Elemzés Példatár4

81. sz.
feladat
Egy külkereskedelemmel foglalkozó magyar vállalkozás árut vásárolt egy olasz partnerétől
továbbexportálás céljából a következő feltételekkel:
Mennyiség 5 000 db áru
Ár 10 000 ITL/db EXW Róma
Az áru szállítására 50x50x100 cm-es faládákban kerül sor, amelynek költségét az egyedi igé-
nyek miatt az importár nem tartalmazza, 3 500 ITL/ láda. A faláda tömege egyenként 10 kg, 5
db áru fér bele. Egy db áru nettó súlya 6 kg.
A teljes áruszállítmányt egy müncheni telephelyű német vevő importálja a magyar külkeres-
kedőtől 40 DEM/db DDP München áron. Az olasz partnertől vásárolt áru további kiszerelést,
átcsomagolást nem igényel.
Fuvarköltségek: Róma-Innsbruck 95 000 ITL/tonna

Innsbruck-Salzburg 92 ATS/m3
Salzburg-Sopron 0,6 ATS/kg
Sopron-Budapest 4 000 Ft/tonna
Budapest-München 4 000 Ft/m3 (repülővel)
Salzburg-München 21 DEM/m3
(kamionnal, az út % része német terület) Kirakodás
Münchenben kamionról 0,05 DEM/ kg
Biztosítást köt a magyar külkereskedő, amelynek díja a reexport árbevétel 2%-a.
Vámtételek: olasz beviteli vám 11%

magyar beviteli vám 8%
német beviteli vám 12%
Az alkalmazott klauzulák az INCOTERMS 1990. szabályozása szerint értendők.
A számításaihoz a vállalkozó számlavezető pénzintézetének, az OTP Bank Rt-nek az érvényes

devizaárfolyamait használja:
Vételi Eladási
1000rTL 135,5 136,5
1 ATS 18,4 18,6
1 DEM 127,0 129,0
A vállalkozó a döntése értelmében mind a devizatartozásokat, mind a devizaköveteléseket

átlagárfolyamon tartja nyilván a könyveiben.
Feladat:
Számítsa ki az ügylet abszolút összegű, és fajlagos (darabonkénti) eredményét! Ha a nyereség

nem éri el a 2 000 Ft/ db-ot, akkor Magyarországon értékesíti a külkereskedő a teljes
szállítmányt 4 000 Ft/ db eladási áron. (Ha ez utóbbi eset következne be, akkor is ki kell
számítania az ügylet eredményét.)
196
81. sz. feladat megoldása
Beszerzési ár: 5 000 dbxlO 000 ITLxO, 136 Ft/ ITL = 6 800 000 Ft
Ládázás költsége: 1 000 ládax3 500 ITL/iádaxO,136 Ft/ IL = 476 000 Ft

(1 láda = 0,25 m3; szállítmány = 250 m3)
(Szállítmány tömege: 5 000 dbxó kg/db+1 000 ládaxlO kg/láda = 40 000 kg = 40 tonna)
Fuvarköltségek:
Róma - Innsbruck: 95 000 Lx40 t x 0.136 Ft/ITL =516 800 Ft
3
Innsbruck - Salzburg: 92 ATS/nr x 250 m x 18,5 Ft/' ATS = 425 500 Fi
Salzburg - német határ: 21 DEM/m3 x 250 m3 xl 28 Ft/ DEM xlÁ = 168 000 Ft
Német határ - München: 21 DEM/m3 x 250 m3 x 128 Ft/ DEM x% = 504 000 Ft
Kirakodás: 0,05 DEM/kgx40 000 kgx 128 Ft/ DEM = 256 000 Ft
(25600000-504000-256000) A1_ _1,.,ftC
Vám: (25 600 000 Ft DDP ár) ár)- --x0,12 = 2 661429Ft
1,12 12
Biztosítás: 25 600 000 Ft x 0,02 =512 000 Ft
Összes költség: 12 319 729 Ft
Az eredmény meghatározása:
25 600 000 Ft -12 319 729 Ft 13 280 271 Ft

ügyleti szintű nyereség
2 656 Ft/ darab fajlagos nyereség > 2 000 Ft/db
Kedvező a reexport fajlagos eredménye, így nem Magyarországon adjuk el az árut (az
normál import lenne).
82. sz. feladat
Egy külkereskedelmi tevékenységet végző vállalkozás fenyő rönkfát értékesít több piacra,
többek között Franciaországba. Az árszínvonal elemzéshez a következő információk állnak
rendelkezésre:
Francia export mennyisége 2 500 köbméter
Francia export összértéke magyar határparitáson 667 500 FRF
Egyéb relációkba irányuló export mennyisége 19 000 köbméter
Egyéb relációba irányuló export összértéke 826 500 USD
(magyar határparitáson)
A legmagasabb forgalmú relációban elért átlagár 42 USD/köbméter
Román konkurens exportára a francia piacon 235 FRF/köbméter
(DAF magyar/osztrák határ)
Ukrán konkurens exportára a francia piacon 228 FRF/köbméter
(DAF magyar/osztrák határ)
197
Atlagárfolyamok a vizsgált időszakban:
1 FRF = 37,5 Ft 1
USD = 283 Ft
Feladat:
Végezze el a francia piacra irányuló kivitel árszínvonal-elemzését, számszerűsítve az áreltérések

árbevételre gyakorolt hatását is!
82. sz. feladat megoldása:
Af -. -.i - 667 500 FRF ^„ _ , ,

A francia export atlagára: ----------------= 267 FRF = köbméter (10 012,5 Ft)
2 500 v , ;
Az egyéb piacokra irányuló export átlagára : -----------------= 43,5 USD = köbméter (12 310,5 Ft)
19 000 '
A legmagasabb forgalmú reláció átlagára: 11 866 Ft
Arösszehasonlítások:
a) A francia relációjú export és egyéb viszonylatokba irányuló kivitel árszínvonalának össze

hasonlítása:
Ml^ = 8,,33%
12310,5
ami azt jelenti, hogy a francia piaci eladások során elért átlagár 18,67%-kal marad el az
egyéb piacokra irányuló kivitel átlagárától.
Ez a forgalom szempontjából 153 200 FRF árbevételkiesést eredményezett a vállalkozás
számára.
12310 5
(667500------±-^1x667500= -153200)
10012,5 '
b) A francia viszonylatú export és a konkurens szállítók árainak összehasonlítása:

- román exportőr
- - - - = 113,62%
235
ami azt jelenti, hogy a vállalkozásnak sikerült román partnerénél közel 14%-kal magasabb
árat elérnie. Ez a forgalom szempontjából 80 000 FRF többletbevételt eredményezett.
( 667 500 - — x 667 500 = 80 000)
J
267
ÉrS<t] 198
- ukrán exportőr 117,105%
267
228
Ennek megfelelően a magyar export során sikerült az ukrán versenytárs árát több mint
17%-kal felülmúlni.
Ez a forgalom szempontjából igen kedvező, 97 500 FRF többlet-árbevétel realizálását
tette lehetővé.
•(667 500-------x 667 500) = 97 500
267
c) A legmagasabb forgalmú reláció és a francia export árának összehasonlítása:
10012,5
= 84,38%
11866
Ennek megfelelően a francia export átlagára csaknem 15%-kal maradt el a legnagyobb forgalmú
piac átlagárától. Ez az elmaradás a forgalomban 123 566,7 FRF-os kiesést eredményezett.
U866
(667 500- x 667 500) = -123 566,66)
10012,5
83. sz. feladat
Az alábbi adatok alapján végezzen műszaki paraméteres árelemzést, és határozza meg a „saját"'
típus elfogadható alapárát! Az összehasonlításnál legalább hat paramétert vegyen figyelembe!
~~^----^^^ Típus ALFA BÉTA GAMMA DELTA SAJÁT

ParaméteF~~~~--^_
Teljesítmény ík\ 125(170)/6000 128(174)/5500 142(193)/5500 125(170)/5500 125(170)/6200
V(LE)/min/
Hosszúság 4790/1785/1455 4797/1783/1430 4740/1740/1430 4735/1820/1445 4660/1760/1420
/szélesség
/magasság (mm)
Csomagtartó 530 510 520 480 415
térfogat (1)
Menetkész 1530/530 1445/550 1490/500 1465/525 1370/450
tömeg/terhel-
hetöség (kg)
Gyorsulás 0-100 5,5 9,1 9,1 9,6 8,9
km/h-ra (s)
Végsebesség 223 219 230 220 215
(km/h)
Fogyasztás 7/8,6/11,6 7,3/8,9/13,0 7,9/9,6/14,6 8,2/10,1/15,5 6,6/8,3/12,4
90/120/város
(1/100 km)
Alapár (Ft) 4 276 000 5 986 000 6 969 000 5534 100
199 H^fekjl
A paraméterek pontozása:
Teljesítmény max.: 200 pont 3
eltérés: pont/kW
Csomagtartó térfogat max: 60 pont

eltérés: 1 pont/10 liter
Terhelhetőség max.: 100 pont

eltérés: 2 pont/10 kg
Gyorsulás max: 100 pont

eltérés: 3 pont/0,1 s
Végsebesség max: 100 pont

eltérés: 2 pont/km/h
Fogyasztás 120 km/h sebességnél max: 150 pont

eltérés: 3 pont/0,1 liter
A paraméterek pontszámai típusonként:
^^~~-—-^__^ Típus ALFA BÉTA GAMMA DELTA SAJÁT
Paraméter -—-^
Teljesítmény 149 158 200 149 149
Csomagtartó 60 58 59 55 48,5
térfogat
Terhelhetőség 96 100 90 95 80
Gyorsulás 88 100 100 85 106
Végsebesség 86 78 100 80 70
Fogyasztás 150 141 120 115 159

120 km/h-nál
A táblázat alapján meghatározható a kiválasztott konkurens típusok átlagpontszáma:

ALFA összpontszáma BÉTA 629
összpontszáma GAMMA 635 669
összpontszáma DELTA 579
összpontszáma
628
Az „átlagtípus" összpontszáma 5 691 275 Ft
A konkurens típusok átlagára A 612,5
saját típus összpontszáma
A pontszám alapján indokolt alapár 5 550 806 Ft
200
84. sz. feladat
Egy irodabútor-kereskedelemmel foglalkozó budapesti telephelyű magyar vállalkozás ajánla-

tot kért potenciális külföldi szállítóitól irodabútorok szállítására a megadott dokumentáció
alapján, az alábbiak szerint:
5000 db fémvázas kárpitozott szék 500 db
légrugós „főnöki" forgófotel (bőr)
2000 db fémvázas iskolai tanulóasztal
1000 db számítógépasztal
A bőr forgófotel szállítására szétszerelt állapotban kerül sor védőfóliába és kartondobozba

csomagolva. Továbbértékesítése is ezen eredeti csomagolásban történik.
A többi bútor „lapraszerelt" állapotban érkezik Budapestre. Ezek összeszerelésével egy hazai
kisvállalkozást bízott meg az importőr.
A kiegészítő anyagok (csavarok, szegecsek) árát is tartalmazó szerelési díj:
a székek esetében 150 Ft/db
a tanulóasztalok esetében 120 Ft/db
a számítógépasztal esetében 200 Ft/db
Az importőr ajánlatkérésére a következő ajánlatok érkeztek:

1. Svéd szállító EXW Jönköping
3000 db fémvázas kárpitozott szék SEK 215/db
2000 db fémvázas iskolai tanulóasztal SEK 230/db
1000 db számítógépasztal SEK 650/db
Spanyol szállító (madridi telephelyű) DAF olasz/osztrák határ (Tarvisio)
500 db légrugós „főnöki" forgófotel ESP 20 000/db
800 db számítógépasztal ESP 10 000/db
3. Indonéz szállító (jakartai telephelyű) FOB Jakarta
500 db légrugós „főnöki" bőrfotel USD 140/db
3000 db kárpitozott szék USD 28/db
Kanadai szállító (torontói telephelyű) DDU Budapest
4000 db fémvázas kárpitozott szék CAD 45/db
1500 db fémvázas iskolai tanulóasztal CAD 50/db
1000 db számítógépasztal CAD 130/db
Lengyel szállító (lodz-i telephelyű) FCA Lodz

500 db légrugós „főnöki" forgófotel (bőr) USD 135/db
1500 db fémvázas iskolai tanulóasztal USD 35/db
Az importőr a jövedelmezőség vizsgálata alapján dönt az egyes bútorok beszerzési irányáról.
201
Ehhez készítsen döntés-előkészítő kalkulációt a következő adatok alapján:
Tömeg-, méret-, illetve csomagolásadatok:
Fémvázas szék kárpitozott elemek székenként 3,5 kg
fémváz székenként 6,5 kg
Bőrfotel teljes tömeg (csomagolás nélkül) 18 kg
Tanulóasztal fa elemek asztalonként 12 kg
fémváz asztalonként 8,5 kg
Számítógépasztal fa elemek asztalonként 24 kg
fém elemek asztalonként 13 kg
Csomagolás:
Fémvázas szék 1 db 40x60x80 cm méretű kartondobozban 10 db szék kárpito-
zott elemei
A csomagolás tömege 3,5 kg/doboz
1 db 40x60x30 cm méretű kartondobozban 10 db szék fémváza
Bőrfotel darabonként csomagolva
A csomagolás tömege 3,5 kg/doboz
A doboz mérete 50x50x70 cm
Tanulóasztal 1 db 40x50x105 cm méretű kartondobozban 10 db asztal fa elemei

A csomagolás tömege 4 kg/doboz
1 db 50x80x40 cm méretű kartondobozban 10 db asztal fémváza
Számítógépasztal 1 db 60x80x50 cm méretű kartondobozban 10 db asztal fa elemei

1 db 60x80x50 cm méretű kartondobozban 10 db asztal fém elemei
A szállítmányozók által ajánlott fuvardíj-tételek a kalkulációhoz:

Jönköping eladó telephelye - repülőtér SEK 3/100 kg
Jönköping-Budapest (repülővel) SEK 0,8/kg
Budapest Ferihegy-importőr telephelye HUF 120/100 kg
Madrid-Barcelona ESP 1000/tonna
Barcelona-Marseille ESP 5500/m3
Marseille-Tarvisio FRF 1100/tonna
Tarvisio-Rábafüzes CHF 220/tonna
Rábafüzes-Budapest HUF 4500/tonna
Jakarta (eladó telephelye)-Jakarta kikötő USD 0,7/100 kg
Jakarta-Trieszt USD 45/m3
Trieszt-Letenye USD 140/tonna
Letenye-Budapest HUF 4800/tonna
Toronto-Montreal CAD 0,2/kg
Montreal-Hamburg CAD 85/mJ
Hamburg-Hegyeshalom DEM 350/tonna
Hegyeshalom-B udapest HUF 3500/tonna
Lodz (eladó telephelye)-Lodz teherpályaudvar USD 15/tonna
Lodz-Parassapuszta USD 200/tonna
Parassapuszta-Budapest HUF 1300/tonna
202
Rakodási költségek:
Jónköping teherautóra rakás SEK 15/tonna
Jönköping replőtér kirakodás SEK 15/tonna
Vonatra rakás Madridban ESP 138/tonna
Hajóra rakás Barcelonában ESP 153/tonna
Kirakodás Marseille-ben FRF 8,5/tonna
Vonatra rakás Marseille-ben FRF 9/tonna
Hajóra rakás Jakartában USD 12/tonna
Kirakodás Triesztben USD 14/tonna
Kamionra rakás Triesztben USD 15/tonna
Kamionra rakás Torontóban CAD 2,5/tonna
Hajóra rakás Montrealban CAD 3,5/tonna
Kirakodás Hamburgban DEM 4,2/tonna
Vonatra rakás Hamburgban DEM 4, l/tonna
Banki árfolyamok a döntés-előkészítő kalkuláció készítéséhez:

1 SEK 26,23
OESP 145,38
1CAD 186,37
1USD 283,25
1CHF 158,77
1FRF 37,05
1DEM 123,08
Az irodabútor vámtétele a Kereskedelmi Vámtarifa szerint

Preferenciális vám 10%
Legnagyobb kedvezményes vám 12%
EU-országokkal szemben alkalmazott vám 12%
CEFTA országokkal szemben alkalmazott vám 11,5%
(Kanadával és Indonéziával a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény elve alapján kereskedünk.)
Feladat:
Határozza meg az ügylet eredményét, ha a nettó (ÁFA nélküli) eladási árak várhatóan a kö-
vetkezők szerint alakulnak:
Fémvázas kárpitozott szék 11 000 Ft/db
Légrugós forgófotel 43 500 Ft/db
Iskolai tanulóasztal 9 200 Ft/db
Számítógépasztal 25 000 Ft/db
Az ajánlatok összehasonlítása:
a) Fémvázas szék
1. Svéd szállító 3000 db EXW215SEK/db
Csomagolás: 300 db x 0,192 m 3 = 57,6 m3 300 db x 0,072 m3 = 21,6 m3 Ossz.: 79,2 m3

Tömeg: 31 530 kg
203 |p«feS]
Vételár 16 918 350
Rakodás (be-ki) 24 810,96
Eladó telephelye - Repülőtér 24 810,96
Jönköping Budapest 661 625,52
Ferihegy - importőr telephelye 37 836
Vám (17 629 597,42x0,12) 2 115 551,69
Összes bekerülési érték 19 782 985,11 Ft 6 594,3 Ft/db
2. Indonéz szállító 3000 db FOB 28 USD/db

A csomagolás tömeg- és méretadatai megegyeznek a svéd szállítónál meghatározott adatokkal.
Vételár 23 793 000
Jakarta-Trieszt 1 009 503 125
Kirakodás 032,22 133
Kamionra-rakás 963,09
Trieszt-Letenye 1 250 322,15
Léten ye-Budapest 151 344
Vám (26 311 820,46x0,12) 3 157 418,46
Összes bekerülési érték 29 620 582,92 Ft 9 873.52 Ft/db
3. Kanadai szállító 4000 db DDU 45 CAD/db

Csomagolás: 105,6 nr' Össztömeg: 40 040 kg
Vételár 33 546 600 4

Vám 007 935
(33 546 600-147 140) x 0,12
(a belföldi fuvar levonásával)
b) Bőr forgófotel
1. Spanyol szállító 500 db DAF 20 000 ESP/db

Csomagolás: 87,5 m3 Össztömeg: 10 750 kg
Vételár 14 538 000

Tarvisio - Rábafüzes 375 491,05
Rábafüzes - Budapest Vám 48 375 1789
(14 913 491,05x0,12) 618,93
204
2. Indonéz szállító 500 db FOB 140 USD/db
A csomagolás méret- és tömegadatai megegyeznek a spanyol szállítónál meghatározott ada-
tokkal.
19 827 500
Vételár 1 115 296,88
Jakarta - Trieszt
Trieszt kirakodás
Kamionra-rakás Triesztben
Trieszt - Letenye
Vám (21 457391,32x0,12)
Letenye - Budapest
Összes bekerülési érték
3. Lengyel szállító 500 db
Vételár
Lodz-Parassapuszta
Parassapuszta-Budapest
Vám (19 728 362,5x0,115)
c) Tanulóasztal
1. Svéd szállító
Csomagolás: 74 m3
42 629,13
45 674,06
426 291,25
2 574 886,96
51600
24 083 878,28 Ft 48 167,76 Ft/db
FCA 135 USD/db
19 119 375 608

987,5 13 975 2
268 761,67
22 011 099,17 Ft
44 022,2 Ft/db
2000 db EXW 230SEK/db

Tömeg: 42 400 kg
Vételár 12 065 800
Eladó telephelye - repülőtér
Rakodás (be- és ki) Jönköping 33 364,56
- Budapest Ferihegy - 33 364,56
importőr telephelye Vám (13 889 721,6
022 250,72 x ()". 12) /e 50 880

1 562 670,09
14 635 800,81 Ft 7 317,9 Ft/db
2. Kanadai szállító 1500 db DDU 50 CAD/db
3
Csomagolás: 55,5 m Tömeg: 31 800 kg
Vételár 13 977 750

Vám 1 663 974
(13 977 750-111 300) x 0,12
Összes bekerülési érték 15 641 724 Ft 10 427,8 Ft/db
205 ÉXkí
3. Lengyel szállító 1500 db FCA 35 USD/db
Csomagolás adatait lásd a kanadai szállítónál.

Vételár 14 870 625 1
Lodz - Parassapuszta 801 470
Parassapuszta - Budapest 41340
Vám (16 672 095x0,115) 1917 290,9
d) Számítógépasztal
1. Svéd szállító 1000 db EXW 650 SEK/db
Csomagolás: 48 m3 Tömeg: 37 800 kg

Vételár 17 049 500 29
Eladó telephelye - repülőtér 744,82 29
Rakodás (be- és ki) Jönköping 744,82 793
- Budapest Ferihegy - 195,2 45 360
importőr telephelye Vám (17 2 148 262,18
902 184,84x0,12)
20 095 807,02 Ft
Összes bekerülési érték 20 095,8 Ft/db
DAF 10 000 ESP/db
2. Spanyol szállító 800 db
Össztömeg: 30 240 kg
Csomagolás: 38,4 mJ
11 630 400 1
Vételár 056 265,06
Tarvisio - Rábafüzes 136 080
Rábafüzes - Budapest Vám 1522 399,81
(12 686 665,06x0,12)
14 345 144,87 Ft
Összes bekerülési érték 17 931,4 Ft/db
DDU 130CAD/db
3. Kanadai szállító 1000 db
Csomagolás adatait lásd a svéd szállítónál.
Vételár 24 228 100

Vám 2 891 496
(24 228 100-132 300) x 0,12
Összes bekerülési érték 27 119 596 Ft 27 119,6 Ft/db
leífeS] 206
Eredmény meghatározása:
Megrendelések: Elvámolt bekerülési érték:
Fémvázas szék
3 000 db svéd szállítótól 19 782 985,11
2 000 db kanadai szállítótól 18 777 267,6
Forgófotel
500 db spanyol szállítótól 16 751 484,98
Tanulóasztal
2 000 db svéd szállítótól 14 635 800,81
Számítógépasztal
800 db spanyol szállítótól 14 345 144,87
200 db svéd szállítótól _______4 019 161,4
Összesen: 88 311844,77
Árbevétel
Fémvázas szék 55 000 000

Forgófotel 21750 000
Tanulóasztal 18 400 000
Számítógépasztal _______2 500 000
Összesen: 120 150 000
Szerelési díj:
Fémvázas szék 750 000
Tanulóasztal 240 000
Számítógépasztal 200 000
Összesen:
1 190 000
Az ügylet eredménye:
30 648 155,3
207 |p«feict]
FELADATOK A MEZŐGAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG ELEMZÉSÉHEZ
85. sz. feladat
A mezőgazdasági vállalkozó egyik ágazatára vonatkozó adatok a következők:
Megnevezés Mértékegység Terv Tény

Vetésterület ha 400 450
Betakarított hozam t 1600 1 890
Összes termelési érték EFt 6 240 7 182
Összes termelési költség EFt 5 000 5 481
Feladat:
Számítsa ki a tervezett és a tényleges jövedelem nagyságát!
Vizsgálja meg a jövedelem változását okok szerint! Készítsen szöveges értékelést!
Az elemzéshez szükséges alapadatok kiszámítása
Megnevezés Mértékegység Terv Ténv Tervteljesítés. (%)

Vetésterület ha 400 450 112,50
Termésátlag t/ha 4,0 4,2 105,00
Ar Ft/t 3 900 3 800 97,43
Termelési érték Ft/ha 15 600 15 960 102,31
Összes termelési EFt 6 240 7 182 115,09
érték
Termelési költség Ft/ha 12 500 12 180 97,44
Összes termelési EFt 5 000 5 481 109,62
költség
Jövedelem Ft/ha 3 100 3 780 121,94
Összes jövedelem EFt 1 240 1 701 137,18
Jövedelemváltozás EFt + 461
összege
A változás okainak vizsgálata.
I. Láncbehelyettesítés módszerének alkalmazásával
Tervezett termelési érték (T„)

400 x 4,0 x 3 900 6 240 E Ft
Tényleges termelési érték (Ti) 450

x 4,2 x 3 800 7 182 EFt
Termelési érték változása (Tv)

+ 942 E Ft
208
Termelési érték változásának okai:
1. Kapacitás változás hatása
450 x 4,0 x 3 900 - 400 x 4,0 x 3 900 = 780 E Ft
2. Produktivitás változás hatása
4 5 0 x 4 , 2 x 3 900-450x4,0x3 900 = 351E Ft
3. Árváltozás hatása
450 x 4,2 x 3 800 - 450 x 4,2 x 3 900 = -189EFt
Együttesen + 942 E Ft
Tervezett termelési költség (Ko)
400x12 500 = 5 000 E Ft
Tényleges termelési költség (K\)
450x12 180 = 5 481 E Ft
Termelési költség változása (Kv) = + 481 E Ft
A termelési költség változásának okai
450x12 500-400x12 500 = 625 E Ft
2. Fajlagos termelési költség változásának hatása
450x12 180-450x12 500 = -144 E Ft
Együttesen + 481 E Ft
Jövedelem változásának összege (Jv)
Termelési érték változása
(780+ 351)-189 +942EFt
Termelési költség változása

(625 - 144) -481 E Ft*
Együttesen 461 E Ft
* Figyelembe kell venni, hogy a termelési költség növekedése csökkenti a jövedelmet és fordítva!
A megoldást a következő táblázat alapján is elkészíthetjük:
Megnevezés Terv Közbenső mutatók Tény

I. ** JJ_***
Terület, ha 400 450 450 450
Termelési átlag t/ha 4,0 4,0 3 4,2 4,2
Ár Ft/t 3 900 6 900 7 3 900 7 3 800 7
Összes termelési érték, E Ft 240 020 371 182
** tény szintre hozott terv ***
tény termelés terv áron
A termelési érték változásának okai
- kapacitásváltozás hatása
7 020 - 6 240 780 E Ft
- produktivitásváltozás hatása
7 371-7 020 351 E Ft
- árváltozás hatása
7 182-7 371 189 E Ft

Megnevezés Terv Közbenső mutató* Ténv
Terület, ha 400 450 450
Fajlagos költség Ft/ha 12 500 12 500 12 180
Összes termelési költség, E Ft 5 000 5 625 5 481
tény szintre hozott terv A
termelési költség változásának okai
- kapacitásváltozás hatása
5 625 - 5 000 625 E Ft
- fajlagos termelési költség változása
5 481-5 625
- 144 E Ft
II. Abszolút különbözetek módszerének alkalmazása
Termelési érték változásának okai
1. Kapacitásváltozás hatása
5 0 x 4 x 3 900 = 50x15 600 780 E Ft

Ér*^ 210
2. Produktivitás változásának hatása
0 , 2 x 4 5 0 x 3 900 = 351E Ft
3. Árváltozás hatása
100 x 450 x 4,2 = 100 x 1 890 - 189 E Ft
Termelési költség változásának okai
50x12 500 = 625 E Ft
2. Fajlagos termelési költség változásának hatása
- 320 x 450 = - 144 E Ft
Természetesen az abszolút különbözetek módszerének alkalmazása esetén is választhatjuk a

„táblázatos" megoldást.
A termelési érték változásának okai a következők:

Megnevezés Terv Kapacitás Produktivitás hatása Ar Tény
változás
Terület, ha 400 50 ^ 450 ^ 450 450 4,2
Termésátlag, t/ha 4,0 3 4,0 3 * 0,2 x 3 900 4,2 * 3 800
Ár, Ft/t 900 900 100
Összes termelési 6 240 780 351 -189 7 182
érték, E Ft
A termelési költség változásának okai a következők

Megnevezés Terv Kapacitás változás Fajlagos költség hatása Tény
Terület, ha 50 v
Fajlagos költség, Ft/ha 400 12 500 450 450 12
Összes termelési 12 500

5 000 625 x -320
-144 180
5 481
költség, E Ft
III. Százalékos különbözetek módszerének alkalmazása
Megnevezés Tervteljesítés, % A tényező önálló hatása

Vetésterület, ha 112,5 112,50-100,00= 12,50
Összes hozam, t 118,13 118,13-112,50= 5,63
Összes termelési érték, E Ft 115,09 115,09-118,13 =-3,04
Összes termelési költség, E Ft 109,62 109,62-112,50 = -2,88
211 Öktj
Termelési érték változásának okai:
Kapacitásváltozás hatása
6 240x0,125 = 780 E Ft
Produktivitás változás hatása
6 240 x 0,0563 = 351 EFt
Árváltozás hatása
6 240 x(-0,0304) =-189 EFt
Termelési költség változásának okai

Kapacitásváltozás hatása
5 000x0,125 = 625 E Ft
Fajlagos költségváltozás hatása
5 000 x (-0,0288) = - 144 E Ft
A vállalkozó vizsgált ágazatában a jövedelem a tervhez viszonyítva 461 E Ft-tal, 37,18%-kal
növekedett. A termelési érték 942 E Ft-tal (15,09%-kal), a termelési költség pedig 481 E Ft-tal
(9,62%-kal) növekedett. A jövedelem változása okok szerint a következő:
Vetésterület megváltozása (780-625) 155 EFt
Termésátlag növekedése 351 EFt
Árak csökkenése 189 EFt
A fajlagos termelési költség csökkenése 144 E Ft
Összesen: 461 EFt
86. sz. feladat
A mezőgazdasági vállalkozó egyik kiemelt ágazatának adatai a következők:
Megnevezés Bázis Tárgv

Vetésterület, ha 150 180
Összes betakarított hozam mennyisége, t 675 720
Értékesített hozam mennyisége, t 500 550
Értékesítési átlagár, Ft/t 14 200 14 300
Termelési költség, Ft/t 13 400 13 600
Feladat:
A rendelkezésre álló adatok alapján vizsgálja meg a jövedelem és a fedezeti összeg változását!
Milyen tényezők okozták az eltéréseket?
Készítsen szöveges értékelést!
212
A jövedelemváltozás okai
1. Kapacitásváltozás hatása + 108 000 Ft
2. Produktivitás változás hatása - 1 278 000 Ft
3. Árváltozás hatása + 72 000 Ft
4. Fajlagos költségváltozás hatása + 1 062 000 Ft
Együttesen - 36 000 Ft
A vetésterület 20%-kal nőtt, ennek hatására az ágazat jövedelme 108 000 Ft-tal emelkedett. A
termésátlag 0,5 t/ha csökkenése következett be, melynek hatásaként a termelési érték 1 278 E
Ft-tal csökkent. Az árak kismértékű változása (+ 100 Ft/t) 72 E Ft-tal növelte a termelési
értéket. A fajlagos termelési költség 60 300 Ft/ha-ról 54 400 Ft/ha-ra csökkent. Az 5 900
Ft/ha fajlagos költségcsökkenés az összes termelési költséget 1 062 E Ft-tal csökkentette.
Ezen tények együttes hatására 36 000 Ft-tal csökkent az ágazat jövedelme.
A fedezeti összeg változásának okai

Bázis fedezeti összeg 400 000 Ft
Tárgy fedezeti összeg 385 000 Ft
Változás - 15 000 Ft
A változás okai
1. Értékesített mennyiség változásának hatása 40 000 Ft
2. Értékesítési ár változásának hatása 55 000 Ft
3. Előállítási költség változásának hatása 110 000 Ft
Együttesen 15 000 Ft
Az értékesítés árbevétele 765 E Ft-tal, az értékesítés költsége pedig 780 E Ft-tal nőtt. Az
értékesített mennyiség 10%-os növekedése miatt nőtt az árbevétel 40 E Ft-tal. Az értékesítési
átlag kismértékű növekedésének hatása 55 E Ft. Az előállítási költség 200 Ft/t növekedése
110 E Ft-tal csökkentette a fedezeti összeget.
87. sz. feladat
A vállalkozó két önelszámoló egységében a kukoricatermelés főbb adatai a következők

Megnevezés I. kerület II. kerület
Terv Ténv Terv Tény
Vetésterület, ha 600
Betakarított hozam 400 4 320 600 400 3
Mennyisége, tonna
3 200 4 500 200
213 Éjfekj]
Feladat:
A rendelkezésre álló adatok alapján vizsgálja meg a termésátlag alakulását! Milyen tényezők
okozták a kukorica termésátlagának változását?
Összetett indexek segítségével számszerüsítse a hatásokat! Készítsen szöveges értékelést!
A feladat összetett indexek segítségével oldható meg.
a) Főátlag index kiszámítása
Kerület Terv Tény Index

Hozam Terület Termésátlag Hozam Terület Termésátlag
tonna ha tonna tonna ha tonna
I. 3 200 400 8,0 4 320 600 7,2 90,00
n. 4 500 600 7,5 3 200 400 8,0 106,67
Együtt 7 700 1 000 7,7 7 520 1000 7,52 97,66
b) Részátlag index kiszámítása
Kerület Terv Tény Index

I. 4 800 600 8,0 4 320 600 7,2 90,00
II. 3 000 400 7,5 3 200 400 8,0 106,67
Együtt 7 800 1000 7,8 7 520 1000 7,52 96,41
c) Összetétel index kiszámítása
Kerület Terv Ténv Index

I. 3 200 400 8,0 4 800 600 8,0 100,00
n. 4 500 600 7,5 3 000 400 7,5 100,00
Együtt 7 700 1000 7,7 7 800 1000 7,8 101,30
Összefüggés az indexek között

96 41
' ■ 101-3° - 97,66 % 100
A vállalkozónál a kukorica termésátlaga 2,34%-kal csökkent. (0,18 t/ha)

Az I. kerületben a termésátlag lényegesen, 10%-kal csökkent, a n. kerületben pedig 6,67%-os
növekedés tapasztalható.
A két kerületben bekövetkezett termésátlag változás 3,59%-kal csökkentette volna a

vállalkozó termésátlagát, de a kukorica vetésterületének a - két kerületben - változása 1,30%-
kal növelőleg hatott a termésátlagra. A tényezők együttes hatására csökkent a vállalkozónál a
kukorica termésátlaga.
214
88. sz. feladat
A mezőgazdasági vállalkozó zöldpaprika és paradicsom termelésére vonatkozó adatok a

következők:
Megnevezés Terv időszak Tény időszak

mennyiség, t ár, (Ft/t) mennyiség, t ár, (Ft/t)
Zöldpaprika 200 98 000 240 110 000
Paradicsom - 800 46 000 1000 40 000
étkezési - 400 24 000 300 20 000
ipari
Feladat:
Vizsgálja meg a termelési érték alakulását! Milyen tényezők okozták a termelési érték
változását? Vizsgálja meg az értékindex nagyságát befolyásoló tényezőket! Készítsen
szöveges értékelést!
88. sz- feladat megoldása

Tervezett termelési érték 66 000 E Ft
Tényleges termelési érték 72 400 E Ft
Eltérés f- 6 400 E Ft
a) Tennelési érték változásának okai:
- Volumenváltozás hatása + 10 720 E Ft
- Árváltozás hatása - 4 320 E Ft
Együttesen + 6 400 E Ft
A tervhez viszonyítva a termelési érték 6 400 E Ft-tal 9,70%-kal növekedett. A növekedést a
termékek volumenének és árának változása együttesen okozta.
b) Erték-volumen és árindex kiszámítása
Értékindex kiszámítása
72 400 000-100
109,7%
66 000 000
Árindex kiszámítása
(200 • 110 000 + 800 • 40 000 + 400 ■ 20 000) -100
93,94%
66 000 000
vagy 72
400 000-100
94,37%
240 • 98 000 +1000 • 46 000 + 300 • 24 000
215 (perfekt]
Volumenindex kiszámítása
(240 ■ 98 000 +1000 • 46 000 + 300-24 000) • 100
116,24%
66 000 000
vagy 72
400 000-100
116,77%
200 ■ 110 000 + 800 • 40 000 + 400 • 20 000
Összefüggés az indexek között

93,94. llfi, 77 94,37-11424 =
100 100
A termelési érték 9,7%-os növekedését a volumenváltozás 10 720 E Ft összegben növelte,
míg az árváltozás hatása - 4 320 E Ft. A volumen növekedés hatása 16,77 (16,24), az
árváltozás hatása pedig - 6,06% (- 5,63%). (Az árindexek és a volumenindexek kétféle
súlyozással kerültek kiszámításra!)
89. sz. feladat
A vállalkozó földterületének
Szántó 2 100 ha Gyep (rét)
Kert 50 ha Erdő megoszlása művelési ágak
Gyümölcsös 150 ha Nádas
Szőlő 25 ha Halastó szerint a következő:
850 ha
200 ha
35 ha
60 ha
A müvelés alól kivett terület nagysága 130 ha
Feladat:
Vizsgálja meg a földterület hasznosítását! Számítsa ki a földkihasználási mutatót! Milyen

módon lehetne a vállalkozónak növelni a földkihasználási mutató értékét?
EiffeÜi 216
Megnevezés Terület, Megoszlási Szántóegység A terület

ha viszonyszám, (%) átszámítási kulcs szántóegvségben
Szántó 2 100 58,3 1,0 2 100
Kert 50 1,4 4,0 200
Gyümölcsös 150 4,2 4,0 600
Szőlő 25 0,7 5,0 125
Gyep 850 23,6 0,5 425
Mezőgazdasági 3175 88,2 - 3 450
terület összesen
Erdő 200 5,6 0,1 20
Nádas 35 1,0 0,05 1,75 6
Halastó 60 1,6 0,1
Termőterület 3 470 96,4 3 477,75
összesen
Művelés alól 130 3,6 — -
kivett terület
Összes földterület 3 600 100,0 - 3 477,75
Földkihasználási mutató
i
-ÛÜ ,97 3
=0
600
A földkihasználási mutató értéke művelési ág változtatással növelhető. Megvizsgálandó, hogy

a mennyiségi művelési ág változtatás milyen gazdasági előnyökkel jár együtt. Ilyen változtatás
lehet például a gyepterület feltörése és szántó művelési ág kialakítása. A döntés előkészítése
során a megtérülés feltételeit kell vizsgálni.
90. sz. feladat
A művelési ág változtatás megítéléséhez a következő információk állnak rendelkezésére:
1 800 E Ft
840 E Ft
960 E Ft
a) A telepítést megelőző években elért jövedelem összege
A telepítést megelőző 1. év
2. év
3. év
b) A telepítés évenkénti költsége
4 800 E Ft
6 000 E Ft
3 600 E Ft
9 600 E Ft
1. év
2. év
3. év
4. év
217 5***^
c) A termő ültetvény termelési értéke és termelési költsége (E Ft)
A termőre fordulást Termelési Termelési

követő érték költség
1. év 14 400 8 400
2. év 15 600 8 160
3. év 17 160 9 000
A számítások során figyelembe vehető jövedelmezőségi ráta 20%.
Feladat:
Vizsgálja meg a művelési ág változását! Számítsa ki a megtérülési mutatókat, értékelje azokat!

Kieső (elmaradó) jövedelem összesen 3 600 E Ft 1 200 E Ft7év
Négy év alatt kieső összes jövedelem 4 800 E Ft
A telepítés korrigált költsége
l.év 4 800 000x2,0736 = 9 953 280 Ft

2. év 6 000 000x1,728 10 368 000 Ft
3. év 3 600 000x1,44 5 184 000 Ft
4. év 9 600 000x1,2 11 520 000 Ft
Összesen 37 025 280 Ft
A termőültetvény jövedelme összesen
összes termelési érték 47 160 E Ft

- összes termelési költség 25 560 E Ft
Jövedelem 21 600 E Ft 7 200 E Ft/év
A megtérülési idő kiszámítása
a) az új művelési ág jövedelméből
4 800 000 + 37 025 280 7

5, 81 év
200 000
b) az új művelési ág többletjövedelméből
41 825 280
47 160 000 - 25 560 000 • 1,2
= 7,61 év
Az új művelési ág kialakításával összefüggésben három szakaszt vizsgáltunk meg. A telepítést
megelőző időszakban egy évre átlagosan 1 200 E Ft jövedelem jut. Ennek következtében négy
év az elmaradó haszon összege 4 800 E Ft. A telepítés összes költsége 24 000 E Ft, amelyet
218
korrigáltan (idő és jövedelmezőségi ráta alapján) vettünk figyelembe. A termő ültetvény éves
átlagos jövedelme 7 200 E Ft.
A jövedelemből a költségek 5,81 év alatt térülnek meg. Ezt az időt egybe kell vetni az új
művelési ág élettartamával. Az új művelési ágban a ráfordítások kedvezően hasznosulnak, így
a többletjövedelemből számított megtérülési mutató is igazolja a döntés helyességét!
91. sz. feladat
Egy mezőgazdasági vállalkozó árunövény-termelését a következő adatok figyelembevételével

kívánják kialakítani:
Ágazat 1 ha-ra jutó Vetés váltás Értékesítési Speciális

fedezeti összeg, alapján lehetőség (ha) gépkapacitás
(Ft) megfelelő (ha) (ha)
Cukorrépa Repce 58 400 200 korlátlan 240
Mustár Olajlen 23 200 810 300
Rostlen Étkezési 46 800 810 150
búza Takarmány 36 800 540 200 160
búza Kukorica 31 600 810 150
26 400 810 korlátlan
24 800 810 korlátlan 600
29 600 1620 korlátlan
Az árunövények részére 1 820 ha szántóterület áll rendelkezésre.
Feladat:
Optimalizálja - fedezeti összeg alapján - a vállalkozó árunövény termelésének szerkezetét! 91.
sz. feladat megoldása
Ágazat Ágazat területe (ha) Ágazat fedezeti

összege (E Ft)
Cukorrépa 200 11 680
Mustár 150 7 020
Olajlen 200 7 360
Rostlen 150 4 740
Kukorica 600 17 760
Étkezési búza 520 13 728
Összesen 1820 62 288
92. sz. feladat
Egy mezőgazdasági vállalkozó 85 hektáros tábláján őszi búzát termel. A tápanyag

visszapótláshoz szükséges információk a következők:
Tervezett hozam 5,2 t/ha

Fajlagos nitrogén tápanyagigény 28,0 kg/t
A talaj természetes nitrogén szolgáltató képessége 25,0 kg/ha
A kiszórt nitrogén műtrágya hatóanyagból az első évben hasznosul 70%
Rendelkezésre álló nitrogén műtrágya hatóanyag tartalma 28%
Feladat:
Számítsa ki a táblára kiszórandó nitrogén hatóanyag, valamint az egy hektárra szükséges
mennyiségét!
Tervezett összes hozam mennyisége 85 . 5,2 = 442 t

A tervezett hozam nitrogén
tápanyagigénye 442 . 28 = 12 376 kg
A talaj felvehető nitrogén
tartalma 85.25 = 2 125 kg
Műtrágyával pótolandó hatóanyag
mennyisége 12 3 7 6 - 2 125 = 10 251 kg
A hasznosulással módosított
szükséglet 10 251 14 644 kg
0,70
Kiszórandó nitrogén műtrágya
mennyisége 14 644 52 300 kg
0,28
Egy hektárra kiszórandó műtrágya
mennyisége 615 kg
A műtrágya mennyisége más módon is kiszámítható:
(85-5,2-28)-(85-25)
0,28-0,7 615 kg/ha
85
93. sz. feladat
A vállalkozó 650 hektáron termel őszi búzát. A vállalkozó 5,8 t/ha termésátlagot tervez.
A laboratóriumi vizsgálat szerint az őszi búza vetésterületén a talajban átlagosan 70 kg/ha
nitrogén, 45 kg/ha foszfor és 55 kg/ha kálium van a növény által felvehető állapotban.
Az őszi búza termeléshez tonnánként 30 kg nitrogén, 15 kg kálium és 20 kg foszfor kell.
220
Beszerezhető nitrogén műtrágya 50%-os, foszfor műtrágya 40%-os, a kálium műtrágya 45%-os
hatóanyag-tartalmú. A műtrágyák hatásfoka 90%-os.
Feladat:
Állapítsa meg műtrágya-féleségenként a kiszórandó mennyiséget!
A szükséges (kiszórandó) műtrágya mennyisége
N tartalmú műtrágya 150,22 tonna

P tartalmú műtrágya 128,19 tonna
K tartalmú műtrágya 51,3 6 tonn a
94. sz. feladat
Egy mezőgazdasági vállalkozó pótlólagos műtrágyázással a hozamok növelését tervezi. Az optimum

megállapításához - ökológiai sorok alapján - műtrágyázási kísérletet végez. A kísérletre vonatkozó
legfontosabb adatok a következők szerint alakulnak:
Hozam 1 ha előállítási Az előző hozamszint Fedezeti lha

költsége (Ft) növeléséhez szükséges összeg árbevétele
pótlólagos ráfordítás
(Ft)
3,40 19 100 — 8 100 27 200
3,55 20 025 925 8 375 28 400
3,80 21 325 1 300 9 075 30 400
4,10 22 825 1 500 9 975 32 800
4,40 24 325 1500 10 875 35 200
4,65 25 825 1 500 11375 37 200
5,00 27 325 1 500 12 675 40 000
5,35 28 825 1 500 13 975 42 800
5,65 30 325 1 500 14 875 45 200
5,80 31 825 1 500 14 575 46 400
5,90 33 325 1 500 13 875 47 200
5,95 34 825 1 500 12 775 47 600
1 tonna főtermék értékesítési ára 8 000 Ft.
Feladat:
Elemezze az összes és a pótlólagos ráfordítás (műtrágyázás) hatását a megtérülésre, határozza meg a

fedezeti összeg optimumát! Készítsen szöveges értékelést!
221 Igerfekt]
Hozam Egy hektárra .jutó Pótlólagos Többlet Többlet ter- Megtérülési

t/ha előállítási árbevétel (Ft) fedezeti ráfordítás termék mék értéke és arány
költség (Ft) összeg (Ft) költsége (Ft) értéke (Ft) pótlólagos
ráfordítás
különbsége
3,40 19 100 27 200 8 100 — — — _
3,55 20 025 28 400 8 375 925 1200 275 1 1,3
3,80 21 325 30 400 9 075 1300 2 000 700 1 1,5
4,10 22 825 32 800 9 975 1500 2 400 900 1 1,6
4,40 24 325 35 200 10 875 1500 2 400 900 1 1,6
4,65 25 825 37 200 11 375 1 500 2 000 500 1 1,3
5,00 27 325 40 000 12 675 1500 2 800 1300 1 1,9
5,35 28 825 42 800 13 975 1500 2 800 1300 1 1,9
5,65 30 325 45 200 14 875 1500 2 400 900 1 1,6
5,80 31 825 46 400 14 575 1 500 1 200 -300 1 0,8
5,90 33 325 47 200 13 875 1 500 800 -700 1 0,5
5,95 34 825 47 600 12 775 1 500 400 0,3
Értékelés:
A pótlólagos ráfordítás (műtrágyázás) növelése a hozamokban mintegy 5,8 t/ha hozamnövelésig

megtérül.
A pótlólagosan eszközölt ráfordítás megtérülése a többlethozamokban 5,2 t/ha körüli hoza-
moknál a legkedvezőbb.
95. sz. feladat
Egy 8 000 ha szántóterülettel rendelkező mezőgazdasági vállalkozó vetésterületi adatai a

következők:
Tavaszi vetésállomány 7 800 ha
Bevetett terület 9 400 ha
Betakarított terület 8 800 ha
Elővetések területe 500 ha
Utóvetések területe 1 100 ha
Búza, rozs, és árpa vetésterülete 1.800 ha
1 Feladat:
Elemezze a szántóterület hasznosítását! Készítsen szöveges értékelést!
222
A fővetésü hasznosítás mutatója 7 800 • 100 97,5%
8 000
A vetetlen szántó aránya 200 • 100
8 000 2,5%
vagy A
100 - 97,5 2,5%
teljes hasznosítás mutatója 9 400 • 100 117,5%
8 000
*i » - - (500 + 1100) 1An
20%
A kettős termesztés aranva------------------ •
100
8 000
A teljes hasznosítás mutatója kiszámítható úgy is, hogy a fővetésü hasznosítás mutatóját és a
kettős termesztés arányát összeadjuk. Példánkban: 97,5 + 20 = 117,5%.
Az utóvetések arányának vizsgálata:

a/ a szántóterülethez viszonyítva 1 100 ■ 100
= 13.8%
8 000
b/ a gabonák tarlójához viszonyítva 1 100 • 100
= 39,3 %
2 800
A betakarítás mutatója: 8 800 ■ 100
= 93,6%
9 400
96. sz. feladat
Egy mezőgazdasági vállalkozó szántóterülete 8 000 ha. Az 2001/2002. gazdasági év folyamán

a következő vetési munkákat végezték el:
2001. őszén 2002. tavaszán
őszi búza 2 000 ha tavaszi árpa 500 ha
őszi árpa 500 ha zab 300 ha
őszi takarmány- kukorica 1 500 ha
keverék 500 ha cukorrépa 600 ha
silókukorica 800 ha
csillagfürt 200 ha
egyéb 800 ha
2002. nyarán
csalamádé 500 ha
muhar 400 ha
223
Allóvetések napraforgó 200 ha
lucerna
baltacím 700 ha
200 ha
Kipusztult területek
2001/2002. telén 2002. nyarán
őszi búza 100 ha kukorica 100 ha
őszi árpa 100 ha csalamádé 100 ha
2002.tavaszán
silókukorica 100 ha
A zöldtrágyának vetett csillagfürtöt és napraforgót alászántották.
Feladat:
Elemezze a szántóterület kihasználását! Készítsen szöveges értékelést!
A vetésállomány alakulása (hektár)
Ágazat Tavaszi Bevetett Betakarított

vetesállomány terület terület
őszi búza 1900 1900 1900
őszi árpa 400 400 400
őszi takarmány- - 500 500
keverék
tavaszi árpa 500 500 500
zab 300 300 300
kukorica 1500 1 500 1400
cukorrépa 600 600 600
silókukorica 700 700 700
csillagfürt 200 200 _
egyéb 800 800 800
csalamádé — 500 400
muhar - 400 400
napraforgó - 200 —
lucerna 700 700 700
baltacim 200 200 200
összesen 7 800 9 400 8 800
ítás mutatói a 7 800 • 100 - c )7 «;<^
8 000
224
T r , ,t. , ... 9 400 • 100
ieljes hasznosítás mutatom --------------- = 117 5%
J
8000 '
Vetetlen terület aranya ------------ = 2 5%

8 000
Kettős termesztés aránya -------------- = 20 0%

8 000
Utóvetések aránya az összes

f .., tU 1 100 • 100
területhez ------------- = 13 8%
8 000
n. , ,t, . , , 8 800 • 100

Betakarítási mutató --------------- = 93 6%
9 400 '
Betakarított terület az összes

8
t -i * or -u 800 • 100
terület %-aban -------------- = 110%
8 000
97. sz. feladat
A vállalkozó szántóterülete 4 100 ha. Az 2001/2002-es gazdasági év folyamán a következő

vetési munkákat végezték el:
2001. év őszén 2002. év nyarán

őszi búza 1 600 ha csalamádé 400 ha
őszi árpa 600 ha napraforgó 300 ha
őszi takarmány
keverék 800 ha
2002. év tavaszán
tavaszi árpa 600 ha
kukorica 800 ha
csillagfürt 200 ha
cukorrépa 500 ha
Kipusztulások
2001. év telén 200 ha őszi búza
2001. év tavaszán100 ha őszi árpa 2002. év
nyarán 100 ha kukorica
A csillagfürtöt és a napraforgót zöldtrágyának vetették, melyet alászántottak.
Feladat:
Elemezze a vállalkozó szántóterületének kihasználását! Készítsen szöveges értékelést!

225
Tavaszi vetésállomány 4 000 ha

Bevetett terület 5 500 ha
Betakarított terület 4 900 ha
Fővetésü hasznosítás mutatója 97,56%
Vetetlen terület aránya 2,44%
Teljes hasznosítás mutatója 134,15%
Kettős termesztés aránya 6,59%
Utóvetések aránya
- szántóhoz 17,07%
- gabonák tarlójához 28,00%
Betakarítási mutató
- szántóhoz 119,51%
- bevetett területhez 89,09%
98. sz. feladat
A mezőgazdasági vállalkozó tehenészetének adatai a következők:
Megnevezés Bázis időszak Tárgy időszak

Takarmányozási napok
szama összesen 125 195 132 130
ebből:
Termelő takarmányozási
napok száma 103 660 110 960
Összes tejtermelés, liter 1 660 000 1 884 960
Feladat:
Vizsgálja meg a létszám és a tejtermelés alakulását! Milyen tényezők okozták a termelés vál-
tozását? Hogyan alakul a szárazonállás? Készítsen szöveges értékelést!

Napi tejtermelési átlag
Bázis időszak Tárgy időszak
16,99
1884 960
= 16,01
110 960
1660 000 103
660
Átlagos tehénállomány 125195 132130
= 343 362
365 365
Termelő tehenek átlagos állománya 103 660 110 960
284 304
365 365
226
Egy tehénre jutó tejhozam 1660 000 = 5 845 1884960
= 6 200
284
304
Tejtermelés változása (1 884 960 - 1 660 000 = 224 960). ~ 225 E liter
A változás okai a)
létszámváltozás hatása
(304 - 284).5 845 117 E liter
b) produktivitás változásának hatása 108 E liter

(6 200 - 5 845). 304 =
Együtt 225 E liter
Szárazonállás napjai 21 170

21 535
Szárazonállás aránya 17,20% 21170 16,02%
21 535
343 = 62,78
362
Szárazonállás napjai
Az átlagos tehénállomány 5,54%-kal, a termelő tehenek állománya 7,04%-kal növekedett.
A napi tejtermelés 6.25%-kal nőtt, az egy tehénre jutó tejhozam a tényidőszakban 6,12%-kal
volt magasabb, mint a bázis időszakban.
A tejtermelés 225 ezer literrel nőtt, melynek 52%-a a létszámváltozásból,
48%-a pedig a produktivitás növekedéséből adódik.
A szárazonállás napjai 4,30 nappal csökkentek, ennek hatására a szárazonállás aránya csök-
kent. (17,20%-ról 16,02%-ra)
99. sz. feladat
A mezőgazdasági vállalkozó tehenészetére vonatkozó adatok az alábbiak:

Takarmányozási napok
szama összesen: 164 250 167 900
ebből:
- termelő takarmányozási
napok száma 133 225 134 320
Összes tejtermelés 1 865 150 2 081 960
Feladat:
A rendelkezésre álló adatok alapján vizsgálja meg a tejtermelés változását, milyen tényezők
okozták az eltéréseket? Készítsen szöveges értékelést!
227
Napi tej termelési átlag
bázis: 14 liter
tárgy: 15,5 liter
Az összes tejtermelés változása 216 810 liter
A növekedés okai:
a) Létszámváltozás hatása +15 330 liter
a) Napi tejtermelés (fejési átlag)
változásának hatása + 201 480 liter
+ 216 810 liter
Együttesen:
Átlagos tehénállomány
bázis: 450
tárgy: 460
Termelő tehenek átlagos állománya

bázis: 365
tárgy: 368
Egy tehénre jutó tej hozam

bázis: 5 110 liter
tárgy: 5 657,5 liter
A termelő takarmányozási napok számának változása

tárgy: 134 320 takarmányozási nap
bázis: 133 225 takarmányozási nap
növekedés: + 1 095 takarmányozási nap
Az eltérés okai:
a) Állatlétszám változásának hatása
f 133225-365
460 ■133225 ■ 2 935 takarmányozási nap
164 250 b) A laktációs
időtartam változásának hatása

r133225-365^
134 320-460- - 1 840 takarmányozási nap
164 250
Együttesen + 1 095 takarmányozási nap
228
Laktaciós időtartam aránya
133 225 ■ 100
bázis: 81,11 %
164 250
134 320 ■ 100 80,00 %
tárgy;
167 900
A szárazonállás napjainak változása
tárgy: 33 580 takarmányozási nap
bázis: 31 025 takarmányozási nap
növekedés: + 2 555 takarmányozási nap
Szárazonállás arányának alakulása
31 025 • 100
bázis: 18,89 %
164 250
tárgy: 10
20,00 %
0
167 900
A szárazonállás napjai változásának okai:
a) Állatlétszám változásának hatása
460 x (0,1889x365)-31 025 = 715 takarmányozási nap
b) Szárazonállás aránya változásának hatása
33 580-31 740 = 1 840 takarmányozási nap
Együttesen: 2 555 takarmányozási nap
Szárazonállás napjainak meghatározása

31025
K' ' ,nn.
bázis -------- = 68,94 nap
F
450
33 580
tárgy 73,00 nap
460
A szárazonállás aránya ennek alapján is kiszámítható
bázis 68,94 • 100

= 18,89%
365
tárgy 73 • 100 20 %
365
100. sz. feladat
A mezőgazdasági vállalkozó tehénállománya 300 db. A selejtezési arány 25%, a beállított első
ellésü üszők aránya 25%. Borjú elhullás 8%. A növendékállatok felnevelési vesztesége 6%.
Értékesítési átlagtömeg:
bika 520 kg
selejt üsző 400 kg
selejt tehén 550 kg
A két elles közötti időintervallum 400 nap.
Feladat:
Számítsa ki a várható borjúszaporulatot, valamint a várható vágótömeg-termelést! Készítsen

szöveges értékelést!
A feladat megoldása két részből áll.
a) Meg kell állapítani a várható borjúszaporulatot. A számítás módja

a következő:
365 -(300 - 300 ■ 0,25)

-------------------------'-1 + 300 ■ 0,25 = 280 darab
400
b) Az elhullás, a felnevelési veszteség és az értékesítési átlagtömeg alapján

meghatározható a várható vágóállat-termelés. A számítás a következő:
Várható vágó tömeg előállítása
1. Bikák vágótömege
(140 - 140 x 0,14) x 520 = 62 608 kg
2. Selejtüszők vágótömege
[(140-140-0,14)-75]-400 = 18 160kg
3. Selejt tehenek vágótömege

75x550 = 41 250 kg
Összesen: 122 018 kg
A feladatban szereplő feltételek figyelembevételével 280 db szaporulattal lehet számolni, melynek

fele hím, a másik fele pedig nőivarú egyed. A nőivarú egyedek egy része (75 db) utánpótlási célt
szolgál. A selejttehenek tömege pedig növeli a kibocsátási vágótömeg összegét.
ÉSekj] 230
101. sz. feladat
Egy mezőgazdasági vállalkozó tehénállománya 400 db. A selejtezési arány 25%, a beállított
első ellésü üszők aránya 25%.
Borjú elhullás 8%
Növendék állatok felnevelési
vesztesége 4%
Értékesítési átlagtömeg
bika 510 kg
selejt üsző 400 kg
selejt tehén 520 kg
A két elles közötti idő
intervallum 420 nai
Feladat:
Számítsa ki a várható vágótömeg mennyiségét! Hogyan alakul a vágótömeg, ha a két elles

közötti idő 400 napra csökken? Készítsen szöveges értékelést!
101. sz-feladat megoldása
a) Éves borjúszaporulat
365 . (400 - 400 • 0,25)

400 -0,25 = 360,71
420
100 tehénre mto boriuszaporulat ---------------- = 90,18

400
b) Várható vágótömeg
Bikák vágótömege (50%-os ivararányt feltételezve)

(180,36-180,36. 0,12). 510 = 80 947 kg
Selejt üszők vágótömege

[(l80,36-180,36-0,12)-100]-400 = 23 488 kg
Selejt tehenek vágótömege

100. 520 = 52 000 kg
Összesen: 156 435 kg
400 napos két elles közötti intervallum esetén a borjúszapomlat
365 • (400 - 400 • 0,25)

400 ■ 0,25 =373,75
400
inn,,, . , , ., , 373,75 • 100
100 tehénre mto boriuszaporulat ---------------- = 93,44
400 >31
Vágótömeg termelés
373,75- 373,75-12 f
373 75-12
100 ^
510 + 400 + 100-520 =161 650
373,75- '
100 kg
-100
Megállapítható, hogy a két elles közötti idő 20 nappal történő csökkentése hatására a 100 te-
hénre jutó borjúszaporulat 3,61%-kal nő. A két elles közötti idő változása kedvezően hat a
vágótömeg termelésre is. Példánkban a vágótömeg a két elles közötti idő változása következ-
tében 5 215 kg-mal nőtt, mely 3,33%-os növekedést jelent.
102. sz. feladat
A tehenészet vizsgálatához a következő adatok állnak rendelkezésére.

10 hónapos laktációs időtartamot figyelembe véve az éves tejtermelés a következők szerint
alakul:
l.hó 480 liter 6. h 40 l
2. hó 520 liter ó 0 i
3. hó 480 liter 6. h 40 t
4. hó 480 liter ó 0 e
5. hó 440 liter 6. h 36 r
ó 0 l
6. h 28 i
ó 10. 0 t
hó 16 e
0 r
l
i
t
e
r
l
i
t
e
r
l
i
t
e
r
Szárazonállás ideje 60 nap
Tej értékesítési átlagár 57,40 Ft/liter
Borjú értéke 50 100 Ft/db
Feladat:
A laktációs időtartam 8, illetve 9 hónapra történő változtatásával hogyan alakul a termelés?

Értékelje a számításokat!
Vemhességi idő 285 nap

Szárazon állás ideje 60 nap
232
10 hónapos laktáció esetén
vemhesítés
és elapasztás elles
60 nap
285 nap szárazonállás
---------------
300 nap vemhességi idő ►
~4---------------------------------------------------
laktációs idő
75 nap
elléstől a
vemhesítésig
eltelt idő
Tejtermelő napok száma (75 + 285) - 60 = 300 nap

A két elles közötti időtartam napjainak száma
75 + 285 = 360 nap
Tejtermelés alakulása 4 000 liter
270 nap
45 nap
330 nap
Tejtermelő napok száma
Az elléstől a vemhességig eltelt idő hossza (270 + 60) - 285
A két elles közötti időtartam napjainak száma 45 + 285 =
Tejtermelés alakulása
Elmarad a 10. hónap tejtermelése

4 000 - 160 = 3 840 liter a laktáció tejhozama
Eves szinten a tejtermelés számításakor figyelemmel kell lenni arra, hogy a két elles közötti idő
változása miatt az utolsó 10 hónap helyett az 1. hónap termelése jelenik meg, így a hozam:
3 840 + 480 = 4 320 liter

233
A két elles közötti idő 30 napos csökkenése következtében
4 32
° • 100 innm
-------------- = 108%-ra no a teitermelés
J
4 000
8 hónapos laktáció esetén a tejtermelő napok száma 240
Az elléstől a vemhesítésig eltelt idő hossza

(240+ 60)-285 = 15 nap
A két elles közötti időtartam napjainak száma

15+ 285 = 300 nap
Tejtermelés alakulása abban az esetben, ha a 9-10. hónapok tejtermelése marad el 4

000 - 440 = 3 560 liter
Éves tejhozam alakulása

3 560 + 480 + 520 = 4 560 liter 114%
A két elles közötti időtartam hosszúsága meghatározza a borjúszaporulatot is.
10 hónapos laktáció esetén ----- = 1 db borjú

J
360
9 hónapos laktáció esetén ----- = 1,1 db borjú

J
330
8 hónapos laktáció esetén ----- = 1,2 db borjú

300
Termelési érték alakulása

tej 4 000 . 57,40 = 229 600 Ft
borjú 1 . 50 100 = 50 100 Ft
279 700 Ft

tej 4 320 . 57,40 = 247 968 Ft
borjú 1,1 . 50 100 = 55 110 Ft
303 078 Ft 108,36%

tej 4 560.57,40= 261 744 Ft
borjú 1,2 . 50 100 = 60 120 Ft
321 864 Ft 115,07%
A laktáció optimális időtartama 300-305 nap. A két vemhesség közötti idő kedvező esetben
60-65 nap. Az elléstől a fogamzásig eltelt idő a következő időszak termelését befolyásolja.
ÉSS] 234
Csak nagy termöképességü, perzisztáló, kiegyenlített laktációs görbéjü teheneknél engedhető
meg a két vemhesség között 90-100 nap. Biológiai okok miatt évente 1, 1-1,15 borjúnál több
szaporulat csak ikerelléssel (de ez nem kívánatos) érhető el.
103. sz. feladat
A vállalkozó tehenészeti telepének éves adatai a következők:

-65535 tervezett tehénlétszám 320 db
-65535 tényleges takarmányozási napok száma 109 500 takarmányozási nap
-65535 egy tehénre tervezett tejtermelés 5 300 liter
-65535 választott borjak tervezett összes tömege 10 000 kg
-65535 tényleges tejtermelés összesen 1 635 000 liter
-65535 választott borjak tényleges összes tömege 12 000 kg
A tehenészeti telep tervezett és tényleges éves állandó költsége 9 millió forint.
Egy kg borjú 8 liter tejjel egyenértékű!
Feladat:
Vizsgálja meg, hogy a tehén létszám változása hogyan hatott az egy tehénre jutó állandó költ-
ség alakulására! Milyen összeggel befolyásolta a tehénállomány és a hozamváltozás a főter-
mék egységre jutó állandó költség változását? Készítsen szöveges értékelést!
Ki kell számítani a tényleges tehénlétszámot

109 500
--------- = 300 db
365
Az egy tehénre jutó állandó költség nagysága a következő:

■• 9 000 000 _,_ ,
terv szerinti-------------------------= 28 125 Ft/tehén
320
9 000 000
ténylegesen ------------ = 30 000 Ft/tehén
300
A kapacitás kihasználás csökkenése (320 helyett 300 tehén) következtében éves szinten egy
tehénre vetítve 1 875 Ft-tal (6,67%-kal) nőtt az állandó költség volumene. E költségnövekedés
jövedelemcsökkenést okozhat, ha a költségnövekedés fedezete nem biztosítható.
Az előállított fatermék mennyiségének alakulása

terv szerinti 320 x 5 300 + 10 000 x 8 = 1 776 000 liter
egy tehénre 5 550 liter
ténylegesen 1 635 000 + 12 000 x 8 = 1 731 000 liter

egy tehénre 5 770 liter
235
Az egy tehénre jutó főtermék mennyisége 220 literrel, vagyis 3,96%-kal növekedett.
A főtermékegységre jutó állandó költség vizsgálata
9 000 000
terv szerint 5,0676 Ft/liter
1 776 000
9 000 000 1 5.1993 Ft/liter

ténylegesen 731 000
+ 0,1317 Ft/liter
Eltérés
Az eltérés okainak vizsgálata
a) Létszámváltozás hatása
9 000 000 9 000 000
5,4054 - 5,0676 = + 0,3378 Ft/liter
300-5 550" 1776 000
b) Hozamváltozás hatása
9 000 000 9 000 000
5,1993 - 5,4054 = - 0,2061 Ft/liter
1731000 300.5 550
Együttesen: + 0,1317 Ft/liter
Megállapítható, hogy a hozam (főtermék) csökkenése következtében az egy főtermékegységre
jutó állandó költség növekedett. A növekedés okait vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a létszám
csökkenése önmagában is lényeges hatású, ugyanis 20 tehén termelése elmarad és ez a kieső
hozam hatása jól számszerűsíthető. Egy főtermékegységre így nő az állandó költség összege.
A hozam növekedése ezt ellensúlyozza, hatása - 0,2061 Ft/liter.
104. sz. feladat
A mezőgazdasági vállalkozó sertéstenyésztésének néhány kiemelt adata a következő:
Megnevezés Terv Ténv

Átlagos kocalétszám 480 510
Fialások száma 1008 9 969
Élve született malacok száma 576 10 659
Malacelhullás 504 610
Feladat:
A rendelkezésre álló adatok alapján vizsgálja meg a sertéstenyésztés helyzetét! Készítsen szö-
veges értékelést!
236
a) Fialás gyakoriság (kocaforgó) alakulása
1 008
terv 2,1
480 változás: 90,48%
tény 969 1,9

510
b) Fialási átlag (egy fialásra jutó élőszaporulat)
9 576
terv 9,5
1 008
változás: 115,79%
tény 10 659
11
969
c) Szaporulati arány (100 anyakocára jutó élőszaporulat)
9576
4,8
1995
tény 10 659 vagy
5,1
d) Malacelhullás almonként
alakulása
terv 504
1008
íp.nv 610
2,1x9,5x100
változás: 104,76%
2 090 vagy 1,9 x 11 x 100
0,5
változás: 126%
0.63
969
e) Felnevelt malac almonként
9 576 - 504 _
terv
1008
változás: 115,22%
10 659 - 610
tény 10,37
969
f) Felnevelt malac kocánként évente
9 576 - 504
18,9 vagy 2,1 x 9 =18,9
terv
480
tény 10 659 - 610
19,7 vagy 1,9x10,37 = 19,7
510
105. sz. feladat
A vállalkozó három sertéstelepének főbb adatai a következők:
Megnevezés 1. telep 2. telep 3. telep

Átlagos kocalétszám db 240 300 320
Fialások száma db 468 540 608
Összes élő szaporulat db 4 212 5 130 6 080
Választott malacok száma db 3 875 4 876 5 502
Feladat:
Vizsgálja meg a három telep termelését! Készítsen szöveges értékelést!
A három telep termelési adatai összehasonlításához a következő táblázatban szereplő mutatók

számítása indokolt:

Fialási gyakoriság (kocaforgó) 1,95 1,80 1.90
Fialási átlag 9 9,50 10
Szaporulati arány 1755 1710 1 900
Elhullás %-a 8,00 4,95 9,51
100 kocára jutó választási malac, db 1615 1625 1 719
A három telep termelési adatait összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy - a számított mutatók

alapján - a telepek sorrendje 3-2-1. A különböző mutatók együttes hatására a 100 kocára jutó
választott malacok száma határozza meg a telepek sorrendjét.
106. sz. feladat
A mezőgazdasági vállalkozó kocaállományának adatai a következők:
Megnevezés Bázis Ténv

Átlagos kocalétszám 215 226
Fialások száma 387 452
Elve született malacok száma 3 870 4 294
Malacelhullás 387 344
Feladat:
Vizsgálja meg a tenyésztői munkát! Milyen tényezők okozták a felnevelt malacok számának
változását? Készítsen szöveges értékelést!
238
A feladat megoldásához elsődlegesen a szaporulati mutatókat kell kiszámítani. Ezek a következők:
Mutató megnevezése Bázis Ténv

Fialási gyakoriság 1,8 2,0
Fialási átlag 10 9,5
Felnevelési hatásfok % 90 91,99
Az elhullás aránya, % 10 8,01
Az egy kocára jutó felnevelt szaporulat 16,2 17,48
A felnevelt malacok számának változása
(4 294 - 344) - ( 3 870 - 387) = 467 db
Okai:
a) Átlagos kocalétszám változásának hatása
(226 - 215) x 1,8 x 1 0 x 0 , 9 = + 178 db
b) Fialási gyakoriság változásának hatása

(2,0 - 1,8) x 226 x 10x0,9= + 407 db
c) Fialási átlag változásának hatása

(9,5 - 10) x 226 x 2 x 0,9 = - 203 db
d) Felnevelési hatásfok változásának hatása

(0,9199-0,9) x 2 2 6 x 2 x 9 , 5 = + 85 db
Együttesen: + 467 db
A tenyésztői munka megítélése szempontjából igen lényeges az egy kocára jutó felnevelt sza-
porulat nagysága. A bázisidőszakhoz viszonyítva a mutató 7,90%-kal nőtt. A kedvező irányú
változást befolyásolta a fialási gyakoriság és az elhullási arány kedvező irányú változása. Ez-
zel ellentétes hatású a fialási átlag csökkenése.
A felnevelt malacok száma 467 darabbal, 13,41%-kal növekedett. Az előző bekezdésben jel-
zett tényezők hatását számszerűsítettük és a vizsgált négy tényező együttesen alakította a vál-
tozást.
107. sz. feladat
A mezőgazdasági vállalkozó sertéshízlalásának néhány kiemelt adata a következő:
Megnevezés Bázis Tény

Beállítási átlagtömeg, kg 30 32
Kibocsátási átlagtömeg, kg 106 110
Napi átlagos tömeggyarapodás, gr 490 500
Feladat:
Vizsgálja meg a hízlalási idő alakulását! Milyen tényezők okozták a hízlalási idő változását?
Értékelje a kiszámított mutatókat!
239
A beállítási és a kibocsátási átlagtömeg és a napi átlagos tömeggyarapodás alapján meg kell

állapítani a hízlalási idő hosszát. A számítás módja a következő:
Megnevezés Bázis Tény
Összes tömeggyarapodás, (kg) 76 78
Hízlalási idő hossza, nap______ 155 156
Összes tömeggyarapodás
A hízlalási idő hossza=
Napi átlagos tömeggyarapodás
Hízlalási idő változásának okai:

a) tömeggyarapodás változásának hatása
J78_
159-155 + 4 nap
_76_
0,49 0,49
b) napi tömeggyarapodás változásának hatása
0,50 156-159 -3 nap

155 + 1 nap
78 78
0,49
Együtt: 156
Megállapítható, hogy a hízlalási idő hossza egy nappal növekedett. Az eltérést két tényező
okozza. A ráhizlalt tömeg 2 kg-mal (78 - 76) növekedett, ennek hízlalási időigénye négy nap.
A napi átlagos tömeggyarapodás ugyanakkor növekedett (500 - 490 g), s ez a hízlalási időt
három nappal csökkentette. A két tényező együttes (ellentétes) hatása okozta végül is a hízla-
lási idő növekedését.
108. sz. feladat
A sertéshízlalásban a hízlalási idő alakulásának vizsgálatához a következő adatok állnak ren-

delkezésre:
Megnevezés Terv Tény
Beállítási átlagtömeg, (kg) 40 42
Kibocsátási átlagtömeg, (kg) 110 108
Napi tömeggyarapodás, (gr) 50 48
0 0
Feladat:
Vizsgálja meg, hogy a hízlalási idő hosszát milyen tényezők befolyásolják! Készítsen szöve-
ges értékelést!
240
Hízlalási idő változása
137, 5-140 = 2,5 nap
A hízlalási idő változásának okai:

a) Tömeggyarapodás változásának hatása -65535 8
a) Napi tömeggyarapodás változásának nap +
hatása Együttesen: 5,5 nap
-65535 2
,5 nap
-65536 A ráhízlalandó tömeg változása ugyanakkor a beállítási és a kibocsátási átlagtömeg
változásától függ. Hatása a következő:
a) Beállítási átlagtömeg változásának hatása -4 nap -4
a) Kibocsátási átlagtömeg változásának nap +
hatása 5,5 nap -
a) Napi tömeggyarapodás változásának 2,5 nap
hatása Együttesen
109. sz. feladat
A mezőgazdasági vállalkozó sertéstenyésztésének főbb adatai a következők:

Átlagos kocaállomány 310 340
Malacszaporulat, db 4 743 5 168
Elhullás, db 450 410
Leválasztott összes élő tömeg, kg 81567 95 160
Választásig felmerült 24 470 100 29 309 280
összes termelési költség, Ft
Feladat:
Vizsgálja meg a szaporulati mutatókat és az élőtömegtermelést! Milyen tényezők befolyásol-

ták a leválasztott élőtömeg változását? A választott élőtömeg önköltségének változását milyen
tényezők befolyásolták? Készítsen szöveges értékelést!
241 ÉXki]
Számítható mutatószámok a következők:
Mutató megnevezése Bázis Tárgy idő- Index

időszak szak
Fialási gyakoriság 1,7 1,6 94,12
Fialási átlag 9 9,5 105,56
Szaporulati arány
(100 kocára jutó élőszaporulat) 1530 1520 99,35
Elhullás, % 9,49 7,93 83,56
Felnevelés hatékonysága, % 90,51 92,07 101,72
Felnevelt malac kocánként 13,85 13,99 101,01
Választási átlagtömeg, kg 19 20 105,26
Egy kg választott tömeg
önköltsége, Ft/kg 300 308 102,67
A leválasztott élőtömeg változása 95 160 81 567= 13 593 kg
A változás okai:
a) Átlagos kocaállomány változásának hatása + 7 893 kg
a) Fialási gyakoriság változásának hatása - 5 262 kg
a) Fialási átlag változásának hatása + 4 678 kg
a) Felnevelés hatékonysága változásának + 1 531 kg
hatása + 4 759 kg
a) Választási átlagtömeg változásának hatása 13 599 kg*
Együttesen:
* Eltérés kerekítés miatt!
Választott malacok önköltségének változása

8 Ft/kg
95160 308 - 300:
29 309 280 24 470100
81567
A változás okai:
a) élőtömeg termelés változásának hatása
24 470100 24 470100
257,15-300 = - 42,85 Ft/kg
95160 81567
b) termelési költség változásának hatása

29 309 280 24 470100
95160 95160 308-257,15 = + 50,85 Ft/kg
Együttesen: + 8 Ft/kg
A szaporulati mutatószámok közül az egy kocára jutó felnevelt szaporulat szám a meghatáro-
zó. A bázis időszakhoz viszonyítva e mutató kismértékben nőtt. A kocaforgó (fialási átlag)
ugyan csökkent, de a fialási átlag javult és kedvezőbb lett a felnevelés hatékonysága is.
(Csökkent az elhullás aránya.)
A leválasztott élőtömeg mennyisége 16,66%-kal növekedett. A változást öt tényező okozza,

amelyeket a megoldás során részleteztünk.
5*5*1 242
A választott malacok önköltsége 8 Ft-tal nőtt. Az élőtömeg termelés változása csökkentette, a
termelési költség növekedése pedig növelte a fajlagos költség összegét.
110. sz. feladat
A mezőgazdasági vállalkozás sertéstenyésztésére vonatkozó adatai a következők:
Megnevezés Terv Ténv

Átlagos kocaállomány 420 390
Malacszaporulat (db) 7 581 7 371
Elhullás (db) 834 701
Leválasztott élőtömeg (kg) 134 940 143 405
Választásig felmerült 36 433 800 39 579 780
összes költség (Ft)
Feladat:
Vizsgálja meg a szaporulati mutatókat és az élőtömeg-termelést! Készítsen szöveges értékelést!

Fialási gyakoriság 1,9 1,8
Fialási átlag 9,5 10,5
100 kocára jutó élőszaporulat 1 805 1 890
(szaporulási arány) -
Elhullási arány (%) 11 9,51
Felnevelés hatékonysága (%) 89,0 90.49
Felnevelt malac kocánként, 16,06 17,10
évenként
Választási átlagtömeg (kg) 20 21,5
Egy kg választott tömeg 270 276
önköltsége (Ft)
A leválasztott élőtömeg változása
+ 8 465 kg
Növekedés okai:
a) átlagos kocaállomány változásának hatása -65535 9
a) fialási gyakoriság változásának hatása 639 kg
a) fialási átlag változásának hatása -65535 6
a) felnevelési hatékonyság változásának 595 kg + 12
hatása 496 kg + 2
a) választási átlagtömeg változásának hatása 197 kg +
Együttesen: 10 006 kg +
8 465 kg
A választott malacok önköltségének változása
276 - 270
6 Ft/kg
243
ÉSS]
Az önköltségváltozás (csökkenés) okai:
a) élőtömeg változás hatása -15,94 Ft/kg
a) termelési költség változásának + 21,94 Ft/kg
hatása
Az élőtömeg változás hatása tovább részletezhető:
a) átlagos kocaállomány változásának hatása
36 433 800 36 433 800
b) fialási gyakoriság változásának hatása

36 433 800 —^^—--290,77 =306,92-290,77 = + 16,15F,/kg
c) fialási átlag változásának hatása

36 433 800
390.1,8.10,5.0,89.20-306-92'277-69-306'92-29-23F'/k«
d) felnevelési hatékonyság változásának hatása

36 433 800
390,l,8.10,5.0,9049.20-277-69 = 273J2-277-69 = -4'57F^
e) választási átlagtömeg változásának hatása

36 433 800
390,1.8^10.50.9049. 2 1 , 5 - 2 7 3 J 2 = 254-06-273-12'-19-06F1/k«
Együttesen: -15,94Ft7kg
111. sz. feladat
Egy mezőgazdasági vállalkozó három juhászati telepének kiemelt adatai a következők:

Anyajuhok száma, db 876 1387 1095
Ellesek száma, db 1 302 1914 1 533
Bárány szaporulat, db 1654 2 584 2 1
Választott bárány, db 1445 427 962
1
840
Feladat:
Vizsgálja meg a három telep tevékenységét! Állítson rangsort a telepek eredménye alapján!
Milyen mutató alapján állapítható meg a rangsor? Készítsen szöveges értékelést!
ÉSekíj 244
A három telepre vonatkozó szaporulati mutatók számítása a következő módon történik:

Ellesi arány 1,49 1,38 1,40
Ellesi átlag 1,27 1,35 1,28
Egy anyára jutó szaporulat 1,89 1,86 1,79
Elhullás aránya, % 12,64 6,08 6,22
Egy anyára jutó választott bárány 1,65 1,75 1,68
A telepeket az egy anyára jutó választott bárányok száma alapján minősíthetjük. A telepek
rangsora tehát a következő:
I. 2. telep
rí. 3. telep
m. 1. telep
A rangsort a számított mutatók együttesen alakították ki. Különösen az elhullás arányára kell a
figyelmet felhívni. Külön vizsgálat tárgyává kell tenni az 1. telepet a jelentős elhullási arány miatt.
112. sz. feladat

A vállalkozó juhászatának kiemelt adatai a következők:
anyajuhok tervezett átlagos évi létszáma 4 050
tényleges takarmányozási napok száma 1 697 250 takarmányozási nap
nyírt gyapjú mennyisége
= terv szerint 21 060 kg 25
= ténylegesen 110 kg
az összes kifejt tej mennyisége
= terv szerint 81 000 liter 86
= ténylegesen 250 liter
az időszak tömeggyarapodása
= terv szerint 78 000 kg 60
= ténylegesen 000 kg
A juhászati ágazatban a vezértermék a gyapjú. (1 kg tömeggyarapodás 0,4 kg gyapjúval, 1
liter tej 0,1 kg gyapjúval egyenértékű!) Az ágazat állandó költsége 9,6 millió forint.
Feladat:
Vizsgálja meg a hozamok alakulását! Állapítsa meg, hogyan hatott az anyajuh állomány vál-
tozása az egy anyajuhra jutó állandó költség alakulására! Milyen összeggel befolyásolta az
állományváltozás és a hozamváltozás a főtermék egységre jutó állandó költségváltozást? Ké-
szítsen szöveges értékelést!
245
Az anyajuh tényleges létszámának meghatározása: 1
697 250
4 650
365
4 650 ■ 100 4
114,81%
050
A létszám tervteljesítése
A hozamok alakulása
Terv gyapjú 21060
kifejt tej 81000.0,1 = 8
tömeggyarapodás 78 000 . 0,4 = 100
31200
Összesen: 60
360
Tény 25
gyapjú 110
8 625
kifejt tej 86 250.0,1 = 24
tömeggyarapodás 60 000 . 0,4 = 57 735
Összesen:
A fajlagos hozam alakulása
60 360
terv 14,9 gyapjúegyenérték
4 050
tény 57 735
= 12,4 gyapjúegyenérték
4 650
Gyapjútermelés alakulása
terv 5,2 kg tény 5,4 kg
Egy anyára jutó állandó költség
9 600 000 _ 9 600 000 ,_
An*n--------2 370,37 Ft/db Tény ---------------- = 2 064,52 Ft/db
4 050 4 650
csökkenés 305,85 Ft/db
Az anyaállomány 14,81%-os növekedés következtében az egy anyára jutó állandó költség 305,85 Ft-
tal, vagyis 12,98%-kal csökkent.
Fotermék egységre jutó állandó költség alakulása
terv 9 600 000

= 159,05 Ft
60 360
tény 9 600 000
= 166,28 Ft eltérés + 7,23 Ft
57 735
246
Az eltérés okainak vizsgálata
a) létszámváltozás hatása
9 600 000 9 600 000
60 360 = 138,56-159,05= -20,49 Ft
4 650-14,9
b) hozam (produktivitás) változásának hatása
9 600 000 9 600 000
+ 27,72 Ft
57 735
= 166,28-138,56
69 285
Együttesen + 7,23 Ft
A tervhez viszonyítva a főtermék-egységre jutó állandó költség növekedett. A létszám növe-
kedése - tervezett hozam mellett - önmagában csökkentette az egy főtermék-egységre jutó
állandó költség nagyságát, de a fajlagos hozamok csökkenése (16,78%) növelte a főtermék-
egységre jutó állandó költség nagyságát.
113. sz. feladat
A vállalkozó juhászatának néhány kiemelt adata a következő:

Hozamok
Gyapjú (kg) 17 18
Választott bárány alomtömeg és tömeggyarapodása (kg) 620 105
Növendék juhok tömeggyarapodása (kg) 31 32
Kifejt tej mennyisége (liter)_________________ 410 320
Összes termelési költség (Ft) 58 52
170 750
15 17
000 200
28 025 29 080
520 620
Műszaki egyenértékszámok a hozamok átszámításához
1 kg bárány alomtömege 1 kg 0,40 kg gyapjú
tömeggyarapodás 1 liter tej 0,40 kg gyapjú
0,10 kg gyapjú
Feladat:
Vizsgálja meg az önköltség alakulását! Milyen tényezők hatására változott az önköltség?
Készítsen szöveges értékelést!
Előállított gyapjú egyenérték

terv tény 17 620 + 89 580 . 0,4 + 15 000 . 54 952
0,1 = 53 853
17 105 + 85 070 . 0,4 + 17 200 . 0,1
=
Gyapjú egyenérték önköltsége
28 025 520 29 080 620
terv 510 tény
----------------------- 540
54 952 53 853
247 É^|
A hozamokra jutó költség és az önköltség
terv
-gyapjú 17 620x510 = 8 986 200 Ft 510 Ft/kg
- választott bárány
és tömeggyarapodás 12 564x510 = 6 407 640 Ft 204 Ft/kg
- növendékj uhok
tömeggyarapodása 23 268 x 510 = 11 866 680 Ft 204 Ft/kg
-kifejt tej 1500x510 =_ 765 000 Ft 51 Ft/liter
Összesen: 28 025 520 Ft
tény
-65535 gyapjú 540 Ft/kg
-65535 választott bárány és tömeggyarapodás 216 Ft/kg
-65535 növendékj uhok tömeggyarapodsása 216 Ft/kg
-65535 kifejt tej 54 Ft/liter
Önköltség változásának okai:

Változás 540-510= 30 Ft/gyapjú egyenérték
Okai:
a) Hozamváltozás hatása 28
025 520 28 025 520
54 952 + 10,41 Ft/kg
53 853
b) Költségváltozás hatása 29
28 025 520 + 19,59 Ft/kg
080 620
53 853 + 30,00 Ft/kg
53 853
Együttesen:
114. sz. feladat
A mezőgazdasági vállalkozó tojóházának főbb adatai a következők:

A tojóház kapacitása 20 000 db
Állandó költségek x 8 240 000 Ft
A termelés tervezett adatai:
-65535 betelepítés 20 000 db
-65535 átlagos kiesés 4%
-65535 változó költségek 25 442 880 Ft
-65535 tojáshozam 5 280 000 db
A termelés tényleges adatai
-65535 a betelepített 19 500 db 6 889
állomány 740 tak. nap 5 285
-65535 takarmányozási 280 db 28 936
napok
950 Ft
-65535 tojáshozam
-65535 változó költségek
A tojók 52 hétig termelnek, a vállalkozó 40 tojástermelési ciklussal számol.
Hjîfekt| 248
Feladat:
Vizsgálja meg a tojástermelés alakulását! Készítsen szöveges értékelést!
A termelés tervezett adatai

Betelepített állomány 20 000 db
Kiesés 4% 800 db
Termelő állomány 19 200 db
Egy tojóra jutó tojáshozam 5 280 275 db

000 19
200
A termelés tényleges adatai 19 500 db
Betelepített állomány
6 889 18 876 db
Átlagos létszám 740 365
624 db
Kiesés 624 db 3,2%
Egy tojóra jutó tojáshozam 280 db
5 285
280 18
A tojáshozam változása 876 5 285 280 db
Tényleges tojáshozam
Tervezett tojáshozam 5 280 000 db
Növekedés 5 280 db
A kapacitás teljes kihasználása mellett a lehetséges tojástermelés

tervezett fajlagos hozam alapján 5 500 000 db
tényleges fajlagos hozam alapján 5 600 000 db
A tervtől való eltérés okai

18 876x275-19 200x275= - 89 100 db
b) Produktivitás változás hatása

18 876x280-18 876x275= + 94 380 db
Együttesen: + 5 280 db
A lehetséges tojástermeléstől való eltérés
a. terv alapján
5 280 000 - 5 500 000 = - 220 000 db
az eltérés oka
a létszám változása
(19 200 - 20 000) x 275 vagy 5 500 000 x 0,04
a tény adatok alapján 5
285 280 - 5 600 000 -314 720 db
az eltérés oka
a kapacitás kihasználástól való eltérés (20 000-19
500) x 280 a kieső tojóállomány hatása (18 876- -65535 140 000 db
19 500) x 280 Együttesen:
-65535 174
Az önköltség alakulásának elemzése 720 db -314 720
Tervezett költség 18 240 000 + 25 442 880 db
Tényleges költség 18 240 000 + 28 936 950 43 682 880 Ft
Eltérés: 47 176 950 Ft
3 494 070 Ft
Tervezett önköltség 8,2733 Ft/db
43 682 880 8,9261 Ft/db
5 280 000
Tényleges önköltség
47 176 950
5 285 280
8,9261 - 8,2733 =
Az önköltség változása: 0,6528
Az önköltségváltozás okai:
a) Produktivitás változás hatása
43 682 880 43 682 880
8.2650 - 8,2733
5 285 280 ~ 5 280 000
- 0,0083 Ft/db
b) Költségváltozás hatása
47 176 950 43 682 880

8,9261-8,2650= +0,6611 Ft/db +
0,6528 Ft/db
5 285 280 5 285 280
Együttesen:
Az összes költség változásának elemzése
Az állandó költség összege változatlan
A változó költség növekedése 28 936 950 - 25 442 880 = 3 494 070 Ft
A változás okai:
a) Tojástermelés változása
(5 285 280 - 5 280 000) x 4,8187 = 25 443 Ft
b) Változó költség változása

(5,4750-4,8187) x 5 285 280 3 468 627
Együttesen: * eltérés kerekítés miatt! Ft* 3 494
070 Ft
5***^ 250
Produktivitás vizsgálata
Egy takarmányozási napra jutó tojástermelés
5 280 000
terv ------------ = o,7534
7 008 000
5 285 280
tény ——------- = 0,7671
6 889 740
A tojáshozam változásának okai az előzőektől eltérő módon is kiszámíthatók:

(6 889 740 - 7 008 000) x 0,7534 = - 89 100 db
b) Produktivitás változásának hatása

(0,7671-0,7534) x 6 889 740 = + 94 380 db
Egy tojó férőhelyre jutó tojástermelés

5 280 000
terv ---------------- = o 7233
20 0 0 0 - 3 6 5 '
5 285 280
tény —------------- = 0,7240
20 000 • 365
115. sz. feladat
A vállalkozó keltető üzemének néhány kiemelt adata a következő:

a keltetés összes költsége 808 356 Ft
keltetőgépbe berakott tojások száma 40 000 db
tervezett kelési hányad 85%
hasznosítási hányad 52%
kikelt életképes naposcsibék száma 32 800 db
tenyésztésre alkalmas naposcsibék száma 17 384 db
Feladat:
Vizsgálja meg a keltető üzem tevékenységét! Az önköltség nagyságát milyen

lyásolták?

- ,,____„, ,. ■ .. . 32 800
0,82
40 000
tényleges hasznosítási hányad =
32 800 0,53
Tenyésztésre alkalmas naposcsibék száma 17 680 db

terv: 40 000x0,85x0,52 =
tény: 17 384 db
eltérés: - 296 db
Az eltérés okai:
a) Kelési hányad változása
- 0,03 x 40 000 x 0,52 = - 624 db
b) Hasznosítási hányad változása

+ 0,01 x 40 000 x 0,82 = + 328 db
Összesen: _ 296 db
Az önköltség alakulásának vizsgálata 808

356
IT^F = 45J2R/db
808 356
teny =
no0/, 46,50 Ft/db
17 384
Az önköltség változása
46,50 - 45,72 = 0,78 Ft/db
Az önköltség változásának okai:

a) Kelési hányad csökkenésének hatása
808 356 808 356
= 47,39-45,72= 1,67 Ft/db
40 000 • 0,82 • 0,52 40 000 • 0,85 • 0,52
b) Hasznosítási hányad növekedésének hatása

808 356 808 356
46,50 - 47,39 = - 0,89 Ft/db
40 000 • 0,82 • 0,53 40 000 • 0,82 • 0,52
Együttesen: + 0,78 Ft/db
116. sz. feladat
A broiler telep jellemzői a következők:

A hizlalóház tényleges alapterülete 1 500 m2
Tervadatok:
telepítési sűrűség 19 db/m2
kibocsátási végsúly 1 450 gr
elhullás 5%
felnevelési idő 50 nap
Tényadatok:
betelepített állomány 28 000 db
értékesített mennyiség 26 880 db
38 384,64 k£
felnevelési idő 51 nap
252
Feladat:
Vizsgálja meg a kapacitás kihasználását, valamint a termelés változását! Készítsen szöveges
értékelést!
Tényleges telepítési sűrűség 18,667 db/m2 98,25%

tényleges elhullás: 4%
Tényleges kibocsátási átlagtömeg: 1,428 kg/db
Napi átlagos tömeggyarapodás (naposcsirke tömegét figyelmen kívül hagyva!)
-terv ------ = 29 gr/nap

5 H
50
1428
„„ ,
- tény ------ = 28 gr/nap
Tervezett hústermelés mennyisége 39 258,75 kg
Tényleges hústermelés mennyisége 38 384,64 kg
Eltérés 874,11 kg
Eltérés okai **
a) Telepítési sűrűség változása
1,5 (18,6667 - 19) x 5 0 x 0 , 9 5 x 2 9 = - 689 kg
b) Felnevelési időtartam változása
1,5 (51-50) x 18.667x0,95x29 = + 771 kg
c) Felnevelési hatékonyság (elhullás) változása
1,5 (0,96-0,95) x 18,6667x51x29= + 414 kg
d) Napi tömeggyarapodás változása
*
1,5 (28 - 29) x 18,6667 x 51 x 0,96 = - 1 371 kg
Együttesen: _ 875 kg
* eltérés kerekítés miatt
:
= 1.5 1 SOOrrf
1 000 gr
Az egy négyzetméterre jutó hústermelés alakulása
terv 26,17250 kg
tény 25.58976 kg
Csökkenés: 0,58274 kg - 0,583 kg
Okai:
telepítési sűrűség változása - 0,459 kg
felnevelési időtartam változása +0,514 kg
elhullás változása + 0,276 kg
napi tömeg-gyarapodás - 0,914 kg
253
[P«**J1
117. sz. feladat
Egy mezőgazdasági vállalkozó szarvasmarha ágazatára vonatkozó főbb adatok a következők:
A termelés tervezett adatai

a) Nyitóállomány
Megnevezés darab kg Élőtömeg közvetlen

önköltsége (Ft/kg)
Itatásos borjúnevelés 156 16 068 486
Növendékmarha nevelés 325 104 000 408
Marhahízlalás 514 213 310 390
b) A ránevelt, ráhizlalt tömeg és közvetlen termelési költsége
Megnevezés Ránevelt, ráhizlalt Közvetlen

tömeg (kg) költség (E Ft)
Itatásos borjúnevelés 52 000 21060
Növendékmarha nevelés 53 990 21 744
Marhahízlalás 156 000 56 160
c) Az állomány belső változásai

Itatásos borjúnevelésnél saját állományból beállítás 400 db, 17 200 kg. A választott (itatásos
nevelésbe állított) borjú önköltsége 522 Ft/kg.
Növendékmarha nevelésnél beállítás itatásos borjúnevelésből 176 db, 34 320 kg tömegben.
Marhahízlalásnál beállítás növendékmarha nevelésből 169 db, 38 870 kg tömegben, valamint
80 db selejttehén hizlalásba állítása 35 840 kg tömegben.
d) Vásárlás
A gazdaság hizlalásra vásárolt 650 db szarvasmarhát 251 550 kg tömegben. A beszerzési ár
360 Ft/kg.
A termelés tényleges adatai a)

Nyitóállomány adatai
Megnevezés darab kg Előtömeg közvetlen

önköltsége (E Ft)
Itatásos borjúnevelés 149 15 265 7 554
Növendékmarha nevelés 309 98 834 40 920
Marhahízlalás 488 202 645 80 250
b) A ránevelt, ráhízlalt tömeg és közvetlen termelési költsége
Megnevezés Ránevelt, ráhízlalt Közvetlen költség (E Ft)

tömeg (kg)
Itatásos borjúnevelés 49 415 19 560
Növendékmarha nevelés 51006 19 740
Marhahízlalás 148 200
254
c) Az állomány belső változásai
Itatásos borjúnevelésnél saját állományból beállítás 385 db, 16 340 kg tömegben. A választott
borjak önköltsége 510 Ft/kg.
Növendékmarha nevelésnél beállítás itatásos borjúnevelésből 167 db, 32 604 kg tömegben.
Marhahízlalásnál beállítás növendékmarha nevelésből 161 db, 36 927 kg tömegben, valamint
76 db selejttehén hizlalásba állítása 34 048 kg tömegben.
d) Vásárlás
A gazdaság hizlalásra vásárolt 618 db szarvasmarhát 238 973 kg tömegben. Számlázott érték -
általános forgalmi adó nélkül - 88 896 E Ft. A hízómarha évközi nyilvántartási ára 360 Ft/kg.
A marhahízlalás tárgyévi költségeinek alakulása (E Ft)

1. Közvetlen anyagköltség 19 200
1. Igénybe vett szolgáltatások 4 860
értéke 6 000
1. Közvetlen bérköltség 2 40
1. Személyi jellegű egyéb 0
kifizetések 2 12
1. Bérjárulékok 0
1. Értékcsökkenési leírás 2 400
1. Egyéb költségek
= segédüzemi költségek 9 600
= közös költségek 14 820
8. Melléktermék értéke 3 000
Feladat:
Számítsa ki az élő tömeg közvetlen önköltségét!

A termelés tervezett önköltségének alakulása a)
21060 000
Itatásos borjúnevelés 405,00 Ft/kg
Ránevelt tömeg közvetlen önköltsége

52 000 8 978 400 Ft
Itatásos borjúnevelésbe állított borjak
közvetlen önköltségen 17 200 x 522
Előtömeg önköltség kiszámítása

Megnevezés darab kg Előtömeg közvetlen
költsége (Ft)
Nyitóállomány 156 16 068 7 809 048
Beállítás saját állományból 400 17 200 8 978 400
Tömeggyarapodás 52 000 21 060 000
Összesen 556 85 268 37 847 448
1 kg élőtömeg közvetlen önköltsége 37 847 448
443,86 Ft/kg
85 268
255 É*ÉÍ
b) Növendék marhanevelés Ránevelt
tömeg közvetlen önköltsége
21744 000 ■■ 402,74 Ft/kg
53 990
Növendékmarhává átminősített itatásos borjak élőtömeg közvetlen önköltségen
34 320x443,86 = 15 233 275 Ft

költsége (Ft)
Nyitóállomány 325 104 000 42 432
Beállítás saját állományból 176 34 320 000 15
Tömeggyarapodás________ 53 990 233 275
Összesen 501 192 310 21 744
000
79 409 275
1 kg élőtömeg közvetlen önköltsége 79 409 275
412,92 Ft/kg
192310
c) Marhahízlalás
Ráhízlalt tömeg közvetlen önköltsége 56160 000
= 360 Ft/kg
156 000
Hízóba állított selejt tehenek nyilvántartási áron számított értéke
35 840 x 360 = 12 902 400 Ft
Marhahízlalási ágazatba átvett növendékmarhák

-65535 élőtömeg közvetlen önköltségen 38 870 x 412,92 = 16 050 200 Ft
-65535 vásárolt beszerzési áron 251 550 x 360 = 90 558 000 Ft
Megnevezés darab kg Előtömeg költsége (Ft)
Nyitóállomány 514 213 310 83 190 900
Vásárlás 650 251 550 90 558 000
Beállítás saját állományból
- selejt tehenek 80 35 840 12 902 400
- növendékmarha állományból 169 38 870 16 050 200
Tömeggyarapodás - 156 000 56 160 000
Összesen 1413 695 570 258 861 500
1 kg élőtömeg közvetlen önköltsége 258 861500
372,16 Ft/kg
695 570
A tényleges termelés vizsgálata
a) Itatásos borjúnevelés élőtömeg önköltségének kiszámítása
19 560 000
Ránevelt tömeg közvetlen önköltsége 395,83 Ft/kg
49415
256
Előtömeg önköltség

költsége (Ft)
Nyitóállomány 149 15 265 7 554 000
Tömeggyarapodás 49 415 19 560 000
Összesen 534 81020 35 447 400
1 kg élőtömeg közvetlen önköltsége -------------= 437,51 Ft/kg
66
81020
b) Növendékmarha nevelés
19 740 000
387,01 Ft/kg
Ránevelt tömeg közvetlen önköltsége 51006 : 14
264 576 Ft
Beállítás borjúnevelésből 32 604 x 437,51
Élőtömeg-önköltség
költsége (Ft)
Nyitóállomány 309 98 834 40 920 000
Tömeggyarapodás 51006 19 740 000
Összesen 476 182 444 74 924 576
1 kg élőtömeg közvetlen önköltsége 410,67 Ft/kg
c) Marhahízlalás
Ráhízlalt tömeg költségei kalkulációs tételek szerint (Ft)
1. Közvetlen anyagköltség 19 200
2. Igénybe vett szolgáltatások értéke 4 860
3. Anyagjellegű ráfordítások 24 060
4. Közvetlen bérköltség 6 000
5. Személyi jellegű egyéb kifizetések 2 400
6. Társadalombiztosítási járulék 3 120
7. Személyi jellegű egyéb kifizetések 11520
8. Értékcsökkenési leírás 2 400
9. Egyéb költségek
a) segédüzemi költségek 9 600
b) közös költségek 14 820
10 Összes közvetlen költség 62 400
. Melléktermék értéke (-)
11 3 000
. Főtermék közvetlen költsége
12 59 400
.
257 |p«**t|
1 kg ráhizlalt tömeg közvetlen önköltsége
59 400 000 Annn^n - = 400,81
Ft/kg
148200
Élőtömeg-önköltség
Megnevezés darab kg Előtömeg költsége (Ft)
Nyitóállomány 488 202 645 80 250 000
Beállítás saját állományból
- selejt tehenek 76 34 048 12 257 280
- növendékmarha állományból 161 6 927 16 155 932
Vásárlás 618 238 973 88 896 000

Tömeggyarapodás - 148 200 59 400 000
Összesen 1343 660 793 256 959 212
1 kg élőtömeg közvetlen önköltsége 388,86 Ft/kg
É**^ 258
r r
FELADATOK AZ ERŐFORRÁSOK ELEMZÉSÉHEZ

FELADATOK AZ EMBERI -ERŐFORÁSGAZDÁLKODÁS ELEMZÉSÉHEZ
118. sz. feladat
Egy alapvetően termelő tevékenységet folytató vállalkozás egyik gyáregységének fizikai

munkaerő-forgalmával kapcsolatban a következő adatokat ismeri:
Megnevezés Fizikaiak átlagos Kilépők száma Belépők száma

állományi létszáma (fő) (fő) (fő)
A munkaköri csoport 38 9 5
B munkaköri csoport 26 3 4
C munkaköri csoport 30 4 4
D munkaköri csoport 28 6 3
E munkaköri csoport 32 5 1
Összesen: 154 27 17
Feladatok:
Szamszerüsítse és értékelje munkaköri csoportonként és a gyáregység szintjén
-65535 a belépési és kilépési forgalom,
-65535 a munkaerő-forgalom,
-65535 a munkaerő-váltás és a váltás intenzitásának nagyságát!
A munkaköri csoport
Belépési forgalom: 77^7 = 13,16% Kilépési forgalom: 7^ = 23,68%
38 fő
38 fő
Munkaerő forgalom: ------------= 36,84%)
38 fő
5 fő
Munkaerő-váltás: 5 fő :
38 fő 13,16%
Munkaerő-váltás intenzitása:
B munkaköri csoport
26 fő
Belépési forgalom: ^7-^7 = 15,38% Kilépési forgalom: —— = 11,54%
26 fő
Munkaerő forgalom: ------------= 26,92%

26 fó
Munkaerő-váltás: 3 fő 3 fő 26
Munkaerő-váltás intenzitása: =
fő 11,54%
259
C munkaköri csoport
30 fő
Belépési forgalom: zz~7 = 13,33% Kilépési forgalom: —^- = 13,33%
30 fő
Munkaerő forgalom: 8 fő 30
=
fő 26,67%
Munkaerő-váltás: 4 fő 4 fő
Munkaerő-váltás intenzitása: ------= 13,33%
30 fő
D munkaköri csoport
Belépési forgalom: ^^-^ = 10,71% Kilépési forgalom: _JÍ- = 21,43%
28 fő
28 fő
Munkaerő forgalom: 9 fő 28
=
fő 32,14%
Munkaerő-váltás: 3 fő 3 fő 28
Munkaerő-váltás intenzitása: =
fő 10,71%
E munkaköri csoport
Belépési forgalom: ^ = 3,125%
::r 7 Kilépési forgalom: ^^ = 15,625%
32 fő
32 fő
Munkaerő forgalom: 6 fő
18,75%
32 fő
Munkaerő-váltás: 1 fő lfö 32
Munkaerő-váltás intenzitása: :
fő 3,125%
Munkaerő-mozgás mutatói gyáregység szintjén:
154 fő
?
Belépési forgalom: —-5-= 11,04% Kilépési forgalom: ° =17,53%
154 fő
44 fő
Munkaerő forgalom: -------= 28,57%
154 fő
Munkaerő-váltás: 17 fő A 17 fő
Munkaerő-váltás intenzitása: 70
154 fő =
számított eredmények összefoglalása:
11,04°/
Megnevezés Munkaköri csoportok Gyáregység
A B c D E
Belépési forgalom (%) 13,16 15,38 13,33 10,71 3,125 11,04
Kilépési forgalom (%) 23,68 11,54 13,33 21,43 15,625 17,53
Munkaerő-forgalom (%) 36,84 26,92 26,67 32,14 18,75 28,57
Munkaerő-váltás (fő) 5 3 4 3 1 17
Munkaerő-váltás intenzitása (%) 13,16 11,54 13,33 10,71 3,125 11,04
260
A számított mutatószámok alapján a munkaerő-mozgás alakulása elsősorban az A, a D és az E
munkaköri csoportotaiál értékelhető negatívan, tekintettel arra, hogy jelentősen eltér
egymástól a kilépők és a belépők átlagos állományi létszámhoz viszonyított aránya. Ez
kedvezőtlennek akkor tekinthető, ha a váltás nagysága nem elegendő, vagyis a kevesebb
belépő munkavállaló nem tudja biztosítani a szükséges teljesítményt. Igen magas az A és D
munkaköri csoportnál a teljes munkaerő-forgalom, amely korlátozza a begyakorlottság, a jobb
munkavégzés feltételeinek kialakulását.
A teljes körű értékelésben érdemes lenne megvizsgálni a kilépések okait, magyarázatát és

figyelemmel kellene lenni arra, hogy a termelő tevékenység technológiai szempontból
mennyiben követeli meg a gyáregységen belül az egyes munkaköri csoportok közötti állandó
létszámarányokat.
Az elemzéshez az előzőeken túlmenően ismerni kell a vállalkozás vizsgált időszakra

vonatkozó létszám-gazdálkodási elképzeléseit, terveit, esetleg az előző időszak(ok) adatait.
119. sz. feladat
Egy ipari vállalkozás munkaügyi adatai közül a következőket ismeri:
Megnevezés Bázis év Tárgy év

Átlagos állományi létszám 250 265
ebből:
fizikai jellegű tevékenységet végző létszám (fő) 200 206
szellemi jellegű tevékenységet végző létszám (fő) 50 59
Kilépett fizikai foglalkoztatott (fő) 24 28
Belépett fizikai foglalkoztatott (fő) 20 T)
Egy fizikai fő által teljesített munkaórák száma (ó/fő) 1 773 1 790

Munkanap átlagos hossza (ó/nap) 7,88 7.92
Munkarend szerinti munkanapok (nap/fő) 254 253
Feladatok:
a) Elemezze a létszám összetételének alakulását!
a) Értékelje a munkaerő-mozgás alakulását!
a) Hogyan alakult a fizikaiak dolgozó létszámának nagysága!
a) A számított eredmények alapján fogalmazza meg önállóan a szöveges értékelést!
Milyen információkat tartana még szükségesnek a létszám teljes körű elemzéséhez!
a) A létszám összetételének elemzése
Megnevezés Bázis év Tárgy év- Index (%)

fő % fő %
Fizikai jellegű tevékenységet 200 80,00 206 77,74 103,00
végzők létszáma
Szellemi jellegű tevékenységet 50 20,00 59 22,26 118,00
végzők létszáma
Állományi létszám 250 100,00 265 100,00 106,00
261
b) Munkaerő-mozgás alakulása (fizikaiaknál):
Bázis
Tárgyév ív
<
Belépési forgalom: 22 fő =
20 fő =
206 fő 10,68%
200 fő 10%
Kilépési forgalom: főfő =

2428
12%
206főfő 13,59%
200
Munkaerő-forgalom: főfő =
4450
22%
206főfő 24,27%
200
Váltás: 20
22főfő
Váltás intenzitása: 2022főfő =

10%
10,68%
200 fő 206 fő
c) A fizikai dolgozó létszám alakulása
Egy fizikai fő által teljesített napok száma:
1773Ó/fŐ
RM7ÍSPV „r ,," ^ , 1790 0/fö ^,
sev
" n oo >,------= 225nap/fo Tárgyév: -------------= 226nap/fő
bJ V
7,88o/nap 7,92 ó/nap
Munkaerő felhasználás:
Bázisév: ||^ = 88,58% Tárgyév: 2^"ap/fő

bJ
254nap/fo 253 nap/fő
Változás: 89,33% - 88,58% = +0,75%
Dolgozó létszám:
Bázis év: 200 fő x 0,8858 = 177,2 fő « 178 fő
Tárgy év: 206 fő x 0,8933 = 184 fő
Változás:
T^rí = 103,37% , illetve 184 fő - 178 fő = 6 fő
178 fo
262
120. sz. feladat
Egészítse ki a táblázatot, majd az adatok alapján értékelje önállóan a vállalkozás létszám-

gazdálkodását!
Megnevezés Átlagos állományi Átlagos dolgozó Hiányzók létszáma Munkaerő-

létszám (fő) létszám (fő) (fő) felhasználás (%)
Bázis Tárgy Bázis Tárgy Bázis Tárgy Bázis Tárgy
Termék előállítás 160 152 142 134
A üzem 45 42 4 90,48
B üzem 53 55 88,33 85,94
C üzem
Szolgáltatás 60 6 6
Fizikaiak összesen 218
A táblázat adatai az alábbi összefüggések alapján határozhatók meg:

Munkaerő felhasználás (%) Átlagos dolgozó létszám (fő)
Átlagos állományi létszám (fő)
Hiányzó létszám (fő) = Átlagos állományi létszám (fő) - Átlagos dolgozólétszám (fő)
A fentiek alapján a táblázat megoldása:
Megnevezés Átlagos állományi Átlagos dolgozó Hiányzók létszáma Munkaerő-

létszám (fő) létszám (fő) (fő) felhasználás (%)
Bázis Tárgy Bázis Tárgy Bázis Tárgy Bázis Tárgy
Termék előállítás 160 152 142 134 18 18 88,75 88,16
A üzem 45 42 41 38 4 4 91,11 90,48
B üzem 60 64 53 55 7 9 88,33 85,94
C üzem 55 46 48 41 7 5 87,27 89,13
Szolgáltatás 58 60 52 54 6 6 89,66 90,00
Fizikaiak összesen 218 212 194 188 24 24 88,99 88,68
121. sz. feladat
Egy feldolgozóipari vállalkozás fizikai munkaidő - mérlegéből a következőket ismeri:
Megnevezés Bázis év Tárgv év

Egy fizikai fő munkarend szerinti munkanapjainak száma (nap/fő) 255 253
Egy fizikai fő teljesített munkanapjainak száma (nap/fő) 225 222
Egy fizikai fő teljesített munkaóráinak száma (óra/fő) 1 768,5 1 758,3
Feladat
Elemezze a fizikai munkaidő-mérleg adatait!
263
Munkaerő-felhasználás alakulása:
Munkaerő-felhasználás:
Rávic- 225naP/fő ooo/io/ ^> 222nap/fő
Baz
is. —---------„88,24% Tárgy: --------*^— = 87,75%
bJ
255nap/fo 253 nap/fő
Egész napos távollétek aránya:

Bázis: 100,00 - 88,24 = 11,76% Tárgy: 100,00 - 87,75 = 12,25 %
Változás: 12,25 - 11,76 = + 0,49%
Munkaidő-kihasználás alakulása:
Egy fizikai teljesíthető órái:

Bázis: 225 nap/fő x 8 ó/nap = 1 800 ó/fő Tárgy: 222 nap/fő x 8 ó/nap = 1 776 ó/fő
Munkaidő-kihasználás:
1768,5 ó/fö y 1758,3 ó/fő
IOAA vf- -98>25% Tárgy: -------2------= 99,00%
bJ
1800o/fo 1776 ó/fő
Munkanap átlagos hossza: vagy
1768>ó/fö 1758,3 ó/fő
Baz,s =7 86 o/nap Targy:
- ^5^p/!o- ' ~^~E=7'92 ó/nap
Munkaidő-kihasználás:
7,86 ó/nap 7,92ó/nap
tíazis
- ~^~r,---------= 98,25% Tárgy: -^----------^ = 99,00%
8 6J
o/nap g ó/nap
Törtnapi távollétek aránya:

Bázis: 100,00 - 98,25 = 1,75% Tárgy: 100,00 - 99,00 = 1,00%
Változás: 1,00 - 1,75 = - 0,75%
Munkaidő-alap kihasználásának alakulása:
Munkaidő-alap:
Bázis: 255 nap/fő x 8 ó/fő = 2 040 ó/fő Tárgy: 253 nap/fő x 8 ó/fő = 2 024 ó/fő
Munkaidő-alap kihasználása:
1768,5 ó/fö 1758,3 ó/fő _
i^'/r =86,69% Tárgy: -------2------= 86,87%
bJ
2 040o/fo 2 024 ó/fő
vagy a mutatószámok összefüggése alapján
Bázis: 88,24 x 0,9825 = 86,69% Tárgy: 87,75 x 0,99 = 86,87%

Hjrtfektj 264
Távollétek aránya:
Bázis: 100,00 - 86,69 = 13,31% Tárgy: 100,00 - 86,87 = 13,13%
Változás: 13,13 - 13,31 = -0,18%
A vállalkozás munkaidőalap-kihasználása a vizsgált időszakban nem változott jelentősen,

mindössze 0,18 százalékponttal romlott. A kismértékű csökkenésen belül azonban különböző
az egész napos és a törtnapi távollétek arányának alakulása.
A munkaerő-felhasználás mértéke bázisról a tárgyidőszakra 0,49 százalékponttal csökkent,

azaz ilyen mértékben növekedett az egész napos távollétek aránya.
A munkaidő-kihasználás javult 0,75 százalékponttal, amely a munkanap átlagos hossza 0,06
órával való növekedésére vezethető vissza (7,92 ó/nap - 7,86 ó/nap), tehát a törtnapi távollétek
és annak aránya kedvezően változott, csökkent a vizsgált időszakban.
122. sz. feladat
Egy termelő vállalkozás éves munkaidő-mérlegéből az alábbiakat ismeri:

Munkarend szerinti napok (nap/fő) 254
Egész napos távollétek (nap/fő) 29
Teljesített munkanapok (nap/Tő) 224
Teljesíthető munkaórák (ó/fő) 1 808
Törtnapi távollétek (ó/fő) 50 44
Teljesített munkaórák (ó/fő)
Feladat:
Határozza meg a hiányzó adatokat, majd elemezze a munkaidő-mérlegből számítható mutatók

segítségével a munkaidőalap-kihasználás alakulását!
A munkaidő-mérleg hiányzó adatainak meghatározása:
Bázis év adatai:
T r -♦ ♦♦ i i - 1808 ó/fő ^r
1 eljesitett munkanapok szama:-------------------= 226 nap/fő
8 ó/nap
Egész napos távollétek: 254 nap/fő - 226 nap/fő = 28 nap/fő
Teljesített munkaórák száma: 1 808 ó/fő - 50 ó/fő = 1 758 ó/fő
Tárgy év adatai:
Munkarend szerinti munkanapok száma: 224 nap/fő + 29 nap/fő = 253 nap/fő
Teljesíthető órák száma: 224 nap/fő x 8 ó/nap = 1 792 ó/fő
Teljesített órák száma: 1 792 ó/fő - 44 ó/fő = 1 748 ó/fő
265
Számított adatokkal a munkaidő-mérleg:

Munkarend szerinti napok (nap/fő) 254 253
Egész napos távollétek (nap/fő) 28 29
Teljesített munkanapok (nap/fő) 226 224
Teljesíthető munkaórák (ó/fő) 1 808 1792
Törtnapi távollétek (ó/fő) 50 44
Teljesített munkaórák (ó/fő) 1758 1748
Munkaidő-mérleghői számítható mutatószámok:

226 nap/fő 224
Bázis év: -88,98% Tárgy év: =
nap/fő 88,54%
254 nap/fő
253 nap/fő
Munkaidő-
1758 ó/fő 1 748 ó/fő
kihasználás: : Tárgy év: = 97,54%
1808 ó/fő 97,23% 1 792
Bázis év:
ó/fő
Munkaidőalap-kihasználás:
1758 ó/fő 1748 ó/fő
Bázis év: : 86,52% Tárgy év: 86,36%
253 nap/fő x 8 ó/nap
254 nap/fő x 8 ó/nap
Ellenőrzés:
Bázis év: 88,98 x 0.9723 = 86,52%
Tárgyév: 88,54 x 0,9754 = 86,36%
Az előző mutatókon túl érdemes meghatározni a munkanap átlagos hosszát:
n- • - 1758ó/fő , 1748ó/fő „ 0 ,,
224 nap/fő
Bázisév: -----------— = 7,78o/nap Tárgyév: -^^------—- = 7,8 ó/nap
226 nap/fő
123. sz. feladat
Egy termelő vállalkozás következő adatait ismeri:

Fizikai jellegű tevékenységet végzők átlagos állományi létszáma (fő) 340 350
Fizikaiak által teljesített órák (óra) 600 888,8 624 890
Fizikaiak teljesített munkanapjai (nap) 76 840 79 100
Anyagmentes termelési érték változatlan áron (E Ft) 1 261 860 1 340 000
Feladat:
Elemezze a munkaügyi tényezők változásának hatását a termelés volumenére!
266
Megnevezés Bázis év Tárgy év Index (%) %-os önálló

hatás
Fizikai létszám (fő) 340 350 102.94 + 2,94
Munkarend szerinti munkanapok (nap) 86 360 88 550 102,54 -0,4
Teljesített munkanapok (nap) 76 840 79 100 102,94 + 0,4
Teljesített órák (óra) 600 888,8 624 890 103,99 + 1,05
Anyagmentes termelési érték (E Ft) 1 261 860 1 340 000 106,19 + 2,2
Munkarend szerinti munkanapok:
Bázis év: 340 fő x 254 nap/fő = 86 360 nap
Tárgy év: 350 fő x 253 nap/fő = 88 550 nap
Az anyagmentes termelési érték (változatlan áron) 78 140 E Ft-tal nőtt bázisról a tárgy évre.
A termelési érték növekedése visszavezethető:
a fizikai létszám növekedésére: 1261 860 E Ft x 0,0294= 37 098,7 E Ft
a munkarend szerinti munkanapok
csökkenésére: 1 261 860 E Ft x (-0,004) = - 5 047,4 E Ft
a munkaerő-felhasználás javulására: 1 261 860 E Ft x 0,004 = + 5 047,4 E Ft
a munkanap átlagos hosszának
emelkedésére: 1 261 860 E Ft x 0,0105 =+ 13 249,5 E Ft
a termelékenység javulására: 1 261 860 E Ft x 0,022 = + 27 760,9 E Ft
78 109,1 E Ft
kerekítésekből adódó érték: _________30,9 E Ft
78 140 E Ft
124. sz. feladat
Egy feldolgozóipari vállalkozásnál az alábbi információkkal rendelkezik:

Fizikaiak átlagos állományi létszáma (fő) 280 272
Munkarend szerinti munkanapok száma (nap/fő) 254 253
Egy fizikai által teljesített munkanapok (nap/fő) 226 224
Munkanap átlagos haszna (ó/fő) 7,85 7,90
Egy fizikai órára jutó termelési érték (Ft/ó)
Teljes termelési érték folyó áron (E Ft) 918 983,8 1 022 280
Átlagos árindex (%) - 108,0
Feladat:
Elemezze az egyes munkaügyi tényezők változásának hatását a termelési értékre!

Megnevezés Bázisév 1.1 1.1 3.1 4./ 5./ Tárgy év
1./ Fizikai létszám f fö) 280 970 272 272 272 272 272
2.1 Munkarend sz. napok 254 254 253 253 253 253 253
(nap/fő)
3./ Munkaerő-felhasználás 0,8898 0,8898 0,8898 0,8854 0,8854 0,8854 0,8854
(%)
4./ Munkanap átlagos 7,85 7.85 7,85 7.85 7,90 7,90 7,90
hossza (ó/nap)
57 1 órára jutó termelési 1 850 1 850 1 850 1 850 1 850 1 966,5 1 966,5
érték (Ft/ó)
TELJES TERMELÉSI 918 983,8 892 763,5 889 248,6 884 851.4 890 487.4 946 555,6 946 555,6
ÉRTÉK (E Ft)
Teljes termelési érték változatlan áron:
= 946 555,6 EFt
1022 280 EFt
1,08
224 nap
: 88,98°/ 70 = 88,54%
253 nap
Munkaerő-felhasználás: Tárgy év:
226 nap
Bázis év:
254 nap
Teljesített órák száma:
Bázis év: 280 fő x 226 nap/fő x 7,85 ó/nap = 496 748 ó
Tárgy év: 272 fő x 224 nap/fő x 7,90 ó/nap = 481 331,2 ó
1 oráia jutó termelési érték (változatlan áron):

918983,8 EFt 850 Ft/Ó Tárgy év: gl6555'6EFt = {996 5 Ft/Ó
s ev:
Bázis 496 748 ó 481331,20
Értékelés:
A teljes termelési érték változása (változatlan áron):

946 555.6 E Ft - 918 983,8 E Ft = + 27 571,8 F Ft
A teljes termelési érték (változatlan áron számítva) 27 571,8 E Ft-tal emelkedett bázis évről a
tárgy évre, mely a következő munkaügyi tényezők változásának tudható be:
-65535 az átlagos fizikai létszám 8 fős csökkenése, amelynek hatására a termelési
érték 892 763,5 E Ft - 918 983,8 E Ft = - 26 220,3 E Ft-tal esett vissza;
-65535 a munkarend szerinti munkanapok 1 napos csökkenése, amely a termelési
érték 889 248,6 E Ft - 892 763,5 E Ft = - 3 514,9 E Ft-os csökkenését eredményezte;
-65535 a munkaerő-felhasználás romlása (88,54% - 88,98% = 0,44%-os visszaesés), amely a
termelési érték 884 851,4 E Ft - 889 248,6 E Ft = - 4 397,2 E Ft-os csökkenését okozta;
-65535 a munkanap átlagos hosszának növekedése 0,05 ó/nappal, amely a termelési értékre
javító hatással volt: 890 487,4 E Ft - 884 851,4 E Ft = + 5 636 E Ft értékben;
-65535 illetve a termelékenység javulása, amely a termelési
értéket 946 555,6 E Ft - 890 487\4 E Ft = + 56 068,2 E Ft-tal
növelte.
(Eltérés - 8,4 E Ft - a kerekítésekből adódnak.)

125. sz. feladat
Egy termelő-szolgáltató vállalkozás alábbi adatait ismeri:

Alkalmazásban állók létszáma (fő) ebből: 420 410
fizikai létszám (fő) 336 320
ebből: közvetlen fizikai létszám (fő) 202 199
Munkarend szerinti munkanapok száma (nap/fő) 255 253
Egy fizikai által teljesített napok száma (nap/fő) 225 224
Munkanap átlagos hossza (ó/fő) Átlagos 7,9 7,85
teljesítmény (%) 102,0 103,0
Teljes termelés folyóáron (E Ft) 1 134 756 1 245 791
változatlan áron (E Ft) 1 134 756 1 153 510
Feladat:
Határozza meg a munkaügyi tényezők hatását a termelési volumenre!

Fizikai arány:
Tárgyév: ^^ = 78,05% 410 fő
Bázisév: ^-^ = 80%
420 fő T- ' 224 nap/fő
Munkaerő-felhasználás: Tárgyév: -—:- - -*—- = 88,54%
225 nap/fő 253 nap/fő
Bázis év: = 88,24%
255 napfő
199 fő
Közvetlen fizikai arány:
= 60,12% „, ■ Tárgy év:
.
= 62,19%
202 fő
Bázis ev:
336 fő "' 320 fő
Normaórák száma:
Bázisév: 202 fő x 225 nap/fő x 7,9ó/nap x 1,02 = 366 236,1 nó
Tárgy év: 199 fő x 224 nap/fő x 7,85ó/nap x 1,03 = 360 419,2 nó
Egy normaórára jutó termelési érték:
Bázis év: 1 134 756EFt
= 3 098,4 Ft/nó
366 236,1 nó
Tárgy év: 1
3 200,5 Ft/nó
153510EFt
360 419,2 nó
o
Termelési érték alakulása (változatlan áron):
1 153 510 E Ft - 1 134 756 E Ft = +18 754 E Ft
Megnevezés Bázis év 1 2 3 4 5
1. Létszám (fő) 420 - 10 410 410 410 410
2. Fizikai arány (%■) 0,8 0,8 - 0.0195 0,7805 0,7805 0,7805
3. Munkarend sz. napok 255 255 255 -2 253 253
(nap/fő)
4. Munkaerő-felhasználás ('%) 0,8824 0,8824 0,8824 0,8824 0,003 0,8854
5. Munkanap átlagos hossza 7,9 7.9 7,9 7,9 7,9 - 0,05
(ó/nap)
6. Közvetlen fizikai arány ((/r) 0,6012 0,6012 ' 0,6012 0,6012 0,6012 0,6012
7. Átlagos teljesítmény (%) 1,02 1.02 1,02 1,02 1,02 1,02
8. Egy normaórára jutó 3 098,4 3 098,4 3 098,4 3 098,4 3 098,4 3 098,4
termelési érték (Ft/nó)
Teljes termelési érték 1 134 756 - 27 019,6 - 27 002,7 - 8 476,9 3 645,7 - 6 809,9 3
A teljes termelési érték (változatlan áron számítva) 18 754 E Ft-tal növekedett bázis évről a tárgy
évre. Ez visszavezethető:
-65535 a létszám 10 fős csökkenésére, amelynek hatására 27 019,6 E Ft-tal csökkent a termelési
érték,
-65535 a fizikaiak arányának 1,95 százalékpontos csökkenésére, amelynek eredményeképpen 27
002,7 E Ft-tal lett kevesebb a termelési érték,
-65535 a munkarend szerinti munkanapok 2 napos csökkenésére, amelyből következően 8 476,9 E Ft-
tal kevesebb a termelési érték a bázishoz képest,
-65535 a munkaerő-felhasználás 0,3 százalékpontos emelkedésére, amelynek hatására 3 645,7 E Ft-
tal nőtt a termelési érték,
-65535 a munkanap átlagos hossza romlására, amelynek következtében 6 809,9 E Ft-tal csökkent
a termelési érték,
-65535 a közvetlen fizikai arány 2,07 százalékpontos növekedésére, amely 36 812,4 E Ft-tal
növelte a termelési értéket,
-65535 az átlagos teljesítmény % 1%-os növekedésére, amelynek következtében 10 842,9 E Ft-
tal növekedett a termelési érték, és
-65535 a termelékenység javulására, amelynek hatására 36 801,9 E Ft-tal nőtt a termelési érték.
(Eltérés a kerekítésből adódik.)
126. sz. feladat
Egy alapvetően termelő tevékenységet folytató vállalkozás alábbi adatait ismeri:

Fizikai jellegű tevékenységet végzők átlagos állományi 320 304
létszáma (fő)
Egy fizikai fő által teljesített munkanapok (nap/fő) 225 224
Egy fizikai fő által teljesített órák száma (ó/fő) 1 775 1 700
(túlóra nélkül)
Teljesített túlórák száma (óra) 32 400 40 800
Anyagmentes termelési érték változatlan áron (E Ft) 1 360 000 1414 400
Feladat:
A megadott adatok alapján elemezze:

a) a munkaidő-alap kihasználását,
a) az átlagos dolgozó létszám nagyságának alakulását,
a) a munkaügyi tényezők változásának hatását a termelés volumenére!
a) Munkaidőalap-kihasználás alakulásának elemzése:

= Tárgy év: = 87,84%
Bázis év: 255 nap/fő
88,58%
254 nap/fő
Változás: 87,84% - 88,58% = - 0,74%
271
Munkanap átlagos hossza a túlórák figyelembevételévei:
_, . , 1876,25 ó/fő _ _ . ,. T, . 1834,21 ó/fő .,.,.
Bázis ev: ---------------= 8,34o/nap Tárgyév:-----------------------= 8,19o/nap
Munkaidő-kihasználás mutatója:
T^. ■ , 8,34ó/nap ,,,,„,-„, ^, , 8,19ó/nap , ^„„„^
Bázisév: —--------£- = 104,25% Tárgyév: —--------- = 102,38%
8 ó/nap 8 ó/nap
Változás: 102,38% - 104,25% = -1,87%
Munkaidőalap-kihasználás:
„, . , 1876,25ó/fő „ „ „ „ „ , ^, . 1834,21 ó/fő onnin/
Bázisév:-----------------------= 92,34% Tárgyév: ------'--------= 89,91%
2 032 ó/fő 2 040 ó/fő
Változás: 89,91% - 92,34% = -2,43%
(Ellenőrzés: 88,58% x 1,0425 = 92,34% és 87,84 % x 1,0238 = 89,93 %)
A túlórák vizsgálata kapcsán, azok arányának kiszámítása is segítheti elemzésünket:

r,' ■ > 101,25ó/fő e t n n , 32 400Ó
Bázis év: --------------= 5,40% , vagy------------------------------------= 5,40%
1876,25 ó/fő 1775 ó/fő x 320 fő+ 32 400 ó
134,2 ló/fő n , n i / 40800 ó

Tárgy ev: --------------= 7,32% , vagy------------------------------------= 7,32%
1834,21 ó/fő 1 700 ó/fő x 304 fő+ 40 800 ó
Változás: 7,32%-5,40% = +1,92%
A termelő vállalkozásnál a munkaidőalap kihasználása 2,43 százalékponttal romlott bázis

évről tárgy évre. Ez az érték tartalmazza a túlórák aránya változásának (5,40%-ról 7,32%-ra)
„javító" hatását, ezt kiszűrve a mutató 4,02 százalékpontos kedvezőtlen irányú alakulást takar.
A túlórák torzító hatása különösképpen a munkaidő-kihasználás és a munkanap átlagos hosz-

szának változása kapcsán érzékelhető igazán, ugyanis mindkét mutató esetében a valós rom-
lást jelentősen ellentételezte a túlórák emelkedéséből eredő pozitív irányú hatás. Enélkül a
törtnapi távollétek aránya 3,75 százalékponttal nőtt, a túlórák figyelembevételével pedig
mindössze „csak" 1,87 százalékponttal. (A munkanap átlagos hossza mutató esetében a csök-
kenés 0,3 ó/nap, illetve 0.15 ó/nap.)
Az egész napos hiányzások 0,74 százalékpontos emelkedése a munkaerő-felhasználás romlá-

sát jelzi.
b) Az átlagos dolgozó létszám nagyságának alakulása:

Bázis év: 0,8858 x 320 fő = 283,46 fő
Tárgy év: 0,8784 x 304 fő = 267,03 fő
Változás: 267,03 fő - 283,46 fő = -16,43 fő A vizsgált vállalkozásnál az átlagos dolgozó
létszám 16,43 fővel csökkent bázisidőszakról tárgyidőszakra.
273
c) A munkaidőalap-kihasználás változásának hatása a termelés volumenére:
A lehetséges munkaügyi hatótényezők a szükséges sorrendben:

1. Fizikai létszám (fő)
1. Egy fizikai fő munkarend szerinti munkanapjainak száma (nap/fő)
1. Munkaerő-felhasználás (%)
1. Munkanap átlagos hossza (túlórák nélkül, ó/nap)
1. Túlórák növelő hatása (%)
1. 1 órára jutó termelési érték (Ft/ó)
Mellékszámítások:
Túlórák növelő hatása:
1876,25 ó/fö A3i216/fo =
Bázis év: 105,70% Tárgyév:
1 775 ó/fő 1700 ó/fő
1 órára jutó termelési érték:
n, . , 1360000EFt „ „ ^ , ^ T , # . 1414400EFt
557 600 ó*
Bázisév: ----------------= 2265,16Ft/o Tárgyév: „„ _„ l =2536,59Ft/ó
600 400 ó *
* Összes teljesített óra: 1 876,25 ó/fő x 320 fő = 600 400 ó

illetve: 1 834.21 ó/fő x 304 fő = 557 600 ó
Számítások táblázatba foslalva:

Megnevezés Bázis 1 2 3 4 5 6 Tárgy
1 Fizikai létszám 320 -Jó 304 304 304 304 304 304
(fő)
2 Egy fiz. fő munkarend 254 254 +7 255 255 255 255 255
szer. mnapok száma
(nap/fő)
3 Munkaerő- 0,8858 0,8858 0,8858 -0,0074 0,8784 0,8784 0.8784 0,8784
felhasználás (9c)
4 Munkanap áíl. hossza 7.89 7,89 7,89 7,89 ■0,30 7,59 7.59 7,59
túlórák nélkül (ó/nap)
5 Túlórák növelő 1.0570 1.0570 1.0570 1,0570 1,0570 + 0,0219 1.0789 1,0789
hatása (9c)
6 1 ó-rajutó tenn. érték 2 265.16 2 265.16 2 265.16 2 265.16 2 265.16 2 265.16 +271,43 2 536,59
(Ft/ó)
Termelési érték (E Ft) 1 360 000 -68 004,9 5 087 -10 836,7 -48 910,4 25 638,4 151 351,6 1 414 400
A termelési érték a bázis évről a tárgy évre (1 414 400 - 1 360 000) 54 400 E Ft-tal növeke-
- 68 004,9 E Ft +
5 087,0 E Ft -10
836,7 E Ft -48
910,4 E Ft + 25
638,4 E Ft + 151
351,6 E Ft 75
EFt
dett. A változást befolyásolta:
-65535 a fizikai létszám csökkenése:
-65535 a munkarend szerinti munkanapok számának növekedése
-65535 a munkaerő-felhasználás csökkenése
-65535 a munkanap átlagos hosszának romlása
-65535 a túlórák növelő hatása
-65535 a termelékenység javulása
54 400 EFt
-65535 kerekítés
Összesen:
êrfek^ 274
127. sz. feladat
Egy termelő tevékenységet folytató vállalkozás alábbi információit ismeri:

Megnevezés M.e.: Terv Tény
Egy változatlan normaórára jutó termelési érték Egy Ft/nó 8 500 8 350
teljesített normaórára jutó termelési érték Egy Ft/nó 8 500 8 690
közvetlen órára jutó termelési érték Egy fizikai órára Ft/ó 8 585 8 864
jutó termelési érték Egy fizikai egy teljesített napjára Ft/ó 5 151 5 496
jutó termelési érték Egy fizikai egy törvényes napjára Ft/nap 40 178 43 144
jutó termelési érték Egy fizikaira jutó termelési érték Ft/nap 35 758 37 535
Egy főre jutó termelési érték Ft/fő 9 082 532 9 533 890
Ft/fő 7 266 026 7 674 781
Feladat:
Elemezze a munka termelékenységének alakulását!
127, sz. feladat megoldása
A munka termelékenységének elemzéséhez az ún. termelékenységi mutatók indexeit használ-

juk fel.
Megnevezés Index
Egy változatlan normaórára jutó termelési érték = 98,24%

8 350 Ft/nó 8
Egy teljesített normaórára jutó termelési érték = 102,24%
500 Ft/nó
Egy közvetlen órára jutó termelési érték = 103.25%
8 690 Ft/nó 8
Egy fizikai órára jutó termelési érték = 106,70%
500 Ft/nó
Egy fizikai egy teljesített napjára jutó termelési érték = 107,38%
8 864 Ft/ó 8
Egy fizikai egy törvényes napjára jutó termelési érték = 104,97%
585 Ft/ó
Egy fizikaira jutó termelési érték = 104,97%
5 496 Ft/ó
Egy főre jutó termelési érték 105,62
5151 Ft/ó
43144 Ft/nap
40178 Ft/nap
37 535 Ft/nap
35 758 Ft/nap
9 533 890 Ft/fő
9 082 532 Ft/fő
7 674 781 Ft/fő
7 266 026 Ft/fő
Az egy főre jutó termelési érték (komplex munkatermelékenységi mutató) emelkedett 5,62
százalékkal. A munkatermelékenységi mutatót befolyásoló tényezők hatását a tényezőkre
bontás egyik módszerével, az ún. index-módszerrel számszerüsítjük.
275
A munkatermelékenységi mutatót ......... A tényező hatása a
befolyásoló tényező munkatermelékenységi mutatóra
A termelés összetételének változása 98,24 % -1,74%
Fajlagos normaóra ráfordítások változása 102,24 + 4,07 %
98,24
Átlagos teljesítmény százalék változása 103,25 + 0,99 %
102,24
Fizikai létszám összetételének változása 106.7 + 3,34 %
103,25
Munkanap átlagos hossza változása 107.38 + 0,64 %
— iUU,Ö4 /o
106,70
Munkaerő-felhasználási mutató változása 104,97 - 2,24 %
----------= 97,76%
107,38
Munkarend szerinti (törvényes) napok válto- 104,97 -
zása — 1UU /Ü
104,97
Létszám összetételének változása 105,62 + 0,62 %
—-------= 100,62%
104,97
Szöveges értékelés:
-65535 A termeles összetétele a tervezettől eltért, eltolódott a munkaigényesebb termékek felé,
melynek hatásara a munkatermelékenységi mutató csökkent 1,74 százalékkal.
-65535 A fajlagos normaóra ráfordítások alacsonyabbak lettek, ennek hatására a
munkatermelékenységi mutató emelkedett 4,07 százalékkal. A fajlagos normaóra ráfordítások
csökkenésének oka lehetett például: műszaki fejlesztés, szervezés, kooperáció mértékének
emelkedése, stb.
-65535 Az átlagos teljesítmény százalék meghaladta a tervezettet, ennek következtében a
termelékenységi mutató nőtt 0,99 százalékkai. A teljesítmény százalék emelkedésének oka
lehetett például: a műszaki fejlesztés, munkaszervezés, szakképzettség, begyakorlottság
emelkedése, stb.
-65535 A tervezetthez képest megváltozott a fizikai létszám összetétele, emelkedett a közvetlen
fizikaiak aránya, melynek hatására a munkatermelékenység is nőtt 3,34 százalékkal. A
közvetett fizikai arány csökkenésének oka lehetett például: a kiszolgáló folyamatok gépesítése,
munkaszervezés, stb.
-65535 A munkanap átiagos hossza emelkedett, a tervezetthez képest csökkent a törtnapi
távollétek aránya, amely 0.64 százalékkal növelte a termelékenységi mutatót.
-65535 A munkaerő-felhasználási mutató romlott, a tervezettől magasabb lett az egész napos
távollétek aránya, amely a munkatermelékenységi mutató 2,24 százalékos csökkenését
eredményezte.
-65535 A tervezettől nem tért el a munkarend szerinti napok száma, ezért ez a tényező nem
befolyásolta a termelékenységi mutatót.
-65535 Megváltozott a létszám összetétele, emelkedett a fizikai létszám aránya, amely növelte a
termelékenységi mutatót 0,62 százalékkal. A fizikai létszámarány emelkedésének oka lehet
például: az ügyviteli folyamatok gépesítése, munkaszervezés, stb.
276
128. sz. feladat
Egy termelőtevékenységet folytató vállalkozásról az alábbi információkat ismeri:
Munkatermelékenységi mutatók Tárgy/Bázis (%)

Egy teljesített normaórára jutó termelési érték 101,1
Átlagos teljesítmény százalék 100,8
Egy fizikai órára jutó termelési érték 103,1
Munkanap átlagos hossza 98,3
Egy fizikai egy törvényes napjára jutó termelési érték 99,1
Egy fizikaira jutó termelési érték 99,5
Egy főre jutó termelési érték 102,1
A termelés a munkaigényesebb termékek felé tolódott el és ennek hatására a munkatermelé-

kenységi mutató csökkent 2 százalékkal.
Feladat:
Elemezze a munka termelékenységének alakulását!
A feladat megoldása során a következő két táblázatban lévő számításokat párhuzamosan vé-
gezzük.
Munkatermelékenységi mutatók indexei

Egy változatlan normaórára jutó termelési érték 98%
Egy teljesített normaórára jutó termelési érték 101,1 %
Egy közvetlen órára jutó termelési érték 1,032x1,008 = 104,0 %
Egy fizikai órára jutó termelési érték 103,1 %
Egy fizikai egy teljesített napjára jutó termelési érték 1,031x0,983 = 101,3 %
Egy fizikai egy törvényes napjára jutó termelési érték 99,1 %
Egy fizikaira jutó termelési érték 99,5 %
Egy főre jutó termelési érték 102,1 %
277 SSfekt]
A munkatermelékenységi mutatót A tényező hatása a
befolyásoló tényező munkatermelékenységi mutatóra
A termelés összetételének változása 98% -2%
Fajlagos normaóra ráfordítások változása 101,1 + 3,2%
------— = 103,2%
98
Átlagos teljesítmény százalék változása 100,8 % + 0,8 %
Fizikai létszám összetételének változása 103,1 - 0,9 %
---------= 99,1%
104,0
Munkanap átlagos hossza változása 98,3 % - 1,7 %
Munkaerő-felhasználási mutató változása 99,1 - 2,2 %
—— = 97,8 %
101.3
Munkarend szerinti (törvényes) napok változása 99,5 + 0,4 %
--------= 100,4%
99,1
Létszám összetételének változása 102,1 + 2,6 %
---------= 102.6%
99,5
A komplex termelékenységi mutató, az egy főre jutó termelési érték a bázis évihez viszonyít-
va emelkedett 2,1 százalékkal. Ebben a változásban a következő tényezők játszottak szerepet:
- A termelés a munkaigényesebb termékek felé tolódott el, ennek hatására a mutató csökkent
2 százalékkal.
-65535 A fajlagos normaóra ráfordítások csökkentek, ez a munkatermelékenységi mutató 3,2
százalékos emelkedését eredményezte.
-65535 A bázis időszakhoz képest emelkedett az átlagos teljesítmény százalék, melynek
hatására a termelékenység nőtt 0,8 százalékkal.
-65535 Megváltozott a fizikai létszám összetétele, nőtt a közvetett létszám aránya, melynek
következtében a termelékenység csökkent 0,9 százalékkal.
-65535 Emelkedett a törtnapi távollétek aránya, csökkent a munkanap átlagos hossza, amely a
munkatermelékenység 1,7 százalékos romlásához vezetett.
-65535 Ugyancsak rontotta munkatermelékenységet az egész napos távolétek arányának
emelkedése, a munkaerő-felhasználási mutató csökkenése is. Ennek a tényezőnek a hatása -
2,2 %.
-65535 A munkarend szerint (törvényes) napok a bázis évihez képest emelkedtek, amely
növelte a munkatermelékenységet 0,4 százalékkal. Ez a tényező független a vállalkozástól,
a vállalkozás nem tudja befolyásolni.
-65535 Megváltozott a létszám összetétele is, emelkedett a fizikai létszám aránya, amelynek
hatására a termelékenység nőtt 2,6 százalékkal.
129. sz. feladat
Egy textilipari vállalkozás egyik üzemének tevékenységével kapcsolatban az alábbi informá-

ciókat ismeri:
Megnevezés M.e. Előző év Tárgy év
Termelési érték EFt 560 000 641 088
Árindex % — 106
Fizikai létszám fő 140 135
Munkarend szerinti nap nap 253 254
Munkaerő-felhasználási mutató % 90,51 89,76
Törtnapi távollét ó/fő/nap 0,2 0,15
278
Feladatok:
a) Elemezze a munkaidő-kihasználás alakulását!
b) Számszerüsítse és értékelje
-65535 az egész napos távollétek, valamint
-65535 a törtnapi távollétek arányváltozásának
a hatását a termelési értékre!
c) Mutassa ki, hogy a fenti tényezők hogyan befolyásolták a munka termelékenységét!
a) A munkaidő-kihasználás elemzése:
Munkaidőalap/fő: Előző év: 253 nap x 8 óra/nap = 2 024 óra

Tárgy év: 254 nap x 8 óra/nap = 2 032 óra
Egy fő (fizikai) által teljesített órák száma:

Előző év: Egy fő által teljesített nap: 253 nap x 0,9051 = 229 nap
Munkanap átlagos hossza: 8 ó/nap - 0,2ó/nap = 7,8 óra/nap Egy
fő által teljesített óra: 229 nap x 7,8 ó/nap — 1 786 óra
Tárgy év: Egy fő által teljesített nap: 254 nap x 0,8976 = 228 nap
Munkanap átlagos hossza: 8 ó/nap - 0,15 ó/nap = 7,85 óra/nap
Egy fő által teljesített óra: 228 nap x 7,85ó/nap = 1 790 óra
Munkaidőalap-kihasználási mutató:
ző év: 1786óra/fB = 88,24-/.

Elö Tárgy év:±1^™^ = 88,09%
&y
2 024 óra/fő 2 032 óra/fő
88 09 °/
Index: -- ' ° = 99,83 % Eltérés: 88,09 % - 88,24 % = - 0,15 %
88,24 /o
A munkaidőalap kihasználása kedvezőtlenül változott, csökkent 0,15 százalékkal. A kedve-
zőtlen változás két fő okra vezethető vissza :
-65535 az egész napos valamint
-65535 törtnapi
távollétek arányának
változására.
Az egész napos távollétek arányának változása:

Munkaerő-felhasználási mutató:
Előző év: 90,51% Tárgyév: 89,76%
89 76 °/
Index: —------- = 99,17 % Eltérés: 89,76 % - 90,51 % = - 0,75 %
90,51%
A munkaerő-felhasználási mutató alakulásából megállapítható, hogy a tárgy évben a munka-
rend szerinti napoknak kisebb hányadán dolgoztak, tehát emelkedett az egész napos távollétek
aránya.
279
Törtnapi távollétek arányának változása:
Munkaidő-kihasználási mutató:
8 óra/nap/fő Eltérés: 98,13 %
- 97,50 % = + 0,63 %
T;,........ 7,8 óra/nap/fő
_c„0/n T, , 7,85 óra/nap/fő noi,0/
Elozo ev: — = 97,50 %---------Tárgy ev: ———;
^—
8 óra/nap/fő
QO 1 -3 0/
- 98,13 %
Index: ' =100,65%
97,50 %
A munkanap átlagos hossza emelkedett, javult a napi munkaidő kihasználása, amely kedvező-
en befolyásolta, növelte a munkaidőalap kihasználását.
b) Az egész és törtnapi távollétek arányváltozásának hatása a termelési értékre
Az egész- és törtnapi távollétek arányának a kimutatásához a tényezőkre bontás módszereit

alkalmazhatjuk. A feladat megoldása során ezek közül az abszolút eltérések módszerét hasz-
náljuk fel.
Tényezők Előző év Közbeeső szorzatok Tárgy

1. 2 3. 4. 5. év
1. Fizikai létszám 140 -5 135 135 135 135 135
2. Munkarend szerinti
nap 253 253 +1 254 254 254 254
3. Munkaerő-felhaszná-
lási mutató 0.9051 0.9051 0.9051 - 0,0075 0,8976 0,8976 0.8976
4. Munkanap átlagos
hossza 7.8 7.8 7.8 7,8 + 0,05 7,85 7,85
5. Egy órára jutó
termelési érték 2.2395 2.2395 2,2395 2,2395 2,2395 + 0,2637 2,5032
Termelési érték E Ft 560 000 - 20 000 + 2 134 -4 492 + 3 446 + 63 713 604 800
Tárgy évi változatlan áras termelési érték: 641 088 E Ft : 1,06 = 604 800 E Ft
Ahhoz, hogy a kérdésre válaszolni tudjunk, elegendő a 3. és 4. közbeeső szorzatot megállapítani.

-65535 Az egész napos távollétek arányának kedvezőtlen változása (emelkedése) miatt a
termelési érték csökkent 4 492 E Ft-tal.
-65535 A törtnapi távollétek aránya csökkent, ennek következtében a termelési érték nőtt 3 446 E
Ft-tal.
c) Munkatermelékenység vizsgálata
1 órára jutó termelési érték:

Előző év: = 2 239,5 Ft/ó
Tárgy év: 2 503,2 Ft/ó

560 000EFt
140 fő x 253 nap x 0,9051x7,8 ó/nap/fő
____________604 800EFt____________
135 fő x 254 nap x 0.8976x7,85 ó/nap/fő
Mex: 15«éM = 1,1,77%
2 239,5 Ft/ó
280
1 fizikai 1 teljesített napjára jutó termelési érték:
^......... 560000 EFt „Ar*^ ,
Elozo ev: ------------------------------= 17 468 Ft/nap
140 fő x 253 nap x 0,9051
T- > 604 800 EFt lownw
Tar gy e v: --------------------------------= 19 6 5 0 Ft/nap
135 főx 254 napx 0,8976
T , 19 650Ft/nap ,, „
Index:----------------— = 112,49%
17 468 Ft/nap
1 fizikai 1 törvényes napjára jutó termelési érték:
, ........
T 1 560000EFt 1ro1rtT, ,
Előző év: ----------------------= 15 810 Ft/nap

140 fő x 253 nap/fő
_, , 604 800 EFt 17«8T7t/
Tárgy ev: ----------------------= 17 638 Ft/nap
135 fő x 254 nap/fő
17638Ft/nap ... ....
Index: ---------------- = 111,^6%
15 810 Ft/nap
A törtnapi távollétek változásának a hatása:

11 ? 49 %
' = 100,64 % + 0,64 %
111,77%
A törtnapi távollétek aránya csökkent, a munkanap átlagos hossza emelkedett, ez növelte a
munkatermelékenységi mutatót 0,64 százalékkal.
Az egész napos távollétek változásának a hatása:

m 56 /o
' ° =99,17% -0,83%
112,49%
Az egész napos távollétek aránya emelkedett, a munkaerő-felhasználási mutató romlott, ennek
hatására a munkatermelékenységi mutató csökkent 0,83 százalékkal.
281 terfekí
130. sz. feladat
Egy termelő-szolgáltató tevékenységű vállalkozás következő adatait ismeri (ezer forintban):
Bázis év Tárgy év
Megnevezés
Kompenzációs költségek 193 890 209 804
Munkajövedelmek 130 050 140 024
Bérköltség 115 300 123 500
Törzsbér 72 000 76 600
Bérpótlékok 10 400 11000
Kiegészítő fizetések 14 100 15 200
Prémium, jutalom 16 000 17 000
Egyéb bérek 2 800 3 700
Egyéb munkajövedelmek 14 750 16 524
Étkezési térítés 3 250 3 194
Munkába járással kapcsolatos költségtérítés 4 200 4 980
Cégautóval kapcsolatos költségtérítés 4 500 5 100
Ruházati költségtérítés 1 200 1450
Üdülési hozzájárulás 1600 1 800
Szociális költségek 63 840 69 780
Munkáltató által kötelezően teljesítendő járulékok, hozzáj. 49 240 53 480
Társadalombiztosítási járulék 36 890 39 500
Munkaadói járulék 3 750 4 320
Egészségügyi hozzájárulás 4 800 5 000
Betegszabadságra fizetett díjazás 2 400 2 840
Rehabilitációs hozzájárulás 1400 1 820
Kollektív szerződés szerint teljesített szoc. hozzájárulások 14 600 16 300
Nyugdíjpénztári befizetés 7 800 8 100
Segélyek 1 800 2 000
Végkielégítés 4 000 4 800
Érdekképviseleti szervek részére nyújtott támogatás 1000 1400
Szakoktatás, képzés, továbbképzés költségei 5 450 6 553
Szakképzési hozzájárulás 1 730 1 853
Továbbképzés 2 800 4 000
Tanulmányi ösztöndíjak 920 700
Egyéb munkaerő-költség 600 820
Munkaerő - toborz ás 600 820
Munkaerő-költség összesen 199 940 217 177
Kiegészítő információk:
Termelési érték (E Ft) 1 372 000 1 657 000

Összes költség (E Ft) 1 180 000 1 392 100
Létszám (fő) 123 121
Feladat:
Elemezze a munkaerő-költségek alakulását!

282
A munkaerő-költségek nagyságának és összetételének elemzése:
Megnevezés Bázis év Tárgy év Index

Költség Arány Költség Arány
________________________________(EFt)
(%)__________________________(EFt) 96,97 209 804 96,61 108,21
(%)_____________________________(%) 65,04 140 024 64,47 107,67
Kompenzációs költségek 193 890 57,67 123 500 56,87 107,11
Munkajövedelmek 130 050 7,38 16 524 7,61 112,03
Bérköltség 115 300 31,93 69 ISO 32,13 109,30
Egyéb munkajövedelmek 14 750 24,63 53 480 24,63 108,61
Szociális költségek 63 840 7,30 16 300 7,51 111,64
Kötelezően telj. járulékok 49 240 2,73 6 553 3,01 120,24
Koll. szerződés szerinti hozzájárulások 14 600 0,30 820 0,38 136,67
Szakoktatás, képzés költségei 5 450
Esvéb munkaerő-költség 600
Munkaerő-költség összesen 199 940 100,00 217177 100,00 108,62
Az elemző értékelést segítő fontosabb mutatószámok:

Munkaerőköltség-hányad:
„. . , 199940EFt 1Aenrf ^, , 217177EFt ,„„„
Bázisév: ------------------ = 14,57% Tárgyév: ------------------ = 13,11%
1 372 000 EFt 1 657 000 EFt
Változás: 13,11% - 14,57% = -1,46%
Munkaerőköltség-szint:
. 199 940 EFt ^ . 217 177 EFt
Bázis ev: ----------------- = 16,94% Tárgyév: ----------------- = 15,60%
1180 000 EFt 1392 100 EFt
Változás: 15,60% - 16,94% = - 1,34%
Egy főre jutó munkaerő-költség:

_, . . 199 940 EFt ,^r^^,f T- - 217 177EFt
Bázisév: --------------- = 1 625 528 Ft/fo Targv ev: -----------------= 1 794 851 Ft/fo
123 fő 121 fő
.,„ , 1794 851 Ft/fő ,,„„„„,

Változás: --------------------= 110,42%
1 625 528 Ft / fő
A munkaerő-költségek nagysága bázis évről a tárgyévre 8,62%-kal emelkedett. Ezen belül

közel azonos mértékben nőtt a kompenzációs költségek összege. Csekélyebb a bérköltség nö-
vekedése, jelentősebb viszont az egyéb munkajövedelmek változása. Nagyobb mértékű a szo-
ciális költségek emelkedése, amely a bérköltség mellett a meghatározó részét jelenti a munka-
erő-költségek körének. Bár arányaiban nem jelentős, összegszerű változást tekintve kimagasló
az oktatás, képzés költségeinek és az egyéb munkaerő-költségek növekedése.
A növekedések ellenére kedvező változást mutat a munkaerőköltség-hányad, hiszen a vizsgált

időszakban a termelési érték nagyobb intenzitással nőtt, mint az emberi erőforráshoz kapcso-
lódó költségek, így ennek köszönhetően a mutató csökkent (egységnyi termelési érték létreho-
283
zásához kevesebb munkaerő-költség tartozik). Csökkent - 1,34 százalékponttal - a munkaerő-
költségek aránya az összes költségen belül, ugyanakkor az egy főre jutó munkaerő-költségek
nagysága 10,42%-kal emelkedett, amely a költségnövekedésen túl a létszámcsökkenésből is
adódik. Ez összhangban állhat a megfelelő és indokolt színvonalú emberi erőforrás
menendzsmenttel.
A vizsgálat további lépései az egyes munkaerőköltség-tényezők változásainak indokoltságára

vonatkozhat.
131. sz. feladat
Egy feldolgozóipari vállalkozás bérköltségéről az alábbi adatokat ismeri (E Ft-ban):

Törzsbér, alapbér 58 800 61 956
Pótlékok 4 900 6 334 8
Kiegészítő fizetések 7 840 900
Prémiumok 18 520 19 200
Jutalmak 5 000 5 230 5
Egyéb bérek 2 940 200
Összesen 98 000 106 820
Feladat
Elemezze a vállalkozás bérköltségének alakulását!
Megnevezés Bázis év Tárgv év Index (%)

EFt % EFt %
Törzsbér, alapbér 58 800 60,00 61 956 58,00 105,37
Pótlékok 4 900 5,00 6 334 8 5,93 129,27
Kiegészítő fizetések 7 840 8,00 900 8,33 113,52
Prémiumok: 18 520 18,90 19 200 17,97 103,67
Jutalmak 5 000 5,10 5 230 5 4,90 104,60
Egyéb bérek 2 940 3,00 200 4,87 176,87
Bérköltség összesen 98 000 100,0 106 820 100,0 109,00
I--------------------—__________ItL________________________________
A bérköltség 9%-kaí növekedett a bázis évről a tárgy évre. Ezen belül kisebb mértékben,
5,37%-kal nőtt a törzsbérek, alapbérek nagysága.
A törzsbérek, alapbérek növekedése ellenére azok aránya 2 százalékponttal csökkent az összes
béren belül. Jelentős a bérpótlékok és kiegészítő fizetések növekedése.
Érdemes lenne további részletező adatokat megvizsgálni, hogy mennyiben indokolt ezen bér-
elemek növekedése, ezen beiül is a túlórapótlék alakulásának elemzése, (mennyiben indokolt
a túlórák elrendelése, a túlórapótlék kifizetésének okai, stb.), valamint a kiegészítő fizetések
vizsgálata noha ezek alakulását alapvetően nem tudja befolyásolni a vállalkozást.
284
Ösztönző szerepe miatt lényeges a prémiumok alakulásának értékelése. Érdemes megvizsgálni
a prémiumok arányának csökkenését, tekintettel arra, hogy ezekhez mindig valamilyen előre
kijelölt feladat teljesítése kapcsolódik.
Igen jelentős (mind időszaki változásában, mind az összes bérköltségen belüli arányában) az egyéb
bérek növekedése, ezért ebben az esetben is törekedni kell a további elemzésre, a növekedés okainak
feltárására (mennyiben köthető az emelkedés konkrét feladathoz, annak teljesítéséhez).
132. sz. feladat
Egy feldolgozóipari vállalkozás alábbi adatait ismén:
Megnevezés Bázis év Tárgy év Index (%)

Vállalkozási béralap (E Ft) 244 000 265 960 109,0
Ebből: fizikai béralap (E Ft) 168 000 188 160 112,0
Ebből: törzsbér (E Ft) 142 000 153 360 108,0
Ebből: teljesítménybér (E Ft) 102 200 108 332 106,0
Feladat:
Elemezze a vállalkozás és a fizikaiak béralapját!

EFt % % EFt % %
Fizikai béralap: Ebből: 168 000 100,0 188 160 100,0
törzsbér: Ebből: 142 000 84,5 153 360 91,5
teljesítménybér: Egyéb 102 200 68,9 60,8 108 332 70,7 57,6
béralap: 76 000 77 800
Vállalkozási béralap: 244 000 100,0 265 960 100,0
31,1 29,3
A vállalkozás béralapja a bázisról a tárgy évre 9%-kal nőtt, amelyet meghaladott a fizikai bér-
alap emelkedése (+12,0%). Ez a termelő tevékenység kapcsán alapvetően kedvezőnek tekint-
hető, hiszen ennek eredményeképpen az összes béren belül nőtt a fizikaiak bérének aránya
(1,8 százalékponttal).
A fizikai törzsbérek kisebb mértékben növekedtek, mint a fizikai béralap, tehát csökkent a
törzsbérek aránya, növekedett a bérpótlék, kiegészítő fizetések, az esetleges prémiumok és
jutalmak aránya.
Érdemes kifizetési címenként ezeket tovább vizsgálni, hiszen a bérpótlékok, kiegészítő fizetések
növekedése alapvetően nem jelent termelési volumenemelkedést, illetve teljesítményjavulást.
A törzsbéreken belül csökkent a teljesítménybérek aránya.
285 É*^
133. sz. feladat:
Egy alapvetően termelő tevékenységet folytató vállalkozás következő adatait ismeri:

Létszám Bérköltség Létszám Bérköltség
(fő) (E Ft) (fő) (EFt)
Fizikai foglalkozásúak 110 85 800 102 87 800
A munkaköri csoport B 22 12 672 20 12 500
munkaköri csoport C 34 27 012 37 32 200
munkaköri csoport D 18 15 876 12 11 800
munkaköri csoport 36 30 240 33 31 300
Szellemi foglalkozásúak 35 49 500 32 50 480
Összesen: 145 135 300 134 138 280
Feladat:
Elemezze a bérköltség alakulását főbb állománycsoportok és munkaköri csoportok szerint!
A bérköltség változása bázisról a tárgy évre:

138 280 E Ft - 135 300 E Ft = + 2 980 E Ft Index: 102,2%
Ezen belül a fizikai bérköltség változása:

87 800 E Ft - 85 800 E Ft = + 2000 E Ft Index: 102,33%
a szellemi bérköltség alakulása:

50 480 EFt-49 500 EFt = + 980 EFt Index: 101,98%
A fizikaiak éves átlagbére munkakön csoportonként:
Bázis év Tárgy év
, , . 12 672 EFt c^cc+/,„ 12 500 EFt
A munkakön csoport:= 576 Efrt/fo
r „~ <- 22 fő 20 íő
27 012 EFt
32 200 EFt B munkaköri
csoport: -—^-^- = 794,47 EFt/fő ———— = 870,27 EFt/fő
34 fő 37 fo
15 876 EFt 11800 EFt
C munkaköri csoport: ^——— = 882 = 983.33 EFt/fő
18 fő 12 fő
EFt/fő
30 240 EFt 31 300 EFt
D munkaköri csoport: —-----:—— = 840 EFt/fő = 948,48 EFt/fő
36 fő 33 fő
85 800 EFt 87 800 EFt
Fizikaiak összesen: : 780 EFt/fő = 860,78 EFt/fő
110 fő 102 fő
|perfe*í] 286
Szellemi foglalkozásúak éves átlagbére:
49 500EFt
= 1414,29 EK/g S0480EF» = 1
35 fő 32 fő
A fizikai bérköltség 2 000 E Ft-os növekedése visszavezethető:
a) létszámcsökkenés hatására: (102 fo - 110 fő) 780 E Ft/fő = - 6 240 E Ft

a) átlagbér növekedésének hatása: (860,78 E Ft/fó - 780 E Ft/fő) 102 fó = 8 239,56 E Ft
Együtt: 1 999,56 E Ft - 2
000 E Ft
A fizikai bérköltség alakulása vizsgálható részletezve a munkaköri csoportok szerint:
„A" munkaköri csoport bérköltségének alakulása:

12 500 E Ft-12 672 E Ft = - 172 EFt
Ebből:
a) létszámcsökkenés hatása:
(20 fő - 22 fő) 576 E Ft/fő = -1152 EFt
b) átlagbér növekedésének hatása:
(625 E Ft/fő - 576 E Ft/fó) 20 fő = + 980 EFt
„B" munkaköri csoport bérköltségének változása:

32 200 EFt-27 012 EFt = +5 188 EFt
Ebből:
a) létszámnövekedés hatása:
(37 fő - 34 fő) 794,47 E Ft/fő = +2 383,41 E Ft
(870,27 E Ft/fő - 794,47 EFt/fő) 37 fő = +2 804,6 EFt
,,C" munkaköri csoport bérköltségének változása:

11 800EFt-15 876EFt= -4076 EFt
Ebből:
(12 fő -18 fő) 882 E Ft/fő = -5 292 EFt
(983,33 E Ft/fő - 882 E Ft/fő) 12 fő = +1 215,96 E Ft
„D" munkaköri csoport bérköltségének változása:

31 300 E Ft -30 240 EFt = +1060 EFt
Ebből:
(33 fő - 36 fő) 840 E Ft/fő = -2 520 EFt
(948,48 E Ft/fő - 840 E Ft/fő) 33 fő = +3 579,84 E Ft
A szellemi foglalkozásúak bérköltsége 980 E Ft-tal növekedett, ebből

(32 fő - 35 fő) 1 414,29 E Ft/fő = - 4 242,87 E Ft
(1 577,5 E Ft/fo - 1 414,29 E Ft/fő)32 fő= + 5 222,72 E Ft
287
£■£*]
Összesítve a bérköltség változását meghatározó tényezőket:
a) létszámváltozás hatása együtt: - 10 823,46 E Ft
a) átlagbér növekedés hatása együtt: + 13 803,12 EFt
Együtt: 2 979,66 E Ft
Kerekítési differencia: 0,34 E Ft
2 980,00 E Ft
134. sz. feladat
Egy termelő-szolgáltató vállalkozás munkaügyi adatai közül a következőket ismeri:

Bérköltség Létszám Átlagbér Bérköltség Létszám Átlagbér
(EFt) (fő) (E Ft/fő) (EFt) (fő) (E Ft/fő)
I. munkaköri főcsoport 37 800 63 600 43 680 65 672
II. munkaköri főcsoport 48 384 72 672 60 750 81 750
III munkaköri főcsoport 28 305 45 629 29 064 42 692
Fizikaiak összesen: 114 489 180 636 133 494 188 710
Szellemi: 59 400 45 1 320 57 400 41 1400
Összesen: 173 889 225 772,84 190 894 229 833,6
Feladatok:
a) Elemezze a bérköltség alakulását!
a) Állapítsa meg, hogy a fizikai átlagbér változását mely tényezők és milyen mértékben
befolyásolták!
134. sz- feladat megoldása:
a) A váUalkozás bérköltsége a vizsgált időszakban (190 894 E Ft - 173 889 E Ft) 17 005 E Ft-tal
növekedett. Ezen belül a bérköltség változása tevékenységi főcsoportok szerint:
-65535 fizikai bérköltség változása: 133 494 E Ft - 114 489 E Ft = + 19 005 E Ft
-65535 szellemi bérköltség változása: 57 400 E Ft - 59 400 E Ft = - 2 000 E Ft
A fizikai bérköltség alakulása munkakön főcsoportok szerint a változásra ható tényezők

számszerűsítésével:
I. Munkaköri főcsoport bérköltségének változása:
43 680 E Ft - 37 800 E Ft = + 5 880 E Ft
Ezen belül
-65535 létszámnövekedés hatása: (65 fő - 63 fő) 600 E Ft/fő - + 1 200 E Ft
-65535 átlagbér növekedés hatása: (672 E Ft/fő - 600 E Ft/fő) 65 fő = + 4 680 E Ft
77. Munkaköri főcsoport bérköltségének változása:

60 750 E Ft - 48 384 E Ft = + 12 366 E Ft
Ebből:
-65535 létszámnövekedés hatása: (81 fő - 72 fő) 672 E Ft/fő - + 6 048 E Ft
ÉJSi^ 288
///. Munkaköri főcsoport bérköltségének változása:
29 064 E Ft - 28 305 E Ft = + 759 E Ft Ebből:
-65535 létszámcsökkenés hatása: (42 fő - 45 fő) 629 E Ft/fő = - 1 887 E Ft
A szellemi foglalkozásúak bérköltsége 2 000 E Ft-tal csökkent, amely visszavezethető:

-65535 létszámcsökkenés hatására: (41 fő - 45 fő) 1 320 E Ft/fő = - 5 280 E Ft
-65535 átlagbér növekedés hatására: (1 400 E Ft/fő - 1 320 E Ft/fő) 41 fő = + 3 280 E
Ft
A vállalkozás bérköltségének változása tehát:

a) az összes létszámváltozásból adódóan: + 81 E Ft
a) átlagbérek változásából adódóan: 16 924 E Ft
Összesen: 17 005 E Ft
b) A fizikai átlagbér alakulásának vizsgálata
A fizikai átlagbér bázisévről a tárgyévre (710 E Ft/fő - 636 E Ft/fő =) 74 E Ft/fő-vel emelke-
dett éves szinten.
A növekedést két tényező befolyásolta:

-65535 a létszámösszetétel megváltozása és
-65535 a bérfejlesztés mértéke.
-65536 Bázisszintű ELibo
tárgy átlagbér:
SLi
Fizikai fiktív bérköltség:
I. munkakön főcsoport: 65 fő x 600 E Ft/fő = 39 000 E Ft
I. munkakön főcsoport: 81 fő x 672 E Ft/fó - 54 432 E Ft m.
munkakön főcsoport: 42 fő x 629 E Ft/fő = 26 418 E Ft
Együtt: ( E L i b o ) : 119 850 E Ft
Bázisszintű tárgy fizikai átlagbér: --------------= 637,5 EFt/fő

By B
188 fő
A fizikaiak éves átlagbérének 74 E Ft/fős növekedése visszavezethető:

- a létszámösszetétel megváltozásának hatására:
637,5 E Ft/fő - 636 E Ft/fő = + 1,5 E Ft/fő
- a bérfejlesztés hatására: 710 E Ft/fő -637,5 E Ft/fő = 72,5 E Ft/fő
135. sz. feladat
Egy termelő-szolgáltató vállalkozás következő adatait ismeri.
Megnevezés Bázis év Tárgvév

Fizikai létszám (fő) 184 192
Szellemi létszám (fő) 38 40
Fizikai béralap (E Ft) 150 144 170 496
Ebből: teljesítménybér (E Ft) 67 550 71600
összes pótlék (E Ft) 10 510 11780
ebből: túlóra-pótlék (E Ft) 1330 1810
Szellemiek béralapja (E Ft) 50 160 60 000
Ebből: prémium (E Ft) 2 900 2 800
Teljesített fizikai órák száma (e óra) 322,3 341,3
Ebből: túlóra (óra) 8 482 9 650
Feladat
Elemezze az alkalmazásban állók átlagbér-mutatóit!
135. sz. feladat megoldása A fizikai átlagbérek
elemzése:

Fizikaiak átlagbére 816 000 888 000 108,82
Ebből: pótlékok 57 119,6 61 354.2 107,41
Ebből: túlóra-pótlék 7 228.3 9 427,1 130.42
Egy órára jutó bér 465,9 499,5 107,21
Egy órára jutó pótlék 32,6 34,5 105,83
Egy túlórára jutó túlóra-pótlék 156,8 187,6 119,64
A fizikaiak átlagbére 8,82%-kal emelkedett bázis évről a tárgy évre. Ennél kisebb mértékű a
teljesítménybérek, illetve átlagbérek növekedése.
Az egy órára jutó bér 7,21%-kal nőtt, tehát az egy fizikai főre jutó fizetett órák száma
108 82
(----!----1)1,5% -kaiemelkedett. Oka az egy fizikai fő által téliesített órák számának növe-
107,21
1 777 A
kedése (——i—= 101,5%). A jobb munkaidő-kihasználás mellett ez visszavezethető a lehet-
1751,6
séges egész napos hiányzások csökkenésére, a munkarend szerinti munkanapok változására,
valamint a túlórák számának emelkedésére is. Az egy főre jutó túlórák száma 46 óráról 50,3
órára nőtt, tehát a többi tényező együttesen 21,7 órás növekedést adott. A további elemzéshez a
törzsbérek - a teljesített közvetlen órák és normaórák-, valamint a munkarend szerinti és a
teljesített munkanapok számának ismerete szükséges. Érdemes megvizsgálni a túlórák száma
és a túlóra-pótlék jelentős növekedésének okait, indokoltságát.
290
Fizikaiak átlagbére:
150144EFt Bázisév: -^^-^- = „. , 170 496EFt fififinnnT7t/f„
816000Ft/fő 184 fő
Tárgyév: ---------------= 888 000Ft/fo
192 fő
Egy órára jutó bér:
„, . , 150144EFt ArcnT, ,, , 170496 EFt Anncrl,
Bázisév: --------------- =465,9 Ft/ó
322,3 eóra Tárgy év: ---------------= 499,5 Ft/o
341,3 eóra
Egy túlórára jutó túlóra-pótlék:
_. . , 1330EFt ,_„_,. _ , 1810 EFt ,Pf/,
Bázis ev: ------------ = 156,8 rt/o Tárgyév: ------------=lfi7187,6Ft/o
8 482 óra 9 650 óra
= 1751,6 ó/fő Tárgy év: 341'3ezeróra = 1777 6 ó/fő
Egy fő általa teljesített órák száma 6
192 fő
322,3 ezer óra
Bázis év:
184 fő
Egy főre jutó túlórák száma:
, 8 482 óra , 9 650 óra <:n-,/,„
Bázis ev: ------------ =46o/ío Tárgyév: ------------= 50,3o/fo
184 fő 192 fő
Szellemiek átlagbérének vizsgálata:

Szellemiek átlagbére prémiumokkal 1 320 000 1 500 000 113,64
Szellemiek átlagbére prémiumok nélkül 1 243 684 1 430 000 114,98
Átlagos prémium 76 316 70 000 91,72
A szellemi tevékenységű alkalmazásban állók átlagbére 13,6%-kal növekedett a vizsgált idő-

szakban. Ennél nagyobb mértékű - 14,98%-os a prémium nélküli átlagbér emelkedése. Ebből
következik, hogy az átlagbéreken belül csökkent (5,78%-ról 4,67%-ra) a prémium részaránya.
A mozgó bérrész arányának csökkenése az ösztönzés szempontjából kedvezőtlen.
Szellemiek átlagbére:
38 fő
Bázis év: 50160EFt = {32QQQQFt/f„ ^^^ 60000EFt = 15QQQQQFt/fó
40 fő
Szellemiek átlagbére prémium nélkül:

_., . . 50160 EFt-2 900 EFt , _.„ ,_. _._,
Bázis ev: ---------------------------= 1243 684 Ft/fo
38 fő
_ . 60 000 EFt-2 800 EFt 1/ianAAACt/,„

Tárgyév: ----------------------------= 1430000Ft/fo
40 fő
136. sz. feladat
Egy termelő tevékenységet folytató vállalkozás következő fizikai átlagbér mutatóit ismeri:
Egy fizikai órára jutó törzsbér (Ft/ó) Bázis év Tárgy év
Egy fizikai órára jutó bér (Ft/ó) 364,3 371,4
Egy teljesített fizikai munkanapra jutó törzsbér (Ft/nap) 413,9 442,2
Egy teljesített fizikai munkanapra jutó bér (Ft/nap) 2 841, 2 934
Egy fizikai főre jutó bér (Ft/fő) 3 2 493,
2 228, 3 786
Feladat 7 720 000
000
3 Elemezze és értékelje a fizikai átlagbér mutatók alakulását!
Megnevezés Bázis év Tárgyév Index (%)

Egy fizikai órára jutó törzsbér 364,3 371,4 101,95
Egy fizikai órára jutó bér 413,9 442,2 106,84
Egy teljesített fizikai munkanapra jutó
Törzsbér 2 841,3 2 934 103,26
Egy teljesített fizikai munkanapra jutó bér 3 228,7 3 493,3 108,20
Egy fizikai főre jutó bér 720 000 786 000 109,17
A bérpótlékok kiegészítő fizetések, prémiumok és esetleges jutalmak aránya

1 OfS 84
-----— = 4,8% - kai emelkedett.
101,95
1 AO 0£
A munkanap átlagos hossza--------— = 1,28%-kainőtt, amely - amennyiben nem a túlórák

101,95 > J J
emelkedéséből származik - a magasabb munkaidő-kihasználást jelzi.
A fizetett napok száma 0,9%-kal magasabb ———, mint a bázis évben.
108,20
További vizsgálatot igényel a bérpótlék és kiegészítő fizetések, valamint prémiumok és eset-
leges jutalmak arányának növekedése.
137. sz. feladat

Egy; pvetően termelő tevékenységet folytató vállalkozás következő ac atait ismeri:
Fizikaiak létszáma (fő) 238 230
Fizikaiak bérköltsége (E Ft) 194 208 209 760
Ebből: törzsbér (E Ft) 135 946 142 637
Ebből: teljesítménybér (E Ft) 81 568 89 861
Teljesített fizikai órák száma (ó) 420 368 410 642
Ebből: közvetlen fizikai óra (ó) 244 000 248 500
Munkanap átlagos hossza (ó/nap) 7,85 7,9
Átlagos teljesítmény (%) 102,0 103,0
292

Elemzés Példatár4

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Elemzés Példatár4

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

81. sz.

Fuvarköltségek: Róma-Innsbruck 95 000 ITL/tonna

Biztosítást köt a magyar külkereskedő, amelynek díja a reexport árbevétel 2%-a.

Vámtételek: olasz beviteli vám 11%

Az alkalmazott klauzulák az INCOTERMS 1990. szabályozása szerint értendők.

A számításaihoz a vállalkozó számlavezető pénzintézetének, az OTP Bank Rt-nek az érvényes

A vállalkozó a döntése értelmében mind a devizatartozásokat, mind a devizaköveteléseket

Számítsa ki az ügylet abszolút összegű, és fajlagos (darabonkénti) eredményét! Ha a nyereség

Ládázás költsége: 1 000 ládax3 500 ITL/iádaxO,136 Ft/ IL = 476 000 Ft

25 600 000 Ft -12 319 729 Ft 13 280 271 Ft

2 656 Ft/ darab fajlagos nyereség > 2 000 Ft/db

82. sz. feladat

Végezze el a francia piacra irányuló kivitel árszínvonal-elemzését, számszerűsítve az áreltérések

82. sz. feladat megoldása:

Af -. -.i - 667 500 FRF ^„ _ , ,

A legmagasabb forgalmú reláció átlagára: 11 866 Ft

a) A francia relációjú export és egyéb viszonylatokba irányuló kivitel árszínvonalának össze

b) A francia viszonylatú export és a konkurens szállítók árainak összehasonlítása:

83. sz. feladat

~~^----^^^ Típus ALFA BÉTA GAMMA DELTA SAJÁT

Csomagtartó térfogat max: 60 pont

Terhelhetőség max.: 100 pont

Gyorsulás max: 100 pont

Végsebesség max: 100 pont

Fogyasztás 120 km/h sebességnél max: 150 pont

Gyorsulás 88 100 100 85 106

Fogyasztás 150 141 120 115 159

A táblázat alapján meghatározható a kiválasztott konkurens típusok átlagpontszáma:

Egy irodabútor-kereskedelemmel foglalkozó budapesti telephelyű magyar vállalkozás ajánla-

A bőr forgófotel szállítására szétszerelt állapotban kerül sor védőfóliába és kartondobozba

Az importőr ajánlatkérésére a következő ajánlatok érkeztek:

Lengyel szállító (lodz-i telephelyű) FCA Lodz

Az importőr a jövedelmezőség vizsgálata alapján dönt az egyes bútorok beszerzési irányáról.

Tanulóasztal 1 db 40x50x105 cm méretű kartondobozban 10 db asztal fa elemei

Számítógépasztal 1 db 60x80x50 cm méretű kartondobozban 10 db asztal fa elemei

A szállítmányozók által ajánlott fuvardíj-tételek a kalkulációhoz:

Banki árfolyamok a döntés-előkészítő kalkuláció készítéséhez:

Az irodabútor vámtétele a Kereskedelmi Vámtarifa szerint

84. sz. feladat megoldása

1. Svéd szállító 3000 db EXW215SEK/db

Csomagolás: 300 db x 0,192 m 3 = 57,6 m3 300 db x 0,072 m3 = 21,6 m3 Ossz.: 79,2 m3

Összes bekerülési érték 19 782 985,11 Ft 6 594,3 Ft/db

2. Indonéz szállító 3000 db FOB 28 USD/db

Összes bekerülési érték 29 620 582,92 Ft 9 873.52 Ft/db

3. Kanadai szállító 4000 db DDU 45 CAD/db

Vételár 33 546 600 4

Összes bekerülési érték 37 554 535,2 Ft 9 388,64 Ft/db

1. Spanyol szállító 500 db DAF 20 000 ESP/db

Vételár 14 538 000

Összes bekerülési érték

3. Lengyel szállító 500 db

Összes bekerülési érték

24 083 878,28 Ft 48 167,76 Ft/db

FCA 135 USD/db

19 119 375 608

2000 db EXW 230SEK/db

Összes bekerülési érték

Vételár 13 977 750

Csomagolás adatait lásd a kanadai szállítónál.

1. Svéd szállító 1000 db EXW 650 SEK/db

Csomagolás: 48 m3 Tömeg: 37 800 kg

Vételár 24 228 100

Fémvázas szék 55 000 000