1.

Tétel: Az egészségnevelés kialakulása Magyarországon

Az egészségnevelés szóösszetétel az 1960-as évek nyelvészeti terméke. Elődei az egészséges életre

nevelés és az egészségügyi nevelés. Az egészség szó első magyar nyelvű előfordulása a Gyulafehérvári
Kódex lapszéli jegyzeteként 1315 körül keletkezett. A nevel szó 1372 körül keletkezett a Jókai-
kódexben. A nevelés szó először 1590-ben kiadott Károli féle Vizsolyi Bibliában szerepel.
Egészségkultúránk forrásvidéke a 16. századra tehető, mely a történelmünk legsiralmasabb százada.
Talán a mérhetetlen szenvedés termelte ki az élni akarásunk bizonyítékaként Balassi Bálint révén
anyanyelvi irodalmunk elindulását. Ez az anyanyelvi művelődés kiterjedt az egészségkultúrára is,
melyet Méliusz Juhász Péter Herbárium című könyve mutat be elsőként magyar módon. A korabeli
orvoslás összefoglalása. Ez a könyv és más füves könyvek a betegségek gyógyításának fontos
ismeretforrásai voltak.
Heltai Gáspár reformátor protestáns lelkész, szépíró, műfordító és nyomdász a magyar késői
reneszánsz irodalom kiemelkedő képviselője volt. Nevéhez fűződik az első magyar nyelvű könyv. A
részegséget ostorozza, a józan és mértékletes életet hirdeti dialógusok formájában.
Apáczai Csere János fő művében a Magyar Encyklopaediában magyar nyelven összefoglalja a korabeli
tudományokat. Kiemelt helyet kapnak az élettani és egészségtani ismeretek. Az egészség fogalmának
első magyar nyelvű meghatározása is tőle származik.
„Az egészség az embernek az a belső állapota, mellyel tagjaiban jól révén az ő cselekedeteit jól viszi
végben.”
Az egyéni egészségvédelemmel is foglalkozik, amikor a levegő, az étel, ital, alvás, mozgás, táplálkozás,
a lélek, a ruházat, ház és ágy fontosságára utal.
A 16-17. századi tudósok az egészségkultúra terjesztői és fejlesztői voltak. A 18. században
beszélhetünk egészségügyi felvilágosításról. A nagyfokú orvoshiányt anyanyelven írott népszerűsítő
könyvekkel próbálták pótolni.
Nagyon lassan indul a hazai orvosképzés, mert csak Magyarország területére volt érvényes a diploma
és a felekezeti diszkrimináció következményeként a nem katolikus jelöltek nem kaphattak doktori
fokozatot. 1769-ben Egerben bővült az akadémia orvos képző karral.
Az 1851-es évek első felében az egészségügyi közállapotok nagyon leromlottak. Járványok léptek fel,
a csecsemő- és gyermekhalandóság még inkább növekedett. A himlő, kolera, malária, kiütéses tífusz,
diftéria szedték áldozataikat. A nemi betegségek és a pálinka ivás terjedése tovább rontották a
helyzetet.
1876-ban megjelent a Közegészségügyi Törvény, amely szabályozza az óvodák, iskolák egészségügyi
hatósági felügyeletét, valamint előírta a legfontosabb egészségügyi szabályok tanítását. 1882-ben
Trefort Ágoston elrendelte kötelező főtárgyként az egészségtan oktatását.
1901 óta azonban még a pedagógusképzésben sem valósult meg következetesen, pedig az
egészségtani ismeretek az általános műveltség része. A közoktatásban nem külön tárgyként jelenik
meg az egészségtan, hanem átszövi az oktatás egészét, ezért minden pedagógusjelöltnek el kell
sajátítania.
 2. Tétel: Az ember magzati korának jellemző szakaszai, történései

Az ember élete a megtermékenyítéssel kezdődik, és a halállal záródik. Ez az egyedfejlődés vagy

ontogenezis.
Az anyagfelépítő és lebontó folyamatok alapján három fő időszakra osztjuk:
I. Az első szakaszban az anyagfelépítés dominál, ez növekedéssel és fejlődéssel jár. Az ifjúkorral
zárul.
II. A második szakaszban a felépítő és lebontó folyamatok egyensúlyban vannak. Ez a felnőttkor.
III. A harmadik szakaszban a lebontás dominál. Ez az öregedés időszaka.
A megtermékenyítéstől a szülésig átlagban 280 nap telik el, ami 10 holdhónapnak és 9 naptári
hónapnak felel meg. Az első 3 hónapban embriónak, később főtusznak nevezzük az emberi magzatot.
A kettő között éles fejlődéstani határ van. Az első 3 hónapban a test és a belső szervek végleges
formája alakul ki. A 3. hónaptól növekednek a szervek.
A petevezetőben megtermékenyülő petesejt három nap alatt jut el a méh üregébe, majd a
barázdálódás után kialakulnak a csíralemezek. Az ektodermából a hám, a mirigyek és az idegrendszer,
a mezodermából a kötő és a támasztószövet, valamint az izmok, az entodermától pedig a zsigerek
alakulnak ki.
A 3. hét után jönnek létre azok a jellegzetességek, amelyek az emberre jellemzők. Az 5. terhességi
holdhónapig a hónapok számát önmagukkal szorozva megkapjuk a magzat hosszát cm-ben, az 5-10.
holdhónap között a hónapok számát 5-tel szorozva kapjuk meg a testhosszt. A súly az első és az
utolsó hónapban nő a legrohamosabban.
A 10. hónapban 3000-3500 g az átlagos súlya és 50-55 cm a hossza az érett újszülöttnek.
Ha a terhesség megszakad a 28. hét előtt, akkor vetélésről beszélünk, a 28-36. hét közötti születésnél
koraszülésről. 2500 g alatti súllyal születnek a koraszülöttek. A 9. hónapra megszületők között is
vannak ilyen súlyúak.
A magzat mozgása a 4. hónaptól kezdve észlelhető, de az anyák többnyire az 5. hónaptól veszik észre.
Ez függ a magzatvíz mennyiségétől és attól, hogy első vagy többedik terhesség. Az utóbbi esetben
rendszerint hamarabb el tudják különíteni a bélmozgásoktól a magzat mozgását.
A megtermékenyítés és az 1. trimeszter:
 Erős hormonális változás következik be a szervezetben.
 A szervek kialakulásának korszaka, kerülni kell az alkoholt, dohányzást és csökkenteni kell a
koffeint is.
 Fokozott óvatosság, betegség esetén orvoshoz fordulás
 Jelentkezés a szülész-nőgyógyásznál.
 A szervezet több pihenést igényel.
A 2. trimeszter:
 Ebben a 3 hónapban az életműködések jól követhetők
 Ultrahangos mérések vannak
 Általában jó a kismama közérzete
A 3. trimeszter:
 A mai orvostudomány fejlett annyira, hogy koraszülés esetén a magzat életben tartható.
 Ezekben a hónapokban a nagy has jelentős teherrel bír, sokkal nehezebb az emésztés,
előfordul székrekedés is.
 A végtagok ödémásak, vizesek lesznek, beduzzadnak, megnagyobbodnak.
 Fel kell készülni a szülésre.
 Fokozott óvatosság szükséges.
 3.Tétel: A méhen kívüli élet szakaszai, jellemző mozgásszervi, fogazati és pszichés változások a
felnőttkor eléréséig (tartáshibák és bokasüllyedés)
A születéssel befejeződik az ember méhen belüli, embrionális fejlődése, és kezdetét veszi a méhen
kívüli, posztembrionális fejlődés.
Az emberi egyedfejlődés méhen kívüli szakaszai:
 Újszülöttkor 0-7 nap/ 0-28 nap
 Csecsemőkor 4 hét-1 év (járásig)
 Kisdedkor 1-3 év
 Óvodáskor-kisgyermekkor 3-6 év
 Iskoláskor 6-14 év
 Pubertáskor 11-16 év
 Serdülőkor 10-21 év
 Felnőttkor 20-21 év felett
 Időskor (nő 55-74 év, férfi 60-74 év)
 Aggkor 75-90 év
 Matuzsálem kor 90 év felett
Az újszülöttkor:
- Az újszülöttkor az élet első 10 napja, mely a köldökcsonk leeséséig tart.
- Anyagcseréje, szívverése élénk, légzése még nem teljesen szabályos.
- Az újszülött alkalmazkodik a méhen kívüli élethez. A születés utáni napokban csökken a
testsúlya, majd a 8-10. napra eléri újra a születési súlyt. Feje a testhez képest nagy, végtagjai
rövidek.
- Bőrén kezdetekben sárgás elszíneződés van, ezt nevezik újszülöttkori sárgaságnak.
- A látás néhány nap múlva alakul ki.
- Sokat alszik, szinte csak a szoptatás idején ébred fel.
Csecsemőkor:
- Az első év végéig tart
- Gyors növekedés és súlygyarapodás jellemzi
- Az első év végéig átlag 9 kg súlyú és 75 cm hosszú a csecsemő
- Fokozatosan erősödik az izomzat
- A 3-4. hónap után hasra fekszik a csecsemő és a fejét felemelve előrenéz
- A 6. hónap után támaszkodás nélkül ül egyedül
- 8-9, hónapban csúszik, mászik, 8-11. hónapban feláll, majd a 12. hónapban kezd el járni a
legtöbb csecsemő
- Mozgás fejlődésével fokozatosan alakulnak ki a gerincoszlop görbületei
- Megjelennek az első tejfogai, felismeri családtagjait, kezdi megérteni a beszédet, és maga is
elkezd gagyogni
- Az anyatejről áttér a szilárd táplálékra
- Az alvásigénye a hónapok előrehaladtával fokozatosan csökken, de még így is eléri a napi 18-
20 órát
Gyermekkor:
Az első évtől a nemi érés kezdetéig tart. Több szakaszát különítjük el. A kisgyermekkor az 1-3 év
közötti időszak.
- A gyermekkor intenzív fejlődési időszak, hisz szinte minden szervrendszer komoly mennyiségi
és minőségi változásokon megy át.
- A gyermek 2 éves korára tanul meg stabilan járni, ez az az időpont, mire a gyermek
koponyáján benőnek a kutacsok.
- Kialakul a tejfogazat, és a korszak végén megindul a fogváltás is. Az alvásigény napi 12 órára
csökken.
Az óvodáskor 4-7. év közötti időszak.
- A kisgyermekkor és az óvodáskor határán különül a futás a járástól.
 - Az óvodáskorban nő össze a csigolyatest a csigolyaívvel.
- Javul a mozgások koordinációja, az optimális izomtónus beállítása, mert a kisagy tömege
gyorsan nő. A 9. év a felső határ ezek megalapozására.
- Eddig az időpontig alakul ki az íráshoz szükséges finom mozgás.
A kisiskoláskor a 8. évtől kezdődik, fiúknál 13, lányoknál a 12. évig tart.
- 8-10 éves korban alakul ki véglegesen a járás ritmikája, később már nehezen fejleszthető.
- Gyorsul a növekedés üteme, és ezzel együtt a fejlődő szervezet energiaigénye.
- A felfokozott mozgáshiány jellemzi
- Az alvással töltött órák száma átlagosan 10 órára csökken.
- Jelentős fejlődés történik a logikai gondolkodásban.
Serdülőkor:
- Lányoknál 12, fiúknál a 13. életévben kezdődik, lányoknál a 15. fiúknál pedig a 16. életévig
tart.
- A serdülés évei alatt jelentős változások következnek be a test méreteiben és formájában.
- A hormonális szabályozás átalakulásának köszönhetően bekövetkezik a nemi érés,
megkezdődik a másodlagos nemi jellegek kifejlődése.
- A két nem között a testarányokban is jelentős különbség alakul ki, fiúknál a váll szélesedik,
míg a lányoknál a csípő.
- Zsírszövet serdülőkorban átmenetileg vékonyodik.
- Érzelmi életük gyakran kiegyensúlyozatlan, hangulatuk, kedélyállapotuk gyorsan változik.
Ifjúkor:
- Az ifjúkor a serdülőkor végétől a 20-25. életévig tart.
- Ekkor alakulnak ki a felnőttekre jellemző végleges testméretek, befejeződik a növekedés.
- Kialakul a felnőtt személyiség, amikor az ember nemcsak testileg, hanem lelkileg is
alkalmassá válik a családalapításra, gyermeknevelésre.
Felnőttkor:
- A felnőttkor a 60-65. életévig tart.
- Ebben az időszakban éri el az ember legnagyobb teljesítőképességét, mind fizikai, mind pedig
szellemi téren.
- A hanyatlás a nőknél az 50- év körül, a változó korral kezdődik, a férfiakban valamivel később
következik be.
- A hormonális átalakulás mindkét nemben lelki változásokat is okoz.

Időskor:
- Az öregkorra általános testi hanyatlás jellemző.
- A bőr ráncosodik, a csontok törékenyebbé válnak, az izmok tömege és ezzel együtt a testi erő
csökken.
- A haj megőszül, romlik a látás és a hallás, csökken az ellenálló képesség a kórokozókkal
szemben.
- A szellemi frissesség megőrzésében sokat segít, ha az idős ember aktív életet él,
rendszeresen mozog, társaságba jár.
A tartáshibák és a bokasüllyedés:
- A gerincoszlop még aktívan korrigálható, fiziológiás helyzettől való eltéréseit nevezzük
összefoglaló néven tartáshibáknak.
- A tartáshiba nem betegség, csak állapot, de hosszabb távon túlterheli a csontos szalagos
elemeket, azok kopását, esetleges sérülését felgyorsítva elősegítheti a komolyabb
gerincbetegségek kialakulását.
- A tartáshibák többsége már gyermekkorban kezd kialakulni.
- A tartáshibáknak különböző formáit ismerjük. Léteznek egyszerűbbek, valamint több tényező
összetettségéből kialakultak is. A legfontosabbak ezek közül a fokozott lordózis, a kyphosis, a
scoliosis.
 - A lábszár és a lábizmok aktív munkája nagyon fontos szerepet játszik a láb boltozatainak
fenntartásában.
- A bokasüllyedés a hosszanti boltozat lesüllyedés miatt következik be.

4.Tétel: Járványtan-kialakulása Fracastorótól az antibiotikumokig, illetve Semmelweisig

Az endémia egy adott betegség megszokott előfordulása egy adott népességben. Ha ez egy adott
mérőszámot meghalad, például influenza esetén 10%-os a fertőzöttségi arány, akkor epidémiáról van
szó.
Az epidémia úgy is definiálható, mint a fertőzöttségi arány időszakos, a megszokottnál nagyobb
mértékű megemelkedése egy adott területen.
Pandémiáról akkor beszélnek, ha a fertőzöttségi arány több kontinensen is nagy mértékben
megemelkedik.
Az egyes besorolások csak a fertőzöttségi aránytól függnek, és semmi közük sincs a betegség
súlyosságához, lefolyásához, vagy a betegség miatti halálozás arányához.
Kialakulása:
 Kr. e. másfélezer évvel már Hammurappi babilóniai király híres törvénygyűjteményében
találunk rendelkezéseket, melyek segítségével fertőző betegségek terjedését kívánta
meggátolni. Az ókori Egyiptomban az orvospapok harcoltak a malária ellen.
 Európában a görög orvostudomány tett nagy lépéseket a járványtanban. Kiemelkedik közülük
Hippokratész, illetve Galenusz munkássága.
 Az ókori Rómában, mint tudjuk a higiéné magas fokot ért el. Csatornázás, vízvezetékek és
fürdőkultúra.
 A reneszánsz a járványtanban is újat alkotott. Fracastoro olasz orvos 1546-ban megjelent
műve, a járványtan alapvető és új korszakot nyitó munkája lett. Felismerte a fertőző
betegségek terjedésének több módját is. (1. közvetlen érintkezés útján, 2. fertőzött tárgyak
útján, 3. levegőn keresztül)
 Ő ismerte fel azt is, hogy a fertőző betegségeket állatok is terjeszthetik.
 A modern orvosi mikrobiológiai igazi megállapítása a 19. századhoz köthető. A gyógyító tudás
diadalát Louis Pasteur és Robert Koch munkássága jelentette. Ők világosan megszabták e
tudományág feladatás és irányát is.
Ősnemzés-Generatio Spontanea:
 Arisztotelész visszanyúló elmélete szerint élőlények spontán keletkezhetnek élettelen
anyagból
 Spallanzani szerint a rothadást mikrobák okozzák, melyek osztódással szaporodnak, és nem
keletkeznek már ott lévő, élő mikroba nélkül. Hosszabb ideig forralt, majd lezárt lombikjaiban
a tápleves változatlan maradt (1765)
 Pasteur- az ősnemzés tanának végső cáfolata
 Az elmélet szerint, amelynek még akkor is sok híve volt, az atmoszférában található életerő
révén a bomló anyagból élőlények keletkezhetnek. Pasteur elmés módon cáfolt, húslevest
forralt fel, amelyben a levegővel érintkezve gyorsan mikrobák jelentek meg. Ezután a levest
olyan edénybe tette, amelynek nyakát U alakban meghajlította, így a levegő (és az „életerő”)
bejuthatott, de a mikrobák a görbületekben fennakadtak. Az edényben egyetlen mikrobát
sem találtak, ezzel a vita eldőlt.
 Az elmélet Arisztotelésztől indult, Leeuwenhoek pedig a mikroszkóp megalkotója volt és a
mikrobiológia fűződik az ő nevéhez.
Járványtan fogalma:
  A járványtan a fertőző betegségek, járványok létrejöttével, terjedésével, megszűntetésével
foglalkozó tudományág. Feladata, hogy e megbetegedések keletkezésének okait,
terjedésének módját kutassa és kidolgozza a fertőző betegségek leküzdésének lehetőségeit.
 A járványtan általános és részletes járványtanra bontható. Az általános járványtan a fertőző
betegségek összességére dolgoz ki törvényszerűségeket és tartalmazza a védekezés általános
módjait. A részletes járványtan az egyes fertőző betegségekkel, mint kórképekkel foglalkozik.

5.Tétel: Járványtan- Az élettelen kórokozók- prionok, vírusok terjesztette gyakoribb betegségek

Prionok:
 Olyan hőstabil fehérjék, melyek a szervezet egy-egy saját fehérjéjével egyező elsődleges
szerkezetűek, de harmadlagos (térbeli) szerkezetük eltér. A szervezet normális harmadlagos
szerkezettel rendelkező fehérjéit a prionra jellemző abnormális formára alakítják.
Prionbetegségek:
 szivacsos agyvelő-elfajulás
 BSE- bovine spongiophorm encephalitis
 surlókór
 Creutzfeldt-Jakob szindróma
Vírus:
 A számítógépes vírus olyan program, amely saját másolatait helyezi el más, végrehajtható
programokban vagy dokumentumokban. Többnyire rosszindulatú, más állományokat
használhatatlanná, sőt teljesen tönkre is tehet. A számítógépes vírusok működése hasonlít az
élővilágban megfigyelhető vírus viselkedéséhez, mely az élő sejtekbe hatol be, hogy önmaga
másolatait előállíthassa.
 Ha egy számítógépes vírus kerül egy másik programba, akkor ezt fertőződésnek nevezzük. A
vírus csupán egyik a rosszindulatú szoftverek (malware) számos típusának.
 Egy számítógépes féreg (worm) egy számítógépes vírushoz hasonló önsokszorosító
számítógépes program. Míg azonban a vírusok más végrehajtó programokhoz vagy
dokumentumokhoz kapcsolódnak hozzá, illetve válnak részivé, addig a férgeknek nincs
szükségük gazdaprogramra, önállóan fejtik ki működésüket. A férgek gyakran számítógép
hálózatokat használják fel terjedésükhöz.
A vírus nem élőlény, inkább a számítógépes vírussal analóg, sokszorozódó genetikai „méreg”. A vírus
olyan extrakromoszomális, autonóm, genetikai elem, amelynek látezik stabil, sejten kívüli alakja is.
Gazdaszervezet szerint vannak:
 Baktériumvírusok, bakteriofágok, Archaea-vírusok
 algák, gombák, protozoonok vírusai
 növényi, pl. mozaikvírusok
 állati vírusok, pl. száj-és körömfájás
 emberi vírusok, pl. influenza
Az állatok vírusai:
 a száj- és körömfájás:
2001, UK: illegálisan bevitt hús maradékát hőkezelés nélkül sertésekkel etették fel: 2000 állati
megbetegedés, 7 millió állat levágása, 8 milliárd font kár, egy hónappal elhalasztották a parlamenti
választásokat
 veszettség- főleg nyállal terjed, majd a szervezeten belül az idegek mentén, kb. 3 mm/h
sebességgel
 A veszett állatok viselkedése kiszámíthatatlan, gyakran szelídek, majd egy ingerre agresszívan
támadnak, harapnak.
Az eredeti gazdaállat valószínűleg az egyik denevérfaj.
Vadászok, állatorvosok, barlangászok oltása, illetve marás után, de az idegrendszeri tünetek
megjelenése előtti oltás.
 Madárinfluenza
Humán vírusok:
 Megfontolandó, mivel nincs anyagcseréjük, az antibiotikumok nem hatnak rájuk. Sejten belül
legjobban 35-36 Celsius-fokon szaporodnak: az enyhe láz segítheti a gyógyulást.
 Általában cseppfertőzéssel, illetve érintkezéssel terjednek.
 Influenza: - szálú RNS-vírus, A,B,C típusok. Tünetek a fertőzés után 1-3 nappal hirtelen
kezdődnek – láz, hidegrázás, elesettség, étvágytalanság, izomfájdalom, fejfájás, szédülés.
Később torokfájás és száraz köhögés is megjelenik. Gyermekek aszpirint nem kaphatnak rá!
 Jelentős járványok:
1889: orosz nátha (H2N2)
1918: spanyolnátha (H1N1)
1957: ázsiai influenza (H2N2)
1968: hongkongi influenza (H3N2)
2009: 2009-es influenza-pandémia (H1N1), sertésinfluenza, madárinfluenza
 Bárányhimlő:
- Varciella n. herpeszvírus
- szövődmények felnőtteknél, várandósoknál magzati károsodás léphet fel
- övsömörként jöhet elő idős korban
- oltóanyag van ellene
 Humán vírusok:
- kanyaró- légutakat támadja meg
- mumpsz- nyálmirigyeket támadja
- rózsahimlő (rubeola)- 2-4 hét lappangási idő, magzatra veszélyes! Oltás gyengített
kórokozóval- oltott egy hónapig ne látogasson várandós nőt!
- agyhártyagyulladás
- agyvelőgyulladás- álmatlanság, zavartság, merev nyak
- poliovírus- gyermekparalízis
- herpesz- ajak, arc, nemi szervek
- HPV- méhnyakrák
- szemölcs- hámsejtek rákos elfajulása
Humán vírusok:
- Hepatitis- fertőző májgyulladás
- HIV: retrovírus
- Calici-vírus
- Norovirus, Rotavirus: gastroenteritis, hasmenés- étellel is terjed
- Adenovírus, Norwalk- vírus: a bélrendszert (is) támadják- hasmenés
- Poxvírus- himlő
- sárgaláz-vírus: trópusokon, védőoltás
Patogén baktériumok:
 A kórokozó kis élő automata, amely a beléje programozott önreprodukciós kényszer hatására
azonnal vad szaporodásnak indul, amint számára kedvező feltételek közé kerül.
 Feldolgozza a felvett energiahordozókat, a különféle sókat és szerves vegyületeket,
amelyekből önmagát fenntartja és utódait építi, s eközben óhatatlanul termeli a maga összes
bomlás- és melléktermékeit is.
  A kórokozóknak valahogy be kell kerülnie a szervezetbe, abban sikeresen kell szaporodnia,
vagy ha szaporodni nem is igazán tud, valamely igen mérgező terméket kell létrehoznia
ahhoz, hogy jelenlétét észrevegyük.

6.Tétel: Járványtan- főbb baktériumos betegségek

Patogén baktériumok:
 A kórokozó kis élő automata, amely a beléje programozott önreprodukciós kényszer hatására
azonnal vad szaporodásnak indul, amint számára kedvező feltételek közé kerül.
 Feldolgozza a felvett energiahordozókat, a különféle sókat és szerves vegyületeket,
amelyekből önmagát fenntartja és utódait építi, s eközben óhatatlanul termeli a maga összes
bomlás- és melléktermékeit is.
 A kórokozásért tehát nem egyedül szegény mikróba a felelős, hiszen kell hozzá egy fogékony
gazdaszervezet, sőt, a feltételeknek egy olyan rendszere is, amely a kettő kölcsönhatását
lehetővé teszi.
 A kórokozóknak valahogy be kell kerülnie a szervezetbe, abban sikeresen kell szaporodnia,
vagy ha szaporodni nem is igazán tud, valamely igen mérgező terméket kell létrehoznia
ahhoz, hogy jelenlétét észrevegyük.
TBC- tüdőtuberkolózis:
 A TBC fertőzésnek nincsenek specifikus tünetei, sőt az esetek nagy részében sokáig
tünetmentes. A tüdőtuberkolózis felismerésében így kiemelkedő szerepe van a
szűrővizsgálaton való részvételnek.
 A tüdőtuberkolózis fertőzéses eredetű megbetegedés, amelyet a Mycobacterium hominis és
Mycobacterium bovis nevű baktériumok okoznak.
 A TBC nemcsak a tüdőt érintheti, megbetegítheti a gyomor-bélrendszert, a húgy-és
ivarszerveket, a csontokat, a bőrt. A TBC tüdőn kívüli formái napjainkban, a fejlett
társadalmakban ritkák.
 A TBC kórokozója cseppfertőzéssel terjed, azaz a fertőzött személy terjeszti azt köhögésével.
Tünetei:
 Tünetei nem specifikusak, azaz nem említhetünk olyan tüneteket, melyek fennállása esetén a
diagnózis biztosan kimondható, így annak megállapításához további vizsgálatok szükségesek.
 A betegség általános tünetei fogyás, hőemelkedés, izzadás, étvágytalanság, fáradékonyság,
gyakran jelentkező meghűlések.
 A légzőszervi tünetek közül leggyakoribb a köhögés és köpetürítés.
 Ritkábban mellkasi fájdalom, nehézlégzés észlelhető.
Tüdőgyulladás- Pneumonia:
 A tüdőgyulladás világszinten a gyerekek vezető haláloka, ám a gyerekek, idősek és legyengült
emberek mellett lecsaphat az egyébként egészséges fiatal felnőttekre is.
 A tüdőgyulladás súlyossága az enyhétől az életet veszélyeztető állapotig változhat. A
kórházakban, klinikákon kapott tüdőgyulladás különösen veszélyes lehet, mevel eeken a
helyeken fordulnak meg a legsúlyosabb betegek, és nagyobb az esélye annak, hogy a
kórokozó sokféle antibiotikummal szemben védett.
 A tüdőgyulladás kezdődhet hirtelen, ekkor nagyfokú elesettség, láz, hidegrázás alakul ki.
Kezdődhet fokozatosan is fáradtsággal, hőemelkedéssel, köhögéssel, például valamilyen
légúti fertőzés folyamataként. Később fulladás, köhögés, esetleg mellkasi fájdalom alakul ki.
 A fertőzés sokszor megfázás, influenza után jelentkezik, de más, a szervezetet megterhelő
betegség után is kialakulhat. Sokféle baktérium okozhat tüdőgyulladást.
  Bakteriális tüdőgyulladás önmagában is kialakulhat, követhet vírusos tüdőgyulladást és
folyhat azzal párhuzamosan is. A tünetek nagy valószínűséggel hirtelen jelentkeznek-
hidegrázás, magas láz, izzadás, légszomj, majd mellkasi fájdalom és sárgás-zöldes köpet
ürítése.
 A bakteriális tüdőgyulladás, általában az egyik oldali tüdő egy lebenyére (lobus) korlátozódik,
ezt lobáris pneumóniának nevezik. Amennyiben a bakteriális tüdőgyulladás egy lebenynél
nagyobb kiterjedésű, a beteg nagy veszélynek van kitéve.
Lyme-kór:
 A Lyme-kór a Borrelia nemzetségbe tartozó baktériumok által okozott megbetegedés,
amelyet e kórokozóval fertőzött kullancsok terjesztenek.
 Nevét Lyme városáról kapta, ahol 1976-ban leírták, a baktériumot pedig Willy Burgdorferről
nevezték el, aki 1982-ben kullancsokból izolálta azt.
 A Lyme-kóros betegek mintegy 30%-a nem veszi észre a csípést. Fontos a korai felismerés és
a kezelés megkezdése a tünetek enyhítésére; ennek elmulasztása életre szóló krónikus
állapotot eredményezhet.
 Láz szinte sohasem jelentkezik, jellemző tünet viszont a bőrön a csípés helyén megjelenő
kokárdaszerű, ún. Lyme-folt, valamint az erős égető érzés az ízületeknél.
 Jellemző tünetei még a feltűnő fáradékonyság, étvágycsökkenés, görcsök. Szívritmuszavart
okozó szívizomgyulladás, agyhártyagyulladás, arcidegbénulás, ideg- és ízületi gyulladás lehet
a következménye.
 Az esetek 5%-ában bénulást okozhat. A betegség bakteriális fertőzés lévén antibiotikumokkal
kezelhető.

7.Tétel: Fertőző nemi betegségek és a méhnyak szűrés

Főbb vírus okozta nemi betegségek:

 Korunk pestise
 AIDS kórokozója a HIV vírus= emberi immunhiány vírusa
 „köpönyegforgató” vírus- nincs ellene jól használható vakcina
 „génmódosító” vírus- génjei beépülnek a gazdasejt kromoszómájába
 Az eddig Magyarországon kiszűrt HIV fertőzöttek közül 847 homoszexuális, 279 pedig
heteroszexuális úton kapta el a fertőzést.
 Az AIDS betegség tünetei a hosszan tartó láz, nyirokcsomó duzzanatok, hasmenés, száraz
köhögés, makacs szájpenész, gyengeség, kimerültség, testsúlycsökkenés.
 A fertőzés után 6 hónap-2 év múlva jön az első klinikai tünet. A lappangási időben a HIV
törzsek száma nő.
 Szexuális érintkezéssel, vérrel, veleszületett fertőzéssel terjedhet.
 Véradók HIV szűrése kötelező
Vírus okozta nemi betegségek:
 Fertőző májgyulladás:
- Hepatitis B,C,D,: testnedvek, nemi érintkezés útján,
-A,E: tápcsatornán át, szennyezett étellel,vízzel
- A,B: vakcina- védőoltás
- Halálos lehet- májrák
 Herpesz: ajak, arc, nemi szervek
 HPV- humán papilloma vírus: méhnyakrák, hímvesszőrák, VÉDŐOLTÁS!
Baktérium-okozta nemi betegségek:
 szifilisz
 franciakór, franc, bujakór
 mikrobaellenes szerekkel, antibiotikumokkal több mint 100 éve gyógyíthatók
Gonorrhoea, kankó, tripper:
 Neisseria gonorrhoaeae baktérium
 „magfolyás” gennyes váladék a húgycsőben, szúró, viszkető érzés, de lehet tünetmentes is!
 hüvelyt, végbelet is fertőzi
 kölcsöntörölköző vagy fehérnemű, fürdőruha, közös WC –használat, felcsapódó víz is
fertőzhet
 tönkreteheti a nemzőképességet, okozhat ízületi gyulladást, szívbelhártya-gyulladást,
vérmérgezést
 nőknél fájdalmas a közösülés, folyás léphet fel, húgyúti gyulladások, meddőség, szájban,
mandulákban is szaporodik- orálisan is fertőz!
Mycoplasma, Chlamydia, Trichomonas:
 hüvelyi, húgyúti fertőzések
 vízzel is terjedhetnek: nem megfelelően kezelt- klórozott- fürdőmedencékben, uszodákban,
valamint WC-n felcsapódó öblítővízzel
 férfiak általában tünetmentesek, de sokáig hordozók lehetnek
 a Chlamydia heregyulladást okozhat
 szövődmények: meddőség (petevezeték elzáródása)- ez tünetmentes fertőzés mellett is
előfordulhat
Felfázás és meddőség:
 A méh és a függelékek (petefészek, petevezeték) gyulladásos folyamatai is okozhatnak
meddőséget.
 Ilyenkor általában olyan szalagos vagy lemezes lenövések keletkeznek, amelyek vagy a
petesejt kipattanását, vagy annak szállítását megakadályozzák. Hüvelyen keresztül felfelé
hatoló baktériumok, de gyakran felfázás okozza ezt.
Méhnyakrák-szűrés:
 A szervezett lakosságszűrést az 1960-as évektől kezdődően vezették be. Finnországban,
Svédországban és Izlandon az ország egészére, Dániában, Norvégiában az ország kisebb-
nagyobb hányadára terjedt ki.

8.Tétel: Járványtan- élelmiszerrel terjedő betegségek- vírusos és baktériumos ételártalmak,

mikózisok, protozoonok és férgek

Mikrobiális ételártalmak veszélyfaktorai (HINTÓSI- táblázat):

HŐMÉRSÉKLET
 A legtöbb ételmérgezést okozó kórokozó 5-57 °C között szaporodik, ezért ez a hőmérsékleti
veszélyzóna. Fokozottan veszélyes a 21-49 °C közé eső tartomány.
IDŐ
 Az ételeket 2 órán belül el kell távolítani a veszélyes zónából, hűtéssel vagy melegítéssel.
NEDVESSÉG
 Az ételmérgezést okozó kórokozók legjobban 0,86- 1,0 vízaktivitás- értékek között
szaporodnak. Konzervekben 0,85 alatt célszerű tartani a vízaktivitást.
TÁPANYAG
 Általában a fehérjegazdag ételek romlanak meg legkönnyebben. (hús, tej, tojás, hal)
OXIGÉN
 A legtöbb ételmérgezést okozó kórokozó aerob.
SAV
  Az ételmérgezést okozó kórokozók általában enyhén savas pH-n szaporodnak leggyorsabban.
Az ételek savanyításába célszerű 4,5 pH érték alatti tartományt elérni.
INOKULUM
 Csíraszáma- erről a szintről indul az exponenciális szaporodás.
Bakteriális ételmérgezések:
Tünetek- hasfájás, hányás, hasmenés, láz, fáradtság, fejfájás és a gyomor- bélrendszer gyulladása,
ezeket követően reumás ízületi gyulladás alakulhat ki
 Campylobacter jejuni: hasmenéssel jár, a 3. világban gyakori, de az EU-ban terjed
 Clostridium perfringens: széklettel szennyezett, nem átsült húsokból mutatható ki
 Salmonella: baromfi belében él,tojással lehet elkapni, hasmenéssel és hányással jár együtt
 Víziszárnyasok, pulyka tojása belül is fertőzött lehet
 Listeria monocytogenes: tünete hányás, hasmenés, fejfájás, merev nyak, hüvelyen keresztül
koraszülést, újszülöttekben agyhártyagyulladást okoz, fontos a kismamák élelmiszer-
higiéniája
- veszélyforrások: pasztőrözetlen tej, lágy sajtok, pástétomok, tengeri herkentyűk, nyers
hús, mosatlan zöldség. Hidegben is szaporodik. Sótűrő!
 Shigella: hasmenés, vérhas széklettel, szennyezett vízzel terjed; 3. világba utazók higiéniája,
védőoltása
 Staphylococcus aureus: előfordulás- bőr, haj, gennyes gyulladások, torok, levegő- jellemzően
fagylalttól, főtt tésztától; enyhe lefolyás, toxin okozza
 Bacillus cereus: rizsmérgezés (fűszerek is terjesztik), kétféle toxin: A- émelygés, hányás, B-
hasmenés. elől hagyott ételben a spóra csírázik.
 Vibrio cholerae: szennyezett víz, tengervíz, tengeri halak, tenger gyümölcsei
 Japánban gyakori (szusi)
 Botulizmus
Spórások okzta fontos betegségek:
 Botulizmus a latin botulus, „kolbász” szóból ered, régen kolbászmérgezésnek nevezték.
- a botulin a legmérgezőbb ismert toxin
- blokkolja az idegrendszert a légzési- és a mozgatóizmok bénulását okozza
- A botulizmus minden fajtája végzetes lehet, ezért orvosi szükséghelyzetet teremt. Az étel
okozta botulizmus különösen veszélyes, hiszen ilyenkor ugyanabból a forrásból egyszerre
többen is fertőződhetnek.
- A botulizmus klasszikus tünetei 12-36 órával a fertőzés ztán jelentkeznek, de ez az idő
lehet 6 óra és 10 nap is.
- A tünetek: száraz száj, nehéz nyelés, nehéz beszéd, izomgyengeség, dupla látás, hányás,
heves hasmenés, előrehaladó izombénulással. Ha a fertőzés kezeletlen marad,
lebénulhatnak a karok, lábak, a törzs, a légzőizmok és bekövetkezhet a halál.
Mikózisok- gomba okozta megbetegedések:
 Candida albicans- Kandidiázis
- Rizikó- lisztérzékenység, egyéb ételallergia, az immunrendszer gyengesége, táplálkozási
elégtelenség, antibiotikumok gyakori szedése, stressz, feszültség, fogamzásgátlók,
hormonkészítmények és szteroidok szedése, cukorbetegség esetén, szénhidrátban,
bélben lévő Candida elszaporodik, elözönli a szervezetet (száj, garat)
 Bőrgombásodás: nagy mennyiségű penészgombaspóra belégzése
Mycotoxinok:
 főleg idegrendszeri tünetek, májkárosodás+ rákkeltő (karcinogén) hatás
 aflatoxinok- aspergillus parasiticus, aspergillus flavus
- földimogyoró, pisztácia, paprika, kukorica
 anyarozs alkaloidák- érösszehúzó hatás
 ochratoxinok- aspergillus és penicillium penészek termelik
- gabona, aszalt gyümölcs, kávé, vörösbor
 - vesekárosító, rákkeltő hatás
 trikotekének- penészek termelik
- gabonamagvak, földimogyoró, széna, szalma
- vérszegénységet, bőrirritációt stb. okoznak
Protozoonok, férgek:
 Entamoeba histolycita
- amőbás vérhas, a klórozás nem pusztítja el kitartóképleteit (ciszta)
- bélfalat is megtámadja, bélfekélyek
 Galandférgek
- széklettel, hússal terjed, a bélfalat átfúrva a véráramba kerül, izmokban szemben is
betokozódik
 Trichinella spiralis
- sertések (vaddisznó- kolbász!), patkány kórokozója
- izomban betokozódik
- hőkezelés
- patkénymentesítés
- hús állatorvosi vizsgálata

9.Tétel: Élelmiszer-biztonság, HACCP

Ételártalmak:
 Ételfertőzések
- A kórokozó a szervezetben szaporodik, a beteg újabb megbetegedések kiindulópontja
lehet. Általában a bélcsatornában szaporodik és hasmenés kíséri.
 Ételmérgezések
- Ételben, italban lévő mérgező anyag okozza, a mérgezés nem fertőző, általában már a
gyomorban hat és hányás kíséri.
Mennyiségi és minőségi trendek Európában:
 1960-ig élelmiszerhiány
 1970-ig intenzív mezőgazdasági termelés
 1980-ig tárolás, raktározás, feldolgozás
 1990-ig fehérje és energiatartalomban gazdag élelmiszerek termelése
 1990-től vitaminokban és mikroelemekben gazdag élelmiszerek termelése
Ételártalmak elterjedésének okai:
 közétkeztetés- nagymennyiségű étel
 ételválaszték, gyorsaság iránti igény- előre elkészítés, melegen tárolás és újramelegítés
 ipari előállítású készételek aránya magas, a szennyeződés rengeteg ételadagot érinthet
 elvitel, házhozszállítás magas
 előrecsomagolt ételek fogyasztása magas
 nagybevásárlások, ételtárolás magas
 élelmezés- egészségügyi alapismeretekkel nem rendelkező személyek alkalmazása magas
 nagyüzemi állattartás magas, és ezzel emeli a kockázatát a Salmonella hordozók számával
 élelmiszerkereskedelem nemzetközivé válása
Ételártalmak leggyakoribb okai:
 túl sokáig állt az étel a nem megfelelő hőmérsékleten
 a romlandó élelmiszert szobahőmérsékleten tárolták
 a forró ételt túl lassan hűtötték le a hűtőszekrénybe kerülés előtt
  az ételek maghőmérséklete nem érte el az újramelegítés során az ételártalmat okozó
baktériumok elpusztulásához szükséges értéket
 a fogyasztásra kész élelmiszer utólag fertőződött kórokozóval
 a nyers húsok elégtelen hőkezelése
 lefagyasztott húsok nem megfelelő felengedése
HACCP rendszer:
 veszélyértelmezés és kritikus ellenőrzőpontokat jelent
 a rendszer célja az élelmiszerbiztonság elérése
 a HACCP koncepció az 1970-es években alakult ki
 az élelmiszerbe a minőséget nem belevizsgálni, hanem belegyártani kell
 célja a megelőzés
 fogyasztó és fogyasztásorientált
 2 fő eleme van:
- a jól átgondolt, helyes tevékenység
- a jól tervezett, alkalmazott ellenőrzés
HACCP 7 alapelve, lépései:
a) a veszélyes azonosítása, rangsorolásuk
b) kritikus irányítási, szabályozási, felügyeleti pontok kiválasztása, ahol a feltételezz veszély
megelőzhető, kizárható vagy elfogadható szintre csökkenthető
c) azoknak a kritériumoknak az előírása, amelyek a megfelelőt elválasztják a nem megfelelőtől
d) a kritikus pontok felügyeletére alkalmas módszerek kiválasztás és alkalmazása
e) azon helyesbítő intézkedések és tevékenységek meghatározása, amelyeket akkor kell
alkalmazni, ha a CCP nincs rendben
f) annak ellenőrzése és bizonyítása, hogy a preventív rendszer megfelelően működik
g) dokumentálás

10.Tétel: Az egészséges táplálkozás- a tápanyagok, nyomelemek és mérgező elemek, a

gyermekélelmezés jellegzetessége

Táplálkozás: Az emberi szervezet az agykéreg által irányított és koordinált működési egység. A

környezet és az egyén funkcionális egységet jelent, a bekövetkező, elsősorban a környezeti
változások veszélyeztethetik az ember életét, egészségét, munkaképességét és testi-lelki
harmóniáját. Az egyik leggyakoribb és legáltalánosabb károsodási lehetőség a táplálkozásban van.

A táplálkozás funkciói: Az éhség és a szomjúság a szervezet jelzése. Eszünk és iszunk, de nem csak
azért, hogy szervezetünket energiával és folyadékkal ellássuk, hanem ezáltal más igényeinket is
kielégíthetjük.
Ilyen például:
 Élvezzük az étkezést a barátainkkal
 Gazdagodnak a tapasztalataink, miközben más étkezési kultúrákat próbálunk ki
 A televíziózás közben nassolás kellemes érzést ad, miközben luxuskalóriát veszünk magunkhoz
 Örömet okoz, hogy a nagy bevásárlóközpontokban az ajánlatok sokféleségéből választhatunk
Az egészséges táplálkozás életünk szükséglete, a szervezet fejlődését és zavartalan működését
hivatott biztosítani, a felhasznált energiákat pótolni. A hiányos és egészségtelen táplálkozás a
szervezet ellenálló képességének a gyengüléséhez, a munkavégző képességének kimerítéséhez, a
kórokozókkal szembeni ellenállás csökkenéséhez vezet.

Az egészséges táplálkozás: A helyes táplálkozás mindig kiegyensúlyozott táplálkozást jelent.

 Kalória felvételnek és felhasználásának egyensúlyban kell lenniük egymással
 Előnyös a változatos, vegyes és rostokban gazdag étkezés
 Lehetőleg gyakran együnk frissen készített ételt és friss gyümölcsöket, zöldségeket, így megfelelő
vitaminokhoz és ásványi anyagokhoz juthatunk
 A mesterséges élelmi anyagok, tartósítók felhasználását a lehető legkisebbre kell csökkenteni,
mivel azok károsak a szervezetre
Étkezési szokások: Nemcsak az a fontos, hogy mit és mennyit eszünk, hanem az étkezés körülményei
is. Miután reggel felöltözött a kisgyermek, hagyjunk időt a nyugodt reggelizésre. A reggelizés
különösen fontos étkezés, és az is lényeges, hogy nyugodt, feszültségmentes környezeten folyjék le.
Az ebédet az óvodás- és iskoláskorú gyermekek többsége a napköziben fogyasztja el. Sajnos annak a
tápanyagtartalma nem mindig kielégítő, ezért különös gondot kell fordítani a tízórai, az uzsonna és a
vacsora összetételére.
A diákok túl sok cukrászsüteményeket és csokoládét esznek, magas kalóriatartalmú burgonyaszirmot
ropogtatnak és szénsavas üdítőket fogyasztanak

Gyermekélelmezés: Fontos, hogy a gyerekek naponta ötször és megfelelően étkezzenek, fontos,

hogy könnyen emészthető ételeket fogyasszanak. Ne egyenek sok édességet, mert a vércukorszint
ugrálása sem megfelelő és nagymértékben káros a fogaknak is.

Pedagógiai feladatok:
 Kapcsolat a szülővel pedagógiai tapintattal, tehát a hiányos vagy az egészségtelen étkezés, reggeli
kimaradása és egyéb étkezéssel kapcsolatos dolgok megbeszélése
 A közétkeztetés során a legfiatalabbakra tekintettel kell lenni
 Tízórai és az uzsonna asztalnál történjen, tiszta kézzel és nyugodt légkörben
 FONTOS a megfelelő folyadékbevitel, főleg VÍZ formájában

Tápanyagok és jelentőségük:
 Alaptápanyagok
o Fehérjék
o Zsírok, más néven lipidek
o Szénhidrátok
 Kiegészítő tápanyagok
o Vitaminok
o Makroelemek
o Mikroelemek
 Kísérőanyagok
o Szín, íz és szaganyagok
o Nem emészthető részek
 Víz

11. tétel: A nemi szervek egészségtana

Egyedfejlődési megfelelések:
 Petefészek – here
 Nagyajkak – herezacskó
 Csikló – hímvessző
 G-pont – prosztata

Ontogenetikai alapprogram:
 Nőirányú fejlődés
 A tesztoszteron hatására erről útról letérnek a férfiak
A faj folytonosságát, a szaporodás, mint alapvető életjelenség biztosítja. A szaporodás funkcióinak
ellátására szolgál a szaporító szervrendszer. Az egyik illetve a másik nemre jellemző bélyegeket a
nemi jellegek határozzák meg.
A nemi szerveket külső és belső neki szervek csoportjára osztjuk fel.

A férfi belső nemi szervekhez tartoznak:  Ondóvezeték

 Herék
 Mellékherék A férfi külső neki szervek:
 Dülmirigy, más néven prosztata  Herezacskó
 Ondóhólyag  Hímvessző
 Húgycső

A nők belső nemi szervei:

 Petefészkek A nők külső nemi szervei:
 Méhkürtök  Kis és nagyszeméremajkak
 Méh  Csikló

FÉRFI
 A here tojás alakú, újszülöttben 10g, felnőttben 20-30g súlyú ivarmirigy a herezacskóban. A bal
here nagyobb és mélyebben helyezkedik el, mint a jobb oldali. A terhesség 8. hónapjában száll le a
hasüregből a herezacskóba, mert a spermiumok képződéséhez alacsonyabb hőmérséklet
szükséges, mint amilyen a hasüregben uralkodik. Az újszülöttek 90%-ánál a herék mér a
herezacskóba kerültek. Amennyiben ez nem történik meg rejtett heréjűségről beszélünk. A rejtett
heréjűség legtöbb esetben csak az egyik ivarmirigyet érinti. A pubertás időszakában a herezacskón
kívüli here elkezd sorvadni.
 A mellékhere a here hátsó falához nőtt szerv. Az ősveséből alakult ki. Lebenyekből áll. Feladata az
érett spermiumok tárolása. A mellékhere csatornák folytatása az ondóvezeték.
 Az ondóhólyag páros szerv. A húgyhólyag hátsó felszínén, az ondóvezetéken fekszenek. Kivezető
csöveik egyesülnek az ondóvezetékkel. Az ondóhólyag, az ondó híg nedvét termeli.
 A prosztata a húgyhólyag fenekén helyezkedik el. Kivezető csöve az ondóvezetékhez csatlakozik és
a húgycsőbe vezet. A prosztata termeli a prosztata-nedvet, amely serkenti a hímivarsejtek
mozgását.
 A spermiumokat illetve a prosztata és ondóhólyag váladékot együtt ondónak vagy spermának
nevezzük.
 A hímvessző a közösülés és a vizeletürítés szerve. A pénisz végén találjuk a húgycső külső
szájadékát. Elülső végződése az idegvégződésekben gazdag makk. A fityma a hímvesszőt borító
bőr elülső része, mint burok veszi körbe a makkot. Csecsemőkorban a fityma nem húzható le a
makkról, de utána pedig kórosnak számít. A pénisz fő tömegét a kétbarlangos test teszi ki,
melynek tulajdonképpen szivacsos kötőszövetek. Nemi izgalom hatására megtelnek vérrel, emiatt
a hímvessző megmerevedik. Az ejakuláció, mint feltétlen reflex az orgazmus csúcsán következik
be. A gátizomzat összehúzódása lövelli ki az ondót a húgycsőből.

NŐ
 A két petefészek 400 elsődleges tüszőt tartalmaz, bennük a petesejtekkel, melyekből a nő élete
során mintegy 500 érik meg. A pubertás után minden 28. Napban, hormonális hatásra egy
elsődleges tüszőből érett tüsző képződik. Az érett tüszők termelik az ösztrogén hormonokat,
melyek kialakítják a nők másodlagos nemi jellegeit. Az érett tüszőből kilökődik a petesejt és az
érett tüsző helyén sárgatest képződik.
 A sárgatest termeli meg a progeszteron nevű hormont, melynek nagy szerepe van a terhesség
fenntartásában és az ovuláció kialakulásában.
 A petevezeték 10-15 cm hosszú két oldali csatorna, melyen a petesejt a petefészekből a méhbe
kerül. A petefészek felé tölcsérszerűen kitágul, ezért méhkürtnek is nevezik. A méhkürtbe került
petesejt, a petevezeték belsejét borító csillóshám csillóinak csapkodása segítségével halad a méh
irányába. Út közben találkozhat a spermiumokkal, melyek közül egy végül megtermékenyítheti. A
zigóta osztódni kezd és általában 12 sejtes állapotban érkezik a méhbe, ahol beágyazódik annak
nyálkahártyájába. Ha a megtermékenyítés elmarad, akkor a petesejt elpusztul.
 A méh körte alakú, izmos szerv a kismedence közepén. Testének felső, lapos részén, a
méhfenéknél szájadzanak be a petevezetékek. A méh legfontosabb feladata, hogy védőburokkal
vegye körül a benne fejlődő magzatot és továbbítsa annak a különböző tápanyagokat is. Szüléskor
a méh simaizmainak összehúzódása tolja ki a magzatot a külvilágba.
 A hüvely 8-10 cm hosszú, izmos csatorna. Közösüléskor befogadja a hímvesszőt és kilövelli az
ondót. A hímivarsejtetek a méhbe vezeti. Közösüléskor a keresztcsonti gerincvelői szakasz
paraszimpatikus rostjai a csikló és a hüvely ereit tágítják, az ágyéki szimpatikus gerincvelői rostok a
hüvely és a méh izmait összehúzzák, kiváltva így az orgazmus érzetét.
 A nagy szeméremajkak bőrredők, melyek a kisajkakat és a hüvelybemenetet fedik. A pubertás
után fanszőrzet borítja be. Fejlődéstanilag a férfiak herezacskójának felelnek meg. A nagy
szeméremajkak belső széle alkotja a szeméremrést.
 A kis szeméremajkak keskenyebb bőrredők, melyek széthúzása után nyílik meg a hüvelytornác. A
hüvelybemenetet egy bőrredő, a szűzhártya zárja el, mely az első közösüléskor enyhe vérzés
kíséretében szétszakad.
 A kisajkak elülső széle előtt találjuk a csiklót. Hengeres testből, fitymából és az alóla kibúvó
makkból áll. Hossza elérheti a 3 cm-t, a ceruzánál vékonyabb átmérőjű. A csikló makkja az
orgazmus kiváltásának legfontosabb szerve.

12. tétel: Dohányzás

A dohányzás lassú öngyilkosságnak nevezhető szenvedélybetegség. Az Amerikai Egyesült Államokban

egy év alatt több ember hal meg dohányzás miatt kialakult szív- és légzőszervi betegségekben, mint
ha összeadnánk az egy év alatti autóbalesetek, gyilkosságok, tömegszerencsétlenségek,
öngyilkosságok, AIDS, alkohol és kábítószer miatt elveszített áldozatokat.
A dohányzás miatti betegségek megelőzhetőek, hisz dohányozni nem szükséges. Lehetőség van saját
döntésen alapuló életmódra, vagy a rossz fiatalkori döntés után a leszokásra bármely életkorban.

Dohányzás káros hatásai:

Az aktív, de még a passzív dohányosok is igen komoly egészségkárosító hatásoknak vannak kitéve.
Ezek közül a legjelentősebbek:
 A beszívott dohányfüst az érrendszerre fejt ki negatív hatást azzal, hogy a hajszálerekben lassúbbá
válik a véráramlás
 A nikotin emeli a vércukorszintet, így a cukorbetegek számára kifejezetten veszélyes a dohányzás
 Kézzel fogható tünet mindenkinél a pulzusszám emelkedése, a fejfájás, ami a szén-monoxid
mérgezés következménye
 Vérnyomást is emeli
 Serdülő lányoknál megzavarja a menstruációs ciklust, idegességet, ingerlékenységet és
álmatlanságot okoz
 Termékenységre is károsan hat. Terhesség alatt pedig mind az anyai, mind a magzati szervezet
fokozottan károsodhat. Gyakoribbak a magzat veleszületett rendellenességei és a koraszülés
Miért válnak sokan a cigaretta rabjaivá?
Az okok az alábbiak:
 Sokan nincsenek tisztában a szenvedély káros hatásaival
 Környezetünkben sokan dohányoznak, akik esetleg a figyelmeztető tüneteket, majd a betegséget
nem a cigarettának tulajdonítják
 A dohányzás káros hatása, a betegségek tünetei gyakran csak később jelentkeznek, amikor már a
méreg pusztított a szervezetben, ezért nem veszik komolyan
 A fiataloknál eleinte csak a bátorságot, érettséget szimbolizálni akaró hóbort a dohányzás és csak
később válik a cigaretta rabjává.

Néhány jó tanács a dohányzásról leszokni vágyóknak:

 Vegyen igénybe minden segítséget, hogy könnyebben átvészelhesse a nehézségeket
 Változtasson életmódján, mozogjon többet, szervezzen programokat
 Figyeljen jobban étrendjére is
 Kerülje el a stresszes helyzetetek
 Foglalja el magát mindig, több időt töltsön el hobbijával
 Foglalja le kezeit, hiszen a dohányzás gyakran csak pótcselekvés
 Találkozzon többet nem dohányzó barátaival
 Tűzzön ki jutalmat önmaga számára
 Mikor elfogja a vágy, gondoljon a dohányzás ártalmaira és a leszokás előnyeire.

Nagyon fontos, hogy a környezet, a szülők és a pedagógusok minden segítséget megadjanak a

leszokni vágyóknak.

Néhány jó tanács:
 Tudassa vele, hogy bízik benne
 Biztassa, és ne bírálja
 Biztosítsa őt arról, hogy támogatja elhatározásában
 Legyen vele türelmes, megértő, dicsérje minden adandó alkalommal
 Hívja fel gyakrabban és szervezzen közös programokat
 Segítsen abban, hogy tartsa távol magát a dohányzásról és a dohányosoktól

A dohányzást abbahagyók zöme fittebbnek, fiatalabbnak érzi magét, miután szervezete nem rabja
többé a nikotinnak. Már rövid idő után is javul a vérkeringés, a önérzet, könnyebbé válik a mozgás.
Lihegés nélkül szedik a lépcsőfokokat.
A cigaretta abbahagyása után vannak, akik feszültséget, ingerlékenységet, szorongást éreznek, és
csökken a koncentrációképességük is. Ennek az az oka, hogy a szervezetük hiányolja a nikotint. De az
elvonási tünetek csak átmeneti jellegűek, rendszerint csak néhány hétig tartanak.

13. tétel: Alkohol

Alkoholfogyasztás:
Az alkoholizmus az emberiség történelmével és kultúrájával egyidős betegség. Az Egészségügyi
Világszervezet tagállamainak többsége kidolgozott a 80-as években alkoholpolitikát, amelyek
alapvetően adminisztratív intézkedések.

Ilyen például:
 Az alkohol árak hatósági ellenőrzőse
 Alkalmi szondáztatások a munkahelyen
 Az alkoholvásárlás korhatárhoz kötése

Úgy tűnik, hogy ezek az erőfeszítések a világon mindenütt csekély eredménnyel jártak. Az idült
májbetegségek és a májzsugor a szeszesital – fogyasztás emelkedésével és az eladott italok
minőségének romlásával párhuzamosan nő. Számos más emésztőrendszeri gyulladás, idegrendszeri
és rákos megbetegedés tulajdonítható az orvosok szerint a mértéktelen alkoholfogyasztásnak.
További súlyos gondot jelent az alkoholista társadalom összetételében a nők és a fiatalok arányának
növekedése.

Az italozás pszichés indítékai és káros hatásai:

Az alkoholtartalmú italok a növekvő népszerűségüket a központi idegrendszerre gyakorolt közvetlen
hatásuknak köszönhetik.
Varázsuk abban van, hogy az alkoholtól csökken a fájdalomérzés, a félelem, megszűnnek a bizonyos
belső feszültségek, szorongások, gátlások és jókedvű hangulat lép fel. Az alkohol nem javítja a
képességeket, legfeljebb csak azt az érzést kelti. A depresszió, valamint a szorongásos kórképek
súlyossága a probléma – ivás mértékével arányosan fokozódik.
Az ital egyfelől a szórakozás, illetve a társas események fontos segítője, feltétele lett, másfelől a
feszültség-levezetés, a problémamegoldás öngyógyító eszközévé vált.

Veszélyeztetett csoportok:
 A szociológusok azt tapasztalták, hogy az egyedülálló könnyebben válnak az alkohol rabjává,
viszont az alkoholbetegek családi kötelékei is gyakrabban bomlanak fel.
 A fizikai munkát végzők körében a legnagyobb az alkoholbetegségek aránya.
 A család szerepe jelentős a betegségek kifejlődésében, hiszen a statisztikák azt mutatják, hogy az
alkoholisták több mint felénél egyik, vagy mind a két szülő alkoholbeteg. A családi halmozódás
kialakulása a családi mintához hasonulás következménye.
 Az alkoholfogyasztással való első próbálkozás általában a serdülőkorban kezdődik. Első
kipróbálásának oka általában az ital iránti kíváncsiság, ünneplés vagy családban történő kínálás. Az
ivás folytatásának oka lehet az unalom, a többi fiatal kényszerítő ereje. Sok fiatal azért iszik, mert
felnőttnek szeretne látszani.
 Az alkoholizmus terjedésének mélyebben fekvő szociális, pszichikai, gazdasági és társadalmi okai
vannak.

Ilyenek például:
 A társadalmi helyzet megrendülése
 Munkanélküliség, állandó anyagi gondok
 Munkahelyi konfliktusok
 Kiegyensúlyozatlan családi háttér, gondűzés, kikapcsolódás
 Nem megfelelő anya – gyermek kapcsolat, érzelmi bizonytalanság

Orvosilag igazolt tény, hogy kis mennyiségben a felnőtt embereknél az alkohol nem okoz kárt. A
rendszeresen sokat ivó ember előbb-utóbb megbetegszik. A gyomor, a bélrendszer, a máj és az
idegek kezdetben kivédik az alkohol pusztító hatásait, de ez az ellenállás fokozatosan csökken.

A központi idegrendszer mindenképpen károsodik, a sejtek életképessége csökken és a tartós italozás

után végleges, maradandó torzulások keletkeznek bennük. Az italozó gyermek értelmi fejlődése az
alkohol hatására elakad, érdeklődése tompul, tanulásban hanyatlani kezd, egyszerűen nem képes az
ismeretek elsajátítására, befogadására.

A gyakori szeszesital fogyatás közrejátszik az erőszakos viselkedés, a bűnözés, a különböző balesetek

és az öngyilkossági kísérletek előfordulásában is. Az alkohol felszabadítja a gátlásokat, ezért ilyen
állapotban az emberek nem riadnak vissza a veszélyhelyzetekből sem.

Az alkohol igen káros szenvedély. A társadalom minden szereplőjének elsődleges feladata a

megelőzés.
14. tétel: Kábítószerek

 Drogoknak vagy kábítószereknek azokat a kémiai anyagokat nevezzük, melyek eufóriát és

hozzászokást idéznek elő. Az eufória fogalma nehezen értelmezhető, azonban igen jellegzetes
állapot. Lényege a hangulat emelkedettsége, intenzív örömszerzés. A diszfória az eufória fogalmi
ellentéte. Jelentése rossz hangulat, rossz közérzet, elégedetlenség, testi és lelki szenvedés.
 Rövidtávon a legéletveszélyesebb élvezeti cikk a kábítószer. A néhány másodpercig tartó illúzióért
nagy árat kell fizetni, hiszen a hozzászokás veszélyeit rejti magában, ismétlésre készteti az embert.
 Erős és gyorsan kifejlődő testi függőséget idéznek elő a heroin és más ópiumszármazékok. A hasis
és a kokain elsősorban pszichés függőséget hoz létre.
 Az idegrendszerre hat, eleinte jó közérzetet, mámort és bódulatot idéz elő, majd magatartás és
teljesítményzavar lép fel, majd szellemi leépüléshez vezet. Emellett májkárosodást, izomsorvadást
és impotenciát okoz.
 A kábítószer-fogyasztásra nagyon sok vészjel utal, amelyre oda kell figyelni

Testi tünetek:
 Beesett hamuszürke arc, elszíneződött bőr
 Szapora pulzus, vérnyomás emelkedés
 Légzés gyorsulása
 Szokásosnál szűkebb vagy tágabb pupilla
 Zavaros látás
 Szemtekergetés
 Szájszárasság, szomjúságérzet
 Rágóizomgörcs
 Zsibbadás
 Étvágytalanság, átmeneti hányinger, hányás
 Fejfájás, szédülés, rosszullét
 Izomfájdalom, lábak nehézsége
 Tűszúrások nyomai

Figyelmeztető pszichés tünetek:

 Feldobottság, ok nélküli örömkitörések
 Idegesség, ingerlékenység
 Levertség, lehangoltság, kedvtelenség
 Gyors kimerülés
 Teljesítőképesség ingadozása
 Alvászavar, nyomasztó álmok
 Feledékenység
 Figyelem és koncentrációs képesség zavara
 Hallucináció

Hazánkban egyre gyakoribb a drogfogyasztás. Diszkókban, aluljárókban viszonylag könnyen

hozzáférhető a speed, extasy, a marihuána, amely főként a tizenévesek körében elterjedt.

Az első kipróbálásban szerepe an az odatartozás bizonyításának és az utánzásnak. Sokakat már az

első próbálkozás függőé tesz, és ez elvezet a szenvedéllyé váláshoz.

A drogfogyasztás kialakulásában fontos szerepe van a személyiség fejlődés korai szakaszában a korai
anya-gyermek kapcsolatnak, a kisgyermeket ért esetleges lelki traumáknak is.

A drogfogyasztóval szembeni magatartásunk szabályai:

1. Törekedjünk arra, hogy harag, türelmetlenség, követelőzés helyett elfogadó, érdeklődő
magatartást tanúsítsunk iránta
2. Ne támogassuk a drogozást, főként ne anyagiakkal, tőlünk semmiképpen sem kapjon rá pénzt.
3. Keressük meg vele az értelmes kommunikáció legmegfelelőbb formáját, és kitartóan igyekezzünk
ezt fejleszteni és megtartani
4. Saját életvitelünket ne rendeljük alá a drogos életvezetésének
5. Ne kutassunk, ne szimatoljunk a drogfogyasztását bizonyító holmik után
6. Legyünk partnerek, szerető partnerek a problémáiban

15. tétel: Keringési és légzőszervi betegségek jelentősége gyermekkorban:

Magas vérnyomás – hipertónia:

 Ha egy betegvizsgálat során egymás után háromszor kóros értéket mér az orvos, majd egy hét
múlva megismételve a vizsgálatot ugyanerre az eredményre jut, felállítható a magas vérnyomás –
betegség (hipertónia) diagnózisa, a nyomás a vér érbeli nyomásával
 A magas vérnyomás népbetegség, a világ felnőtt lakosságának 10-20%-á hipertóniás
 „szekunder”, vagyis másodlagos hipertóniáról beszélhetünk akkor, ha pontosan meg lehet
állapítani a betegség okát, ami általában vese-, pajzsmirigy- vagy szívbetegség.

Kifejlődésének okai:
 Az öröklött tényezők
 A stressz
 A túlzott lelki terhelés
 A testsúlytöbblet
 A túlzott alkoholfogyasztás
 Az ételek mértéktelen sózása
 A testmozgás hiánya

Alacsony vérnyomás:
 Alacsony vérnyomásról akkor beszélünk, ha a felsorolt tünetek jelentkezése mellett többszöri
ellenőrzés után is tartósan a normál érték alatt van a vérnyomás
Tünetei:
 Gyengeség
 Szédülés
 Koncentrációs nehézség
 Fáradtság
 Levertség
 Hányinger
 Fejfájás
 Testi és lelki teljesítőképesség gyengülése

Ájulás – lipothymia:
Tünetei:
 Sápadtság
 Bőr lehűlése
 Hideg veríték
 Szívműködés fokozódása
 Gyönge, szabálytalan légzés
Pár perc, ritkán egy óra elteltével sóhajtás, ásítás, az arcizmok rángása, a bőr felmelegedése és
kipirulása után az öntudat és ezzel az érzés és az akaratos mozgás is visszatérnek.
Szívinfarktus:
A szívinfarktus oxigénhiány következében létrejött szívizompusztulást jelent.
Oka:
 A koszorúerekben lerakódott meszes plakkok szűkítik a szí ereit, és kb. 90%-ban a szűkületben
vérrög alakul ki, mely teljes elzáródást okoz
 A súlyos szűkület vagy a teljes elzáródás miatt a szívizomsejtek vérellátása kórosan lecsökken. Ha
ez a folyamat hosszú ideig tart, a károsodás visszafordíthatatlanná válik, s kialakul a színinfarktus.
Tünetei:
 A fájdalom típusosan a mellkas középső részén érződik, tehát a szegycsont mögött, kisugározhat a
bal vállba, bal karba, de az állkapocsba, illetve a bal lapockába is
 Az angina rövid ideig tart, általában 5-10 percig, a percen túl tartó tartós típusos fájdalom a nem
stabil angina, illetve a szívinfarktus gyanúját keltheti

Visszér:
Okai:
 Elhízás
 Gyenge izmok
 Tartós székrekedés
 Ha az ember munkája során ideje nagy részét íróasztal mellett, vagy egy helyben állva tölti
 A magas sarkú cipő is gátolja az izompumpa működését
 Az örökletes tényező ugyan mindkét nemnél meglehet, általában mégis inkább a nők
hajlamosabbak rá. Ennek az az ok,a, hogy a női hormonok lazítják a kötőszöveteket
Tünetei:
 Elnehezedő, fáradt lábak
 Zsibbadás a lábfejben vagy akár az egész lábszárban
 Viszketés
 A bőr részleges vagy teljes elhalása mentén kialakult viszketés vagy fekélyesedés
 Éjszakai lábgörcsök

Vérrögképződés:
 Vérrög a véralvadás következtében keletkező, vagy eret elzáró dugó. Normálisan a vér a hibátlan
érpályában nem alvad meg. Ha azonban az ér belső felső felszíne sérült, az alvási folyamat
megindul.
 Vérrögök mind a mélyebb, mind a felszínes gyűjtőerekben egyaránt képződhetnek. Az előbbi
esetben mélyvénás trombózisról, az utóbbiban felszínes visszérgyulladásról beszélünk
 Mélyvénás trombózis gyakorta alakul ki az alsó végtagon, vagy a kismedencében. A mélyvénás
trombózist néma gyilkosnak is nevezik, mert sokszor alig kísérik tünetek, de legsúlyosabb
szövődménye a tüdőembólia, ami akár halálos is lehet.
A trombózis kialakulásának három fontos hajlamosító tényezője van:
1. A véráram pangása
2. Az érfal betegsége
3. A véralvadási folyamatban esett hibák
A trombózis kialakulásának külső tényezői:
 Tartós fekvés
 Baleseti sérülés
 Műtéti beavatkozás
 Daganatos megbetegedések, szívbetegségek, vesebetegségek
 Fogamzásgátlás, terhesség, szülés, dohányzás

Érelmeszesedés:
Érelmeszesedésre hajlamosító állapotok:
 Magas vérnyomás
 Kóros vérzsír értékek
 Bizonyos kórokozók (Chlamydia pneumoniae)
 Allergiás reakciók
 Dohányzás
 A vér magas homocisztein tartalma
 Cukorbetegség
 Idült vesebetegség
 Elhízás
 Stressz
 Genetikai hajlam
 Érelmeszesedés a szervezetben bárhol bekövetkezhet
Tünetek:
 Az érelmeszesedés tünetei attól függnek, hogy melyik artériát szűkíti be az atheroma, illetve a
meszek plakk.

Szívizomgyulladás:
 A heveny szívizomgyulladás (orvosi nevén miokarditisz)
 Legtöbb esetben valamely fertőző, például vírusos vagy bakteriális betegséget kísér
 Előfordulhat bizonyos gyógyszerek, kábítószerek szedése vagy egyéb mérgezések
következményeként
 A szívizom elsődleges elfajulása során a szívkamra összehúzódásának ereje fokozatosan csökken,
keringési elégtelenséget, ritmuszavart, illetve a kitágult szívüregben a vér megalvadását
(rögösödés, trombózis) okozva.

Vérszegénység:
 Vérünk minden egyes köbcentiméterében kb. 4-5 millió vörösvérsejt van. A vörösvérsejtben lévő
vas szállítja a levegőből felvett oxigént a szövetekhez.
 Vérszegénységről akkor beszélünk, ha a vér vörösvérsejt-, illetve hemoglobin-tartalma csökken
 A vérszegénység kialakulásának leggyakoribb oka a vérzés illetve a vas felszívódásának
viszonylagos elégtelensége
Vérszegénységet okozhat:
 A csontvelő elégtelen működése
 A máj és vese betegsége
 A vörös vértestek a normálisnál sérülékenyebbek (a vörösvérsejtek átlagos élettartama kb. 120
nap)
 Viszonylag gyakran okoz vérszegénységet a kismértékű, de állandó vérvesztés
A vérszegénység leggyakoribb okai:
 Elégtelen vörösvértestképzés
 Tápanyaghiány
 Károsodott csontvelőműködés
 Gátolt csontvelőműködés a normál csontvelő kiszorulása daganat vagy kötőszövet felszaporodás
miatt
 Örökletes hibák
 Belső elválasztású mirigyek működés zavara
 Veseelégtelenség
Tünetei:
 Feltűnő sápadtság
 Szédülés
 Gyengeség
 Fejfájás
 Fülzúgás
 Fáradékonyság

Leukémia, fehérvérűség:
 a leukémiák rosszindulatú daganatok, a vérképző rendszer sejtjeinek kóros burjánzását jelentik
 a fehérvérűség a vérképző rendszer rosszindulatú megbetegedése, amikor a csontvelőben a
vérsejtképzés folyamata kórossá válik, és korlátlan sejtburjánzás kezdődik el
Tünetek:
 láz, megfázás, éjszakai verítékezés és más, influenzához hasonló tünetek
 gyengeség és fáradtság
 csökkent étvágy és súlyvesztés
 vérző íny
 neurológiai tünetek
 máj- és lépmegnagyobbodás
 gyakori fertőzések
 csont- és ízületi fájdalmak
 dagadt mandulák, nyirokcsomók

szívbelhártya gyulladás:
 a szívbelhártya-gyulladás a szív belső felszínét alkotó endokardiumoknak a kórokozók által okozott
gyulladásos elváltozása
 a kórkép jellegzetessége, hogy a szívbelhártyán, elsősorban pedig a szívbillentyűkön felrakódás
alakul ki, mely vérlemezkékből, véralvadékból, illetve a kórokozókból áll
Okai:
 jelen ismeretek szerint a betegség első lépésében a véráramba került kórokozók megtapadnak a
szívbelhártyán, majd itt szaporodásnak indulnak
Tünetek:
 láz
 izom- és ízületi fájdalom
 hidegrázás
 fogyás
 verejtékezés
 fulladás, nehézlégzés
 fáradékonyság
 lábdagadás

16. tétel: A környezetszennyezés hatása az emberi szervezetre