Demográfiai mutatók

• Gestatios idő: a terhesség utolsó menstruáció első napja

utáni ideje hetekben
• Perinatalis időszak: a terhesség 24. hetétől a születés utáni
168 óráig
• Élveszülés: ha az újszülött a kzs. átvágása után
életjelenséget mutat (kzs. pulzálása, szívműködés, légzés,
akaratlagos izommozgás)
• Halvaszülés: ha a 24. gestatios hét után (vagy 500 g testsúly
és 30 cm testhossz felett) az újszülött nem mutat
életjelenséget
• Vetélés: 24. gest. hét előtt vagy 500 g súly és 30 cm hossz
alatt nincs életjelenség
• Perinatalis halálozás: a 24. gest. hét és a postnatalis 168.
óra közötti halálozás
• Korai csecsemőkori vagy késői újszülöttkori halálozás: 7-27.
postnatalis nap között
• Csecsemő-halálozás: születéstől a 365. napig bekövetkezett
halálozás
 Csecsemőkori mortalitás okai
• Perinatalis és korai csecsemőkori halálozás:
– Koraszülöttség
– Veleszületett fejlődési rendellenességek
– Légzészavarok
– Születési sérülések
– Infectiok
• Késői csecsemőhalálozás (28-365 nap):
– Veleszületett fejlődési rendellenességek
– Idegrendszeri ártalmak
– Légzőrendszer betegségei
– Infectiok
– SIDS
 Növekedés csecsemő és
gyermekkorban
• Fizikális növekedés: a testméretek, szervek
nagyobbodása:
– Testsúly
– Testhossz
– Fejkörfogat
– Mellkas körfogat
• Endogén befolyásoló tényezők:
– Öröklött sajátosságok (rassztól, nemtől függő alkati és
endokrin adottságok)
• Exogén tényezők:
– Természeti, társadalmi és gazdasági hatások:
• Földrajzi és éghajlati viszonyok
• Lakóhely civilizáltsága
• Család anyagi helyzete
• Szülők iskolai végzettsége
• Társadalmi, vallási, étkezési szokások
 Növekedés és fejlődés szakaszai
• Intrauterin növekedés
• Újszülöttkor: 0-27 nap
• Csecsemőkor: 28-365 nap
• Kisdedkor: 1-3 év
• Óvodás kor: 4-6 év
• Iskoláskor: 7-14 év
• Adolescens kor: 15-20 év
 Percentilis táblázatok
• A percentilis érték megmutatja, hogy az
azonos életkorú gyermekek hány százalékának
kisebb az adott értéknél a vizsgált testmérete.
• 3, 10, 25, 50, 75, 90, 97
• Tájékoztat a növekedés üteméről
• Lehetővé teszi a vizsgált személy egyéni
megítélését
• Megmutatja, hogy az egyed értékei hogyan
viszonyulnak az 50-es percentilishez (az
átlaghoz)
 Testsúly gyarapodása
• Intrauterin növekedés mértéke hosszú időre
meghatározza;
• Születéskor az átlagos testsúly 3200 g
• Initialis testsúlycsökkenés
• 1. hónapban 400 g
• 2.-6. hónapban heti 150-250 g
• 2. félévben havi 500 g
A csecsemő féléves korára megduplázza, 1 éves korára
megháromszorozza a születési súlyát.
• Fejlődési kvóciens (FQ) a ténylegesen mért és a kornak
megfelelő átlagos testsúly hányadosa (0.9-1.1)
 Testhossz növekedése

• Érett újszülöttek átlagos hossza: 51 cm

• 1. évben 2 cm/hónap a hossznövekedés
• 1 éves korban a testhossz 75 cm átlagosan
Testtömegindex
 Testfelszín
A testsúlykilogrammra jutó testfelület (m²).
• Annál nagyobb, minél kisebb a gyermek
• Meghatározása nomogram alapján történik
• Sok élettani folyamat a testfelszín függvénye
• Egyes gyógyszerek adagolása testfelület-
arányosan történik (cytostaticumok)
• Érett újszülött: ¼ m²
• 2 éves gyermek ½ m²
 Fejkörfogat
Növekedése az első 5-6 hónapban az idegsejtek
postnatalisan is folytatódó szaporodásának,
később azok növekedésének és a támasztószövet
proliferációjának tulajdonítható.
• Érett újszülött: 34-35 cm
• 0-3 hónap: 2 cm/hónap
• 3-6 hónap:1 cm/hónap
• 6-12 hónap: 0,5 cm/hónap
• 1 éves korban: 46 cm
 Fogzás
Megjelenik Kihullik
Alsó Felső Alsó Felső
Középső 5-8 hónap 6-10 hónap 6-7 év 7-8 év
metsző
Szélső metsző 7-10 hónap 8-12 hónap 7-8 év 8-9 év
Szemfog 16-20 hónap 16-20 hónap 9-11 év 11-12 év
Első őrlők 11-18 hónap 11-18 hónap 10-12 év 9-11 év
Hátsó őrlők 2-3 év 2-3 év 11-13 év 9-12 év
 Csontkor
• Jól jelzi a gyermek valódi fejlettségét
• Bal kéz és csukló csontmagjainak, esetleg a
humerusfej csontmagjának vizsgálatával
állapítható meg
• Tanner és Whitehouse: 20 kéztő- ill.
ujjcsontmag nagyságát, alakját, fejlettségét
pontozza, az összpontszám adja a csontkort,
ami táblázatról olvasható le
 Fejlődés gyermekkorban
Fejlődésen az egyed és szervei funkcionális
érését, a statikai, mozgásbeli, érzékszervi és
pszichés teljesítmények javulását,
differenciálódását értjük.

A növekedés és fejlődés folyamatos, de nem

egyenletes.
 Táplálkozásélettani jellemzők
csecsemőkorban
• Tápcsatorna éretlensége (gyomorkapacitás
fokozatos növekedése, enzimfunkciók érése,
cardia zárófunkciójának megerősödése, stb.)
• Intenzív növekedés okozta fokozott
kalóriaigény
• Relatíve nagyobb testfelület, nagyobb
hőleadás, gyorsabb alapanyagcsere
• Eltérő tolerancia
• Pszichés tényezők (anya-gyermek kapcsolat)
 Csecsemőtáplálás
A mennyiségileg elegendő, minőségében
optimális táplálás mellett zavartalan
• a súlygyarapodás
• az immunrendszer érése
• a mozgásfejlődés
• az értelmi és érzelmi élet alakulása
Alapelv: azzal a legkisebb mennyiséggel
táplálunk, amely mellett a csecsemő fejlődése
optimális.
 Mennyiségi szükséglet
Meghatározható:
• ttkg-ra jutó kalóriában: energiakvóciens (EQ)
• a táplálék ttkg-ra jutó ml-ben kifejezett
mennyiségében
• Egyes táplálék-összetevők (fehérje, szénhidrát,
zsír, vitaminok, nyomelemek) iránti igény
g/ttkg értékben
 Táplálék-összetevők iránti mennyiségi igény
Fehérje 2-2.5 g/kg/nap
Szénhidrát 12-14 g/kg/nap
Zsír 3-4 g/kg/nap

Fő tápanyagforrások kalóriaértéke
1 g zsír 9 kcal = 38.9 kJ
1 g szénhidrát 4.1 kcal=17.16 kJ
1 g fehérje 4.1 kcal=17.16 kJ

Kalória-, folyadék- és fehérjeszükséglet normális fejlettségnél

Életkor Kalória folyadék fehérje

0-3 hónap 110-120 kcal/kg/nap 150-170 ml/kg/nap 1.5-2.5 g/kg/nap
4-6 hónap 100-110 kcal/kg/nap 130-155 ml/kg/nap
7-9 hónap 90-100 kcal/kg/nap 125-145 ml/kg/nap 2 g/kg/nap
10-12 hónap 80-90 kcal/kg/nap 110-125 ml/kg/nap
 Táplálék-összetevők élettani szerepe
• Fehérjék:
– Testépítő anyagok; enzimek, hormonok, immunglobulinok
képzéséhez szükségesek, transzportfunkciójuk van,
biztosítják a kolloid ozmotikus nyomást
• Zsírok:
– Energiaforrás; szerepe van a zsírban oldódó vitaminok
felszívódásában, sejtmembrán felépítésében, étvágy
szabályozásában
• Szénhidrátok:
– Energiabiztosítás, cerebralisatio, normális bélflóra
kialakulása, kötőszövet felépítése
• Vitaminok:
– Sokoldalú biokémiai funkciót látnak el
 Természetes táplálás: szoptatás
A csecsemő legjobb tápláléka az anyatej, a legegészségesebb
táplálási mód a szoptatás!
• Anyatej előnyei:
– Megfelelő mennyiségben
– Legkedvezőbb összetételben
– Legkönnyebben elérhető formában
tartalmazza a csecsemő optimális fejlődéséhez szükséges anyagokat.
• Összetétele az adott csecsemő igényeihez adaptálódik
• Fertőzések elleni védő hatása van
• Segíti a bifidus-flóra kialakulását
• Allergiás betegségek elleni védő hatása van
• Ritkább az akut limfoid és mieloid leukémia, a diabetes, a limfóma
• Ritkább a SIDS, a későbbi elhízás
• Anya-gyermek kapcsolatot erősíti
• Anyai haszna: fogamzásgátlás (?), karcsúsít, véd az emlő- és
petefészektumor ellen
Az ablactatio folyamata 6-8 hétig is eltarthat.
 Szoptatás és tápszeres táplálás

Szoptatás: Tápszeres táplálás:

 Tápanyag összetétel : élettani  nem élettani
 Sterilitás: könnyű  nehéz
 Védőfaktor: van  nincs
 Fajidegen fehérje: nincs  van
 Domináns bélflóra: lactobacillus  Coliform törzs
 Anya –gyerek kapcsolat: közeli  személytelen
 Táplálék íze: változatos  egyhangú
 Költség: olcsó  drága
 Kivitelezés: könnyű  nehéz
 Hőmérséklet: optimális  melegíteni kell
 Szoptatás
• Első mellretétel: születést követő fél-1 órában
• Ezt követően igény szerinti szoptatás, 10-20 perc
• A szopott tej mennyisége az első napon alig
mérhető
• második napon 50 – 100 ml
• második hét végéig alkalmanként 100 ml
• második hét végétől a testtömeg 1/6 – a , ez a
mennyiség 4-5 hónapos korig elegendő (750-800
ml)
• víz-pótlás
 Colostrum
• Születés utáni első élethéten termelt sárgás,
sűrű, alkalikus folyadék
• Nagy mennyiségű immunglobulint, az érett
anyatejnél több fehérjét, zsírban oldódó
vitamint és ásványi anyagot, valamint
kevesebb zsírt és szénhidrátot tartalmaz.
 Átmeneti tej
• A szülés után 7-10 naptól a 2. élethétig
termelődik
• Immunglobulin, fehérje és zsírban oldódó
vitamin tartalma kisebb, zsír, laktóz, vízben
oldódó vitamin koncentrációja és
energiatartalma nagyobb, mint a colostrumé.
 Colosztrum Érett anyatej Tehéntej
Energia 67 66
70
(Kcal)
Zsír 3 g 4,2 g 3,7 g
Tejcukor 5,7 g 7,4 g 4,8 g
Fehérje 2,3 g 1,07 g 3,5 g
Vas 0,1 mg 0,1 mg nyomokban
Kalcium 48 mg 35 mg 117 mg
Foszfor 16 mg 15 mg 92 mg
Nátrium 50 mg 15 mg 50 mg
Kálium 75 mg 60 mg 140 mg
 Fehérjék az anyatejben
Savófehérjék:
 Alfa laktalbumin - az anyatej fő savófehérjéje, fontos nutricionális fehérje,
esszenciális aminosavakban gazdag, antimikrobás hatás (a tehéntej fő
savófehérjéje a ß-laktoglobulin, az anyatejben csak nyomokban van jelen)
 Immunglobulinok (szekretoros IgA-antigén semlegesítés, szerzett
immunitás)
 Laktoferrin- vasfelszívódás elősegítése, baktericid hatás (E. coli,
Staphylococcus)
 Lizozim- Gram pozitív baktériumok sejtfalának lebontása
 Kappa-Kazein-HP tapadásának gátlása
 Laktoperoxidáz – baktériumok, vírusok, gombák ellen is
 Interferon – antiviralis hatás
 Kazein:
 Elsősorban nutritív funkciója van, eszenciális ásványi anyagokat és
aminosavakat tartalmaz
 Antimikrobiális, antihipertenzív, antithrombotikus, immunmoduláló funkció
(a tehéntej fehérjetartalma dominálóan kazein)
 Szénhidrátok az anyatejben
• A kalória 40-%-a
• Nutrícionálisan legfontosabb a laktóztartalom
• Oligoszacharidok mennyisége 1 g/l
• Prebiotikus aktivitás, antiinfektív hatás,
mucosalis immunvédelem
 Szénhidrátok az anyatejben
 Oligoszacharidok-prebiotikumok

 (galakto-oligoszacharidok, frukto-oligoszacharidok)

 baktérium növekedés serkentése a vastagbélben

 Glikopeptidek

 gátló hatás-HIV , coliform törzsek, stb.

 Glikoproteinek

 Glikozaminoglikánok
 Zsírok az anyatejben
• Kalóriabevitel 45-55%-a, 30-50 g/l, a leginkább
változó összetevő
• Több mint 200 különböző zsírsav
• Eszenciális zsírsavtartalma lényegesen
nagyobb a tehéntejénél
• Többszörösen telítetlen zsírsavak (LCPUFA)
 Zsírok az anyatejben
 LCPUFA- hosszúszénláncú többszörösen telítetlen zsírsavak

 fertőzés megelőzése, idegrendszer, látás

 Linolsav(n6) Arachidonsav PGE2

LeukotriénB4

Proinflammatorikus hatás
 Linolénsav(n-3) eikozapentánsav dokozahexánsav

PGE3

leukotrién B5

Antiinflammatorikus hatás
 Vitaminok, ásványi sók
• Anyatej savófehérjéi optimális szállítói a
vitaminoknak, nyomelemeknek,
• Anyatej vastartalma = tehéntej, de jobban
szívódik fel (50% vs 10 %)
• Relatíve alacsony nátrium és sóterhelés,
relatíve alacsony Ca-tartalom
 Immunnutriensek az anyatejben
 Nonproteinek - fontos szerep az immun-
modulációban
 Nukleotidok - szemielementáris táplálék
csecsemőkorban (immunrendszer,
bélnyálkahártya fejlődése)
 Glutamin - GALT működését modulálja
(koraszülött, NEC)
 Arginin - bél vérellátása
 Anyatejes táplálás
• Kizárólagos szoptatás: anyatejen kívül semmi
mást nem kap, esetleg vitaminok, ásványi
anyagok, gyógyszerek adhatók
• Túlnyomó szoptatás:előbbi + víz, gyümölcslé,
orális rehidráló folyadék
• Szoptatás kiegészítő táplálással: anyatej
mellett minden egyéb: szolidok vagy nem
humán tej és tápszer adása
• Nem szoptatás: mesterséges táplálás
 Szoptatási akadályok, nehézségek
ANYAI OKOK:
• Túl kicsi mellbimbó
• Lapos mellbimbó – papilla plana
• Befelé fordult bimbó – papilla plana inverta
• Nagy emlő
• Nehezen ürülő mell
• Berepedt bimbó
• Mastitis
• Tejképzés zavara :
- hypophysis megbetegedés – agalactia
- tejképzési irányító hormonok működés zavara
- a mell alakilag nem alkalmas megfelelő mennyiségű
tej képzésére
- az anya tápláléka mennyiségileg és minőségileg
nem megfelelő
- az anya betegsége
• Szoptatási készség hiánya – szellemi gyengeség miatt
 Szoptatási akadályok, nehézségek
AZ ÚJSZÜLÖTT RÉSZÉRŐL :
• Koraszülöttség
• Súlyos agyi károsodás
• Sárgaság
• Légutak fejlődési rendellenességei
• Légutak gyulladása /orrlégzés
akadályozottsága/
• Ajak és szájpad hasadék
• Aerophagia
 Szoptatási akadályok, nehézségek
• AZ ANYA ÉS CSECSEMŐ MEGBETEGDÉSEI :

• Anya akut fertőző megbetegedése

• Az anya acut vagy krónikus nem fertőző
betegsége
• Intracranialis vérzés az újszülöttnél
• Újszülött súlyos betegségei
 Szoptatás kontraindikációi
Anyai:
• HIV pozitivitás és AIDS
• Aktív kezeletlen TBC (újszülöttet elkülöníteni!)
• Szifilisz: 24 órára kontraindikált, kezeléssel eltelt 24 óra
után lehet megkezdeni
• Melltályog esetén az érintett mellből
• Anyai mellen levő herpeszes lézió
• Intravénás droghasználat, kemoterápiás szerek
Újszülött:
• Galactosaemia és egyes ritka anyagcserebetegségek
 10 lépés a sikeres szoptatáshoz
• 1 A szülészeti és újszülött ellátással foglalkozó
kórházaknak legyen írásban összefoglalt és
minden egészségügyi dolgozóval ismertetett
állásfoglalása a szoptatás előnyeiről
• 2 Az egészségügyi személyzet kapjon megfelelő
gyakorlati felkészítést ahhoz, hogy elő tudja
segíteni az anyatejes táplálás megvalósítását.
• 3 Minden várandós anyával ismertetni kell az
anyatejes táplálás előnyeit és módszerét.
 10 lépés a sikeres szoptatáshoz 2.
• 4. Segítsék az anyákat, hogy az újszülöttet már a
születést követő első félórában a mellükre tehessék. Ez
úgy értendő, hogy közvetlenül a megszületése után
helyezzék az újszülöttet bőrkontaktusba az anyjával,
tartsák ott legalább egy óra hosszat és bátorítsák az
anyát, hogy felismerje, mikor áll készen az újszülött a
szopásra és ajánljanak fel segítséget, ha szükséges.
• 5. Mutassák meg az anyáknak, hogyan kell szoptatni és
a tejelválasztást fenntartani, még akkor is, ha
valamilyen okból el vannak különítve az újszülöttjüktől.
 10 lépés a sikeres szoptatáshoz 3.
• 6 Amennyiben orvosi szempontból nem
indokolt, a csecsemő ne kapjon az anyatejen
kívül más ételt, vagy italt
• 7 Az anyák és az újszülöttek legyenek együtt
a nap 24 órájában (rooming in)
• 8 Biztassák az édesanyákat a csecsemő
igényeinek megfelelő szoptatási gyakoriságra
(demand feeding)
 10 lépés a sikeres szoptatáshoz 4.
• 9 A szoptatott csecsemők ne kapjanak cumit

• 10 Támogatni kell olyan anyatejes táplálást

támogató csoportok megalakulását, amelyek
segíteni tudják a szülőintézményből távozó
anyát a szoptatás fenntartásában
 Kiegészítő táplálás
 6 hónapos korban ül, nyalogatja a kanalat
(sweep a spoon)
 8 hónapos korban nyelv ügyessége révén
darabos ételt lenyel, rág
 9-12 hó manuális készség fejlődése révén
egyedül eszik, iszik
 Darabos ételeket 10 hónapos korig bevezetni
 Kiegészítő táplálás
• Glutén bevezetése: 4-12 hónapos kor között a
kizárólag szopó csecsemőknél is a coeliakia
prevenciója miatt, naponta fél vagy másnaponta
1 háztartási keksz adásával, vagy napi 2.5 g liszttel
habarni a főzeléket; fontos mellette szoptatni!
– Coeliakiás elsőfokú rokon esetén ezen
időintervallumon belül később, genetikai vizsgálat és
szerológia javasolt (utóbbi a glutén bevezetése után)
• A 4 hónapos kor előtt bevezetett, és a 2 éven
belül nagy mennyiségben adott glutén a coeliakia
rizikóját egyértelműen növeli
• D3 vitamin és K-vitamin pótlás
 Kiegészítő táplálás előnyei
 LCPUFA gazdag bevitele: látáséllesség javul
 Húsbevitel emelése: neurokognitív funkció
javulása (vashiány elkerülése)
 Mikrotápanyagok: (vas, cink) neurokognitív
funkció javulása
• De: a korai fokozott fehérjebevitel káros lehet
 Emelkedett inzulin és IGF-1 szekréció
 Megnövekedett sejtosztódás és felgyorsult sejtérés
 Fokozott növekedés, nagyobb izom,több zsírszövet
 Hajlam a túlsúlyra
 Veszély a későbbi életkorban bekövetkező elhízásra
 Kiegészítő táplálás 2.
• 6 hónapig kizárólagos szoptatás
• A reggeli és az esti szoptatás megmaradhat 12-24 hónap között
• Egyszerre csak egy ételt, kis mennyiségben, fokozatosan emelni az
adagot, 2-4 hét alatt váltsunk ki egy szoptatást, új ételek 3-5 nap
különbséggel
• 4-6 hónapos kortól gyümölcslé, gyümölcs (alma, őszibarack,
sárgadinnye, meggy, cseresznye, hámozott szilva, körte,
déligyümölcsök)
• Javasolt főzelék: burgonya, sárgarépa, sütőtök, cékla, saláta,
brokkoli, kelbimbó, zöldborsó, zöldbab, tök,
• kelkáposzta, karalábé, karfiol 8 (magas, nehezen emészthető
rosttartalom), száraz hüvelyesek 10 hónapos kortól hetente egyszer
• Fehérje-komplettálás sorrendje: máj, csirkehús, sertés, borjú,
marha, 10 hó után túró, sajt, tojás
• Főzelék után folyadékpótlás (víz, tea)
• 8-9. hónaptól a rágás elősegítése miatt puha zöldségdarab, kiflivég
adható (NE: cukorka, kukorica, dió, mogyoró, kemény, nyers
gyümölcs vagy zöldségdarab)
 Csecsemőtáplálás evidenciák
• Kívánatos cél: 6 hónapos korig kizárólagos szoptatás
• Megerősített evidencia: a kiegészítő táplálás 17 hetes
kornál nem korábbi, de 26 hetes kornál nem későbbi
bevezetése kívánatos
• Tudományosan nem igazolható, hogy a potenciális
allergének (hal, tojás) késleltetett bevezetése csökkenti
az allergia előfordulását
• A tehéntej alacsony vastartalma miatt nem
alkalmazható fő italforrásként 12 hó előtt
• Kerülni kell a glutén túl korai (4 hó előtt) és késői (7 hó
vagy utána) bevezetését. Fokozatos, szoptatás melletti
bevezetésével csökkenthető a coeliakia, az I. típusú
diabetes és a búzafehérje-allergia kockázata.
• Vegetáriánus étrend mellett kisdedek számára napi 500
ml anyatej vagy tejtermék biztosítása szükséges
• Vegan diéta csecsemőknél, kisgyermekeknél ellenjavallt
• Méz bevitele 12 hó után! (Clostridium botulinum)
 Tápszerek 1.
• Óriási piac, egyre korszerűbb tápszerek
• Cél az anyatej mutatóinak mennyiségi és minőségi
megközelítése
• Tápanyageloszlásuk egyenletes, a kazein jobban diszpergált,
a zsír finomabb eloszlású, könnyebben emészthető
• A tehéntej magas fehérjetartalmát csökkentik, magas
kazeintartalmát albuminra cserélik
• Dúsítják vassal, taurinnal, karnitinnel
• Bioaktív anyagokkal (pro- és prebiotikummal,
antioxidánsokkal /C-,E-,A-vitamin/, mikroelemekkel /jód,
szelén/) egészítik ki
• De: a tehéntej fajidegen fehérjét tartalmaz!
 Tápszerek 2.
 Koraszülött
 Anyatejpótló
 Elválasztó
 AR tápszerek
 HA tápszerek
 Extenzíven hidrolizált tápszerek
 Aminosav alapú tápszerek
 Szójaalapú tápszerek
 Laktózmentes tápszerek
 Babatejek
 Tápszerek 3.
Anyatejpótló tápszerek
17 hét előtt - ha a csecsemő szomatikus
fejlődése anyatejes táplálás mellett nem
kielégítő

 6 hónapos kor előtt, ha a kiegészítő táplálás

mellett nincs megfelelő mennyiségű anyatej
 Tápszerek 4.
Elválasztó tápszerek:
6 hónapos kor felett
Antireflux tápszerek:
anyatej hiánya esetén bukós csecsemőknél
Részlegesen hydrolizált tápszerek:
anamnézisben allergia, atópia (1 éves korig)
Babatejek:
1 éves kor felett 3 éves korig
 Tápszerek 5.
Extenzíven hidrolizált tápszerek:
Táplálékallergia esetén születéstől, ha nincs
elegendő anyatej
Aminosav alapú tápszerek:
összetett táplálékallergia esetén (Neocate)
Szója alapú tápszerek:
6 hónapos kor felett
Laktóz mentes tápszer:
tejcukor felszívódási zavar esetén
 Elégtelen gyarapodás csecsemő- és
gyermekkorban
Elégtelen fehérje- és energiabevitel (PEM, PCM)
• Primer forma:
– Minőségileg, és/vagy
mennyiségileg nem megfelelő
táplálkozás
• Secunder forma:
– Kóros állapotok
következménye
• Gátolják a táplálék bevitelét,
hasznosítását
– Felszívódási zavarok
• Fokozzák az energia-vesztést
vagy igényt
– Recidiváló és krónikus
infectiok
– Krónikus szervi betegségek
– Anyagcserezavarok
– Fejlődési rendellenességek
• Akut forma:
– A test hosszához viszonyított
testtömeg csökkenése a
zsírszövet, és a
zsírszövetmentes testtömeg
csökkenésével
• Krónikus forma:
– A testhossz elmaradása a
kifejezettebb
• Krónikus és akut forma
együttese:
– Életkorhoz viszonyított
testmagasság és a
testmagassághoz viszonyított
testsúly együttes csökkenése
 Gyermekkori sajátosságok
• Nagyobb a ttkg-ra számított energiaigény
• Kisebbek a tartalékok
• A gyermek agya a basalis energia 60%-át használja fel,
a felnőtté 20%-ot
• A zsírszövet koraszülöttekben 1-2%, érett újszülöttben
12-16%, 1 éves korban a testsúly 20-25%-a
• Fehérjeraktár születéskor 11-12%, 10 éves korban 15-
18%
• A szénhidráttartalom kis mennyiségű és állandó
• A folyadéktartalom születéskor a testsúly 75%-a,
felnőttkorra 55-64%
 PEM-hez vezető táplálási hibák
• Hypoproteinaemiás, oedemás malnutritio:
kwashiorkor
– Elégtelen mennyiségű vagy minőségű
fehérjebevitel
– Egyoldalú szénhidrátdús étrend (lisztártalom)
• Tejártalom:
– Túlzott és hosszan tartó fehérjedús,
szénhidrátkiegészítés nélküli étrend
• Kemény, rothadásos széklet, zsírban oldódó vitaminok
felszívódási zavara, koncentrált vizelet
 In utero kialakult PEM
• Proportionalt SGA
– Anya hossznövekedésbeli elmaradása és
súlyfejlődési elmaradása
– Anya terhesség előtti tápláltsága
• Disproportionalt SGA
– Terhesség második felében fellépő étkezési hiba
 Tápláltsági állapot
• A klinikai súlyosságot az egészséges, eutrophiás
„hossztárs”-hoz viszonyítjuk
• Fogyási százalék: testmagassághoz viszonyított, várt
testsúly elmaradásának mértéke
• Eutrophia: egészséges tápláltság
• Dystrophia: minden kóros forma
– Hypotrophia (fogyási százalék 10-20)
– Atrophia (fogyási százalék 20-30)
– Dekompozíció (fogyási százalék >30)
– Kwashiorkor (oedemával járó forma)
 Oedema nélküli malnutritio
• Csecsemőkorban
– A fehérje és energiabevitel inadekvát, de arányaiban megfelelő
• Atrophia: (20-30%)
– Testsúlyelmaradás, hossznövekedésbeli elmaradás
– Eltűnnek a zsírpárnák
– Ráncos, rugalmatlan bőr, rossz turgor,
– Izomzat, parenchymás szervek sorvadása
• Decompositio (>30%)
– Csont-bőr küllem
– Bichat párna is eltűnik, az arc beesetté válik, riadt arckifejezés
– Bradycardia, szívdilatatio,
– Hypothermia, hypoglycaemia
– Légzésleállás, halál
 Oedemás malnutritio (kwashiorkor)
• Idősebb csecsemők, kisdedek
• Kifejezett fehérjehiányos táplálkozás
• Infectio hatására bekövetkezett katabolikus stressz
• A fokozott szénhidrátbevitel miatt az energiabevitel
megfelelő
• A fehérjehiány miatt az ECF expandál, oedema alakul ki
• Az oedema miatt a beteg kövérnek látszik
• A bőr sápadt, hyperkeratoticus, hyperpigmentált
• Foltos bőrlaesiok, hámlás, ulceratio
• A haj törékeny, száraz, ritka, könnyen kihúzható, discoloralt
• Hepatomegalia, zsíros degeneráció
 Kevert forma
• Inadekvát energiabevitel
• Csökkent fehérje-energia arány
• Másodlagos infectiok
• Tünetek:
– Oedema
– Jelentős testsúlydeficit
– Hossznövekedés-elmaradás
– Mérsékelt haj- és bőrtünet
– Kismértékű májnagyobbodás, mérsékelt zsíros
infiltratio
 Terápia
• Fehérje, energia-pótlás
• Folyadék-elektrolit háztartás rendezése
• Vitaminok, nyomelemek pótlása
• Anaemia esetén vaskezelés, sz.e. transfusio
• Infectio, septicus állapot esetén antibiotikum