Kit napvirág és napsugár

Új igére, új dalra termett,

Áldott legyen, ki eljövend,
Az idegen, nagyálmú Gyermek,
Kit küldtek régi bánatok.

Ady Endre: Léda asszony zsoltárai

(A mi gyermekünk), részlet

Éghajlat-meghatározó
tényezők

Makra László
 Az idő, időjárás és az éghajlat
fogalma
 Az idő a légkör fizikai tulajdonságainak és folyamatainak
egy adott helyen, egy adott pillanatban, a környezettel
és egymással is állandó kölcsönhatásban álló rendszere.

 Az időjárás a légkör fizikai tulajdonságainak és

folyamatainak egy adott helyen, rövidebb időszak során
(néhány nap, 1-2 hét), a környezettel és egymással is
állandó kölcsönhatásban álló rendszere.

 Az éghajlat a légkör fizikai tulajdonságainak és

folyamatainak egy adott helyen, hosszabb időszak során
(rendszerint néhány évtized), a környezettel és
egymással is állandó kölcsönhatásban álló rendszere.
 A besugárzást
A besugárzást módosító
módosító csillagászati
csillagászati tényezőktényezők
A Föld pályaelemei
Éghajlat (feladat):
annak megvilágítása, hogy ezt a rendszert milyen
tényezők határozzák meg.

Éghajlat-meghatározó tényezők (felsorolás):

hőellátotttság;
vízellátottság;
a felszín anyagi és alaki tulajdonságai;
 Be jó lenne még azt mondani mindig:
Szívem fürösztik tavaszi kegyek,
a napsugár is éget,
virágosak a rétek,
és holnap kirándulásra megyek.

Dsida Jenő: Öreg október (részlet)

A hőellátottság
elemei
A hőellátottság elemei:
• extraszoláris eredetű energiamennyiség;
kozmikus sugárzás;
más égitestek sugárzásából származó hőenergia;
• a Föld belsejéből származó hőenergia;
• vulkánkitörésekből származó hőenergia;
• radioaktív bomlásból származó hőenergia;
• biológiai hő (magasabb rendű élőlények testén keresztül a környezetbe
kerülő hő);

• Napsugárzás
 • antropogén eredetű energia-felszabadítási folyamatokból
származó hő;

• a lég- és tengeráramlások által szállított hő;

vízellátottság:
kapcsolat a hőellátottsággal (párolgás, kondenzáció, olvadás,
fagyás)

a felszín anyagi és alaki tulajdonságai:

a felszín anyaga;
lejtése;
felszínformák;
növényzet (faj, sűrűség, magasság);
az aktív felszín tengerszint fölötti magassága;
Éghajlatot befolyásolóBroecker
Tengeráramlatok, egyéb tényezők
féle óceáni szállítószalag

m ele g fe lszíni
ára m lás
hid eg, sós m élyvízi áram
lás
A vízellátottság elemei
 Aktív felszín
Napsugárzás a levegőn áthatol, s
a levegőben, vagy a
levegőrétegek alatt
elhelyezkedő, a levegőnél
O2
O3

rendszerint jóval sűrűbb anyag CFC

felszínén
a eroszol részecskék

 egy része visszaverődik; SO 2 CO2

 másik része elnyelődik; vízgőz CO2

CH4
CO2
vízgőz
A Földet behálózó felszíni tengeráramlatok
A globális felmelegedés hatása
a Golf – áramlásra
 Az éghajlatváltozás lehetséges
megvalósulásai, és annak értelmezése
 Legyen ősz, de szép, szelíd, derült ősz,
Sárga lombon fényes napsugár;
Sárga lomb közt zengje végdalát egy
A tavasztól elmaradt madár.

Petőfi Sándor: Ha az Isten… (részlet)

A napsugárzás
energiahozamának
földgömbi eloszlása
A napsugárzás energiahozamának földgömbi eloszlása
Napsugárzási energiamennyiség = f (csillagászati tényezők +
légköri tényezők)
csillagászati tényezők: pontosan modellezhetők;
légköri tényezők: nem modellezhetők;

1) Tegyük fel:
Napsugárzási energiamennyiség = f (csillagászati tényezők);
 A Földet nem veszi körül levegőburok
 A földfelszínre jutó napsugárzási energiamennyiség = f (napállandó,
napsugarak beesési szöge, nappal hossza)
 Fiktív sugárzási rendszer (egyenletes, homogén földfelszín):

SZOLÁRIS ÉGHAJLAT
 A Nap sugárzása csaknem teljesen párhuzamos nyalábként éri a Földet.
A gömb alakú Föld a párhuzamos sugárnyalábból a keresztmetszetének
területével arányos mennyiségű energiát (I0 · R2 · ) vesz ki (R a Föld
sugara). Ez oszlik el az egész Föld (gömbfelszín) felületén ( T = 4·R2·).
 a keresett átlagos besugárzás:

I 0  R 2   I 0 1368
I    342 W  m 2 
4  R2   4 4
 A Nap sugárzási energiájának csak a töredékét veszi fel a Föld és a
többi bolygó; zöme eltávozik a Naprendszerből;
 más csillagok sugárzásából is jut a Földre;
 az így kapott energia ≈3 K hőmérsékletű fekete test
sugárzásának felel meg;
ez energetikailag elhanyagolható, de a Világegyetem
megismerése szempontjából alapvető;
kozmikus sugárzás

1965: Arno Penzias és Robert Wilson egy kicsi, igen érzékeny

antennával rádiócsillagászati kísérleteket végeztek; egy állandó, kis
frekvenciájú zajt észleltek, bármely irányba is forgatták az antennát;
műszerük hibátlan volt;
Ez a zaj a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás maradványa 
akkor jött létre, amikor a világegyetem hőmérséklete eléggé
lecsökkent az Ősrobbanás után ahhoz, hogy anyaga átlátszóvá
váljék. Ekkor az univerzum hőmérséklete  3000ºC (napjainkban
-270ºC ). Ez a sugárzás valójában fény, amit az alacsony
hőmérsékletű feketetest-sugárzás kelt  a m hullámhossz-
tartományban megfigyelhető;
 végső bizonyíték  az ősrobbanás időpontja;
 1978: fizikai Nobel-díj;
az univerzum anyaga valaha egy végtelenül apró pontban volt
összesűrűsödve; Ősrobbanás  ebből az anyagból galaxisok
alakultak ki; Az így született világegyetem kora  13,7 milliárd év;
létének korai szakaszáról árul el adatokat a feketetest-sugárzás;
Penzias és Wilson felfedezése bizonyíték Lemaître elméletére és
Hubble azt támogató megfigyelésére;
Penzias, A.A., Wilson, R.W., 1965: A Measurement of Excess Antenna
Temperature at 4080 Mc/s. Astrophysical Journal, 142, 419-421.
(3282 független hivatkozás)
1978: megosztott fizikai Nobel-díj;

Dicke, R.H., Peebles, P.J.E., Roll, P.G., Wilkinson, D.T., 1965: Cosmic Black-Body
Radiation. Astrophysical Journal, 142, 414-419. (1024 független hivatkozás)

Georges-Henri Lemaître (1894 – 1966);

belga katolikus pap, tiszteletbeli prelátus, fizikus, csillagász;
1927; 1931: Nature: „ősatom-elmélet”; elméleti úton bizonyította,
hogy:
 Einstein általános relativitás-elmélete (statikus világegyetem)
hibás;
 egy jobb modellel írható le a világegyetem, ha azt a táguló
univerzum elméletére alapozzuk;
Edwin Hubble (1889-1953);
amerikai csillagász;
1929: csillagászati megfigyelési adatok alapján bizonyítékot
talált arra, hogy más galaxisok távolodnak a mienktől;
 Lemaître: az univerzum „néhány eredeti atom” fölrobbanásával
(ősrobbanás; big bang) keletkezett;

 További eredmények az ősrobbanás igazolására

John C. Mather és George F. Smoot amerikai kutatók:

 a feketetest-sugárzás és a mikrohullámú kozmikus
háttérsugárzás anizotrópiájának felfedezése;
(Anizotrópiának nevezzük azt a jelenséget, amikor az anyag egyes
tulajdonságai különböző irányokban különbözőek.)

Kutatási eredményeik bebizonyították, hogy valóban az

Ősrobbanásnak köszönheti a világegyetem a megszületését;

 2006: fizikai Nobel-díj;

 Mather és Smoot az Univerzum alacsony hőmérsékletű
feketetest-sugárzását mérte az általuk kifejlesztett és az űrbe
juttatott, a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás mérését
lehetővé tevő készülékkel.

 Felfedezésük annak bizonyítéka, hogy az Ősrobbanást követően

a világegyetem nem volt teljesen azonos hőmérsékletű mindenütt.
Az akkori sűrűség- és hőmérsékleti ingadozások létezésének
lenyomata jelenleg már csak a kozmikus mikrohullámú
háttérsugárzás anizotrópiájában látható.

A háttérsugárzás hőmérséklet-ingadozásai
 Az ősrobbanás és az univerzum
néhány filozófiai kérdése
• Honnan ered univerzumunk ősanyaga, elemei egysége
(Lemaître: „néhány eredeti atom”)?
• Mi volt az anyag állapota az ősrobbanás pillanatáig?
• Mi volt az „ősatom”-on kívül az ősrobbanás pillanatáig?
• Mi volt az ősrobbanás oka?
• Létezhetnek-e más univerzumok, melyek szintén
ősrobbanással (vagy más módon) keletkeztek?
• Mi van az univerzumon (univerzumokon) kívül?
• Hová fejlődik az univerzum?
• Az univerzumnak is van kora. Mi következik utána?
• Megismerhetjük-e univerzumunkat? Megismerhetjük-e a
létező világmindenséget az univerzumokkal, s egyéb
elemeivel? Megtudhatjuk-e az általunk ismert (illetve az
esetlegesen még létező, s nem ismert) élet értelmét?

 Vannak-e a megismerésnek határai?

 Ha bizonyos területeken a tudásunk hiányos (lehet-e
teljes?), vagy ha bizonyos területekről egyáltalán nem állnak
rendelkezésre információk, akkor vesszük elő a filozófiát, azaz:

 A filozófia ott kezdődik, ahol a tudomány véget ér.

 „A filozófia az a tudomány, ami nem létezik.”

„Ó, társak, bár veszélyek ezre víjja

sziveteket, mégis Nyugatra hágtok:
ha látástokból, bármi sok a híja,
őriztek” - szóltam - „még egy csöppnyi lángot,
ne sajnáljátok megkeresni tőle
a Nap útján a néptelen világot!
Gondoljatok az emberi erőre:
nem születtetek tengni, mint az állat,
hanem tudni és haladni előre!”

Dante Alighieri: Isteni színjáték

(részlet)
 Ha feltételezzük, hogy a Föld-légkör rendszer
sugárzása feketetest-sugárzás, akkor mennyi annak
egyensúlyi hőmérséklete?

 A Föld éves átlagos albedója: 30%;

 A jellemző visszavert napsugárzás: 0,3·342 W·m-2 = 103 W·m-2;
 A rendszerben maradó napsugárzási energia: 239 W·m-2;

Az egyensúly követelménye miatt a rendszerben maradó napsugárzási

energiának valami módon távoznia kell:

• A légkörből könnyű molekulák állandóan távoznak

 energiavesztés (elhanyagolható);

• Hőmérsékleti sugárzás (meghatározó);

E = 239 W·m-2;
T=?
A Stefan–Boltzman-törvény szerint:


E 
0
f ( , T )   T 4  J  m 2  s 1 

  5,67 108  J  m 2  s 1  K 4 

Innen a hőmérsékletet kifejezve:

E
239
T 4 4  255K
 5, 67 10 8
• Azaz T = 255 K = -18ºC;
 az E = 239 W·m-2 sugárzási energiát -18ºC hőmérsékleten
veszíti el a Föld;
 a világűrből nézve a Földet, hőmérséklete -18ºC;

• Műholdas mérések: a kisugárzás éves átlaga, 1979– :  235 W·m-2;

 nincs energia-egyensúly: a globális energiamérleg a vizsgált
időszakban: +4; +5 W·m-2;

Valószínű ok:
 napállandó mérések: abszolút hiba (0,3 %);
 albedó mérések: rendszeres hiba;
 kisugárzás mérések: rendszeres hiba (több %);
1. feladat:

Határozzuk meg azt az energiamennyiséget, ami m

napmagasság (beesési szög) mellett a vízszintes
síkra jut!

Iv = Isinm

Napállandó: az a sugárzási
energiamennyiség, amely a
légkör külső határán (légkör
nélküli Föld esetén a
földfelszínen) merőleges
beesés esetén egységnyi idő
alatt, egységnyi felületre
érkezik (I0).

A napsugárzás intenzitása a beesési szög

függvényében
 I0
I
l2

A Nap-Föld távolság az éven belül változik.

A Nap-Föld távolság napközelben (perihélium): 1,4711011 m; január 3.
A Nap-Föld távolság naptávolban (afélium): 1,5211011 m; július 5.
Közepes Nap-Föld távolság: 1,4951011 m;

Tegyük fel, hogy:

l : a közepes Nap-Föld távolság egységében kifejezett aktuális Nap-Föld
távolság;
Ekkor a légkör külső határán a sugárnyalábra merőleges egységnyi
felületen időegység alatt áthaladó I sugárzásmennyiség:
l 2 (napközel) = 0,96668;
l 2 (naptávol) = 1,03368;
Táblázatban adottak minden hónap első napjára;
Imax (napközel) / Imin (naptávol): Imax/Imin=1,06931;
 Napközelben a sugárzáserősség abszolút értéke kb. 7%-kal nagyobb
a Föld felszínén, mint naptávolban.

Ha a sugárzási energiahozamot egy napra kívánjuk meghatározni

 A napmagasság idő szerinti változását konkretizáló sinm = f (t)
függvényt kell a fenti egyenletbe behelyettesíteni, s annak a
t1 = napkelte, és a t2 = napnyugta közötti határozott integrálja adja az
S napi sugárzási energiahozam értékét.
 A napmagasság meghatározása égi gömbháromszög alapján
AA’: a megfigyelő síkja; EE’: az égi egyenlítő síkja; SS’: a Nap pályasíkja; Z: zenit;
N: a Nap helyzete; M: a megfigyelőhely horizontja; a PZN háromszög P csúcsánál
lévő szöge (): az időparamétert jelző óraszög;
A gömbháromszög oldalai: ZN = 90- m; PN = 90- ; PZ = 90- ;
m: napmagasság;  = napdeklináció;  = földrajzi szélesség;
Az óraszög () jelentése: a megfigyelőhely délköre (melynek a PZ körív
az egyik szakasza) mekkora szöget zár be a Nap aktuális helyzetét rögzítő
N ponton és a P ponton átmenő órakörrel;

A gömbháromszögtani cosinus tétel alkalmazásával:

sinm = sinsin + coscoscos

A Nap delelési magassága:

md = 90 -  + 

Az S napi sugárzásmennyiség kiszámításához ismernünk kell a napkelte és

a napnyugta időpontját, s a kettő különbségét: a nappal hosszát.
A Nap ekkor a horizont síkjában tartózkodik
 m = 0 és sin m = 0.

innen: sinsin + coscoscos0 = 0

amiből:

0 a délvonalra szimmetrikus;
A napkelte 1 időpontja (szögfok egységben):
1 = 180 - 0

A napnyugta 2 időpontja (szögfok egységben):

2 = 180 + 0

A nappal H hossza (szögfok egységben):

H = 2 - 1 = 2 0
A nappal hosszának változása
 Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,
Még zöldel a nyárfa az ablak előtt,
De látod amottan a téli világot?
Már hó takará el a bérci tetőt.
Még ifju szivemben a lángsugarú nyár
S még benne virít az egész kikelet,
De íme sötét hajam őszbe vegyűl már,
A tél dere már megüté fejemet.

Petőfi Sándor: Szeptember

végén (részlet)

A napi teljes
sugárzásmennyiség
(S) kiszámítása
A napi teljes sugárzásmennyiség (S)
kiszámítása
I0 (napállandó) = 1354 Jm-2s-1;

Trigonometrikus függvényekben a változót (a mi esetünkben a múló

időt) radiánban fejezzük ki.

1 radián (rad): az egység sugarú kör egységnyi hosszúságú körívéhez

tartozó középponti szög (57,3).

 A napállandó által reprezentált energiamennyiséget is 1 radián

óraívnek megfelelő másodperc időtartamra kell vonatkoztatnunk:

1 radián = 57,3 = 1,3752104 s (360 = 24 óra = 86400 s);



A napi sugárzási energiahozamot a fenti egyenlet 1 és 2 közötti

határozott integrálja szolgáltatja.
Innen:

aminek egyszerű megoldása:

 A légkör külső határára besugárzott energiamennyiség A légkör külső határára besugárzott energia-
napi összege (MJm-2) a dátum és a földrajzi szélesség mennyiség évi összege (MJm-2) a földrajzi
függvényében: S = f(dátum; ) szélesség függvényében: S = f()

A szoláris klíma fő sajátosságai: 1. A legnagyobb a napi besugárzás a sarkpontokon a nyári

napfordulók idején a 24 órás nappalok miatt; 2. A déli félteke nyarán erősebb a besugárzás, mint
az északi félgömb nyarán, mert a Föld a déli félteke nyarán van napközelben; 3. Az egyenlítői
övezetben (: 10N; 10S) a Nap járásának megfelelően a besugárzásnak évi két maximuma és
minimuma alakul ki; 4. A besugárzás mennyiségének évszakos különbsége az egyenlítőtől a
pólusok felé nő; 5. Az évi sugárzásmennyiség az Egyenlítőn két és félszerese a sarkpontok évi
besugárzásának (a nagyobb napdelelési magasságok miatt). A változás a : 0-20 és a : 70-90
szélességek között csekély, és legerősebb a : 40-60 szélességek között.
A földfelszínen mért besugárzás átlagos évi összege (MJm-2)
A légkör besugárzás-gyengítésének földrajzi eloszlása
 Szép a tavasz és szép a nyár is,
de szebb az ősz s legszebb a tél,
annak, ki tűzhelyet, családot
már végképp másoknak remél.

József Attila: Ime, hát megleltem hazámat…

(részlet)
A vers kelte: 1937. november 24.
Meghalt: Szárszó, 1937. december 3. 19,35.
„Ime, hát megleltem
hazámat, December 5.-én, a balatonszárszói
a földet, ahol nevemet temetésekor – fejfájára így írták föl nevét:
hibátlanul irják fölébem, „József Atila”.
ha eltemet, ki eltemet…”

A légkör besugárzást
módosító hatásai
Makra László
SZÜLETÉSNAPOMRA
Harminckét éves lettem én - Lehettem volna oktató, szablyával óvta ellenem.
meglepetés e költemény nem ily töltőtoll koptató Ideidézi szellemem
csecse szegény hevét
becse: legény. s nevét:

ajándék, mellyel meglepem De nem lettem, mert Szegeden „Ön, amig szóból értek én,
e kávéházi szegleten eltanácsolt az egyetem nem lesz tanár e féltekén” -
magam fura gagyog
magam. ura. s ragyog.

Harminckét évem elszelelt Intelme gyorsan, nyersen ért Ha örül Horger Antal úr,
s még havi kétszáz sose telt. a „Nincsen apám” versemért, hogy költőnk nem nyelvtant tanul,
Az ám, a hont sekély
Hazám! kivont e kéj -

Én egész népemet fogom

nem középiskolás fokon
taní-
tani!

József Attila
1937. április 11.
 A besugárzást módosító
légköri tényezők

• A napsugarak légkörön át megtett úthossza;

• a légkör sugárzás-átbocsátó képessége, vízgőztartalma
és szennyezettsége;
• a felhőzet;
 Légtömegek és időjárási
frontok
légtömegek: fizikai jellemzőiket tekintve közel egynemű, s nagy
kiterjedésű légtestek (T > 105 km2; tartózkodási idő:  4-5 nap);

A légtömegek fizikai tulajdonságait a felszín alakítja ki:

 a felszín hőháztartása  egyensúlyi hőmérséklete;
 hőmérséklete + a felszín tulajdonságai  vízgőztartalma;
 a felszín sajátosságai  a levegőbe jutó szennyezőanyagok;
 vízgőztartalom + szennyezettség  átlátszósága;
 A légtömegek konzervatív
tulajdonságai
A légtömegeknek vannak olyan fizikai tulajdonságai, melyeket
áthelyeződésüket követően hosszabb időn át megőriznek.
 konzervatív tulajdonságok (a származás indikátorai);

 potenciális hőmérséklet
Ha egy légtömeget kiindulási nyomásáról (p0) és
hőmérsékletétől (T0) száraz adiabatikusan 1000 mb
nyomásra hozzuk  potenciális hőmérséklet (Tp);
(száraz adiabatikus folyamatok  invariáns)
 ekvipotenciális hőmérséklet
Ha a p0 nyomású és Te ekvivalens hőmérsékletű
levegőt száraz adiabatikusan 1000 mb nyomásra
hozzuk  ekvipotenciális hőmérséklet (Tp);
(száraz és nedves adiabatikus folyamatok  invariáns)
 a levegő vízgőztartalma
 homályossági tényező
A napsugárzás gyengülése a valódi légkörben

I0 A

dI -Idz

I B

dI    I    dz
 dI    I    dz
dI
     dz
I
B B
dI
A I    A   dz
B

   dz  m
A

 Ha A-tól B-ig egységnyi keresztmetszeten hatol át a

napsugárzás, akkor m-et a légkör optikai tömegének
nevezzük.
B
dI
A I    m
ln I I    m
I
0

ln I  ln I0    m

I
ln    m
I0

I  I 0  e m Bouguer-Lambert törvény


Ha e  q akkor a következőt kapjuk:

I  I0  q m
Innen, ha merőlegesen érkezik a napsugárzás, azaz, ha

m 1

akkor I  I0  q

I
és innen: q
I0

ahol q = az ideálisan tiszta légkör komplex átbocsátási

együtthatója.
Az m relatív úthossz és a Nap  magassági szöge között a
következő a kapcsolat:

1 1
m=1 m m=1 sin    m
m sin 



Ha  < 600 ahol  a Nap zenittávolsága, akkor

cos  
1
m
1
m  sec 
m cos 

s innen:
I  I 0  q sec
Ha viszont  > 600
akkor a szférikus atmoszféra és a
refrakció miatt a sec  már nem használható a légkör m
optikai tömegének kiszámítására.

A q komplex átbocsátási együttható néhány jellemző

értéke:
ideálisan tiszta légkörben:  0,90
valódi légkörben: 0,70 - 0,85
az Egyenlítőn: 0,72
a 75º földrajzi szélességen: 0,82
Legyen
 = a valódi légkör sugárzásgyengítési együtthatója;
A = az ideálisan tiszta légkör sugárzásgyengítési
együtthatója.
Innen:

T
A
Majd -t behelyettesítve a Bouguer-Lambert törvénybe:

I  I 0  e AmT

T = homályossági tényező
A légkör üvegházhatása
A Föld akkor van sugárzási egyensúlyban, ha hőmérséklete: T = -18ºC;
De a Föld átlagos felszínhőmérséklete: T = +15ºC;
 ez 33ºC-kal melegebb az egyensúlyi hőmérsékletnél;
 A felszíni és az egyensúlyi hőmérséklet eltérése a légkör
üvegházhatásának eredményeként jön létre.

Mi játszik szerepet abban, hogy a légkör 33ºC-kal növeli az egyensúlyi

hőmérsékletet?
 A napsugárzás intenzitása és spektrális összetétele;
 A légkör jellemzői;
 A felszín éghajlat-módosító hatása;
 Üvegházgázok (H2O, CO2, CH4, CFC, NOx, stb.)

 Helyesen: a Föld–légkör rendszer üvegházhatásáról beszélhetünk

(aF-l = 30%)  egyensúlyi hőmérséklet: TF-l = +15ºC;
 Ha eltekintünk a légkörtől (aF = 10%)
 egyensúlyi hőmérséklet: TF = 0ºC ;
A Föld légkörében található természetes üvegházgázok részvételi aránya az üvegházhatásban:
vízgőz, 36-70%
szén-dioxid, 9-26%
metán, 4-9%
ózon, 3-7%.

Szén-dioxid: élő szervezetek biológiai folyamatai + vulkánok; forrásai: fosszilis

energiahordozók (kőolaj, földgáz, kőszén) elégetése; kibocsátói: hőerőművek, egyéb iparágak,
közlekedés; erdőirtás vs légköri koncentrációja;
Metán: természetben: szerves anyagok rothadása; globális felmelegedés  metánhidrát
felszabadulás - tundra mocsarak, tőzegláp, talaj; antropogén eredet: energiaszektor,
mezőgazdaság (rizstermesztés, állattenyésztés), hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés, kőolaj-
és földgáz-kitermelés;
Dinitrogén-oxid: természetben: nitrogén tartalmú élő szervezetek bomlása; antropogén
eredet: műtrágyahasználat, hőerőművek, közlekedés;
Mesterséges üvegházhatású gázok: kén-hexafluorid (SF6), CFC-k, fluorozott
szénhidrogének (HFC-k) és perfluor-karbonok (PFC-k); antropogén eredet: ipari folyamatok,
oldószer, hűtőközeg, habosító anyag, tűzoltó készülék töltőanyaga, zsírtalanító anyag, házak
szigetelőanyaga;
Fajlagos üvegházhatásuk magas;
Global warming potential (GWP): gázok üvegházhatásának számszerűsítésére;
1 t szén-dioxid 1 t szén-dioxid egyenértékkel egyenlő (t CO2e)  1 t SF6 15 100 t szén-dioxid
egyenértéknek felel meg (átlagos légköri tartózkodási idő 20 év);
A légkörben és a felszínen elnyelt napsugárzás
A Föld-légkör rendszer a ráeső napsugárzás
 30%-át visszaveri a világűrbe (aF-l = 30%);
 70%-át elnyeli a légkör és a felszín;

Jóllehet minden elnyelt napsugárzási energia távozik a rendszerből, de

a rendszerbeli folyamatok alakulása szempontjából nem mindegy, hogy
a beérkező energia hogyan oszlik el a rendszeren belül;

A légkör és a felszín sugárzás-elnyelése

légköri állapotok sugárzáselnyelés, %
légkör felszín
a légkör tiszta, a felhők 20 50
desztillált víz cseppjeiből
állnak
a légköri aeroszolt is 25 45
figyelembe véve
valódi légkör esetén 30 40
A napsugárzás és az emberiség energiaigénye
 A napsugárzás az élettelen és az élő természet (táplálék, energia-
hordozók; utóbbiak közül kivéve: nukleáris + fúziós energia)
energiaforrása;
 A napsugárzási energia egy részét a növények kötik meg 
eközben szén-dioxidot vonnak ki a légkörből;
 Mivel az északi félgömbön több növény van, mint a délin 
 az északi félteke nyarán a Föld szén-dioxid készlete
kb. 2%-kal csökken;
 A déli félteke nyarán kb. 3%-kal nő;
A szén-dioxid 150 éve tapasztalt felhalmozódását
megakadályozhatnánk, ha évente csak annyi széntartalmú
energiahordozót égetnénk el (azaz annyi szén-dioxidot juttatnánk a
légkörbe), amennyi a növényzet, az óceánok és az óceáni
mészkőképződés révén évente tározódik (azaz kivonódik a
légkörből).

Mennyi energiát jelent ez évente az emberiség

számára?
 A felszín minden négyzetméterén a légkör felső határára érkező
napsugárzási energia kb. 40%-a nyelődik el:
E = 0,4 · 342 W·m-2 = 136,8 W·m-2;
 Ha ezt az értéket megszorozzuk a Föld felszínével (5,1·1014 m2)
 a teljes Földfelszín által elnyelt napsugárzási teljesítmény:
E = 136,8 W·m-2 · 5,1·1014 m2 = 697,68 · 1014 W;
 A felszínnek csak egyötödét számítsuk növényzettel borítottnak
 a fenti teljesítmény 0,2-vel szorzandó:
E = 0,2 · 697,68 · 1014 W = 139,536 · 1014 W;
 Tegyük fel, hogy a növények a rájuk jutó napsugárzásból 1%-ot
kötnek meg:
E = 0,01 · 139,536 · 1014 W = 1,39536 · 1014 W;
 A növények által megkötött sugárzási energia kb. 5%-os
hatásfokkal hasznosul elégetéskor:
E = 0,05 · 1,39536 · 1014 W = 6,9768 · 1012 W  7 · 1012 W;
 A technikailag fejlett országokban az átlagos évi energia-
felhasználás:  10 kW / fő;

 Ha ez utóbbi magas szintű energia-felhasználást tételezzük föl

7 · 1012 W 7 · 1012 W
  = 7·108
fő = 700 millió fő
10 kW · fő -1
10 W · fő
4 -1

 kb. 700 millió ember élhetne úgy a Földön, hogy

energia-igényének kielégítésével nem növelné a légköri
szén-dioxid koncentrációját;

 Az emberiség lélekszáma jelenleg kb. 7,4 milliárd fő,

s kb. 10 milliárd fő esetén fog stabilizálódni.
• MINDEN EMBERI TEVÉKENYSÉG
A GLOBÁLIS FÖLMELEGEDÉS
IRÁNYÁBA HAT.
Szennyezett
levegő a Pó-
síkság fölött,
Olaszország

• A SZAPORODÓ EMBERISÉG NÖVEKVŐ

ENERGIAGONDJA A KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK
JELENTŐS RÉSZÉNEK FORRÁSA.

Japán

• MEGOLDÁSOK (?)
 Szeretek itt olvasni, a kertben, a szőllőlugas alatt,
ahol a könyvre apró kerek fényfoltokat vet a nap –
mind titkos lencse fényköre titkos mikroszkóp alatt,
amelyben titkos porszemek szálló árnyai mozganak.

Babits Mihály: A régi kert (részlet)

A napsugárzás
biometeorológiai
vonatkozásai
A napsugárzásnak az ultraibolya
sugárzási spektrum révén
tapasztalt egészségi /
környezeti hatásai
 A bőrre gyakorolt hatások
 közvetlen hatások
Az állandó sugárzásnak kitett bőrfelület
 simasága romlik;
 vastagabbá válik;
 gyorsabban öregszik (ráncosodik)
ok: a felszínre érkező ultraibolya sugárzás mennyiségének
növekedése valószínűen meggyorsítja a bőr öregedését;
  jóval nagyobb gyakorisággal lépnek föl rajta kóros elváltozások;
 kelések, gyulladások, fekélyek, daganatok (pl. bőrrák);
• növekedni fog a melanómás és nem melanómás bőrrák
előfordulási gyakorisága
(a melanóma a melanin, azaz a bőr festékanyaga okozta bőrelszíneződés,
anyajegy valamely testfelületen);

• növekszik a különböző sejtdaganatok (pl. bőrrák)

gyakorisága;

A bőr érzékenysége az ultraibolya sugárzásra

bőrtípus a bőr reakciója UV hatására előfordulás (%)
I. mindig leég, nem barnul 2
II. általában leég, néha barnul 12
III. néha leég, általában barnul 78
IV. nem ég le, mindig barnul 8
közvetett hatások

komoly bőrkárosodás
 közvetett hatások: → jobban hajlamosít a

 hörghurutra;
 tüdőgyulladásra;
 gyomorfekélyre;
 a vér különböző betegségeire;

Az USA Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA)

→ a bőrrákból eredő elhalálozások száma, USA,
2050: 200 ezer fő / év;
 A szemre gyakorolt hatások
fokozott infravörös sugárzás 
 gyakoribbá válnak a heveny reakciók, mint pl. a „hóvakság”;
 megnő a hályog, illetve a hályoggal összefüggő vakság
gyakorisága;
 megnő a rákos szemdaganatok gyakorisága;

fokozott ultraibolya (UVB) és rövidhullámú sugárzás 

 a retina károsodik;
 kötő- és szaruhártyagyulladás;
 szürke- és/vagy kúszóhályog;

fokozott látható sugárzás, rövidebb hullámhossz 

 a szem külső rétegei és a retina károsodik;
 Az immunrendszerre gyakorolt hatások

• hátrányos
 csökkent ellenálló-képesség a daganatos és fertőző
betegségekkel szemben;
 a szervezetnek valószínűen növekvő gyakoriságú
auto-immun és allergikus válaszai, továbbá az oltásokra
adott csökkent reakciója;

• előnyös
 mérséklődik bizonyos immunbetegségek
(pl. pikkelysömör, nikkel-allergia) veszélye;
 A vegetációra és a termésre gyakorolt
hatások

 A vékonyodó ózonpajzs élettani hatásai

 az ózonpajzs 10%-os csökkenése az immunrendszer
kb. 2%-os károsodását idézné elő;
 a mérsékelt öv felett több mint 20%-kal kellene az
ózonpajzsnak vékonyodnia ahhoz, hogy akkora legyen
az UV-besugárzás, mint amekkora az jelenleg egyes trópusi
területeken (Washingtoni Egyetem);
 Veszélyeztetett régiók
 Antarktisz;
 Ausztrália;
 Dél-Amerika;

 Védekezés
 a viselkedési szokások módosítása (pl. antioxidánsokban gazdag étrend
választása);
 a delelést megelőző és követő két-két órában a napozás mellőzése;
 a testfelületeket fedő viselet (pl. napvédő krém, póló, kalap, napszemüveg,
napernyő használata)
 Ausztrália: „slip-slap-slop”;
Az egészségügyi kampányt a SunSmart* a későbbi években meghosszabbította,
hogy ösztönözze az árnyék és a napszemüveg fontosságát.

2010-ben emlékeztek meg a "Slip, Slap, Slop" kampány 30. évfordulójáról, amit
egy új kampány váltott föl. Sid, a Sirály visszatért a képernyőkre Ausztrália-szerte,
hogy táncoljon és énekeljen egy újonnan létrehozott szójátékra:
"Slip, Slap, Slop, Seek, Slide”: „Kapj fel egy hosszú ujjú inget, használj 50+
fényvédő krémet, végy egy kalapot, keress árnyékot vagy menedéket, és használj
napszemüveget!”
A SunSmart* egy nonprofit, egészségmegőrzési program Ausztráliában, amelynek
célja az egyensúly biztosítása a napsugárzás előnyös (D-vitamin) és hátrányos
(bőrrák) következményei között.
A kampány igen sikeres volt.
 Nézzük mindig a dolgok napos
oldalát!

Mára befejeztük, viszontlátásra!