Professional Documents
Culture Documents
Mi a glutén?
A glutén fogalom az angol gluten szó magyar ekvivalense. A gluten szó eredetét a latin
nyelvben találhatjuk meg (glutin-), amely „ragasztót” jelent, valamint a 17. századból
származó francia megnevezés „ragadós anyagot” jelöl meg. Valószínűleg, hogy innen ered a
glutén szó magyar eredete is, melynek a legegyszerűbb és legismertebb definíciója az, hogy
a búzaszemekben található fehérje típusáról van szó. A glutén a búzafehérjék fő tárolója,
azonban több száz rokon fehérjék keverékéről van szó. Hasonló tárolók találhatóak más
gabonafélékben is [1] [2]:
zab – avenin
árpa – hordein
rozs – szekalin
A glutén szó azonban az említett összes típusú gabonafehérje tárolóra érvényes. A glutén fő
részét a glutenin és a gliadin fehérjék alkotják, és éppen a gliadin a felelős a glutén negatív
hatásaiért az emberi szervezetre. Ez egy gluténben található glikoprotein, melyet
megtalálhatunk a búzában, zabban, árpában és más gabonafélékben is. Éppen a cöliákiások és
a Crohn-betegségben szenvedők a legérzékenyebbek erre a fehérjére. [1] [3] [4] [12]
Cöliákia
A cöliákia egy komoly autoimmun betegség, melynél az immunrendszer megtámadja a
vékonybél sejtjeit. Ez a reakció a glutén emésztése közben keletkezik, és körülbelül a
világpopuláció 1 %-át érinti. Még mindig nem teljesen egyértelmű a betegség kialakulásának
oka, azonban léteznek meggyőző bizonyítékok a genetikai hajlamosságáról. [5]
Az USA-ban 133 emberből körülbelül 1 szenved ebben a betegségben, ami a 331 milliós
teljes populációt tekintve körülbelül 2,5 millió embert jelent. A cöliákia egyetlen gyógymódja
a szigorú gluténmentes diéta. A cöliákia nemcsak a glutén fogyasztásának korlátozását jelenti,
de a betegségnél a tápanyagok nem szívódnak fel megfelelően a vérkeringésbe, ami
vérszegénységhez, fogyáshoz, vagy kései fejlődéshez vezet. A vékonybél irritációján kívül a
cöliákiásoknál a glutén fogyasztása néhány más komplikációt is okoz [8] [9]:
csontritkulás
szklerózis multiplex
terméketlenség
pajzsmirigygyulladás
A nem-cöliákiás gluténérzékenység
Búzaallergia
Búzaallergia esetében nem közvetlenül glutén intoleranciáról van szó, bár nagyon hasonló
állapotról beszélünk. Ez maga a búza allergia, nemcsak a gluténben megtalálható fehérjékre
való érzékenység. A cöliákiától abban különbözik, hogy itt kimondottan a búzával van gond,
mivel az allergiás bátran fogyaszthat más forrásokból glutént, például árpából. A
gluténmenetes diéta lehetséges étkezési mód az ilyen nehézségeknél is, mivel a búza a
leggyakoribb gluténforrások közé tartozik. [5] [11]
Miről ismerhető fel a glutén intolerancia?
puffadás
bélgáz képződés
hasfájás
székrekedés
hasmenés
gyomor reflux
A glutén az egyik első dolog, ami az embereknek az eszükbe jut, ha emésztési problémákról
van szó. Az étrendből a búza elhagyása után jobban érzik magukat, de nem mindig magával a
gluténnal van a probléma. Sok embernek okoz nehézséget a szénhidrátok emésztése is,
melyeket a FODMAP gyűjtőnéven neveznek. A rövidítés a fermentált oligoszénhidrátokat,
diszacharidokat, monoszacharidokat és a poliolokat jelöli (Fermentable Oligosaccharides
Disaccharides Monosaccharides and Polyols). Az említett szénhidrátok a bélben erjednek, és
emésztési problémákat hívnak elő, valamint többféle tünettel jelentkeznek, melyek az
irritábilis bél szindrómával vannak összefüggésben. A magas FODMAP tartalmú élelmiszerek
közé tartoznak a [23]:
búza
tejtermékek
avokádó, sárgabarack
hüvelyesek
A glutén és az élelmiszerek
A glutén rengeteg élelmiszer részét képezi, melyeket azonban három típusra oszthatunk [5]:
1. Gabonafélék – búza, árpa, rozs, tönköly, dara, kuszkusz, bulgur és más gabonafélék
2. Feldolgozott gabonatartalmú ételek – kenyér, kekszek, tészták, zsemlemorzsa vagy a
pékáru
3. További élelmiszerek és italok – árpa maláta, malátaecet, szójaszósz, liszttel sűrített
szószok, sör és bizonyos borfélék
Gluténmentes gabonafélék: rizs, kukorica, zab, quinoa, len, köles, tápióka, ciróka, hajdina,
nyílgyökér, amarant.
A zab esetében azonban meg kell említeni, hogy a zab természetesen gluténmentes, de
kontaminált lehet. Ebből az okból kifolyólag a gluténmentes diétánál a legbiztonságosabb, ha
olyan zabot fogyasztunk, mely gluténmentes termékként van megjelölve. [13] [14] [15]
Ahhoz, hogy a termék „gluten-free” jelölést kapjon, tehát hogy gluténmentes termékről van
szó, konkrét szabályokat kell betartania. Az Európai-unió területén vannak érvényben lévő
szabályok a termékek gluténmentessége és csökkentett gluténtartalmának megjelölésére.
2016. július 20-tól érvényben van a 2014/828-es számú végrehajtási rendelet (EU), mely
2014. július 30-tól hatályos, melyben található az összes követelmény és kötelező
információszolgáltatás a fogyasztó számára a termékekben található glutén hiányáról vagy
csökkentett tartalmáról. Ezt a rendeletet az Európai Parlament és Tanács (EU) 2011. október
25-ei 2011/1169-es számú rendeletére való tekintettel adták ki, mely a fogyasztó az
élelmiszerek összetevőinek kötelező informálásáról szól. [17] [18] [19]
A gluténmentes diéta az utóbbi években egyre népszerűbbé vált olyanok körében is, akiknek
nincsenek glutén emésztési problémáik. A glutén elhagyását elsősorban egészségi okok és
emésztőrendszeri problémák miatt választják, sokan azonban meggyőződésből is
minimalizálják a glutén fogyasztását, mivel károsnak hiszik. A gluténmentes diéta az ilyen
hozzáállás miatt az egészséges életmód egyik formájává válik. Léteznek azonban aktuális
bizonyítékok, melyek szerint a glutén elhagyása az étrendből fontos jelentőségű az emésztési
problémákkal küzdő páciensek számára, például akik irritábilis bél szindrómában szenvednek.
Hiányoznak azonban a meggyőző bizonyítékok a glutén minimalizálásának előnyéről más
egészségi problémákkal küszködő páciensek esetben. Tehát elmondhatjuk, hogy az orvosi és a
szakközösségeken múlik csak, hogy próbáljanak meg bizonyítékokat és releváns
véleményeket formálni a gluténmentes diéta okozta előnyökről és hátrányokról. A glutén
elhagyása az étrendből a „nem cöliákiások” és hasonló problémákkal nem küzdő emberek
számára ráadásul negatív hatásokkal lehet. [7]
A glutén elhagyása az étrendből hatással lehet a teljes egészségi állapotra, de vannak velejáró
rizikói is. [9] [20]
Végül biztosan titeket is érdekelni fog, ha csatolunk néhány mítoszt, melyek gyakran a
gluténmentes diétával vannak összekötve. [21]
1. Egy darabka kenyér nem árthat – a cöliákiások gyakran találkozhatnak, hogy az emberek
nincsenek tisztában a betegség komolyságával, aminek oka lehet, hogy alulbecsülik ezeket a
nehézségeket. Kis mennyiségű glutén is károsíthatja cöliáliásoknál a belek sejtjeit, még
közvetlen tünetek nélkül is. A glutén kis mennyiségben káros lehet a gluténérzékenységben
szenvedő embereknél is. Nem teljesen egyértelmű ugyanis, hogy meg tudják-e emészteni a kis
mennyiségű glutént.
2. A gluténmentes diéta alkalmas a testsúly csökkentésére – a gluténmentes diéta nem
feltétlenül jelenti az ideális utat az áhított testsúlyhoz. A testsúly csökkenése akkor fordulhat
elő, ha a glutént például gyümölcsökre vagy zöldségre cseréljük le. A feldolgozott
gluténmentes, magas cukor és zsírtartalmú ételekre való csere nem biztosít alacsonyabb
testsúlyt, de éppen ellenkezőleg, még növelheti is.
3. A gluténmentes diéta egészségesebb – ez az étkezési forma a cöliákiával,
gluténérzékenységgel, vagy más hasonló betegséggel küzdő emberek számára egészségesebb.
A glutén elhagyása önmagában nem képes javítani az egészségi állapoton. Minden az
alapanyagok kiválasztásától és az étrendtől függ. Ahogy a 2-es számú mítosznál is említjük, a
magas cukortartalmú élelmiszerek zöldségre és gyümölcsre cserlése okozhatja a testsúly
csökkenését. Téves az a feltételezés, hogy a gluténmentes diéta általánosan univerzális
megoldás a fogyáshoz, és így bátran fogyaszthatóak magas zsír és cukortartalmú
gluténmentes termékek.