A jövedelmezőségi helyzet

elemzés célja
Előadó:
Dr. Fenyves Veronika
DE –GTK
Számviteli és Pénzügyi Intézet
 1. Forgalom növelése,
2. Költségek
csökkentése
Az érdekeltek 3. Új piacok
elvárásai meghódítása
irányulhatnak:
4. Befektetések
növelése
5. Beruházási
tevékenység végzése
6. Értékesítési eredmény
növelése
 Minősítő jellegű elemzés
 Lehetőséget biztosít összehasonlításra

 Jövedelmezőség tendenciaszerű
elemzése
 Tájékoztatást nyújt
Az eredmény Eredmény
elemzésének
mutatószámai Vetítési alap
 Jövedelmezőségi mutatók

Adózás
előtti MSZE
eredmény Fedezeti összeg

Üzemi, üzleti Szokásos vállalkozási

tevékenység eredmény Adózott
eredménye eredmény

Jövedelemszint

Vetítési alapok
Értékesítés nettó Saját tőke Személyi jellegű
árbevétele ráfordítások

Értékesítés nettó
A vállalkozás átlagos árbevétele + egyéb
állományi létszáma Bérköltség Összes eszközérték bevétel
Jövedelmezőségi mutatók

@unideb_official
Árbevétel arányos jövedelmezőség (ROS)

𝐅𝐞𝐝𝐞𝐳𝐞𝐭𝐢ö𝐬𝐬𝐳𝐞𝐠
Á𝐭𝐥𝐚𝐠𝐨𝐬𝐟𝐞𝐝𝐞𝐳𝐞𝐭𝐢𝐡á𝐧𝐲𝐚𝐝 = ∗ 𝟏𝟎𝟎
É𝐫𝐭é𝐤𝐞𝐬í𝐭é𝐬𝐧𝐞𝐭𝐭óá𝐫𝐛𝐞𝐯é𝐭𝐞𝐥𝐞

Fedezeti összeg = Értékesítésnettó árbevétele−Értékesítésközvetlen önköltsége

 üzemi/üzleti tevékenység eredménye
működési ROS =
árbevétel

adózás előtti eredmény

adózás előtti ROS =
árbevétel

adózás utáni eredmény

nettó ROS =
árbevétel
Bevétel arányos jövedelmezőségi mutatók

Üzemi(üzleti) tevékenység eredménye

∗100
Értékesítés nettó árbevétele + Egyéb bevétel
 Saját tőke (vagyon) arányos
jövedelmezőségi mutatók (ROE)

Eredménykategóriák
∗10𝟎
Saját tőke
Üzemi tevékenység eredménye
=
Saját tőke
Üzemi tevékenység eredménye Nettó árbevétel
×
Nettó árbevétel Saját tőke
 Adózott eredmény
Saját tőke arányos nyereség= ∗ 𝟏𝟎𝟎
Saját tőke

(ROE = Return on equity)

Bérarányos jövedelmezőségi
mutatók

𝐄𝐫𝐞𝐝𝐦é𝐧𝐲𝐤𝐚𝐭𝐞𝐠ó𝐫𝐢á𝐤
∗ 𝟏𝟎𝟎
𝐁é𝐫𝐤ö𝐥𝐭𝐬é𝐠
Eszközarányos jövedelmezőségi
mutatók (ROA)

𝐄𝐫𝐞𝐝𝐦é𝐧𝐲𝐤𝐚𝐭𝐞𝐠ó𝐫𝐢á𝐤
∗ 𝟏𝟎𝟎
𝐄𝐬𝐳𝐤ö𝐳ö𝐤

Adózás előtti eredmény

Eszközarányos AEE= ∗100
Eszközök összesen

ROA (Return on Net Assets)

 Adózott eredmény
Eszközarányos AE= ∗100
Eszközök összesen

Adózott eredmény
=
Összes eszköz
Adózott eredmény Nettó árbevétel
×
Nettó árbevétel Összes eszköz
 Élőmunkaarányos
jövedelmezőségi mutatók

Fedezeti összeg
1 fő re jutó fedezeti összeg =
Létszám

Adózott eredmény
1 fő re jutó adózott eredmény =
Létszám
A vállalkozási tevékenység
hatékonyságának elemzése
Előadó:
Dr. Fenyves Veronika
DE –GTK
Számviteli és Pénzügyi Intézet
 A hatékonyság a felhasznált
Az eredmény és a
erőforrások egységnyi
ráfordítás viszonya
mennyiségére jutó
határozza meg a
hozammal, az egységnyi
tevékenység
hozamhoz szükséges
gazdaságosságát.
erőforrások mennyiségével
mérhető.
 Hozam
Hatékonyság =
Felhasznált termelési erőforrás

Felhasznált termelési erőforrás

Hatékonyság =
Hozam
 A hatékonyság és a
jövedelmezőség összehasonlítása

@unideb_official
A jövedelmezőség:
A jövedelmezőség csak pénzértékben mérhető.

A gazdaságosság mérésénél ezenkívül naturális és

vegyes mértékegységek is alkalmazhatók

A hatékonyság vizsgálható: Nemzetgazdaság szempontjából

Vállalkozás szempontjából

A vállalkozáson belüli egységek szintjén is

Hatékonysági mutatók

@unideb_official
 Hatékonysági mutatók

Nettó termelési érték Ért. Nettó érbevétele

relációként
Anyagmentes
termelési érték

Bruttó termelési érték Hozzáadott érték

Vállalkozási
pénzjövedelem

Jövedelemszint

Vetítési alapok
Relációnkénti Saját tőke (vagyon) Készletek
költségek
Tárgyi eszközök (nettó)
A vállalkozás átlagos
állományi létszáma Bérköltség Összes eszközérték
 A mutató felhasználható

nettó termelési érték

Komplex hatékonyság =
0,15 eszközérték + 1,8 bérköltség

 az adott vállalkozás
fejlődésének mérésére
 és más vállalkozásokhoz
történő viszonyítására
Parciális hatékonyság mutatók

@unideb_official
Élőmunka-hatékonyság mutatók

Bruttó termelési érték

1 főre jutó bruttó termelési érték =
Létszám

Anyagmentes termelési érték

1 főre jutó anyagmentes termelési érték =
Létszám

Nettó termelési érték

1 főre jutó nettó termelési érték =
Létszám

Hozzáadott érték
1 főre jutó hozzáadott érték =
Létszám
Bérhatékonyság

Nettó termelési érték

Bérhatékonyság=
Bérköltség

Nettó termelési érték

Személyi jellegű ráfordítások
Eszközhatékonysági mutatók

Nettó termelési érték

Tárgyi eszközhatékonyság =
Tárgyi eszközök átlagos nettó értéke

Nettó termelési érték

Eszközhatékonyság =
Lekötött eszközök átlagos nettó értéke

Nettó temelési érték

Készlethatékonyság =
Készletek átlagos értéke
Termelési költségszint

Termelési költségek
Termelési költségszint =
Bruttó termelési érték

Termelési költségek összetevői:

1. Anyagköltség
2. Igénybe vett szolgáltatások
3. Egyéb költségek
4. Személyi jellegű ráfordítások
5. Értékcsökkenési leírás
Tőkehatékonyság

Bruttó termelési érték

Tőkehatékonyság =
Saját tőke
Köszönöm a megtisztelő
figyelmet!

D E G T K
AZ EREDMÉNYELEMZÉS

Előadó:
Dr. Fenyves Veronika
DE –GTK – Számviteli és Pénzügyi Intézet
 Az eredményelemzés
Az eredményelemzés
célja:  Belső célra készített
elemzések
 Külső szereplő által
készíthető
elemzések
 Az eredményelemzés területei,
szakaszai
 Előretekintő elemzés, tervezés
 A tevékenység során végzett elemzés,
folyamatos

 Visszatekintő elemzés, utólagos

Az eredmény-megállapítás módszerei, az eredmény
szerkezete

Az eredmény megállapítás választható

módszerei:

 az összköltsége eljárás módszere

 a forgalmi költség eljárás módszere

A vállalkozás adózás előtti eredmény fő
részei

(ELEMZÉSI SZEMPONTBÓL)

Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye:

 Az értékesítés bruttó eredménye

 A közvetett költségek összege
 Az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások különbsége
 A tevékenységek Á-K-F struktúrája

1. Értékesítés nettó árbevétele

2. Értékesítés közvetlen költségei

3. Tevékenységek fedezeti összege

(bruttó haszon)
A osztalékfizetés utáni adózott eredmény
megállapítása

A társasági adófizetési kötelezettségre

A tulajdonosoknak járó tőkejövedelemre

A vállalkozási vagyon gyarapodására

A vállalkozói eredmény értékelése az anyagi érdekeltség
rendszerében

 Tulajdonosi

 Vezetői

 Dolgozói

 Kollektív vállalkozási
Az eredményelemzés szakaszai és
módszerei

I. Szakasz Tervezés Cél: Döntés

II. Szakasz Végrehajtás

Cél: A kitűzött cél
teljesítésének biztosítása

Cél: A gazdálkodás
III. Szakasz Utólagos elemzés eredményességének
értékelése
 1. Az eredménytervezés módszerei

1.1. Nagyvonalú eredménytervezési módszereket

segítő elemzések

1.2. Optimális tervezést segítő számítások

1.3. Részletes, a komplex terv tartalmára épített

számítások

1.4. Az üzleti terv elemzése

 1.1. Nagyvonalú eredménytervezési
módszereket segítő elemzések

Két fő csoportját különböztetünk meg:

 minimális nyereségkövetelményt
meghatározó módszer

 nyereségre ható tényezők várható

hatásainak elemzése
Minimális nyereségkövetelményt meghatározó módszer

Az elérni kívánt cél:

 Megvalósításhoz szükséges feltétel rendszer

meghatározása
 Biztosítja a kívánt mértékű osztalékot
 Lehetővé teszi a növekedést, a vállalkozásnál tartósan
megmaradó tőkegyarapodást
 Meg kell határozni az adózás előtti eredmény
avagy az adózott eredmény nagyságát
 Minimális nyereségkövetelményt
meghatározó módszer
• Jegyzett tőke 200 000 e Ft
• 18% osztalékelvárás
• Várható eredmény osztalékfizetés után
25 000 e Ft
61 000 e Ft
AEE szükséges értéke = = 72619 e Ft
100%−16%

Adózott nyereség szükséges értéke = 25000 e Ft + 200000 e Ft x18% = 𝟔𝟏𝟎𝟎0 e Ft

 Nyereségre 1. Árváltozás
2. Önköltség
ható tényezők (közvetlen) változás
várható 3. Volumenváltozás
4. Összetétel-változás
hatásainak 5. Közvetett költség
elemzése változás
6. Egyéb bevételek és
ráfordítások
változása
 Árváltozás hatása
Megnevezés Előző év +1%-os árnöv.
hatása
Értékesítés árbevétele 840.000 +8.400
Értékesítés közvetlen költsége 500.000 -

Fedezeti összeg 340.000 +8.400

Közvetett költségek 200.000 -
Egyéb bevétlek (35.300) -10.000 -
Egyéb ráfordítások (45.300)
Üzemi üzleti tev. Eredménye 130.000 +8.400

Nyereségérzékenységi szorzó - 6,46%

 Értékesítési volumennövekedés hatása
+10%-os értékesítési
Megnevezés Előző év volumennöv.
hatása
Értékesítés árbevétele 840.000 +84.000
Értékesítés közvetlen költsége 500.000 +50.000

Fedezeti összeg 340.000 +34.000

Közvetett költségek 200.000 +10.000
Egyéb bevétlek (35.300) -10.000 + 500
Egyéb ráfordítások (45.300) + 300
Üzemi üzleti tev. Eredménye 130.000 +24.200
Nyereségérzékenységi szorzó - 1,86%
 Költségcsökkentési lehetőségek
Előző Nyereségnövelési lehetőségek
évi -1% 10% +29% +3%
Megnev. -1% önkölts
adat közvetett Bér Tbj m.adói jár
N° árbev 840
Ért. közvlen k. 500 -5,0 +2,5 +0,725
Fedezeti
340 -5,0 -2,5 -0,725
összeg

Közvetett költs. 200 -2,0 +2,5 +0,725

Egyéb b. és 35,3
ráf. 45,3 +0,075
Üzemi t.e 130 +5,0 +2,0 -5,0 -1,45 -0,075
Nyereségérz.
- 3,85 1,54
sz.
 1.2. Optimális tervezést segítő számítások
A. Előző év elemzett tényszámai

B. Piaci információk:
Nyereség Komplex
 Piaci igény, Elérhető árak, Feltételek,
Szállítási határidők

C. Gyártási és fejlesztési lehetőségek:

 Gépi kapacitások, Munkaerő
kapacitások, Beszerezhető Optimum Terv
alapanyag, terület számítás

D. Tervkalkulációk
 Közvetlen önköltségek, fajlagos
Eredmény-
gépórák, alapanyag beszerzési
terv
normák, jövedelmezőségi sorrendek
1.3. Részletes, a komplex terv tartalmára épített
számítások

a) A költségek tervezésének jelentősége és általános

módszerek

 az árkialakításhoz
 a saját termelésű készletek értékeléséhez
 a vezetői döntések előkészítéséhez és
ellenőrzéséhez
 a vállalkozások belüli önálló elszámoláshoz
 a költséggazdálkodáshoz
 a termékjövedelmezőségi vizsgálatokhoz
 az eredmény tervezéséhez
1.3. Részletes, a komplex terv tartalmára épített
számítások

Költségtervezés általános módszerei:

 báziskorrekcióból kiindulva
 normákra, normatívákra alapozva
 nulla bázisú tervezéssel

Ellenőrző módszerként felhasználható:

 a fedezeti költségszámítás
 a határköltség-számítás
 a flexibilis (reagálás fokot alkalmazó) tervezés
módszertana
 Az eredményterv szerkezeti modellje
A. A tevékenységek
értékesítésének
fedezeti összeg terve

B. A közvetett
költségek terve
Éves Tervértékelés
eredmény
C. Az egyéb bevételek terv (tervbírálat)
és ráfordítások terve

D. A pénzügyi
műveletek
eredmény terve
 2. A várható eredmény folyamatos évközi elemzése

A módszer alkalmazásának ismétlődő lépései:

 Megállapítandó a beérkezett megrendelések alapján várható

értékesítési árbevétel és kapcsolódó tervezett közvetlen költségek
összege
 Megállapítandó, hogy a beérkezett megrendelések milyen
mértékben terhelik le a rendelkezése álló alapvető kapacitásokat,
illetőleg használják fel a korlátozottan beszerezhető alapanyag és
a rendelkezésre álló munkaerő-lehetőségeket
 Így válik lehetővé annak megismerése, hogy a rendelkezésre álló
erőforrásokat milyen további igények kielégítésére használjuk fel
 2. A várható eredmény folyamatos évközi elemzése

2.1. Élő rendelésállomány fedezeti összegének

folyamatos vizsgálata

2.2. Szabad kapacitások folyamatos vizsgálata

2.3. Az Á-K-N struktúra évközi elemzése számviteli

adatok alapján
 3. A vállalkozás eredményének utólagos elemzése

 Az eredmény utólagos elemzése történhet:

1. az előző évhez
2. az eredménytervhez viszonyítva

 Az eredményelemzés feladata
 3. A vállalkozás eredményének utólagos elemzése

Az éves jövedelmezőség alakulására alapvetően 8 fő

tényezőcsoport gyakorolhat hatást:
 az értékesített termékek árszínvonalának változása
 az értékesítés volumenének változása
 az értékesített termékek közvetlen önköltségének
változása
 az értékesítés összetételének változása
 a közvetett költségek változása
 az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások változása
 a pénzügyi műveletek eredményének változása
Köszönöm a megtisztelő
figyelmet!

D E G T K