 A kisgyermekek táplálása

 „Az vagy, amit megeszel”

 2014.

Táplálkozással összefüggő hasznos alapfogalmak:

Táplálkozás:

Biológiai alapfogalom. Az életműködések fenntartásához szükséges ételeket a táplálkozás során

vesszük fel, vagyis a szervezetbe juttatjuk az anyagcseréhez szükséges anyagokat.

Élelem:

Az étkezés céljára felhasználható anyagok összessége.

Élelmiszer:

Az élelmiszerekről szóló 1995.évi XC.tv. 2 §-ának meghatározása szerint: élelmiszer minden olyan
növényi, állati – beleértve a mikroorganizmusokat is – vagy ásványi eredetű anyag, amely változatlan,
előkészített vagy feldolgozott állapotban emberi fogyasztásra alkalmas.

Nyers élelmiszer:

Minden olyan élelmiszer, amely eredeti állapotának lényeges megváltoztatása nélkül alkalmas a
fogyasztásra.

Feldolgozott élelmiszer:

Minden olyan élelmiszer, amelyet az élelmiszer- nyersanyag eredeti állapotát lényegesen

megváltoztató előállítási műveletekkel hoztak fogyasztásra kész állapotba.

Tápszer:

Meghatározott célra, szigorú előírás szerint előállított (pl. csecsemők számára gyárilag készülő)
élelem.

Étel:

Élelmiszerekből készül, konyhatechnikai eljárásokkal. Egy étkezés több fogásból is állhat pl.: leves,
hús, köret, tészta, gyümölcs.

 Tápanyagok:

A fehérjék, szénhidrátok, zsírok, vitaminok, ásványi anyagok és a víz.

Táplálékainkat számos értékjelzővel jellemezhetjük. Fontosabb értékjelzők : tápérték, biológiai érték,

élvezeti érték, emészthetőség és telítő érték.

Tápérték:

A táplálékok tápanyag tartalmától függő tulajdonsága.

Emészthetőség:

Azt jelzi, mennyire alkalmas az étel a szervezetben történő feldolgozásra és hasznosulásra.

A táplálék biológiai értéke:

Az szabja meg, hogy milyen mennyiségben és arányban tartalmazzák a szervezet életműködéséhez

nélkülözhetetlen tápanyagokat (bizonyos aminósavakat, zsírsavakat, vitaminokat, ásványi anyagokat)
Ezeket védőtápanyagoknak is nevezzük, mert bizonyos betegségektől védik a szervezetet. A zsírok és
szénhidrátok elsősorban mint energia szolgáltató tápanyagok, a fehérjék, mint testépítő tápanyagok
jelentősek, Az ásványi anyagok, a vitaminok és a víz a szervezet szabályozásában résztvevő anyagok,
tehát az életműködés nélkülözhetetlen tényezői.

Az ételek élvezeti értéke

Az érzékszervi benyomások: az íz, az illat ( a kettő együtt aroma), a szín, a hőmérséklet stb. alapján
alakul ki. Az érzékszerveinkre gyakorolt együttes hatás az étel zamata.

Az ételek laktató- vagy telítő értéke

Az étel gyomorban maradásának időtartamával arányos.

Mindazokat a folyamatokat, amelyekkel a szervezet a táplálékot hasznosítja, a táplálkozás – élettan

vizsgálja.

A vizsgálati eredmények alapján tanít a helyes táplálkozásra a táplálkozástudomány vagyis a

táplálkozástan.

A táplálkozástannal szoros kapcsolatban van az élelmezéstudomány. Az élelmezéstudomány feladata

azon tevékenységek kidolgozása, amelyek eredményeképpen az étel fogyasztásra kerül.

Az élelmezés bonyolult társadalmi tevékenység, amely a termelés, az elosztás és az elkészítés

problémáit oldja meg.

A korszerű táplálkozási ismeretek hiánya és a helytelen táplálkozási szokások gyakran kedvezőtlenül

befolyásolják a táplálkozást. Az élelmezési szokások gazdasági-társadalmi okokra is visszavezethetők.

A dietetika az élelmezéstudománynak a gyógyélelmezéssel foglakozó ága. A beteg ember részére

megfelelő konyhatechnikával készített ételek összefoglaló neve: diéta. A diéta görög eredetű szó,
eredetileg étrendet, ápolást, betegellátást jelent. Ma a gyógyélelmezést jelöljük ezzel a szóval.

A diéta nem csökkentett értékű táplálkozást jelent, sőt a diétának gyakran nagyobb biológiai és
tápértékű ételeket kell tartalmaznia, mint az egészséges ember étrendjének.

A pozitív dietetikai szemlélet azt kutatja, melyek azok a tápanyagok, amelyekre a betegnek gyorsabb
gyógyulása érdekében szüksége van.

A teljes nyugalomban lévő szervezet számára is szükség van energiára, mert a szív, a tüdő, az agy, a
vese stb. nyugalomban is fogyaszt energiát és bizonyos mennyiségű hőenergia szükséges ahhoz, hogy
a szervezet a külső hőmérséklettől függetlenül megtartsa saját hőmérsékletét. Az energiát a
táplálékunkból nyerjük. A nyugalomban lévő szervezet energia szükségletét nevezzük
alapanyagcserének (pontosabban a szervezet energia szükséglete 20 ˚C-os hőmérsékleten, 12 órával
az utolsó étkezés után)

Energiaszükséglet: az a táplálékkal felvett energia mennyiség, ami állandó testtömeg és

testösszetétel mellett fedezi a szervezet energia felhasználó folyamatainak és fizikai aktivitásának
energia szükségletét.

A szervezet energiaforgalma az energiafelvételi és leadási folyamatok révén alakul ki. A szervezet

által felvett energia fedezi a szervezetben zajló folyamatok energia igényét. A testépítő ill az energia
felhasználó folyamatok energia igényén felüli hányad vagy elraktározódik, vagy energia leadási
folyamatok révén távozik a szervezetből. Azokban az élettani állapotokban amelyikben az energia
felvétele kevesebb, mint az aktuális energia igénye, a hiányt az energia raktárak tartaléka fedezi,
ilyenkor a testtömeg csökken.

A tápanyagok energia tartalmát a tápanyagok égéshőjével jellemezhetjük. Ha bármely tápanyag a

szervezetben ég el kivéve a fehérje ugyanannyi energia szabadul fel, mintha azt nyílt lángon égetnénk
el.

A táplálékok égési hőjét úgy határozták meg, hogy azokat úgynevezett kaloriméterekben égették el:

1 gramm zsír elégetésekor 9,3 kcal

1 gramm szénhidrát elégetésekor 4,1 kcal

1 gramm fehérje elégetésekor 5,6 kcal

hőmennyiség szabadul fel.

A szervezetben végbemenő termodinamikai folyamatok leírásához mértékegységként korábban a

kalória (cal), 1980 óta Joule (J) fogalmát használjuk.

1 cal = 4, 184 J

Valamely szerves vegyület energiatartalmának azt a részét, amely a szervezetben hővé alakulhat át,
az illető vegyület élettani haszonértékének nevezzük. A zsírok és szénhidrátok a szervezetben is
tökéletesen elégnek szén-dioxiddá és vízzé, élettani haszonértékük megfelel a kaloriméterben mért
értéküknek. A fehérje égéstermékeként a szervezetben a szén-dioxidon és vízen kívül olyan
vegyületek is keletkeznek, amelyek még jelentős kémiai energiát tartalmaznak. Ezek a széklettel és
vizelettel kiürülnek, ezért a fehérjék élettani haszonértéke kisebb, mint az égéshője. Így a
szervezetben 1 gramm fehérje elégetésekor 17 KJ azaz 4,1 kcal energia képződik.

Az alapanyagcsere energia igénye a korral változik, az életkor előre haladtával csökken, míg egy
újszülött 252 kJ az igénye kilogrammonként addig a felnőtté 100,8 kJ.

A mozgásra, izommunkára nagyon sok energiát igényel a szervezet, mely igénybevétel a mozgások
számától és intenzitásától függ. A mozgás szempontjából a csecsemők között is nagy különbségek
vannak. A legnagyobb energiára a fehérjék elégetésére van szükség, de ebben a korban a fehérjék
nagy része nem ég el, hanem beépül a szervezetbe. Ebben a korban a növekedés is igen nagy ütemű,
ekkor jelentős mennyiségű energiát használ fel a szervezet. A gyermekek felhasznált
energiamennyisége naponta változik.
A légzés, az izomtónus, az emésztés, a kiválasztás nem egyforma minden csecsemőnél, de
ugyanannál a csecsemőnél sem egyforma mindennap. Hidegben a testhőmérséklet fenntartása,
melegben a párologtatás emeli az alapanyagcsere értékét. Nagyban függ az energia igény a mozgás
mértékétől, a növekedés ütemétől és a táplálék összetételétől. Ezért az energia igényüket pontosan
meghatározni nem tudjuk, hozzávetőlegesen szoktuk megadni, hogy hány kJ tartalmazzon a
csecsemő napi tápláléka. Mivel a csecsemők testtömegét ismerjük, helyesebb, ha az egy
testtömegkilogramra határozzuk meg az energia szükségletét.

Azt az energia értéket, amely a testtömeg 1 kg-jára jut naponta, energiakvóciensnek (EQ)
nevezzük.

Az energiakvóciens kívánatos értéke az életkorral változik.

0 – 2 hónapos korban az EQ = 504 – 420 kJ

3 – 5 hónapos korban az EQ = 462 – 378 kJ

6 – 11 hónapos korban az EQ = 420 – 336 kJ

Ha a csecsemők nem kapják meg vagy nem fogyasztják el a szükséges táplálék mennyiséget
tömeggyarapodásuk megáll.

Azt az energiamennyiséget, amelynek elfogyasztásával a csecsemő megtartja tömegét, de nem

gyarapszik fenntartási energiának nevezzük. Ennek értéke csecsemő korban 294 kJ/kg.

A csecsemő természetes táplálásánál nem szoktunk ha az anyának van elég teje energiakvócienst
számolni. Ha nincs elég teje akkor, vagy a csecsemő nem jól szopik és tömeggyarapodása nem
kielégítő akkor próbaszopás útján tájékozódunk. Próbaszopáskor megállapítjuk a szopás mennyiségét
ezt megszorozzuk a szopások számával és a női tej energia értékével és elosztjuk a csecsemő
teststömeg-kilogrammjaival megkapjuk az energiakvócienst.

Mesterségesen táplált csecsemők energia-kvóciensét úgy számoljuk ki, az egyes étkezések során
elfogyasztott tápszerek energiaértékének összegét osztjuk a testtömeg-kilogrammal. Ha egy - egy
nap többet vagy kevesebbet eszik a csecsemő nem foglalkozunk vele, de ha tartósan eltér a
szükséges energia mennyiségtől és még panasz is társul hozzá akkor fejlődés elmaradásról vagy
túlfejlődésről beszélünk és erre fel kell hívni az orvos figyelmét.

A csecsemők a szükséges táplálék mennyiségtől többet is el tudnak fogyasztani anélkül, hogy ez

valamilyen káros következménnyel járna. Ezt a képességüket tápláléktolerenciának nevezzük
(tápláléktűrő képesség).

Ezzel a szülők nagyon gyakran visszaélnek és túltáplálják csecsemőjüket.

Bizonyos esetekben pl. koraszülötteknél, betegségben vagy nagy melegben a tolerancia beszűkül,
ilyenkor helyes, ha csak a fenntartási energia szükségletet biztosítjuk, mert ellenkező esetben
táplálkozási paradox reakció lép fel.

A táplálkozási paradox reakció azt jelenti, hogy bár a táplálék mennyiségét emeljük, a csecsemő
testtömege emelkedés helyett csökken.
A szervezett energia szükségletét az alábbi tényezők befolyásolják:

- Életkor

- Nem

- Hőmérséklet

- A fizikai munka intenzitása

- A tápláltsági állapot.

Életkor:

Az életkor előre haladtával fokozatosan csökken, míg a csecsemő átlagosan 100 kcal/testtömegkg
addig a felnőttkorban 40 kcal. Azaz egy 70 kg-os testtömegű ember napi energia szükséglete 70x40=
2800kcal.

Nem:

A nők energia szükséglete minntegy 5-10 %-al kisebb, mint a férfiaké. Terhesség vagy szoptatásnál
viszont 20-30 %-al is emelkedhet.

Hőmérséklet:

Hideg hatására fokozódik, melegben csökken a szervezet energia igénye.

Fizikai terhelés:

A szervezet energiaszükségletét leginkább a fizikai erőkifejtés (munka, sport stb. ) befolyásolja.

Tápláltsági állapot:

A túlzott mértékű energia bevitel elhízáshoz vezet, mely számos betegség alapját képezi.
Energiahiányos tápláltság esetén viszont éhezésről beszélünk, mely a testtömeg csökkenésében és
egyes szervek kóros elváltozásában nyilvánul meg.

 Az egészségügyi világszervezet által javasolt napi energia bevitel

 Az energia és tápanyag ellátás zavarainak kialakulására hat lehetőség van:

- Fokozott táplálék felvétel (túltáplálás

- Csökkent táplálékfelvétel (éhezés)

- Fokozott energia felhasználás (alapanyagcsere fokozódás)

- Csökkent energia felhasználás (alapanyagcsere csökkenés)

- Zavart hőleadés

- Az energiatermelés ritmusának anomáliája.

Ezek valójában kombináltan jelennek meg, rendszerint két kórkép formájában, az elhízással és a
lesoványodással kell számolni.

A tápláltsági állapot meghatározása

Annak megítélésére, hogy energiafelvételünket emeljük, vagy csökkentsük könnyen alkalmazható

módszer a testtömeg index vagy a relatív testtömeg kiszámítása.

A testtömegindexet megkapjuk, ha a kilogrammban kifejezett testtömeget osztjuk a méterben

megadott testmagasság négyzetével.

Testtömegindex= testtömeg (kg)/ magasság (m2)

Ha a hányados férfiaknál 20-25 közé, nőknél 19-24 közé esik akkor a testtömeg a normális értéknek
felel meg. 25- 27 között túlsúlyos, 27 – 30 között enyhe, 30- 40 között közepes, 40 felett kóros
elhízásról beszélünk.

A relatív testtömeg kiszámításához ismerni kell az optimális vagy ideális testtömeget, amihez
a sajátunkat viszonyítjuk.

A relatív testtömeget kiszámíthatjuk, ha mért testtömeget elosztjuk a kívánatossal és

szorozzuk százzal.

Az optimális érték 100%. Elhízás esetén a relatív testtömeg meghaladja a 140%-ot. Soványság esetén
100 % alatt van.

Az étrendet úgy kell összeállítani, hogy a testtömeg minél inkább megközelítse az optimális értéket,
és ezáltal csökkenjenek a túlzott energia felvétel következtében jelentkező betegségek kockázati
tényezői.

 A felnőttek ideális testtömege

A csecsemők optimális fejlődéséhez nemcsak az energia szükségletet kell biztosítani. Nem mindegy,
hogy a szükséges energiát milyen tápanyagok fedezik. Az anyagcsere csak akkor tartható
egyensúlyban, ha fehérjéből, szénhidrátból és zsírból egy bizonyos minimális mennyiséget tartalmaz
a táplálék. Bármelyik tápanyag teljes hiánya az anyagcsere felborulásához vezet.

Az egyes tápanyagok optimális aránya nem azonos anyatejes és mesterséges táplálás esetén.

Az összes energia megoszlása

Az egészséges táplálás szempontjából a következő hatféle táplálék összetevő fontos:

 Fehérjék

 Zsírok

 Szénhidrátok

 vitaminok,

 ásványi anyagok
  Víz

 rostok

Fehérjék:

 Elsősorban testépítő anyagok, enzimek,vitaminok, hormonok, immunanyagok keletkezéséhez

nélkülözhetetlenek, transzportfunkciókat látnak el.

 Fehérjeforrásaink két fő csoportra oszthatók: állati és növényi eredetűre.

 Az állati fehérjék teljes értékű vagy komplett fehérjék, mert tartalmazzák az un. essenciális
aminosavakat. A növényi fehérjét komplettálni kell. A komplettálás egy étkezésen belül kell,
hogy megtörténjen.

 Az állati és növényi fehérje ideális aránya az élet során változik.

 Csecsemőkorban 3:1

 Kisgyermekkorban 2:1

 Iskoláskorban 1:1

 Felnőttkorban 2:1

 A fehérjeszükséglet csecsemőkorban 2-2,5 g/kg, a kis súlyú és koraszülötteké 3g/kg/nap

 A fehérje hiányos táplálás esetén, ill. komplett és inkomplett fehérjék nem megfelelő aránya
esetén rövid idő múlva megáll a testtömeg-gyarapodás, ezt követi a hosszfejlődés megállása.
Csökken az ellenanyagok mennyisége, ezért betegségekkel szemben kevésbé lesz ellenálló.

 Csökken a plazmaproteinszint, ezért oedemák léphetnek fel, később anaemia jelentkezik,

majd sorvadni kezdenek az izmok.

 A fehérjebevitelt naponta kell megvalósítani, mert a szervezet a fehérjét nem raktározza, a

feleslegben bevittből zsírt képez.

 Állati eredetű fo fehérjeforrásaink: tej, tojás, sajt, túró, máj, halak, szárnyasok, sertés-, borjú-
, marhahús.

 Növényi eredetű fehérjeforrások: hüvelyesek,gombafélék, burgonya, rizs.

Zsírok:

 Más néven lipidek. A fehérjékhez hasonlóan vannak állati és növényi eredetűek. Itt a növényi
eredetűek az értékesebbek a nagyobb telítettlen zsírsavtartalmuk miatt. Könnyebben
emészthetőek, érelmeszesedés ellen profilaktikusak, kevésbé hizlalnak.

 A zsírok elsősorban energia forrásként jöhetnek számításba, de szerepet játszanak az étvágy

szabályozásában és nélkülözhetetlenek a zsírban oldódó vitaminok szállításában.
  Előnyös előfordulások, napraforgó, olívaolaj, kókuszolaj, margarin, állati eredetűként a vaj.
Napi szükséglet 3-4g/kg.

Szénhidrátok

A Földön a legolcsóbb és legkönnyebben előállítható táplálék és a legelterjedtebben is fogyasztják. A

Föld bizonyos részein ezek a fő élelmíszerek. pl. Távol-keleten a rizs, Közép-Amerikában a kukorica.
Elsődleges feladatuk az energia biztosítás, de szükségesek az agy éréséhez, a normális bélflóra
kialakulásához és a kötőszövet részét képezik. Befolyásolják a kalcium anyagcserét.

A napi szükséglet 12-14 g/kg Hiányukat a csecsemők rosszul tűrik, ezért még dyspepsia esetén is
helytelen a megvonásuk. Csecsemőkorban gyakori lehet a hypoglikémia hajlam, mert kicsi a
raktárkapacitás, gyakoriak a vegetatív idegrendszer kilengése, és gyakoriak a depót fogyasztó
betegségek.

A szénhidrátokat tartalmazó tápanyagok vagy egyszerű cukrokat(gyümölcs, méz) vagy keményítőt

tartalmaznak (gabonafélék, kenyér, rizs, burgonya, kukorica, borsó).

Az egyszerű cukrok: glukóz, dextróz, fruktóz, galaktóz, felszívódásuk előtt nem igényelnek emésztést.
A glukóz a természetben mint szőlőcukor fordul elő, ill. a kukoricaszirupban is található. A fruktóz a
méz és a gyümölcsök édesítő anyaga, a galaktóz a tejcukor alkotórésze.

Az összetett cukrok közül szacharóz található a répában , a cukornádban, az ananászban, laktóz a

tejben, maltóz a csíráztatott vagy hajtatott gabonában.

A sok monoszacharidegységet tartalmazó poliszacharidok nem édesek, és nem mindegyik

emészthető (pl. cellulóz, pektin).Nagy poliszacharidtartalmúak a gabonafélék és a hüvelyesek.

A szénhidrát bevitel megfelelő forrásai: a friss gyümölcsök, a zöld és hüvelyes főzelékek, valamint a
keményítő (kenyér, tésztaféléf, burgonya, rizs). Ez utóbbiak előnyei: teltség érzetét keltik, lassan
emészthetők, így órákon át biztosítanak energiát, és a rendszeres székürítéshez szolgáltatnak
salakanyagot.

Vitaminok

Vitálisak, azaz az élethez nélkülözhetetlenek. Funkciójuk sokoldalú, biokémiai integritást biztosítanak.

A zsírban oldódó vitaminokat (D,E,K,A) a szervezet raktározza, ezért figyelni kell a pontos bevitelre.A
vízben oldódó vitaminokat C-vitamin család és B-vitamin komplex nem raktározódik, így
túladagolásuktól nem kell tartani, annál is inkább, mert főzés közben nagy részük tönkre megy.

Vitaminforrás:

A- vitamin: állati zsírok, máj, csukamájolaj, tojás,

tejtermékek. Elő anyaga a karotin.

D-vitamin: halmájolaj, tojássárga. A bőrben ultraibolya sugárzás hatására keletkezik provitaminjából.

E vitamin: borjúmáj, tej, melasz, múzacsira, leveles főzelékek.

K- vitamin: leveles zöldségek,sertésmáj, halmájolaj. A bélflóra szintetizálja.

C- vitamin: a citrusfélékben található (narancs, citrom, grépfuit), további forrásai: banán, ribizli,
görögdinnye, főzelékek.

B-vitamin: teljes gabona, sörélesztő, máj, belső szervek, dió, élesztő.

A helyesen táplált csecsemő milyen vitamin pótlást igényel?

C-vitamint télen és akkut betegségek idején.

A vitamint mesterséges táplálásnál.

K-vitamint újszülött korban

Polivitamin - készítményeket betegség utáni helyreálláshoz..

D-vitamint a táplálástól függően 400-800 E-et naponta.

A többi vitamin szükségletét a helyesen vezetett táplálás fedezi.

Ásványi anyagok

 Számos feladatuk van. Szabályozzák a tápanyag hasznosulást, befolyásolják a szövetépítést és

regenerálást, segítik az idegi szabályozást és az izomműködést.

 Nagyobb mennyiségben találhatóak a szervezetben kalcium, foszfor, magnézium, nátrium,

kálium, nyomelemként vas, jód, réz, cink szelén. A szükséglet kielégítése többnyire nem okoz
gondot, kivételt képez csecsemőkorban a vas, ill. jódhiányos vidéken a jód, továbbá
helyenként a fluor beviteléről kell gondoskodni.

 A csecsemő és kisgyermek ásványi anyag szükségletét legegyszerűbben tej, tojás, hús, máj, és
főzelék adásával tudjuk fedezni.

Víz

A szervezet számára nélkülözhetetlen. Anyagok sorában az oxigén után a második helyen áll. A
csecsemők szervezetének 70-75 %-a víz, a felnőtteké csak 50-60 %.

Testanyag, továbbá az anyagcsere folyamatok nélkülözhetetlen közege, a hőszabályozás fontos

tényezője. A folyadékszükséglet csecsemőkorban általában 150ml/kg/nap. Felnőttkorban 40-50
ml/kg/nap.

Rostanyagok

Újabban kerültek az orvosi érdeklődés előterébe. Megfelelő vastagbélműködéshez bizonyos

mennyiségű, emésztőenzimek által nem hasznosuló cellulózra van szükség. (teljes kiőrlésű gabonák,
rizs). A fiziológiás rendszeres székletürítés biztosítása mellett profilaktikus szerepet tulajdonítanak a
rostoknak a vastagbélrák kialakulásával kapcsolatban.

Emésztési folyamatok

Emésztés a szájban
A tápcsatorna kezdeti része a szájüreg, az ajaktól a torokszorosig terjed. Magában foglalja az
ételekfelaprítására szolgáló fogakat és a rágásban , nyelésben, a táplálék irányításában szerepet
játszó nyelvet. A nyálkahártyában elhelyezkedő ízlelőbimbók működése révén a nyelv érzékszervként
is funkcionál.

Ízérzés

Az édes ízt a nyelv hegyén található gomba és fonal alakú ízlelőszemölcsökön lévő ízlelőbimbókkal
érzékeljük, a sós és savanyú ízek érzékelése a nyelv két oldalán elhelyezkedő ízlelőbimbók, a keserű íz
érzékelése pedig a nyelvgyökön található, körülárkolt szemölcsök ízérző idegvégződései révén
történik.

Nyálmirigyek

Három pár nagy nyátmirigyet találunk a szájüreg környékén. A fültőmirigy a savós nyálat szállítja a
szájüregbe. Az állkapocs alatti mirigy savós és nyálkás nyálat termel, míg a nyelv alatti mirigy a
nyálkás nyálat üríti a szájüreg nyelvalatti részébe.

A szájban a táplálék a nyállal keveredik. A nyál összetétele és mennyisége nagymértékben függ a

táplálék konzisztenciájától. Száraz étel rágásakor több és nagy víztartalmú nyál képződik, folyékony
ételhez kevesebb.

A táplálék összetétele nemcsak a nyál mennyiségét, de enzimtartalmát is befolyásolja. A nyál két

keményítőbontó enzimet tartalmaz, a ptialint és a maltázt. A ptialin a keményítőt bontja maltózra, a
maltóz két glukózra való hasítását a maltáz végzi.

A megrágott és a nyállal keveredett táplálék a nyelés révén a garaton és a nyelőcsövön át jut a

tápcsatorna középső szakaszába a gyomorba majd a vékonybélbe.

Az újszülött és fiatal csecsemőkorban veleszületett reflextevékenység indítja el a nyálképződést. Ha a

csecsemő számára örömet okoz a táplálás, már a második hónap végére kialakul az erre épülő
feltételes reflex , a csecsemő nyálelválasztása már az etetési előkészületek láttán megindul. Az
újszülött nyála savanyú vegyhatású,csak a második, harmadik hét folyamán válik lúgossá. A nyál
mennyisége aszerint változik, hogyan tápláljuk a csecsemőt. A szopás igen igen erős nyálképződéssel
jár, a mesterséges táplálás alig. Ez is közrejátszhat abban, hogy a természetesen táplált csecsemő
emésztése jobb.

Emésztés a gyomorban

A nyelőcső és a gyomor találkozásánál találjuk a gyomorszájat (cardia). A gyomor és a vékonybél

találkozását gyomorkapunak (pylorus) nevezzük. A gyomron megkülönböztetjük a kis és a nagy
görbületet. A gyomor felső vak vége a gyomorfenék. Az ettől lefelé eső területet gyomortestnek
nevezzük. A gyomor falában kétféle sejt található: fősejtek, fedősejtek. A fősejtek a pepsint, a
fedősejtek a sósavat választják el. A gyomor mozgásai a gyomortartalmat egyrészről a pylorus felé
továbbítják, másrészt összekeverik. A gyomorban elhelyezkedő, majd gyomormozgások által
összekevert táplálék a gyomornedv hatására tovább emésztődik.

A gyomornedv legfontosabb feladata a fehérje emésztés, ami a pepsin és a sósav együttes hatására
megy végbe. A fehérjékből peptonok képződnek, ezért a folyamatot peptonizálásnak nevezzük.
A gyomor emésztés folyamán különleges átalakuláson megy keresztül a tejfehérje a kazein. A tej
igenkönnyen megalvad, a levegő baktériumai a tejben elszaporodnak, a tejcukrot tejsavvá erjesztik, s
ettől a tej megsavanyodik. A tej fehérjéje már gyenge organikus savak hatására is kicsapódik. A
csecsemők gyomrában egy kimozin nevű oltóanyag található. E gyomoroltó hatására a kazein
oldhatatlan parakazeinné alakul át, és pelyhek formájában kicsapódik, így könnyen emészthető. A tej
megalvadás nélkül, folyadékként gyorsan , emésztetlenül távozna a gyomorból.

A zsír emésztése a fehérjékével párhuzamosan történik, mert a zsírcseppeket kazein túró veszi körül.
Kismértékű zsíremésztés már a gyomorban beindul a gyomorlipáz hatására. A gyomor ürülését a
fehérjék bontása is lassítja vagy gyorsítja. A fehérje mennél lassabban bontható annál lassabban ürül.
Ezzel magyarázható, hogy a tehéntej lassabban ürül, mint az anyatej, mert a tehéntejben több a
kazein. A gyomor ürülésében bizonyos reflexeknek is szerepük van, melyek a szopás
mechanizmusához kötött. Tehát nemcsak a tehéntej emésztődik lassabban, hanem a lefejt női tej is
ami nem szopás útján kerül a gyomorba.

Emésztés a vékonybélben

A gyomorból a vékonybélbe került táplálék tovább emésztődik az újabb emésztőnedvek hatására, a

hasnyál, az epe, és a bélnedv hatására. A vékonybél a tápcsatornának mintegy 1,5 méter hosszú
szakasza, amely pylorustól a vakbélig terjed.

Felső szakasza a patkó bél a duodénum. A középső szakasza az éhbél a jejunum, az utolsó a
leghosszabb szakasza a csípőbél az ileum.

Hasnyál: a hasnyálmirigy (pankreás) termeli- A zsirok, szénhidrátok, fehérjék emésztéséhez szükséges

enzimeket tartalmazza. A hasnyál összetétele a táplálék összetételétől függ.

A szénhidrátban gazdag táplálék hatására a szénhidrátot emésztő enzimek termelődnek fokozott

mértékben, nagy zsírtartalmú ételek hatására a zsírt bontólipázból termelődik több. Epe jelenlétében
a hatás többszörösére fokozódik, mert az epesavas sók aktiválják a lipázt.

Bélnedv számos emésztő enzimet tartalmaz. Enzimei a peptideket (fehérjék erre és aminósavakra
bomlanak), szénhidrátokat bontják alkotóelemeire és teszik alkalmassá a felszívódásra. Az elemi
részeire hasadt tápanyagok a vékonybél lumenéből 95-98 %-ban felszívódnak és kerülnek be a
vérkeingésbe és jutnak el a sejtekig.

Fiatal csecsemők emésztése során a fehérjék kis része egyáltalán nem vagy nem tökéletesen bomlik
le, és a kevésbé lebomlott fehérje kerül a keringésbe. Ezzel magyarázható a gyakori csecsemőkori
étkezéssel kapcsolatos allergia. A zsírbontó pankrealipáz gyengébben működik a csecsemőkor első
negyedében , ezért a zsírosabb tápszerek gyakran okoznak hasmenést. Később a csecsemők és
gyermekek is olyan jól tudják bontani a zsírokat, mint a felnőttek. A poliszacharidok emésztése
fokozatosan alakul ki a csecsemőkorban, csak az első év végére lesz teljes ez a funkció, ezért nem jó
keményítő tartalmú táplálékot adnunk a csecsemőnek, mert nem tudja lebontani. Azonban mégi
szoktunk liszteket használni, segítik a fehérje emésztést, gátolják az erjedést és ballasztanyagként
segítik a bélmozgást.

Élettani folyamatok a tápcsatorna alsó szakaszában

A vastagbélben a víz felszívódása következtében a pépes béltartalom 30-50 %-ig besűrűsödik. Az
ember vastagbelében a meg nem emésztett tápanyagok sorsa az erjedés és a rothadás útján
végbemenő lebomlás. E folyamatokban fontos szerepe van a vastagbél gazdag bélflórájának. A
vastagbél bélflórája a B- vitamincsoport több tagját, köztük a B12-t és a K-vitamint képes felépíteni.

A vastagbél perisztaltikus összehúzódások révén továbbitja a salakanyagot. Megfelelő működéséhez

az ürteret kitöltő salakanyagra van szükség. Hiányában székrekedés, vastagbélbeli nyomásfokozódás
következik be, melynek következménye a vastagbél kiboltosodása.

Ez századunk egyik civilizációs betegsége. Ha az epesavak panganak a vastagbélben, bakteriális

emésztés hatására másodlagos epesavakká alakulnak amelyek elősegítik a vastagbélben a
gyulladásos folyamatokat, a fekély- és daganatképződést.

A nagy telítő hatású élelmi rostok a bélfalra gyakorolt nyomás révén fokozzák a perisztaltikát, s a
tranzitidő lerövidítésével is kifejtik prevenciós hatásukat.

A csecsemők bél-baktérium flórája jelentősen eltér a felnőttekétől. Születés után a steril béltartalom
különböző baktériumokkal népesül be. A vékonybél felső része a gyomorsav és a bél baktericid
hatására csiraszegény marad.

A vékonybél alsó részében és a vastagbélben állandó összetételű baktérium flóra alakul ki.

Az anyatejjel táplált csecsemő bélflórája bifidusflóra, melyben túlnyomó rész B.bifidus és B.

acidophilus található. Kisebb számban található coli, enterococcus és esetleg más.

A mesterségesen táplált csecsemő bélflórájában igen kevés a bifidus, jelentős a coli és a lactis
aerogenés. A coli csoporthoz patogén fajták is csatlakoznak, melyek káros anyagcseretermékeket
szabadíthatnak fel, és az általuk fenntartott rothadás nagy mértékben csökkenti az ott termelt
vitaminok hatását. A bifidus flóra teljesen ártalmatlan, jelenléte gátlólag hat más baktériumok
fejlődésére. .

A tejcukor lebontásával savanyú környezetet teremt, és ebben a környezetben az anyatejből és a

csecsemő nyálából a bélbe kerülő limozin nevű enzim hathatós védelmet nyújt a kórokozó
baktériumok és vírusok ellen. A mesterségesen táplált csecsemőknél kevés a limozin enzim
termelődése. Ha a csecsemők női tejet is kapnak a mesterséges táplálék mellet, akkor a bifidus flóra
szintén kialakulhat.

Az élelmiszerek táplálkozás-élettani szerepe

Legfontosabb élelmiszerek:

Gabonafélék

Gyümölcsök

Zöldség és főzelékfélék

Tej és tejtermékek

Tojás
Húsok és húsipari termékek

Étkezési zsírok, olajok

A táplálkozást kiegészítő italok

Élvezeti szerek

Gabonafélék

A világ lakosságának táplálkozásában a gabonafélék jelentős szerepet töltenek be. A búza, a rozs, az
árpa, a zab, a köles, a rizs sokoldalúan felhasználható gabonafélék.

Keményítő tartalmuk révén fontos energia források. A gabonafehérjék bár egyes aminosavakban
szegények mégis a világ lakossága fehérjeellátásának nagy részét biztosítják.

Ásványi anyagai a szervezet foszfor, kalcium, magnézium cink, mangán és vasszükségletének

biztosításában játszanak szerepet. Részük van a B-vitamin-csoport vitaminjaival való ellátásban.
Újabban mint gazdag diétásrostforrások is az érdeklődés középpontjába kerültek.

A kenyér és sütőipari termékek:

A rostban gazdag barna kenyér nemcsak a diétásrostok, hanem a tápanyagok biztosításában is

jelentős szerepet játszik. A rostban gazdag kenyérfélék fedezhetik (300gr elfogyasztása esetén) a napi
energiaszükséglet 22, a fehérjeszükséglet 31, a keményítőszükséglet 37 és a B1 vitamin- szükséglet
20 %-át. Gazdag forrásai a szív- és keringési betegségben védő hatást kifejtő
ásványianyagoknak.Magnéziumból a napi szükséglet 40 %-át, káliumból 42 %-át fedezik. A
barnakenyerek biztosítják a mangán szükséglet 75 %-át.

A liszt a gabona magvak őrleménye. A finom őrleményekben kevesebb az ásványi anyag és vitamin,
mert ezek a gabonaszemek héja alatt találhatóak és a hántolásnál, őrlésnél nagy részük elvész.

Nálunk a legkedveltebb liszt búzából készül, a búza fehérje a sikér nem teljesértékű fehérje. A lisztet
elkészítése során komplettáljuk tojás, tej, sajt túró sonka stb. hozzáadásával.

A tésztaféléket a legtöbb gyerek szereti. Arra kell törekedni, hogy ne szorítsa ki a nálánál biológiailag
értékesebb táplálékokat.

Péksütemények: vizes tésztából készült a vizes zsemle , kifli, tejes tésztából készült a császárzsemle
tejes kifli.

Kétszersültek: tojással dúsított vajas sütemények felszeletelése, kiszárítása után enyhe piritással
készülnek.

A kétszersültek emészthetősége kedvezőbb, mint a fehér kenyéré, mert az emésztő enzimek jobban
hozzáférnek a különálló morzsákhoz, nagy felületen érintkeznek vele és ezáltal feldolgozásuk
kevesebb energiát igényel és kevesebb munkát ró az emésztő rendszerre.

Étkezési búzakorpa:
Elsősorban diétás rostokban gazdag. A rosthiányos táplálkozás nagyon sok enterális betegség
kialakulásában játszik szerepet. (bélgyulladás, vastagbél rák, székrekedés stb) Napjainkban előtérbe
került a fogyasztásuk. Nagyon gazdagok kálium és magnéziumban, viszont a nátrium tartalmuk kevés.
Nagyon sok műzlifajta ismert.

Étkezési búzacsira:

Kiegészítő tápláléknak ajánlják magas ásványianyag és vitamintartalma miatt. Igen fontos E vitamin
forrás. Magnézium forrása miatt kedvezően építhető be a várandós és szoptatós anyák étrendjébe.
Jó hatással van a keringési és szív betegségek gyógykezelésében is. A konyhatechnikai eljárásoknál a
dió és mogyoróféléket szokták vele helyettesíteni.

Zabpehely és zabliszt:

A diétás rostjai nagyon jó víz,egkötőképességgel rendelkeznek, ezért jó a cukorfelszívódásra kifejtett

hatása. Cukorbetegek diétájában kedvezően lehet használni.

A gabonafélék között a leggazdagabb fehérjeforrás. Zsírsav tartalma esszenciális

aminósavakat tartalmaz, linolsavban gazdag. Nagyon jó a koleszterin szintet csökkentő hatása. B1
vitaminból 100 gramjában a napi szükséglet 40-50 %-a megtalálható.

Kukorica:

Emberi táplálkozásra igen széles körben alkalmazható. Ismert feldolgozási formája: csemegekukorica
konzerv, sütőipari kevert liszt, extrudált készítmények, kukorica dara, liszt stb. A kukorica csirából
értékes olajat állítanak elő. Keményítőjéből szörpöt, glukózt is előállítanak. A kukoricaliszt, kukorica
dara jól használható lisztérzékeny diétánál.

Rizs:

Forgalomba kerülhet hántolva, vagy hántolatlanul. A barna maghéj eltávolításakor csökken a rizsszem
fehérje, vas, kálcium és B-vitamin tartalma. A hántolt rizs fényezett és fényezetlen formában kerül
forgalomba. A liszt nem tartalmaz sikér fehérjét ezért szintén jól alkalmazható lisztérzékeny diétánál.

Egyéb gabonák és őrlemények:

A köles ásványianyag tartalma a többi gabonáéhoz viszonyítva nagy. Különösen a vas tartalma.
Hagyományosan elkészítve kása formájában fogyasztják.

A sárgaborsó és szójaliszt a gluténmentes diétában kiváló, mert nem tartalmaz glutént és

változatosabbá teszik az étrendet.

Gyümölcsök:

Az ember legrégibb táplálékai közé tartoznak. Már az ősember nagyon sok gyümölcsöt,magvat
gyűjtögetett és fontos tápláléka volt. Az élettani hatásukkal való foglalkozás - annak ellenére, hogy
ilyen régóta fogyasztották - csak nem oly régen került előtérbe. Ezek hívták fel a figyelmet arra, hogy
a gyümölcsfélék tátrházai az életfontos tápanyagoknak, a vitaminoknak, az ásványianyagoknak, az
emésztést csökkentő és étvágyat növelő gyümölcssavaknak és gyümölcs cukroknak, melyek a
gyümölcsök kellemes ízét, zamatát üdítő hatását adják. Sokan kutatják napjainkban is rostanyagát.
A gyümölcsök energia tartalma általában 40-70 gr között van ezért 2 kg gyümölcs elfogyasztásával
800 – 1000 kcal biztosít a szervezetnek. Ezért is célszerű fogyókúránál egy-egy gyümölcsnapot
beiktatni. Energiában viszonylag gazdag a szőlő (76kcal), banán (103 kcal), a füge (270 kcal) valamint
az aszalt gyümölcsök (246 kcal).

Az olajos magvú gyümölcsök hízókuránál is kiválóan alkalmazhatóak.

Az olajos magvú gyümölcsök energiatartalma megeggyezik pl. a kolozsvári szalonnáéval.

A gyümölcsök jellegzetessége a fehérje szegénységük.

Értékes diétarost féleség a gyümölcsökben a pektin. Jó vízkötő tulajdonságú poliszacharóz, a

bélrendszerben erősen megduzzad, a káros anyagokat, baktériumokat toxinokat magához köti, eáltal
elősegíti kiürülésüket. Gyomor és bélhurutoknál jó, ha almanapot tartunk.

A gyümölcsök gazdag vitaminforrások is. A citrom a narancs az eper a csipkebogyó magas c- vitamin
tartalommal bír. A kajszibarack, a sárgadinnye bőven tartalmazza az A-vitamin előanyagát a karotint.
B – vitaminokban gazdag a dió, a mandula és a mogyoró.

A gyümölcsök víztartalm a 80-90 %. Az ívóvizhez hasonlítva lassabban ürül ki a gyomorból és

lassabban is szívódik fel. A bennük lévő szerves savaknak köszönhetik üdítőhatásukat. Ezért a víznél
jobban oltják a szomjúságot.

Zöldségek és főzelékfélék

A zöldség és főzelékfélék élettani szerepe sokrétű. Védőanyagok, a szervezet számára

nélkülözhetetlen ásványi sók, vitaminok forrásai. A színes főzelékek és sárgarépa gazdag karotin
források. Egyes zöldségféleségeinkben az ételeinket ízesített illóolajok is vannak. Általában kevés
fehérjét és zsírt, több szénhidrátot tartalmaznak. A szénhidrátok nagy része keményítő, más része
emészthetetlen szénhidrát, cellulóz és pektin. A gyümölcs és zöldségfélék flavonoidjai antioxidáns
hatásúak.

Paradicsom

Gazdag karotin és C – vitamin forrás. Alacsony az energia tartalma( 22 kcal), e miatt fogyókúrázók
kedvenc tápláléka.

Paprika:

Egyik leggazdagabb C-vitamin forrásunk a zöldpaprika húsa. Kimutatták karotin tartalmát is.
Rendelkezünk pritaminnal is ami a napi C-vitamin négyszeresét tartalmazza. Kimutatták, hogy a tiszta
aszkorbinsav kevésbé jó a kísérők nélkül, ez egy flavonoid származék, amely csökkenti a hajszálerek
rigiditását, úgy néz ki hatásos szer lehet majd a vérzékenység gyógyításában.

Káposztafélék

Közülük a fejes káposzta, a vöröskáposzta a kelkáposzta, karalábé, a karfiol, bimbóskel, brokkoli

széles körben felhasznált élelmianyagok. Kisenergia tartalmúak, rostban, ásványianyagokban igen
gazdagok. A téli hónapokban fontos C-vitamin forrás a savanyú káposzta.
Gyökérzöldségek

Megvastagodott gyökerükért termesztjük ezeket a zöld növényeket. Táplálkozás élettani

szempontból jelentősek, mert sok szénhidrátot, valamint ásványi sókat tartalmaznak. Íz és zamat
anyagaik miatt is fontosak.

Sárgarépa

Táplálkozási értékét magas karotin tartalma adja. Fogyasztják nyersen, salátának, párolva,
főzeléknek, levesnek elkészítve

Petrezselyem:

Gyökere illóolajokat tartalmaz, levele karotinban és C-vitaminban gazdag.

Zeller:

Jelentőségét a gyökér és a levél illóolajának köszönheti.

Cékla:

Megvastagodott répateste sok cukrot és C-vitamint tartalmaz, kiváló antioxidáns.

Hónapos retek:

Kora tavasszal friss C-vitamin forrás

Torma:

Illó-olaj tartalma jelentős.

Burgonya:

Táplálkozásunk egyik legfontosabb alapanyaga, 70-80 % vizet, 2-3 % fehérjét és 20% körüli
szénhidrátot tartalmaz. Fehérjéje értékes, mert metionont és lizint tartalmaz. Zsír csak nyomokban
található benne. Fontos kálium forrás. Fél kilogramm burgonya fedezi teljes napi kálium szükségletet.
Az új burgonyának jelentős a C-vitamin tartalma, a tárolással jelentősen veszít ebből.

A táplálkozásban jelentős, mert nagyon sokat fogyasztunk belőle és sokféle változatban készíthető el.

Hüvelyesek:

Értékes, de inkomplett fehérje források.A zöldbab jelentős C- és B-vitaminforrás. A zöldborsóban 12

% cukor, 5% növényi fehérje és B1,B2 és C-vitamin van, valamint karotin is található.

A száraz hűvelyesek (bab, borsó, lencse) 50 %-nyi keményítő, 23-30 % -nyi fehérjetartalma , valamint
B-vitamin, kálium és magnéziumtartalma jelentős. Jelentős a szójabab, 40 %-ban lizintartalmú
fehérjéből áll, a többi része olaj, ha az olajat kivonják belőle a fehérjetartalom 50 % fölé emelkedik.
Jó hús helyettesítő.

Tej és tejtermékek
Tej

Táplálékaink közül a fontossági sorrendben első helyet foglalja el. Az ember életének kezdetétől
fontos táplálék.

Jelentőségét tápanyagokban való gazdagságának köszönhet.ezeket megfelelő összetételben és

könnyen emészthető formában tartalmazza. A tejfehérje teljes értékű fehérje. Ha valaki 0.5 l tejet
iszik akkor egy kivételével az összes esszenciális aminosav napi mennyiségét beviszi a szerveztébe. A
zsír tartalma finoman eloszlott. A legjobbak 2,8 %-os tejek, mert a többiben a D és A vitamin
kevesebb. Szénhidrátja a laktóz. Ásványi anyagai közül elsősorban a foszfor és a calcium jelentős.

A tej kiváló kalcium forrás. 1 dl tej 120 mg kalciumot tartalmaz, 3,5 dl tejjel a napi kalcium fogyasztás
fele bejut a szervezetbe. Jelentős mennyiségben tartalmaz B2 vitamint, de megtalálható a többi B
vitaminhoz tartozó csoport legtöbb tagja.

Savanyú tejtermékek

Gátolják a betegségokozó mikrobák elszaporodását és megfelelő táptalajt biztosítanak a hasznos

baktériumok számára. Fogyasztásuk nagyon jók a daganatos betegségek megelőzésében. Szivesen
használják a diétában is, adják az aludttejet, a joghurtot és a kefirt a bélflóra védésére is.

Aludttej

Tápértéke megfelel a forralt tej tápértékének. Kellemes savanykás íze és üdítő hatása miatt nyáron
szivesen fogyasztott termék.

Joghurt

Tejszin hozzáadásával vagy részben sűritett teljes tejből előállított készítmény. Savanyú ízét és
állományát tenyésztett baktériumok idézik elő.

Kefir

Tejből készül, a tejet kefir gombával oltják be, majd 48 órán keresztül zárt palackban érlelik. Az
érlelés alatt tejsavas és alkoholos erjedés következtében alakul ki a kefir jellegzetes, kissé csípős íze.

Egyéb tejtermékek

Tejszín:

Az édes tej felületén összegyűlő zsíros komponens, amelyet fölöző gépek segítségével választanak le.
Nagy zsír tartalma(30%) elsősorban energiában gazdag, roboráló étrendben használják szívesen,
ételek dúsítására.

Tejföl

A természetes tej savanyosodásakor a tej felületén összegyűlő zsírban gazdag réteg. Zsírtartalma 12 –
20 %. A tejszínhez hasonlóan ételeink dúsítására használjuk. Magyaros konyha kedvelt tápláléka.

Vaj
A diétás konyha közkedvelt zsiradéka. A tehéntej zsírjából készül, könnyen emészthető és jól
felszívódik.

Túró

A tej savanyításával vagy oltóval előállított fehérjében gazdag termék. A túró is tartalmazza
valamennyi esszenciális aminosavat.

Sajtok

Szintén jelentős táplálék, gazdagok fehérjében zsírban és energiában. Megkülönböztetünk kövér,

félkövér, sovány sajtokat . A kövér sajt zsírtartalma legalább 45 % a soványoké 6-15 %.

 Tejpor

Teljes tejből, vagy részben lefölözött tejből készül. A lefölözés foka szerint beszélhetünk, sovány
félzsíros és zsíros tejporkészítményről. Lehet dúsításra is használni, de vízzel felengedve teljesértékű
tejet kapunk.

Tojás

A tejhez hasonlóan az egyik legértékesebb táplálékunk. Elsősorban a teljes értékű, könnyen

emészthető fehérjék és zyírok forrása. Tápértéke igen nagy, értékesülése a szervezetben majdnem
tökéletes. A tojás számos vitamint és ásványi anyagot tartalmaz. Egyetlen tojás vastartalma
megközelíti a napi vasszükségletet.

Húsok és húsipari termékek

A hús és húsnemű élelmiszerek teljes értékű fehérjét tartalmaznak, tartalmazzák az összes

esszenciális aminosavakat. Élvezeti értéke nagy, mert a különböző konyhatechnikai eljárásokkal
sokféleképpen készíthető el.

A sovány húsok fehérje tartalma nagyobb, zsírtartalma kevesebb, a zsíros hósok zsírtartalma akár a
40%-ot is elérheti.

A húsok kivonatanyagokat tartalmaznak így kreatinint, kretint, tejsav stb. Ezek serkentik a gyomor
nedv elválasztást, és frissítőleg hatnak a közérzetre. Nagyobb mennyiségben nemkívánatos hatást is
elérhetnek. Ilyen kivonatanyagban gazdag étel a húsleves, a kocsonya.

A húsok emészthetősége

A húsok ízét az izomfesték adja. Az un. Fehér húsokban (hal, szárnyasok, borjú) nincs ill. nagyon kevés
a festékanyag. Ugyanakkor kevesebb az ízanyag és a kötőszövet is. A fiatal állatok húsának rostjai
puhábbak , mérsékelten tömöttek, ezért könnyebben emészthetőek. A baromfihús emészthetőségét
elősegíti, hogy az izmok között kevés a kötőszövet, ezért lazább a rostozat. A halak húsának
magasabb víztartalma és lazább rostozata segíti a jobb emészthetőséget.

A füstölt, száraz húsok a legnehezebben emészthetők.

Az un. Vörös húsok bőven tartalmaznak festék- és ízanyagokat, de a sok kötőszövet miatt nehezen
emészthető.
Belsőségek

A máj, vese, a tüdő is hasznos táplálékok, különösen a máj, mely fehérjéken kívül bőven tartalmaz
vitami9nokat és ásványianyagokat.

Húsipari termékek

A húsipari termékek csoportosítása több szempont alapján történhet.

Megkülönböztetünk:

Vörös árúkat,

Felvágott féléket

Kolbászféléket

Hurkaféléket

Tartós és dobozos készítmények

Vörösáruk:

Töltelékes húskészítmények, a töltelék alapanyaga főleg húspép. Nagy víztartalmuk és pépes állaguk
miatt könnyen emészthetőek. Jellemző képviselőjük a virsli, amelyben a húspépet finomra darált
ipari szalonnával keverik. Hasonló módon készül a párizsi, melynek zsírtartalma 20 %.

Felvágott félék

Az olasz, a veronai, a vadász, a sonkaszalámi, különböző felvágottak. Vannak amelyek hasonlóan

húspépből, különböző nagyságúra vágott aprított húsbó és ipari szalonnából állnak. A sonkaszalámi
az 20 % húspép, 80 % sertéshúsból áll. A húsos felvágottakhoz általában sertéscombot, sertés karajt
v. pulykamellet használnak.

Kolbászfélék

Ide tartozik a főzőkolbász, lecsókolbász, a debreceni, a lángolt kolbász amelyek magas zsírtartalmú
olcsóbb húsból, erősebb fűszerezéssel készülnek.

Húrkafélék

Belsőségekből, májból, tüdőből, vérből, rizsből készül különböző füszerezéssel.

Tartós készítmények

Ilyenek a száraz kolbászfélékpl. Csabai, gyulai, sertés és marhahúsból ipari szalonnából sajátos
fűszerezéssel készülnek. Az elkészített kolbász szikkasztják, majd füstölik. A téli szalámi, paprikás
szalámi sertéshúsból, ipari szalonnából készítik, fűszerezik és nemes penésszel érlelik 3-4 hónapig a
füstölés után.

Dobozos készítmények, konzervek

Kenőmájas, májpástétom, darált hús , különböző anyagokból készült csomagoló edényekbe töltik,
légmentesen lezárnak és 100˚C-on sterilizálják. Eltarthatóságuk több év.

Étkezési zsírok, olajok

A zsírok a legtöbb energiát adó készítmények, kétszerese a fehérjének. A hazai táplálkozási szokások
a zsírt helyezik előtérbe, de ma már egyre erőteljesebben nő a margarin és az olajok felhasználása is.

Napraforgóolaj

Vénusz, floriol, 68 %-ban telítettlen, 20 %-ban egyszeresen telített és 12 %-ban telített zsírsavakat
tartalmaz.A tökmag és a szója olaj is hasonló.

Pálma és kókusz olaj

50%.ban középhosszú szénláncú zsírsavakat tartalmaz. Az olívaolaj 70 %-ban tartalmaz egyszeresen

telítettlen olajsavat.

Sertés zsír

49 %-ban tartalmaz egyszeresen telítetlen , 41 % -ban telített és 10 %-ban többszörösen telítettlen

zsírsavakat.

Margarin

Finomított növényi olajokból állítják elő úgy, hogy a kettős kötéseket hidrogénnel telítik, és így
kemény állagú zsiradékot nyernek. Zsírtartalmuk 70-80 %. A light margarinok 35-40 % zsírtalmúak.
Általában A- és D- vitaminokkal dúsítják. A Flóra margarin E-vitamint is tartalmaz.

Táplálkozást kiegészítő italok

Ivóvíz

Nélkülözhetetlen italunk. A tiszta víz a legjobb ital a szomjúság oltására. Természetesen oldott
formában , azaz könnyen felszívódó formában tartalmazza az ásványianyagokat.

Gyümölcs és zöldséglevek

Az italok között rangos helyet foglalnak el. Jellemzőjük a 12-14 %-os szénhidrát tartalom( nagyrészt
szőlő és gyümölcscukrok) könnyen emészthetőek. Élvezeti értéküket a frissítő hatású gyümölcssavak
adják.

Élvezeti értékük 8-10 ˚C-on a legkedvezőbb. Forgalomba kerülhetnek szénsavas és mentes formában.
Szén-dioxiddal dúsítva forgalomba kerülőket üdítőknek a magasabb gyümölcstartalommal és
mentesen forgalomba kerülőket nektár néven láthatjuk.

A szörpök általában 65 % cukrot tartalmaznak. ‘ rész szörp 5 rész víz a keverési arány.

A gyümölcslevek megkülönböztettet csoportja rostos ivólevek. Üdítő hatásukat szintén a

gyümölcssavaknak köszönhetik és peptin is található bennük. Azokból a gyümölcsökből készülnek
melyeknek legalább90 %-os a víztartalmuk, hogy gazdaságos legyen a lé kinyerése.
A zöldséglevek kevés fehérje, kevés zsír több szénhidrátot tartalmaznak. Ezekben is található peptin.

Üdítőitalok

Fogyasztásuk emelkedett az utóbbi időben. Ide tartoznak a különböző Colák, energiaszegény italok
(Deit). Napjainkban több üditőital ligh elnevezéssel kerül forgalomba.

Turmix italok

Tej ezzel együtt kalcium fogyasztásunkat növelhetik. Napjainkban nagyon népszerűek, értékes
vitaminokat és ásványianyagokat tartalmaznak. A tápanyagok megmaradnak átalakítás nélkül ezért
biológiai értékük is magas.

Ásványvizek

Az ásványi anyagokban gazdag, tiszta, természetes vizeket tartjuk ásványvízeknek. Legalább 500mg/l
ásványi anyagot kell tartalmazniuk. Hatásukat a bennük oldott állapotban lévő ásványi anyagok útján
fejtik ki hatásukat.

Sok félét ismerünk. Fogyasztásuk kellemes.

Gyógyvizek

Ezeknek a vizeknek a gyógyhatásukat bizonytani kell. Ásványi összetételük szerint csoportosítják

őket, szulfátos, glubersós vagy keserűsós :ilyen a Ferenc József, Míra, Salvus stb.

Kénes-alkáli hidrogén-karbonátos szénsavas vizek . Ilyen a Csevice

Jódod gyógyvizek a Jódaqua.

Ezeket fürdőhelyeken külön csarnokokban lehet inni az ivóvízkúra részeként, sétálgatva kortyonként
2-2,5 dl-enként fogyasztva. Ha nem megfelelően fogyasztjuk problémát is okozhat.

Élvezeti szerek

Kávé

A kávé a kávé cserje pörkölt magjából készült.A pörkölés alatt lejátszódó változások adják, ízét,
aromájét.A pörkölt kávé 1,2 % koffeint és néhány % klorogénsavat tartalmaz.

 Ha a klorogénsavból több van savanykás íze lesz a kávénak, ezt tejjel kicsit lehet csökkenteni.
A csersavak a pörkölés folyamán átalakul illóanyaggá, ezek jelentősen befolyásolják ízét.

 A koffein hatása a szervezetre

 Fokozza a szellemi aktivitást, izgatja a központi idegrendszert. Nagyobb adagban

álmatlanságot, fokozott ingerlékenységet, izgatottságot okoz. Erőteljesebbé teszi a szív
működést. Gyomorsav elválasztást fokozza, a hasi ereket szűkíti a vese a szív az agy és a bőr
ereit tágítja. A vesén ezáltal gyorsabban megy keresztül a vér, meggyorsul a víz kiválasztása,
mennyiségileg is több lesz a vizelet.

Káros hatásai
  Vannak akik nagyon érzékenyen reagálnak akár már egy csésze kávéra is, fokozott lesz a
szívdobogásuk, erősen izzadnak, kellemetlen érzéseik lesznek. A gyomorfekélyesek rosszul
tűrik a kávé hatását.

 A csecsemők rosszul tűrik a koffeint ezért a terhes és szoptató anyukák ne fogyasszanak

kávét.

 A túlzott kávé fogyasztás koffein mérgezéshez vezethet.

 A kávé nem csökkenti az alkohol hatását, téves felfogás.

 Ha a kávét tejjel fogyasztjuk akkor a savak hatása valamelyest csökken.

Tea

A tea a tea cserje leveleinek forrázata. Hatóanyagai a tein, a koffein, csersav és illóolajok. Élettani
hatása megeggyezik a kávééval, de lassúbb, élénkítő anyagai lassabban szívódnak fel. Frissítő hatása
tovább 4-5 órahosszáig eltart. Fogyasztásának hagyományai több ezeréves múltra tehető. A tea
cserjét rágó kecskék álmatlanságából fedezték fel. A budhista szerzetesek az éjszakai imához
használják.

A zöld tea 2-4 % koffeint tartalmaz, a fermentálatlan íze érződik rajta ezért kicsit keserű, Távol-
Keleten inkább ezt használják.

Fekete tea

A fermentálás alatt képződnek azok az anyagok melyek a zamatanyagot adják. Az ital élvezeti értékét
a forrázat színe, íze, illata adja. A teák forrázásának ideje kb. 2,5 perc. Ha tovább forrázzuk a csersav
tulzottan kiolvad és elfedi a tea ízét, aromájét.

Gyümölcs teák napjainkban előtérbe kerültek. Széles választékban vannak forgalomban.

Üdítőhatásuk mellet kevésbé izgatja a gyomrot. A csipkebogyó, a hársfavirág, a kamilla gyógyteaként
is használatos.

 Kakaó

 A kakaófa gyümölcsének magvaiból készül. Nagy teobromid tartalma miatt értágító hatása
van. A táranyagokban gazdag élvezeti cikként tartjuk számon a belőle készült csokoládét. Kis
mennyiségben magas energiát ad.

Alkohol tartalmú italok

Az alkohol tartalmú italok élvezeti értékét a szesz, az adalékanyagok, és az illóolajok adják. Szerepük
a fűszerekéhez hasonló. Az alkohol növeli a nyálelválasztást, segíti a gyomornedvek működését,
elősegítik az emésztést. Kis mennyiségű alkoholos ital sör, vagy 1 pohár bor elfogyasztása kedvező
hatású. A több alkohol fogyasztása már kedvezőtlenül befolyásolja az érzékszervek és a központi
idegrendszer működését,

Nagyobb mennyiségű alkololos ital leszállítja a testhőmérsékletet, ezért nem jó a hideg ellen
alkohollal védekezni. Károsítja a májat, májzsugorodás jön létre. Férfiaknál impotenciát, nőknél
sterilitást okoz. Hazánkban közel 900 ezr- 1 millióra tehető a kedvezőnél több alkohol fogyasztók
száma, közel 1/3 alkohol beteg.

Csecsemők és kisgyermekek táplálkozása

Mennyiségében elegendő, minőségében helyes táplálás a csecsemő egészséges fejlődésének

legfontosabb feltétele. A táplálás módja, mennyisége és összetétele befolyásolja a csecsemő
immunológiai érését, mozgásfejlődését, értelmi, érzelmi életének alakulását.

A csecsemőkori táplálkozás élettani sajátosságok jelentősen eltérnek felnőttkoriaktól. Az eltérések

magyarázata részben az, hogy születéskor a tápcsatorna csak anatómiailag érett funkcionálisan
éretlen, az emésztő funkciók kialakulása 12-18 hónapos korig tart, másrészt az intenzív növekedés
teremt sajátos helyzetet.

Napjainkban az allergiás megbetegedések jelentősen megnőttek. A tudományos kutatások

bebizonyították, hogy ennek oka lehet a túl korán, vagy túl későn bevezetett tápanyagok.

A gyermekek egészsége nagymértékben az őket táplálók kezében van, kevés függ külső erőktől.

A kisgyermek korban kialakuló táplálkozási szokások rendszerint egész életen át megmaradnak. Egy
túlsúlyos kisgyermekből pedig nagy eséllyel válik túlsúlyos, cukorbeteg, köszvényes, magas
vérnyomásos, izületi betegségekkel, stb… küszködő felnőtt.

Az élet első 6 hónapjában a csecsemők legideálisabb tápláléka az anyatej.

A szoptatásra azonban már a terhesség alatt fel kell készülni, ezért nagyon fontos, hogy mit eszik a
kismama terhessége alatt.

A terhes nő táplálkozása

A terhesség alatti egészséges étkezés fitten tartja a kismamát és biztosítja, hogy a magzat a legjobb
táplálékokat kapja a növekedéshez és fejlődéshez.

Nem kell speciális kúrát kezdeni, de ügyelni kell arra, hogy különböző ételeket egyensúlyban
fogyasszon a kismama minden nap ahhoz, hogy az összes olyan tápanyagot bevigye, amire a
kismamának és magzatának szüksége van.

- Fogyasszon gyümölcsöt, zöldséget minden nap. A gyümölcs és zöldség biztosítja azokat a

vitaminokat és ásványi sókat, amire szüksége van, tovább azokat a rostokat, amelyek segítenek az
emésztésben és megelőzik a székrekedést. Nyers vagy főt formában, a mirelit is megfelelő.

Tej, sajt, joghurt

A tejtermékek kalciumot és egyéb fontos, a kismama és gyermeke egészséges fejlődésének

egyaránt szükséges tápanyagokat biztosítanak.

Kenyér,burgonya,rizs,tészta,és reggeli gabonapelyhek.

A kenyér és gabonafélék nagy szerepet játszanak a kiegyensúlyozott étrendben, fontos

forrásai a vitaminoknak és rostoknak. Egyen a kismama teljes kiőrlésű kenyeret és gabonapelyheket,
amikor teheti.
Kerülje a túl sok cukros ételt.

Az édességek, csokoládé, torták és édes kekszek, az édes szénsavas italok sok kalóriát és
kevés egészséges tápanyagot tartalmaznak. Hozzájárulnak a fogszuvasodás

kockázatához is.

Csökkentse a zsíros ételek mennyiségét

Bár valamennyi zsír lényeges az étrendedben, legtöbben jóval többet esznek belőle, mint amire
szükségük van. A zsír kalóriatartalma magas, fokozhatja a szívbetegség kockázatát. Fogyasszon a kis
zsírtartalmú ételeket, sovány húst és grillezve vagy párolva fogyassza a sütés helyett, az
egészségesebb megoldás érdekében.

A tojást gondosan kell elkészíteni, amíg a fehérje és sárgája szilárddá nem válik. Ezzel megelőzhető a
szalmonella és élelmiszermérgezés kockázata.

Kerüljön minden fajta pástétomot és érett lágy sajtot, mint a brie vagy camambert, továbbá a kecske
és birka sajtokat és márványos sajtot a lisztéria fertőzés kockázat miatt.

Kerülni kell a túl sok koffeint tartalmazó italokat, mint a kávé, tea és kóla. Igyon vizet vagy
gyümölcslevet egészségesebb megoldásként.

Kerülje a májat és májkészítményeket, mint a pástétom, májashurka, mert ezekben sok A vitamin
van. A túl sok A vitamin káros lehet a babára. A tej legyen pasztőrözött vagy UHT tej, amiben a káros
csírákat már elpusztították.

A szoptatás

Az anyatej gyermekünk kizárólagos és legfontosabb tápláléka legalább 6 hónapos korig. Ennek

tudományosan bebizonyított alapja, hogy a gyermek bélcsatornája erre a korra „érik meg” arra, hogy
a mesterséges táplálást, a szilárd ételeket fel tudja dolgozni. Annak érdekében, hogy a csecsemők a
legegészségesebben kezdhessék életüket, az Egészségügyi Világszervezet(WHO) azt javasolja, hogy
hat hónapos korukig kizárólag anyatejet kapjanak és azon túl is fennmaradjon a gyermekek
szoptatása.

Kizárólagos szoptatás 6 hónapos kor körüli ideig kívánatos cél, de részleges vagy rövidebb ideig tartó
szoptatás is értékes! A szoptatás folytatása a kiegészítő táplálás bevezetése után mindaddig javasolt,
amíg az anya és csecsemő ezt kívánják.

A szoptatott csecsemők nem éheznek. Az igény szerint szoptatott gyermekek szabályozzák a saját
tápanyagbevitelüket: keresik a mellet, sírnak, elérik, hogy a mama megszoptassa őket.

A különleges anya-gyerek kapcsolat folytatódik (a 6. hónapot követően.) A szoptatás érzelmi táplálék

is, anyának és gyereknek egyaránt. Ez hat hónapos kor után is értékes, és élvezetes lehetőség marad
mindkettőjük számára.

A szoptatás, az anyatejes táplálás előnyei:

 1. A táplálék összetevők aránya, emészthetősége, felszívódási rátája ideális, a fiatal csecsemő
szükségletéhez adaptált.

2. Specifikus immunanyag-tartalma révén elsősorban a béltraktust érintő fertőzéseket elhárítja.

Emellett a fajazonos fehérjék rendelkezésre bocsájtásával gyorsabb immunológiai érést
biztosít.

3. Az anyatej „élő” anyag, számos enzimet és funkcióképes sejtet (phagocitát) tartalmaz,

4. A csecsemő szopás közben friss, natív, fertőzésmentes táplálékot kap.

5. A szoptatás biztonságos, kényelmes.

6. Az anyatej a D-, a K-bitamin és a vas kivételével minden esszenciális anyagot tartalmaz.

7. Elősegíti az idegrendszer érését, biztosítja a bifidus flórát.

8. Megkívánja és felkelti a csecsemő aktivitását, kooperációt igényel a táplálkozás műveletében.

9. Az ideális anya- gyerek kapcsolat kialakulásához nélkülözhetetlen.

A szoptatás biztosítja:

- a csecsemő egyenletes fejlődését,

- funkcióképes struktúrák kialakulását,

- kedvező immunbiológiai helyzetet,

- harmonikus pszichomotoros fejlődést,

- a funkciók stabilitását, mindezt a legkisebb terhelés árán,

- kihasználja a tolerancia optimumát.

 Az anytej immunológiai előnyei:

- Számos komponense védi a csecsemőt a különböző típusú fertőzésektől (az anyai

antitesteket tartalmazza).

- Az anyatej fehérjéi fajazonosak, így a legkevésbé provokálnak allergiás reakciókat, ez

különösen fontos allergiás családi anamnézis esetén.

- A női tej fehérje főleg könnyen emészthető laktalbuminból áll, miközben a tehéntej ill. a
tehéntej alapú tápszerek a nehezen emészthető kazeint tartalmazzák.

- A női tej fő szénhidrátja a laktóz, mely elősegíti a kalcium és az egyéb ásványi anyagok
felszívódását.

- A zsír a női tej kalóriájának felét fedezi, és a triglicerid struktúrája könnyű felszívódást tesz
lehetővé.
 - A női tej ásványi anyag tartalma a vas kivételével előnyös a csecsemő számára. A kálcium
foszfor arány 2:1, ami jó felszívódást tesz lehetővé.

- Ha az anya vegyesen táplálkozik, a női tej vitamin tartalma fedezi a csecsemő szükségletét.

A szoptatás tehát az első élethónapokban az egyetlen ideális táplálás.

Alapfeltétele a funkció képes mell, mely három fázisban alakul ki.

1. Az emlőállomány kifejlődése (pubertás, terhesség)

2. A tejsecreció megindulása a szülés utáni 2-4. napon, amikor a progeszteron szint lecsökken.

3. Folyamatos tejelválasztás, mely két fázisra épül:

a.) a tej képződése

b.) a képződött tej rendszeres ürítése.

A tejelválasztás fokozásának, az anya kívánatos pihenésén, és folyadék fogyasztásán túl egyetlen

eszköze az emlő rendszeres és teljes kiürítése. Ebből következik, hogy a szoptatás sikerének fontos
tényezője maga a csecsemő, aki szopás közben bonyolult műveletet végez, szopik, nyel, lélegzik.
Ezért fontos a jó ritmus (a mohó csecsemő hallhatóan sok levegőt nyel), a zavartalan orrlégzés és az
anya és csecsemő megfelelő helyzete.

A női tej összetétele a tejelválasztás különböző szakaszaiban nem azonos. A terhesség végén
keletkezik a procolostrum, mely sokféle ellenanyagot tartalmazva az emlő védelmét is szolgálja. Az
előtej a colostrum a laktáció 2 – 4. napján képződik. Nagy fehérje és ásványianyag tartalmú, de
tejcukor tartalma csekélyebb , mint a végleges tejé, zsírtartalma változó. Nagy jelentőségű a
béltraktus védelme szempontjából, jelentős secretoros IgA tartalma miatt.

A 3-5. napon emelkedik a tej mennyisége, az előzőtől eltérő összetételű, átmeneti tej jelenik meg.
Végül a10. nap környékén kezdődik a végleges tej termelése, melynek összetétele és mennyisége
egyénenként és alkalmanként is változó.

A colostrum, az átmeneti tej és az érett anyatej komponensei

A szoptatás előnyeit nem pótolják a biztonságosabb életfeltételek és a korszerű tápszerek. Nem

utánozhatják ugyanis annak biológiai értékét és nem pótolhatják a szoptatás tényének örömöt adó,
pszichés hatását mind az anyára, mind a csecsemőjére.

Az első mellre helyezés

Minél előbb valósul meg , annál jobb hatású a tejelválasztás megindulása. Korábban 6-12 órán belül
javasolták, most már azt mondják, hogy közvetlenül szülés után, mert az újszülött ekkor még igen
aktív.

A szoptatás gyakorisága, időbeosztása

Az első napokban míg az anya és csecsemője össze nem szokik rendezetlen, de rövid idő múlva beáll
a szükséges időre, kezdetben 3 óránként, majd amikor a tej mennyisége emelkedik a 4 órás szopásra.
Még a szabadszoptatás híveinél is megfigyelhető a rendszeresség.

A szoptatásnál is nagyon fontos a rendszeresség, hiszen az élet legkülönbözőbb jelenségei később is

határozott ritmusban folynak. Hagyjuk azonban, hogy a csecsemő maga alakítsa ki ezt a ritmust.

A szoptatás időtartama maximum 20 perc legyen. A jól szopó csecsemő a szükséges tejmennyiséget
az első8-10 percben kiszívja. A 20 percen túli szopás lustaságra nevel, továbbá feláztatja a bimbó
hámját, utat nyitva a fertőzéseknek.

A mell kiürítésére, a fejésre csak akkor van szükség, a csecsemő nem szívja ki vagy nagy mennyiségű
teje van az anyának, a felesleget kifeji, lefagyasztja vagy eladja az anyatejgyűjtő állomásnak. Jelenleg
1800 Ft az ára.

A jól szopó csecsemő folyadék igényét az anyatej fedezi. (150-160 ml/kg/nap)

Hozzátáplálás

Ha az anyatej mennyisége nem elegendő és az anyatej fokozására irányuló kísérletek nem hoznak
eredményt akkor pótolni kell.

Erre kétféle lehetőség van:

- Női tejjel

- Mesterséges táplálékkal.

A női tejjel való pótlás régi fajtája a dajkaság . Ma inkább lefejt női tejet alkalmazunk. Az
Anyatejgyűjtő Állomástól kell igényelni és ingyen kapja a csecsemő bizonyos ideig.

Ha a pótlást tápszerrel végezzük részben természetes, kevert vagy vegyes táplálásról beszélünk. A
választandó táplálék az életkortól függő. Két féle módja van a táplálásra:

- Vagy szopik és utána kap pótlást

- Vagy egy szopás helyett kap pótlást.

A pótlás kívánatos módja az első, mert így megmarad a mell kiürítésének normális ritmusa. Bár a
tejelválasztás napszakos ingadozása változó, többnyire a délutáni és esti szopások pótlására van
szükség.

 A táplálkozással foglakozó európai társaság szerint is kívánatos a szoptatás. De kutatásaik azt

mutatják, hogy a kiegészítő táplálás de különösen a glutén bevezetését a 17-26. hét között
javasolt, hangsúlyozva annak fontosságát, hogy a csecsemő a kiegészítő táplálék
bevezetésének időpontjában és azt követően is még 1-3 hónapig szopjon!

 A 6. hónapban még kizárólag szopó csecsemőknél 150-182 napos kor között, nem étkezést
kiváltva, hanem lisztérzékenység (coeliakia) prevencióként javasoljuk napi fél vagy
másnaponta 1 háztartási keksz pép formájában történő adását, amelynek elkészítéséhez
 lefejt anyatejet vagy forralt és lehűtött vizet használhatnak. A kekszpép adható szoptatás
közben vagy után, a csecsemő igénye szerint.

 A 4-6. hónapos korban vegyes és mesterséges táplálásban részesülő csecsemőknél a glutén

bevezetése történhet vagy napi fél vagy másnaponta 1 háztartási keksz pép adása
formájában ajánlott, amit célszerűen gyümölcshöz, főzelékhez is hozzákeverhetnek vagy a
főzeléket habarva, a habaráshoz maximum egész napra összesen napi 2.5g (1 csapott
mokkáskanál) lisztet használva. Fontos, hogy a glutén bevezetése kis mennyiségekkel
történjen! Ezért a fenti mennyiségekre vonatkozó ajánlás pontosan követendő!

 Egyes csecsemők számára hasznos lehet hat hónapos kornál későbbre tolni a szilárd
táplálékok bevezetését; ha például a családban allergia fordul elő.

 Egy tanulmány kimutatta, hogy azoknak a csecsemőknek, akiket több mint négy hónapig
szoptattak,

– 40 százalékkal kevesebb fülfertőzésük volt, mint azoknak, akik más táplálékot is kaptak az
anyatej mellett.

– A légzőszervi betegségek megjelenésének valószínűsége a gyermekkor bármely

szakaszában jelentősen csökken, ha a gyermek 4 hónapos koráig csak anyatejet kapott, és ezen
időszak alatt semmilyen szilárd táplálékot nem adtak neki.

 Sok más tanulmány is azt találta, hogy minél inkább kizárólagosan szoptatták a csecsemőket,
annál nagyobb mértékű volt a szoptatás egészségükre gyakorolt jótékony hatása.

 A kizárólagos szoptatás időszakának vége nem jelenti azonban azt, hogy a csecsemőt át kell
szoktatni a felnőtt étrendre!

 A szoptatás folytatása hat hónapos kor után is nagyon fontos, hiszen a kicsi ezzel kapja meg a
legjobb táplálékot és a legmegfelelőbb gondoskodást.

 Ha az igény szerinti szoptatás a hozzátáplálással együtt tovább folyik, a baba kiválóan tudja
szabályozni, hogy épp a számára szükséges ételmennyiséget fogyassza.

 Ha nem szereti valamelyik ételt, vagy nem elég számára a felkínált étel, többet fog szopni. Az
anyatej védőfaktorokat tartalmaz, melyek védik a kicsit a kórokozóktól, csökkentik a
megbetegedések számát. Ez a védelem folytatódik, és nagyon fontossá válik hat hónapos kor
után is, hiszen az újfajta ételek, italok fertőző anyagokat tartalmazhatnak, megbetegíthetik a
csecsemőt, éppen abban az időszakban, amikor a saját immunrendszere még fejlődésben
van. A védőhatás még akkor is érvényesül, amikor a gyermek már csak naponta néhány
alkalommal szopik. Az anyatej olyan immunbiológiai tulajdonságokkal rendelkezik, amelyet
egyenlőre a legkiválóbb tápszer sem pótol!

 Az új táplálékok bevezetése úgy kell, hogy történjen, hogy csak kiegészítsék az anyatejet, de
ne helyettesítsék azt.

Miért fontos megkezdeni a hozzátáplálást legkésőbb a 7. hónapban?

Többek között azért, mert erre az életkorra kiürülnek a vasraktárak a gyermek szervezetében.
 Ez azért súlyos probléma, mert a vas hiánya befolyásolja a szellemi fejlődést, viselkedési
zavarokat okozhat és állhat későbbi rossz iskolai teljesítmény hátterében is. Bár a vasszint
utólagos kezeléssel helyreállítható, de a vashiány következményei visszafordíthatatlanok
lehetnek. Egyetlen megoldás a csecsemő-illetve a kisdedkori vashiány megelőzése, mégpedig
vasban dús étkezés biztosítása.

 Kiegészítő táplálásról és nem elválasztásról beszélünk, mert ez tükrözi igazán a természetes

folyamatot: az egyéb táplálékot nem az anyatej helyett, hanem annak kiegészítéseként adjuk.
Persze lehet, hogy az anya bármely okból már nem szeretne, vagy nem tud szoptatni, vagy a
csecsemő utasítja el a mellet, ilyenkor természetesen a szilárd ételek irányába tolódik a
hangsúly, vagyis megtörténik az elválasztás. Hozzátáplálás esetén a szilárd ételt mindig a
szoptatás után kapja a csecsemő, először célszerű a déli szoptatás idején próbálkozni.
Elválasztáskor a szoptatás előtt is megkínálható az új étellel, így fokozatosan csökkenthető a
szoptatások hossza és mennyisége.

 A hozzátáplálás folyamatára tekintsünk úgy, mint egy „létrára”. Egy olyan létrára, amelynek
minden fokát meg kell mászni, mert ha egyet kihagyunk, vagy túl gyorsan lépünk, akkor
bizony előfordulhat, hogy lepottyanunk róla.

 A gyermeket kezdettől fogva ne szoktassuk az édes ízhez! Amíg a szülő, gondozó nem ad neki
cukrozott ételt, italt, addig a gyermek nem is követeli, mivel nem ismeri az ízét!Ne a szülő
ízlése szerint történjen a só és a cukor hozzáadása az ételekhez!

 Folyadék pótlására míg szoptat az édesanya, az anyatej szolgál, a tej csökkenése szükségessé
teszi a folyadék pótlását. Ez legyen mindig tisztított5 vagy babavíz.

 Adhatunk neki szűrt gyümölcslét (4 hónapos kor előtt semmiképpen). Teát kizárólag eredeti
gyümölcsökből készítjük, cukor és citrom hozzáadása nélkül! Tehéntejet csak 1 éves kor után
kapjon a gyermek, mivel nagy a kockázata allergia kialakulásának korai bevezetés esetén!

 Hat hónapos korban számtalan fejlődési mérföldkövet átlép a csecsemő, ami jelzi, hogy
képes lesz megbirkózni a pépes és puha-darabos ételek fogyasztásával. Ilyenkor már képes
önállóan ülni, ügyesedik a mozgása: már jól megy a száj – kéz koordináció, vagyis az ételeket
is a szájába tudja tenni. Emésztő- és immunrendszere is elég fejlett ahhoz, hogy új
táplálékféleségekkel találkozzon.

 Az emésztőszervekben megnő az emésztéshez szükséges enzimek mennyisége. Elkezdődik a

fogzás. A fogak áttörése után egyre szívesebben csócsálgatja a darabos ételeket is. Kifejezett
érdeklődést mutat, ha a családtagokat enni látja, nyúlkál az ételért.

 Fél éves és két éves koruk között a gyerekek nagyon gyorsan nőnek: energia-, vitamin-és
ásványi-anyag igényük megugrik, de a gyomruk űrtartalma viszonylag kicsi: (30 ml testsúly-
kilogrammonként).

 Ebben a korban tehát olyan táplálékokra lesz szüksége a kicsinek, amelyek kis mennyisége is
sok tápanyagot tartalmaz. Az új ételek bevezetése növeli a fertőzés veszélyét. A csecsemők
különösen érzékenyek a hasmenéses és más emésztőszervi megbetegedésekre. A hasmenés
oka a legtöbb esetben a fertőzött élelmiszer fogyasztása.
  Az ételek higiénikus körülmények között való elkészítése alapvető követelmény a
csecsemőtáplálás során.

Mit adjunk először? Hogyan készítsük el?

 A gyümölcsöket és a főzeléket csak nagyon óvatosan, kis mennyiségekben szabad bevezetni,

folyamatosan növelve az adagot. Számos alkalmas étel áll rendelkezésre, hogy bevezetéskor
elsőként kínáljuk. Minden csecsemőnek olyan ételt kell először adni, ami az ő élőhelyén
megterem, könnyedén elérhető.

 Aranyszabály: minél színesebb a zöldség, gyümölcs, annál magasabb a vitamin tartalma.

 A vitamin megőrzéséhez minél kíméletesebben kell elkészíteni ezeket az ételeket. A párolást

részesítsük előnybe a főzés helyett.

 A legcélszerűbb és legegészségesebb, ha a szilárd ételek bevezetése a gyümölcsök

présnedvével kezdődik, később gyümölcspépet és gyümölcspürét is kaphat a csecsemő. Ezt
követi a párolt zöldségfélékkel való megismertetése a gyermeknek.

 A felkockázott zöldséget kevés vízben, lefedett lábosban vagy gyorsfőző edényben

(gyorsabban elkészíthető és zamatosabb) kell párolni. Kezdetben a főzelékeket passzírozva
vagy turmixolva adjuk, a pép legyen mézsűrűségű, később a csecsemő ízléséhez
igazodhatunk. A legkevésbé okoz problémát az alma és a krumpli, de mindkettő foghatja a
székletet.

 Ha valamelyik gyümölcs vagy zöldségpüré túl sűrű, főző-lével főtt krumplival, tisztított vízzel,
lefejt anyatejjel vagy tápszerrel is hígítható.

 A pépek adása minden esetben kanállal, tányérból, tálkából történjen!

 A csecsemő az édes anyatej után nem igényli a sót, a fűszerezést.

 A cukor és a zsír is kerülendő, felesleges még ezekkel terhelni a babák szervezetét.

 Az új ételeket egyenként vezessük be, kb. 1 hetet várva egy-egy étel között. Ez azért fontos,
mert így nyilvánvaló lehet, hogy bizonyos tünetek – kiütés, hasmenés, székrekedés – az
újonnan bevezetett ételnek köszönhető-e.

 Egyszerre csak egy ételt, kis mennyiségben (10-20 g) célszerű bevezetni, és fokozatosan kell
emelni az adagot. Abban az esetben, ha valamely új ételt a csecsemő nem fogyasztja
szívesen, vagy problémát észlel a szülő, semmiképpen ne erőltesse az adott étel
fogyasztását.(a rossz evő gyermek itt kezdődik)

 Ajánlott alapanyagok a Magyarországon termett, lehetőleg rovarirtószer-mentes, ha lehet

bio-gazdaságból származó:

 gyümölcsök: alma, (C-vitamin tartalma (5mg/100 g) főként a héjában található meg, ezért
érdemes ezt is belereszelni a csecsemő ételébe), őszibarack, meggy, jó minőségű hámozott
szilva. ( a szilva is okozhat gondot a magas cukortartalma miatt, mi bölcsődében ezért nem
adjuk)
 Csecsemőnél kerüljük az apró magvas, nehezen tisztítható, hisztamin felszabadulást kiváltó,
vagyis allergizáló gyümölcsöket (eper, málna).

 Friss gyümölcs hiányában mélyhűtött gyümölcs is adható.

 zöldségek: sárgarépa, brokkoli, édesburgonya, burgonya (a csecsemőkorban leginkább ezzel

történjen a sűrítés), sütőtök (mely Béta-karotin – A vitamin előanyag – tartalma kifejezetten
magas, C-vitamin tartalma (25 mg/100 g) igen jelentős). Ezek együttesen erősítik a csecsemő
védekező rendszerét. Továbbá cékla, saláta, szelőtök.

 A növények azért termelnek hatóanyagokat, hogy megvédjék magukat a baktériumoktól,

vírusoktól, penészektől és élesztőgombáktól, valamint a napsugárzás káros hatásaitól.
Amikor növényi hatóanyagokat tartalmazó élelmiszereket fogyasztunk, ezek a vegyületek
segítenek megóvni szervezetünket a szabad gyökök és néhány karcinogén (rákkeltő) anyag
ellen, valamint hozzájárulnak jó egészségi állapotunk megőrzéséhez és ahhoz, hogy tovább
éljünk.

 Főzelékekhez bio-termesztésű zöldség lenne az ideális, de ennek hiányában mindenképpen

törekedjünk arra, hogy ellenőrzött beszerzési helyről vásárolt alapanyagot használjunk.

 Fontos az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartása! Ha a beszerzési forrásban

bizonytalan, vagy az alapanyag magas nitrát tartalma nem zárható ki, akkor inkább kész
bébiételt javasolt választani.

 Gyorsfagyasztott alapanyagok használhatók, de a csecsemő ne kapjon tartósítószert,

festékanyagot, mesterséges édesítőt tartalmazó élelmiszert!

 cereáliák: gabona-pelyhek, rizs, búza, zab, kukorica.

 tej : Némely kutatócsoport szerint a csecsemőkori tejfogyasztás kapcsolatba hozható az 1.

típusú, cukorbetegség (inzulinfüggő diabétesz mellitusz) előfordulási gyakoriságával: a bovin
szérumalbumin autoimmunválaszt indukálhat az arra érzékeny gyermekekben.

 Másik fontos tényező, hogy a valódi, tejfehérjével szembeni allergia kialakulásának veszélye
is gyakori ebben az életkorban. Ezen tények ismeretében sok táplálkozási ajánlás, így a WHO-
é sem tartja helyesnek az egyéves kor alatti tehéntejfogyasztást. A tejfehérje allergia tüneteit
a tejben, tejtermékekben 80%-ban jelenlévő fehérje, a kazein okozza.

 Tehéntejet 12 hónapos kor alatt egyáltalán ne adjunk! A tehéntej összetétele nem fedezi a
csecsemő igényeit és egyéb káros következményei is lehetnek: magas fehérje tartalma
bélvérzést okozhat, fokozott ásványi anyagtartalma pedig növeli a vesék terhelését.
Vastartalma viszont igen alacsony, ami vashiányos vérszegénység kialakulásához vezethet.

 7 hónapos kor

 gyümölcs: Adható a körte, a banán, a narancs, és a citrom.

 Ha a csecsemő nem hajlamos a pelenkával fedett terület kipirosodására és bőre nem

ekcémás, már keverhető a gyümölcspüréjébe citrom vagy narancslé. Ha viszont rosszul viseli,
 kipirosodik vagy hasmenése lesz tőle, nyugodtan elhalasztható a gyümölcsléfogyasztás
későbbre.

 zöldség: Bevezethető a paradicsom, a cukkini (főzeléknek elkészítve), fehérrépa, pasztinák,

zeller, spárga, uborka (sütve vagy főzve), zöldborsó és a zöldbab, melyek csak passzírozva
készítendők.

 Csecsemő számára csak a zöldségvelő fogyasztható.

 állati fehérje: Szükségessé válik a főzelékek dúsítása, szaknyelven komplettálása állati

fehérjével. A hús, mely a vashiány megelőzésére is szolgál. A kezdeti időben ajánlott az
alacsony zsírtartalmú, fiatal állattól származó csirke és a pulyka mell.

 zsír, olaj: A zsírban oldódó vitaminok felszívódása érdekében bevezetendő a telítetlen

zsírsavakat tartalmazó növényi olaj is. Adagja 1 kávés-kanál / 1 dl főzelék. Az omega 3 és az
omega 6 zsírsavak adása igen kívánatos.

 fűszerek: A főzelékek ízesítésére még mindig nem használandó a vesét igénybevevő só, de a
zöld fűszerek, úgymint petrezselyem, zellerlevél, kapor, metélőhagyma már változatosabbá
tehetik az ízeket.

 szomjoltás: A főzelékek után a szomj oltására anyatejet, babavizet, tisztított vizet vagy
gyümölcshúsból készült, cukorpótlás nélküli gyümölcsteát kaphat a csecsemő.

8 hónapos kor

 gyümölcs: kék szilva, ringló, sárgabarack, sárgadinnye és mangó adható újonnan bevezetett
gyümölcsként.

 zöldségek: közül a spenót, sóska, (de ezek magas oxalát tartalma miatt csak hetente egy
alkalommal adhatók),csicsóka, kukorica (héj nélkül), zeller, karalábé, kelbimbó, kelkáposzta,
karfiol.

A rágásra szoktatást általában 8-10 hónapos kor körül kezdjük.

 A gyermek rágó mozgásokat végez ebben a korban. A szoktatás módja, hogy egy-egy
nagyobb, de egészen puha darabot hagyunk a főzelékben, amit az ínyével öszenyomhat a
csecsemő. Erre természetesen szóban fel kell hívni az étkezés megkezdése előtt a figyelmét,
és akkor is, amikor a falat a kanálba kerül. A rágás a rágóizmok működtetésével kedvezően
befolyásolja az állcsontok fejlődését, és e folyamat elősegíti a fogcsírák fejlődését is. A rágás
megtisztítja (fiziológiás abrázio folyamán) a rágófelületet a lepedékektől, közvetve nehezíti a
fogszuvasodás (caries) kialakulását.

Főzelékek dúsítása

 A komplettálásra a csirke-, és pulykahús mellett már kaphatja más fiatal állat húsát is a
csecsemő. Ezen kívül legfeljebb heti egy alkalommal – mivel az állat méregtelenítő
szerveként funkcionál – fiatal csirke mája is adható, mely jó vasforrás. Dúsíthatjuk az ételt az
újonnan bevezethető
  savanyított tejtermékekkel: sajt, túró, kefír stb. A savanyított tejtermékek6 rendszeres
fogyasztása segít fenntartani a bélrendszer baktériumflórájának egyensúlyát, így növeli a
szervezet fertőzésekkel szembeni ellenálló képességét. Legjótékonyabb hatását a
bélrendszerre, az emésztésre fejti ki, márpedig ez az immunrendszer tökéletes működéséhez
elengedhetetlen.

 Ha a családban előfordult allergiás megbetegedés, a tejtermékek és tejtartalmú ételek

bevezetésével célszerű várni egyéves korig!

 fűszer: újdonságként a bazsalikom, kakukkfű, borsikafű, borsmenta, szurokfű, citromfű,

lestyán, fokhagyma, vöröshagyma vezethető be ebben a korban. A hagymák sütve vagy főzve
kínálhatók.

 pékárúk: A kifli és a kenyér a rágómozgás tanulását segíti és nem elsősorban táplálásra

szolgál. Ugyancsak rágást segítő, de élelmi rostanyagot is juttat a szervezetbe a kölesgolyó,
puffasztott kukorica, rizspehely, puffasztott rizs. Ezek só-és adalékanyag mentes termékek
kell, hogy legyenek!

 Fontos szem előtt tartani a só vesére gyakorolt káros és vérnyomás emelő hatását. Egyéb
adalékanyagok fölösleges, a májat terhelő mesterséges anyagokat juttathatnak a
szervezetbe, vagy transz-zsírsavakat, amik összefüggésbe hozhatók szívbetegségek,
cukorbetegség, elhízás és számos egyéb megbetegedés kialakulásával.

Az étkezések gyakorisága

 Az életkor növekedésével csökken, azaz a napi 6-7 étkezés a nyolcadik-kilencedik hónapra

lecsökken 5 étkezésre, az étkezésenként elfogyasztott mennyiségek viszont folyamatosan
növekednek, kb. 250 ml-re.

10–11 hónapos kor

 zöldségek: káposztafélék, padlizsán, zöldbab, rebarbara, mángold.

 Főzelékek dúsítása

 A főtt tojássárgája heti 1-2 alkalommal már kínálható. Elkészítése: a tojást keményre kell
főzni. Kezdetben csak egy fél sárgája, majd később az egész is adható. Allergia jelenléte a
családban, vagy a gyermeknél megjelenő bőr vagy légúti allergiás reakció a tojássárga
bevezetésének idejét későbbi időpontra tolhatja.

 szénhidrátok: Zab-és árpapehely, búzadara és tojásfehérje mentes tészták is színesíthetik az

étrendet

Az étkezés mennyisége, energiaszükséglet

 A csecsemőnek egy éves korig minimum 5-8 dl anyatejre vagy annak hiányában tápszerre van
naponta szüksége.

 Hathónapos kortól kezdve a csecsemő energia-igényét már nem fedezi az anyatej (2)
 energiaszükséglet anyatej fedezet

 0-2 hó: 400 kcal/nap 493 kcal/nap

 3-5 hó: 540 kcal/nap 540 kcal/nap

 6-8 hó: 682 kcal/na 465 kcal/nap(!)

 9-11 hó: 830 kcal/nap 425 kcal/nap(!)

 A hiányzó energiát kell a kiegészítő táplálékkal pótolni.

 Az elfogyasztott táplálék mennyisége 1 éves korig ne haladja meg a napi 1000 g-ot. Az
egyszeri adag kb. 200-250 ml legyen, napi 4-5 étkezéssel számolva.

1 éves kor

 Bizonyos tekintetben választóvonal a gyermek táplálásában. Az eddig elkerülendő élelmi

anyagok jó része már bátran bevezethetők.

 Az étkezések körülményei sem mellékesek ebben a korban. Van olyan gyermek, aki után az
egész lakást bejárják, miközben „beletukmálnak” néhány falatot. Hogyan tudjuk ezt
megelőzni? Legyen az étkezés a napirend egy kiemelt része, üljünk asztalhoz, terítsünk meg
és hagyjuk, hogy gyermekünk is ismerkedhessen az étellel. Soha ne siettessük az evést.

 Már ekkor nagy hangsúlyt kell fektetni, hogy megtanuljon jól és alaposan rágni gyermekünk.

 gyümölcs: áfonya, narancs, citrom, grapefruit, az apró-magvas gyümölcsöket (eper, szeder,

áfonya, ribizke stb.) – ha éppen szezonja van, már 1 évesen megkóstolhatja a kisded.
Bőrallergia, kiütés jelentkezése esetén várni kell az adásukkal másfél-két éves korig. A
mogyoró, dió nagyon veszélyes élelmiszerek. Az őrlőfogakkal nem rendelkező korosztálynál
csak feldolgozott formában kínálható, mert félrenyelést okozhat, de a földimogyoróban
található allergén, az arra erősen érzékeny személyekben egészen kis, milligrammnyi
mennyiségben is életveszélyes lehet. Fontos, hogy aki a mogyoróra allergiás, az nagy
valószínűséggel az lehet a dióra is.

 zöldség: paradicsom, nyers uborka és paprika (esetleg reszelve), vöröshagyma, fokhagyma

már nyersen is kínálható, csicseriborsó.

 állati fehérjék: halfélék, tojásfehérje, tej, vaj, tejszín, tejföl, kecsketej, és kecskesajtok,
juhtúró, juhsajt.

 Kávé, kakaó szintén 12 hónapos kor után adható legkorábban. A kecsketej önmagában
táplálkozás-élettani szempontból nem megfelelő, mivel egyes vitaminokban (B6, B12, C, D,
fólsav) szegény, ásványi-anyag tartalma pedig magas. A kecsketej túlsúlya a táplálkozásban
tehát alultápláltságot, vérszegénységet és a vesét megterhelő kóros állapotokat okozhat.
Adása azonban kiegészítő táplálékként egészséges csecsemőknek egy éves kor körül nem
kontraindikált, amennyiben hatóságilag ellenőrzött, és allergiás reakciót nem vált ki.
  szénhidrátok: A tojásos tésztafélék, teljes kiőrlésű gabonák, köles, hajdina kínálható a kisded
korba lépett gyermeknek. Ezen ételek bevezetésénél érdemes odafigyelni ismételten, hogy
nincs-e allergiás a családban!

 gyógyteák: Az allergiára való hajlam csökkentése miatt borsmenta (jó megfázás, influenza,
emésztési zavarok, valamint fejfájás, izom-és izületi fájdalmak ellen, de a borsmentából
készült tea hosszabb ideig nagy adagban fogyasztva látási zavarokat okozhat), citromfű tea
(nyugtató és vírusölő hatással rendelkezik), kamilla tea (gyulladáscsökkentő, nátha és
gyomorpanaszok csökkentése, nyugtató hatású), csipkebogyó tea (influenzás, megfázásos
betegségek enyhítésére, emésztés javítására),

hársfa tea (köhögéscsillapító, köptető, nyákoldó), kömény tea (szélhajtó, emésztést javító),
lándzsás útifű (nyákoldó, köptető), vasfű (erősítő, roboráló, étvágyjavító hatású) és egyéb
gyógynövényből készült teák is kínálhatók már szükség esetén..

 Méz: 1 éves korig allergiák és botulizmus kialakulása miatt kerülendő.

Az étkezés mennyisége, energiaszükséglet

Az 1-3 éves korú gyermek energiaszükséglete nagy, 1100-1300 kcal ( 4820-5460 KJ)

Az energiaszükséglet 7-15%-át fehérjével, 35%-át zsírral, 45-55%-át szénhidráttal fedezzük.

 A csökkent kalória mennyiség alultápláltsághoz is vezethet!

 Az elfogyasztott étel adagját a gyermek étvágya határozza meg. Kiporciózott étel esetén
tegyük lehetővé, hogy ha nem lakott jól, másodszor is vehessen. Az egyszeri adag nagyságát
élelmiszercsoportonként adtuk meg.

 Ideálisnak a napi ötszöri étkezést tartjuk:

 Három főétkezés (reggeli, ebéd, vacsora) mellett két kisétkezést (tízórai, uzsonna).

 A reggeli a napi energiaszükséglet 20%-át, a tízórai, az ebéd és az uzsonna a 60%-át, míg a

maradék 20%-ot a vacsora fedezze. Három étkezés esetén a napi energiaszükséglet 35%-át
reggel, 40%-át délben és 25%-át este adjuk. Közétkeztetésben a háromszori étkezés az
energiaszükséglet 65%-át, csak ebéd biztosítása esetén 40%-át fedezi.

Az egy évet betöltött gyermek napi étrendjének összeállítása

 Minden alapvető ennivaló, amit a család többi tagja is fogyaszt, megengedhető. De ne a szülő
ízlése szerint történjen a só és a cukor hozzáadása az ételekhez, illetve ha mindenképpen
ugyanabból az ételből szeretnének adni gyermekének, mint amit a család eszik, akkor az
ízesítést hagyják a végére, előbb szedjék ki a gyermek adagját és utána sózzák, borsozzák,
fűszerezzék az ételt saját maguknak.

 Másfél éves kortól adhatók nagyobb biztonsággal az apró-magvas gyümölcsök, úgy mint
ribizli, feketeribizli, szamóca, földieper, szeder, málna, egres, som, kiwi, csipkebogyó, áfonya.
A déligyümölcsök: ananász, mangó, grapefruit stb. allergizáló hatása is kevésbé jelentkezik
már ebben a korban.
  Darabosan az ételt csak akkor adjuk, ha már rágófogai is vannak a gyermeknek, amelyekkel
meg tudja őrölni a főzelékrészeket, gyümölcsöt, falatkákat. A nyers táplálék rágása serkenti a
fogágy (parodontium) vérkeringését, ezáltal megelőzi a fogágy-betegségeket. A rendszeres
vegyes táplálkozásban részesülő kisgyermek általában nem szorul ásványi anyagok külön
bevitelére, az oly sokat reklámozott táplálék-kiegészítőkre.

Néhány alapvető tény

 Figyeljünk a kalóriákra, különösen az üres kalóriákat kerüljük! (cukor, édesség) só-használatot

minimálisra kell csökkenteni •

 A legtöbb transzzsírt száműzni kell az étrendből A transz-zsírsavak olyan telítetlen zsírsavak,

melyek molekulái tartalmaznak szénatomok között átellenes (transz) kettőskötéseket. A
kutatások a magas transz-zsírsavakat tartalmazó étrendet összefüggésbe hozták
szívbetegségekkel, cukorbetegséggel, elhízással és számos egyéb megbetegedéssel. Számos
országban szabályozzák a maximálisan az élelmiszerbe kerülhető transz-zsírsav mennyiségét

 A transz-zsírsavak főként az élelmiszerek feldolgozása során keletkeznek. Egyes kérődzők

(például tehén, kecske) teje és testzsírja nyomokban tartalmaz transz-zsírokat. A
hidrogénezett növényi olajok (például a margarin) különösen sok ilyen molekulát
tartalmazhat, a feldolgozástól függően.

 • több gyümölcs és zöldség jelenjen meg minden étkezésnél

 • A D-vitamin felszívódás szempontjából fontos az is, hogyan halad át a táplálék a gyomor-

bélrendszeren.

Zsír jelenlétében ez az áthaladás lassul, ami segíti a kiválasztást, míg például zsírfelszívódási
zavarok esetében oldhatatlan kalciumszappan keletkezik és csökken a kiválasztás. 2 éves korig ne
kapjon csökkentett zsírtartalmú tejet a kisded! A csökkentett kalória mennyiség alultápláltsághoz is
vezethet. Befolyásolja a folyamatot a táplálék összetétele is. Az anyatej zsírtartalma 3,5-4,0 g/100g.

 kizárólagosan a teljes kiőrlésű gabona használata lenne kívánatos, de legalább 50-50% -ban

 a reggeli gabonát és fehérjét is tartalmazzon ne csak az egyiket vagy másikat.

Mesterséges táplálás

Mesterséges táplálás esetén nem női, anyatejet kap hanem más állati eredetű vagy növényi eredetű
tápszert. Az új tápszerek korszerűsítették és egyszerűsítették a mesterséges táplálást, de fő
alapanyaga az állati eredetű tehéntej(ritkán kecske ill. növényi a szója), ami testidegen fehérje. A
testidegen fehérje lebontására, fogadására a csecsemő élete első hónapjaiban még nem kész,
különösen veszélyeztetettek az allergiás családok csecsemői. Ma már anyatej hiányában még
egészséges érett csecsemő számára is legalább 4 – 6 hétig, kissúlyúaknak 3 hónapig női tejes táplálást
kell biztosítani.

A női tej és tehéntej összetételében rejlő különbségek miatt a tehéntej változatlan formában
csecsemőtáplálásra alkalmatlan. Tápszerkészítés előtt át kell alakítani.
A tehéntej alapú tápszer készülhet natív tejből, vagy tejporból. Jelenleg a tejpórból készült
tápszereket javasolják és ezeket 12 hónapos korig lehet használni. A natív tejből készült tápszerek
tejhígítással, savanyítással szénhidrát pótlással készülnek a hígításra orizát használnak, melynek
allergizáló hatása lehet.

 A tejporból készült tápszerek homogenizáltak és humanizáltak, azaz a tápanyagelosztásuk

egyenletes, aa kazeinjük jobban diszpergált (szemcsékre bontott, aprított), a zsír finomabb
eloszlású, így könnyebben emészthető, emellett megfelelő technológiával olyan kémiai és
fizikai változásokat hoztak létre, amellyel összetételük közelít a női tejhez. Csökkentik a
fehérjeszintet, dúsítják őket vassal, a zsírkomponenst növényi zsírokkal cserélik fel.

Az anyatejet helyettesítő tejpor készítmények:

A mesterséges táplálás alapelvei:

 A napi adagok száma 5 vagy 4

 A mennyiség étvágytól, életkortól és súlytól függően 150-200 ml/kg, de maximum

1000ml/nap.A főzelék bevezetési ideje 3 hónapos kor.

 A natív tej bevezethető ¾-es kávé, kakaó vagy kávé formájában 8 hónapos kórtól, de az

ultrapasztörözött tejet is fel kell forralni, mert ekkor veszít allergizáló hatásából.

 Napközben szüksége van folyadékpótlásra a mesterségesen táplált csecsemőnek, mely lehet

jó minőségű tea és babavíz.

Helytelen táplálás okozta betegségek

 Az élet kezdetén, csecsemő és kisded korban nagyon fontos a helyes életmód megválasztása,
követendő mintaként felajánlása, ezzel az egészséges élet megalapozása. A helytelen
táplálkozás, mely túlzott kalória bevitelt, csökkentett rostanyag felvételt, kevés vizet,
mesterséges anyagokkal való dúsítást foglal magában és a mozgásszegény életmód egyenes
következménye a ma már népbetegségnek számító elhízás.

 Az elhízás a cukorbetegség (diabetes), a magasvérnyomás (hypertonia), a zsírok normálisnál

magasabb szintje a vérben (dyslipidaemia) és az érelmeszesedés (atherosclerosis) kockázati
tényezői.

 A magasabb vércukorszinthez elsősorban az önmagában is komoly kockázati tényezőt jelentő

testsúlyfelesleg, a diszlipidémia és a hipertonia társul. A 90-s évek előtt ritkaság számban
ment a 2-es típusú cukorbetegség gyermekkorban. Ma a fejlett világban számos közlemény
támasztja alá szaporodását a fiatal években. A betegség párhuzamosan emelkedik az elhízás
gyakoriságával. Ezen betegségek elsőszámú érrendszeri kockázati tényezőt jelentenek.
Ismeretes, hogy Magyarországon a vezető halálokok a szív-és érrendszeri betegségek.

 A csekély rosttartalmú és nagy zsírtartalmú étrend fokozza a bélrendszeri dagantok

coloncarcinoma előfordulási kockázatát. Lényeges megemlíteni a telített és telítetlen zsírok
szerepét.
  A táplálkozás zavara fogékonyabbá teszi a szervezetet a fertőzésekkel szemben, befolyásolja
azok lefolyását és kimenetelét. A táplálkozási zavar csökkenti a nyálkahártya-immunitást.

 Az emberi test két legfontosabb alkotóeleme a só és a víz. Mivel vizet és sót mindennap
veszítünk, folyamatosan pótolni, biztosítani kell ezeket szervezetünk számára. Víz és só nélkül
nem létezhet élet a földön. A só koncentráció biztosítja a vér és szövetek közötti anyagcserét.
A növényekben található szerves só (a szervezet csak ezt a fajta sót tudja hasznosítani)
hőkezelés hatására átalakul szervetlen sóvá. A vese napi 2-3 g szervetlen sót képes
kiválasztani.

 A többlet só lerakódik, és kőképződéshez, érelmeszesedéshez vezet. Ha a vesék nem

megfelelően működnek nő a vérnyomás. A túl sok só, a nátrium-klorid fáradttá, szeszélyessé
és ingerültté tesz, felpuffaszt, és árt a veséknek. A nátrium-klorid egy agresszív anyag, amely
biokémiai szempontból kiegyenlítő ellenpólust keres, hogy a szervezetben fennmaradjon a
semlegesítő elv. A nátrium-kloridnak szüksége van természetes ellenpólusra, hogy hatását
egyáltalán ki tudja fejteni. Természetes ellenpólusok a kálium, a kalcium, a magnézium és a
többi ásvány és nyomelem.

 A túlfinomított élelmiszerek fogyasztása székrekedés kialakulásához vezethet. A relatíve

kemény, koncentrált, lassan ürülő széklet, amely az elégtelen mennyiségű rostos étel és
folyadékhiány eredménye, lelassítja a bélmozgást, megnő a belső lumennyomás ennek
következményeképpen a bél falának kiöblösödése jön létre. Itt könnyen alakulhat ki
gyulladás, mely krónikussá válva rontja az emésztést és a felszívódást.

 Kék csecsemők

 Az ivóvizet szennyező anyagok között az egyik legjelentősebb a nitrát. Az intenzív

mezőgazdaságban nagy mennyiségben használt műtrágyából, sérült csővezetéken keresztül
és sérült vagy a magán kutakhoz túl közel telepített ülepítőkből kerülhet az ivóvízbe.
Csecsemőknél ez okozza az ún. kék betegséget (methaemoglobinaemia). Azokkal az 1-12
hónapos kisbabákkal fordulhat elő, akik számára a teát vagy tápszert olyan kútvízzel
hígították, amelynek jelentős a nitrát-tartalma, vagy nitráttal szennyezett földben termett
gyökérzöldségek képezik a főzelékfogyasztás alapját. A kútvízzel bejutó nitrát a baktériumok
hatására nitritté alakul a csecsemő gyomrában és patkóbelében, majd felszívódik a vérbe. A
vérben a vörösvérsejtekbe behatolva a vérfestéket (haemoglobint) ún. methaemoglobinná
alakítja át, így képtelenné teszi azt az oxigén szállítására.

Táplálék allergiák

 Az allergiás megbetegedések száma az egész világon növekszik. Ez összefügg a modern

életmóddal, a megváltozott táplálkozással, a tartósított és készételek fogyasztásával, a
genetikailag módosított élelmiszerek elterjedésével, amelyek új allergének megjelenésével
járnak. A gépjármű forgalom ugrásszerű növekedése, az ipari környezet okozta
szennyeződés, a gyomnövények elterjedése, mind-mind az allergiás megbetegedések
gyakoribbá válásának környezetei tényezői.

 Ma már az emberek bárhová rövid idő alatt eljuthatnak, megismerkednek idegen tájak
ételeivel, fűszereivel .
  Ez sok előnnyel is jár, új fehérje-, zsír-, ásványianyag- és vitaminforrások birtokába jutunk, de
ez nem előnyös mindenkinek.

 Az emberi szervezet olykor még az évszázadok óta, hagyományosan fogyasztott élelmiszert

vagy tápanyagot sem tolerálja, ez pedig betegség kialakulásához vezet. A veszély még
nagyobb a szervezet számára teljesen új tápanyagok esetében , hiszen a velük szembeni
tolerancia kialakulására nem volt mód az egymást követő generációkban.

 Az utóbbi években nőtt a táplálékallergia előfordulási gyakorisága, de sokszor a

táplálkozással kapcsolatos kellemetlen érzést és tünetet allergiának vélnek, ami nem az.

 Az allergiás menetelésnek nevezett folyamat felismerése a szakemberek figyelmét is egyre

inkább a táplálékallergiák felé terelte. Nemrégiben derült ki, hogy a csecsenő,
kisgyermekkorban kialakult táplálék allergia tulajdonképpen a későbbi életkorban megjelenő
légúti allergiás megbetegedések előfutára.

Az allergiás menetelés:

 Hasfájás (0-2 éves korban) ételektől

 Viszketés (0- 3-4 éves korban) (ételtől)

 Fulladás (5 – 10 éves korban) kutya, macska szőrtől pl.

 Szénanátha (6 – 8 éves korban)

 Életveszély lehet bármelyik korban pl a méhcsípés

 A táplálékallergia főként a gyermekek betegsége (előfordulási gyakorisága a gyermekek

körében 6 %), de bármely életkorban előfordulhat, különösen arra hajlamos egyénnél. A bél
nyálkahártyáját károsító betegségek is előidézhetnek, így a vírusos hasmenés, a bélműtétek
vagy az, ha a szervezet immunrendszere bármely okból meggyengül.

 Így fordulhat elő, hogy az eddig fogyasztott élelmiszereket egyik napról a másikra nem tudja
elfogyasztani, vagy a korábbihoz hasonló életmódra, a korábbi környezetben tartózkodásra
nem képes.

Tolerancia:

A tolerancia azt jelenti, hogy a szervezet- anélkül, hogy ez bármilyen panaszt okozna –
lebontja, feldolgozza és beépíti az elfogyasztott táplálékot. Ideális esetben a táplálkozás élvezetes, és
semmiféle betegséget nem okoz. Olykor Azonban a szervezet nem tudja sajátjaként felhasználni a
táplálékot, ami ezért panaszt okoz. Ezt a jelenséget adverz (kóros, nem kívánatos) reakciónak
nevezik.

Allergia:

 Az immunrendszer kóros működése. A szervezet a környezetben vagy a táplálékban található

ártalmatlan anyagokat idegenként ismeri fel, amire az immunrendszer túlérzékeny
válaszreakcióval válaszol.
  A limfociták (az allergia folyamatában vezető szerepet játszó fehérvérsejtek) , a sejtekből
felszabaduló közvetítő anyagok, az ellenanyagok (immunglobulinok, ezek közül az allergiák
szempontjából legfontosabb az immunglobulin E , röviden IgE) és számos más fontos
szabályozó együttes, kiegyensúlyozott összhangja biztosítja az immunrendszer megfelelő
működését.

 Az immunglobulinok fehérjetermészetű anyagok, amelyek az immunrendszerben fontos

szerepet töltenek be, a legnagyobb mennyiségben a bélcsatorna és a légutak nyálkahártyáján
, valamint a vérben találhatóak. Feladatuk a szervezet védekezőképességének biztosítása.

 Az IgA nevű immunglobulin az elfogyasztott táplálékok allergia keltő hatásával szembeni

védelemben kap szerepet, és részben biztosítja az anyatej védőhatását a fertőzésekkel
szemben , ezért az alacsony IgA – érték a táplálék allergia, a bélfertőzés fokozott veszélyét
jelenti.

A különböző táplálékallergénekre az immunrendszer IgE-t termel, amelynek mennyisége az

életkortól és az allergiás hajlamtól függően változó. Milliószámra keringenek a vérben az IgE
molekulák, amelyek az allergiás folyamatban szereplő sejtek felszínéhez kötődnek. Ezekben a
sejtekben számos kémiai természetű anyag (un. közvetítő anyag, a legfontosabb a hisztamin)
halmozódik fel, amelyek az allergén hatására kiszabadulva- allergiás tüneteket váltanak ki.

Allergiás reakció főként atópiás egyéneken jön létre.

 Az atópia a szervezet olyan öröklött tulajdonsága, amely hajlamosít (IgE- képződéssel járó)
allergiás megbetegedések kialakulására. Az atópiás személy bármely allergénre kóros
reakcióval reagálhat, amellyel kapcsolatba kerül.

Atópiás betegségek:

 táplálékallergia

 gyógyszer és vegyszerallergia

 méh és darázsméreg allergia

 szénanátha

 asztma

 allergiás kötőhártya-gyulladás

 allergiás bőrgyulladás

A gyermekkori táplálékallergia kialakulása

 Az emésztőrendszert érintő allergia esetében közvetlenül összefüggés mutatható ki a

táplálék elfogyasztása és a tünetek megjelenése között. A táplálék kiválthat az egész
 szervezetre kiterjedő válaszreakciót és a bél nyálkahártyájára korlátozódó immunfolyamatot
egyaránt. A táplálékallergia számos tényező együttes hatásának következménye.

A betegség kialakulásában szerepet játszó tényezők

1. Életkori sajátosságok:

A táplálékallergia kialakulása a leggyakoribb csecsemő- és kisgyermekkorban, 3 éves kor

felett a gyakorisága csökken. Ebben az életkorban a táplálékban található fehérjék okoznak a
leggyakrabban tüneteket, míg az ételszínezékek, a tartósítószerek és az adalékanyagok a nagyobb
gyermekek és a felnőttek kóros (adverz) reakcióiért felelősek.

A táplálékallergia gyakori gyermekkori megjelenése részben az életkori sajátosságokkal függ

össze. A csecsemő- és kisdedkori allergiára hajlamosító tényezők közül a legfontosabb az
immunrendszer éretlensége. A fiatal csecsemőkben a gyomorsav és az emésztőnedvek elválasztása
csökkent, így a táplálék nem bomlik le tökéletesen. A bél természetes mozgása gyengébb , a táplálék
tovább időzik a bélben, a bélnyálkahártyát botító nyák mennyisége kevesebb , a bél ellenálló
képességét fokozó IgA mennyisége kevesebb , mint a későbbi életkorban.

2. Az anyatej szerepe

 Az előbbi tényezőkhöz társul az anyatejtáplálás korai elhagyása és az anyatej helyettesítése

tehéntejalapú tápszerrel.

 Az állati eredetű fehérjék allergia keltő hatása nagyobb, mint a növényi eredetűeké.

 A gyomor-bél csatorna nyálkahártyája óriási felszívó felületet biztosít a táplálékfehérjék

számára. Ha a bél nyálkahártya működése nem megfelelő , a nem tökéletesen felbontott
fehérjék átjutnak a bélfalon, találkoznak az immunrendszer sejtjeivel , és az egész szervezetet
érintő válaszreakció alakul ki.

3. Örökletes hajlam

 Ha a gyermek szülője vagy testvére allergiás, ez fokozott kockázatot jelent számára az

allergiás betegségek kialakulása szempontjából.

 A családi allergia hajlam fokozódik, ha mindkét szülő azonos allergiás betegségben szenved.

 Ha például mindkét szülő ekcémás, a gyermekünkön 60-80 %-os valószínűséggel jelentkezik

ez a betegség. Ha a szülők mindketten allergiások, de eltérő betegségben szenvednek, az
allergia kialakulásának kockázata a gyereknél 40 – 60 %. Ha az egyik szülő allergiás, a veszély
tovább csökken 20-40 %-ra. A statisztikai adatok szerint az anyai allergia átörökítő ereje
nagyobb, mint az apaié.

 A családi „allergiaörökség” nélkül is kialakulhat allergia, de a veszélyeztetett családokénál

jóval kevesebb számban (5-15 %)
  Az allergiás tünetek megjelenhetnek azonnal, de előfordul, hogy csak napokkal a táplálék
elfogyasztása után. Az asztmás fulladás ugyanúgy lehet allergiás eredetű, mint a hasmenés
vagy bőrkiütés.

 Sokféle élelmiszert, növényi és állati eredetű anyagokat fogyasztunk, de nem mindegyik okoz
allergiát. Érdekes módon vannak, akik sok mindenre allergiások, míg mások ugyanazokat az
élelmiszereket probléma nélkül el tudják fogyasztani.

 A nyers növények, gyümölcsök vagy állati eredetű táplálékok mellett. étrendünk nagy részét
feldolgozott formája alkotja, amelyekhez a feldolgozás során adalékanyagokat,
ételszínezékeket használnak fel. A táplálék a szervezetbe bejutva lebomlik, az emésztés és a
felszívódás folyamán kapcsolatba kerül a szervezt immunrendszerével.

 A tápláléknak azokat az alkotóelemeit, amelyet az immunrendszer felismer, antigéneknek

nevezünk.

 A táplálék antigénjeinek szerkezete különbözik az emberi szervezet saját fehérjéitől. A

táplálék ismételt fogyasztásakor a táplálékantigéneket az immunrendszer felismeri és az
allergiára hajlamos egyénekben idegenként fogadja – velük szemben immunreakciót indít el.
Így a táplálék elfogyasztása heves válaszreakciót válthat ki.

 Majdnem minden táplálékantigén allergia kiváltására alkalmas allergénné válhat. Gyakrabban

okoznak allergiát (erős táplálékallergének) például a fehérjék.

A leggyakrabban panaszt okozó tápanyagok köre és a táplálékallergiák előfordulási

gyakorisága nagymértékben függ egy-egy földrajzi terület étkezési szokásaitól. Így a szója és
rizsallergia a Távol Keleten, a halallergia a skandináv országokban és Japánban gyakoribb, az Egyesült
Államokban a mogyoró, kukorica és a rákok okozta allergia fordul elő sürübben. Hazánkban a
leggyakoribb táplálékallergiát kiváltó táplálékok:

 Gabonafélék - búza ( kenyér, péksütemény, tésztafélék) , zab, kukorica, élesztő

 Zöldségek és főzelékek – rizs, burgonya, napraforgóolaj, sárgarépa, hüvelyesek(bab, borsó)

zeller, brokkoli fokhagyma, szója

 gyümölcsök – alma, eper, őszibarack, cseresznye, kivi, dinnye, mogyoró, mandula, dió

 tej, tejtermékek, tojás – tej, vaj, sajt, joghurt, túró

 húsfélék – csirke, pulyka, disznó, marha, bárány

 halak és a tenger gyümölcsei – rák, kagyló, tőkehal

 fűszerek – bors, paprika, oregano, curry, mustár , kömény

 az élelmiszerek adalékanyagai – tartósítószerek, színezőanyagok, bor, sőr kávé, édesség,

fagyasztott ételek

 egyéb – fehér cukor, méz, só

  A gyermekeknél a tehéntej, a tyúktojás, a szója és agabonafélék a legfontosabb
allergénkeltők, de az utóbbi időben a citrusfélék, a kivi, és a banán is mindinkább előtérbe
kerülnek. A nagyobb gyermekek és a serdülők között egyre gyakoribb a gyümölcs – és a
zöldségérzékenység (zeller, paradicsom, földimogyoró)

 A számos fehérjeallergén mellett megemlítendők az élelmiszer- adalékanyagok, ételszínezők

és tartósítószerek is. Bár kis mennyiségben vannak jelen az élelmiszerekben, de súlyos
tüneteket tudnak produkálni. Ha a panaszokat ezek okozzák, nincs szükség diétára, elég a
beazonosított anyag kerülése.

 Keresztallergiák

 A keresztallergiák megismerésével számos furcsa jelenségre kapunk választ. pl. miért nem
fogyaszthat a széna náthás dinnyét a parlagfű virágzása idején? Miért dagad fel a nyírfa
pollenjére allergiás asztmás beteg szája, ha beleharap az almába?

 A keresztallergia esetében a szervezet a különböző eredetű allergéneket azonosként ismeri

fel, és velük reakcióba lép. Keresztallergia alakulhat ki az állati eredetű fehérjék között, egyes
növények között, a légúti és a táplálékallergének között.

 Figyelmeztető jel, ha valaki 2-3 táplálékra allergiás – ilyenkor az esetek 85 %-ában a légúti
allergének is allergiás tüneteket váltanak ki.

Az állati eredetű fehérjék közötti keresztreakció

A tejtermelő állatok teje és az állathúsok

 A különböző tejtermelő állatok fehérjéi között immunológiai keresztreakció jöhet létre. A

tehéntej allergiás a kecske a juh, tejére és az állatok húsára is allergiás reakcióval válaszol.

A szárnyasok tojása és a húsa

 Erős a keresztreakció a különböző szárnyasok (tyúk, kacsa, pulyka, liba, fürj) tojásfehérjéje
között. A tojássárgája gyenge allergén, de keresztreakciót ad a tojásfehérjével. Előfordulhat,
hogy a tojásallergiás beteg a csirke húsra ésmadártollra is keresztreakcióval reagál.

 A tenger gyümölcsei

 A magyar népesség táplálkozásában nem jelentős a fogyasztásuk, bár napjainkban egyre

többen ismerkednek vele, az utazások miatt egyre többen fogyasztanak belőlük. A
keresztreakciók miatt fontos róluk beszélni, mert az allergiásokban életveszélyes reakciókat
válthatnak ki. A különböző kagylók, rákok tengeri halak egymással erős keresztreakciót adnak

Növényi közötti keresztreakció

 A növények közötti keresztreakció az egymáshoz közeli botanikai csalásba tartozó zöldségek,
gyümölcsök között alakulhatnak ki ( pl. alma-körte, burgonya-sárgarépa, őszibarack-sárgabarack -
szilva, cseresznye).

 A légúti és a növényi eredetű táplálékallergének közötti keresztreakció

 A légúti és táplálékallergének között is kialakulhat keresztreakció. A pollenallergia

gyakorisága az utóbbi évtizedekben a korábbi tízszeresére emelkedett, így a pollenallergiával
társuló táplálékallergia gyakorisága is jelentősen nőtt.

 A pollenre és a háziállatszőrre allergiásak körében gyakoribb a táplálék allergia is.

 A nyírfa pollenjére érzékenyekben- főleg a pollenszezonban – allergiás tűnetek jelentkeznek

számos friss gyümölcs (alma, kivi, narancs, őszibarack, sárgabarack, cseresznye)
fogyasztására. A nyírfa legfontosabb allergénjének szerkezete megegyezik az almában,
körtében, őszibarackban található fehérje szerkezetével.

 Sok fekete ürömre érzékeny személyben az ernyős virágúak családjába tartozó zöldségfélékre
(zeller, édeskömény, petrezselyem, sárgarépa) és a fűszerekre (ánizs, koriander) is allergiás
tünetek jelentkeznek. Ezt a jelenséget hívják fekete üröm-zeller-fűszer tünetegyüttesnek. A
tünetek nagyon súlyosak lehetnek (arc-, szem- és végtagduzzanat).

 A parlagfűre érzékenyekben keresztreakció jelentkezhet a görögdinnye és tökfélék családjába

tartozó zöldségek elfogyasztására.

 A füvek pollenje keresztreakciót válthat ki a burgonyával, a földimogyoróval, a pékélesztővel,

a búzával és a paradicsommal. Így a szervezet bár csak egyikre érzékeny bármelyikkel
találkozik is allergiás reakcióval válaszolhat.

 A fűpollenben, a fák és a gyomnövények pollenjében lévő fehérje (profilin) néhány

zöldségféle (sárgarépa, zeller, burgonya, hajdina) pollenjében is megtalálható.

 Ez magyarázza a közöttük lévő erős keresztreaktivitást. A szilvafélék családjába tartozó

gyümölcsök (szilva, cseresznye, őszibarack, sárgabarack) keresztreakciót adnak a fű és a
nyírfa pollennel.

A latexérzékenység az utóbbi években egyre fokozódó problémát jelent.

 A beteg először a latexszel szenzitizálódik, és pl. a latex tartalmú gumikesztyű váltja ki a

tüneteket.

 A keresztreakció másodlagosan, számos esetben váratlanul, súlyos tünetekkel jelentkezik a

táplálék fogyasztására.

 A gumikesztyűk alapanyagaként alkalmazott természetes latex keresztreakciót ad számos

egzotikus gyümölccsel, zöldséggel (gesztenye, spenót, kivi, dió, banán, avokádó, dinnye)

 A méz szintén kiválthat reakciót a benne találhatóm különböző pollenek miatt. A mézallergiát
vagy maga a méz, illetve a benne lévő pollenek vagy a méhméreganyag összetevőinek
keresztreakciója okozza.
  A táplálékallergia tünetei

 A táplálékallergia bőr-, gyomor-bél rendszeri és légúti tünetekkel járhat, amelyek rövid idővel
a táplálék elfogyasztása után, de néha csak órák múlva alakulnak ki.

 A táplálékallergia sokkal alattomosabb formája is ismert, amikor a gyakran és folyamatosan

fogyasztott táplálék csak hosszabb idő után okoz panaszt, s bizony nem egyszerű kideríteni
melyik az.

A tünetek

Bőrtünetek

 Az étkezés után rövid idővel (akár néhány perccel) csalánkiütés, kivörösödés, viszketés, az arc
feldagadása jelentkezhet. Ilyenkor viszonylag egyszerű a beazonosítani a „felelős „ táplálékot.

Emésztőrendszeri tünetek

 A leggyakrabban gyomor-bél rendszeri tünetek jelentkeznek, hiszen a táplálék a szájüregtől

egészen a végbélnyílásig kapcsolatba kerül a hatalmas felszívó felületű emésztőrendszerrel.

Szembetűnő panaszok:

 az étkezés után rövid idővel jelentkező hányás, hányinger, vizes hasmenés, hasi görcsök.

 olykor azonban csak a tartós étvágytalanság, vashiányos vérszegénység vagy haspuffadás

hívja fel arra a figyelmet, hogy valami nincs rendben az étkezéssel.

 Az egyik legszembetűnőbb jelenség az orális allergia tünetegyüttes, amelyhez elegendő az

allergénnek a ajkakkal érintkeznie, illetve a szájba kerülnie.

 Az ajak, a nyelv, a szájpad és a torok csiklandozó érzése, viszketése és sok esetben az ajak
nagyfokú ödémás duzzanata jön létre az érintkezés után, legtöbbször 15 percen belül a
táplálék elfogyasztásaután. Az orális allergia főként olyan nagyobb gyermekek esetében jön
létre akik pollenallergiásak is.

Légzőrendszeri és egyéb tünetek

 Egészen távoli szervekre , a légzőrendszerre is hathatnak táplálékok, így allergia

kialakulásakor tartós rekedtséget, asztmás betegséget is okozhatnak. Egyes táplálékoknak
szerepet tulajdonítanak a migrén keletkezésében. Ha a migrén kiváltója valóban a táplálék, A
fejfájást is kiváltó táplálék elhagyásával a panaszok megszűnése várható.

 Ugyanaz az ember idővel másként reagálhat az adott allergénre, sőt a tünetek sem
feltétlenül mindig egyformák, az enyhébb tünetek később súlyosbodhatnak. A panaszok
akkor jelentkezhetnek, ha a bőr vagy nyálkahártyák érintkeznek a táplálékkal, sőt főzés
közben a táplálék gőze is kiválthatja őket.
 Tehéntej- allergia

 Csecsemők és kisgyermekek között a leggyakoribb, amely a táplálékallergiák közül a

legkorábban jelentkezik, hiszen a tehéntej az első idegen fehérje amivel a kisbaba találkozik.
Az elfogyasztott tej mennyisége jóval meghaladja a felnőttkori fogyasztást , ha a mennyiséget
a csecsemő testfelszínéhez viszonyítjuk.

A tehéntej-allergia tünetei:

Anafilaxia

 Főként csecsemő- és kisdedkorban fordul elő, ez az allergia legsúlyosabb, akár halált is okozó
megjelenési formája, ami perceken, maximum i órán belül és a táplálék igen kismennyiségére
kialakul. A tünetek heves hányással, hasmenéssel, hasi fájdalommal, feldagadással
kezdődnek (táplálék elfogyasztása után azonnal ), az állapot keringési elégtelenségig
fokozódhat.

 A táplálékkal való első találkozás esetében akkor alakulhatnak ki a tünetek, ha a csecsemő

előzetesen az illető táplálékkal szemben az anyatejen keresztül érzékennyé vált.

Emésztőrendszeri tünetek

 Akut gyomor-bél hurut utáni állapot. Csecsemő és kisded korban az akut hurut hajlamosíthat
a táplálékallergia kialakulására. A vékonybél nyálkahártyáján a baktérium, a vírus vagy
parazitás fertőzés gyulladást és károsodást okoz, fokozódik a bélnyálkahártya
áteresztőképessége a táplálékantigének számára, ami szenzibilizációt eredményezhet. Ez
koraszülötteknél és csecsemőknél nagyobb mérvű.

 Hasi kólika (hasgörcs) A csecsemőkori tehéntej allergia egyik sajátos megnyilvánulása. A

kólikát 2-3 órahosszat tartó vigasztalhatatlan sírás jellemzi, ami a tehéntej táplálás után
megszűnik. !0 %.ban a csecsemőkori kólikát a tehéntejallergia okozza. A tünetek a tehéntej
elhagyása után megszűnnek.

 Krónikus (idült)n vékonybélgyulladás. A tehéntej allergia egyik jellegzetes tünete, a nem

megfelelően lebontott tejfehérjék hatására a vékonybélbolyhok elpuszulnak. A tápanyagok
nem szívódnak fel megfelelően, emésztési zavar jön létre. Ha nem ismerjük fel súlyos
bélsorvadáshoz vezethet. A vékonybélbolyhok pusztulása miatt a cukorbontó enzimek
mennyisége is csökken. A tünetek rendszerint hasmenés, hányás, hasi fájdalom,
étvágytalanság, ami több órával esetleg napokkal a tehéntej elfogyasztása után alakulnak ki.
Előfordul, hogy csak bizonyos tünetek jelentkeznek és nem egyszerre. Ez a kórkép
leggyakrabban az élet első 6 hónapjában alakul ki, a legveszélyeztetettebbek a koraszülöttek.

 Irritábilis bélszindróma. Főként felnőtteken és nagyobb gyermekeken fordul elő.Oka

ismeretlen, a lelki tényezők sem mellőzhetők.
  Vatagbél gyulladás Minden életkorban így csecsemőkorban is előfordulhat. Tünete a gyakori
nyálkás széklet, kínzó székelési inger, de sikertelen székelési kisérlet is. Gyakori a hasi
fájdalom, vérszegénység.

 Vastagbélgyulladás anyatejjel táplált csecsemőben. Előfordulhat ha az anya nagy

mennyiségű tejet fogyszt, ilyenkor az anyatejben tehéntej fehérje mutatható ki.

 Székrekedés nagymértékű székrekedés, de a tej fogyasztása után haspuffadás, bélelzáródásra

utaló jelek is kialakulhatnak. A tej elvonása után a panaszok megszünnek.

 A savas gyomortartalom visszaáramlása a nyelőcsőbe. Gasztró- özofageális reflux.

Csecsemőkorban a tehéntej allergia is lehet kiváltó oka. Tejmentes étrend kell ilyenkor.

Egyéb tünetek:

Bőrtünetek:

 Rendszerint az elfogyasztott tehéntej ill. egyéb táplálékok és a klinikai tünetek megjelenése

között közvetlen összefüggés mutatható ki. Az atópiás dermatitisz és ekcéma esetében ez az
összefüggés nehezebben igazolható.

Légúti tünetek:

 Gyakorisága 10-30 % a betegségben szenvedőknél tejallergia miatt. Amikor légúti hurutot

kezelnek a tej elhagyását is alkalmazni szokták.

Csecsemőkori alvászavar:

 Feltételezik a tejfehérje szerepét alvászavarban is. Általában a tehéntej alapú tápszert ha

elhagyják, a panaszok megszűnnek

Hiperaktív gyermek:

 A gyermek nyugtalan, nem képes koncentrálni, állandóan tevékenykedik, ingerlékeny,

magatartászavarral kezelik. Néhány esetben a tejmentes és erős allergéneket tartalmazó
ételek kivonása a panaszok javultak.

Az anyatejes babák tehéntej allergiája

 Régi megfigyelés, hogy amit a szoptató anyuka megeszik az hat a kisbabára, ezt a legújabb
tudományos vizsgálatok megerősítik. Így lehetséges, hogy a szopós csecsemőben kialakul a
tehéntej- vagy tojás allergia. Az anya által elfogyasztott táplálékfehérje megjelenik a z
 anyatejben. Az anyában normál körülmények között is lehet antigén, ami természetes
folyamat és a normális immunválasz kialakulását, azaz immuntolerenciát eredményez.
Bizonyos esetekben azonban az antigén szenzitizációt okozhat, és csak az anyatejet fogyasztó
csecsemőkben allergia kialakulását válthatja ki. Annyi bizonyos, hogy az újszülött korban
tehéntejalapú tápszer kis mennyisége szenzitizálhatja a kisbabát, akin az első ízben
fogyasztott tehéntej fehérje vagy tojásfehérje hatására allergiás reakció alakulhat ki.

Túlérzékenységi reakció az első tehéntej fogyasztáskor

 Az allergia kialakulásához ismételt találkozás szükséges az allergénnel. Mégis lehetséges,

hogy az először adott tehéntejes tápszer, vagy sajt, joghurt adásakor ijesztő tünetek ( kiütés,
arc, végtagduzzanat) alakulnak ki a gyermekeken. pl. sajtot adott a szülő a gyermeknek
először és heves tünetek jelentkeztek sürgősségi ellátásra szorult a gyermek. nagyon
érzékennyé vált úgyannyira, hogy amikor az anya sajtot evett és megpuszilta a gyermeket
újra kiütések keletkeztek. Ennek oka, hogy ilyen heves reakció alakul ki az első alkalommal,
hogy már az anyatejjel találkozott az allergénnel, esetleg atópiás alkat és esetleg korán
alkalmazzák az idegen fehérjét. A szenzitizálódás elkerülése érdekében fontos az
anyatejtáplálás fenntartása hosszú ideig, a szoptató anya étrendjében a potenciális
allergének kerülése és a korai tehéntej adásának mellőzése.

A táplálékallergia diagnosztizálása.

 Ki kell deríteni melyik táplálék felelős a panaszokért. Orvosi vizsgálat és laboratóriumi

tesztek segítségével ki lehet zárni egyéb betegségeket is. Az allergiát okozó táplálék
felismerése érdekében rendszerint étrendi napló vezetése ajánlott, amelyben pontos
időrendben kell feltüntetni az elfogyasztott táplálékokat és a tünetek megjelenését.

 Az azonnali reakciót viszonylag könnyű felismerni azokban az esetekben , amikor a tünetek

mindig rövid idővel a táplálék elfogyasztása után jelennek meg.

 A gyanús táplálék kihagyása az étrendből fontos, ez nemcsak a diagnózis, hanem a kezelés

eszköze is. Később a diagnózishoz a megbizonyosodás érdekében a táplálékkal terheléses
vizsgálat elvégzése szükséges. A gyanúsított táplálékot azért kell kihagyni az étrendből több
héten keresztül, hogy a tünetek visszafejlődhessenek. Ha javulás van, vagy a korábban észlelt
tünetek megszűnnek, a gyanús táplálékot újra vissz vezetni az étrendbe és figyelni kell, hogy
a tünetek újra megjelennek-e. Az étel elhagyását orvossal kell megbeszélni, mert a panaszok
tárgyilagos megítélését ez adja, ill. ha több mindent kell kihagyni az étkezésből akkor hiány
betegség léphet fel, tehát a diétát megfelelően kell összeállítani.

 Számos vizsgálóeljárás áll rendelkezésre az immunrendszer táplálékérzékenységének

kimutatására. A szúrásos bőrpróbák során a megkarcolt bőrre cseppentik rá a szóban forgó
táplálék standardizált kivonatát. Ha 15 percen belül semmiféle reakció nem alakul ki a
karcolás helyén, akkor nem valószínű, hogy a táplálékra szenzitizáció alakult ki. Amennyiben
a karcolás helyén bőrpír, duzzanat jelentkezik a szenzitizáció valószínű. A szenzitizációt a
vérből is ki lehet mutatni.
 Terhelés

 A táplálék terheléses vizsgálat elvégzése fontos diagnózis, elkerülhetővé teszi a szükségtelen

diétát az esetleges összes hátrányával együtt. A próba célja a gyanúba fogott táplálék kiváltó
szerepének igazolása. Ha a kórelőzmény és az elvégzett allergia tesztek alapján felmerül a
gyanú egy bizonyos táplálékallergiát kiváltó hatására, és nem súlyos anafilaxiás reakció miatt
kezdődött a kivizsgálás, az átmenetei ( min. 2 hét) táplálékkihagyás után fokozatosan növelve
a mennyiséget vissza kell adni a táplálékot. Ha a táplálék fogyasztására a tünetek ismét
megjelennek, a táplálékallergia diagnózisa beigazolódott, ellenkező esetben a gyanúsított
táplálék a tünetekért nem felelős, tehát a vizsgálatot tovább kell folytatni.

 A terhelésnek ez a módja a nyílt terhelés, csecsemőknél, kisgyermekeknél rendszerint ezt

szokták alkalmazni. Nagyobb gyermekeknél és felnőtteknél „vakterhelés”-t szoktak
alkalmazni, kapszulában vagy olyan módon adják be a táplálékot, hogy az íze ne legyen
felismerhető. A cél a pszichés hatások elkerülése. A dupla vak terhelésnél a hatóanyaggal
együtt kontrollanyagot is bevesz, senki nem tudja mikor melyiket vette be, a vizsgálat végén
a borítékolt adatokból derül ki az eredmény melyik, melyik kapszula volt.

 Anafilaxiás reakció esetén a diagnózis érdekében nem szükséges táplálék terhelést végezni.
A terhelést úgy kell elvégezni, hogy ha kell és a beteg életveszélyes állapotba kerül a
mentéséhez szükséges dolgok rendelkezésre álljanak.

Kezelés

 A táplálékallergia kezelésére jelenleg az egyetlen bizonyítottan hatásos kezelési mód a

táplálék elkerülése. A diétát az egyénre szabottan dietetikus állítja össze. Alternatíva kell
mivel tudja pótolni a kihagyott táplálékot és a bennük lévő tápanyagokat. A diétára javasolt
időtartam 9 – 12 hónap ennél eltérő időpont is lehet. Ez az idő sokszor elég arra, hogy a
beteg „kinője” az allergiát, várható, hogy az allergiás reakció kialszik. A földimogyoró, a dió, a
hal, és kagylófélék allergiája egész életükre megmarad.

 A tehéntej allergiát hidrolizált tápszerrel ki lehet váltani, amelyeknek a biztonságossága és

hipoallergenitása bizonyított. Speciális esetekben gyógyszert is lehet adni. A tünetektől függ
a kezelés. Aszmát, bőrtünetet gyógyszeresen kell kezelni. Súlyos anafilaxiás állapotban
azonnal adrenalint kell adni és sürgősségi ellátás szükséges.

Mi a prognézis a táplálék allergiákkal kapcsolatosan.

 A csecsemő és kisgyermekkorban kezdődő táplálékallergia az esetek többségében már

gyermekkorban megszűnik, csak kis százalékban marad meg hosszabb ideig, vagy életük
végéig. A különböző táplálékallergének nem egyforma ideig tartanak fenn allergiás
megbetegedést . A tehéntej-, a szója-, a búzaallergia esetében a táplálék elvonás után 12-18
hónappal a gyermekek 80-ánál megszűnnek a tünetek. A tojásallergia ennél hosszabb ideig
tart, esetenként a reakció hevessége csökken az idő múlásával.

Allergia megelőzés
  A korai életkorban (1 – 3 éves kor között) a szenzitizáció akár táplálékallergénnel, akár légúti
allergénnel történt, növeli a későbbi asztma vagy allergiás rinitisz kialakulásának veszélyét.
Ezért különösen nagy jelentőségű a csecsemőkori szenzitizáció kialakulásának megelőzése,
amit elsődleges megelőzésnek nevezünk.

 Az elsődleges megelőzés azoknak az eljárásoknak az összessége, amelyet a teljesen

egészséges, de örökletesen atópiára hajlamos gyermek esetén tanácsos elvégezni a későbbi
allergiás megbetegedés kivédése érdekében. Milyen eljárások ezek?

Megelőzés a terhesség idején

 Dohányzás elkerülése. A dohányzó anyának a magzatvízben is ki lehet mutatni a nikotint.

Passzív dohányzás ugyanolyan káros, mint az aktív.

 A környezete allergénmentesítése. Háziporatka, macskaszőrmentes környezet. Szerepük van

a későbbi légúti betegségekben.

 Diéta. A terhesség ideje alatt nem javasolnak semmilyen diétát.

Megelőzés a szoptatás idején

 Anyatejes táplálás. Fontos az anyatejes táplálás a megelőzés szempontjából legqalább 6

hónapig.

 Táplálás anyatej hiányában : hidrolizát tápszer fogyasztása legalább 6 hónapig, de jó, ha 1

éves koráig folytatjuk az adását, mert addigra az immunrendszer már megerősödik.

 Hozzátáplálás: gyümölcsökkel, főzelékekkel 6 hónapos kor előtt nem kell elkezdeni és csak
fokozatosan. Tehéntejjel és erősen allergén táplálékkal csak 1 éves kor után találkozzon a
csecsemő. A földimogyoró fogyasztását célszerű 3 éves korig eltolni.

Nemzetközi ajánlás. Az allergia megelőzését már születés előtt meg kell kezdeni.

Táplálékallergiáktól elkülönítendő megbetegedések

Táplálékintolerenciák

Tejcukor érzékenység
A tejcukor – érzékenység (laktózintolerencia) az enzimhiányon alapuló táplálékintolerenciák
leggyakoribb tagja.

 A nagymama nem birja a tejet, az apuka a tej fogyasztás után azonnal hasmenése van, de a
sajt után semmi baja ezt hívják az emberek tejérzékenységnek. Ha a gyerek hasa köldöke
körül fáj a leggyakoribb ok ezeknek a tejcukor –érzékenység. A tejcukor (laktóz) a tejben
jelentős mennyiségben fordul elő. A laktóz bontását a vékonybélben bolyhaiban található
laktázenzimek végzik. A laktázenzim a magzati életben alakul ki, csecsemőkorban éri el
aktivitásának csúcsát, 3 éves kor után csökken a mennyisége. A teljes laktáz hiány nagyon
ritka betegség. Minden népnél más-más százalékban csökken az enzim. A csökkenés esetén is
van mindig valamennyi enzim ami tudja bontani a tejcukrot.

Nagyon nehéz elkülöníteni a tejfehérje okozta panaszoktól.

Tünetek:

 robbanásszerű gyakori vizes hasmenés

 haspuffadás, óvodásoknál köldök környéki hasi fájdalom, lesápadás, szájszag

Kimutatása:

 hidrogén kilégzési vizsgálattal. A hiányos működés következtében hidrogén is felszabadul és a

véráram útján eljut a tüdőig, a beteg nagy mennyiségben kilégzi.

 tejcukorral terhelés után vércukorszint mérése

 vékonybél biopszia végzése.

Diéta:

 laktózmentes tápszer

 a tejfehérje allergia társulhat tejcukor- érzékenységhez – speciális tápszer

 nagyobb gyermekeknél tejcukor mentes diéta. Tejfogyasztásánál laktáz enzimet tartalmazó

gyógyszer adása.

Kínai vendéglő szindróma:

 kínai vendéglőben elfogyasztott étel után lép fel, van amikor mentőt is kell hívni olyan heves
reakció lép fel. Rövid idővel az étel elfogyasztása után zsibbadás, kipirulás, mellkasi szorító
érzés, nyak és fejfájás alakul ki. A kínai ételben ízfokozóként használt nátrium – glutamát a
hibás a tünetekért.
  Az intolerencia a táplálékallergiától nehezen különíthető el.

 Kiváltó okok lehetnek a táplálékkal bejutó nagy mennyiségű hisztamin. A kiváltásban fontos
szerepet töltenek be az élelmiszerek feldolgozása, érlelése, tartósítás során felszabaduló és
felhalmozódó biológiailag aktív anyagok a biogén anionok (histamin, tiramin.)

 Hisztamin az élelmiszerekben

Anafilaxiát kiváltó táplálékok

 Ha sikerül beazonosítani és az étrendből kiiktatni a tüneteket kiváltó anyagot vagy

mennyiségét egész alacsony szintre visszaszoritani, úgy teljes panaszmentesség érhető el.
Kiváltó tényező lehet a gyógyszerszedés is és a élelmiszerekbe kerülő
mesterségesadalékanyagok is. Az élelmiszerek tartósítására használt szulfitok migrént,
asztmát , csalánkiütést okozhatnak.

Gluténérzékenység, (cöliákia)

 A gabonafélékben lévő fehérjére kialakuló egész életen át tartó, örökletes intolerencia. A

fogyasztásuk a bélbolyhok teljes pusztulását okozza, aminek súlyos felszívódási zavar ,
hiányállapot a következménye.

A betegség kialakulásának időpontja:

 Rendszerint fokozatosan lassan alakulnak ki. A hevessége összefügg azzal, hogy aglutén mikor
került az étrendbe, de a fogyasztott napi mennyiség is befolyásolja. Leggyakoribb kisded
korban, de bármely életkorban is kialakulhat.

Tünetek:

 Krónikus hasmenés, haspuffadás, emésztetlen, tömeges zsírfényű széklet, hasi fájdalom,

súlygyarapodási és növekedési zavar, hiányállapotok kialakulása. Eéőfordulhat azonban, hogy
az alacsony növekedés, vashiányos vérszegénység, a fogzománz hibás fejlődése vagy
pubertás késése az egyetlen tünet.

A betegség felismerése

 Fontos különbséget tenni a gabonaallergia és cöliákia között. A cöliákia nem jár IgE
növekedéssel.

Diagnózis
  IgA ellenanyag a vérből való kimutatása, pozitivitás esetén gyanút támaszt a betegségre. Ezt
bélbiopsziával és szövettani vizsgálattal erősítik meg.

A betegség kezelése

 Egész életre szóló gluténmentes diéta.

Diéták az élelmezésben

A diétás étrend összeállítása.

A gyógyélelmezés a nyersanyagok kiválasztásával és az étrend összeállításával kezdődik, folytatódik

azokkal a konyhatechnikai eljárásokkal, amelyekkel a beteg számára előírt ételeket ízletes, könnyen
emészthető formában lehet elkészíteni. Így az étrend bizonyos korlátozó előírások betartása mellett
is tartalmazza mindazokat a tápanyagokat, amelyekre a beteg szervezetnek gyógyulása érdekében
szüksége van . A gyógyélelmezésben is fontos szerepe van a tálalásnak, az étkezési idő helyes
megválasztásának. A diétás ételek elkészítéséhez csak kifogástalan minőségű élelmiszerek
használhatóak fel.

 Az egészséges ember baj nélkül tudja elfogyasztani a nem teljesen friss élelmianyagokból
készült ételféleségeket is, a legyengült étvágytalan vagy túl érzékeny beteg már panaszkodik
a nem kifogástalan nyersanyagból készült ételekre. A beteg étvágytalansága miatt különös
gonddal kell az egymás után következő ételek sorát összeválogatni. Össze kell hangolni az
ételek ízét, ügyelve arra, hogy ne legyen két egymás utáni fogás egyaránt édes vagy
savanykás ízű.

 Hasonló gondot kell fordítani a szín összeállításra is. A leves és főzelék ne legyen azonos
színű.

Diétás ételkészítési műveletek

A diétás konyhatechnikának is megvannak a maga sajátos fogásai. A biológiai érték mellett

ragaszkodni kell az élvezeti értékhez is. A egészségesek is keresik az általuk leginkább kedvelt ,
szeretett ízeket, a beteg, étvágytalan ember úgy szintén, talán még jobban. A diétás konyhatechnikai
eljárásban fokozottan érvényes az ételek biológiai és élvezeti értékek párosítása. A helyesen
alkalmazott sütés- főzés megőrzi az ízt, az illatot, a zamatanyagokat, ízletesebbé teszi az ételeket,
ugyanakkor a tápanyag tartalom sem szenved kárt. A hőkezelés befolyásolja az élelmi anyag
emészthetőségét és élvezeti értékét.

Konyhatechnikai eljárások

Főzés

Főzés hatására az élelmianyagok rostjai megpuhulnak, a sejtfalak átszakadnak, így az

emésztőnedvek könnyebben hozzáférhetők lesznek. A hús nehezen emészthető szöveteinek kollagén
tartalma is megváltozik: a kötőszövet szerkezete fellazul , a táplálék mintegy előzetes feldolgozáson
megy keresztül. Ezáltal csökken az emésztőrendszer megterhelése.

Párolás

Kevés zsírban vagy folyadékban, fedő alatt történik. A felszálló pára visszacsapódik, és így a
pároló folyadékban kioldódó ízanyagok és tápanyagok teljes egészében a beteg tányérjára kerülnek.
A párolás előnye, hogy egyesíti a főzés és sütés előnyös tulajdonságait. Kevés zsiradékban az
élelmiszerek kellemes ízanyagai kioldódnak és a folyadékból keletkezett gőzök felpuhítják a
nehezebben emészthető részeket.

Zöldséges párolás

Kellemes ízűvé válnak a kevésbé ízes élelmi anyagok, ha aromás anyagokkal együtt pároljuk
őket. A zöldségfélék ( sárgarépa, gyökér, gomba, zöldborsó, zöldpetrezselyem, kapor, metélőhagyma)
kellemes ízt adnak a kevésbé ízletes élelmianyagoknak. Ilyenkor folyadékként nem vizet, hanem
csontlevet, vagy zöldséglevet használunk a főzéshez, pároláshoz.

 Gőzölés

Gőzölést elsősorban a gyümölcs- és főzelékfélék elkészítésénél alkalmazunk. A felmelegedő

víz párái átjárják a gőzölendő anyag rostjait, így azok felpuhulnak, ugyanakkor kevesebb mennyiségű
vitamint és ásványi anyagot veszítenek, mint a hagyományos módon elkészített ételek.

Sütés

 Sütés közben ízletes, zamatos pörzsanyag keletkezik, amely meggátolja a húsnedvek

kiáramlását, ezért a sült étel ízletesebb, belsejében a rostok felpuhulnak. Ez a jelenség
nemcsak a húsokra, hanem a növényi eredetű élelmiszerekre is jellemző.

 A pörzsanyag képződését főleg a sószegény diétában használjuk fel . Figyelemmel kell

azonban arra is lennünk, hogy a húsokon képződő pörzsanyagnak erős gyomornedv
elválasztást fokozó hatása is van. A zöldségfélék sütése közben keletkező pörzsanyagok
nagyrészt egészségre ártalmatlanok.

 A piritva sütött zöldségfélék és a burgonya kellemes ízűek, ezeket a beteg ember is szívesen
fogyasztja. A zsírban sütött hússzeletek zsírtartalma nő , emésztése nehezebb, ezért a
korszerűbb sütési módszereket alkalmazzuk a diétás ételkészítésben.

Grillsütés

 A grillsütés során a hús felületén a fehérjék kicsapódnak , így a tápanyagokkal együtt a

húsnedve , a természetes íz-, illat-, és zamatanyagok a hús belsejében megmaradnak. Mivel a
sütés igen kevls zsiradékkal vagy anélkül történik, jobb a húsok emészthetősége.
Sütés alufóliában

Zsírmentes sütéshez használhatjuk az alufóliát. A fóliába csomagolt hússzeleteket zsír

felhasználása nélkül is lehet sütni.

Sütés teflonnal bevont serpenyőben

Lehetővé teszik ezek az edények, hogy zsír nélkül, vagy minimális zsírral készüljenek el
bennük az étel.

Sütés mikrohullámú sütőben

A mikrohullámú sütő sütésre főzésre, párolásra, a gyorsfagyasztott ételek felengedésére egyformán

felhasználható. Ügyelni kell azonban arra, hogy fémedényeket ne tegyünk bele.

Lazító eljárások

Minél nagyobb felületű és minél szivacsosabb szerkezetű az étel, annál könnyebben emészthető. A
lazító műveletek során az ételek felületét megnöveljük, ezáltal az emésztőnedvek számára
hozzáférhetőbbé tesszük, könnyebben emészthetőbbé válnak. A lazítást elérhetjük keveréssel,
melynek során levegő kerül az ételbe, ennek következtében lazább szerkezetűvé válik.

A leggyakrabban használt lazító anyagok a zsiradék (vaj, margarin) , a tojás, (tojássárga, felvert
fehérje), a tej és tejtermékek. Ha az ételt margarinnal vagy tojássárgával keverjük el laza , krémszerű
lesz.

A tojás az egyik legértékesebb lazító anyag. A zsiradékok bevonják a liszt szemcséit, így azok nem
tapadnak össze. A tejszín lazító hatása egyrészt zsiradéktartalmán alapul, másrészt a habbá vert
tejszín sok levegőt tartalmaz. A tésztamasszába kevert sütőpor a meleg hatására gázokat fejleszt, a
gázok távozása után a tészta lukacsos, lazább szerkezetű lesz.

Sűrítő eljárások

Az ételeket habarással, hintéssel, diétás rántással sűrítjük. Ezek a sűrítő eljárások ugyancsak a
könnyebben emészthetőséget szolgálják, a hagyományos rántással készült ételekkel szemben.

Habarás

Tejet, tejszínt, tejfölt, tojást használhatunk hozzá. A fehérjék a hő hatására megalvadnak, ezáltal
sűrítik az ételeket. A habarást úgy végezzük el, hogy a lisztet hideg vízben a fent említett anyagokkal
simára keverjük, és folytonos keverés mellett a forrásban lévő ételhez keverjük.

Hintés

A zsiradékon párolt élelmianyagot liszttel meghintjük, majd kevés vízzel felengedjük és felforraljuk.
Diétás rántás

Úgy készül. hogy a lisztet először szárazon megpirítjuk, és csak azután adjuk hozzá az olajat, majd
hidegvízzel elkeverve felengedjük, hogy a felmelegedett zsírban olyan anyagok keletkezzenek, amely
erős izgató hatást fejtenek ki a gyomor nyálkahártyára

Diétás ételek ízesítése

Az ételek ízét a fűszerezés és az ízesítés teszi jellegzetessé. A fűszer nélküli vagy a nagyon kevés
fűszerrel elkészített étel íztelen, az amúgy is rossz étvágyú beteg még inkább tartózkodni fog az
ételek elfogyasztásától. A megfelelően fűszerezett étel jobban hasznosul a szervezet számára.

A fűszerek élettani hatása.

 Egyes fűszerek az emésztőrendszer nyálkahártyáján vérbőséget okoznak , s gyorsítják az

anyagcserét. A legtöbb fűszernövény illóolajai és aromás anyagai révén részben feltételes,
részben feltétlen reflex útján segítik az ételek emésztését. A fűszerezés fokozza mellékvesék
hormonelválasztását is. A növényi fűszeranyagok némelyikénél antibakteriális és csíra gátló
hatást is kimutattak. A fűszerek egy része a bélcsatornából felszívódva , kiürülés közben a
májat, a vesét izgatja, fokozottabb működésre serkenti , ezáltal elősegíti a salakanyagok
gyorsabb eltávolítását. Biológiailag értékes aktív anyagokat, provitaminokat, ill. a szervezet
számára más hasznos anyagokat is tartalmaznak.

A diétás konyhatechnika fűszerei

 A gyomor nyálkahártyát izgató hatású fűszereket az erős paprikát, a borsot, a tormát, a

mustárt, az ecetet, a vöröshagymát, a fokhagymát elhagyjuk. Helyettük olyan anyagokat
használunk fel amelyek kellemes ízűek, és a konyhatechnika változtatásával a lehetőségekhez
képest pótoljuk azt az ízt, zamatot, amelyek az egészséges ember által fogyasztott ételeket
jellemzik.

 Ízesítésre felhasználhatjuk a köménymagot, a petrezselyem zöldjét, a kaprot, a tárkonyt, a

bazsalikomot, a szerecsendiót, a citromhéjat, a vaníliát, tejfölt, a tejszínt, a karamelt. a
hagymát nem pirítjuk, hanem főzzük, paradicsom pürével is tudunk ízesíteni.

A friss zöldségek egy részét hozzápároljuk az ételhez, másik részét nyersen díszítéshez
használjuk. Így annak biológiai és élvezeti értéke is nő.

Ízesítő anyagok

Konyhasó

Diétás ételek készítésekor kevesebb sót használunk. A megszorítás mértéke az orvos

utasítása szerint történik.

Cukor
 A finomított cukor visszaszorítása a cél a korszerű táplálkozásban. A diéták esetén sokszor
megtiltják a natív cukor fogyasztását. , ilyenkor az édest ízt cukor helyettesítőkkel oldják meg.

cukor helyettesítők

megkülönböztetünk energiát adó és energia mentes édesítőket. Ha a szaharóz (kristálycukor)

édesítő erejét 1-nek vesszük, akkor az energiát tartalmazó cukorhelyettesítő anyagok édesítőereje a
következő:

xilit= 1, szorbit = 0,5, mannit = 0,7

Az energiával nem rendelkező édesítők közül : szacharin = 400, ciklamát = 30 , aszpartam =

200, aceszulfám = 200.

Az élvezeti értéket fokozó tálalás

Tálalási módok

Az ételek élvezeti értékét , étvágygerjesztő hatását fokozza az ízléses tálalás. Az előkészítő

műveletek közül a darabolási műveletek különböző módjait (szeletelés, kockára vágás, préselés stb. )
használjuk fel. Ugyancsak díszíthetünk töltéssel, burkolással, rétegezéssel, tűzdeléssel.

A hőközlő műveletek közben pörzsanyagokat tartalmazó réteg képződik, ezáltal az étel

étvágygerjesztőbbé válik. A fél folyékony kedvezőtlen külsejű anyagokból gőzöléssel készülnek
pudingok, felfújtak. A formában sütött sütemények, húspótlók szintén étvágygerjesztőek.

A hideg, folyékony, folyékony-pépes anyagoknak dermesztéssel adunk formát (aszpik,

gyümölcskocsonya, parfé).

A főzelékek, mártások felszínére locsolt tejfel, apróra vágott petrezselyem zöld igen jól díszíti
az ételt. Felhasználhatunk az ételek díszítésére tojáskarikát, reszelt sajtot, áttört túrót, darált sonkát.
A tálalás előtti formaadással is étvágygerjesztővé tehetjük ételeinket (rizs, krumpli formázása) A
krémeket, a vajat, a tejszínhabot is igen változatos formában tálalhatjuk.

„széthúzott” tálalás

Az energiában szegény étrendben nagy jelentőségű ez a tálalási mód, amikor nagy felületen
akarunk adni kevesebb mennyiségű ételt, hogy ezáltal pszichésen is segítsük leküzdeni az étel utáni
vágyat.

Burkolt tálalás

Az energiában gazdag, roboláló étrendben a lesoványodott, étvágytalan betegnél

alkalmazzuk, kiss mennyiségben adunk nagy energiát adó ételeket.

Központi tálalószalagos, tálcás tálalási rendszer

A betegnek névre szólóan érkezik , előmelegítve, ízléses edényekben kapják.

A tálalás egyéb tényezői

Az étel mennyisége

Arra kell törekedni, hogy a beteg gyakrabban étkezzen , de egyszerre kevesebb ételt
fogyasszon. Az étele ne legyen sem sok, sem kevés.

Az étel hőmérséklete

Az élvezeti érték kialakításában az étel hőmérsékletének is nagy szerepe van. Az ételek és

italok jellegüknek megfelelő hőfokon a legízletesebbek. A jó ivóvíz hőfoka 10-12 ˚C, a limonádéé 14
˚C, a tejé 30-35 ˚C , a húslevest 42 ˚C. Ételeink általában 45 ˚C körüli hőmérsékleten a
legízletesebbek.

Táplálkozási ritmus

Az étkezések ideje, a beteg táplálkozási ritmusa sem hanyagolható el. Törekedni kell a napi 4
-5 szöri étkezésre. Az elalvás előtt kevés tej, vagy gyümölcs lerövidíti a vacsora és reggeli közötti időt,
ezzel az emésztési folyamat egyenletesebb lesz. A nyugodt kellemes környezetben történő étkezés
nagyban segíti a beteg gyógyulását

Egységes diétás rendszer (EDR)

Az 1960-as években alakult ki, megnevezései a tápanyag összetételeire, az ételkészítési eljárásokra

utal.

Energia és tápanyagtartalom szerinti változatok:

 gyógyintézeti alapétrend

 energia- és fehérje gazdag étrend

 energiaszegény étrend

 fehérjeszegény étrend

 zsírszegény étrend

 szénhidrát gazdag étrend

 a cukorbetegek étrendje

 nátriumszegény étrend.

Ételkészítési eljárások szerinti változatok:

 folyékony változat,

 pépes változat

 rost és fűszerszegény változat,

 könnyű- vegyes változat,

  diétás rostban gazdag változat,

 normál változat.

Egyes betegségek diétái

Heveny gyomorhurut diétája:

a beteg az első 24 órában nem kap semmit, csak folyadékot pótolunk keserűteával, sós
teával. Utána adunk rizsnyákot, zsírtalan húslevest, burgonyapürét, lágy tojást, kakaót, piskótát,
pirított zsemlét. Ha továbbra is hasmenése van akkor olyan ételeket adunk ami a bélből könnyen
felszívódik. A 3. naptól kedvező hatású az alma étrend is. Több adagban elosztva lereszelve kapja az
almát. Az alma peptinje megköti a korokozót. A következőkben bővülhet joghurttal, sovány túróval,
sajttal, főzelékfélével. Fontos, hogy a beteg gyakran, de keveset egyen. 4-5. napon áttérhetünk a rost,
fűszer és zsírszegény étrendre. Ha visszaesik a beteg akkor az elejétől kell folytatni a diétát.

Étrend székrekedés esetén:

Az obstipáció a vastagbél alkalmazkodása a rosthiányos táplálkozáshoz. Bélmozgás

renyheség van, kicsi a bél perisztaltikája. Salakanyag képződést akarjuk elősegíteni. Étkezési
búzakorpa, zabkorpa, korpás lisztből készült kenyér nagy a vízmegkötő képességük. A nyers saláták is
jók, a savanyú káposzta, a kelkáposzta, a répafélék, a gyümölcsök közül az apró magvas ribizli, a
málna az eper, a barack, a szőlő , a füge, az alma a körte. A száraz hüvelyeseket kerülni kell.

A szív és keringési rendszer megbetegedéseinek étrendi kezelése

A diéta célja: a szív az érrendszer a keringés tehermentesítést szolgálja Segít az érelváltozások

kialakulásának csökkentésében vagy a meglévők mérséklésében, és a megzavart zsír és ásványi anyag
csere rendezésében.

A diéta összeállításának alapelvei:

A betegségben szenvedők testtömege általában magas ezért az energia bevitelt csökkenteni

kell, 2000- 2500 kcal-ra. Elsősorban a zsiradékot csökkentjük, A túlzott szénhidrát bevitel is elhízáshoz
vezet. Az étrend nátrium szegénységére, valamint kálium és magnézium gazdagságára kell
törekedni.

Lázas beteg étrendje

Célja az izzadással veszített folyadék pótlása, valamint a fokozott fehérjebontás

következtében fennálló fehérjeveszteség pótlása. Folyadék és só pótlásra, sós teát, szűrt húslevest,
csontlevet, friss gyümölcs levét, tejes turmixot, A fehérje potlásra tejet, tejterméket. Fehérjékben és
ásványi anyagokban gazdag kell, hogy legyen a diétája.
Alternatív étrendek

Vegetáriánus étrend

A vegetáriánus étrendet fogyasztók közül kevesebben halnak meg szí és keringési elégtelenségben ,
kevesebb a cukorbaj, az elhízás.

A vegetáriánus elnevezés a vegetare szóból ered, melynek jelentése felébredés, éledés. A

vegetarianizmus egyfajta életmódot, bizonyos világnézetet is magában foglal, az állatok ölelésétől és
az ezzel szorosan összefüggő húsevéstől való tartózkodást is jelenti.

A vegetáriánus étrendet akkor tarthatjuk egészségmegőrzőnek, ha kiegyensúlyozott táplálkozást

jelent. Hiányosságai között a csekély energia felvétel , a fehérjeellátás terén az elfogyasztott fehérje
minősége említhető. A fő fehérje forrás a szója, ennek limitáló (legkisebb mennyiségű) aminósava a
metionin.

Különbséget kell tenni a különböző típusú vegetáriánus étkezések között aszerint, hogy milyen hatása
van a szervezetre.

Szigorú vegatárius étel (vega)

Gyakoriak a kalcium, vas, B12 valamint D vit. hiány okozta elváltozások. Az elégtelen kalcium
bevitel még vegyes táplálkozás esetén is problémás.

Laktovegetárius étrend

Ebben a formában a tejfogyasztás engedélyezett. , ezért súlyosabb kalcium hiánnyal nem kell
számolni. A tej miatt jó minőségű fehérjét is és tejcukrot is tartalmaz. A vas felvétel azonban ebben
az esetben is hiányos. A terhes kismamák tartózkodjanak a vega ill. a laktovega tárius étrendtől . A
fiatal fejlődő szervezet számára sem kielégítő, súlyos vérszegénység léphet fel.

Ovolaktovegetárius étrend.

A tojás kiegészíti a tej fogyasztását. Ez a fajta étrend mind a vas, mind a kalcium
szempontjából megfelelő lehet, mivel a tojás jól felszívódó vasat tartalmaz. Az étrend mind a
szükséges energiát, mind a fehérjét biztosítja. A gyümölcsök C vitaminja segíti a vas felszívódását. Az
élelmiszerek megfelelő összeválogatásával a kiegyensúlyozott táplálkozást biztosítható.

Szemivegetárius étrend.

Mértékkel beiktatható a zsírszegény csirkehús, ill. a hal. A növényi eredetű élelmiszerek

magas kálium- és alacsony nátrium tartalmának köszönhetően elősegítik az ideális nátrium-kálium
arány megvalósulását. A magas diéta rost védi a szervezetet az energiát adó tápanyagok gyors
felszívódásától. A nagy rost és csekély zsír tartalom jó hatású a szív és keringés a magas vérnyomás az
érelmeszesedés a köszvény, a daganatos betegségek , valamint fogyókúrázóknak is. A megfelelő
tápanyag összeválogatásához azonban nagy figyelemre van szükség. Gyermek- serdülőkorban,
várandós és szoptatós anyáknak a vegyes táplálás a javasolt.

Makrobiotikus étrend

A görög makro és biosz szavakból tevődik össze, mely hosszú életet jelent. Az étrend a kinai
zen-budhisták ősi étkezési módját kívánják a táplálkozásba adaptálni. Egy Amerikában élő japán
professzor ajánlotta az egészséges életmód bevezetésére. Az étkezés alapja a barna rizs. Az ételeket
besorszámozták . a legjobb a 7-es, és innen lefelé már a kevésbé jó étel szerepel. Az étrend kevés
folyadékot fogyaszt. Az ellentétek törvényére épít a „yin” és a „yang kifejezéseket használja. A
nyugati országokban a savasság és lúgosság ellentétét hangsúlyozzák. Az étrendet az évszaknak
megfelelően kell változtatni.

Ugyancsak előírás, hogy csak olyan gyümölcsöt zöldséget szabad fogyasztaniuk, ami a saját
területükön megterem. Hiányossága az egyoldalúság mellet, energiában, B12 vitaminban,
fehérjében, kalciumban és D vitaminban szegény. Azok között a gyerekek között akiket ezzel
táplálnak gyakori az angolkor. Minden terápiánál a barnarizst és az algát állítja előtérbe.

Hay féle elválasztó diéta

Alapgondolata, hogy az ember ne keverje össze mindazt, amit a természet külön –külön
alkotott. Egy étkezés alkalmával vagy fehérjét, vagy szénhidrátot tartalmazó ételt eszik. A hús
fogyasztás megengedett, de nem lehet több 100 g-nál, A diéta értéke a szegénységben rejlik. 1000-
1200 kcal. Átmenetileg fogyókúrában jó, eredményesen használható. A diéta alapgondolata téves,
nem igaz, hogy az emésztés folyamata károsodik, ha különböző tápanyagokat egyszerre juttatunk be
a szervezetünkbe. Nem helytálló az a megállapítás sem, hogy a természet külön alkot csak fehérjét,
csak szénhidrátot tartalmazó élelmiszereket.

Vallási előírások a táplálkozásban

A beteg elveit tiszteletben kell tartani a vallásával kapcsolatosan, lehetőleg törekedni kell
ezek figyelembevételével a diéta összeállításánál.

Böjtök.

A böjti napok az önmegtartóztatás, az alázatosság elmélyítését szolgálják. Ma már a böjti napok

száma lecsökkent. A böjt betartása a 14 évnél fiatalabbra, a60 év felettiekre, és a betegekre nem
vonatkozik. A katolikusoknál a 40 napos nagy böjt van a hamvazó szerdától a húsvét előtti
nagypéntekig tart. Ilyenkor húst nem szabad enni, és napjában 3-szor szabad étkezni. és csak egyszer
szabad jól lakni. A vegetáriánus étrenddel jól tartható a böjt.

Zsidó vallási előírás

A kóser koszt
 Nagyon nehéz megtartani a diétát a zsidó vallásnál. Nem esznek sertés húst és sertészsír. A
többi húst is csak kóser mészárszékben vágottat, amikor is az állat vérét jól ki kell folyatni. Nagyobb
városokban kóser mészárszéket tartanak fenn. A zsidó vallás megtiltja, hogy húst tejjel vagy
tejtermékkel készítsenek. Az alkohol és annak fogyasztását engedélyezi, sőt egyes étkezéseknél elő is
írja. A gyümölcsök, zöldségek fogyasztása korlátozás nélküli, a tojás is fogyasztható bármilyen
formában. Reggelire tejes ételt fogyasztanak esetleg halat is, ebédre már húst esznek és halat. A
zsidó gyásznapok egyben böjti napokat is jelentenek.

 A húsvét előtti időben 7 napig nem fogyasztanak kenyeret vagy kenyér felhasználásával
készült ételt. Ilyenkor kovásztalan lisztből készültpászkát fogyasztanak vagy maceszt. Mivel a
húsos ételeket nem lehet a tejessel enni ezért az ételek elkészítéséhez külön edényeket is
használnak. Az ortodox zsidók húsvét előtt az összes edényüket kicserélik, hogy még
véletlenül se találkozzanak a kenyér nyomaival.

Hindu vallás

Mindennemű melegvérű állat húsának és zsírjának fogyasztása tilos. A tojást a tejterméket

igen. Halakat , tengeri állatokat fogyasztanak. Tiltja az erjesztett alkohol tartalmú italok fogyasztását.
Egyes vallások a kávé és tea fogyasztását is tiltja, egyedül a gyümölcs teát hagyja meg. vannak akik a
húsevést nem tiltják, csak a mennyiségét korlátozzák. A hit élet elmélyítése mellet az egészség
megőrzését is szolgálják.

Iszlám vallás előírásai

Az iszlám nagyböjtje a ramadán. A böjtöt az egész ramadán hónap alatt meg kell tartani,
napfelkeltétől napnyugtáig nem szabad sem enni, sem inni, sem dohányozni. Ez a hónap a
mohamedánok számára azért szent, mert hitük szerint ekkor érkezett az égből a korán. A vallásos
betegek is betartják az étkezéssel, dohányzással kapcsolatos tilalmat. Szigorúan tilos a disznóhús
evése, mert a disznó tisztátalan állat. A többi állat húsát fogyaszthatják, forró vízben, vajban, olajban
készítik. Népszerűek a sült, darált, vagdalt húsból készült ételek. A mohamedánoknak nem szabad
bort inniuk. Az édes sütemények és saláták sokaságát lehet beiktatni az étrendbe.

Új ajánlások a bölcsődések étkeztetésében

Ezek a 37/2014. (IV:30) EMMI rendelet a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi

előírásokról melyet 2015. január elsején kellett volna bevezetni, de elnapolták 2015. szeptember
1-ig.
Az egészségügyről szóló1997.évi CLIV. törvény50. § (3.) bekezdése előírja, hogy „A
közétkeztetésben:- különösen a gyermekintézményekben -,

az élettani szükségletnek megfelelő minőségű és tápértékű étkezést kell biztosítani.”

Általános rendelkezések:

- (3) A közétkeztető feladata ezen ajánlás szerint az élettani energia- és tápanyagigénynek megfelelő
összetételű és jellegű táplálék biztosítása.

Nyersanyag-kiszabati ív:
A nyersanyag-kiszabati íven:

egy napra, az étkezők életkora, létszáma alapján, a készítendő ételekhez és italokhoz szükséges
tisztított nyersanyagok:

- tételes,

- mennyiségi felsorolását kell feltüntetni.

Az étrendtervezés szabályai:

 (1) Az étrend összeállításánál ügyelni kell arra, hogy a tervezett ételek jellege az étkeztetett
korcsoportoknak megfelelő legyen.

 (2) Csípős, erősen fűszeres, vagy nyálkahártyát irritáló étel a 14 év alatti korcsoport részére
nem adható.

 (3) …fontos a változatosság…

 (4) Állati eredetű fehérjeforrást minden főétkezésnek, és az egyik kisétkezésnek is

tartalmaznia kell bölcsődések esetében.

Az ellátás során biztosítandó étkezések száma:

 (1) Az étkezések energiatartalmát az energia- szükségleti értékek figyelembevételével kell

biztosítani.

 (2) A napi étkezések számát:

-…b) napi energiaszükséglet 75 %-ával (2 fő- és 2 kisétkezéssel) kell biztosítani.

 (4) Az energiaszükségleti értékek betartása érdekében:

a) rendelkezni kell 10 vagy 100 személyes receptúrával,

b) az „Adagolási útmutató” alapján kell végezni az adagolást.

Tájékoztatás:

- (1) Minden étkezéshez étlapot kell készíteni, azt jól látható helyre ki kell tenni.

- (2) Az étlapon fel kell tüntetni minden étkezés számított energia-, fehérje-, zsír-, cukor-,
szénhidrát- és sótartalmát egy adagra vonatkozóan, és az allergén összetevőket.

Az étlapváltozás esetén ez a módosításoknál is meg kell történjen.

 (3) Fel kell tüntetni az étlapon, hogy diétás étkezést biztosítanak vagy sem.

 (4) Az étlapon el kell különíteni a diétás étrendet.

 (5) Az „Adagolási útmutatót” az ételkészítés helyén és a tálalókonyhán is ki kell

függeszteni.
Naponta biztosítandó élelmiszerek és élelmiszercsoportok:
Bölcsődei étkeztetés esetén biztosítani kell legalább:

a) 0,4 liter tejet vagy ennek megfelelő mennyiségű kalcium tartalmú tejterméket,

b) 3 adag gyümölcsöt, zöldséget – ide nem értve a burgonyát -, ezekből legalább 1 adagot nyers
formában,

c) 2 adag gabonaalapú élelmiszert, amelyből két naponta 1 adagnak teljes kiőrlésűnek kell lennie.

Tejtermékekre vonatkozó ajánlás:

 (1) 1-3 éves korcsoport részére 2,8% vagy 3,6% zsírtartalmú tej adható.

 (2) Az italként kínált tej cukrozása nem megengedett.

 (3) Tejföl kizárólag ételkészítéshez használható fel.

Sűrítésre és zsiradék felhasználásra vonatkozó ajánlás:

 (1) …a sűrítéshez felhasznált liszt, keményítő,…a levesbetét nem számít 1 adagnak.

 (3) …bő olajban sült étel nem adható!

Folyadékpótlásra vonatkozó ajánlás:

 (1) Folyadékpótlásra az ivóvízen kívül kizárólag világosra főzött tea vagy ásványvíz adható.

 (2) …a tea világosra főzött, ha 1,5 l vízhez egy teafiltert vagy 2 gr. teafüvet adunk.

Tíz élelmezési napra vonatkozó ajánlások:

 (1) …átlagában a napi összes energiamennyiség legfeljebb 35%-a származhat zsírból.

 (2) …átlagában a hozzáadott cukortartalom a napi összes energiamennyiség legfeljebb 8%-át

teheti ki.

Magas zsírtartalmú nyersanyagokra vonatkozó ajánlások:

 (2) Vaj legfeljebb 3 alkalommal használható fel…

 (4) Tejszín kizárólag ételkészítéshez 1 alkalommal.

A közétkeztetésben biztosított étkezések sótartalmára vonatkozó ajánlás:

 Az ajánlott napi mennyiséget nem haladhatja meg (1,5 g).

Kerülendő élelmiszerek és élelmiszercsoportok:

a) Ételpor, leveskocka, sót tartalmazó ételízesítők.

b) 30%-nál magasabb zsírtartalmú hús (pl. oldalas).

c) 20% feletti zsírtartalmú hús-készítmény

 (pl. kolbász).

a) Koffeintartalmú, vagy energiaital (kivétel a tea ill. a kakaó).

b) Alkoholt tartalmazó élelmiszerek.

c) Szénsavas, vagy cukrozott üdítők, szörpök.

d) Hozzáadott cukrot tartalmazó vagy 50% alatti gyümölcstartalmú gyümölcslevek.

h) Sertés-, baromfizsír.

i) 12%-nál magasabb zsírtartalmú tejföl.

Édesség: legalább 1/3 rész gyümölcsöt, tejet vagy tejterméket kell tartalmazzon.

Önálló, fő-, kisétkezésként nem adható.

6 éves kor alatt édesítőszert tartalmazó étel nem adható.

Nem adható:

- belsőség, máj (kivéve csirkemáj);

- hal levesben;

- szárazhüvelyesek: lencse, szárazbab, sárgaborsó, szója;

- olajos magvak: szezámmag, tökmag, dió, mák;

- aszalt gyümölcsök: mazsola, datolya, füge, szilva;

- gabonaszelet.

Diétás étkeztetés:

 (2) …csak orvos által igazoltan biztosítható.

 (4) A diétás étrendet, az adott élelmi anyaggal való érintkezés nélkül kell készíteni,
tárolni, szállítani, tálalni, kizárva minden keresztszennyeződés lehetőségét.

Személyi feltételek:

 … az élelmezésvezetőnek szakirányú, élelmezésvezető vagy dietetikus szakképesítéssel kell

rendelkeznie.

 (4) Diétás étrendet kizárólag dietetikus végzettségű szakember tervezhet.

 (5) Biztosítani kell, hogy a diétás ételeket:

- diétás szakács készítse, vagy

- dietetikus felügyelje.
Hatósági ellenőrzés:

 (1) Ezen ajánlás érvényesülését a helyileg illetékes Megyei Kormányhivatalok

Népegészségügyi Szakigazgatási Szervei évente legalább egyszer ellenőrzik.

 (2) Hatósági ellenőrzést

- az élelmezési ellátással közvetlenül kapcsolatos dokumentáció;

- az ételkészítéshez felhasznált élelmiszerek összetételi és táplálkozás-egészségügyi

megítéléséhez szükséges adatokra vonatkozó dokumentumok és

- a diétás élelmiszerek diétás alkalmasságát igazoló gyártói tanúsítvány alapján végzik.

 (3) Az ellenőrző hatóság részére az ellenőrzött ételsorból 1 adag minta biztosítása szükséges.

Önellenőrzés:

 (1) A közétkeztető részére önellenőrzés javasolt annak megállapítására, hogy ezen

ajánlásban foglaltatnak megfelel-e. Ezt félévenként javasolt elvégezni.

 (2) A diétás étkeztetés önellenőrzését csak dietetikus képesítésű szakember végezheti.

 (3) 2x10 élelmezési napra vonatkozik

(4) Az önellenőrzést az országos tisztifőorvos 1/2011. sz. Normatív Utasításában szereplő

„A közétkeztetésben alkalmazandó táplálkozás-egészségügyi ellenőrzési szempontokról„ c.
dokumentáció kitöltésével kell elvégezni.

 (5) Az önellenőrzés dokumentációját 2 évig kell megőrizni.

Rendeletek a közétkeztetésre vonatkozóan

 a) Az étkeztetéssel kapcsolatos közegészségügyi szabályokról szóló 9/1985. (X.23.) EüM-BkM

együttes rendelet.

 b) A vendéglátás és közétkeztetés keretében történő élelmiszer-előállítás és forgalmazás

feltételeiről szóló 80/1999. (XII.28.) GM-EüM-FVM együttes rendelet.

 c) A vendéglátó termékek előállításának feltételeiről szóló 67/2007. (VII.10.) GKM-EüM-FVM-

SZMM együttes rendelet.

ÉLELMIANYAG FELHASZNÁLÁSI JAVASLAT

1-3 ÉVESEKNEK / GRAMMOKBAN / BÖLCSŐDÉBEN

67/2007.(VII.10.)GKM-EüM-FVM-SZMM

együttes rendelet „B” táblázata alapján

Energia és tápanyagszükséglet
  67/2007. ( VII.10.) GKM-EüM- FVM-SZMM együttes rendelet „A” táblázata alapján
Bölcsődében naponta

 Energia (kj ) 4232

 (kcal) 1013

 Összes fehérje (g) 36

 Összes zsír (g) 32

 Össz. szénhidrát (g) 140

 Koleszterin (mg) 101

 Élelmirost (g) 0,4g/ttkg

 Gyakran tapasztaljuk, hogy a családban eltér a gyermekek étkezési szokása a fejlettségük és

az igényük szerinti szükségestől. Ezért nekünk kell intézményesen a szülőkkel
együttműködve, tudatosan, szakmailag megalapozottan formálni a reánk bízott gyermekek íz
világát, az egészséges táplálkozási szokások kialakításával, az igényes étkezési kultúra
elsajátíttatásával.

 Javaslat egy heti étrend kialakításához :

Reggeli

Tejes folyadék, kent kenyér, feltét, kerti vetemény

Tízórai

Gyümölcs nyersen vagy rostos gyümölcslé

Ebéd

Főzelék feltéttel vagy, / heti 3x /

rakott vagy, csőben sült vagy, / heti 1x / húsos-zöldségesleves, főtt v. sült tésztaféle /
heti 1x / gyümölcs nyersen / naponta /

Uzsonna Kent kenyér, feltét, kerti vetemény vagy gyümölcs, rostos gyümölcslé vagy gyümölcsös
joghurt vagy tejes folyadék