A tejtermelés költségei

Dr. Horváth József egyetemi docens anyaga alapján kiegészített verzió

Ismétlés: kiadás, költség, ráfordítás
Kiadás: tényleges pénzkiadás, a vállalkozás pénzkészletének
pénzeszközeinek csökkenését jelenti.

Költség: A költség az adott időszak (termék előállítás, szolgáltatás)

megvalósítása érdekében felmerülő erőforrás (anyagok, gépek,
munkaerő) felhasználások pénzben kifejezett értéke.

Ráfordítás: Üzemgazdasági értelemben: a termék, szolgáltatás

érdekében felhasznált erőforrások naturális mértékegységben
kifejezve (1 tonna búza, 1 liter tej, 1 műszakóra).

Forrás: Dr.habil Ferencz Árpád 2020

előadása alapján
A költségek jellemző csoportosítása

• Elszámolhatóság szerint (közvetlen és közvetett)

• A termelés volumenével való kapcsolat szerint (állandó és

változó)

• Megjelenési forma szerint (elemi és összetett)

Költségek termelési volumennel való
kapcsolatuk szerint
• A költségek a gazdasági tevékenység változásától függően növekednek,
csökkennek vagy állandók maradnak.
• Azokat a költségeket, melyek a termelés változását követik változó költségeknek
nevezzük: pl.:munkabér
• Azokat a költségeket, melyek a tevékenység változásától függetlenül adott
időszakban, egy meghatározott termelési kapacitáson belül állandó nagyságot
képviselnek, állandó költségeknek nevezzük: pl.:amortizáció
• A változó költségek is tartalmazhatnak állandó jellegű részeket: a
pl.:munkabéreken belül a fix bér
• Átlagos állandó költség: Termékegységre (pl. 1 kg tej) jutó nagysága a termelés
volumenének növekedésével fordítottan arányos. A meglévő kapacitások
kihasználását ösztönzi.
Forrás: Dr.habil Ferencz Árpád 2020
előadása alapján
Állandó és változó költségek megjelenítése

Forrás: Dr.habil Ferencz Árpád 2020

előadása alapján
Ismétlés: ÖNKÖLTSÉG
• Egységnyi termésre, szolgáltatásra jutó költség = önköltség. Tehát ha a költségeket
fajlagosan (hozam egységre vetítve) fejezzük ki, akkor önköltséget kapunk, azaz
megállapítjuk, hogy egy termékegységet mekkora termelési költség terhel.
Önköltség =
költség (teljes, közvetlen)
előállított termék, szolgáltatás mennyisége
• Önköltség mértékegysége: Ft/l, Ft/t, Ft/kg, Ft/ó, Ft/db
• Az önköltség lehet tervezett és tényleges, közvetlen és teljes.
• Ha tervezés céljából a termelést megelőzően készítjük a számítást → tervezett
önköltség, ha a termelés során felmerült valós adatokat használjuk fel → tényleges
önköltség
• Közvetlen és teljes költséget vetíthetünk termék-, szolgáltatás mennyiségére →
közvetlen vagy teljes önköltség
Forrás: Dr.habil Ferencz Árpád 2020
előadása alapján
A tejtermelés termelési költségeit
meghatározó tényezők
Termelési költség

RÁFORDÍTÁSOK
RÁFORDÍTÁSOK: TK-t növelő egyéb
árszínvonala:
• Anyagok
• Saját előállítású
kiadások:
• Energia • Kamatok
ráfordítások ára
• Állatok • Pénzügyi műveletek
• Vásárolt ráfordítások
• Munkaidő költségei
ára
• Gépi üzem • Biztosítási díjak
• Beszerzés ideje
• Fogyóeszközök • Tagsági díjak
• Beszerzés volumene
• Termelési eszközök • Illetékek
• Kapcsolatok
• Egyéb ráfordítások • Egyéb kiadások
Forrás: Nemessályi 1994 in Nábrádi et
al.2008.196.o.
A termelés költségei a termelés
volumenével való kapcsolat szerint
Állandó költségek: Változó költségek:
• Telepirányítási és • Takarmány
adminisztrációs (általános ktg.) • Energia és víz
• Épületek és gépek • Munkabér és közterhei
értékcsökkenése • Állatorvosi és gyógyszer ktg.ek
• Sperma
• Berendezések és felszerelések
értékcsökkenése • Selejtezési költség
• Idegen szolgáltatás
• Egyéb pl.: bérleti díj
• Fertőtlenítő-és tisztító szerek
• Alomanyag stb.
• +Nyereségigény
Önköltség számítása ikertermékek esetén
• Arányszámos osztókalkuláció: a TK-et, a melléktermék értékének
levonása után, a TÉ-hez való hozzájárulás arányában osztjuk fel.

• Egyenértékszámos osztókalkuláció: az ikertermékeket egy

meghatározott egyenértékszám segítségével átszámítjuk (pl. 8 liter
tej = 1 kg borjú), így kvázi egy termékünk lesz.
A tej önköltségének alakulása
100

90

80

70

60
Ft/kg

50

40

30

20

10

0
1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2008 2009 2010 2011 2016
egyéni társas
Az egyéni gazdaságok alacsonyabb
önköltségének okai
• Alacsonyabb általános költségek, kisebb (esetenként hiányzó)
apparátus
• Alacsonyabb amortizációs költség (alacsonyabb eszközérték, illetve
elszámolási okok)
• Alacsonyabb személyi jellegű költség (a vállalkozó és családja gyakran
maga is végez munkát, a fizetett bér kevesebb, vagy nincs)
A tejelő tehéntartás költség- és
jövedelemhelyzete 2014-2016
A tejpiac problémái
• 2005 óta nem használtuk ki a nemzeti kvótát
• A kvóta megszüntetése mélybe taszította az árakat
• Számos gazdaság megszüntette a tevékenységét
• Az Áfa csökkentés (27%-ról 5%-ra) nem hozott érdemi fogyasztói
árcsökkenést
• A nyereség egyre nagyobb hányada a kereskedelemben realizálódik

Forrás: Dr. Horvát József

A bruttó hozzáadott érték változása
A tejelő tehéntartás költségszerkezete 2016
Anyagjellegű ráfordítások
• Döntő részét a takarmány teszi ki (70-80%)
• A felhasznált takarmányok 60-75%-a saját előállítású
• Energia
• Víz
• Állategészségügyi anyagok,
• Sperma,
• Alomanyag,
• Fertőtlenítő- és tisztítószerek, munkaruha, stb.
Egyéb költségek

• A rövid és hosszú lejáratú hitelek kamatai

• Földbérleti díj
• Tagsági díjak (Tej Terméktanács, tenyésztői egyesületek,
termelői szervezetek, stb.),
• Szakértői, szaktanácsadási díjak,
• Különböző illetékek (pl. környezetvédelmi),
• Biztosítási díjak, stb.
A tej jellemzői gazdasági szempontból
• Az idényszerűség okai:
• Elletések szervezése (nálunk folyamatos)
• Hő-stressz
• Idényszerű takarmányozás (nyári zöld)
• A tej beltartalma:
• Az EU-ban 3,7% zsírtartalom a standard érték
• Ehhez képest +/- árkorrekciók országonként és feldolgozónként eltérően
• Magyarországi átlag a beszállított tejre:
• zsírtartalom: 3,85%
• fehérjetartalom: 3,23%
Forrás: Dr. Horvát József
A tej higiéniai minősége
• Korábbi minősítés: extra, I., II., III. osztályú, osztályon kívüli
• Jelenlegi minősítés: extra, osztályon kívüli
• 30°C-on a tej
• csíraszáma: max. 100.000/ml
• szomatikus sejtszáma: max. 400.000/ml (EU szabvány)
• Extra: 100-110 Ft/l O.k.: 85-95 Ft/l

Forrás: Dr. Horvát József

A tej felvásárlási árát befolyásoló egyéb
tényezők
• Feldolgozóipar nyereségigénye
• Termelői szerveződések (pl. termelői csoportok, nagyobb
alkupozíció)
• Szabályozás (AM, Tej Terméktanács)
A tejtermelés jövedelmezősége
és hatékonysága
A jövedelem kategóriái
• Nettó jövedelem = TÉ – TK

• Bruttó jövedelem = NJ + szem. jell. ktg.

• FH (GM) = TÉ – változó költségek

• FÖ = TÉ – közvetlen költségek
A tejtermelés lineáris ÁKFN struktúrája
Forrás: Kis Krisztián
2004.96.o.

408.717Ft/tehén
2016-ban (AKI)
Kritikus termelési szint
• A tejtermelésnek az a szintje, ahol az árbevétel (termelési érték) megegyezik a
termelési költséggel, vagyis a jövedelem zérus.
• A tej jövedelmezően kizárólag a kritikus termelési szint (fedezeti pont) felett
termelhető.
• Nagyban eltérhet egyéni és társas gazdaságoknál
• Átlagos ágazati méret 2016-ban (tehén/üzem):
• Egyéni: 8,69 FH: 544.892 Ft/tehén - Önktg.: 70,23 Ft/l
• Társas: 473,37 FH: 415.978 Ft/tehén - Önktg.: 89,98Ft/l
• Meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában: 301, 20 – FH: 408.717Ft/tehén, Önktg.:
88,72Ft/l
Egyéni és társas vállalkozások
összehasonlítása
Átlagos ágazati méret 2016-ban (tehén/üzem):
• Egyéni: 8,69 FH: 544.892 Ft/tehén - Önktg.: 70,23 Ft/l
• Társas: 473,37 FH: 415.978 Ft/tehén - Önktg.: 89,98Ft/l
• Meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában: 301, 20 – FH:
408.717Ft/tehén, Önktg.: 88,72Ft/l

Ágazati eredmény (Ft/tehén):

• Egyéni: 435.168
• Társas: 128.269
• Meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában:135.121
A kritikus tejhozamszint kiszámítása
A kritikus tejtermelési szintet befolyásolja
• Az egy tehénre jutó éves állandó költség összege (Ft/tehén/év)

• A tej értékesítési átlagára (Ft/kg, v. Ft/l)

• A tej önköltsége (az árnak megfelelő dimenzióban)

Az optimális tejtermelési tartomány
• Hozam maximum ≠ jövedelem maximum

• Nem lehet cél a hozam maximalizálása

• Maximális jövedelem: ahol a többlettermék értéke = a többlet

változó költséggel (haszonáldozati vagy alternatív költség
figyelembevétele)

• Családi gazdaságoknál: jövedelemtömeg a hatékonyság helyett

Az optimális termelési szint
• A tejtermelést mindaddig érdemes fokozni, amíg az egységnyi tej
árbevétele az alternatív tevékenység hozamánál, illetve
jövedelmezőségénél nagyobb mértékben haladja meg az egységnyi
tej előállításának változó költségét.
• Ez a tejtermelési szint az előzőekből kifolyólag a maximális
jövedelmet biztosító tejhozamszint alatt realizálódik.
Hatékonyság
• Az eredmény és a (tágan értelmezett) ráfordítás hányadosa
• Azonos eredmény kisebb ráfordítással hatékonyabb (1 tehénre
kisebb fajlagos költség jut pedig ugyanannyi a tejtermelése mint a
másiknak)
• Azonos ráfordítással nagyobb eredmény hatékonyabb (1 tehénre
nagyobb tejtermelés jut pedig ugyanannyiba kerül mint a másik)
A hatékonyság gyakoribb mutatói I.
• Eszközarányos jövedelmezőség NJ
Je %   100
E

• Költségarányos jövedelmezőség NJ
J%  100
TK
A hatékonyság gyakoribb mutatói II.
• Árbevétel-arányos jövedelmezőség NJ
Já %   100
Á

• Költségszint TK
K%   100
TÉ
A tejtermeléstől elvárt nyereség
• Haszonáldozati költség

• Befektetett eszközök és forgóeszközök nyereségigénye

• Kockázati nyereségigény

• Vállalkozói nyereségigény
A tejtermelés hatékonysága hazánkban (AKI)
• A jövedelmezőség az elmúlt években csökkent annak
ellenére, hogy nőtt a tej felvásárlási ára és az 1 tehénre jutó
tejhozam
• Az input árak nagyobb mértékben nőttek
• Termelési érték arányos jövedelmezőség: 46,58%