NÖVÉNY – TALAJ – VÍZ

VÍZGAZDÁLKODÁS
 A víz szerepe a növényeknél
általános életfeltétel

• sejtalkotó: a protoplazma 80-85%-a;

• tápanyagok felvételénél oldószer és szállítóanyag;
• a növények hőszabályozásában magas fajhője miatt
alapvető (a párologtatás nagy energiafelhasználással
jár);
• a fotoszintézis alapanyaga;
• biokémiai folyamatokban reakcióközeg;
• a turgor nyomás fenntartója;
 A növény vízforgalma

• vízfelvétel – gyökérszőrök;

• víz szállítása – vízpotenciál;

• víz leadása – transzspiráció;

• csapadék – öntözés;

www.images.google.com
Vízleadás – transzspiráció – környezet
• víz;
• sugárzás;
• hőmérséklet;
• légnedvesség –
lásd. vízpotenciál!
• szél;
• biológiai tulajdonságok;
www.images.google.com
 Növények termőhely szerinti
Szabályozó: csoportosítása

• hidrofitonok;

Légned.!
• higrofitonok;
Légnedvesség!

• mezofitonok – mérsékelt égöv;

• xerofitonok;
www.images.google.com
 Xerofita növények
száraz termőhely - védekezés
www.images.google.com

viasz
 A párolgás

A párolgás formái:
• evaporáció: a szabad vízfelszín, a hó, a jég és a
fedetlen talaj párolgása;
• transzspiráció: a növények párologtatása;
• evapotranszspiráció: a növényzet és a talaj
együttes párolgása;
 Vízfelületek párolgása

A vízfelületek párolgása esetén a tényleges párolgás (Et)

megegyezik a potenciálissal (Epot): Et = Epot;

A vízfelületek párolgását párolgásmérő kádakkal mérik.

A vízfelület párolgásának meghatározása történhet:

közvetlenül, mérésekkel;
közvetve, számításokkal (pl. (Meyer féle képlet).
Vízfelület párolgásának mérése
(evaporiméterek)

Wild-féle párolgásmérő

Piche-féle párolgásmérő

„A” típusú párolgásmérő kád

 Vízfelület párolgásának számítása
Meyer féle formula:

ahol: P = a ⋅ [ E (t ' ) − e] ⋅ (1 + b ⋅ w)

P = a havi tényleges párolgás összege (mm/hó);

E = a vízhőmérséklettől függő közvetlenül a vízfelszín felett
lévő légréteg telítési páratartalma (g/m3);
e = tényleges pártartalom (g/m3);
w = havi közepes szélsebesség (m/s);
a, b = állandók (értéke éghajlati és földrajzi körülményeink
között rendre 11 és 0,2);
Aerodinamikai módszer: P = N ⋅ [ E (t ' ) − e] ⋅ w
N = az adott hónaptól függő faktorszám
 A vízfelület-párolgás sokévi
átlagértékei Magyarországon
 A talajok párolgása
A talajok párolgása a talajban kötött és szabad formában
meglévő vizek párolgása.
A talajok párolgása kevésbé intenzív, mint a szabad
vízfelületeké.
A talajok kiszáradásával a talajpárolgás intenzitása
csökken.
Kötött talajokon - a talajnedvesség jelentős része nagy
erővel kötődik a talajszemcsékhez. A párolgás
intenzitása és ezáltal a talaj kiszáradása lassúbb és
kevésbé egyenletes, mint lazább homoktalajokon.
A talajművelés közben a felszín közelében kialakuló
poros réteg szigetelőként hat és gátolja a talaj
kiszáradását (a tarlóhántás jelentősége).
Üreges, repedezett talajokon a jobb levegőcsere miatt a
párolgás intenzitása nagyobb.
Talaj párolgása
 Evapotranszspiráció 1.
talaj párolgása + növényzet párologtatása

A transzspiráció a következő mérőszámokkal jellemezhető:

transzspirációs együttható: az 1 kg szárazanyag
előállításához szükséges vízmennyiség (l/kg);
transzspiráció intenzitása: egységnyi levélfelületről,
egységnyi idő alatt elpárolgott vízmennyiség
(g/m2/nap);
transzspiráció produktivitása: 1 kg víz elpárologtatásakor
keletkező szárazanyag-mennyiség (g/kg);
 Transzspiráció

transzspiráció: a növényi egyedek párologtatása;

A növény képes szabályozni a gázcsere nyílás
nagyságát ⇒ a transzspiráció nem csupán fizikai, de
fiziológiai folyamat is. Ezért beszélünk párologtatásról.
A sztómák nyitását és zárását a turgornyomás
szabályozza.
 Evapotranszspiráció 2.
A talaj − növény rendszert jellemző evapotranszspiráció fajtái:
potenciális evapotranszspiráció és
tényleges evapotranszspiráció

A lehetséges párolgás (potenciális evapotranszspiráció) az a

maximális párolgás, amikor
a globálsugárzás által biztosított sugárzási energiamennyiség teljes
egészében a párologtatásra fordítódik;

A potenciális evapotranszspiráció számítására sokféle

módszer létezik. A teljesség igénye nélkül hármat említünk
meg közülük: (1) Thornthwaite féle, (2) Antal féle,
(3) sugárzási módszer;
 Antal (1968) módszere

• Időjárás PET = 0,9(E − e )0,7 (1 + αt )4,8

(potenciális evapotranszspiráció)
E−e: a telítési hiány napi középértéke (mb);
t: napi középhőmérséklet (°C);
α = 1/273 a levegő hőtágulási együtthatója;

Makra, L., Kiss, Á., Palotás, J., 1985: The Spatial and Temporal Variability of Drought in
the Southern Part of the Great Hungarian Plain. Acta Climatologica Universitatis
Szegediensis, 18-20(1-4), 65-85.
Abonyiné Palotás, J., Makra, L., Kiss, Á., 1985: Aszály a dél-alföldi megyékben.
Gazdálkodás, 29(5), 41-46.
Makra, L., Kiss, Á., Abonyiné Palotás, J., 1985: Aszály a Dél-Alföldön és néhány fontos
növény terméseredményei. Légkör, 30(2), 25-29.
Makra, L., Kiss, Á., Abonyiné Palotás, J., 1986: Az aszály klimatológiai és
talajvízháztartási összetevői a Dél-Alföldön, mezőgazdasági vonatkozásokkal.
Alföldi Tanulmányok, 10, 99-114.
Tényleges evapotranszspiráció (Et)
A területi párolgás sokéves átlagai Magyarországon
 A tényleges területi
evapotranszspiráció (Et) kiszámítása

Turc-módszer: az évi csapadékmennyiség (C) és az évi

középhőmérséklet (T) alapján becsüli a tényleges párolgást:

C
E =
T
C2 L = 300 + 25T + 0,05T 3
0,9 +
L2
 Evapotranszspiráció 3.

A területi párolgás számításai:

liziméter használatával
 Evapotranszspiráció 4.
Párolgási viszonyok Magyarországon

A potenciális evapotranszspiráció (PET) évi értékei

Magyarországon 600 és 720 mm között változnak

A potenciális evapotranszspiráció évi mennyiségének döntő

hányada a nyári félévre esik (550-600 mm)
 Evapotranszspiráció 5.
A tényleges evapotranszspiráció számításához - a tényleges
párolgás értékein túl - a növényi tulajdonságokat és a talaj
nedvességkészletét (annak hozzáférhetőségét) is figyelembe kell
venni.
A vízgyűjtő területek párolgását közvetett úton, a terület vízháztartási
egyenletéből lehet számítani.

C=P+F*
ahol C = csapadék;
P = párolgás;
F = lefolyás;

* A módszer csak sokéves viszonylatban és olyan természetes vízgyűjtőkre

alkalmazható, ahol a topográfiai és a geológiai vízgyűjtők egybeesnek. Ilyenkor
ugyanis feltételezhetjük, hogy a belépő vizek átlaga a területre hulló
csapadékátlaggal azonos, míg a kilépőké a területet elhagyó vízfolyás
vízhozam-középértékének és a párolgás átlagának összegével egyezik meg.
 A hő- és vízháztartás kapcsolata
Az ariditási index: H (dimenzió nélküli);

Pp (kg⋅m-2): potenciális párolgás;

S (J⋅m-2): sugárzási egyenleg;
L (m2⋅s-2): párolgási hő;

Pp
Es / L Es
H= = =
L C LC
L: latens hő;
Es: nettó sugárzási egyenleg;
C: csapadék mennyisége;
Jelentése:
H 1 arid (száraz);

H 1 humid (nedves) terület; 23


A tényleges párolgás (Et) és a csapadék (C) évi összegeinek aránya
függvénye H-nak, azaz

H = f (Et, C)
Az összefüggés alakja az alábbi:
P
= 1 − e−H
C
Amiből a tényleges párolgás:

P = C(1 − e − H )

A fentiekből a lefolyási tényező (F/C) is kiszámítható. Mivel C=F+P, így:

F
= e−H
C
A fenti formulák nagy térségek vízháztartásának globális elemzésekor
használhatók.
Az ariditási index kapcsolata a
növényföldrajzi övezetekkel
 Evapotranszspiráció 6.
Az ariditási index átlagértékei, Kárpát-medence
Az ariditási index néhány hazai értéke

• Szentgotthárd 0,84
• Zirc 0,96
• Pécs 1,06
• Homokszentgyörgy 0,88
• Mosonmagyaróvár 1,18
• Kecskemét 1,49
• Mezőhegyes 1,19
• Kékestető 0,82
• Nyíregyháza 1,10
Ariditási index, Magyarország
 VÍZKÉSZLET − VÍZHÁZTARTÁS

• Korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló,

megújuló erőforrás.
• A Föld vízkészlete kb. 2 milliárd km3.
• 2/3-a a tengerek, óceánok vize.
• A szárazföldi vízkészlet 99%-a felszín alatti.
• Statikus vízkészlet lassan újul meg
• Dinamikus vízkészlet gyorsan újul meg
 Vízminőség

Mutatók Minőségi osztályok

• Oxigénháztartás • Kiváló
• Ásványi anyag • Jó
• Különleges • Tűrhető
• Szennyezett
• Erősen szennyezett
 A víz tulajdonságai

Fizikai Kémiai Biológiai

• szín, szag • összetétel • 60-90%
• halmazállapot • pH • 2,5-6 l
• sűrűség • vezetőképesség • létfontosságú
• olvadáspont • oldószer
• fagyáspont
• forráspont
• stb.
 A lefolyás

Felszíni; felszín közeli; felszín alatti;

A következő tényezőktől függ:

a talaj víznyelő képessége;
a csapadék intenzitása;
a lejtés mértéke;
a növénytakaró jellege;
hőmérséklet;
 Intercepció

Befolyásolja:
• faj;
• növényborítottság;
• fenofázis;
• csapadék;
• szél;
• levélhőmérséklet;
• LAI (leaf area index);
 FELSZÍNI VIZEK

• Természetes-, vagy mesterséges vizek;

• Álló- vagy folyóvizek;

Magyarország felszíni vizei
 Vízfolyások

• Állandó: csermely, ér, patak, folyó, folyam;

• Időszakos: torrens (torda);

Jellemzi a vízgyűjtő terület nagysága és a

vízfolyás hossza;
Vízgyűjtő terület
 Állóvizek

• Eredet: természetes, mesterséges;

• Tápanyag-ellátottság: eutróf (tápanyagban gazdag ⇒

fajszegény), oligotróf (tápanyagban szegény ⇒ fajban
gazdag) ;

• Vízháztartás: lefolyással bíró, lefolyástalan;

• Vízutánpótlás: forrás, átfolyásos, végtó;

• Vízhőmérséklet: hideg, mérsékelt, meleg;

 A talaj vízforgalma
A talaj vízkapacitása (VK): az a maximális
vízmennyiség, amit a talaj különböző körülmények
között visszatart, befogad. A talajban megtartott víz
mennyisége függ a vizet a szilárd anyaghoz kötő
erőktől.
Maximális vízkapacitás: a telített talaj pórusterét teljesen
kitöltő vízmennyiség;
Minimális vízkapacitás: úgy határozzák meg, hogy a
telített talajt kiteszik a gravitációnak, vagyis hagyják
kicsurogni a víz egy részét. Ami visszamarad, az a
minimális vízkapacitás.
Szabadföldi vízkapacitás: a tavasszal beázott,
átnedvesedett talaj víztartalma, melynek jellemzője,
hogy a 10 µm-nél nagyobb pórusokat levegő tölti ki.
A talajban lévő víz fő előfordulási formái:
kötött víz: a növények számára nem felvehető víz. Lehet kémiailag
kötött víz (pl. ásványokban), vagy fizikailag kötött víz (erősen a
felülethez tapadó nagy sűrűségű víz, vagy lazábban kötve a
legszűkebb 0,2 µm-nél kisebb átmérőjű hézagokban.
kapilláris víz: a 0,2-10 µm átmérőjű kapillárisokban található;
tartósan tárolt, a növények számára felvehető víz, mely
tápanyagokat is old.
támaszkodó kapilláris víz: a talajvízből kapja az utánpótlást;
függő ∼: a beszivárgó csapadékvízből kapja az utánpótlást;
izolált ∼: a kiszáradó állapotban lévő talaj átmeneti víztartalma;
szabad víz: a kapillárisok telítődése után tölti ki a nagyobb
pórusokat, nem kötődik szilárd fázishoz. Jellemzője, hogy a
kapilláris erők és a gravitáció egyensúlyától függően lassabban
vagy gyorsabban vándorol a talajvíz felé.
vízgőz;
Kötött víz

pórusszeglet víz

talajszemcse

higroszkopikus víz

hártyavíz

hidrátburok
A talaj pórustere, vízkapacitása

telített VKsz HV
víz
levegő
talajszemcse
A talaj szerkezete és vízáteresztő
képessége
morzsás rögös

gyors mérsékelt
Forrás: FAO
A talaj szerkezete és vízáteresztő
képessége
hasábos lemezes

mérsékelt lassú
Forrás: FAO
A talaj textúrája és a vízáteresztő
képesség

durva finom
szemcsék szemcsék

nagy pórusok kis pórusok

pl: homoktalaj pl. agyagtalaj

Forrás: FAO
 Hasznosítható víz

DV = VK – HV

DV: diszponibilis víz (5-22 V/V%~40-150 mm/m)

VK: vízkapacitás (15-45 V/V%)
HV: holtvíz (5-35 V/V%)

• Talaj TV − HV
(vízszolgáltató képesség) w=
VK − HV
pF-görbe (a talaj víztartó képessége)
7
10 20 30 40 50 60
6
5 HV DV
pF 4
3 VKsz
2 VKmin
VÍZ LEVEGŐ
1
0
0 10 20 30 40 50 60
Nedvességtartalom V/V %
 Talajvíz

• Nyomás szerint: szabad felszínű, nyomás alatti;

• Geometria szerint: vízdóm, lebegő, talajvíztó,

talajvíz lépcső;

• Vízjárás szerint: óceáni, kontinentális;

• Befolyásoltság szerint: esőből-, beszivárgásból

táplálkozó, közepes-, nagymélységű-, normál
típus;
 Egyéb felszín alatti vizek
• Rétegvíz: két vízzáró réteg között húzódó víztartó rétegbe jutó
csapadékvíz;
• Artézi víz: felszín alatti, nyomás alatt álló, vízrekesztő rétegek között
felgyülemlő víz;
• Ásványvíz: olyan ivóvíz, amely legalább 500 mg/liter oldott ásványi
anyagot tartalmaz;
• Gyógyvíz: azok az ásványvizek, borvizek, termálvizek, amelyek
fizikai tulajdonságai, vagy kémiai összetétele miatt gyógyító
hatásúak, és számukra az adott ország rendelete alapján a
gyógyvíz megnevezést engedélyezték;
• Termálvíz: az a rétegvíz, amelynek hőmérséklete a felszíni
kifolyónál meghaladja a 30 °C-ot;
• Karsztvíz: amely a talaj karsztosodott kőzetrétegei között
helyezkedik el;
Talajvíz-járást befolyásoló tényezők

Természetes tényezők Mesterséges tényezők

• vízfolyások; • öntözés;
• tavak; • duzzasztás;
• erdők; • talajcsövezés;
 ERÓZIÓ

A víz káros, romboló munkája.

Természetes Gyorsított

Formái:
• felületi (réteg);
• mélységi (vonalas);
 Felületi (réteg) erózió

Kis energia

Formái:
• rejtett: VKmax pépesedés;
• csepp: morzsarobbanás;
• lepel: néhány mm-es pusztulás;
• talpas: a művelt rétegig, 30-70%;
 Mélységi (vonalas) erózió

Nagy energia

Formái:
– barázdás;
– árkos;
– vízmosásos;
 Az erózió kiváltó tényezői

Csapadék:
• mennyiség, intenzitás, időtartam, cseppnagyság,
hóolvadás;

Lejtő:
• meredekség, hossz, alak, kitettség;
Magyarország lejtőkategóriái

1%

1-5%

5-10%
15%-
 Az erózió befolyásoló tényezői

• a talaj nedvességi állapota;

• a talaj vízgazdálkodása;
• a talaj szerkezete;
• növényborítottság;
• a talajművelés jellege;
• lejtőviszonyok;
 Talajaink vízgazdálkodása
szélsőséges
rossz

közepes
jó
 Az erózió okozta károk

• talajpusztulás;
• tápanyagveszteség;
• vízveszteség;
• terméscsökkenés (20-80%);
Talajaink szervesanyag készlete

t/ha
<50
50-100
100-200
200-300
300-400
>400
Magyarország talajainak erodáltsága

nem
kissé
közepesen
erősen
lerakás
 Az erózió elleni agrotechnikai
védekezés

• művelési ág szakszerű megválasztása;

• táblásítás;

• talajvédő termesztéstechnológia;
 A művelési ág megválasztása a
lejtés mértéke alapján

• szántó: 17%;

• szőlő-gyümölcs: 17-30%;

• erdő: 30% - ;
Szántóföldi művelésre való alkalmasság

nem szántó
legalkalmasabb
kevésbé
legkevésbé
 Táblásítás

Hossza legyen a lejtőre merőleges!

Szélesség : hossz = 1 : 4-10

 Termesztéstechnológia 1.

A talajművelés szabályai, módja:

• szántás iránya, mélysége;

• forgatás? forgatás nélkül?
• minimum tillage, reduced tillage, conservation
tillage (no till, ridge tillage, strip tillage), mulch
tillage;
• elmunkálás;
 Termesztéstechnológia 2.

Tápanyag-utánpótlás:

• bedolgozás mélysége;
• heterogenitás;
• szerves trágya;
• zöldtrágya;
 Termesztéstechnológia 3.
A növényzet védő hatása
Állománysűrűség, árnyékolás (LAI), tenyészidő;

jó: füves here, herefélék, kaszált gyep, évelő

pillangós takarmánynövények;
közepes: Őszi kalászos gabonák, repce,
takarmánykeverékek, szudáni fű, silókukorica,
sűrű vetésű és tavaszi növények;
gyenge: borsó, bab, szója, bükköny, dohány,
kukorica, burgonya, napraforgó;
Az erózió elleni védekezés erdészeti
feladatai

• erdősítés, felújítás;

• vízmosáskötés, víznyelő erdősávok létesítése;

• talajvédő cserjesávok, véderdők kialakítása;

 Az erózió elleni védekezés műszaki
feladatai

• úthálózat;
• sáncolás;
• terasz;
• vízmosáskötés;
 Úthálózat

• lejtő megszakítása;
• vonalvezetés;
• keresztszelvény;
• vízlevezetés;
• vízmennyiség, sebesség, forgalom;
 Sáncolás
• Mesterséges hullámosítás a beszivárgás
segítése és a lezúduló víz visszatartása
érdekében;
• Formái:
– vízszintes sáncok;
– lejtős sáncok;
– keskeny alapú;
– széles alapú;
– átművelhető;
– nem átművelhető;
 Teraszok

víztartás
vízlevezetés
eséscsökkentés
 SÍK VIDÉKI VÍZRENDEZÉS

A csapadékvíz visszatartása és a többletvíz

levezetése;

A káros vízbőség okai:

• intenzív, sok csapadék;
• hozzáfolyás;
• túlöntözés;
 A növények víztűrő képessége

• Fulladáspont!

• Függ:
– faj, fajta;
– fenofázis;
– növénymagasság;
– vízborítás;
– levegő- és vízhőmérséklet;
 Belvíz

Belvíz: mentesített oldalon csapadék + a

megemelkedett talajvíz telíti a talajt és elborítja a
felszínt;

Okai:
• sok csapadék, alacsony hőmérséklet;
• kis párolgás, hozzáfolyás, talajtani adottságok;
• domborzat, agrotechnika;
• talajvízszint ingadozása;
 Belvíz okozta károk

• A talaj szerkezetének rombolása, hűtő hatás, tápanyag

kimosódás, másodlagos szikesedés;
• A talajmunka rosszabb minőségben és nem az optimális
időben végezhető csak el;
• A kedvezőtlen talajviszonyok miatt nő az üzemanyag-
felhasználás;
• A betakarítás nehezebb, terméscsökkenés és
minőségromlás lép fel;
 Felszíni vízrendezés

• levezető csatorna: táblacsatorna,

mellékcsatorna, főcsatorna, hullámtéri csatorna,
övcsatorna, külvíz-csatorna;

• tározó: természetes, mesterséges;

• műtárgy: keresztező, szabályozó, esés

összpontosító, gépi emelés;
Csőáteresz
Bújtató
 Felszíni vízrendezés

Tározófűzér:
 Felszíni vízrendezés

Oldaltározó
 Vízlevezetés és a vízszint
szabályozás műtárgyai

• keresztező műtárgyak: áteresz, bújtató, híd;

• szabályozó műtárgy: tiltó, zsilip, beeresztő;
• esés-összpontosító műtárgyak: fenéklépcső,
surrantó;
• gépi emelés műtárgyai: vízrendezési-,
öntözési, kettős működésű, torkolati,
közbenső szivattyútelep, egyéb (pl. nyári gát);
Bújtató
 Felszín alatti vízrendezés

TALAJCSÖVEZÉS

Talajvizes modell Kötött talajú modell

Talajvíz Gyökérzóna
Talajvizes modell

talajfelszín

leszívási görbe

talajcső

vízzáró réteg
Kötött talajú modell

talajfelszín
leszívási görbe

vízzáró réteg
talajcső
 A talajcsövezés előnye és hátránya
Előnye
• javul a talaj vízbefogadó és vízáteresztő képessége;
• a talajmunkák optimális időben és minőségben;
• a gyökerek tápanyagfelvétele javul;
• csökken a talajréteg sótartalma;
• megélénkül a mikrobiális tevékenység;

Hátránya
• magas a beruházási költsége;
• tápanyag-kimosódás;
• szakképzettség és szivattyútelep;
 A talajcsövek anyaga

• Régebben égetett agyag;

• Ma flexibilis hullámosított palástú PE, PP, PVC

csöveket (a körkörösen bordázott PVC csövek);

• Méretük: d = 50, 65, 80, 100, 125, 160 és 200

mm. Hossz: 45-200 m;

• Egyéb: karmantyú, végelzáró, szűkítő,

csatlakozó és kifolyó idomok;
Talajcső
 Nézzük mindig a dolgok napos
oldalát!

Mára befejeztük, viszontlátásra! 91