Természetesség és természetvédelem Természetközeli erdõgazdálkodás Erdészeti szaporítóanyag-gazdálkodás

Természetességi kategóriák Terület (ha) 80 ezer ha Csemetekertek száma és összterülete 1982-2014 között
70
Természetes és természetszerû erdõ 431 882 bruttó terület kertek száma, db
60 szálaló* 5000 1200
Származék erdõ 592 982 50 4500
40 átalakító** 1000

bruttó terület, hektár

4000
Átmeneti erdõ 134 750

kertek száma, db
30 3500
20 faanyagtermelést 800
Kultúrerdõ 656 607 3000
10 nem szolgáló*** 2500
Faültetvény 123 042 0
600
2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2000
Összesen 1 939 263 400
Forrás: NÉBIH Erdészeti Igazgatóság, Országos Erdõállomány Adattár (OEA) 2015. jan. 1. 1500
Az erdõrészletek természetességi kategóriákba sorolása elsõsorban az 1000
* Rendszeres és gyakori, kis területû fahasználatokkal történõ erdõkezelés folyamatos 200
idegenhonos és az intenzíven terjedõ erdõborítottság mellett. 500
fafajok elegyaránya szerint történik. ** Az átalakító üzemmód célja a vágásosból a szálaló üzemmódba való áttérés.

199 1

200 1

201 1
2
1983

1992
1993

2003
2002

2012
2013
1984

1999

1994

2009

2004

2019

4
1988

1990

1998

2000

2008

2010
1985

1995

2005
1986

1996

2006
1987

1997

2007
198
198
*** A cél a természeti folyamatok szabad érvényesülése. Fakitermelés csak kísérleti,
erdõvédelmi vagy erdõfelújítási céllal folytatható.
A csemetekertek száma a rendszerváltozás elõtti 350 körülirõl mintegy
Erdõsítések (erdõfelújítás és erdõtelepítés) háromszorosára nõtt. A tetõpontot 1997-ben érte el, ekkor 1137 engedélyezett
kertet tartott nyilván a növénytermesztési hatóság. A csúcspontot követõen a
Erdõsítési teljesítések területei hektárban
kertek száma fokozatosan csökkent, jelenleg mintegy 700 engedélyes
Állami Többi csemetekert szerepel a hatósági nyilvántartásban.
Összesen
gazdálkodók gazdálkodó
Csemetekertek száma és összes területe megyék szerint
Sikeres elsõ erdõsítések
2014-ben
Erdõfelújításban 8 430 10 187 18 617
20 db
Elsõkivitelek 56 db
7 db
Erdõtelepítésben 201 1 086 1 287 17 db
62 db 17 db
Természetvédelmi oltalom alatt álló, valamint a Natura Pótlások 41 db
2000 hálózatba sorolt erdõk területadatai (ha) Erdõfelújításban 3 143 983 4 126 47 db
33 db 11 db
43 db 20 db
Erdõrészlet Egyéb részlet Összesen Erdõtelepítésben 99 213 312
13 db Csemetekertek
Védett természeti terület Befejezett erdõsítések 28 db összterülete:
Fokozottan védett 67 109 6 125 73 234 Erdõfelújításban, tarvágás után 6 786 6 609 13 395 11 db 40 db
163 db 30 db
300 ha felett
Védett 358 876 25 552 384 428 Erdõfelújításban, felújítóvágás után 1 887 226 2 113
100-300 ha
Összesen 425 985 31 677 457 662 Erdõtelepítésben 268 4 491 4 759 56 db
100 ha alatt
Natura 2000 terület Átlagos átfutási idõ (év)
Az egyenlõtlenségek okait részben az eltérõ természeti viszonyok, részben a
Védett és fokozottan védett 386 667 28 768 415 435 Erdõfelújításban, tarvágás után 7,2 6,6 6,9 logisztikai, szállítási indokok, illetve a helyi termelési hagyományok eltérései
Nem védett 385 154 33 113 418 267 Erdõfelújításban, felújítóvágás után 15,6 15,9 15,7 magyarázzák. A Dél-Dunántúl kedvezõ klimatikus adottságai a régió megyéinek
dominanciáját eredményezik, ami mind a kertek számában, mind a termelõ
Összesen 771 821 61 881 833 702 Erdõtelepítésben 7,2 7,1 7,1
kapacitás nagyságában megmutatkozik.
Natura 2000 területtípusok Célállománytípusok területei az erdõsítésekben (ha) Megtermelt szaporítóanyag és az erdõtelepítések változása
Madárvédelmi terület 467 699 31 472 499 171 Sikeres elsõ 1996-2014 között
Elsõkivitelek
Természetmegõrzési terület 627 881 54 734 682 615 erdõsítések
erdõtelepítésben KST Cser Akác Hazai nyár Erdõtelepítés (ha)
erdõfelújításban
180 20
A Natura 2000 hálózatban található erdõk természetessége Tölgyes 2 479 232 160 18
140 16
4% Természetes és természetszerû Cseres és egyéb kemény lombos 793 93

millió db
120 14
14%

ezer ha
Származék erdõ Bükkös 100 0 100
12
6% 33% 10
Átmeneti erdõ Akácos 8 564 465 80 8
Nemesnyáras és nemesfüzes 2 657 105 60 6
Kultúrerdõ 40 4
43% Hazai nyáras és egyéb lágy lombos 3 044 375
Faültetvény 20 2
Fenyves 980 17

1
2
3
4
6

8
9
0
2

5
03
98

01
96

04
97

00
99
Forrás: NÉBIH Erdészeti Igazgatóság, Országos Erdõállomány Adattár (OEA) 2015. jan. 1.

200

201
201
201
201
200

200
200

200
201
200
Összesen 18 617 1 287

20
19

20
19

20
19

20
19
Forrás: NÉBIH Erdészeti Igazgatóság, „Beszámoló az erdõsítésekrõl és a fakitermelésekrõl Forrás: NÉBIH NKI, Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag-felügyeleti Osztály -
a 2014. évben” Erdészeti Szaporítóanyag Adattára 2015
Egészségi állapot 2014-ben A Kiotói Jegyzõköny és az erdõk
Levélvesztés az ICP Forests megfigyelési rendszer alapján CO2 kibocsátás és elnyelés a földhasználati szektorban
tünetmentes veszélyeztetett közepesen károsított

5
6

8
9
0
1

3
4
5
6

8
9
0
1

3
4
5
6

8
9
0
1
is

2
7

2
3
198
198
198
198
198
199
199
199
199
199
199
199
199
199
199
200
200

200
200
200
200

200
200
201
201
200

200

201
201
báz
erõsen károsított pusztult

millió tonna CO2 egyenérték

100% 1
90% 0
80% -1
70% -2
60% -3
50%
40%
-4
30% -5
20% -6
10% -7
Erdõ Szántóföld Gyepterület Települések
átlag 26,2 21,4 22,1 17,9 22,2 17,4 20,2 12,7 10,1 12,7 24,5 18,9
Forrás: NIR Hungary 2014., Magyarország ÜHG-leltár jelentése 1985-2013., OMSz 2014
T T
KT yéb
T. ser kk án kác ny l. yár omb yõk szes j
KS C Bü erty A é N yl n Ös fa ÜHG kibocsátás és elnyelés az erdészeti ágazatban, 2013-ban
Eg G y em lág Fe fa
E.k E. A Kiotói Jegyzõkönyv 3.3-as cikkelye szerinti erdõgazdálkodási tevékenység-
Forrás: EMMRE EVH-I szintû állapotfelvétel. ek (1990 óta végzett erdõtelepítések és erdõterület-megszûnések) nettó el-
A magyar erdõk egészségi állapota továbbra is jó, a 2014. évben csak nyelése 1,2 millió tonna CO2 volt, míg a 3.4-es cikkely szerinti egyéb erdõ-
kisebb mértékû romlás mutatkozott a levélvesztés tekintetében. Az átla- gazdálkodási tevékenységek mintegy nettó 1,9 millió tonna CO2 szénelnyel-
gos levélvesztés mértéke 18,9%, az elõzõ évi 17,9%-kal szemben. A legjobb ést eredményeztek. A leghatékonyabb szénelnyelést új erdõk telepítésével
egészségi állapotot a nyárak és az egyéb lombos fajok mutatták, ahol az
átlagos levélvesztés mértéke nem éri el a 13%-ot. A leginkább károsodott
fafajcsoportok a tölgyek, a bükk, a fenyõk és az akác. Az adatok értelmezé-
érhetjük el.
Intézményrendszer - Erdészeti igazgatás Erdõvagyon és
sénél azonban szem elõtt kell tartani, hogy a fenti mintavételezés csak Földmûvelésügyi Erdõgazdálkodásban érintett
európai mértékben reprezentatív.

Hazai erdõtüzek jellemzõi számokban

Minisztérium
Erdészeti és
Vadgazdálkodási
Miniszterelnökség további kiemelt szervek:
NÉBIH Növénytermesztési és
Kertészeti Igazgatóság
erdõgazdálkodás
Hazánkban a két kiemelt erdõtûzveszélyes idõszak a tavasz és a nyár. A ta- Erdészeti és Energetikai
vaszi szezon közvetlenül a hóolvadás után kezdõdik és lombfakadásig tart,
míg a nyári a júliustól augusztus végéig tartó meleg, száraz periódusra esik.
2011 2012 2013 2014
Fõosztály
Állami Erdõgazdálkodási
Osztály
Szaporítóanyag Felügyeleti
Osztály
Erdészeti szaporítóanyag felügyelete
Magyarországon
700 tüzek száma Erdészeti Igazgatási Földmûvelésügyi Minisztérium
Osztály Nemzeti Parki és
600 Tájvédelmi Fõosztály
NÉBIH Erdészeti
500 Igazgatóság Védett természeti területeken lévõ
400 erdõkben a természetvédelmi
Megyei Kormányhivatalok
feladatok ellátása
300 Földmûvelésügyi és
Erdõgazdálkodási Fõosztályok (10)
200
100 Erdészeti témájú tartalmak az interneten
0 Földmûvelésügyi Minisztérium - www.kormany.hu/hu/foldmuvelesugyi-
. r. . r. n. g. t. t. v. c.
Jan b árc Áp áj. Jú Jú
l.
Au ep Ok No De
miniszterium
Fe M M Sz NÉBIH - Erdészeti Igazgatóság - www.nebih.gov.hu/szakteruletek/erdo
Forrás: NÉBIH Erdészeti Igazgatóság, Erdõtûz Információs Rendszer, 2014
NAIK Erdészeti Tudományi Intézet (ERTI) - www.erti.hu
Átlagos leégett terület: 2 – 5 ha. Nyugat-magyarországi Egyetem (NYME) - www.nyme.hu
A tüzek mérete: 1 ha alatti 50-60%, 1-10 ha közötti 30%. Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség (FAGOSZ) - www.fagosz.hu
A tûzesetek átlagos távolsága a lakott területektõl 1,5 km. Magán Erdõtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége -
A tüzek közel 50 %-a tavasszal, a kilombosodás elõtt keletkezik. www.megosz.org
A tûz oka leggyakrabban a gondatlanság, hanyagság, ritkán gyújtogatás. Országos Erdészeti Egyesület (OEE) - www.oee.hu
A tüzek döntõ hányada mezõgazdasági tevékenységgel függ össze. FIRELIFE Erdõtûz-megelõzési Projekt - www.erdotuz.hu
Tûzgyújtási tilalom idején keletkezik a tüzek több, mint 50% -a.
Kiadásért felel: dr. Oravecz Márton elnök, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
Hétvégén és munkaszüneti napokon történik a tûzesetek 40%-a. Összeállította: Wisnovszky Károly igazgató, NÉBIH Erdészeti Igazgatóság
A tavaszi tüzek ritkán érintenek egybefüggõ erdõtömböket, a nyári tûz- Szerkesztette: Babinyec Ferenc, dr. Bordács Sándor, Debreceni Péter,
szezonban azonban gyakrabban alakulnak nagy intenzitással égõ koro- Király Éva Ilona, Kottek Péter, Nagy Dóra, Pintér Beáta, Solti György,
Szolnyik Csaba; fotó: Pataki Bálint; kapcsolat: BabinyecF@nebih.gov.hu
Budapest, 2015
natüzek fõként az alföldi fenyvesekben.
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
Erdészeti Igazgatóság
Összefoglaló adatok A földterület megoszlása mûvelési ágak Az erdõterület megoszlása elsõdleges
OEA-ban nyilvántartott terület ezer ha 2 059,7
Erdõsültség százalék 20,8
szerint rendeltetés szerint
3
Az erdõk élõfakészlete millió br. m 373,3
Ezer lakosra jutó erdõterület ha/ezer fõ 196,4 Szántó
Erdõk évi bruttó folyónövedéke millió br. m3 13,1 Gazdasági
Fakitermelés összesen millió br. m
3
7,5 46,6% Kert, gyümölcsös,
ebbõl véghasználat millió br. m
3
5,1 szõlõ 36,9%
Erdõtelepítés (elsõkivitel) ezer ha 1,3 2,7% Közjóléti
Gyep 62,0%
Erdõfelújítás (sikeres elsõ erdõsítés) ezer ha 18,9
8,2%
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal; NÉBIH Erdészeti Igazgatóság, Országos Erdõállomány
Erdõ 1,1% Védelmi
Adattár (OEA) 2015. jan. 1. és „Beszámoló az erdõsítésekrõlés a fakitermelésekrõl a 2014. 20,6%
évben”
Nád, halastó
20,8%
A magyar erdészet újkori története 1,1% Mûvelés alól kivett
1920 1791

Az Országgyûlés megalkotja az elsõ feudális erdõtörvényt. Forrás: NÉBIH Erdészeti Igazgatóság, Országos Erdõállomány Adattár (OEA) 2015. jan. 1.

1879
Kihirdetik az elsõ modern polgári erdõtörvényt. A védelmi rendeltetésû erdõkhöz tartoznak: a talajvédelmi, a vízvédelmi, a
Forrás: KSH, 2015. szeptember 30-i állapot szerint
Az elsõ világháborút lezáró békeszerzõdés következtében az ország településvédelmi, a természetvédelmi stb. rendeltetésû erdõk. Területük
elveszíti erdeinek 84%-át, az erdõsültség 26%-ról 12%-ra csökken. Az Országos Erdõállomány Adattár szerint és arányuk folyamatosan növekszik.
Az 1935. évi IV. törvénycikk kihirdetésével érvénybe lép az ország nyilvántartott terület Az erdõterület változása 1920-2014 között

1935
megváltozott természetföldrajzi viszonyainak megfelelõ erdõtör-
vény és egyben az elsõ magyar természetvédelmi törvény. 2015. január 1-i állapot ezer ha országos arány 2,0 millió ha
Erdõterület (faállománnyal borított vagy
1936

Magyarország rendezi a II. Erdészeti Világkongresszust és a IUFRO 1 939,3 20,8 %

(Erdészeti Kutatóintézetek Nemzetközi Szövetsége) IX. kongresszusát. erdõsítésre kötelezett területek)
1,5
Erdõgazdasági tevékenységet közvetlenül
1945
A 100 kat. holdnál nagyobb magánerdõket államosítják, illetve a 10- 120,4 1,3 %
100 kat. hold nagyságúakat állami kezelés alá vonják. szolgáló területek (utak, tisztások stb.)
1,0
OEA-ban nyilvántartott terület 2 059,7 22,1 %
1959

Az erdõbirtokossági társulatokat leépítik, az erdõk harmada

Forrás: NÉBIH Erdészeti Igazgatóság, Országos Erdõállomány Adattár (OEA) 2015. jan. 1.
szövetkezeti tulajdonba kerül.
0,5
Megjelenik a szocialista tulajdonformára alapozott 1961. évi VII.
1961

törvény az erdõkrõl és a vadgazdálkodásról.

Erdõterület, tulajdonmegoszlás megyénként
0
A rendszerváltást követõen az erdõk kb. 40%-a magánkézbe kerül, a Közig. Erdõ- Erdõ- Erdõgazd. Álla- Közös- Ma- Ve-

4
5
0

0
5
5
5

0
5
0

0
0
20

0
5
30
25

5
35
Megye terület terület sültség célú mi ségi gán gyes
1996

201
199
199

200

201
200
többcélú tartamos erdõgazdálkodás törvényi szabályozásához az

198
196

198
197
197
195

196
194
194

195
19
19
19
19
2 2 2
Országgyûlés elfogadja „Az erdõrõl és az erdõ védelmérõl” szóló (km ) (km ) (%) (km ) (%) (%) (%) (%)
Forrás: NÉBIH Erdészeti Igazgatóság, Országos Erdõállomány Adattár (OEA); 1940-rõl és
1996. évi LIV. törvényt. Pest és Budapest 6 918 1 706 24,7 1 800 60,6 2,4 35,7 1,3 1945-rõl nem áll rendelkezésre adat, e két idõpontban becsült értékek szerepelnek.
Fejér 4 359 542 12,4 605 75,2 2,7 21,3 0,8
A 2009. évi XXXVII. törvény az erdõk természetes állapothoz való Az erdõterület aránya 1920-2014 között 11,8%-ról 20,8%-ra nõtt az állami-
Komárom-Esztergom 2 265 620 27,4 663 81,0 1,0 17,6 0,4
közelítését kiemelt célul tûzi ki. Bevezeti a kvantitatív természetesség lag, illetve az Európai Unió által támogatott, és a rendszerváltás óta fõleg
Veszprém 4 493 1 349 30,0 1 542 65,6 0,4 33,1 0,9
fogalmát, és elõírja, hogy az a gazdálkodás következtében nem magángazdálkodók által kivitelezett erdõtelepítési programoknak köszön-
2009

Gyõr-Moson-Sopron 4 208 807 19,2 889 70,9 0,6 28,4 0,1

romolhat. Az állami erdõterület meghatározott hányadán kötelezõvé Vas 3 336 942 28,2 987 51,4 0,4 48,1 0,1 hetõen.
teszi a folyamatos erdõborítást biztosító módszerek alkalmazását. Zala 3 784 1 198 31,7 1 262 52,7 0,6 41,0 5,7 Erdõtelepítések alakulása az elmúlt években (elsõkivitelek)
Emellett a civil szféra számára a korábbinál nagyobb szerepet biztosít Baranya 4 429 1 114 25,1 1 166 54,8 1,4 41,8 2,0
az erdõtervezésben. Somogy 6 036 1 786 29,6 1 906 56,6 0,8 41,3 1,3
Állami gazdálkodó Többi gazdálkodó Összesen
Tenyészeti év
Tolna 3 704 662 17,9 707 57,6 0,5 41,1 0,8 (ha)
Az erdõk környezeti, gazdasági és szociális szolgáltatásainak hosszú-
Jelenlegi célkitûzések

Borsod-Abaúj-Zemplén 7 250 2 099 29,0 2 179 59,9 1,3 38,0 0,8 2006-2007 512 18 436 18 948
távú biztosítása többcélú, fenntartható erdõgazdálkodással. Heves 3 637 885 24,3 915 59,7 0,3 39,6 0,4
2007-2008 391 6 941 7 332
A fenntartható gazdálkodáshoz fûzõdõ társadalmi érdekek és a tulaj- Nógrád 2 545 996 39,1 1 031 55,3 0,2 44,2 0,3
donosi, ill. a gazdálkodói érdekek közötti összhang megteremtése. Hajdú-Bihar 6 210 698 11,2 742 47,0 0,6 51,8 0,6 2008-2009 791 4 377 5 168
Jász-Nagykun-Szolnok 5 582 328 5,9 355 46,1 2,8 50,4 0,7 2009-2010 1 084 4 012 5 096
Az erdõterület növelése erdõtelepítéssel mintegy 26-27%-os erdõ-
Szabolcs-Szatmár-B. 5 937 1 256 21,2 1 301 27,1 1,3 70,9 0,7
sültségi szint eléréséig. 2010-2011 143 2 660 2 803
Bács-Kiskun 8 444 1 766 20,9 1 865 47,3 0,7 49,6 2,4
Õshonos fafajokból álló természetes vagy a természeteshez közel Békés 5 630 260 4,6 283 62,4 3,7 32,1 1,8 2011-2012 516 4 021 4 537
álló erdõtársulások megõrzése, területük növelése a termõhelyi té- Csongrád 4 263 379 8,9 399 49,2 1,5 49,1 0,2 2012-2013 136 2 394 2 530
nyezõk függvényében. Összesen 93 030 19 393 20,8 20 597 55,7 1,2 42,0 1,1
2013-2014 201 1 086 1 287
Forrás: NÉBIH Erd. Ig., Országos Erdõállomány Adattár (OEA), 2015. jan. 1.
A „vegyes” kategória az állami, magán vagy közösségi tulajdont vegyesen tartalmazó Forrás: NÉBIH Erdészeti Igazgatóság, ,,Beszámoló az erdõsítésekrõl és a fakitermelésekrõl
erdõterület. a 2014. évben”
Fafaj- és korosztály-megoszlás Folyónövedék, fakitermelés és élõfakészlet Bruttó fakitermelés 2014-ben
Az erdõterület korosztály-megoszlása rendeltetés szerint Az évi folyónövedék fafajok szerinti megoszlása Állami Többi
korosztályok (év)
Összesen
gazdálkodók gazdálkodó
gazdasági erdõ 101- 11,0% Tölgy Használati módok szerint bruttó ezer m
3

20,3%
egyéb erdõ 91-100 5,9% Cser Tisztítás 154 146 300
81-90 Bükk Törzskiválasztó gyérítés 411 338 749
71-80 13,5% Akác Növedékfokozó gyérítés 586 142 728
8,1%
61-70 Egyéb kemény lombos Véghasználat 2 956 2 174 5 130
51-60 6,8% Nyár Szálalás 37 3 40
41-50 9,4%
Egyéb lágy lombos Készletgondozó használat 0 11 11
31-40
25,0% Fenyõ
21-30 Egészségügyi termelés 394 88 482
11-20 Egyéb termelés 56 21 77
1-10 A hazai erdõkben képzõdõ összes folyónövedék 13,1 millió bruttó m3 Összesen 4 594 2 923 7 517
évente. Ez 0,414 bruttó m3-t jelent másodpercenként, ami egy 74,5 cm
250 200 150 100 50 0 50 100 élû fakocka térfogata.
terület (ezer ha) Fafajcsoportok szerint bruttó ezer m3
Az erdõterület megoszlása fafajok és korosztályok szerint Az évi folyónövedék és a fakitermelés alakulása Tölgy 750 192 942
400 terület (ezer ha) 14 millió m3 Cser 704 139 843
Tölgy Gyertyán
350 Bükk 572 86 658
Cser Akác 12
300 Bükk Nemesnyár Gyertyán 193 63 256
10
250 Hazai nyár Akác 551 989 1 540
8
Többi lombos Egyéb kemény lombos 202 62 264
200
6 Nemesnyár 380 720 1 100
150 Fenyõ
4 Hazai nyár 139 112 251
100
2 Egyéb lágy lombos 180 128 308
50 Fenyõ 923 432 1 355
0
0 Összesen 4 594 2 923 7 517

20 1
20112
2013
4
2008
2007
2006
20 2
20 03

2019
2001

2005

2010
19 8
19 4
19 3

2004
19 6
1986

20 0
19 5

20 9
19 7
19 2
1991
1987

19 0
1989
1988

0
9
9
9

0
9

0
9
9
9
9
0

9
0 0 0 0 0 0 1-
0 -20 1-3 00
19

1-1 -4 -5 -6 -7 -8 -9
11 2 31 41 51 61 71 81 91-1 10 Forrás: NÉBIH Erdészeti Igazgatóság, „Beszámoló az erdõsítésekrõl és a fakitermelésekrõl a
korosztályok (év) folyónövedék kitermelés 2014. évben”

Az erdõterület és az élõfakészlet fafajok szerinti megoszlása Az élõfakészlet változása

Erdei fatermékek elõállítása 2014-ben
400 millió m3 Országos össz. Választék-összetétel
3
20,8 Tölgy 23,3 350 (nettó ezer m ) (%)
300 Lemezipari rönk 123 1,9
Cser
Élõfakészlet (%)

11,2 12,5 Fûrészipari rönk 982 15,2

250
Terület (%)

5,9 Bükk
5,2 10,7 200 Egyéb fûrészipari alapanyag 460 7,2
Gyertyán
4,7 150 Bányászati faanyag 2 0,1
24,1 Akác Papírfa 579 9,1
13,6 100
Nemesnyár 4,4 50 Rostfa 527 8,2
6,2 4,0
4,4 Hazai nyár 0 Egyéb iparifa 409 6,4
12,3
11,4

2011
Többi lombos

2012
2013
4
2008
2007
2006
20 2
20 03

2019
2001

2005

2010
19 8
19 4
19 3

2004
96
1986

00
19 5

20 9
19 7
19 2
1991
1987

19 0
1989
1988

Ipari célú erdei apríték 37 0,6

0
9
9
9

0
9
9
9
9
9

20
19

19

10,8 Fenyõ 14,5

Forrás: NÉBIH Erdészeti Igazgatóság, “Beszámoló az erdõsítésekrõl és a fakitermelésekrõl a Iparifa összesen 3 119 48,7
2014. évben”, illetve Országos Erdõállomány Adattár (OEA) 2015. jan. 1.
Tûzifa 3 285 51,3
Forrás: NÉBIH Erdészeti Igazgatóság, Országos Erdõállomány Adattár (OEA) 2015. jan. 1. Mivel a folyónövedék minden évben meghaladja a fakitermelést és a
Összes nettó fakitermelés 6 404 100,0
Az erdõterület 63%-át õshonos, 37%-át pedig idegenhonos fafajok (akác, természetes fapusztulást (mortalitást), az erdõállomány élõfakészlete
vörös tölgy, egyes fenyõk), ill. klónozott fajták (nemesnyárak) foglalják el. folyamatosan növekszik. Országos megoszlás, OSAP alapján számított érték. Forrás: NÉBIH Erdészeti Igazgatóság

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Erdészeti Igazgatóság