Vezetői számvitel

rendszerszemléletben
Becsky-Nagy Patrícia

ISBN: 978-963-490-411-3
A tananyag elkészítését a „A D ebreceni
Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás
minőségének és hozzáférhetőségének
együttes javítása érdekében” az E FO P-
3.4.3-16-2016-00021 szám ú projekt
támogatta. A projekt az Európai U n ió
támogatásával, az E u rópai Szociális Alap
társfinanszírozásával valósul meg.
Tartalom
1. fejezet - Bevezetés a Számvitelbe

2. fejezet - Az eredmény fogalma, csoportosítása, kimutatása

3. fejezet - Cash-flow

4. fejezet - A késztermék termelés elszámolásának sajátosságai

5. fejezet - Költségek, ráfordítások

6. fejezet - Költségtani ismeretek

7. fejezet - Kalkuláció, önköltség

 1. fejezet
Bevezetés a vezetői számvitelbe
Pénzügyi vs vezetői számvitel információi
• Pénzügyi számvitel:
– megállapítás, mérés, közlés
– Külső és belső szereplők számára nyújt információt (tulajdonosok,
befektetők, hitelezők, partnerek, környezet, vezetők, dolgozók)
• Vezetői számvitel:
– Vezetői döntések megalapozása
– Belső szereplőknek nyújt információt, belső adatok alapján
(menedzsment)
Pénzügyi vs vezetői számvitel célja
• Pénzügyi számvitel
– Elsődleges célja a beszámoló összeállítása
– Megbízható valós kép a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi
helyzetéről
• Vezetői számvitel
– Teljesítmény növelése
– Költségek csökkentése
– Végső soron az eredmény maximalizálása
Pénzügyi vs vezetői számvitel részei
• Pénzügyi számvitel:
– Könyvvezetés
– Bizonylati rend
– Beszámolórendszer
– Értékelés, eredményszámítás
– Leltár
– Információk ellenőrzése, könyvvizsgálat
– Beszámolók közzététele, nyilvánosság
• Vezetői számvitel
– Kialakítása, szabályozása a vezető feladata
– Igazodik a vállalat sajátosságaihoz
– Része a vezetői információs rendszernek
Pénzügyi és a vezetői számvitel kapcsolata
Pénzügyi számvitel
• A számviteli törvény szabályozza
• Múltbeli gazdasági eseményekre
fókuszál, ezek kerülnek a
beszámolóba
• Beszámolót készíteni kötelező
• A beszámoló a vállalat egészét
mutatja be
• Az információk értékben
Vezetői számvitel
• A vállalkozó szabályozza, alakítja ki
• A tervezés érdekében a múltbeli és
jövőbeli adatokat használ
• Működtetése saját döntés
• Kisebb egységekre, szervezetekre,
termékekre, folyamatokra fókuszál
• Érték és mennyiségi adatok
A vezetői számvitel szerepe, feladatai
• Információt szolgáltat a vezetői funkciókhoz
– Tervezés
• Tőkeráfordítás
• Termelés
• Értékesítés (rövid- és hosszú táv)
– Döntés: erőforrás allokáció, profit maximalizálás
– Ellenőrzés
• Fontos szerep a kommunikációs és motivációs
folyamatokban
A vezetői számvitel szerepe, feladatai
• Figyelem irányítása
• Eredmények számbavétele
• Problémamegoldás
• Ehhez:
– Indikátorok helyes meghatározása
– Költségek, hozamok –> eredmények
– Információk szolgáltatása időben
 A T E R M E L É S I FOLYAMAT VÁZLATA

TE RME LŐ
TERMELÉSI
RÁFORDÍTÁS E S Z KÖZÖ K
(épület, gép,
anyag, állat stb.)

F SAJÁT
O
BEFEJEZETLEN
TERMELÉS R
PÉNZ
R
IDEGEN
Á
S
Hozamok KÉSZTER-
MÉKEK
(búza, tej, zakó Értékesítés
cipő stb.)
 2. fejezet
Az eredmény fogalma,
csoportosítása, kimutatása
 4-1
VAGYON E R ED M ÉNY

FOGALMA: A vállalkozó FOGALMA: A saját vagyon

tulajdonában, kezelésében lévő változásának összege**
eszközök együttes értéke*

CSOPORTOSÍTÁSA CSOPORTOSÍTÁSA
• Saját vagyon • Nyereség
• Idegen vagyon (kötelezettség) • Veszteség

Saját vagyon (saját tőke) = Nyereség A saját vagyon

növekedése.
Vagyon - Kötelezettség
Veszteség A saját vagyon
csökkenése.
* E GY IDŐPONTBAN (Pl. az üzleti év végén) ** E GY I D Ő S Z A K AL ATT (Pl. egy üzleti évben)
 4-2
AZ E R E D M É N Y L E V E Z E T É S E A GAZDASÁGI FOLYAMATBÓL*

⯅ E RE D M ÉNY* = Ö S S Z E S HOZAM – ⯅ EREDMÉNY** = B E VÉ TE L –

* Ö S S Z E S KÖ LT S É G (RÁFORDÍTÁS). AZ É RTÉ KE SÍTE TT E SZ KÖZÖ K
(SZOLGÁLTATÁSOK) KÖ LTS É G E ,
Ö S S Z E S HOZAM RÁFORDÍTÁSOK.
= BEVÉTEL ±
S A JÁT ELŐÁLLÍTÁSÚ E SZ KÖZÖ K
ÁLLOMÁNYVÁLTOZÁSA.
B E VÉ TEL: az értékesített
eszközök és szolgáltatások ellen-
értéke (a kapott pénz, vagy a vevő
által elismert követelés).

Ö S S Z E S KÖ LTS ÉG : a felhasz- * Minden adat azonos időszakra

nált élő és holt munka pénzben vonatkozik.
kifejezett, tényleges bekerülési ** Mind a két módszerrel azonos
eredményt k a p u n k .
értéke.
 4-3
AZ E R E D M É N Y FAJTÁI*

⯅ „SZ Á MÍTOTT ERED MÉNY” = ⯅ PÉNZÜGYILEG IS REALIZÁLT =

EREDMÉNY
T E R M E L É S I É RT É K – T E R M E L É S I PÉNZÜGYILEG IS REALIZÁLT
KÖ LT S É G . B E VÉ TE L (befolyt pénzbevétel) –
T E R M E L É S I É RT É K: az előállí- AZ É RT É K ESÍTET T E SZKÖZÖK
tott eszközök és a teljesített (szolgáltatások) KÖ LTSÉ G E , RÁ-
szolgáltatások piaci áron szám í- FORDÍTÁSOK.
tott értéke.
T E R M E L É S I KÖ LTS É G : a fel-
használt élő és holt munka
pénzben kifejezett értéke.

⯅ REALIZÁLT EREDMÉNY = * Minden adat azonos időszakra

B E VÉ T E L – AZ É RT É KE SÍT E T T vonatkozik.
E SZ KÖZÖ K (SZOLGÁLTATÁSOK)
KÖ LT S É G E , RÁFORDÍTÁSOK.
 4-4

A B E V É T E L E K C S O PORTO SÍTÁSA

⯅ ÁRBEVÉTEL: AZ É RT É KE - ⯅ E GY É B BEVÉTEL: AZ ÁRBE-

SÍTETT K É S Z L E T E K É S SZOL- VÉ TE L R É S Z É T NE M KÉ PE ZŐ
GÁLTATÁSOK E L L E N É RT É K E . B E V É T E L E K , amelyek
Készpénzben kifizetett, vagy a • a rendszeres tevékenység
vevő által elfogadott, áfa-t nem során keletkeznek,
tartalmazó összeg. • nem minősülnek pénzügyi
bevételnek.
PÉNZÜGYI MŰVELETEK
⯅ B E VÉ T E L E :
A PÉNZÜGYI M ŰVE LET EKB ŐL
SZÁRMAZÓ BEVÉTEL. Kapott
osztalék, árfolyamnyereség, ka-
pott kamat stb.
 4-5
ERED MÉNY KATEGÓRIÁK

ÜZEMI PÉNZÜGYI
(ÜZLETI) MŰVELETEK
TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE
EREDMÉNYE
(±) (±)

ADÓZÁS ELŐTTI E R E D M É N Y
(±)

ADÓFIZETÉSI
KÖTELE - ADÓZOTT E R E D M É N Y
ZETTSÉG (±)
(-) VAGY (0)
 4-6.1

AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS M Ó D J A

ÖSSZKÖLTSÉG FORGALMI KÖ LTS É G

E L JÁ R Á S S A L E L JÁ R Á S S A L
 4-6.2

AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS K É T M Ó D JA
KÖZÖTTI E LT É R É S

Ö S S Z KÖ LT S É G E L JÁ R Á S FORGALMI KÖ LTS É G E L JÁ R Á S

ÜZEMI (ÜZLETI) T E V É K E N Y S G É G E R E D M É N Y E (±)

• Ö S S Z E S HOZAM: • Ö S S Z E S BEVÉTEL:
▲ Árbevétel + ▲ Árbevétel +
▲ Aktivált saját teljesít- ± ▲ Egyéb bevétel +
mények értéke
▲ Egyéb bevétel +

• Ö S S Z E S KÖLTSÉG: • FORGALMI K Ö L T S É G :
▲ Anyagjellegű - ▲ Értékesítés -
ráfordítások közvetlen költségei
▲ Személyi jellegű - ▲ Értékesítés -
ráfordítások közvetett költségei
▲ Értékcsökkenési -
leírás
▲ Egyéb ráfordítások - ▲ Egyéb ráfordítások -
 AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS K É T M Ó D JA 4-6.3
KÖZÖTTI A ZONOSSÁG

Ö S S Z KÖ LTS É G E L JÁ R Á S FORGALMI KÖ LTS É G E L JÁ R Á S

PÉNZÜGYI M ŰVE L E T E K E R E D M É N Y E (±)

• Pénzügyi műveletek bevételei +
• Pénzügyi műveletek ráfordításai -
ADÓZÁS ELŐTTI E R E D M É N Y (Üzemi (üzleti) tevékenység (±)
eredménye, pénzügyi műveletek eredménye)
• Adófizetési kötelezettség -
ADÓZOTT E R E D M É N Y (±)
 4-7

PÉLDA
AZ ÜZEMI (ÜZLETI) T E V É K E N Y S É G E R E D M É N Y É N E K L E V E Z E T É S É R E

ÖSSZ KÖLTSÉG FORGALMI KÖ LTS É G

Az üzleti év: e Ft
• árbevétele 1000 E L JÁ R Á S S A L E L JÁ R Á S S A L
• aktivált saját
teljesítmények értéke 300 + 1000 Árbevétel + 1000
• összes költsége 900
• az értékesítés költsége + 300 Aktivált saját teljesít-
(900-300) 600 mények értéke
• egyéb bevétele 200
• egyéb ráfordítása 170 - 900 Összes költség
Értékesítés költsége - 600

+ 200 Egyéb bevételek + 200

- 170 Egyéb ráfordítások - 170
+ 430 ÜZEMI (ÜZLETI) + 430
TEVÉKENYSÉG
EREDMÉNYE
 4-8.1
EREDMÉNYKIMUTATÁS ELŐÍRT TAGOLÁSA
Ö S S Z KÖ LT S ÉG E L JÁ R Á S S A L

5. Anyagköltség
1. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 6. Igénybe vett szolgáltatások értéke
2. Exportértékesítés nettó árbevétele 7. Egyéb szolgáltatások értéke
I. É RT É K E S Í T É S NETTÓ ÁRBEVÉTELE 8. Eladott áruk beszerzési értéke
(01+02) 9. Eladott (közvetített) szolgál-
3. Saját termelésű készletek állomány- tatások értéke
változása IV. A N YAG J E L L E G Ű RÁFORDÍ TÁSOK
4. Saját előállítású eszközök aktivált
(05+06+07+08+09)
értéke
10. Bérköltség
II. AKTIVÁLT S A JÁT T E LJ E S Í T M É N Y E K
11. Személyi jellegű egyéb kifizetések
É RT É K E (±03+04)
12. Bérjárulékok
III. E GY É B B E V É T E L E K V. SZEM ÉLYI J E L L E G Ű RÁFORDÍ-
Ebből: Visszaírt értékvesztés TÁSOK (10+11+12)
V I . É RT É KC S Ö K K E N É S I LEÍRÁS
V I I . E GY É B RÁFORDÍTÁSOK
Ebből: értékvesztés
A . ÜZEMI (ÜZLETI) T E V É K E N Y S É G E R E D M É N Y E
(I±II+III-IV-V-VI-VII)
13. Kapott (járó) osztalék és részesedés 4-8.2
Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott
14. Részesedésekből származó bevételek,
árfolyamnyereségek
Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott
15. Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból,
kölcsönökből)
származó bevételek, árfolyamnyereségek C . A D ÓZ Á S ELŐTTI E R E D M É N Y (±A±B)
Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott X . ADÓFIZETÉSI KÖT E L E Z E T TS ÉG
16. Egyéb kapott (járó) kamatok és
kamatjellegű bevételek
Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott D. ADÓZOTT E R E D M É N Y (±C-X)
17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei
Ebből: értékelési különbözet
VIII. PÉN ZÜGYI MŰVELET E K BEVÉT E L E I (13+14+15+16+17)
18. Részesedésekből származó ráfordítások,
árfolyamveszteségek
Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott
19. Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból,
kölcsönökből) származó ráfordítások,
árfolyamveszteségek
20. Fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű
ráfordítások
Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott
21. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése
22. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai
Ebből: értékelési különbözet
I X. PÉNZÜGYI M Ű V E L ET E K RÁFORDÍTÁSAI (18+19±20+21)

B . PÉNZÜGYI M Ű V E L ET E K E R E D M É N Y E (VIII-IX)
 4-9
EREDMÉNYKIMUTATÁS ELŐÍRT TAGOLÁSA
FORGALMI K Ö L T S É G E L J Á R Á S S A L

1. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 6. Értékesítési, forgalmazási költségek

2. Exportértékesítés nettó árbevétele 7. Igazgatási költségek
I . É RT É K E S Í T É S NETTÓ ÁRB EVÉTELE 8. Egyéb általános költségek
(01+02) IV. É RT É K E S Í T É S KÖZVETETT KÖ LTS ÉG E I
3.Értékesítés elszámolt közvetlen (06+07+08)
önköltsége V . E GY É B B E V É T E L E K
4. Eladott áruk beszerzési értéke Ebből: visszaírt értékvesztés
5.Eladott (közvetített) szolgáltatások V I . E GY É B RÁFORDÍTÁSOK
értéke Ebből: értékvesztés
I I . É RT É K E S Í T É S KÖZVETLEN KÖ LTS ÉG E I
(03+04+05) A . ÜZEMI (ÜZLETI) T E V É K E N Y S É G E R E D M É N Y E
(±III-IV+V-VI)

III. É RT É K E S Í T É S BRUTTÓ E R E D M É N Y E (I-II)

A következő sorok értelemszerűen megegyeznek az összköltség

eljárás „ A” változat 13-23. és VIII-XII., valamint a B-G. soraival. (4-8.2 vázlat)
3. fejezet
Cash-flow

C A S H -F L OW
FOGALMA
A CASH-FLOW A VÁLLALKOZÁS
E GY MEGHATÁROZOTT
IDŐTARTAMON BELÜL REALIZÁLT
PÉNZBEVÉTELEINEK É S
PÉNZKIADÁSAINAK KÜ LÖN B S ÉG E .
(A vállalkozás pénzeszközeiben
bekövetkezett változás, ami a
mérlegből is meg-állapítható.)
15-7
A C A S H FLOW-KIMUTATÁS előre
meghatározott szerkezetben,
tartalommal mutatja be a
pénzmozgásokat
• a bevételeket,
• a kiadásokat
befolyásoló, előidéző tényezőket.
 15-8
C A S H FLOW-KIMUTATÁS S Z E R K E Z E T E

• Szokásos tevékenységből A KIMUTATÁS ÖSSZEÁLLÍTHATÓ

származó pénzeszközváltozás
(MŰKÖDÉSI C A S H FLOW) • forgalmi adatokból:
KÖZVETLEN M Ó D S Z E R ,
• Befektetési tevékenység-
ből származó • állományi adatokból,
pénzeszközváltozás
(BEFEKTETÉSI C A S H FLOW) • forgalmi és állományi adatokból:
KÖZVETETT M Ó D S Z E R .
• Pénzügyi műveletekből
származó pénzeszközváltozás
(FINANSZÍROZÁSI C A S H
FLOW)
 15-9
MŰ KÖ D ÉSI T E V É K E N YS ÉG E K

PÉNZESZKÖZ -BEVÉTELEK PÉNZESZKÖZ -KIADÁSOK

• Készpénzes • Az anyag- és áruszállítók részére,
értékesítés bevételei, • működési költségekre,
• a vevők átutalásai, • munkavállalóknak,
• kapott kamatok, • fizetett kamatok,
• működéssel • (fizetett osztalék),
kapcsolatos egyéb • fizetett adók,
bevételek. • működéssel kapcsolatos egyéb
kifizetések.

E pénzeszköz-bevételek- és kiadások különbözete a

MŰ KÖD ÉSI C A S H FLOW.
 15-10
B E F E K T E T É S I T E V É K E N YS ÉG E K

PÉNZESZKÖZ -BEVÉTELEK PÉNZESZKÖZ -KIADÁSOK

• Tárgyi eszközök,
• immateriális javak, • Tárgyi eszközök,
• pénzügyi befektetések, • immateriális javak,
értékpapírok • pénzügyi befektetések,
értékesítéséből, értékpapírok beszerzésére,
• adott kölcsönök • kölcsönök nyújtására kiadott
törlesztéséből befolyt pénz.
pénz,
• kapott osztalék.

E pénzeszköz-bevételek- és kiadások különbözete a

B E F E K T E T É S I C A S H FLOW.
 15-11
PÉNZÜGYI MŰ V EL ET EK

PÉNZESZKÖZ -BEVÉTELEK PÉNZESZKÖZ -KIADÁSOK

• Részvények eladásából,
• törzstőke befizetésből, • Hitelek,
• Hitelfelvételből, • kötvények,
• kötvények • saját részvények, üzletrészek
kibocsátásából, visszavásárlására kiadott pénz.
• saját részvények,
üzletrészek
értékesítéséből befolyt
pénz.

E pénzeszköz-bevételek- és kiadások különbözete a

FINANSZÍROZÁSI C A S H FLOW.
 15-12
PÉNZESZKÖZ -MOZGÁSSAL NEM J Á R Ó
B E F E K T E T É S I É S FINANSZÍROZÁSI T E V É K E N Y S ÉG E K

• Nem pénzbeni betéttel megvalósuló tőkeemelés.

• Kötelezettségek vállalása fejében történő
eszközbeszerzés.
• Eszközbeszerzés pénzügyi lízing keretében.
• Kötelezettségek átváltása alaptőkére.
• Eszközök cseréje.
• Eszközök átvétele térítés nélkül
 15-13
A MŰ KÖ DÉSI C A S H FLOW L E V E Z E T É S E
KÖZVETETT M Ó D S Z E R R E L

• EREDMÉNY ±

+ Növelő tételek:
• KÖ LT S ÉG E K , melyek nem járnak pénzeszköz-felhasználással
(értékcsökkenési leírás, kötelezettségek növekedése, stb.)
• Pénzeszköz felhasználással járó tételek, amelyek nem a
működési cash flow részei, de hatnak az eredményre

- Cs ök ken tő tételek:
• A be nem szedett Á RB EV ÉTEL
(a kintlévőségek, követelések növekedése)
• Eredményt növelő, de pénzmozgással nem járó tételek
• Pénzforrások, amelyek nem a működési cash flow részei,
de hatnak az eredményre
 15-14
AZ E R E D M É N Y L E V E Z E T É S É S A
C A S H FLOW-KIMUTATÁS KAPCSOLATA

1. T21 K454 100 (anyagvétel) 6. T311 K9 120 (árbevétel)

→ Eredmény: +20
2. T454 K38 100 (fizetés)
7. T38 K311 120 (fizet a vevő)
3. T 51-57 K21 100 (felhasználás) → Cash- flow +20

4. T25 K58 100 (raktárra vétel) 8. T57 K129-159 (ÉCS)

5. T8 K25 100 (kivezetés) 9. T1 K38 (beruházás)

 15-14
A 15-14. VÁZLATON ELKÖNYVELT folyt.
GAZDASÁGI E S E M É N Y E K

MŰKÖDÉSI C A S H FLOW-T ÉRINTŐ E S E M É N Y E K

1. Vásárlás
2. Kötelezettségek kifizetése
3. Anyagköltség elszámolása
4. Késztermék bevételezése
5. Értékesítés költsége
6. Árbevétel elszámolása
7. A vevők átutalásának elszámolása
8. Az értékcsökkenési leírás elszámolása
B E F E K T E T É S I C A S H FLOW-T ÉRINTŐ E S E M É N Y E K
9. Beruházás
 15-15
C A S H FLOW-KIMUTATÁS TAGOLÁSA

I. S ZO K Á S O S T E V É K E N YS ÉG B Ő L SZÁRMAZÓ
PÉNZESZKÖZ-VÁLTOZÁS (±)
Működési cash flow, 1-13. sorok
1. Adózás előtti eredmény ±
2. Elszámolt amortizáció +
3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás ±
4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete ±
5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye ±
6. Szállítói kötelezettség változása ±
7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása±
8. Passzív időbeli elhatárolások változása ±
9. Vevőkövetelés változása ±
10. Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása ±
11. Aktív időbeli elhatárolások változása ±
12. Fizetett, fizetendő adó (nyereség után) –
13. (Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés –)
 15-15
folyt.1.

II. B E F E K T E T É S I T E V É K E N YS ÉG B Ő L SZÁRMAZÓ
PÉNZESZKÖZ-VÁLTOZÁS (±)

Befektetési cash flow, 14-18. sorok

14. Befektetett eszközök beszerzése –

15. Befektetett eszközök eladása +
16. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és
elhelyezett bankbetétek törlesztése,
megszüntetése, beváltása +
17. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és
elhelyezett bankbetétek -
18. Kapott osztalék, részesedés +
 15-15
III. PÉNZÜGYI MŰVELETEKBŐL SZÁRMAZÓ folyt.2.
PÉNZESZKÖZ-VÁLTOZÁS (±)
Finanszírozási cash flow, 17-27. sorok
19. Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele +
20. Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
kibocsátásának bevétele +
21. Hitel és kölcsön felvétele +
22. Véglegesen kapott pénzeszköz +
23. Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás) –
24. Kötvény- és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
visszafizetése –
25. Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése –
26. Véglegesen átadott pénzeszköz –

IV. PÉNZESZKÖZÖ K VÁLTOZÁSA (± I. ± II. ± III. sorok) (±)

27. Devizás pénzeszközök átértékelése+/ –

V. PÉNZ ESZ KÖZÖ K M É R L E G SZERINTI VÁLTOZÁSA
(± I. ± II. ± III. +-IV. sorok) (±)
 15-15
A C A S H FLOW-KIMUTATÁS SORAI TARTALMÁNAK folyt.3.
É RT E L M E Z É S E , MAGYARÁZATA
Sor Értelmezés, magyarázat
1. A kapott OSZTALÉKKAL , R É S Z E S E D É S S E L csökkentett.
2. Terv szerinti és az egyösszegű értékcsökkenési leírás.
3. Az elszámolt értékvesztés és terven felüli értékcsökkenési leírás
összege + azok visszaírása -.
A halmozódás elkerülése érdekében ezzel az összeggel korrigálni kell
az érintett eszközök változását is. *
4. Ha a képzés > felhasználás, akkor a különbözet +.
Ha a képzés < felhasználás, akkor a különbözet -.
5. Nyereség -, Veszteség +.
6., 8. A befektetési- és a finanszírozási cash flow-val kapcsolatos tételek
kivételével,
a növekedés +, a csökkenés -.
7. Vevőktől kapott előlegek, váltótartozások, egyéb rövid lejáratú
kötelezettségek
növekedése +, csökkenése -.
9., 10. A befektetési- és a finanszírozási cash flow-val kapcsolatos tételek
11. kivételével,
a növekedés -, a csökkenés +.
12. Az eredménykimutatásban szereplő összeg.
13. Az adott időszak után fizetett, fizetendő összeg.
14. A pénzügyileg rendezett beszerzési érték
15. Az eladási árnak pénzügyileg is rendezett értéke. A kamatozó
értékpapír esetében az eladási árban lévő kamattal csökkentett
összegben.

16. A hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök, elhelyezett

bankbetétek adott időszakban való törlesztéséből, beváltásából,
megszüntetéséből befolyt pénzösszeg.

17. A nyújtott kölcsön, az elhelyezett bankbetét összege.

18.Az adózás előtti eredménynél csökkentő tételként elszámolt

összeg.
19. Az adott időszakban jegyzett tőke emeléséből ténylegesen befolyt
pénzösszeg.
20.Az adott időszakban rövid és hosszú lejáratú kötvények és más
hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátásából származó,
befolyt pénzösszeg.
21. Az adott időszakban befolyt pénzösszeg.
22. Az adott időszakban a tőke- illetve eredménytartalék és az
eredmény javára fejlesztési célból kapott (befolyt) pénzösszeg.
23.Adott időszakban jegyzett tőke leszállítása miatt a tulajdonosok
részére kifizetett összeg, valamint részvény bevonás esetén a saját
részvény, üzletrész névértéke. Ha a saját részvény visszavásárlása és
bevonása nem egy üzleti évben történik, akkor bevonáskor az
eredményt korrigálni kell, mert a bevonáskor nincs pénzmozgás.
24. A visszafizetett összeg.
25. A törlesztett összeg.
26.A véglegesen átadott pénzösszeg. Ha az átadás eredményágon
történt, akkor a halmozás megszüntetése érdekében az adózás előtti
eredményhez hozzá kell adni az itt kimutatott összeget.
27. Növekedés +. Csökkenés -.
 PÉLDA AZ É RT É K V E S Z T É S É S 15-15
folyt.6.
VISSZAÍRÁS MIATTI KO R R E KC I Ó R A
• Vevőkövetelés értékvesztése 20
• Készletek visszaírt értékvesztése 120

Könyvelés 31. Vevők 86. Egyéb ráfordítások

Nye.: 2000 20 Értékvesztés 20
Vevők értékvesztése:
T86 K311 20 Ze.: 1980
Készlet értékvesztés 2. Készletek 96. Egyéb bevételek
visszaírása: T2 Nye.: 6000
K96 120 Visszaírás 120
Ze.: 6120

A cash flow levezetése

1. Adózás előtti eredmény +100
3. Elszámolt értékvesztés + 20
visszaírás - 120
9. Vevőkövetelés változás (-20+20*) 0
10. Forgóeszközök (Vevő…nélkül) (+120-120*) 0
Működési cash flow 0

*Értékvesztés miatti korrekció

 15-15
PÉLDA AZ ERED MÉNYÁG O N KAPOTT F E J L E S Z T É S I folyt.7.
TÁMOGATÁS KO R R E KC I Ó JÁ R A

• ÁTVETT É S ELHATÁROLT TÁMOGATÁS 1000

• FELOLDOTT TÁMOGATÁS 200

Könyvelés 38. Pénzeszközök

483. Halasztott bevételek 96. Egyéb bevételek
Átvett támogatás:
1000 Elhatárolás 1000 1000 Átvett 1000
T38 K96 1000 támogatás
Elhatárolás: 200 Feloldás 200
T96 K483 1000
Feloldás:
T483 K96 200
A cash flow levezetése
1. Adózás előtti eredmény +200
. Korrekció -200

.. Működési cash flow 0

21. Véglegesen kapott pénzeszköz +1000
Finanszírozási cash flow +1000
Pénzeszközök változása +1000
 15-15
folyt.8/a
PÉLDA A RÉSZ VÉNY BEVO NÁS MIATTI KO R R E KC I Ó R A

A visszavásárolt részvény
névértéke 100
visszavásárlási ára 120
Könyvelés 373. Saját részvény 413. Eredménytartalék
38. Pénzeszközök üzletrészek
Vásárlás (visszavét áron):
Nye.: 120 120 Vásárlás 120 120 Bevonás 120
T373 K38 120
Ze.: 0
Bevonás (visszavét áron): 411. J eg yz et t tőke 413. Eredménytartalék
T413 K373 120 Nye.: X
J T csökken (névértéken):
100 Névérték 100
T411 K413 100

A cash flow levezetése

1. Adózás előtti eredmény 0
..
.. Működési cash flow 0
22. Részvénybevonás… -120
Finanszírozási cash flow -120
Pénzeszközök változása -120
 15-15
A R É S Z V É N Y VISSZAVÁSÁRLÁSA AZ ELŐZŐ folyt.8/b
ÜZLETI ÉVBEN TÖRTÉNT, TEHÁT EBBEN AZ ÉVBEN
NINCS PÉNZESZKÖZ VÁLTOZÁS

Könyvelés 373. Saját részvények… 413. Eredménytartalék

Nye.: 120 120 Bevonás 120
Bevonás (visszavét áron): Ze.: 0
T413 K373 120
J T csökken (névértéken): 411. Je gy ze t t tőke 413. Eredménytartalék
T411 K413 100 Nye.: X
100 Névérték 100

A cash flow levezetése

1. Adózás előtti eredmény
.. Korrekció a saját részvény csökkenés miatt
Működési cash flow
..
22. Részvénybevonás…
Finanszírozási cash flow
Pénzeszközök változása 0
 15-15
PÉLDA AZ ERED MÉNYÁG O N ÁTADOTT folyt. 9.
P É N ZÖ S SZ EG KO R R E KC I Ó JÁ R A

Adott támogatás 1000

Könyvelés
38. Pénzeszközök 86. Egyéb ráfordítások
Átadás: T86 K38 1000
Nye.: 1000 1000 Átadás 1000
Ze.: 0

A cash flow levezetése

1. Adózás előtti eredmény -1000
.. Korrekció +1000
Működési cash flow 0

.
226. Véglegesen átadott pénzeszköz -1000
Finanszírozási cash flow -1000
Pénzeszközök változása -1000
 15-16
A R E N D E L K E Z É S R E ÁLLÓ C A S H FLOW L E V E Z E T É S E

• BRUTTÓ C A S H F LOW: A pénzm ozgásokkal nem járó

tételekkel módosított adózás előtti eredmény összege.

• R E N D E L K E Z É S R E ÁLLÓ C A S H FLOW: Megkapjuk, ha

a nettó cash flow összegét az eszköz és forrás
állományváltozásokkal korrigáljuk.
 4. fejezet
A késztermék termelés
elszámolásának sajátosságai
 A K É S Z T E R M É K E K MOZGÁSÁNAK É S ELSZÁMOLÁSÁNAK 8-1.1
SA JÁTO S SÁGA I I.
⯅ A hagyományos termelés-
szerkezetű mezőgazdasági
vállalkozásokban J E L E N TŐ S A
KÉSZTERMÉKEK
• VÁLLALKOZÁSON BELÜLI
FELHASZNÁLÁSA
(pl. takarmány az állattartás-
ban, szőlő a borászatban),
• AZ ÜZLETI É V UTOLSÓ NAPJÁN
M EG L É VŐ MENY - NY ISÉGE, mert
a termékek egy részének
betakarítása egy szűk
időszakhoz kötött, a
felhasználása pedig folyamatos
(pl. a takarmány kukorica).
⯅ A késztermékek É RT É K E L É S É N É L
NEM alkalmazható A NORMATÍV
Ö N KÖ LTS ÉG , mert a termelt
mennyiség, így az egységnyi
termék költsége (a tényleges
önköltség) nemcsak a naturális
ráfordításoktól, hanem – az esetek
többségében – az időjárástól is
függ.
⯅ A tényleges önköltség – a
tevékenységek gyakori vertikális
kapcsolatai miatt – csak az üzleti
évet követő év első napjaiban
számolható ki.
Így ÉVKÖZBE N a késztermékek
változása FOLYAMATOSAN C S A K
ELSZÁMOLÁSI EGYS ÉGÁ RO N
(tervezett önköltségen, diktált
áron) KÖNY VELHETŐ.
 A K É S Z T E R M É K E K MOZGÁSÁNAK É S ELSZÁMOLÁSÁNAK 8-1.2
SA JÁTO S SÁGA I II.
⯅ A késztermékek elszámolása
többfele módon megoldható, pl.:
• Az eredménykimutatást
Ö S S Z KÖ LT S ÉG eljárással készítik,
a költségeket csak költségnemek
szerint könyvelik az 5-ös
számlaosztályban.
- Év közben NEM KÖ NY V ELNEK
a késztermék számlán.
- Év közben értékben is
KÖNY V ELNEK minden
mozgást a késztermék
számlán.
• Az eredménykimutatást
FORGALMI KÖ LT S ÉG eljárással
készítik. Év közben minden
mozgást a késztermék számlán
értékben is könyvelnek:
- A költségeket elsődlegesen a
6-os és 7-es, másodlagosan
az 5-ös számlaosztály-ban
könyvelik.
- A költségeket elsődlegesen az
5-ös, másodlagosan a 6-os és
7-es számlaosztályban
könyvelik.
- A költségeket C S A K AZ 5-ÖS
számlaosztályban könyvelik.
⯅ A késztermékek, illetve folyamatos
könyvelés esetén a készletérték
különbözet (KÉK) elszámolását É V
V ÉG É N A VERTIKUM E L E J É N lévő
szolgáltatással, készlettel kell
kezdeni (Pl. gépi munka, kukorica,
tehéntáp, tej).
 A K É S Z T E R M É K T E R M E L É S ALAPVETŐ GAZDASÁGI 8-2.1
E S E M É N Y E I N E K ELSZÁMOLÁSA, HA AZ EREDMÉNYKIMUTATÁST
Ö S S Z KÖ LT S ÉG E L JÁ R Á S S A L KÉSZÍTIK, A KÖ LT S ÉG E K E T C S A K
AZ 5-ÖS SZÁMLAOSZTÁLYBAN KÖNYVELIK, ÉV KÖZBEN
NEM KÖNY V ELNEK A K É S Z T E R M É K SZÁMLÁN

• A költségek elszámolása: T 51-57 K 1-4

• A költségek átvezetése: T 81-83 K 51-57
• Saját termelésű készletek növekedésének elszámolása előállítási költségen:
T 23-25 K 581*
• A készletek csökkenésének elszámolása előállítási költségen: T 581 K 23-25*
• Az értékesítés miatti követelés és az árbevétel elszámolása: T 311 K 91-94

* Könyvelés csak év végén a tényleges előállítási költségen

 Ö S S Z KÖ LT S ÉG E L JÁ R Á S , C S A K 8-2.2.1
AZ 5-ÖS SZÁMLAOSZTÁLY, É V KÖZBEN
NEM KÖNY V ELNEK A K É S Z T E R M É K SZÁMLÁN I.

1. MOD EL L ADATAI: Könyvelés

1. A termelési költség: 1200
2. A termelt kukorica előállítási
költsége: 1000
1a: T 51-57 K 1-4 1200
1b: T 81-83 K 51-57 1200
2: T 23-25 K 581 1000
 Ö S S Z KÖ LT S ÉG E L JÁ R Á S , C S A K 8-2.2.2
AZ 5-ÖS SZÁMLAOSZTÁLY, É V KÖZBEN
NEM KÖ NY V EL NEK A K É S Z T E R M É K SZÁMLÁN II.

EREDMÉNYKIMUTATÁS
II. Aktivált saját teljesítmény értéke (581) 1000
IV., V., VI. Költségnemek (termelési költség) (81-83) 1200
A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye - 200
A KIMUTATOTT V E S Z T E S É G É RT E L M E Z É S E
Termelési költség 1200
Előállítási költség 1000
Fel nem osztott költség* - 200

* A kukoricát „terhelő”, - várhatóan az értékesítéskor megtérülő - fel

nem osztott költség.
 Ö S S Z KÖ LT S ÉG E L JÁ R Á S , C S A K 8-2.3.1
AZ 5-ÖS SZÁMLAOSZTÁLY, É V KÖZBEN
NEM KÖNY V EL NEK A K É S Z T E R M É K SZÁMLÁN III.

2. MOD EL L ADATAI: Könyvelés

1. A termelési költség: 1200 1a: T 51-57 K 1-4 1200
1b: T 81-83 K 51-57 1200
2. A termelt kukorica
előállítási költsége: 1000*
2: T 311 K 91-94 1300
3. Az értékesített kukorica
előállítási költsége: 1000* * A saját termelésű készletek
növekedése és csökkenése azonos
4. Az értékesítés árbevétele:
összegű, ezért a készletek értéke
1300
nem változott.
 Ö S S Z KÖ LT S ÉG E L JÁ R Á S , C S A K 8-2.3.2
AZ 5-ÖS SZÁMLAOSZTÁLY, É V KÖZBEN
NEM KÖNY V EL NEK A K É S Z T E R M É K SZÁMLÁN IV.

EREDMÉNYKIMUTATÁS
I. Árbevétel (91-94) 1300
IV., V., VI. Költségnem ek (termelési költség) (81-83) 1200
A . Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 100

A KIMUTATOTT N Y E R E S É G É RT E L M E Z É S E
Árbevétel (összes hozam) 1300
Előállítási költség (közvetlen költség) 1000
Fedezeti összeg 300
Fel nem osztott költség (1200-1000) - 200
Realizált nyereség 100
 Ö S S Z KÖ LT S ÉG E L JÁ R Á S , C S A K 8-2.4.1
AZ 5-ÖS SZÁMLAOSZTÁLY, É V KÖZBEN
NEM KÖNY V ELNEK A K É S Z T E R M É K SZÁMLÁN V.

3. MOD EL L ADATAI: Könyvelés

1. Az üzleti év elején meglévő
kukorica előállítási
költsége: 500
2. A termelési költség: 1200
3. A termelt kukorica
előállítási költsége: 1000
4. Az értékesített kukorica
előállítási költsége: 1500
5. Az értékesítés árbevétele:
1950
1: T 23-25 K 491 500
2a: T51-57 K 1-4 1200
2b: T 81-83 K 51-57 1200
3: T 311 K 91-94 1950
4: T 581 K 23-25 500*
* Az üzleti évben a kukorica értéke
1000-el nőtt , 1500-zal csökkent,
ezért év végén 500-as csökkenést
kell elszámolni
 8-2.4.2
Ö S S Z KÖ LT S ÉG E L JÁ R Á S , C S A K
AZ 5-ÖS SZÁMLAOSZTÁLY, É V KÖZBEN
NEM KÖNY V EL NEK A K É S Z T E R M É K SZÁMLÁN VI.

EREDMÉNYKIMUTATÁS
I. Árbevétel (91-94) 1950
II. Aktivált saját teljesítmények értéke (581) - 500
IV., V., VI. Költségnemek (termelési költség) (81-83) 1200
A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 250
A KIMUTATOTT N Y E R E S É G É RT E L M E Z É S E

A folyó üzleti év hozama (árbevétele)* 1300

A folyó üzleti év összes költsége 1200
A folyó üzleti év realizált eredménye 100
Az előző üzleti évi kukorica árbevétele 650
Az előző üzleti évi kukorica előállítási költsége 500
Az előző üzleti évi kukorica ebben az évben realizált
fedezeti hozzájárulása [nyeresége, (50), fel nem
osztott költsége (100)] 150
 Ö S S Z KÖ LT S ÉG E L JÁ R Á S , C S A K 8-2.5.1
AZ 5-ÖS SZÁMLAOSZTÁLY, É V KÖZBEN
NEM KÖNY V ELNEK A K É S Z T E R M É K SZÁMLÁN VII.

4. MOD EL L ADATAI: Könyvelés

1. A termelési költségek: 1200
2. A termelt kukorica
előállítási költsége: 1000
3. A felhasznált kukorica
előállítási költsége: 600
4. Az értékesített kukorica
előállítási költsége: 300
5. Az értékesítés árbevétele: 390
6. A sertésállomány értékének
növekedése a felhasznált
kukorica értékével: 600
1a: T51-57 K 1-4 1200
1b: T 81-83 K 51-57 1200
2: T 311 K 91-94 390
3: T 24 K 581 600
4: T 23-25 K 581 100*
* Az üzleti évben a kukorica értéke 1000-el nőtt,
900-zal (600+300) csökkent, ezért év végén 100
növekedést kell elszámolni, azaz a készleten lévő
kukoricát állományba kell venni
 8-2.5.2
Ö S S Z KÖ LT S ÉG E L JÁ R Á S , C S A K
AZ 5-ÖS SZÁMLAOSZTÁLY, É V KÖZBEN
NEM KÖNY V ELNEK A K É S Z T E R M É K SZÁMLÁN VIII.

EREDMÉNYKIMUTATÁS
I. Árbevétel (91-94) 390
II. Aktivált saját teljesítmények (kukorica 100 + sertés
600) értéke (581) 700
IV., V., VI. Költségnemek (termelési költség) (81-83) 1200
A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye - 110
A KIMUTATOTT V E S Z T E S ÉG É RT E L M E Z É S E
Termelési költség 1200
Előállítási költség 1000
Fel nem osztott költség - 200
Az értékesített kukoricában megtérült
(390-300) fel nem osztott költség 90
A készleteket (kukorica, sertés) „terhelő” – a
készletek értékében nem szereplő - (várhatóan a
jövőben megtérülő) fel nem osztott költség - 110
 A K É S Z T E R M É K T E R M E L É S ALAPVETŐ GAZDASÁGI 8-3.1
E S E M É N Y E I N E K ELSZÁMOLÁSA, HA AZ EREDMÉNYKIMUTATÁST
Ö S S Z KÖ LT S ÉG E L JÁ R Á S S A L KÉSZÍTIK, A KÖ LT S ÉG E K E T C S A K
AZ 5-ÖS SZAMLAOSZTÁLYBAN KÖNYVELIK, É V KÖZBEN TERVEZETT
Ö N KÖ LTS ÉG EN KÖNYVELIK A K É S Z L E T E K VÁLTOZÁSÁT

• A költségek elszámolása: T 51-57 K 1-4

• A költségek átvezetése: T 81-83 K 51-57
• Saját termelésű készletek növekedésének elszámolása tervezett önköltségen:
T 23-25 K 581
• A készletek csökkenésének elszámolása tervezett önköltségen: T 581 K 23-25
• A növekedés tartozik KÉK-jének, illetve a csökkenésre jutó követel K É K
elszámolása: T 238,248,258 K581
• A növekedés követel KÉK-jének, illetve a csökkenésre jutó tartozik K É K
elszámolása: T 581 K 238,248,258
• Az értékesítés miatti követelés és az árbevétel elszámolása: T 311 K 91-94
 8-3.2
Ö S S Z KÖ LT S ÉG E L JÁ R Á S , C S A K
AZ 5-ÖS SZÁMLAOSZTÁLY, É V KÖZBEN
TERVEZETT Ö N KÖ LTS ÉG EN KÖNYVELIK A K É S Z L E T E K VÁLTOZÁSÁT I.

1/a MOD EL L ADATAI: Könyvelés

1. A termelési költség: 1200 1a: T51-57 K 1-4 1200
1b: T 81-83 K 51-57 1200
2. A termelt kukorica
TERVEZETT előállítási 2: T 23-25 K 581 950
költsége (önköltsége): 950
3. A termelt kukorica 3: T 238,248,258 K 581 50
T É N Y L E G E S előállítási
költsége (önköltsége): 1000
4. Készletérték különbözet
(KÉK) (1000-950): 50
 8-3.3
Ö S S Z KÖ LT S ÉG E L JÁ R Á S , C S A K
AZ 5-ÖS SZÁMLAOSZTÁLY, É V KÖZBEN
TERVEZETT Ö N KÖ LTS ÉG E N KÖNYVELIK A K É S Z L E T E K VÁLTOZÁSÁT II.

1/b MOD EL L ADATAI: Könyvelés

1. A termelési költség: 1200 1a: T51-57 K 1-4 1200
2. A termelt kukorica 1b: T 81-83 K 51-57 1200
TERVEZETT előállítási
költsége (önköltsége): 1030 2: T 23-25 K 581 1030

3. A termelt kukorica 3: T 581 K 238,248,258 30

T É N Y L E G E S előállítási
költsége (önköltsége): 1000
4. Készletérték különbözet
(KÉK) (1000-1030): -30
 8-3.4
Ö S S Z KÖ LT S ÉG E L JÁ R Á S , C S A K
AZ 5-ÖS SZÁMLAOSZTÁLY, É V KÖZBEN
TERVEZETT Ö N KÖ LTS ÉG E N KÖNYVELIK A K É S Z L E T E K VÁLTOZÁSÁT III.

2. MOD E LL ADATAI: Könyvelés

1. A termelési költség: 1200 1a: T51-57 K 1-4 1200
2. A termelt kukorica 1b: T 81-83 K 51-57 1200
TERVEZETT előállítási
költsége (önköltsége): 950
3. Az értékesített kukorica 2: T 23-25 K 581 950
TERVEZETT előállítási
költsége (önköltsége): 950 3: T 581 K23-25 950
4. Az értékesítés árbevétele:
1300
4: T311 K 91-94 1300
5. A termelt kukorica
T É N Y L EG E S előállítási
költsége (önköltsége): 1000 5: T 238,248,258 K 581 50
6. Készletérték különbözet
(KÉK) (1000-950): 50 6: T 581 K 238,248,258 50
7. Az értékesítésre jutó
K É K (100%): 50
 8-3.5.1
Ö S S Z KÖ LT S ÉG E L JÁ R Á S , C S A K
AZ 5-ÖS SZÁMLAOSZTÁLY, É V KÖZBEN
TERVEZETT Ö N KÖ LTS ÉG E N KÖNYVELIK A K É S Z L E T E K VÁLTOZÁSÁT IV/a.

3. M OD E LL ADATAI: Könyvelés
1. Az üzleti év elején meglévő 1: T 23-25 K 491 500
kukorica TERVEZETT előállítási
költsége (önköltsége): 500
2. Az üzleti év elején meglévő 2: T 491 K 238,248 ,258 20
kukorica T É N Y L EG E S előállítási
költsége (önköltsége): 480 3a: T 51-57 K 1-4 1250
3.A nyitó készlet KÉK-je
(480-500): - 20 3b: T 81-83 K 51-57 1250
4. A termelési költség: 1250
5. A termelt kukorica TERVEZETT 4: T 23-25 K 581 1000
előállítási költsége (önköltsége): 1000
6. Az értékesített kukorica TERVEZETT
előállítási költsége (önköltsége): 1000 5: T 581 K 23-25 1000
7. Az értékesítés árbevétele: 1300
8. A termelt kukorica T É N Y L EG E S 6: T 311 K 91-94 1300
előállítási költsége (önköltsége): 1050
9. Készletérték különbözet (KÉK)
(1050-1000): 50 7: T 238,248,2 58 K 581 50
10. Az értékesítésre jutó K É K : 20
30
· 1000
8: T 581 K 238,248 ,258 20
1500
 8-3.5.2
Ö S S Z KÖ LT S ÉG E L JÁ R Á S , C S A K
AZ 5-ÖS SZÁMLAOSZTÁLY, É V KÖZBEN
TERVEZETT Ö N KÖ LTS ÉG E N KÖNYVELIK A K É S Z L E T E K VÁLTOZÁSÁT IV/b.

EREDMÉNYKIMUTATÁS
I. Árbevétel (91-94) 1300
II. Aktivált saját teljesítmények értéke (581)
(az előállítási költség növekedés miatt) 30
IV., V., VI. Költségnemek (termelési költség) (81-83) 1250
A . Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 80

A KIMUTATOTT E R E D M É N Y É RT E L M E Z É S E
A folyó üzleti év hozama (árbevétele) 1300
A folyó üzleti év összes költsége 1250
A folyó üzleti év realizált eredménye 50
Az átlagos készletérték számítás miatti készletérték
növekedés 30
A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 80
 8-3.6.1
Ö S S Z KÖ LT S ÉG E L JÁ R Á S , C S A K
AZ 5-ÖS SZÁMLAOSZTÁLY, É V KÖZBEN
TERVEZETT Ö N KÖ LTS ÉG E N KÖNYVELIK A K É S Z L E T E K VÁLTOZÁSÁT V/a.

4. MOD E LL ADATAI: Könyvelés

1. A termelési költség: 1150 1a: T 51-57 K 1-4 1150
2. A termelt kukorica TERVEZETT 1b: T 81-83 K 51-57 1150
előállítási költsége (önköltsége): 1000
3. A felhasznált kukorica TERVEZETT
előállítási költsége (önköltsége): 600 2: T 23-25 K 581 1000
4. Az értékesített kukorica TERVEZETT
előállítási költsége (önköltsége): 300 3: T 581 K 23-25 600
5. Az értékesítés árbevétele: 390
6. A termelt kukorica T É N Y L EG E S
előállítási költsége (önköltsége): 950 4: T 581 K 23-25 300
7. Készletérték különbözet (KÉK)
(950-1000): - 50
8. A felhasználásra jutó K É K : – 30 5: T 311 K 91-94 390
- 50 · 600
1000 6: T 581 K 238,248 ,258 50
9. Az értékesítésre jutó K É K : – 15
- 50 · 300 7: T238,248,258 K 581 30
1000
10. A sertésállomány értékének
növekedése a felhasznált kukorica 8: T238,248,258 K 581 15
T É N Y L EG E S előállítási
költségével: 570 9: T 24 K 581 570
 8-3.6.2
Ö S S Z KÖ LT S ÉG E L JÁ R Á S , C S A K
AZ 5-ÖS SZÁMLAOSZTÁLY, É V KÖZBEN
TERVEZETT Ö N KÖ LTS ÉG E N KÖNYVELIK A K É S Z L E T E K VÁLTOZÁSÁT V/b.

EREDMÉNYKIMUTATÁS
I. Árbevétel (91-94) 390
II. Aktivált saját teljesítmények [kukorica (95),
sertés (570)] értéke (581) 665
IV., V., VI. Költségnem ek (termelési költség) (81-83) 1150
A . Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye - 95

A KIMUTATOTT V E S Z T E S ÉG É RT E L M E Z É S E
Termelési költség 1150
Előállítási költség 950
Fel nem osztott költség - 200
Az értékesített kukoricában megtérült
(390-285) fel nem osztott költség 105
A készleteket (kukorica, sertés) „terhelő” – a
készletek értékében nem szereplő - (várhatóan a
jövőben megtérülő) fel nem osztott költség - 95
 A K É S Z T E R M É K T E R M E L É S ALAPVETŐ GAZDASÁGI E S E M É N Y E I N E K 8-4.1
ELSZÁMOLÁSA, HA AZ E R E D M É N Y KIMUTATÁST
FORGALMI K Ö L T S É G E L J Á R Á S S A L KÉSZÍTIK, A K Ö L T S É G E K E T
E L S Ő D L EG E S E N A 6, 7-ES SZÁMLAOSZTÁLYBAN KÖNYVELIK,
É V KÖZBEN NEM KÖNY V ELNEK A K É S Z T E R M É K SZÁMLÁN

• Általános költségek: T 6 K 1-4

• Költségnem elszámolás: T 51-57 K 59
• Felosztott költségek: T 71-77 K 6
• Fel nem osztott költségek: T 85 K 6
• Közvetlen költségek: T 71-77 K 1-4
• Felhasznált készletek: T 71-77 K 23-25*
• Hozamok bevételezése: T 23-25 K 79*
• Az értékesítés költségei: T 81-84 K 23-25*
• Az értékesítés miatti követelés és az árbevétel elszámolása: T 311 K 91-94

* Könyvelés csak év végén a tényleges előállítási költségen

 8-4.2.1
FO RGA LMI KÖ LT S ÉG E L JÁ R Á S ,
E L S Ő D L EG E S E N A 6-OS, 7-ES SZÁMLAOSZTÁLY, É V
KÖZBEN NEM KÖ NY V ELNEK A K É S Z T E R M É K SZÁMLÁN I.

1. MOD EL L ADATAI: Könyvelés

1. A közvetlen költség: 900
2. Általános költség: 300
3. Az általános költségből
felosztott költség: 100
1a: T 71 K 1-4 900
1b: T 51-57 K 59 900
2a: T 6 K 1-4 300
2b: T 51-57 K 59 300

4. Az általános költségből fel 3: T 71 K 6 100

nem osztott költség: 200
5. A termelt kukorica 4: T 85 K6 200
bevételezése előállítási
költségen: 1000 5: T 251 K 791 1000
 8-4.2.2
FORGALMI KÖ LT S ÉG E L JÁ R Á S ,
E L S Ő D L EG E S E N A 6-OS, 7-ES SZÁMLAOSZTÁLY, É V
KÖZBEN NEM KÖ NY V EL NEK A K É S Z T E R M É K SZÁMLÁN II.

EREDMÉNYKIMUTATÁS

IV. Értékesítés közvetett költségei (85) 200

A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye -200

A KIMUTATOTT V E S Z T E S ÉG É RT E L M E Z É S E

Fel nem osztott (a kukorica előállítási költségében

nem szereplő) költség 200
 8-4.3.1
FORGALMI K Ö L T S É G E L J Á R Á S ,
E L S Ő D L E G E S E N A 6-OS, 7-ES SZÁMLAOSZTÁLY, É V
KÖZBEN NEM K Ö NY V EL NEK A K É S Z T E R M É K SZÁMLÁN III.

2. MODELL ADATAI: Könyvelés

1. Közvetlen költség: 900 1a: T 71 K 1-4 900
2. Általános költség: 300 1b: T 51-57 K 59 900

3. Az általános költségből 2a: T 6 K 1-4 300

felosztott költség: 100
2b: T 51-57 K59 300
4. Az általános költségből fel nem
osztott költség: 200
3: T 71 K 6 100
5. A termelt kukorica
bevételezése előállítási
költségen: 1000 4: T 85 K 6 200
6. A teljes mennyiség
értékesítése, eladási ár: 1300 5: T 251 K 791 1000

7. Az értékesített kukorica 6: T 311 K 91 1300

előállítási költsége: 1000

7: T 81 K 251 1000
 8-4.3.2
FORGALMI K Ö L T S É G E L J Á R Á S ,
E L S Ő D L E G E S E N A 6-OS, 7-ES SZÁMLAOSZTÁLY, É V
KÖZBEN NEM K Ö NY V ELNEK A K É S Z T E R M É K SZÁMLÁN IV.

EREDMÉNYKIMUTATÁS

I. Árbevétel (91) 1300

II. Értékesítés közvetlen költsége (81) 1000
III. Értékesítés bruttó eredménye (I.-II.) 300
IV. Értékesítés közvetett költsége (85) 200
A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 100
A KIMUTATOTT V E S Z T E S ÉG É RT E L M E Z É S E

Árbevétel (összes hozam) 1300

Előállítási költség 1000
Fedezeti összeg (bruttó eredmény) 300
Fel nem osztott költség - 200
Realizált nyereség 100
 8-4.4.1
FORGALMI KÖ LT S ÉG E L JÁ R Á S ,
E L S Ő D L EG E S E N A 6-OS, 7-ES SZÁMLAOSZTÁLY, É V
KÖZBEN NEM KÖ NY V EL NEK A K É S Z T E R M É K SZÁMLÁN V.

3. MOD E LL ADATAI: Könyvelés

1. Az üzleti év elején meglévő 1: T 251 K 491 500
kukorica előállítási költsége: 500
2. Közvetlen költség: 900 2a: T 71 K 1-4 900
3. Általános költség: 300 2b: T 51-57 K 59 900

4. Az általános költségből felosztott 3a: T 6 K 1-4 300

költség: 100
3b: T 51-57 K 59 300
5. Az általános költségből fel nem
osztott költség: 200
4: T 71 K 6 100
6. A termelt kukorica bevételezése
előállítási költségen: 1000 5: T 85 K 6 200
7. A teljes mennyiség értékesítése,
eladási ár: 1950 6: T 251 K 791 1000
8. Az értékesített kukorica
előállítási költsége 1500 7: T 311 K 91 1950

8: T 81 K 251 1500
 8-4.4.2
FORGALMI K Ö L T S É G E L J Á R Á S ,
E L S Ő D L E G E S E N A 6-OS, 7-ES SZÁMLAOSZTÁLY, É V
KÖZBEN NEM K Ö NY V EL NEK A K É S Z T E R M É K SZÁMLÁN VI.

EREDMÉNYKIMUTATÁS
I. Árbevétel (91) 1950
II. Értékesítés közvetlen költsége (81) 1500
III. Értékesítés bruttó eredménye (I.-II.) 450
IV. Értékesítés közvetett költsége (85) 200
A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 250
A KIMUTATOTT N Y E R E S É G É RT E L M E Z É S E
A folyó üzleti év hozama (árbevétele) * 1300
A folyó üzleti év összes költsége 1200
A folyó üzleti év realizált eredménye 100
Az előző üzleti évi kukorica árbevétele 650
Az előző üzleti évi kukorica előállítási költsége 500
Az előző üzleti évi kukorica ebben az évben realizált
fedezeti hozzájárulása [nyeresége, (50) fel nem
osztott költsége (100) ] 150
 8-4.5.1
FORGALMI K Ö L T S É G E L J Á R Á S ,
E L S Ő D L E G E S E N A 6-OS, 7-ES SZÁMLAOSZTÁLY, É V
KÖZBEN NEM K Ö NY V EL NEK A K É S Z T E R M É K SZÁMLÁN VII.

4. MODELL ADATAI: Könyvelés

1. Közvetlen költség: 900 1a: T 71 K 1-4 900
2. Általános költség: 300 1b: T 51-57 K 59 900

3. Az általános költségből 2a: T 6 K 1-4 300

felosztott költség: 100
2b: T 51-57 K 59 300
4. Az általános költségből fel
nem osztott költség: 200
5. A termelt kukorica
3: T 71 K 6 100
bevételezése előállítási
költségen: 1000 4: T 85 K 6 200
6. A felhasznált kukorica
előállítási költsége: 600 5: T 251 K 791 1000
7. Az értékesítés árbevétele: 390
6: T 72 K 251 600
8. Az értékesített kukorica
előállítási költsége: 300
9. A sertésállomány értékének 7: T 311 K 91 390
növekedése a felhasznált
kukorica értékével: 600 8: T 81 K 251 300

9: T 241 K 792 600

 8-4.5.2
FORGALMI KÖ LT S ÉG E L JÁ R Á S ,
E L S Ő D L EG E S E N A 6-OS, 7-ES SZÁMLAOSZTÁLY, É V
KÖZBEN NEM KÖ NY V ELNEK A K É S Z T E R M É K SZÁMLÁN VIII.

EREDMÉNYKIMUTATÁS
I. Árbevétel (91) 390
II. Értékesítés közvetlen költsége (81) 300
III. Értékesítés bruttó eredménye (I.-II.) 90
IV. Értékesítés közvetett költsége (85) 200
A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye -110
A KIMUTATOTT V E S Z T E S ÉG É RT E L M E Z É S E
Termelési költség 1200
Előállítási költség 1000
Fel nem osztott költség - 200
Az értékesített kukoricában megtérült
(390-300) fel nem osztott költség 90
A készleteket (kukorica, sertés) „terhelő” – a készletek
értékében nem szereplő – (várhatóan a jövőben
megtérülő) fel nem osztott költség - 110
 8-5.1
A K É S Z T E R M É K E K HIÁNYÁNAK; K Á R E S E M É N Y , APPORT
MIATTI C S Ö K K E N É S É N E K ELSZÁMOLÁSA

• Saját termelésű készletek állományának növekedése: T 23-25 K 581

• Hiány, káresemény: T 86 K 23-25
• Apportált készletek eredménye: T 86 K 368 (t) vagy T 368 (t) K 96
• Hiány, káresemény, apportálás miatti készletcsökkenés: T 581 K 5823
(58-ra csak összköltség eljárással készülő eredménykimutatás esetén kell
könyvelni)
• Az apportált készlet társasági szerződésben elismert értéke: T 17 K 96
 8-6.1
A KÉSZTERMÉKEK ÉRTÉKVESZTÉSÉNEK
ELSZÁMOLÁSA É S VISSZAÍRÁSA

• Saját termelésű készletek állományának növekedése: T 251 K 581

• Értékvesztés:
• T 8661 K 259
• T 581 K 5823*
• Visszaírt értékvesztés:
• T 259 K 966
• T 5823 K 581*

*58-ra csak összköltség eljárással készülő eredménykimutatás esetén kell

könyvelni
 8-6.2.1
KÉSZTERMÉKEK ÉRTÉKVESZTÉSE,
ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL,
C S A K AZ 5-ÖS SZÁMLAOSZTÁLY,
É V KÖZBEN NEM KÖ NY V ELNEK A K É S Z T E R M É K SZÁMLÁN I.

1. MOD EL L ADATAI: Könyvelés

1. A termelési költség: 1200 1a: T 51-57 K 1-4 1200
1b: T 81-83 K 51-57 1200
2. A termelt kukorica előállítási
költsége: 1000 2: T 251 K 581 1000

3. A kukorica piaci ára: 700 3a: T 8661 K 259 300

3b: T 581 K 5823 300
4. Az elszámolt értékvesztés: 300
 8-6.2.2
KÉSZTERMÉKEK ÉRTÉKVESZTÉSE,
Ö S S Z KÖ LT S ÉG E L JÁ R Á S S A L ,
C S A K AZ 5-ÖS SZÁMLAOSZTÁLY,
É V KÖZBEN NEM KÖ NY V ELNEK A K É S Z T E R M É K SZÁMLÁN II.

EREDMÉNYKIMUTATÁS
II/03. Saját termelésű készletek állományváltozása
(581) 700
II/04. Saját előállítású eszközök aktivált értéke (5823) 300
IV.,V.,VI. Költségnemek (81-83) 1200
VII. Egyéb ráfordítások (8661) 300
A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye -500

A KIMUTATOTT V E S Z T E S É G É RT E L M E Z É S E
Fel nem osztott költség -200
Elszámolt értékvesztés -300
Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye -500
 8-6.3.1
KÉSZTERMÉKEK ÉRTÉKVESZTÉSE,
ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL,
C S A K AZ 5-ÖS SZÁMLAOSZTÁLY,
É V KÖZBEN NEM KÖ NY V ELNEK A K É S Z T E R M É K SZÁMLÁN III.

2/a MOD EL L ADATAI: Könyvelés

1. A kukorica nyitó készletének 1: T 251 K 491 1000
értéke előállítási költségen: 1000
2: T 491 K 259 300
2. A nyitó készlet elszámolt
értékvesztése: 300 3a: T 259 K 966 300
3b: T 5823 K 581 300
3. A kukorica piaci ára meghaladja
az előállítási költséget, ezért év
végén az értékvesztés visszaírásra
kerül: 300
 8-6.3.2
KÉSZTERMÉKEK ÉRTÉKVESZTÉSE,
Ö S S Z KÖ LT S ÉG E L JÁ R Á S S A L ,
C S A K AZ 5-ÖS SZÁMLAOSZTÁLY,
É V KÖZBEN NEM KÖ NY V ELNEK A K É S Z T E R M É K SZÁMLÁN IV.

EREDMÉNYKIMUTATÁS
II/03. Saját termelésű készletek állományváltozása
(581) 300
II/04. Saját előállítású eszközök aktivált értéke (5823) - 300
III. Egyéb bevételek (966) 300
A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 300

A KIMUTATOTT N Y E R E S É G É RT E L M E Z É S E
Az előző időszakban veszteségként elszámolt érték-
vesztés visszaírásának eredményt növelő hatása 300
 8-6.4.1
KÉSZTERMÉKEK ÉRTÉKVESZTÉSE,
ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL,
C S A K AZ 5-ÖS SZÁMLAOSZTÁLY,
É V KÖZBEN NEM KÖ NY V ELNEK A K É S Z T E R M É K SZÁMLÁN V.

2/b MOD EL L ADATAI: Könyvelés

1. A kukorica nyitó készletének 1: T 251 K 491 1000
értéke előállítási költségen: 1000
2: T 491 K 259 300
2. A nyitó készlet elszámolt
értékvesztése: 300 3: T 311 K 91-94 1350

3. A nyitókészlet értékesítése, 4a: T 259 K 966 300

az eladási ár: 1350 4b: T 5823 K 581 300

4. Az értékvesztés visszaírása: 300 5: T 581 K 251 1000

5. Az eladott kukorica előállítási

költségének kivezetése: 1000
 8-6.4.2
K É S Z T E R M É K E K É RT É K V E S Z T É S E ,
Ö S S Z KÖ LT S ÉG E L JÁ R Á S S A L ,
C S A K AZ 5-ÖS SZÁMLAOSZTÁLY,
É V KÖZBEN NEM KÖ NY V ELNEK A K É S Z T E R M É K SZÁMLÁN VI.

EREDMÉNYKIMUTATÁS
I. Árbevétel (91-94) 1350
II/03. Saját termelésű készletek állományváltozása
(581) - 700
II/04. Saját előállítású eszközök aktivált értéke (5823) - 300
III. Egyéb bevételek (966) 300
A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 650
A KIMUTATOTT N Y E R E S É G É RT E L M E Z É S E
Az előző évben veszteségként kimutatott fel nem osztott
költség 200
Az előző évben veszteségként kimutatott értékvesztés 300
A realizált tényleges nyereség (árbevétel – az előállítás
összes költsége) (1350-1200) 150
Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 650
 5. fejezet
Költségek, ráfordítások
Költség, ráfordítás, kiadás
• Erőforrás: munkaerő, munkatárgy, munkaeszköz
• Költség: erőforrás-felhasználás pénzben kifejezett értéke
• Kiadás, pénzkiadás:
– Eszközcsökkenés (üzemgazdasági értelmezésben), pl.
anyagfelhasználás
– Pénzeszközcsökkenés (pénzügyi értelmezés)
Kiadás = Költség
• Minden költség kiadással jár, de nem minden kiadás költség (pl.
hitel visszafizetés)

• 1. A pénzkiadás megelőzi a költség felmerülését

– Pl.: anyagvásárlás készpénzért (kiadás), anyagfelhasználás (költség)
• 2. A költség megelőzi a kiadást
– Pl.: munkaerő költsége (költség), bérfizetés (kiadás)
• 3. Kiadás és költség egy időben
– Anyagvásárlás készpénzért, azonnal felhasználva
Költség és ráfordítás
• Költség: termék előállításhoz, szolgáltatáshoz kapcsolódik
• Ráfordítás: kibocsátáshoz, eredményképződéshez
kapcsolódik
– Az időszaki értékesítés bekerülési költsége (értékesítéssel
ráfordítássá válik)
– Az értékesítéstől független költségek (értékesítéstől függetlenül
ráfordítássá válik, a tárgyidőszak eredménye terhére)
– az eredmény terhére elszámolt ráfordítások
Költségek, kiadások, ráfordítások

Kiadás, de nem
költség

Pénzforgalmi Ráfordítás, de
szemlélet nem költség
Ráfordítás,
Költség
nem költség
Költség,
KÖLTSÉG egyben
kiadás
Könyvviteli
Költség, nem
elszámolás
kiadás
alapján

A költség
megfigyelés
rendszere
A költség fogalma, tartalma 1.
• Költségkategóriák:
Elszámolt közvetlen költség
+ Felosztásra kerülő közvetett költség
Kalkulált közvetlen költség
+ Felosztásra nem kerülő költségek
(értékesítési, előállítással közvetlenül kapcsolatba
nem hozható igazgatási és egyéb költség)
Teljes költség
A költség fogalma, tartalma 2.
• Részköltség = értékesítés alapjául szolgáló költség =
közvetlen önköltség
• (= változó költség) = (készletek bekerülési, előállítási
értéke)
• Egységönköltség=összes önköltség / előállított
mennyiség
A költség fogalma, tartalma 3.
Eszközök bekerülési,(előállítási) értékét
képző költségek
Közvetlenül felmerült:
- előállítás
- üzembe helyezés
- rendeltetés megváltoztatása
- átalakítása
-eredeti állagának helyreállítása
során,
Az előállítással bizonyíthatóan szoros
kapcsolatban áll
Az eszközre (termékre) megfelelő
mutatók, jellemzők segítségével
elszámolható.
Elvégzett, nyújtott, teljesített
szolgáltatások bekerülési (előállítási)
értékét képző költségek
Közvetlenül felmerült a szolgáltatás
- végzése,
- nyújtása,
- teljesítése
során.
Azokkal szoros kapcsolatban áll
A szolgáltatásra megfelelő mutatók,
jellemzők segítségével elszámolható.
Költségek költségnemek szerint
Anyagjellegű ráfordítások
Személyi jellegű ráfordítások
Értékcsökkenési leírás
Anyagköltség
Igénybe vett szolgáltatások értéke
Egyéb szolgáltatások értéke
Eladott áruk beszerzési értéke
Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke
Bérköltség
Személyi jellegű egyéb kifizetések
Bérjárulékok
Értékcsökkenési leírás
Költségek összetételük, összetettségük
szerint
• Elemi költségek:
– Egyszerű költség, egy költségnemből áll (pl. anyagköltség)
• Összetett költségek:
– Komplex költség, több elemi költségből tevődik össze (pl.:
segédüzemi költség, általános költség)
Költségek elszámolhatóságuk, tervezésük,
utalványozásuk szerint
• Közvetlen (változó): a felmerülés időpontjában meghatározható,
hogy mely T/SZ-sal kapcsolatos, ált. a volumen változásával
összefügg, költségviselőre utalványozható
• Közvetett (általános): csak a költséghely ismert, nincs kapcsolata
a költségviselővel
– Üzemi általános költségek
– Vállalati általános költségek
• Termelési költségek: termelési folyamatonként, termékenként is
el kell egymástól határolni a költségokozati elv alapján
Költségek felmerülési helyük szerint
• Költséghelyenkénti osztályozás
• Jellemzően közvetett költségek
• Egy részük felosztásra kerül
– Pótlékkulcs: felosztható összes költség / vetítési alap (pl. értékadat,
természetes mértékegység)
• A fel nem osztott költségek az eredmény terhére
elszámolásra kerülnek
Költségek költségviselők szerint
• Költségviselő: az a termék/szolgáltatás, amelynek érdekében
a költség felmerül, amelynek terhére a költséget elszámolják
• 7. számlaosztály
• A költségviselőket a vállalkozás jelöli ki
• Önköltség megállapítása
• Befejezetlen termelés megállapítása
Költségek termelési folyamattal való
kapcsolatuk szerint
• Alapköltség:
– az adott termelési folyamat közvetlen ráfordításai
– Szorosan kapcsolódnak a technológiai folyamatokhoz
– Jellemzően közvetlen költségek
• Járulékos költség:
– a termelés kiszolgálásával, irányításával kapcsolatos ráfordítások
– Jellemzően általános költségként kerülnek elszámolásra
Költségek a termelés terjedelmének
változásával való összefüggés szerint
• Állandó költségek
• Változó költségek (abszolút nagyság vagy termékegységre
jutó hányad)
• Reagálási fok: Költségváltozás %-a / termelés
volumenváltozás %-a
Költségek befolyásolhatóságuk szerint
• Gazdasági döntések hatása gazdasági haszna, áldozata
– Befolyásolható költségek
– Befolyásolhatatlan költségek (pl. értékcsökkenés)
 6. fejezet
Költségtani ismeretek
A költségváltozási tényező
(reagálási fok)
• A termelés mennyiségének (a kapacitás kihasználásának) változása és az
egyes költségcsoportok közötti összefüggést fejezi ki
• Mutatószám, amely megmutatja, hogy a termelés volumenének egy %-os
változása hány %-os változást eredményez a költségekben
• Költségcsoportok költségváltozási tényezőinek (kvt.) súlyozott átlaga az
összes költség kvt.-je
• A költségek hány %-a (redukált) proporcionális és hány %-a (redukált) fix
költség

𝑘ö𝑙𝑡𝑠é𝑔𝑣á𝑙𝑡𝑜𝑧á𝑠 % − 𝑏𝑎𝑛
𝑡𝑒𝑟𝑚𝑒𝑙é𝑠 𝑣𝑜𝑙𝑢𝑚𝑒𝑛𝑣á𝑙𝑡𝑜𝑧á𝑠𝑎 % − 𝑏𝑎𝑛
Állandó költségek
• A termelési volumen változásának egy-egy szakaszában ezek a költségek
függetlenek a termelés volumenétől
• Egy szint után a termelés csak az állandó költségek ugrásszerű növelésével
valósítható meg
• Pl. tárgyi eszközök értékcsökkenési leírás, rezsi, stb.
• Kapacitásbővítés ➔ Lépcsőzetesen változó költségek vagy viszonylag állandó
költségek
• Költségváltozási tényezője nulla, mert termelés változását nem követi
• Termékegységre vetítve degresszívek ➔ eredménynövelés
• Költségremanencia (visszamaradás): állandó költség, melynek nincs
termékfedezete
Állandó költségek

Költség Költség

Értékesített mennyiség • Értékesített

mennyiség
Változó költségek
• A termelés volumenének változásával valamilyen arányban
megváltoznak
– Teljesen arányosan (proporcionális) (az egységköltség állandó,
költségváltozási tényező: 1)
– Arány alatt (degresszíven) (költségváltozási tényező 0-1 között)
– Arány felett (progresszíven)(költségváltozási tényező: >1, túlórák,
pótlékok➔önköltségnövelő
– Regresszíven (volumen nő, költség csökken, önköltség
degresszíven csökken, -1<kvt.<0)
A költségek összegének alakulása

Termelés Állandó Proporcionális Progresszív Degresszív Regresszív

volumene költség költség költség költség költség
összege összege összege összege összege
10 300 200 200 200 200
20 300 400 440 360 190
30 300 600 750 450 180
40 300 800 1120 520 160
50 300 1000 1500 600 150
Egységköltség (önköltség) alakulása

Termelés Állandó Proporcionális Progresszív Degresszív Regresszív

volumene költség költség összege költség költség költség
összege összege összege összege
10 30 20 20 20 20
20 15 20 22 18 9,5
30 10 20 25 15 6
40 7,5 20 28 13 4
50 6 20 30 12 3
Költségváltozási tényező- Példa
Adatok eFt-ban 2011 2012 Változás %-ban
Üzemi költség 7000 7700 (7700-7000)/7000 =
+10%
Termelési érték 70000 87500 (87500-70000)/70000
= +25%

Üzemi költségek költségváltozási tényezője: 10% / 25% = 0,4 ➔ 1%-os

termelésnövekedés 0,4%-os költségnövekedéssel jár

➔ további költségcsoportok vizsgálata ➔ átlagolás ➔ költségtervezés,

költségelemzés, proporcionális és fix költségekre bontás
Költségváltozási tényezők súlyozása- Példa

Adatok eFt-ban Költségek összege Költségváltozási tényező

Arányosan változó költség 2 800 000 1
Degresszíven változó 700 000 0,8
költség
Degresszíven változó 1 400 000 0,5
költség
Degresszíven változó 700 000 0,2
költség
Fix költség 1 400 000 0

Összesen 7 000 000

 Költségváltozási tényezők súlyozása- Példa
• Költségváltozási tényező átlaga a költségek összegével súlyozva:
2 800 000 * 1 = 2 800 000
700 000 * 0,8 = 560 000
1 400 000 * 0,5 = 700 000
700 000 * 0,2 = 140 000
1 400 000 * 0 = 0
Összesen: 4 200 000
4 200 000 / 7 000 000 = 0,6
 Költségváltozási tényezők súlyozása- Példa
• Költségváltozási tényező átlaga a költségek megoszlásával súlyozva:
40%* 1 = 0,4
10%* 0,8 = 0,08 Költségek redukálása:
20% * 0,5 = 0,1 A költségek 60%-a minősíthető
10%* 0,2 = 0,02 proporcionális költségnek,
20%* 0 = 0 40%-a pedig fix költségnek:
Összesen: 0,6
Redukált proporcionális költség: 4 200eFt
Redukált fix költség: 2 800eFt
Redukált proporcionális és fix költség
(példa folyt.)
Adatok eFt- Költségek Költségváltozás Redukált Redukált fix
ban összege i tényező proporcionális költség
költség
Arányosan 2 800 000 1 2 800 000 0
változó költség
Degresszíven 700 000 0,8 560 000 140 000
változó költség
Degresszíven 1 400 000 0,5 700 000 700 000
változó költség
Degresszíven 700 000 0,2 140 000 560 000
változó költség
Fix költség 1 400 000 0 1 400 000
Összesen 7 000 000 4 200 000 2 800 000
Fedezeti pont (példa folyt.)
• Minimális termelés:
– A fedezeti ponthoz tartozó termelés,
– A termelés kritikus pontja
– sem nyeresége, se vesztesége nincs
Árbevétel (S) 90 000
Proporcionális költség (VC) 45 000
Fix költség (FC) 27 000
A vállalkozás eredménye (P) 18 000
Fedezeti összeg (S-VC) 45 000
Fedezeti pont (példa folyt.)
𝐹𝐶 27 000
= = 0,6
𝑆 − 𝑉𝐶 45 000

90 000 ∗ 0,6 = 54 000

Vagy
𝑃 18 000
= = 0,4
𝑆 − 𝑉𝐶 45 000

90 000 − 90 000 ∗ 0,4 = 54 000

Átlagos hozam, határhozam
2012:
1. termék:
6 300 000 Ft fix költséget jelentő kapacitáson
1 260 db-ot termeltek és értékesítettek
Eladási ár: 37 500 Ft/db
Nyereség: 7 500 Ft/db
2. termék:
12 320 000 Ft fix költséget jelentő kapacitáson
1 120 db-ot termeltek és értékesítettek
Eladási ár: 51 000 Ft/db
Nyereség: 6 000 Ft/db
2013-ban a vállalkozás fokozni kívánja a termelését és a felmérések szerint vagy az 1-es vagy a
2-es termék értékesítését tudja 140 db-bal növelni. Melyiket válassza?
Átlagos hozam alapján
1. termék
ára 37 500Ft/db
nyeresége 7 500Ft/db 20%
2. termék
ára 51 000 Ft/db
nyeresége 6 000 Ft/db 11,7%

Ez alapján az 1. termék tűnik kedvezőbbnek, hiszen a

termékenkénti nyeresége magasabb.
A termelés (értékesítés) eredménye mennyivel változtatja
termék átlagos eredményét?
1. termék:
– A 2012-es termelésnél:

6 300 000 𝐹𝑡
= 5 000𝐹𝑡/𝑑𝑏
1 260 𝑑𝑏

– A 2013-as termelésnél:

6 300 000 𝐹𝑡
= 4 500𝐹𝑡/𝑑𝑏
1 400 𝑑𝑏

Tehát a költség csökkentése, vagyis az eredmény növelése 500Ft/db lesz, az eredmény

átlagosan 8 000Ft/db lesz.
A termelés (értékesítés) eredménye mennyivel változtatja
termék átlagos eredményét?
2. termék:
– A 2012-es termelésnél:
12 320 000𝐹𝑡
= 11 000𝐹𝑡/𝑑𝑏
1 120 𝑑𝑏

– A 2013-as termelésnél:

12 320 000𝐹𝑡
= 9 778𝐹𝑡/𝑑𝑏
1 260𝑑𝑏

Tehát a költség csökkentése, vagyis az eredmény növelése 1 222Ft/db lesz, az

eredmény átlagosan 7 222Ft/db lesz.
Határhozam alapján
1. termék
2012-es nyeresége 7 500Ft/db
Elmaradó fix költség 2012-es szinten 5 000Ft/db
(a rétegtermelésnél már nem kell vele kalkulálni, mert már a
2012-es szinten fedezve lett egységenként 5000Ft/db, így a
teljes fix költség le lett fedve)
Növekmény eredménye (p-v) (Határhozam) 12 500 Ft/db
2. termék
2012-es nyeresége 6 000 Ft/db
Elmaradó fix költség 2012-es szinten 11 000 Ft/db
Növekmény eredménye (p-v) (Határhozam) 17 000Ft/db
Eredmények értelmezése

• Az átlaghozam alapján az 1. termék

értékesítésének növeléséről döntene a vezető.
• A határhozam alapján a 2. termék a kedvezőbb.
• A helyes döntést a határhozam alapján hozhatjuk
meg.
Rétegtermelés, rétegköltség
• Rétegtermelés: a termelés pótlólagos növekménye, amely
pótlólagos hozamot termel
• Rétegköltség: a rétegtermelés pótlólagos költsége
• Differenciálköltség: a rétegtermelés egységköltsége
Megnevezés Me. 1. termék 2. termék
2012 2013 Eltérés 2012 2013 Eltérés
Mennyiség db 1260 1400 140 1120 1260 140
Árbevétel Ft 47 250 00052 500 000 5 250 00057 120 00064 260 000 7 140 000

Proporcionális Ft 31 500 00035 000 000 3 500 00038 080 00042 840 000 4 760 000
költség
Fedezeti összeg Ft 15 750 00017 500 000 1 750 00019 040 00021 420 000 2 380 000
Fix költség Ft 6 300 000 6 300 000 12 320 00012 320 000
Eredmény Ft 9 450 00011 200 000 1 750 000 6 720 000 9 100 000 2 380 000
Eredményhányad % 20,0% 21,3% 33,3% 11,8% 14,2% 33,3%
Eredmény
összegének Ft 1 750 000 2 380 000
változása
1 db nyeresége Ft 7 500 8 000 12 500 6 000 7 222 17 000
Átlagköltség – határköltség, ha a fix költség 0

Termelt mennyiség
Sorszám (tonna) Összes termelési költség Átlagköltség Határköltség
1 0 0 0 0
2 1 300 300 300
3 2 630 315 330
4 3 900 300 270
5 4 1200 300 300
6 5 1350 270 150
7 6 1440 240 90
8 7 1365 195 -75
Összefüggések az átlagköltség és a
határköltség között
• Az átlagköltség akkor nő, ha a határköltség nagyobb az
átlagköltségnél.
• Az átlagköltség változatlan, ha az átlagköltség és a
határköltség megegyezik.
• Az átlagköltség csökken, ha a határköltség kisebb az
átlagköltségnél.
Átlagköltség – határköltség, ha a fix költség 300

Termelt mennyiség
Sorszám (tonna) Összes termelési költség Átlagköltség Határköltség
1 0 300 0 0
2 1 600 600 300
3 2 930 465 330
4 3 1200 400 270
5 4 1500 375 300
6 5 1650 330 150
7 6 1740 290 90
8 7 1665 238 -75
 7. fejezet
Kalkuláció, önköltség
Eredménytöbblet
• Áremeléssel
• Volumennöveléssel
• Önköltség csökkentésével
• Közvetett költségek csökkentésével
Kalkuláció
• Műszaki-gazdasági tevékenység, gazdasági számítás
• Termék vagy tevékenység erőforrásigényét számba veszi, összegzi
• (Eredményességét méri)
• Célja: tevékenység, termék paraméterének előzetes vagy utólagos
meghatározása
• Tárgya: pl. vállalkozás egésze, egy termék, egy termékcsoport
• Feladata: vállalati döntések előkészítése, ellenőrzése, elemzése
Gazdasági kalkuláció
• Vezetői döntéseket előkészítő
• Döntések végrehajtását ellenőrző, elemző
• Gazdaságossági számítások
• Célja:
– Termékek eladási ára
– Termékösszetétel és kibocsátás volumene
– Lehetséges beruházási döntések
– Gyártási eljárások
– Gyártmányfejlesztések
– Értékelési relációk
– Stb. meghatározása, döntések meghozatala, inzézkedések
Gazdasági kalkuláció területei
• Várható eredmény
• Eredménynövelés, új termék, beruházás megtérülési ideje
• Kapacitás kihasználás
• Árkalkuláció
• Eredmény meghatározása
• Stb.
• (Esettanulmány: Kardos-Sztanó-Veres 2007, 131. old.)
Önköltségszámítás
• Kalkulációs tevékenység
– Törvényi előírás miatt
– Vállalati belső információigény miatt (döntés előkészítés➔
tervezés, előkalkuláció; utólagos ellenőrzés, elemzés,
utókalkuláció)
• Önköltség:
– Saját termelésű készletek
– vagy teljesített szolgáltatás előállítási költsége
Önköltségszámítás tárgya
• Kalkulációs egység:
– Adott időszak alatt legyártott termék mennyisége ➔ időszaki kalkuláció
– Egy nagyobb termék ➔ egyedi kalkuláció
– Meghatározott naturáliában kifejezett sorozat ➔sorozat-kalkuláció
– Adott időszak alatt legyártott termékek egy termékcsoporton
belül➔termékcsoport kalkuláció
– Jól elkülöníthető munkafázisok ➔munkafázis-kalkuláció
– Rendelésre gyártás esetén ➔ rendelésenkénti kalkuláció
– Szolgáltatások: önálló kalkulációs egységenkénti kalkuláció
Előkalkuláció
• A megkezdett időszak előtt készül
• Célja a döntés előkészítése
– Eredménytervezet
– Új termékek, új típusok árainak kialakítása
– A kialakított árak ellenőrzése
– Gyártmány-, gyártásfejlesztés
– Stb.
• Terv-tény elemzés alapja
• Gazadási kalkuláció előkészítése
Kalkulációs időszak
• Egy olyan időintervallum, amely alatt a mérhető teljesítményegység
előállításra kerül
– Óra,
– nap,
– hét,
– hónap,
– negyedév,
– naptári év,
– üzleti év,
– termelési ciklus,
– rotáció
Önköltség törvényi szabályozása
• 51. § (1) Az eszköz bekerülési (előállítási) értékének részét képezik azok a költségek, amelyek
a)az eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása,
eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek,
b) az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, továbbá
c) az eszközre (termékre) megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók (együttesen: közvetlen
önköltség).
• (2) Az elvégzett, a nyújtott, a teljesített szolgáltatás bekerülési (előállítási) értékének részét azok a költségek
képezik, amelyek
a) a szolgáltatás végzése, nyújtása, teljesítése során közvetlenül felmerültek,
b) a szolgáltatás végzésével, nyújtásával, teljesítésével szoros kapcsolatban voltak, továbbá
c) a szolgáltatásra megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók (együttesen: közvetlen
önköltség).
• (3) Az előállítási költségek között kell elszámolni [és így a bekerülési (előállítási) érték részét képezi] az
idegen vállalkozó által megvalósított beruházáshoz a beruházó által biztosított (az idegen vállalkozó felé nem
számlázott) vásárolt anyag bekerülési (beszerzési) értékét, továbbá a saját előállítású termék, nyújtott
szolgáltatás közvetlen önköltségét a vásárolt anyag, a saját előállítású termék tényleges beépítésekor, a
szolgáltatásnyújtással egyidejűleg.
• (4) Értékesítési költségeket és az előállítással közvetlen kapcsolatba nem hozható igazgatási és egyéb általános
költségeket - az eszközértékelés alapjául szolgáló - közvetlen önköltség nem tartalmazhat.
Közvetlen önköltség
• Közvetlenül felmerült: mutató, jellemző segítsége nélkül egyértelműen a
termékhez kapcsolódik (pl. anyagköltség, fizikai dolgozók bére)

• Szoros kapcsolat: a költség kiváltója a kalkuláció tárgya, (pl. Licenc díj,

egy éven belül elhasználódó gyártóeszköz értéke, szállítási költség két
munkafázis között, stb.)

• Mutató segítségével felosztható: (pl. gépköltség)

Ami nem része a közvetlen önköltségnek
• igazgatással kapcsolatos,
– Központ, gyár, üzem irányítási költségei (dologi, személyi, épületek
écs., egyéb, pl.: bankköltség, könyvvizsgáló, stb.)
• egyéb általános költség
• értékesítéssel kapcsolatos,
– (pl. csomagolás, vevőnek történő szállítás, raktározás, bizományosi díj)
– (szállítási költség csak a raktárba történő szállításig)
– Piackutatás költségei
Gépköltség
• Az üzemi általános költségeknek egy jól elkülöníthető, összetett
költségcsoportja
– Gépek fenntartási költségei
• adott időszakban változatlan, állandó költség
• pl. adott mennyiségű termék után esedékes ➔változó költség
– gépek üzemeltetési díja (gép energia) ➔ felmerüléséért a gyártás felelős, a
termelés függvényében változó költség (felosztás pl. gépóra, közvetlen
munkaóra, közvetlen bérköltség, stb. alapján)
– Gépek értékcsökkenése: állandó költség, kivéve a teljesítményarányos
Önköltségszámítás egy lehetséges sémája
1. Közvetlen anyagköltség
2. Igénybe vett szolgáltatás értéke
3. Közvetlen bérköltség
4. Kiegészítő fizetések, bérpótlékok, egyéb bér, prémium jutalom
5. Személyi jellegű egyéb kifizetések
6. Bérjárulékok
7. Félkész termék továbbfelhasználása
8. Gyártási külön költség
9. ELSZÁMOLT KÖZVETLEN ÖNKÖLTSÉG
10. Felosztásra került, elszámolás szempontjából közvetett költségek
11. Melléktermékek (-)
12. KALKULÁLT KÖZVETLEN ÖNKÖLTSÉG
13. Értékesítési költségek, egyéb általános költségek, felosztásra nem került igazgatási
költségek
14. TELJES ÖNKÖLTSÉG
Közvetlen anyagköltség
• Bruttó norma: előre ismert anyagigénye, (anyagnormája) alapján
meghatározott anyag mennyisége (pl. egy bútorlap) ➔közvetlen
anyagköltség
– Hulladék felhasználása esetén a hulladékmegtérüléssel csökkenteni kell
a közvetlen anyagköltséget
• Nettó norma: a termékbe beépülő anyagköltség
• A korábban közvetett, felosztott anyagköltség nem ide kerül
Önköltségszámítás alapelvei
• Költségokozat elve (mutatók, jellemzők)
• Költségvalódiság elve (döntések megalapozása)
• Költségteljesség elve (halmozódás elkerülése)
• Az önköltség meghatározásának következetesség elve
(összehasonlítás elve)
• A lökésszerűen jelentkező költségek elhatárolásának elve (pl.
gépköltség negyedévekre)
• Költségviselő-képesség elve (magyar gyakorlatban nem alkalmazható,
sérti a valódiság elvét)
Önköltségszámítással szembeni
követelmények
• A közvetlen anyag- és munkaidő ráfordításokat terv-, normaadatokkal is célszerű kimutatni
• A vetítési alapok helyes megválasztása
• A teljes önköltség számításának biztosítása
• Bizonylati rend, fegyelem biztosítása
• Végrehajtásához a szemlélet kialakítása
• Kalkulálás a bizonylat kiállítása előtt
• Gyors, célnak megfelelő kalkuláció
• Igazodás a vállalkozás sajátosságaihoz
• Résztvevők összhangjának biztosítása
• Szervezettség a hatékonyság növeléséhez
• Megfelelő utalványozás és gazdasági fegyelem
• Megfelelő bizonylatolás
• Minden kalkuláció annyit ér, amennyit hasznosítanak belőle
Önköltségszámítás fajtái
• Előkalkuláció
• Közbenső kalkuláció
• Utókalkuláció
Önköltségszámítás módszerei
• Osztókalkuláció (egy-, kétlépcsős)
– Egyszerű osztókalkuláció
– Egyenértékszámos osztókalkuláció
• Pótlékoló kalkuláció
– Egyszerű/globális, válogató
– Diktált pótlékkulcs, tényleges pótlékkulcs
• Tevékenységalapú kalkuláció
• Normatív kalkuláció
• Vegyes kalkuláció
 FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM

1. Adorján – Lukács – Róth - Veit: Számvitel speciális kérdései. MKVK Oktatási

Központ, Budapest, 2019.

2. Baricz R - Nagy G . : Az ellenőrzés megállapításának könyvviteli rendezése.

Saldó. Budapest, 1993.
3. Kozma A.: Vázlatok a számvitel tanulásához 1-2-3. kötet. Keletlombard Kft,
Debrecen, 2001.
4. Róth – Adorján – Lukács – Veit: Számviteli esettanulmányok 2001. MKVK
Oktatási Központ, Budapest 2019.

5. Sztanó I. - Vörös M.: Konszern-számvitel alapjai. Perfekt. Budapest. 2001.

6. 2000. évi C . törvény a számvitelről

7. 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

8. 2013. C L X X V I . törvény az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről,
szétválásáról

9. 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról

10. 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról, és a
végelszámolásról

11. 1991. évi IL. törvény a csődeljárásról, felszámolási eljárásról