A tejtermelés

szervezése

Dr. Horváth József egyetemi docens

anyaga alapján egy kiegészített változat
A tejtermelés folyamata
Frisstej- Tejtermék- Selejttehén- Vágóborjú
értékesítés értékesítés értékesítés értékesítés

Tejfeldolgozás
Hízó
és/vagy
Tejelőtehén-tartás Borjúnevelés tenyészalap-
anyag
Tenyészüsző- értékesítés
nevelés

Hízóalapanyag
Tenyészüsző- Tenyészüsző- előállítás
vásárlás értékesítés továbbtartásra
A tejtermelő szarvasmarha életciklusa
 Borjúnevelés
• Célja a szaporulat lehető legkisebb veszteséggel és
költséggel való felnevelése
• Mind a tej-, mind a hústermelés alapja: „reprodukció
nélkül nincs produkció”
• 9-10%-os kiesés országos átlagban

elsüllyedt költségek kieső jövedelem

• veszteséges marhahízlalás bikaborjak értékesítése
• rendelkezésre álló épület, takarmány, munkaerő
 A borjúnevelés
szakaszai
• Föcstejes időszak (5-10 napos korig)

• Itatásos borjúnevelés (50-90 napos korig)

• Utónevelés (5-6 hónapos korig)

 A borjúnevelés életszakaszai

BORJÚ I. BORJÚ III.

FÖCSTEJ 5-6 hónapos korig
5-10 nap 180-220 kg
32-40kg

BORJÚ II.
50-90 nap ÜSZŐ I.
ELLÉS
1,5-3 hónap Választástól 1 éves korig
70-110 kg
 A borjúnevelés hozamai

• 32-40 kg-os születési tömeg

• 70-110 kg a tejitatás végére

• 180-220 kg az utónevelés végére (ekkor 1kg/nap

testtömeggyar.)
Tenyészüsző nevelés szervezése

• Tenyészutánpótlás

• Tenyészüsző értékesítés
Az értékesíthető tenyészüszők
számát befolyásolja:
• A tehenek száma az állományban
• A borjak kiesési aránya (elhullás, kényszervágás)
• Üszőkiesések mértéke (selejtezés, elhullás,
kényszervágás)
• Első borjazáskori életkor (24-27 hó)
• Selejtezés mértéke (25-33%)
Az évente született üszők száma
függ:
• Az ellési százaléktól (éves szaporulat/átlagos
tehénlétszám)
• Ezt befolyásolja: tehénselejtezés mértéke
• (pl.: a tenyésztő úgy tervez, hogy 4 évig tartja tenyésztésben a teheneit, akkor az
éves selejtezési arány 100/4=25 % lesz)
• Előhasi üszők elléseinek száma
• Két ellés közötti idő (KEKI)

• Ivararánytól (50%)
 Példa a tenyészüsző utánpótlásra

• 100-as tehenészet
• 50 üszőborjú születik
• Borjúkorban 10% kiesés, üszőnevelés során 5%
• 42-43 üsző áll rendelkezésre
• 25%-os selejtezésnél 17-18 üsző értékesíthető (42-43
mínusz 25)
Az üszőnevelés takarmányozási
szempontból három szakaszra különül:

• Választástól egyéves korig

• Egyéves kortól a vemhesség 7. hónapjáig

• A vemhesség 7. hónapjától az ellésig

 Az üszőnevelés életszakaszai

ÜSZŐ I.
Választástól 1 éves korig ÜSZŐ III.
A vemhesség 7. hónapjától az ellésig

ÜSZŐ II.
1 éves kortól a vemhesség 7. hónapjáig
 Az üszők fejlettségi
szakaszai

Megnevezés Kor Testtömeg

Ivarérettség 8-10 hónapos 230-280 kg

Tenyészérettség 15-16 hónapos 360-380 kg

Ellés 24-25 hónapos 500-550 kg

Az üszőnevelés intenzitása
befolyásolja:
• Az ivarérés idejét és a tenyészérettség idejét,
• az első borjazás idejét,
• az első borjazáskori testtömeget,
• a nehéz ellések gyakoriságát, súlyosságát,
• az első laktációs tejtermelést,
• az életteljesítményt,
• a takarmány költségeket,
• végeredményben a tehenészet jövedelmezőségét.
A tejelő tehéntartás hozamai
• Tej (az árbevétel 90-99%-át adja)

• Értékesített tenyész- és hízóállatok

• Selejt és kényszervágott állatok

• Istállótrágya
Az elhúzódó vemhesülés miatti
laktációs görbe
termelt tejmennyiség

laktáció (hó)
 A hozam

A vállalkozások által előállított termékek és

szolgáltatások naturális mértékegységben
kifejezett mennyisége.
A hozamot befolyásoló tényezők
• Biológiai alap (az állomány genotípusa)
• Takarmányozás
• Tartástechnológia (időjárás, mikroklíma,
szociális környezet)
• Állategészségügyi helyzet (megelőzés, kezelés)
• Humán tényezők (állatgondozás, szakértelem,
gondosság)
• Menedzsment (szervezés, irányítás)
A tehenek táplálóanyag igénye
függ:
- a tehén tömegétől: az állat nagysága 
létfenntartás táplálóanyag-szükséglete
- a tej zsírtartalmától: zsír %  tejtermelés
táplálóanyag-szükséglete
- a tej mennyiségétől: tej kg  tejtermelés
táplálóanyag-szükséglete
- a vemhesség stádiumától: a vemhesség utolsó két
hónapjában  vehemépítés táplálóanyag-
szükséglete
A tehenek takarmányadag-
összeállításának szempontjai
- a táplálóanyagok szükséges mennyisége,
- az állat szárazanyag felvevő képessége,
- a nyersrost mennyisége, illetve aránya,
- a vitamin, mikro-és makro elem szükséglet,
- az egyes takarmányokból, takarmányféleségekből etethető
mennyiség,
- a rendelkezésre álló takarmányok beltartalmi értékei,
- az etetendő takarmányadag ára, illetőleg árnyékára (Lineáris
Programozási modell).
Fejőstehén takarmányadagjának
összeállítása
• életfenntartó táplálóanyag-szükséglet (élőtömeg = 600 kg):
tartásmódtól függően 40-50 MJ NEl és 500 g nyersfehérje,

• 1 liter tejre 0,35-0,45 kg pótabrak,

• feletethető legelőfű, zöldtakarmány a testtömeg 10%-a, ill. 60
kg/tehén/nap,
• silótakarmányból feletethető az élőtesttömeg 5%-a, ill. 20-30 kg,
• szálastakarmányból feletethető a testtömeg 1-2%-a, 6-12
kg/tehén/nap,
• abrakból feletethető a testtömeg 2%-a, 1-12 kg/tehén/nap,
A tartástechnológia elemei

• Épületek, építmények

• Stabil gépek, berendezések

• Mobil gépek, berendezések

• Felszerelések
A működtetés erőforrás-
szükséglete

• Üzemeltetés anyag- és energiaszükséglete

• Eszközök fenntartása (javítás, karbantartás)

• Értékcsökkenési leírás

• Személyi jellegű ráfordítás

Technológiai feltételek

• Nincs klimatikus korlát (4-27 °C)

• Száraz, jól szellőző hely szükséges
• A nedves hideg és a nyári kánikula okozhat problémát
• Hideg ellen fedett épület és almozás
• Meleg ellen árnyék, ventilláció, párásítás.
 Technológiai megoldások

• Kötött tehéntartás

• Kötetlen tehéntartás
A tartás-technológai rendszerek aránya a
tejtermelő tehenészeti telepeken (%)

Tartási mód egyéniek társaságok

- kötetlen 68 84
- kötött 32 16
Fejési mód
- sajtáros 25 8
- tankos 7 4 KÖTÖTT

- vezetékes 6 6
- fejőház 62 82
Forrás: Stefler alapján in Kis 2004
A kötetlen tartástechnológia
előnyei
• Tehenek természetszerűbb elhelyezése
(istálló, karám)

• Munkafolyamatok jobb gépesíthetősége

(takarmányozás, trágyaeltávolítás, fejés)

• Kedvezőbb munkaszervezési feltételek,

nagyobb hatékonyság
A kötött tehéntartás előnyei és
hátrányai

• Tehenek egyedi kezelése, takarmányozása, ellenőrzése

• Magas fajlagos beruházás igény

• Magas élőmunka igény

A fejések száma

• Általában naponta kétszer

• Napi háromszori fejés 10-20%-kal emeli a hozamot
• azonban:
• plusz műszakok bevezetése
• szigorúbb munkaszervezés
• feszítettebb technológiai fegyelem
Az automata fejőrendszerek
• Célja:
• Kiküszöbölni az emberi munka alkalmazását
• Feltétele:
• állatállomány transzponderes megjelölése
• számítógépes telepirányítás
Az automatizált fejés előnyei
• Munkaerő szabadul fel
• Akár 20-25% hozamnövekedés a napi 6-8-szor fejéssel
• Képes jelezni és kiszűrni a mastitis-t
• Manipulációmentes mintavétel
• Naprakész állományi adatokat szolgáltat a tejtermelésről
• Szaporodásbiológiai információk (várható ivarzások ideje,
szárazraállítás, várható ellés ideje)
• Fejésenkénti testtömeg mérés (tehenek kondíciójának
ellenőrzése)
• Érdem szerinti pótabrak bármely időpontban
• Tehén dönti el a fejések időpontját és gyakoriságát
(kevesebb stressz, több pihenés, evés, kérődzés, járkálás)
• Teheneken elhelyezett aktivitás mérők (ivarzás megfigyelés,
állategészségügyi problémák megfigyelése)
A hozamot (jövedelmet)
csökkentő állateü-i tényezők
• betegségek (hasmenés, tőgygyulladás,
stb.)
• nem megfelelő tápanyag ellátás
• nem megfelelő állatápolás
A hozamot jelentősen befolyásoló
humán tényezők
• föcstej itatás
• itatott tej hőmérséklete
• ivarzás megfigyelés
• beteg állatok észlelése
• állatokkal való bánásmód
• pihenőboxok, fekhelyek tisztán tartása
• takarmányadag receptúra szerinti
összeállítása
• első tejsugarak kifejése
A menedzsment szerepe a
hozam alakulásában
• feladata az erőforrások
kombinálásával a hatékonyság
fokozása
• a hozamok alakulásának
elemzése, szükség szerint
beavatkozás
A tehénselejtezés mértékének hatása
az eredményességre

• Növelése emeli az üszőnevelés költségét

• Növelésével csökken a szelekciós bázis, romlik
a genetikai előrehaladás
• Növelésével csökken az értékesíthető
tenyészüszők száma
• Növelésével nagyobb lesz a tenyészállat-
értékkülönbözet
A tenyészállat-értékkülönbözet
• A tenyészüsző beszerzési ára vagy felnevelési
költsége és a selejttehén értéke közötti különbség

• Éves összegének számítása:

• (tenyészüsző előállítási költsége vagy
beszerzési ára - selejttehén értéke) /
termelésben töltött év vagy életteljesítmény
(liter vagy kg tej)
A selejtezés formái
• Tervezett (hozam és jövedelemcsökkenés miatt)
• Terven felüli (biológiai okok miatt)
• Ökonómiai szempontból akkor indokolt
selejtezni, ha az éves átlagjövedelem eléri a
maximumot, illetve ha a beállítandó tehén
átlagjövedelme meghaladja a termelésben
lévőét.
• Cél: a terven felüli rész csökkentése
Az ellési % és a KEKI szerepe
• Éves szaporulat = (tehenek szaporulata + selejtezett
tehenek szaporulata + üszők szaporulata) / évi átlagos
tehénlétszám

• Országos átlagérték:
• üszőszaporulat nélkül: 70-75%
• üszőszaporulattal: 100%
 A KEKI értelmezése
• Vemhesség ideje (280-285 nap) - biológiailag
determinált
• Szerviz periódus: az elléstől az újrafogamzásig eltelt idő
(kívánatos mértéke 70-90 nap).
• Országos átlag: 2,6-2,8 laktáció (4 lenne kívánatos!)
 A KEKI szakaszai I.
• Szaporodásbiológiai szempontból:

• Szervízperiódus
• Involúció (elléstől 40-45 napig)
• Újravemhesítés (40-45. naptól 90-100. napig)

• Vemhesség időszaka (285 nap)

 A KEKI szakaszai II.

• Termelési oldalról:

• Laktáció: elléstől az elapasztásig, 305 nap

• Szárazon állás: 45-60 nap

 A KEKI összetevői a vemhesség és a laktáció
alapján

KEKI

Fogamzás
(termékenyítés)
Ellés Vemhesség Ellés
Szervízperiódus (9,5 hó..)
 90 nap
Szárazonállás
(45-60 nap)

Laktáció (10 hó.)

A laktációs görbe alakulása
kg

1 2 3 4 5 6 7 8 9
hó
A KEKI csökkentésének hatásai

• Maximalizálható az éves tejtermelés

• Maximalizálható az éves borjúszaporulat

• Végső soron maximalizálható az ágazati jövedelem

A KEKI hatása a hozamra és termelési értékre
(Pfau-Széles alapján)

1 évre jutó tejhozam 1 évre jutó Tej + borjú

KEKI ill. TÉ borjúszaporulat értéke
(nap)
kg index eFt db értéke (Ft) eFt

360 6000 100 480 1 25 505

400 5330 88 426 0,9 23 449

440 4500 75 360 0,82 21 381

A KEKI hosszát és a reprodukció
hatékonyságát meghatározó tényezők

• Elléstől az első megtermékenyítésig eltelt időtartam

• Ivarzó egyedek felismerése

• Termékenyítési index
Az ivarzó egyedek felismerését
segítő eszközök
• Egyedi Nyilvántartási és Azonosító Rendszer
(ENAR)
• RISKA program
• Hátalási detektorok (nyomásérzékeny,
elektronikus)
• Pedométer
• Kereső bika
• Tej progeszteron vizsgálat
• Videokamerás megfigyelés
• Dolgozók képzése, motiválása
A termékenyítési index (sperma
index)
• Megmutatja, hogy egy tehén vemhesüléséhez hány
inszeminálásra van szükség.

• Kívánatos értéke:
• Teheneknél 2
• Üszőknél 1,6-1,8
A reprodukciós problémák hatása a
hozamokra (összefoglalás) I.
• Hosszú KEKI az adott laktációs tejtermelés
növekszik, de a fajlagos életteljesítmény csökken
(hosszabb ideig termel a kései laktációban és tovább áll
szárazon)

• Hosszú KEKI csökken a borjúszaporulat

kevesebb üsző utánpótlásra/értékesítésre
limitált tervezett selejtezés, lassabb genetikai
előrehaladás
A reprodukciós problémák hatása a
hozamokra (összefoglalás) II.
• Az alacsony fogamzási arány magasabb
spermaköltséget okoz kisebb téteményű
bikák (olcsóbb) spermájának használata
• Az alacsony szintű reprodukciós hatékonyság
általában magasabb állatorvosi és állatgyógyászati
költségeket indukál
• A hosszan elnyúló alacsony termelésű szakasz és a
szárazonállás növeli a túlkondíciós tehenek
előfordulását anyagforgalmi és reprodukciós
problémák a következő laktációban
Tejtermelő tehenészetek reprodukciós
céljai
• Átlagos első borjazáskori életkor: 24 hó
• Ellés utáni első megfigyelt ivarzás: < 45 nap
• Ellést követő termékenyítés: < 80 nap
• Szerviz periódus: < 110 nap
• KEKI: 12-13 hónap
• Fogamzási arány 1. termékenyítésre: > 50%
• Termékenyítési index: < 2,0
• Megfigyelt ivarzások aránya: > 80%
• Terven felüli selejtezés: < 10%
• Szárazonállás ideje: 45-60 nap