábbiak: A(1,1), B(5,1), C(5,7),
D(3,5). Merőleges távolság minimalizálása esetén hova
telepítene egy ellátó központot? Változna-e javaslata, ha a
városokban rendre 7, 5, 2 és 1 ezer ember lakna?

A megoldáshoz az ún. gravitációs központ módszert használjuk!

Ehhez meghatározzuk a települések gravitációs központját és az
ahhoz legközelebbi települést választjuk!

Egyszerű számtani átlag:

𝑋𝐴 + 𝑋𝐵 + 𝑋𝐶 + 𝑋𝐷 1 + 5 + 5 + 3
𝑋𝐸 = = = 3,5
4 4
𝑌𝐴 + 𝑌𝐵 + 𝑌𝐶 + 𝑌𝐷 1 + 1 + 7 + 5
𝑌𝐸 = = = 3,5
4 4
Létesítmények telepítése (LT1)

Népességgel súlyozott számtani átlag:

𝑤𝐴 𝑋𝐴 + 𝑤𝐵 𝑋𝐵 + 𝑤𝐶 𝑋𝐶 + 𝑤𝐷 𝑋𝐷 7 ∙ 1 + 5 ∙ 5 + 2 ∙ 5 + 1 ∙ 3
𝑋𝐸 = = =3
𝑤𝐴 + 𝑤𝐵 + 𝑤𝐶 + 𝑤𝐷 7+5+2+1
𝑤𝐴 𝑌𝐴 + 𝑤𝐵 𝑌𝐵 + 𝑤𝐶 𝑌𝐶 + 𝑤𝐷 𝑌𝐷 7 ∙ 1 + 5 ∙ 1 + 2 ∙ 7 + 1 ∙ 5
𝑌𝐸 = = = 2,1
𝑤𝐴 + 𝑤𝐵 + 𝑤𝐶 + 𝑤𝐷 7+5+2+1

Mivel A és B település ránézésre azonos

távolságra van a gravitációs központtól,
érdemes megnézni az egyes településektől
való távolságokat, pl:
Merőleges távolság:
𝑑𝐴𝐷 = 𝑋𝐷 − 𝑋𝐴 + 𝑌𝐷 − 𝑌𝐴 = 3 − 1 + 5 − 1 = 6
Euklideszi távolság:
𝑑𝐴𝐷 = 𝑋𝐷 − 𝑋𝐴 2 + 𝑌𝐷 − 𝑌𝐴 2 = (3 − 1)2 +(5 − 1)2 = 20 = 4,47
Létesítmények telepítése (LT1)

Ha A-t választjuk:
Létesítmények telepítése (LT1)

Ha B-t választjuk:
Létesítmények telepítése (LT6)
Egy vállalat négy nagyvárosban szeretne üzletet nyitni. A
menedzsment véleménye szerint a négy üzlet közül kettő
elosztó üzemként is működne. Kiválasztották a régióban a
négy lehetséges telephelyet. A döntő fontosságú
szempont az üzemből való szállításon van. A felmérések
szerint a kamionoknak a következő menettávolságokat
kell megtenniük a városok közötti szállításoknál:

Válasszunk ki a két telephelyet!

Létesítmények telepítése (LT6): Az első telephely

Első telephelyként azt a települést választjuk, ahonnan az

összes többi település a lehető legrövidebb úton érhető el!

Vagyis St. Louis-t választjuk első telephelynek!

Létesítmények telepítése (LT6): A második telephely
Mivel St. Louisban már van telephelyünk, ezért kikerül a választási
lehetőségek közül, oda máshonnan nem szállítunk => lenullázzuk az
oszlopát

380 0
420 390 0
380 0

Ha Kansas lenne a második telephely, úgy Chicagoba inkább St. Louisból

rendelnénk, mert 420 km < 656 km
Hasonlóképp, ha Chicago vagy Indianapolis lenne a második telephely,
akkor Kansas-be inkább St. Louisból szállítanánk
Végül pedig ha Kansas lenne a második telephely, akkor Indianapolisba
inkább St. Louisból szállítanánk
Létesítmények telepítése (LT6): A második telephely

A második telephely tehát Chicago lesz!

Megjegyzés

Ha nem telephelyről, hanem a telephelyre vezető

utak rövidsége alapján döntünk, úgy az összegzés
oszloponként, nem pedig soronként történik
pl. LT5:
Esettanulmány: Ötletes játékok

Tegyünk javaslatot a telephelyre!

1. Válasszuk ki a szempontokat
2. Hasonlítsuk össze ezeket páronként
3. Értékeljük az alternatívákat
4. Hozzunk döntést a kapott eredmények
alapján
Esettanulmány: Ötletes játékok
A B C D E
kedvező munkaerő
helyzet (A)
- 3B 4A 4A 3A

közelség a piacokhoz (B) - 4B 4B 4B

életkörülmények
minősége (C)
- C/D 3E

közelség a beszállítókhoz
és az erőforrásokhoz (D)
- 3E

közelség az anyavállalat
kapacitásaihoz (E)
-

∑ 11 15 1 1 6
Esettanulmány: Ötletes játékok

Mexikó Belgium
kedvező munkaerő
helyzet (A) 6 9
×11
közelség a
piacokhoz (B) 8 10
×15
kedvező munkaerő
66 99
helyzet (A)

közelség a
120 150
piacokhoz (B)

∑ 186 249
Köszönöm a figyelmet!