Különböző húsmarha fajták

legelőhasználata hazai
viszonyok között

Szent István Egyetem

Szarvasmarha- és Juhtenyésztési Tanszék
 Bevezetés
„ Húsmarhatenyésztés jövője takarmányforrás:

- kismértékben hasznosított gyepek,

- nem hasznosított gyepek,
- szántóföldi melléktermékek
„ Hazánkban a legelő területek 50 %-a kihasználatlan!

ezek hasznosítása állattenyésztési és tájvédelmi

jelentőséggel bír
 Bevezetés
„ Húsmarhák tartása gyepterületekre
alapozott

Legjobb és legolcsóbb megoldás

- alapja: a fűtermés 70 %-át az állat takarítsa be.
 Bevezetés
„ Mitől függ, hogy az egyes húsmarha fajtákat
milyen gyepterületen alkalmazzák:
-domborzati adottságoktól,
- talajtípustól,
- a gyepterület típusától,
- legelő minőségétől,
- a fajta legelőkészségétől,
-a fajta igényességétől,
- a tenyésztési céltól.
Magyarország területtípusai a domborzati
viszonyok szerint
Magyarország fő talajtípusai
A hazai legelőgazdálkodásban
alkalmazott húshasznú
szarvasmarha fajták
 Brit húsmarha fajták:
anyai fajták

– kis testtömeg
– kicsi születési súly
• Hereford
– korán vagy középkorán érnek
– könnyű ellés
• Angus
– jó vemhesülés
– jó borjúnevelő képesség
– korán faggyúsodnak
 Hereford
Élősúly: 500-600 kg, Teny. súly: 300-350 kg, Kor: 13-14
hó, Tejterm.: 600-800 kg, Súlygyarapodás: 1,1-1,3 kg/nap
 Angus
Élősúly: 450-550 kg, Teny. súly: 300-340 kg, Kor:13-15
hó, Tejterm.: 800-1000 kg, Súlygyarapodás: 1,1-1,3 kg/nap
 A brit húsmarha fajták legelőhasználata
„ Jó kondíciótartó képesség különböző évszakokban
(faggyú!)
„ Jó legelőkészség (gyenge legelők hasznosítása)
„ Tartásra, takarmányozásra igénytelenek
„ Egész éven át tartó legeltetésre van lehetőség
„ Hereford nyugodt vérmérsékletű
„ Hazai elterjedésük:
- hereford: Alföld (Hortobágy), NY-Dunántúl (Keszthely)
- angus: É- és D-Dunántúl (Adony, Kaposvár környéke)
 Francia húsmarha fajták:
terminál fajták
– nagy testtömeg
– jó izmoltság
– középkorán vagy későnérőek,
• Charolais – nagy növekedési erély
– késői faggyúsodás
• Limousine – jól márványozott, faggyúban
szegény hús termelő képesség
– nagy súlyú hasított féltestek
– jó borjúnevelő képesség
 Charolais
Élősúly:700-800 kg, Teny. súly:500-550 kg, Kor: 22-24 hó,
Tejterm.: 800-1000 kg, Súlygyarapodás: 1,4-1,5 kg/nap
 Limousine
Élősúly: 600-700 kg, Teny. súly:360-400 kg, Kor:18-20 hó,
Tejterm.:1200-1400 kg, Súlygyarapodás:1,2-1,4 kg/nap
 A francia húsmarha fajták legelőhasználata
„ Igényesek a tartásra, takarmányozásra
„ Legelőkészségük rosszabb
„ Megfelelő kondíció megtartásához kielégítő
takarmányozás szükséges
„ Egész éven át tartó legeltetés nem jellemző
„ Limousin élénk vérmérsékletű
„ Hazai elterjedésük:
- charolais: Északi-középhegységben (Léh, Szerencs),
Alföldön (Lajosmizse, Hmvhely)
- limousin: É- és NY- Dunántúlon (Zirc és Marcali)
 Rusztikus francia – Szilaj fajta
húsmarha fajta – Hegyvidéken tenyésztik
– Könnyű ellés
• Aubrac – Kiváló termékenység
– Két ellés közti idő kedvező
– Kiváló borjúnevelő
képesség
– Hosszú hasznos élettartam
– Mérsékeltebb izmoltság
– Alacsonyabb növekedési
erély

Source: Rumiweb ESA Purpan – Heterózishatás: charolais-

val történő keresztezéssel
 Aubrac hazánkban
2004-től:
1 tenyészet
4 tenyészbika
4 tehén
54 üsző

Fotó: Tőzsér J.
Az aubrac húsmarha fajta legelőhasználata

ƒ Jó kondíció tartó képesség szélsőséges klíma

viszonyok között
ƒ Jó lábszerkezet: feszes láb és kemény körmök
ƒ Edzett, ellenáll a téli hidegeknek (áttelelhető)
ƒ Megél köves, hegyvidéki és gyenge adottságú
legelőkön is
ƒ Jó a gyenge tartási körülményekhez való
alkalmazkodó képessége
ƒ Hazai elterjedése: Északi-középhegység lábánál:
Gelej
Régi magyar fajta
− géntartalék!
• Magyar szürke −középnagy testű, nagy rámájú

- kb. 4000 tehén − izomszegény

− későnérő (2-3 éves korban)
− jó borjúnevelő képesség
− 100 %-ban segítség nélküli ellés
− jó vemhesülés
− betegségekkel szembeni
ellenállóképesség
− hizlalásra nem alkalmas
 Magyar szürke
Élősúly: 450-650 kg, Kor: 22-36 hó, Élettartam: 6-15 év,
Tejterm.: 1000-2500 kg, Súlygyarapodás: 0,6-1,5 kg/nap,
A magyar szürke fajta legelőhasználata
„ Jól tűri extenzív tartást
„ Tartással, takarmányozással szemben
igénytelen
„ Istállózás nélkül is áttelelhető
„ Jó alkalmazkodó képesség
„ Jó gulyakészség
„ Jó lábszerkezet
„ Hazai elterjedése: - Alföldön (Hortobágy,
Kiskunság)
- Dunántúl különböző tájain
Kettőshasznosítású magyar fajta
– középnagy testű
– ellés lefolyása közepes
– nemesítése a húshasznú
irányba tolódik
• Magyartarka
– kiváló növekedési erély
– jól hizlalható
– jó húsformák
– jó lábszerkezet
 Magyartarka
Élősúly: 600-700 kg, Teny. súly:400 kg, Kor:18-22 hó,
Tejterm.:1200-1300 kg, Súlygyarapodás:1,3-1,5 kg/nap
 A magyartarka legelőhasználata

„ Jó legelőkészség
„ Jó alkalmazkodó képesség
„ Nyári legeltetés
„ Nyugodt vérmérséklet
„ Hazai elterjedése:
- NY- és D-Dunántúl (Bonyhád)
- Alföld (Derecske, Kocsér)
 Legeltetés technológiája
„ Legeltetés módjai:
- nyári legeltetés: 180-240 nap
- egész éven át tartó legeltetés
„ Nyári legeltetés:
- szakaszos (10-20 ha)
mérete függ: - természeti adottságoktól,
- gyep minőségétől,
termőképességétől,
- kihelyezett állatok számától,
- hasznosítás módjától.
 Legeltetés technológiája
„ Nyári legeltetés:
- legelő bekerítése: - fix, állandó kerítéssel, karámmal
- mozgatható villanypásztorral.
- legeltetés időszaka meghosszabbítható:
- 30-90 nappal
- kukoricatarlón, kaszáló egy részén, őszi
legelő (nádképű csenkesz) telepítésével
- felkészülni az aszályos időjárásra:
- gondoskodni kiegészítő takarmányról,
- 1-2 legelőszakasz létesítése szárazságtűrő
fajokból
- legelő élettartamának megnyújtása
 Legeltetés technológiája
„ Átteleltetés:
- karámban vagy telelőkertekben (pihenődomb)
- szélvédett helyen (erdősáv, szélfogó palánkok)
„ Az állatok csoportosításának szempontja:
- korcsoport szerint (tehén, üsző, elsőborjas tehén)