Paramhansa Swami Maheshwarananda

Almási Miklós
Paramhansa Swami Maheshwarananda
Józsefvárosi Sport Club

Jógaközpont
Paramhansa Swami Maheshwarananda: Karma – Bhakti – Rádzsa – Gjána, a négy jóga-út
Eredeti cím: YOGA im täglichen Leben.

Österreich-Indische Yoga-Vedanta
Gesellschaft Sri Deep-Madhavashram
Wien.
Fordította: Bucher Katalin, Nagy Ervin
Szerkesztette: Nagy Ervin
Lektorálta: Kovács Károly
© Paramhansa Swami Maheshwarananda,

© Hungarian translation Bucher Katalin, Nagy Ervin, 1991,
Nemzetközi Sri Deep Madhavananda Ashram Társaság

Magyarországi Központja
Józsefvárosi Sport Club
Felelős kiadó: Kovács Károly
2
ELŐSZÓ
A jóga olyan életmód, ami harmóniához, örömhöz és egészséghez vezet. Bol-

dogabb élethez segít és lehetővé teszi egyéni célunk elérését.
Az ászának és pránajámák kitartó és türelmes gyakorlása mellett fontos, hogy a
különböző jóga-utakról is megtudjunk valamit.
Négy jóga-utat különböztetünk meg: karma-jóga, bhakti-jóga, rádzsa-jóga és
gjána-jóga.
A KARMA - JÓGA az az út, amelyen az ember ISTENT önzetlen és teljes oda-

adással végzett munkája által valósítja meg.
A BHAKTI - JÓGA az az út, amelyen az ember ISTENT személyes alakban

látja és tiszteli.
A RÁDZSA - JÓGA az az út, amelyen az ember ISTENT gyakorlás, tapasztala-

tok és meditáció által találja meg.
A GJÁNA - JÓGA pedig az az út, amelyen az ember ISTENHEZ tudás és érte-

lem által jut el.
A következőkben e négy úttal ismerkedünk meg részletesen.
3
KARMA - JÓGA
A KARMA az OK és OKOZAT törvénye, amely alól senki sem vonhatja ki magát. Mindenki
alá van vetve ennek. Mindenkinek keresztül kell mennie KARMÁJÁN, akár akarja, akár nem.
Amíg a GJÁNA-JÓGA, a RÁDZSA-JÓGA és a BHAKTI-JÓGA esetében mindenkire rá van
bízva, hogy mindenkor az adott esetnek megfelelő útra akar-e térni, addig a KARMA automati-
kusan keletkezik, amíg csak lélegzünk. Még alvás közben vagy álmunkban is KARMÁT oko-
zunk.
KARMA annyit jelent, hogy valamit tenni, és azért - aszerint, hogy tettünk pozitív, vagy nega-
tív volt - jó vagy rossz gyümölcsöket aratni.
A POZITÍV KARMA a szabadsághoz és boldogsághoz, a félelem, tudatlanság és kettősség
nélküli élethez vezető út.
A ROSSZ CSELEKEDETEK viszont a szenvedés, a meg nem értés, a tudatlanság, a belső
fogság és zavar, valamint a félelem okai.
Két út van a KARMA KÉPZÉSÉRE:
1. a NISKAM KARMA útja; ezen járnak azok, akik önzetlenül teljesítik a kötelességüket.
2. a SZAKAM KARMA útja; ezen járnak azok, akik önző okokból cselekednek.
Összesen tíz érzéket különböztetünk meg, amelyek a kiváltó tényezői annak, hogy földi létünk
minden pillanatában KARMÁT képzünk. Ezek a következők:
KARMA INDRIJA... a tevékenység öt ‘érzéke’ (a tettek ’érzékeinek’ is nevezik őket) és GJANA

INDRIJA ... a tudás öt 'érzéke'.
Ezekkel fogunk most alaposabban foglalkozni.
KARMA INDRIJA
A tettek öt 'érzéke' a következő:
1. A szavak (BANI) - feladatuk a beszéd; Istenségük a tűz AGNI.

2. A kezek (PANI) - feladatuk az adás és vétel; Istenségük INDRA.
3. A lábak (PAD) - feladatuk a járás, illetve továbbhaladás; Istenségük VISHNU.
4. A nemi szerv (UPASZT) - feladata a nemzés és a vizelet kiürítése; Istensége a
BRAHHA.
5. A végbél (GUDA) - feladata a bélsár kiürítése; Istensége JAM.
Nagyon fontos, hogy a tettek öt eszközét ismerjük és megtanuljuk ellenőrizni, mert minden,
amit általuk teszünk - akár jó, akár rossz - felszámítódik nekünk, azaz KARMÁT okoz.
GJÁNA INDRIJA
A tudás öt érzéke azok az érzékek, amelyek által meghatározott információkat veszünk fel,
azokat az agyhoz továbbítjuk, és ezáltal tudáshoz (GJÁNA) jutunk.
Ezek az érzékek:
1. a szemek (CSAKSU) - feladatuk a látás. Vizuális információkat továbbítanak az agyunk-
ba. Istenségük SZURJA.
4
2. a fülek (KARN) - feladatuk a hallás. Általuk fogjuk fel a hangok legkülönfélébb fajtáit (za-
jokat, szavakat, zenét stb.) és különböztetjük meg őket. A fülek Istensége DIGPAL.
3. az orr (GHRÁN) - feladata a szaglás. Tehát a különféle illatokról tájékoztat bennünket.

Istensége ASHWINI KUMAR.
4. a nyelv (DZSIVA) - feladata az ízlelés. Ezért a nyelv által tájékozódunk a különféle ízek
felől. Istensége VARUNA.
5. a bőr (TVÁCSA) - feladata a bőrérzékelés, tapintás. A bőr nagyon érzékeny szerv. Általa
fogunk fel mindenfajta érintést, de hideget és meleget is. Istensége VÁJU.
KARMA - AZ ÚJRASZÜLETÉS ÉS SZENVEDÉS OKA
Isten korrekt. Bármit is teszünk a tíz alapérzékünk által (KARMA INDRIJA és GJÁNA
INDRIJA), visszaadja nekünk. S amit visszaad, az a KARMÁNK gyümölcse. Ha rossz KARMÁT
okoztunk, rossz gyümölcsöket kapunk, ha jó KARMÁT okoztunk, jó gyümölcsöket.
Vegyük példaként a KARMA INDRIJÁT. Ha valakivel szemben kemény szavakat

használunk és ezzel súlyosan megsértjük, akkor negatív KARMÁT okozunk. (Egy
indiai közmondás szerint: a késsel okozott sebek ismét begyógyulnak, a szavakkal
okozott sebek ellenben nem!) Ha azonban barátságosan, szelíden és udvariasan
szólunk valakihez, akkor pozitív KARMÁT okozunk.
Hasonlóan van ez mindegyik érzékünkkel. Negatív és pozitív hatást is létrehozha-
tunk általuk, mivel mindegyikben ott van a negatív és a pozitív is.
KARMÁNK pozitív és negatív gyümölcsei szerint befolyásolja a sors tudatunkat, érzéseinket

és érdeklődésünket.
Érzékeink telhetetlenek, mindig újat követelnek, tudatunk, érzéseink és érdeklődésünk sze-
rint. Ezáltal állandóan kívánságok keletkeznek bennünk.
Például érzékeink naponta kérnek enni és inni, vagy zenét kívánnak, mert a zene jólesik
a fülünknek. Háromféle zene van:
- megnyugtató, spirituális zene,
- szomorú zene és
- kifelé fordító hatású zene.
Belső tulajdonságaink szerint érzünk vonzódást e háromféle zene egyike iránt, azaz vá-
gyódunk utána.
Hasonló módon sokféle vágy keletkezik bennünk, s amennyiben vágyainkat, kívánságainkat

nem tudjuk teljesíteni, akkor a tudatalattinkba süllyednek, ami szoros kapcsolatban van az aszt-
ráltestünkkel.
Tudjuk, hogy három testet különböztetünk meg: fizikai testet, asztráltestet és kauzáltestet
(magtestet). Ameddig KARMÁT hozunk létre, van asztráltestünk, amellyel halálunk után a kí-
vánságaink és vágyaink is együttmennek, amelyek aztán a kauzális testbe süllyednek.
(A k a u z á l i s t e s t a z o k a a n n a k , h o g y ú j r a s z ü l e t ü n k . )
Azért tehát, hogy ne „vigyünk magunkkal" vágyakat, azt mondják, hogy - mielőtt meghalunk -
minden vágyunkat és kívánságunkat teljesítenünk kell.
5
Kívánságaink, vágyaink szerint, de függőségeink szerint is, és - természetesen! - összegyűj-

tött KARMÁINK szerint jövünk vissza ismét. Ezek a szenvedés okai következő életünkben. A
jóga gyakorlati tapasztalata szerint emberként és állatként is újraszülethetünk, de a lélek
ugyanaz marad, csak az érzés, a szenvedés és az ego változik.
Példaként egy megtörtént eset, amely a KARMA törvényét világosabbá teszi számunkra:
Sok idővel ezelőtt élt Radzsaszthánban, a Nagaur kerületben egy SAGRAM DAS nevű
szvámi. Akkoriban még királyok uralkodtak Indiában, és az adókat a király tisztviselői
szedték be. Az egyik ilyen adószedő olyan keményen gyakorolta hivatalát, hogy a parasztok
nyomorúságukban a szvámihoz fordultak segítségért, akinek a tisztviselő a tanítványa volt.
A szvámi megígérte nekik, hogy minden tőle telhetőt megtesz és beszél az adószedővel.
Amikor az adószedő másnap elment a szvámihoz, és megkérdezte, hogy tehetne-e vala-
mit érte, a szvámi így felelt: „Tégy valamit a szegény parasztokért. Ne legyél olyan kemény
hozzájuk!"
„Te csak egy szvámi vagy!" - válaszolt az adószedő. „Nem tudod, hogyan kell a parasz-
tokkal bánni, hogy az adójukat befizessék! Nem tehetnék valami mást érted?"
Amikor a szvámi nemet mondott, az adószedő eltávozott, és továbbra is megnehezítette a
szegény földművesek életét. A szvámi ismételten intette őt, hogy tanúsítson szelídséget a
parasztok iránt, de az adószedő nem akarta meghallani.
S ekkor megindult a sors kereke... A tisztviselő meghalt és teveként született újra, amely
egy kőbányában dolgozó ember birtokába jutott. A teve feladata a nehéz kövek hordása
volt. Az a szokás, hogy mialatt a tevét megrakják, térdel, és csak ezután kel fel. Egyik nap
az ember olyan sok követ rakott rá, hogy a teve ezzel a nehéz teherrel a legnagyobb igyeke-
zettel sem tudott felállni. A kőszállító ember dühös lett, és egy bottal nagyokat ütött az ál-
latra, amely nyomorúságosan bőgött.
Éppen arra ment a szvámi. Hallotta a teve fájdalmas ordítását. Mivel Isten minden te-
remtményét szerette, és sajnálta az állatot, bement a bányába, hogy megnézze, mi történik
ott.
"Ne verd már úgy azt az állatot!" - szólt az emberhez. „Túlságosan megterhelted. Egyál-
talán nem tud felállni!"
„Te csak egy szvámi vagy!" - felelte erre az ember. „Te nem tudod, hogyan kell egy te-
vével bánni!" - és tovább verte a szegény állatot.
A szvámi olyan fejlett volt, hogy látta, hogy milyen alakban élt valaki az előző életében,
így a megkínzott tevében újra felismerte az adószedőt.
„Látod!" - mondta a tevének: „Ez a karmád. Kemény voltál a parasztokkal szemben, és
ez most visszatér hozzád. Nem akartál rám hallgatni. Most visszakapod, amit a parasztokkal
szemben elkövettél. Viselned kell a karmádat. Senki sem segíthet neked. Én sem. Az egyet-
len, amit tehetek érted az, hogy ez a kínos állapot, amiben vagy, csupán néhány évig tart-
son, és azután ismét emberként születhessél újra. De a karmádon most keresztül kell men-
ned!"
Ez a példázat megmutatja, hogy hová vezet bennünket a kíméletlen, önző cselekvés, és

hogy milyen fontos a NISKAM KARMA, tehát az önzetlen kötelességteljesítés útján járni. Bár-
mit is teszünk, kötelességünk teljesítésének része kellene, hogy legyen:
Így például, mint családfő, vagy mint családtag mindig tudatában leszünk a család iránti kö-
telességeinknek.
Amikor dolgozunk és pénzt keresünk, akkor azt azért tesszük, mert felelősséggel tartozunk a
családunkért és nem azért, hogy vagyont halmozzunk fel.
Természetesen autót vagy házat is vásárolhatunk. De ez ne önző vágyból történjen, hanem
mert ezekre a dolgokra a család miatt van szükség.
6
Ez az önzetlen kötelesség-teljesítés természetesen ne csak a családra terjedjen ki, hanem a
többi emberre is, és természetesen az állatokra és a növényekre is. A többi lény iránti segítő-
készség és barátság ad lehetőséget arra, hogy az előző életek negatív KARMÁJÁBÓL kiemel-
kedjünk, mert a jó cselekedetek által keletkező jó KARMA teszi lehetővé számunkra a rossz
KARMA legyőzését. Amíg még rossz KARMÁT hozunk létre, és dolgokhoz ragaszkodunk, illet-
ve dolgokat nem oldottunk meg (például teljesítetlen vágyak), addig ismét újraszületünk; akkor
is, ha a rossz KARMA mellett jó KARMÁT is létrehoztunk. Mindenesetre, ha valaki sok jó
KARMÁT hozott létre, könnyebb életű lesz a következő életében - az előző életeiből származó
jó cselekedetek eredményeként.
A rossz KARMÁNAK jó KARMÁVAL való legyőzése tisztulási folyamat; azaz jó KARMA által
tisztítjuk meg magunkat a rossz KARMÁTÓL. Sajnos ez nem minden ember számára világos,
mert - annak ellenére, hogy emberek vagyunk - a tudásunk korlátozott. Bár szabadon dönthe-
tünk és cselekedhetünk, mégis emberi tulajdonság, hogy döntéseinknél mindig csak az anyagi,
hivatásbeli vagy privát előnyeinkre gondolunk, tehát engedjük, hogy az önzésünk vezessen
bennünket. Ez azért van így, mert a BUDDHINK még nem elég fejlett, és ezért a gondolkodá-
sunk és a cselekvésünk csak sajátmagunk és előnyeink körül forog.
De ez valószínűleg azon is múlik, hogy többszörösen nem vagyunk tisztában azzal, hogy mi
által jön létre a rossz, és mi által a jó KARMA.
MI ÁLTAL OKOZUNK ROSSZ KARMÁT?
- Azáltal, hogy másokról rosszat gondolunk, vagy beszélünk (azaz bíráljuk, kiigazítjuk, hátba
támadjuk őket, stb.)
A másokkal kapcsolatos negatív gondolatok megmérgezik énünket és ezzel lelkületünket.

Ha az ember másokról negatívan gondolkodik vagy beszél, az azt jelenti, hogy az ember ennek
a másiknak a negatív karmáját veszi magára. Ha viszont másokról jót gondol, vagy beszél, úgy
az azt jelenti, hogy az ember ezeknek az embereknek a jó tulajdonságait veszi magára.
- Azáltal, hogy másoknak nagyobb tudásunkkal ártunk (például úgy, hogy ügyesebben tu-
dunk beszélni, vagy mások befolyásolásának képességével rendelkezünk, és ezáltal eltérít-
jük őket a helyestől, de azzal is, ha másokat rászedünk és megcsalunk).
- Testünkkel végzett negatív cselekedetek által (például mások elleni tettekkel vagy olyan
kárral, amelyeket tárgyakon vagy létesítményeken okozunk).
MI ÁLTAL OKOZUNK JÓ KARMÁT?
- Azáltal, hogy mindig készek vagyunk másoknak segíteni.
- Azáltal, hogy megpróbáljuk mások tudatlanságát és bizalmatlanságát eloszlatni.
- Röviden, hogy minden és mindenki iránt szeretetet érzünk. Ez alatt az a mindent átfogó
szeretet értendő, amelyet például az eső, a fa, a folyó vagy egy szent képes adni:
Az ESŐ javára szolgál mindenkinek. Ha tehát esik, akkor mindenkinek egyformán esik -
az embereknek, az állatoknak és a növényeknek is.
A FA mindenkiért van, és a gyümölcse is mindenkié, tehát az embereké és az állatoké
egyformán. A fa nem függ attól az embertől, aki ülteti, locsolja és ápolja, de annak sem el-
lensége, aki kivágja. S ha valaki követ dob egy fára, akkor azért a fa gyümölcsöt ad neki,
ahelyett, hogy a követ visszadobná.
A FOLYÓ is mindenkié, és a vize mindenkiért van, állatnak, embernek, jóknak, rosszak-
7
nak, vadaknak és szelídeknek egyformán, így a tigris ugyanúgy csillapítja szomját a folyó
vizével, mint például a tehén.
Egy SZENT ember mindenkinek osztja áldását, és az Ő prédikációi sem csupán különle-
ges, kiválasztott személyeknek szólnak, hanem mindenkihez intézi azokat.
A cselekvés alól nem tudjuk magunkat kivonni, mivel nincs élet cselekvés nélkül. De minden
tettünknek olyannak kellene lennie, mint az ESŐÉ, a FÁÉ, a FOLYÓÉ vagy a SZENTÉ - önér-
dek nélkülinek, ragaszkodás nélkülinek, egyszerűen minden iránti szeretettel telinek.
Mivel minden, amit teszünk, KARMAKÉNT számítódik fel, ezért előbb alaposan meg kell
gondolnunk, hogy amit teszünk, milyen KARMÁT okoz és milyen gyümölcsöket terem.
(Mindezek jobb megértése érdekében ajánlatos a Bhagavad Gítá „Karma-jóga, avagy a cse-
lekvés módja" című 3. fejezetét néhányszor elolvasni és az egyes versek értelmét pontosan
átgondolni!)
A KARMA törvénye szigorú. Senki sem menekülhet meg tőle. Ameddig van KARMÁNK, új-
raszületünk - mindegy, hogy az jó, vagy rossz KARMA. A KARMA minőségétől csupán az függ,
hogy hogyan és hol születünk újra.
Ha valaki olyan fejlett, hogy csak jó KARMÁJA van, akkor attól a kívánságtól vezérelve tér
vissza a földre, hogy az embereknek segítsen.
Csak a SZAMÁDHI legfelsőbb állapotában - a NIRVIKALPA SZAMÁDHIBAN - szabad az
ember tökéletesen a KARMÁTÓL. De ameddig még a fizikai testben vagyunk, addig ez a test a
tíz alapérzéken keresztül minden pillanatban KARMÁT okoz. Még egy szent is okoz KARMÁT.
Csakhogy ez a KARMA nem tér vissza hozzá többé, hanem mások javára szolgál.
HOGYAN KÉSZÜLJÜNK FEL A KARMA ÁLTAL A JÓGA-ÉLETÜNKRE?
Erre a kérdésre legjobban az alábbi példázat adja meg a választ:
Egy paraszt kap egy darabka földet. De a birtok teljesen elvadult állapotban van.
Még tele van fákkal és gazzal. Mivel meg akarja művelni, először ki kell vágnia a
fákat. Ezzel azonban még nem fejezte be a munkát, mert ott vannak még a gyöke-
rek. Tehát a gyökereket is ki kell ásnia és el kell hordania. A gyökerek kiásása mi-
att egyenetlenné válik a talaj, és kis dombok keletkeznek, így a parasztnak újból
nehéz munkát kell végeznie, hogy a talajt egyenletessé tegye. Ezután fel kell szán-
tania a földet, és ha ez megtörtént, akkor várja az esőt. Az évszaknak megfelelően
esik az eső. És csak most, miután már esett az eső, tűnik úgy, mintha a talaj a pa-
raszthoz szólna: „Most készen vagyok. Adj nekem magot, hogy gyümölcsöt terem-
hessek!"
A paraszt tehát vet, és a vetés tényleg kikel. Csodaszép növények nőnek, de
ezzel a célt még messze nem érte el a földműves, mert a fiatal növényeket meg
kell védenie a kártevőktől, és elegendő öntözésről is gondoskodnia kell.
Egy napon végül megkapja azt, amiért olyan keményen dolgozott: a növények
gyümölcsöket teremnek. És amikor e gyümölcsöket learatja, olyan boldog, hogy
teljesen elfelejti mindazt a fáradságot, amit ráfordított.
A földműves mi vagyunk. Az életünk a föld. A fák ebből az életből származó
KARMÁK. A gyökerek a korábbi életek KARMÁI. A JÓGA baltájával kivágjuk a fá-
kat, PRÁNAJÁMÁVAL és MEDITÁCIÓVAL kiássuk a gyökereket, de a szívünkben
még mindig bizonytalanok vagyunk, hogy melyik útra térjünk. Életünk állandó „fel
és le" - ez a bizonytalanság a talaj egyenetlensége. A mindenki iránt érzett szeretet
segítségével azonban sikerül végül ezeket az egyenetlenségeket kiegyenlíteni. Ez-
után jó gondolataink ekéjével haladunk végig egész szívünkön. Most esőre van
8
szükségünk. Az eső az Isten iránti szeretet és odaadás - a BHAKTI. Most, hogy
megvan a belső szeretet és belső odaadás Isten iránt, úgy tűnik, hogy a szívünk
ezt mondja nekünk: „Most készen vagyok. Egy imára vagy egy mantrára van szük-
ségem!" Viszont egyedül az imával vagy a mantrával - amely a vetésnek felel meg
- még nem tettünk meg mindent. Résen kell lennünk, mert sok olyan szó, gondolat
és érzés van, amelyek akadályokká lehetnek és letéríthetnek az útról. Egy napon
azonban megtaláljuk a szívünkben mélyen elásott kincset és azzal learatjuk fára-
dozásunk „gyümölcseit". Ezek a „gyümölcsök": ISTEN SZERETETE - az ÖNVALÓ.
Sajnos nekünk embereknek nagyon nehezünkre esik belső VALÓNK mélységébe tekinteni.
Az érzékeink túlságosan a felszínhez kötnek ehhez. Az érzékek eltérítenek bennünket. Túlsá-
gosan el vagyunk foglalva azzal, hogy az általuk felfogott külső benyomásokat feldolgozzuk,
így alig marad idő számunkra a befelé fordulásra.
Azonban minden emberben - akár keleti, akár nyugati - megvan az az erő, ami tulajdonkép-
pen saját ÖNVALÓNK... az ATMA SHAKTI. S az embernek ezt az erőt kell felébresztenie.
Ahogy minden ember magában hordozza ezt-az erőt, úgy idéz elő minden lélegzetvétellel
KARMÁT. Az ember lélegzetvételei meg vannak számlálva. Élete lélegzettel kezdődik, és lé-
legzettel fejeződik be. Az azonban, hogy hogyan kezdődik, és hogyan zajlik le ez az élet, gon-
dokkal, vagy boldogsággal telve, a KARMA jellegétől függ.
Az ember akkor is képez KARMÁT, ha azt nem tudatosan teszi. A KARMA JELLEGE viszont
a GÚNÁKTÓL (tulajdonságok, minőségek) függ, amelyeket továbbá az befolyásol, hogy:
- mit eszünk,
- milyen az a társadalom, társaság, amelyben felnövünk, illetve élünk, és
- milyen annak a helyiségnek az atmoszférája (rezgése) amelyben vagyunk.
A következő GÚNÁKAT különböztetjük meg:
1. TAMASZ - lustaság, tunyaság, tompaság, tudatlanság (éppenséggel a negatív). A

tamasznak a krokodil tulajdonságai felelnek meg.
2. RADZSASZ - aktivitás, szenvedély, harag. A radzsasznak a tigris tulajdonságai felelnek

meg.
3. SZATTVA - tisztaság, azonosság, (éppenséggel a pozitív). A szattvának a hattyú vagy

egy békés tehén tulajdonságai felelnek meg.
A RADZSASZIKUS GÚNA által győzzük le a TAMASZIKUS GÚNÁT, és a SZATTVIKUS GÚNA

által végül a RADZSASZIKUS GÚNÁT.
MIT TESZ A KARMA - JÓGI?
Tisztában van azzal, hogy a NISKAM-KARMA útján kell járnia. Ez a KARMÁTÓL való meg-
szabadulás (megtisztulás) útja, ami a MOKSÁVAL, az Istennel való egyesüléssel azonos jelen-
tésű.
Ezen a módon a KARMA - JÓGI ugyanazt éri el, mint a BHAKTI - JÓGI, a GJÁNA - JÓGI, és
a RÁDZSA - JÓGI, mert a BHAKTI -JÓGI, a GJÁNA - JÓGI, és a RÁDZSA-JÓGI is csak akkor
éri el a célt, ha a KARMÁJÁT legyőzte.
És a KARMÁT csak jó tettekkel és a felebarátaink iránti odaadó szeretettel lehet legyőzni
(természetesen közéjük tartoznak az állatok és a növények is). Ezért kellene - akármelyik JÓ-
GA - ÚTRA térünk is - megpróbálni naponta legalább egy órán át másokért tenni valamit. Ha ez
sikerül, akkor végül áttérhetünk arra, hogy hetente egy napot szenteljünk a másokért végzett
9
önzetlen szolgálatnak. Erre sok lehetőség van az egyházi szervezetekben, az ashramban, a
templomokban a gyermekfalvakban, az öreg-otthonokban, a kórházakban vagy egyszerűen a
szomszédok segítésében.
A jó cselekvéshez sok erőre van szükség. Ezért gyakorlataitok közben (ÁSZANÁK,
PRÁNAJÁMÁK és MEDITÁCIÓK) kérnetek kellene Istent, hogy egészséget és erőt adjon nek-
tek, hogy lehetőleg sok jó cselekedetet vihessetek véghez, így szemlélve eszköznek tekinthet-
jük gyakorlatainkat, hogy elegendő energiát gyújtsunk ahhoz, hogy - a NISKAM - KARMA ér-
telmében - felnőjünk a mások iránti odaadó, önzetlen cselekvéshez.
A KARMA - JÓGI tudja, hogy Isten segítségére van ebben az igyekezetében, és így szól
Önmagához: „Nem én vagyok a cselekvő (NAHAM KARATA). Én csak a közvetítő, az eszköz
vagyok. PRABHU DEEP a cselekvő (PRABHU DEEP KARATA). Isten a cselekvő
(MAHAPRABHU DEEP KARATA HE A KEVALAM). Ö az, aki, tesz valamit, én csupán eszköz
vagyok a kezében."
Ha aludni tér, így szól: „Ó Istenem, mindent, amit ezen a napon tettem - akár jót, akár rosz-
szat - felajánlom Neked!" S reggel, amikor felébred, így szól: „Ó Istenem, bármit tehettem is
álmomban, kérlek fogadd el. És amit ezen az új napon adsz, elfogadom, mert Te tudod legjob-
ban, hogy számomra mi a jó!"
Ez a KARMA - JÓGA. A KARMA áthatja egész életünket. Ezt hozzuk létre, akárhol járunk,
állunk és lélegzünk. Ezért sohasem kellene elsietve cselekednünk, sohasem kellene valamilyen
tettre elragadtatni magunkat, hanem minden lépést és minden cselekedetet p o n t o s a n m e g
kellene fontolnunk.
Így egy KARMA - JÓGI a következő alapelvet fogalmazza meg magának: „Ha már semmi jót
nem tehetek valakivel, akkor legalább semmi rosszat nem akarok vele tenni!", vagy más sza-
vakkal kifejezve: „Ha már nem vagyok képes arra, hogy felszárítsam valakinek a könnyeit, ak-
kor legalább nem akarok a könnyeinek az okozója lenni!"
A KARMA - JÓGI minden és mindenki iránti szeretetben él és cselekszik. Kötelességét hű-
séggel veszi tudomásul, mély odaadással és alázattal, szeretett mesterünk SRI DEEP
NARAYAN MAHAPRABHUJI szavai szerint, aki azt mondta:
SZILÁRD ELHATÁROZÁSSAL TELJESÍTSD FELADATODAT,

S A SIKER BIZTOS SZÁMODRA.
A következő fejezetben egy másik útról beszélünk majd, amely segíthet megszabadulni a
karmától - a BHAKTI - JÓGA útjáról.
10
BHAKTI - JÓGA
A BHAKTI a legszebb téma, amiről az ember beszélhet. Mindenkinek szól, mivel a BHAKTI -
JÓGA, út mindenkinek. A BHAKTI - JÓGA a szeretet útja - az Isten és egész teremtett világa
iránti szereteté.
Csodálatosan szép, hogy az embereknek megadatott az a nagy szerencse és adomány,
hogy megismerhetik ezt az utat és járhatnak rajta. Ez az az út, amely fokozatosan a BELSŐ
ÉNHEZ vezet, mely a KOZMOSZ egy része. Ez bennünk a legszebb, hiszen ez a LEGFEL-
SŐBB LÉNYEGE, ISTEN LÉNYEGE.
Isten mindenütt jelen van. Bennünk van és kívülünk van. Össze vagyunk vele kötve egy fo-
nállal. Ez a szeretet fonala. Azé a szereteté, amely teljesen áthat bennünket - az ISTENI KE-
GYELEM SZERETETE.
Mi többet várhat egy ember, mint azt, hogy felébreszti magában az ISTENI KEGYELEM e
csodálatos érzését. Csak az lát mindent teljesen tisztán, aki ezt már egyszer tapasztalhatta, az
tudja, mi a harmónia, mi az igazán szép, csak az tudja, mi az IGAZ SZERETET, mert a szere-
tet olyan mély érzelem, hogy szavakkal nem lehet kifejezni. Aki nem ismeri ezt a szeretetet,
olyan, mint a madár szárny nélkül, mint az őz csapata nélkül, a hal víz nélkül, vagy mint az éj-
szaka hold és csillagok nélkül, így az az ember, akiben nincs BHAKTI (azaz nem ismerte fel
magában ISTENT), elveszett. Szüksége van erre a szeretetre, Isten szeretetére. Akkor olyan
boldog lesz, mint egy gyermek, aki megtalálta édesanyját, vagy mint egy olyan ember, aki
hosszú-hosszú utazás után végre megérkezett céljához.
Minden ember gyakorolhatja a BHAKTIT - mindegy, hogy fiatal vagy öreg, szegény vagy
gazdag; mindegy, hogy milyen nemzetiséghez és milyen valláshoz tartozik, mivel ahol hit van,
ott van ISTEN is.
A BHAKTA (aki hisz ISTENBEN és szereti ŐT) azt mondja, hogy nem építhetünk házat szi-
lárd alapok nélkül, és ezért imáit egy SZEMÉLYES ISTEN felé irányítja. Egy olyan forma és
alak felé, amelyben ő - hitének megfelelően - ISTENT tiszteli. Az, hogy melyik SZEMÉLYES
ISTENRŐL van szó, az lényegtelen.
KRISHNA azt mondta:
„Mindegy, hogy melyik úton jár valaki, végül mindenki hozzám érkezik. Bármilyen
alakban hisz engem, és imádkozik hozzám, én (az univerzális ISTEN) abban az
alakban jelenek meg neki, amelyben imád engem és teljesítem kívánságait."
(Krishna a hindu filozófia szerint a legtökéletesebb ISTENI INKARNÁCIÓ.)
Természetesen csak egy ISTEN van: az univerzális, kozmikus ISTEN, az a mindent átfogó
kozmikus energia, amit:
- a GJÁNA - JÓGI „a legfelsőbb valóságnak",
- a RÁDZSA - JÓGI „a legfelsőbb kozmikus tudatnak",
- a KARMA - JÓGI „az önzetlen cselekvésnek, segítésnek és együttérzésnek", és
- a BHAKTI - JÓGI „mindent átfogó szeretetnek" nevez.
Isten tehát az az ÁLTALÁNOS ISTENSÉG, az a LEGFELSŐBB ELV, amely mindent áthat.

Ez az UNIVERZÁLIS ISTEN mindenütt jelen van, de nem látható.
Időről időre azonban, amikor eluralkodnak ezen a világon a nehézségek és elterjed a vallás-
talanság, az UNIVERZÁLIS ISTEN eljön a Földre, alakot ölt, és ezáltal láthatóvá válik, azért,
hogy a hívein segítsen, megsemmisítse a gonoszságot, és a vallást újra feltámassza.
11
Ennek megfelelően mondja a BHAGAVAD GÍTÁBAN KRISHNA:

„Mert mindig, valahányszor a jámborság háttérbe szorul és az aljasság kerül ura-
lomra, akkor újrateremtem önmagamat. A jó emberek védelmére és a gonoszok
pusztulására. A jámborság erősítésére minden korban megjelenek!"
(IV. Fejezet, 7. és 8. vers)
ISTEN INKARNÁCIÓI - közéjük tartozik KRISHNA, RÁMA, JÉZUS KRISZTUS,

MAHAPRABHUJI is - mindig megadattak és mindig meg fognak adatni. A hindu filozófia mind-
egyiküket elismeri, és szentként tiszteli.
A BHAKTA egy ilyen ISTENI INKARNÁCIÓT imád SZEMÉLYES ISTENEKÉNT. Szilárdan
hisz benne, meg van győződve arról, hogy meghallgatja imáit, világosan érzi ISTENÉNEK
EREJÉT és a szeretet és odaadás csodálatos érzésével állandóan össze van kötve vele.
Egy igazi BHAKTA mindent, ami történik vele, ISTEN ajándékaként fogad el. Nincsen sem-
miféle elvárása, hanem ISTEN AKARATA iránt tökéletesen engedelmes.
Így egy BHAKTI - JÓGI mindent ISTEN iránti mély odaadással tesz: minden munkát, minden
mozdulatot, minden gondolatot. Naponta beszél ISTENÉHEZ, és ISTEN beszél hozzá.
A BHAKTI az egyetlen út a MOKSA (felszabadulás) elérésére. Ezért a BHAKTI elvét - az IS-
TEN és minden teremtménye iránti szeretetet - mindegyik másik JÓGA-ÚT is tartalmazza, mint
például:
- A RÁDZSA-JÓGÁBAN ezt az elvet ISVARA-PRANIDHANNAK nevezik. Ez ISTEN iránti
odaadást jelent.
- A GJÁNA-JÓGÁBAN ezt az elvet SRÁDHÁNAK nevezik (a SAT SZAMPATTI hat lépcső-
jének egyike). Ez azt jelenti, hogy az ember hisz a tanítóban és a SZENT IRATOKBAN,
és bizalma van bennük.
Tehát, ha el akarjuk érni a CÉLUNKAT, ez puszta gyakorlatokkal - mint például a fejenállás -

nem fog sikerülni. ISTEN IRÁNTI BELSŐ SZERETETÜNKET kell kibontakoztatnunk, ami segít
nekünk a bennünk levő kétségeket eloszlatni, és a féltékenységet, haragot, gyűlöletet, mohó-
ságot és egoizmust feloldani.
A BHAKTI FAJTÁI
A BHAKTI két fajtáját különböztetjük meg:

1. PARA BHAKTI és
2. APARA BHAKTI
1. PARA BHAKTI
BHAKTI jobbik formája. Egy PARA BHAKTI-JÓGI semmit sem vár el Istentől, hanem nagy
szeretetben teljesen átadja magát Neki. Mindent elfogad, amit Isten neki ajándékoz, minden
helyzetre igent mond, ami elé az élet állítja. Isten terveit nem keresztezi azzal, hogy valamit is
kér, hanem úgy fogadja el a dolgokat, ahogy éppen vannak.
2. APARA BHAKTI
A BHAKTI ennél a formájánál van némi önösség, mert az illető azért imádkozik Istenhez,
hogy Tőle valamit kérjen. Azaz az APARA BHAKTIBAN szereti ugyan az ember ISTENT, de
valamit vár tőle.
12
Az APARA BHAKTIT négy pontra osztjuk:

1. ARTH
2. ARTHIK
3. DZSIGJASZU
4. GJÁNA
Ezzel a négy ponttal most valamivel közelebbről ismerkedünk meg:
2.1. ARTH
Azt jelenti, hogy az ember segítségért fordul ISTENHEZ, ha fájdalom vagy szenvedés gyötri,
vagy, ha valami más gondja van.
2.2. ARTHIK
Azt jelenti, hogy az ember azért imádkozik ISTENHEZ, hogy anyagi dolgokat kérjen tőle -
mint például pénzt, házat, hivatásbeli előrelépést, stb.
Akik ilyen céllal fordulnak Istenhez, kétségtelenül megfeledkeznek arról, hogy egyszer min-
denkinek hátra kell hagynia tulajdonát, ezért az anyagi javak nem jelentenek igazi értéket.
Helyesen mondta a nagy szent, KABIRDÁSZ:

„Ezen a világon mindenki szegény, kivéve azokat, akiknek a szívében ISTEN SZERETETE
(bhakti) van. A legszegényebb emberek azok, akik mindig vágynak valamire, a leggazdagab-
bak, akik mindig elégedettek. Az elégedettséget pedig a BHAKTI által éri el az ember."
2.3. DZSIGJASZU
Azt jelenti, hogy a kereső (jelölt) ISTENHEZ fordul, és imájában tudást kér TŐLE. Tudni sze-
retné, hogy mi ISTEN. Tudni szeretné, hogy ő maga ki. Szeretné tudni, hogy mi a LEGFEL-
SŐBB stb.
Imáinak és meditációjának ezért az a CÉLJA, hogy m a g a s a b b t u d á s t érjen el.
Fontos, hogy az ember érzéssel, és ne intellektuálisan imádkozzon ISTENHEZ. Az ima úgy-
szólván SZEMÉLYES KONZULTÁCIÓ ISTENNEL.
TAGORE, a nagy költő mondta:

„Ha dolgozom, ISTEN tisztel engem.
Ha imádkozom, ISTEN szeret engem!"
Amíg az ember imádkozik, V E L E b e s z é l . Ha meditál, e g y V E L E .
2.4. GJÁNA
Azt jelenti, hogy az ember érzelmeivel és tudásával szereti ISTENT, tapasztalatai alapján
tudja, mi az ISTEN.
13
NARADA BHAKTI-SZUTRÁI
Indiában élt egy nagy JÓGI, NARADA, aki a BHAKTI - JÓGA filozófiáját elterjesztette. Köny-
veinek címe NARADA-BHAKTI-SZUTRÁK, nagyon szép olvasmányok. Ezekben ír a BHAKTI-
JÓGA kilenc fajtájáról, amit NAVDHA - BHAKTINAK neveznek:
- SZATSZANG
- HARI KATHA
- SRÁDHA
- ISVARA BHADZSAN
- MANTRADZSAP
- SZAM, DAM
- AZOK TISZTELETE, AKIK ISTENNEK SZENTELTÉK MAGUKAT
- SZANTOS
- ISTEN SZERETETE HÁTSÓ GONDOLATOK NÉLKÜL
A NAVDHA BHAKTIKKAL is meg akarunk ismerkedni valamivel közelebbről:
1. SZATSZANG
SZAT valóságot jelent,

SZANG azt jelenti „együtt lenni"
SZATSZANG tehát azt jelenti: „ott lenni, ahol és amikor a valóságról (ISTENRŐL) beszél-
nek."
Az embernek tudnia kellene, hogy mi a SZAT (valóság) és azt is, hogy milyen SZANGOT
(társaságot, környezetet) keressen. Ez nagyon fontos, mivel a társaság, a baráti kör nagyon
befolyásolja az embert. Ezért pontosan meg kellene vizsgálnunk, kivel kötünk barátságot.
SZATSZANG nélkül (anélkül, hogy a valóságról halljon) egyetlen ember sem tudja magát
megváltoztatni vagy megjavítani.
2. HARI KATHA
Azt jelenti, hogy Istenről egy könyvből olvasunk valamit (például a Szentírásból), vagy elő-
adást hallgatunk egy ilyen könyvről (például a Bhagavad Gítáról).
3. SRÁDHA
Azt jelenti, hogy a Mestert ego (önösség) nélkül követjük és szolgáljuk. Azt is jelenti azon-
ban, hogy bizalmunk van a szent iratokban.
4. ISVARA BHADZSAN
ISVARA a „LEGFELSŐBBET" jelenti

BHADZSAN azt jelenti, hogy „az Ő dicsőségéről énekelni".
ISVARA BHADZSAN tehát azt jelenti, hogy „ISTEN dicsőségéről énekelni"
Az éneklésnek nagy jelentősége van. Az ének az egyetlen nyelv, amelynek nincs szüksége
fordításra. Mindenki együtt tudja énekelni az Istenről szóló dalokat másokkal, ugyanakkor velük
is tud érezni, és mindenki lazának és boldognak érzi magát. Az éneklés hozzátartozik a
BHAKTI - JÓGÁHOZ. Ezért kellene, az embernek olyan gyakran énekelni, amilyen gyakran
csak lehet.
14
5. MANTRADZSAP
A „mantra gyakorlását" jelenti.

A jógi számára nincs út mantra nélkül. Amilyen gyakran csak tudja, gyakorolnia kell a
mantráját, mivel írva van, hogy a KÁLIJUGÁBAN csak az Ő (ISTEN) nevének szólítása által
érhető el a felszabadulás.
6. SZAM, DAM
SZAM az érzékek összes kívánságának feláldozását jelenti, ezen belül azt is, hogy semmi-
lyen vágy sincs többé az ember elméjében.
DAM azt jelenti, hogy távol tartjuk testünket és érzékeinket minden negatív cselekedettől -
mint lopás, hazugság, másokról rosszat gondolni stb.
Azt is jelenti, hogy reményeinkkel és kívánságainkkal nem függünk olyan dolgokon, amelyek
nem tartoznak hozzánk, hanem megelégszünk azzal, amit ISTEN nekünk juttat.
SZAM és DAM a SAT-SZAMPATTI (a GJANA-JÓGA harmadik elve) két első pontja.
7. OLYAN SZEMÉLYEK TISZTELETE, AKIK ISTENNEK SZENTELTÉK MAGUKAT
Az olyan embert, aki a spirituális útra lépett és feladott minden világi dolgot, becsülni és tisz-
telni kell, nem számít milyen fokon áll.
8. SZANTOS
Elégedettséget jelent.
A BHAKTA mindig elégedett - lelkileg, szellemileg, anyagilag, tehát minden szempontból.

Semmit és senkit nem kritizál, egyetlen dologról sem mond rosszat, nem pesszimista és nem is
figyel oda, ha valakiről rosszat mondanak. A BHAKTA minden helyzetben teljesen elégedett.
9. ISTEN SZERETETE HÁTSÓ GONDOLATUK NÉLKÜL
Hátsó gondolatok nélkül kell szeretnünk Istent és nem szabad azt gondolnunk, hogy az Isten
iránti odaadásunk útján ezt vagy azt el fogjuk érni.
FOGLALJUK ÖSSZE!
A BHAKTI - JÓGA a legszebb ÚT ISTENHEZ. Nélküle a JÓGA levéltelen és gyümölcstelen

fához hasonlít. A lelki út BHAKTI nélkül olyan, mint a gyümölcs lé nélkül. A BHAKTIT ezért
minden JÓGA tartalmazza. Így minden komoly JÓGA - gyakorló - mindegy, hogy melyik útra
lépett - egyúttal BHAKTA is.
MAHAPRABHUJI mondta: „A BHAKTÁK emberek, a többiek olyanok, mint az állatok,

mert alszanak, isznak, esznek, szeretnek és utódokat nemzenek, ezt az állatok is tud-
ják."Az ember viszont többre képes. Ami az állatoktól megkülönbözteti, az az a képes-
sége, hogy képes ISTENBEN hinni, ŐT megismerni, és ŐT követni. Ezért a BHAKTI -
JÓGI számára a HIT a legfontosabb.
ISTEN meghallgatja híveinek imáit, és újra megjelenik, hogy rajtuk segítsen, a nega-
tív erőket megsemmisítse. ISTEN mindig újra megjelenik. Ezért nem kell boldogtalan-
15
nak lennünk, mert például KRISHNA, RÁMA, JÉZUS KRISZTUS vagy
MAHAPRABHUJI nincs többé köztünk. ISTEN mindig itt van. Mindenütt jelen van, a
szívünkben is. Ha létünk mélyére merülünk, világosan érezhetjük ŐT.
Aki tehát a BHAKTI - JÓGA ÚTJÁN jár, egy napon bizonyosan találkozni fog ISTEN-
NEL, és mély szeretettel a szívében követni fogja ŐT. Így a BHAKTI - JÓGA az ajtó,
amelyen keresztül beléphetünk ISTEN királyságába.
16
RÁDZSA - JÓGA
BRAHMA SATYA JAGHAT MITHYA!
BRAHMA ..................... a LEGFELSŐBB

SZATJA ....................... VALÓSÁG
DZSAGHAT................. VILÁG
MITHJA ....................... VALÓTLANSÁG
A LEGFELSŐBB VALÓSÁG BRAHMA. Ezzel szemben DZSAGHAT, a VILÁG, amelyet ér-

zékszerveinkkel és műszerek segítségével fogunk fel, VALÓTLANSÁG (MITHYA).
Az ember, aki a valóságról és valótlanságról töpreng, elkezd keresni. Azon tűnődik:
Mi az élet célja tulajdonképpen?

Miért születtem meg egyáltalán?
Mi a valóság?
És ha ezekre a kérdésekre megtalálta a választ, akkor felismeri, hogy az egyetlen valóság, a

VALÓDI FÉNY, az ISTENI SZERETET és az ÜDVVEL TELI BOLDOGSÁG (ÁNANDA) őbenne
van.
Minden más, amit az ember a világban láthat és érezhet, valótlan - illúzió (MÁJA). Tudatlan-
ságában az ember azt hiszi, hogy azok közül az anyagi dolgok közül, amelyeket a világban
láthat és érezhet, ez vagy az őhozzá tartozik. Ezáltal keletkezik az irigység, kapzsiság, gyűlö-
let, féltékenység, szenvedés és fájdalom. És így az a tévedés, hogy valami a miénk, és az a
vágy, hogy minél több tulajdonunk legyen, az okozója annak, hogy a világban olyan sok a
nyugtalanság.
Mi a miénk valójában?
Semmi! Még fizikai testünk sem, mert egy napon azt is elhagyjuk. Bármi is van a birtokunk-
ban - akár föld, ház, pénz, stb.- az nem a miénk valójában, csak egy bizonyos ideig adatott
meg számunkra. A tulajdonos aggodalma, hogy mi fog egy napon tulajdonával történni, gyak-
ran nagyon nagy. Így a világ tele van aggodalommal, szenvedéssel és fájdalommal.
Miért nem foglalkozik az ember ehelyett az ÖRÖK SZERETETTEL, amely elveszíthetetlen?
Aki az ÖRÖK SZERETETET hordja a szívében, és erősen hisz abban, hogy az ISTENI
GAZDAGSÁG őbenne van, az ezáltal minden gondot és szenvedést elhagy. Teljes egészében
megérti a
'BRAHMA SATYA JAGHAT MITHYA'
szavak értelmét.
De egyedül a szavak nem elegendők. Ahhoz, hogy igazi betekintést nyerjen, az aspiránsnak
gyakorlásra van szüksége. Meg kell tanulnia testét és szellemét uralni, hogy elérje az ÖNMEG-
ISMERÉST.
Az ÖNMEGISMERÉS az egyéni Önvaló (ATMA) újraegyesülését jelenti a kozmikus Önvaló-
val (PARAMATMA). Ennek megvalósításához az egyik út a RÁDZSA - JÓGA, a királyi út.
A RÁDZSA királyt jelent,
Egy királynak önállónak, öntudatosnak és magabiztosnak kell lennie, így egy RÁDZSA - JÓ-
GI is magabiztos, tiszta és bátor. Természetesen a RÁDZSA - JÓGA útján sem lehet a felsza-
badulást (MOKSA) egy Mester vezetése nélkül elérni.
17
A JÓGA különböző útjai: KARMA (tettek); BHAKTI (hit, odaadás); GJÁNA (gondolkodás,
megkülönböztetés); RÁDZSA (a királyi út) szorosan összefüggenek. Megfelelnek a megisme-
rést kereső emberek különböző alkatának. Az egyik ember a cselekedetekben látja az üdvözü-
lést, a másik az imán keresztül keresi, a harmadik a filozófia útját járja és a negyedik a gyakor-
lásét.
Mind a négy út elején ott áll viszont a fegyelmezettség követelménye. És éppen ez okoz ne-
künk - akik az anyaghoz vagyunk kötve - olyan nagy nehézségeket.
Nagy vonalakban véve az emberek két fajtáját ismerjük:
- azokat, akik csak az élvezetet keresik és
- azokat, akik megpróbálnak pozitívan élni és hinni.
Az emberek ezen második csoportjának pozitív képességeit fegyelem által kell tökéletesíte-
nie, amíg végül minden, amit tesznek, jógikus lesz: mozgásuk, alvásuk, gondolataik, étkezé-
sük, stb.
Ha jógáról beszélnek, többnyire a RÁDZSA - JÓGÁRA gondol mindenki. Azonban ezen az
úton sem haladhatunk előre fegyelmezettség nélkül. Ezért állítja Patandzsali is „JÓGA
DARSANÁJA" (jóga-filozófia) elejére ezt a mondatot:
'ATHA YOGA ANUSASANAM'

(most következik a JÓGA fegyelme)
A RÁDZSA JÓGÁT ASZTANGNAK (nyolc rész) is nevezik, mivel nyolc fokozatra tagolható:
1. JÁMA - a külső fegyelem szabályai

2. NIJÁMA - a belső fegyelem szabályai
3. ÁSZANA - a helyes ülésmód
4. PRÁNAJÁMA - a légzésszabályozás
5. PRATJAHARA - az érzékek visszavonása
6. DHÁRANÁ - koncentráció
7. DHJÁNA - meditáció
8. SZAMÁDHI - elmélyedés
A jóga ezen nyolc pontja útmutatást ad a jógikus nyugalom, tisztaság, önkontroll és meg-
ismerés szisztematikus eléréséhez. A következőkben közelebbről megismerjük ezen pontok
mindegyikét:
1. JÁMA
A „külső fegyelem" szabályai (JÁMA) öt pontból, állnak:
1.1. AHIMSZÁ - ERŐSZAKNÉLKÜLISÉG (lelkileg mint felebaráti szeretet is értendő)
Az AHIMSZÁ kísérlet minden élőlény - legyen az ember, állat vagy növény - szabadságának
figyelembevételére. („Ami látható számodra az az anyag, ami növekedni tud, az a tudat.")
Senkinek sem szabad szenvedést okoznunk gondolatokkal, szavakkal vagy tettekkel.
Ne ölj!
Ezért a JÓGI egyik legfontosabb elve, hogy ne egyen húst.
Minden állat már néhány nappal korábban ösztönösen tudja, hogy mi fog történni vele. Ezért
azt is érzi, hogy le fogják vágni és fél. Ez a félelem benne marad a levágott állat húsában és az
ember meggondolatlanul megeszi azt.
18
Bebizonyított tény, hogy az a táplálék, amelyet megeszünk, nagy hatást gyakorol tudatunkra.
Aki húst eszik, testileg ugyan erősnek érzi magát, ámde pszichikailag és szellemileg gyenge,
félős és bizonytalan. A halálfélelem, amelyet az ember a hússal megevett, megtelepszik benne,
és végül egy napon különféle betegségek formájában jelenik meg. Amióta az ipari országokban
olyan nagyarányú lett a húsfogyasztás, túlzsúfoltak a kórházak.
A szellemi úton a húsélvezet jelentős akadály. Aki húst eszik - mindegy, hogy milyen intenzí-
ven és milyen technikákat gyakorol - sohasem fogja a legfelsőbb tudatot (SZAMADHI) elérni.
1.2. SZATJA - IGAZSÁG, ŐSZINTESÉG, SZAVAHIHETŐSÉG
Mindig világosan meg kell mondanunk azt, amit igazságnak érzünk, de ügyelnünk kell arra,
hogy az igazságot barátságos, szelíd szavakkal mondjuk meg, és ne úgy, mintha kést ránta-
nánk elő.
(MAHAPRABHUJI azt mondta: "Meg kell mondani az igazságot, de szeretettel!")
Ne tettessük magunkat, haszonszerzés végett ne beszéljünk mások szája íze szerint, ne él-
jünk kifogásokkal és mentségekkel.
Természetesen nem könnyű mindig megmondani az igazat, különösen az üzleti világban.
Ámde mindig tudatában kell lennünk annak, hogy az igazság, soha sincs egészen elrejtve,
mert mi magunk és ISTEN tud róla. Ehhez kapcsolódik egy rövid történet:
Élt egyszer egy Mester, aki próbára akarta tenni két tanítványát. Mindkettőnek adott
egy-egy madarat, és a következőket mondta: „Öljétek meg úgy a madarakat, hogy senki
se lássa!"
Az egyik tanítvány lement egy pincébe és megölte a madarat.
A másik is megpróbálta megtenni, mégsem sikerült neki, mert közben rájött, hogy a
madár látja.
A Mester parancsára ekkor bekötötte a madár szemét. Megint nem tudta azonban
megölni, hiszen neki is oda kellett néznie.
Most megparancsolta neki a mester, hogy ugyanúgy a saját szemét is kösse be, de
egy kis idő múlva a tanítvány megint dolgavégezetlenül tért vissza és azt mondta:
„Nem tudom megtenni, mert Isten mindenütt látja tetteinket!"
Ezzel kiállta a próbát és a Mester adott neki egy mantrát.
1.3. ASZTÉJA - NEM LOPNI
A lopás nemcsak az anyagi javak ellopását jelenti, hanem a szellemi javakét is, például má-
sok tudásának ellopását.
De az ASZTÉJA azt is jelenti, hogy reményeinkkel ne függjünk olyan dolgokon, amelyek va-
laki máshoz tartoznak, vagy hogy ne kövessünk el házasságtörést.
1.4. BRAHMACSARJA - TISZTA ÉLETMÓD, ÉLETVITEL
BRAHMA LEGFELSŐBB
CSARJA ………………... MOZGÁS
A BRAHMACSARJA tehát olyan ember, akinek agondolatai mindig a LEGFELSŐBBRE irá-

nyulnak.
Eredetileg az önmegtartóztatás parancsa 25 éves korig szólt. Azután 25-50 éves korig a há-
zaséletidőszakát kellene követni. 50-75 év között meg kellene próbálnunk a világi dolgoktól
eltávolodni. 75 éves kortól az érzéki élettől való elfordulásnak kellene következnie.
BRAHMACSARJA azonban azt is jelenti, hogy bár kötelességeinket ebben a világban telje-
sítjük, gondolatainkat és tetteinket mindig BRAHMÁRA kell irányítanunk.
19
1.5. APARIGRAHA - NEM GYŰJTENI
Ne gyűjtsünk szenvedélyesen javakat, hanem bízzunk Istenben, mert tulajdon nélkül szület-
tünk, és amikor ezt a világot újra elhagyjuk, minden tulajdont itt kell hagynunk.
A tulajdon akadály a szellemi úton, mert félelemmel és aggodalommal van összekötve ami-
att, hogy újra elveszítjük.
Más az, ha valaki nem magának építkezik és szervez meg valamit, hanem azért, hogy a kö-
zösséget szolgálja (például egy ashram alapítása, hogy másoknak is lehetőséget adjon arra,
hogy járhassák a szellemi utat.)
Egy ilyen tulajdon építése NISKAM KARMÁNAK számít. (Lásd „Karma-jóga" 4. oldal)
2. NIJÁMA
A „belső fegyelem" szabályai (NIJÁMA) szintén 5 pontból állnak:
2.1. SZAUCSA - TISZTASÁG
Ezalatt nemcsak a külső, hanem elsősorban a belső tisztaság értendő.

Ruhánknak, testünknek de éppúgy érzéseinknek és gondolatainknak is tisztáknak kell lenni-
ük. Vagyis törekednünk kell arra, hogy belső tevékenységünket - az ANTAH KARANÁT (MANA
- elme, -BUDDHI – eldöntőképesség, CSITA - tudat, AHAMKARA - ego) tisztán tartsuk.
Ugyanez érvényes kapcsolatainkra, társaságunkra, amelyben tartózkodunk. Csak olyan em-
berekkel érintkezzünk, akiknek tiszták a gondolatatai, akik tiszta lelkületűek és nem gyakorol-
nak ránk rossz befolyást.
2.2. SZANTOSA - ELÉGEDETTSÉG (BELSŐ NYUGALOM)
Aki elégedett, annak nincs szüksége gazdagságra, mert őbenne van a végtelen gazdagság.
A RÁMAJÁNÁBAN így szólt a szent TULSZIDÁSZ:
„Az embernek sok tulajdona lehet, még aranya és drágakövei is, de elégedett-
ség nélkül a szívében mindez semmi."
Kétségtelenül az embernek nagyon nehéz elégedettnek lennie. Állandóan vágyak vannak

bennünk, és ha azt, amit akarunk, nem kapjuk meg, akkor csalódottak, szomorúak vagy dühö-
sek vagyunk.
Az elégedettséget csak akkor érhetjük el, ha felismerjük, hogy ennek a világnak minden java
MÁJA (illúzió), és BRAHMA a LEGFELSŐBB VALÓSÁG.
2.3. TAPAH - ÖNURALOM, ÖNFEGYELEM
Jóllehet a TISZTA ISTENI ÚTON járunk, mégis mindig akadályokba ütközünk, melyek za-
varnak bennünket: például betegség, környezet, rokonság, tulajdon, éhség, szomjúság, hideg,
hőség.
Meg kell azonban próbálnunk nem hagyni, hogy a világi dolgok eltérítsenek, hanem állhata-
tosan menjünk tovább a választott úton.
20
2.4. SZVÁDHJÁJA - AZ IRATOK TANULMÁNYOZÁSA
Jóllehet a JÓGAGYAKORLAT mindenekelőtt különféle technikákból, gyakorlatokból áll - és

csak nagyon kis részben elméletből -, a JÓGA - aspiránsnak nem szabad elmulasztania elol-
vasni a JÓGA -irodalom elismert műveit sem, hogy ezek inspirálják és hogy tanuljon belőlük
(például: a BHAGAVAD GÍTÁ, az UPANISÁDOK, PATANDZSALI JÓGA-SZUTRÁI, a
VÉDANTÁRÓL szóló írások, a szentek és nagy JÓGIK életrajzainak eredeti fordításai).
(A jógában azt, aki a szent, ősi írásokat tanulmányozta, SZATGURUNAK,
BRAHMANISTHÁNAK, vagy SROTRIJÁNAK nevezik, mivel képes másokat arra inspirálni,
hogy ezeket az írásokat elolvassák, és meg is tudja magyarázni nekik ezeket.)
2.5. ISVARA PRANIDHÁN - ISTEN IRÁNTI ODAADÁS
Sok út van és sok különféle technika. Azonban akármennyire különbözőek az elméletek és a

technikák, (például kriyák, mantrák) ezek csupán abban segítenek, hogy az ANTAH KARANÁT
megtisztítsuk, és további tapasztalatokra tegyünk szert.
Az ÖNMEGVALÓSÍTÁS viszont csak a GURU ÁLDÁSÁVAL és az ISTENI KEGYELEMMEL
lehetséges, függetlenül attól, hogy melyik jóga-úton járunk.
Csak egy ajtó van, amelyen az ISTENI KIRÁLYSÁGBA beléphetünk - az ISTEN IRÁNTI
ODAADÁS.
3. ÁSZANA
ÁSZÁNÁK alatt általában a testgyakorlatokat értjük, melyek a test feletti uralmat és a test
egészségesen tartását szolgálják. E gyakorlatok közül sokat az állatoktól lestek el, és ezáltal az
állatokról is neveztek el (például kobra, macska, tigris, stb.) mivel az állatok mozgása ösztönös,
és ezért teljesen természetes.
Ez azt is jelenti, hogy az ilyen, állatoktól ellesett mozdulatok gyakorlása által az ember szel-
lemileg (spirituálisan) gyorsabb fejlődést tapasztal, mivel már csak magasabb tudatformában
születik újra, tehát soha többé nem tér már vissza az állati körbe.
A RÁDZSA - JÓGÁBAN ÁSZÁNÁK alatt az ülésmódokat értjük, amelyeknek az a célja, hogy
a meditáció alatt hosszabb ideig egyenes testtartással, kényelmesen üljünk:
PADMÁSZANA ……….(PADMA = lótusz, a lótuszülés)

SZIDDHÁSZANA………(SZIDDHA = tökéletes, a tökéletes ülés)
SZUKHÁSZANA………(SZUKHA = kényelmes, a kényelmes ülés)
A kényelmes ülőhelyzet feltétlenül szükséges, mivel az embernek amúgy is elég kívülről jövő
zavart és akadályt kell legyőznie, és nem hiányzik, hogy még a test is zavarjon.
Az is fontos, hogy nyugodt, laza helyzetben a gerinc teljesen egyenes legyen, hogy ezáltal a
PRÁNA akadálytalanul áramolhasson.
4. PRÁNAJÁMA
A PRÁNA a legfontosabb elem az emberi testben. A PRÁNÁNAK két fajtáját különböztetjük

meg:
- Egyrészt a PRÁNA az a levegőáramlás, amely be- és kiáramlik.
- Másrészt a PRÁNA az az életerő, amely a test összes érzetét a tudathoz továbbítja.
A LÉGZÉS ÉLET, és az ÉLET LÉGZÉS.

(Azaz életünk légzéssel kezdődik, és légzéssel fejeződik be.)
21
A légzőgyakorlatok nem csak a légzőrendszert, hanem az egész testet egészségesen tartják.

Ez hosszú élethez kell, hogy segítse a JÓGIT, amelyben lelki céljához lehetőleg közel jut, vagy
teljesen eléri.
Természetesen egy JÓGINÁL nem csupán a hosszú életről van szó. Minden emberben
nyugszik egy rejtett erő, amely a légzés és a koncentráció segítségével felébreszthető, hogy
ezzel úgy magunkat, mint másokat is továbbsegíthessünk a szellemi úton.
A PRÁNA tartja össze a testet, az elmét és a tudatot. A PRÁNA tartja össze az egész világ-
egyetemet.
Amikor a RÁDZSA - JÓGI belélegzik, arra gondol, hogy minden, ami létezik, ISTENTŐL jön.
Amikor lélegzetét visszatartja, azt gondolja, hogy minden, ami körülveszi ISTEN teremtése.
Amikor kilélegzik, azt gondolja, hogy ISTEN is mindig magához veszi teremtését.
Miközben a RÁDZSA - JÓGI ily módon a légzésével foglalkozik, uralja a PRÁNÁT, a testét és
az elméjét, és ezáltal felébreszti magában azokat a belső erőket, amelyek továbbvezetik őt a
szellemi úton.
5. PRATJAHARA
PRATJAHARA visszavonást jelent.
A JÓGIT gyakran a teknősbékához hasonlítják, amely testének minden részét páncélja alá
tudja húzni, vagy ki tudja nyújtani - akkor és ott, ahol akarja.
A JÓGINAK is mindig képesnek kell lennie arra, hogy érzékeit vagy visszavonja, vagy egé-
szen nyitott legyen, azaz minden pillanatban tudnia kell a befeléfordulás (introverzió) és a
kifeléfordulás (extroverzió) között dönteni. Tehát a koncentráció ideje alatt érzékeit – a külső
körülményektől függetlenül - tudnia kellene visszavonni. De tudnia kellene azonban adott idő-
ben ébernek is lenni - például munka közben - és hagyni érzékeit ide-oda vándorolni az egész
univerzumban, ez segít neki abban, hogy embertársaival szemben nyitott legyen.
A RÁDZSA - JÓGA első négy fokozata az aspiránst a PRATJAHARA gyakorlására készíti
elő.
Természetesen vannak bizonyos technikák, amelyek őt a PRATJAHARABAN erősítik, így
például a külső zajokra koncentrálás gyakorlása, amelyeknél megállapítjuk a zaj irányát, fajtáját
és távolságát, hogy aztán lassan a „belső térbe" (CSIDAKASH) vonuljunk vissza és a belső
zajokra koncentráljunk.
Csak aki a PRATJAHARA fokozatát uralja, az kezdheti a tulajdonképpeni koncentrációt.
6. DHÁRANÁ
DHÁRANÁ azt jelenti, hogy az elmét és az érzelmeket egy tárgyra, egy pontra összpontosítjuk.
Többnyire ez csak rövid időre sikerül. Más gondolatok jönnek, s így elveszítjük az irányt.
Nem ritkán a koncentráció hiányát csak néhány perc múlva tudatosítjuk.
Nagy segítség a gyertyával történő gyakorlat - a TRATAK. Ez a legjobb gyakorlat a koncent-
rációs képesség erősítésére.
Amíg még nem fejlesztettük ki azt a képességet, hogy akármikor, akárhol egy tetszés szerinti
pontra tudunk koncentrálni - mivel a feljövő gondolatok mindig megzavarnak - addig a
PRATJAHARA fokozatán állunk!
Ennek az az oka, hogy az életerőt még nem uraljuk, és még nem vagyunk összeköttetésben
az egyetemes PRÁNÁVAL. (Az életerő és a PRÁNA az életenergia két aspektusa.)
Amíg nem tudunk meditálni, küzdünk. Ezért mindig jelen kell lennünk, és mindig tudatosnak
kell lennünk.
A legjobb technika a koncentrációs képesség növelésére a MANTRA gyakorlása MÁLÁVAL.
Mialatt az ujjak mozognak, elménkben ismételjük a MANTRÁT. (Ezt a technikát
22
SZUMARANNAK nevezik.) Ha az összeszedettséget más gondolatok zavarják, ezt arról is ész-
revehetjük, hogy az ujjak mozgása megszűnik."
Azért olyan fontos a koncentrációs képesség, mert a meditáció (DHJÁNA) csak a DHÁRANÁ
fokozatán át érhető el.
7. DHJÁNA
A DHJÁNÁBAN az elme elveszíti saját létezését a tárgyban. A meditációban nem létezik

többé az ÉN, mivel az egyéniség teljesen feloldódott a tárgyban. A saját test érzése elvész. Az
ember már nem tudja, hogy hol van a fent, és a lent, egyszer egészen nagynak érzi magát,
aztán egészen kicsinek. Gyakran előfordul, hogy az ember levegő után kapkod, mert azt hiszi,
hogy nem lélegzik. De meditáció alatt a légzés nem marad abba, úgy, mint alvás közben, mert
ez egy reflexek által vezérelt folyamat.
Meditációval mindent el lehet érni - így például választ az életünkre vonatkozó kérdések-
re, és természetesen a SZAMÁDHIT.
A legjobb idő a meditációra:
- napfelkelte előtt két óra
- napfelkelte után egy óra
- naplemente előtt egy óra
- naplemente után fél óra
Meditáció előtt zuhanyozzunk le, vagy legalább a lábunkat mossuk meg, mielőtt a meditáci-
ós helyiségbe lépünk. Ebbe a helyiségbe csak olyan ember lépjen, aki a JÓGA - ÚTTAL szem-
ben pozitív beállítottságú. Mindenkinek saját érzései és gondolatai vannak, amelyek sajátos
sugárzásként a meditációs helyiségben is szétáramlanak.
Mit tehet az, aki egy kicsi lakást a család hozzátartozóival vagy barátokkal oszt meg?
Ebben az esetben legjobb felállítani a szoba egyik sarkában egy kicsi oltárt, és ott meggyúj-
tani egy gyertyát. E gyertya fényének különös jelentősége van, mert a LEGFELSŐBB jelenlétét
jelenti. (Ha valaki 3 éven keresztül nem enged egy fényt kialudni, elnyer egy SZIDDHIT.)
A meditációhoz vezető úton minden technika csupán egy előgyakorlat. A meditációban ma-
gában már nem léteznek elképzelések (az intellektus képei) többé.
A meditáció hasonló egy szertartáshoz - az egyéni ÖNVALÓ szertartása, amely a LEGFEL-
SŐBB egy része. Az isteni erő érezhető és boldoggá tesz. Minden probléma lehull, csak a tisz-
ta LÉT marad. Az ember a tisztulás érzését érzi, mély szeretetet érez, és megérti, mi az IS-
TEN, mert mihelyt az ÉN, az egyéni ego többé nem létezik, felragyog az ISTENI FÉNY a szív-
ben - az ember EGGYÉ válik.
SO HAM - az (ISTEN) vagyok
Az egységnek ez az átélése végül a SZAMÁDHIHOZ vezet bennünket.
8. SZAMADHI
A SZAMÁDHIBAN fejlődik ki az ÖNMEGISMERÉS a LEGMAGASABB TUDAT jut kifejezés-

re. Ezáltal minden KARMA is megszűnik automatikusan.
Ha egy jógi eléri a SZAMÁDHIT, ez „ahhoz a folyóhoz hasonlítható, amely hosszú, nehéz
utazás-után - végül a tengerbe torkollik. Most már minden akadály legyőzetett, mert a folyó
örök-időkre egy az óceánnal.
Ugyanígy a JÓGI is elérkezik útja végéhez, és tökéletesen EGY lesz ISTENNEL. Az EGYÉNI
TUDAT örök nyugalomra, békére és harmóniára talál - felszabadult.
23
A SZAMÁDHINAK különböző fokozatait különböztetjük meg:
1. fokozat: LÁJA SZAMÁDHI
Ez az alvás, a meditáció és a SZAMÁDHI közötti állapot. Jóllehet az embernek nagyon szép

érzései vannak, azonban mindig az elalvás határán egyensúlyoz. Mivel az alvás tudattalan ál-
lapota olyan közel van, itt csak nagyon nehezen lehet átélni a SZAMÁDHIT.
2. fokozat: DZSARD SZAMÁDHI
DZSARD tudattalant jelent. Ezt az állapotot, ami nagyon kellemes, mindenki elérheti, de a
DZSARD SZAMÁDHI sem vezet célhoz.
3. fokozat: CSÉTANIJA SZAMÁDHI
Ez a forma csak egy Mester vezetésével, és tapasztalataim szerint - csak MANTRÁVAL ér-
hető el.
A CSÉTANIJA SZAMÁDHINAK két fajtáját különböztetjük meg:
- SZARVIKALPA SZAMÁDHI
Bár az ember mélyen a SZAMÁDHIBAN van, még érez, hall, lát, stb. - vagyis néhány vágy
még létezik. SZARVI magot jelent. Jelen van még tehát a KARMA.
- NIRVIKALPA SZAMÁDHI
Itt is lehet hallani, érzékelni, látni, de az ember mégis teljesen szabad, és ismeri a múltat, a je-
lent és a jövőt. NIRVI jelentése: mag nélkül. Most már nincs jelen többé KARMA.
Az, az ember, aki a NIRVIKALPA SZAMÁDHI-t elérte, úgy hat, mint egy halott. Ehhez kap-
csolódik egy kis történet:
Élt valamikor Radzsaszthánban egy nagy király, JASWANT SINGH. Nagyon jó

volt az emberekhez, és gyakran a nép közé vegyült. Az volt a kívánsága, hogy
halála után minden ékszert, amit a testén viselt, osszanak szét a szegények kö-
zött. Ezért ezt a kívánságát közölte miniszterével, és megbízta ennek végrehaj-
tásával.
Pár év múlva a király elhatározta, hogy próbára teszi miniszterét. NIRVIKALPA
SZAMÁDHIBA helyezte magát,- így úgy nézett ki, mint egy halott.
Nagy jajveszékelés kezdődött, de szíve vágyát azonban ki akarták játszani. Az
ékszerek helyett a magas tisztviselők üvegutánzatokat akartak a szegény nép
között szétosztani.
Ekkor a király hirtelen felemelkedett és megszidta a minisztereket hűtlenségü-
kért.
A LEGFELSŐBB SZAMÁDHI a TUDÁS,

a TUDÓ és
a TÁRGY egységét jelenti.
Azaz: a TUDÓ (gyakorló),
a TUDÁSA, (ami ISTEN),
és a tudás TÁRGYA (ISTEN) e g g y é válnak.
24
Aki ezt a SZAMÁDHIT elérte, csodálatos hangot hall és akadályok nélküli határtalan messze-
séget érez. Ez az állapot szavakkal nem írható le, mert
csak aki a vajat kóstolta, az tudja, milyen ízű a vaj

csak aki érzett már fájdalmat, az tudja, mi a fájdalom
csak az, aki egyszer is szeretett, tudja, mi a szeretet
és csak az tudja, mi a SZAMÁDHI, aki elérte.
Ebben az állapotban, nincsen sem nappal, sem éjszaka, sem fény, sem sötétség, sem édes,
sem savanyú, mivel minden eggyé válik benne.
Ez a RÁDZSA - JÓGI CÉLJA.
25
GJÁNA - JÓGA
A GJÁNA - JÓGA az az út, amelyet „a tudás útjának" neveznek.
A legfontosabb, amit el kell érnünk, az ATAM GJÁNA. Ez az ÖNVALÓ ISMERETÉT (önmeg-
ismerés) jelenti, és ez mind a négy JÓGA-ÚT célja.
Például az egyik ember rizst eszik, a másik zöldséget, a harmadik kenyeret. De a célja mind-
egyiknek ugyanaz - az éhséget lecsillapítani.
És így minden gyakorlásunk célja az ÖNMEGISMERÉS mindegy, melyik JÓGA - ÚTON já-
runk. Ezáltal érünk el szabadságot és belső békét.
A GJÁNA - JÓGA a filozófia útja. Ez az az út, amelyet az erősen intellektuális beállítottságú-
ak választanak.
A GJÁNA - JÓGI feladata nem az, hogy a valóságra vagy a valótlanságra való tekintettel va-
lamit bebizonyítson vagy elutasítson. Inkább a valóságot egy olyan formába kell öntenie,
amelyben meg tudja magyarázni; mégpedig úgy, hogy minden összhangban legyen magyará-
zatával.
A GJÁNA - JÓGA sok elemet tartalmaz a RÁDZSA - JÓGÁBÓL, a KARMA - JÓGÁBÓL és a
BHAKTI - JÓGÁBÓL is.
A GJÁNA - JÓGA útja nagyon finom - a tudás fényével teli - de nem könnyű. A GJÁNA - JÓ-
GI köves úton jár.
Ahogy a RÁDZSA - JÓGA, a KARMA - JÓGA, és a BHAKTI - JÓGA különböző részekből
vagy elvekből tevődik össze, a GJÁNA - JÓGA is különböző részekre tagolódik.
NÉGY FŐ PONTOT vagy ELVET különböztetünk meg:

- Vivéka
- Verágja
- Sat-szampatti, ami a következőkből tevődik össze:
szam
dam
uparati
titiksa
sradha és
szamadhán
- Mumukstva.
Ezt a négy elvet beszéljük most meg részletesen.
1. VIVÉKA
A jóga-filozófiában megkülönböztetünk:
- Elmét
- tudatot és
- vivékát.
1.1. ELME
Az elme feladata a gondolatok befogadása és elvetése.
Így például az a gondolatunk támad, hogy egy bizonyos dolgot tegyünk (pl. lovaglás,
úszás vagy gyakorlás), de nyomban újra elvetjük ezeket a gondolatokat, mert már újra
jön a következő gondolat.
26
Ez egy állandó, nyugtalan, egyikről a másikra való ugrálás, mivel az elme önmagában nem
képes döntést hozni, így nem is segítség nekünk, mert nincs felelőssége.
Az elme tele van egoizmussal. Az egoval való kapcsolata által ez az, ami bennünket állan-
dóan szembesít aggodalmainkkal, félelmeinkkel, bajainkkal és problémáinkkal, de sokféle önös
vágyunkkal is. Az az elve, hogy boldogok vagy boldogtalanok vagyunk. Gyakran gondolataink,
melyek problémáink körül forognak, nem engednek el bennünket. Ezek kuszák, rendezetlenek
és gyakran nem hagynak elaludni. Csak akkor szakadunk el elménktől és ezzel mindentől, ami
az önösség miatt nyomaszt és felkavar bennünket, ha a fáradtság erőt vesz rajtunk és m é l y
álomba merülünk. Ekkor olyan tudatállapotba jutunk, amelyben nem vagyunk sem boldogok,
sem boldogtalanok, mert a mély alvásban az ego többé nem aktív.
De az elme és az ego az éber tudat ajtajánál, kívül virrasztanak. És mihelyt felébredünk és
ezáltal ennek az ajtónak a küszöbét átlépjük, ismét a sarkunkban vannak, és velük együtt min-
den gondunk és problémánk, vagy az, ami minket még egyébként önös módon felkavarhat.
1.2. TUDAT
A tudat az a fény, melynek keretében értelmünk és ezáltal eldöntőképességünk működik.

Ezt a képességet buddhinak nevezzük. Ez is erősen össze van kapcsolva az egoval. Hála a
buddhinak, képesek vagyunk döntéseket hozni, de ezeket a döntéseket az önös vágyaink ve-
zetik és befolyásolják, és hamis útra vezethetnek, így ez a képesség nagyon felszínes valami,
és a lé nélküli gyümölcshöz hasonló.
1.3. VIVÉKA
Csak a vivéka által vagyunk képesek a HELYES DÖNTÉST meghozni. Másként kifejezve:
A buddhi adja nekünk a döntéshez a képességet és a viváka ad biztonságot ahhoz,

hogy HELYESEN döntsünk.
A vivéka tehát a MEGKÜLÖNBÖZTETŐ KÉPESSÉG. Nélküle az a veszély fenyeget ben-

nünket, hogy mindig újra tévedések áldozatai leszünk, és az útról letérünk.
Például találkozunk egy férfival, akinek csodálatosan szép szemei vannak. Elbűvöl ben-
nünket, és azt hisszük, hogy ezek a szemek nagy belső erőt tükröznek. A valóságban
azonban ő csak egy bolond, akinek bedőltünk.
Ahhoz, hogy felismerjük, hogy mi a helyes és mi a helytelen, fontos, hogy vivékánkat - MEG-
KÜLÖNBÖZTETŐ KÉPESSÉGÜNKET - fejlesszük, ami TELJESEN SZABAD az egotól. Min-
denekelőtt meg kell tanulnunk értelmünket használni, ahelyett, hogy hagyjuk, hogy érzelmeink
vezessenek bennünket. És ehhez van szükségünk mananra (kiejtve: manana!). Lefordítva ez
annyit jelent, hogy gondolkodni. De ez nem felületes értelemben vett gondolkodást jelent, ha-
nem azt, hogy nagyon intenzíven foglalkozunk valamivel - esetleg egy szóval vagy témával -
addig, amíg valóban TELJES EGÉSZÉBEN MEGÉRTETTÜK. Mert csak azután, ha valóban
megértettünk valamit - úgyszólván egyek lettünk vele - vagyunk képesek arra, hogy az ily mó-
don szerzett tudást életünkbe integráljuk.
Például elvárom tőletek, hogy azokat a szanszkrit szavakat, amelyeket tanítottam nektek
és amelyeknek a jelentését elmagyaráztam, mindig újra és újra ismételjétek gondolatban
magatokban, és sokáig intenzíven gondolkodjatok rajta, addig, amíg „elmétekben" meg nem
telepedik.
27
A GJÁNA - JÓGI számára a manan értelmében vett tanulás a gyakorlóút fontos alkotórésze.
Ez élesíti az elméjét és tágítja tudását oly módon, hogy lehetővé teszi számára, hogy a dolgo-
kat teljesen tisztán felismerje és lássa. Hála a vivékának - a megkülönböztető képességnek -
képes arra, hogy buddhiját - az eldöntőképességet - helyesen használja, ami az előfeltétele
annak, hogy szellemi előrelépést tegyen.
2. VERÁGJA
A tiszta verágja a földi élvezetek és örömök iránti minden vágyódás feladását jelenti, mert
mindezek a dolgok a GJÁNA - JÓGI véleménye szerint v a l ó t l a n o k és nem akarja, hogy
bármi köze legyen hozzájuk.
Ezt a következőképpen magyarázzák:
Az élet olyan, mint egy álom. Mélyen alszunk, és élvezzük az álmot. Ameddig alszunk, az
álmot valóságnak érezzük. De mihelyt felébredünk, tudatára ébredünk, hogy csak álmodtunk.
Az álom eltűnt, és mi felismerjük, hogy az, amit álmodtunk, valótlanság volt. És mivel az élet-
nek is vége lesz egy napon, és egy másik tudatban „ébredünk fel", ezért az élet is VALÓTLAN-
SÁG:
Az élet dolgai is valótlanok - mint például az evés, ivás, szerelem, alvás, ébredés. Ezeket
csak mint eszközöket kellene használnunk, amelyek a fejlődést szolgálják, de sohasem az
öröm végett tegyük őket, amit szereznek.
A GJÁNA - JÓGI azt mondja: Nem akarok állandóan olyan dolgokat ismételni, amelyeket
egyszer már megtettem, mert ezek VALÓTLANOK. És ez alatt azt érti, hogy nem akar örülni
olyan dolgoknak, amelyeknek egyszer már örült, mivel ezek olyan dolgok, amelyeket az ember
mindig újra és újra ismétel, amelyek mindig ugyanazok, és amelyeket az ember mindig újra
elölről kezd. Ez azt jelenti, hogy ezek a dolgok nem viszik előbbre az embert. Habár gyakran
megismétli őket, az eredmény alapjában véve NULLA.
Választhatunk tehát:
- vagy e világ dolgainak örülünk és élvezzük őket,
- vagy a verágja értelmében élünk és kizárólag az égi örömök felé fordulunk.
Nem szabad elfelejtenünk, hogy minden újra feloldódik abban, ahonnét származik. Bármi is
a miénk, egyszer meg kell tőle válnunk. A szülők meghalnak. A férjet és feleséget is elszakítja
egymástól a halál. Nem tartozunk senkihez és senki sem tartozik hozzánk, mert ahol találkozás
van, ott elválás is van. Ahol éjszaka van, ott jön a nappal, és ahol nappal van, ott egyszer éj-
szaka is lesz. A változékonyság a természet működése, és a természet ezáltal VALÓTLAN-
SÁG!
Ezzel szemben az atma - a lélek - sohasem változik. Ö az igazi VALÓSÁG.
A GJÁNA - JÓGI azt a felfogást képviseli, hogy az atma az a tulajdonság, amelyet sem el-
égetni, sem vízbe fojtani, sem szétvágni nem lehet. Elpusztíthatatlan és a halál után is létezik,
így az atma egyúttal szat-csit-ánanda is.
szat ………………jelentése: VALÓSÁG

csitta ................... jelentése: TUDAT
ánanda …………. jelentése: ÖRÖK ÜDVÖSSÉG
Így az ATMA a LEGFELSŐBB VALÓSÁG, azonos értelmű a KOZMIKUS TUDATTAL, amely

a LEGFELSŐBB BOLDOGSÁG.
Ennek az atmának a formája körülbelül a térhez hasonlítható. A tér mindig tér marad. Nem
lehet elégetni és nem lehet felszabdalni. Még akkor is, ha valaki falakat állít fel, a tér alapjában
véve változatlan marad, mert mihelyt a falakat lebontják, a tér ismét ugyanaz.
28
Ez az atma sohasem szenved. Nincs karmához kötve, sohasem boldog, de nem is boldogta-
lan soha. Ez a
T I S Z T A tulajdonság.
Hogyan történik meg az, hogy e változatlan atma ellenére újra kell születnünk és szenved-
nünk kell?
A tiszta atma mellett létezik még a személyes dzsiva-atma. A dzsiva-atma egy individuális
lény a személyes én formájában, amely a karmákkal szövődik össze. Vele vannak egyúttal a
kívánságok és a vágy összekuszálódva. Ez az egyéni én mintegy burokként veszi körül a tiszta
atmát. Az atma nem aktív. Ez csak egy tudat, mégpedig nem az a tudat, amelyet mi ismerünk,
hanem a tudatalattinknak és a tudatfelettinknek a szemlélője és tanúja. Fénye nem nagyon vi-
lágos, mert azáltal, hogy maga nem tevékeny, betöltik más dolgok és a létezés öt burka befedi.
Az öt burok:
- annamajakosa - táplálkozás burka,
- pránamajakosa = prána burok,
- manomajakosa = az elme burka,
- vidzsnamajakosa = értelmi burok (intellektus burka),
- ánandamajakosa = boldogság burka.)
Ezek takarják el az atmát.
A mi feladatunk az, hogy intenzív gyakorlással az egyik burkot a másik után eltávolítsuk, ez-
zel mintegy letöröljük „a tükörről a port", hogy így a bensőt - a tiszta atmát - világosan láthas-
suk. Csak ha mind az öt burok el van távolítva, tud a MEGVILÁGOSULT LÉLEK a KOZMOSZ-
SZAL eggyéválni. De nem egyszerű magunkat megtisztítani, és az öt buroktól megszabadulni.
A verágja segíthet nekünk ebben.
Mihez van szükségünk tulajdonképpen a verágjára? A ragaszkodás és a kötöttség mindig új-
ra hamis irányba vezet bennünket. Akkor is, ha már a „mennybe vezető úton" vagyunk, az a
veszély fenyeget bennünket, hogy a szépség, amellyel találkoztunk, eltérít bennünket. Ezt a
csábítóan szép dolgot nevezik májának. Ezek csak pillanatnyi illúziók, egy szappanbuborékhoz
hasonlók, amely szétpukkan, mihelyt utánanyúlnak. Elménk minden állapotában találkozunk a
májával. Megjelenik előttünk meditáció alatt és olyan szépségű, hogy a természet sem hozhat-
ná létre szebben. De nekünk nem szabad megállnunk, hanem - tulajdonképpeni célunk tudatá-
ban - tovább kell haladnunk, és ehhez van szükségünk - a verágjára. Ez megóv minket attól,
hogy e csodaszép illúzió elvakultságába essünk, és hogy a valódi célt elveszítsük a szemünk
elől.
3. SAT-SZAMPATTI
A GJÁNA - JÓGA harmadik elve, a sat-szampatti hat fokozatra tagolódik:

- Szam
- Dam
- Uparati
- Titiksa
- Srádha
- szamadhán
3.1. SZAM
Az érzékek valamennyi kívánságának feláldozását jelenti, de azt is, hogy semmiféle vágy
sincs többé az elmében. Ez a fokozat nagyon nehéz számunkra és ehhez intenzív, odaadó
gyakorlásra van szükség addig, amíg minden vágy ki nem alszik bennünk.
29
3.2. DAM
A test és az érzékek távoltartását jelenti a negatív tevékenységtől - mint lopni, hazudni, má-
sokról rosszat gondolni stb.
De a DAM azt is jelenti, hogy reményeinkkel és kívánságainkkal nem függünk olyan dolgo-
kon, amelyek nem tartoznak hozzánk, hanem megelégszünk azzal, amit ISTEN számunkra
kioszt.
3.3. UPARATI
Azt jelenti, hogy a dolgok fölött állni. Hasonlóan a szamhoz és a damhoz, az uparati szintén
egy eljárás, amely az elmét ellenőrzi. Annak, aki ezen a fokozaton van, az érzéki örömöknek
már nincs többé jelentősége.
Már gondolatban sem adja át magát a szenvedélyeknek, tehát sem pénzre és javakra, sem
szexuális és egyéb élvezetekre nem gondol. Bármit is tesz, nem az élvezet kedvéért teszi, ha-
nem egyes egyedül csakis azért, hogy tapasztalatokra tegyen szert.
Ennek a fokozatnak lényeges elve, hogy mindent, amit teszünk, pontosan gondoljunk át. Ha
ezt nem tesszük, és az érzelmek által cselekedetekre ragadtatjuk el magunkat, könnyen ne-
hézségekbe kerülhetünk.
3.4. TITIKSA
Álhatatosságot jelent abban az értelemben, hogy minden nehézségen egyszerűen átme-

gyünk. A GJÁNA - JÓGI élete nem könnyű. Bátornak és erős akaratának kell lennie. Éhség,
szomjúság, hideg, hőség, fájdalom vagy más problémák és akadályok nem tudják megzavarni.
A dicsőség, nevének elismerése és a gyönyörök is közömbösek számára - ő zavartalanul megy
útján.
3.5. SRÁDHA
A bizalmat jelenti a szent iratokban és a Guruban. Ez alatt azok az írások értendők, amelye-
ket próféták írtak, vagy olyanok, akik maguk is bejárták az utat. Mivel a GJÁNA - JÓGI sem
tud egyedül járni az úton, szüksége van egy hozzáértő vezetőre, akit GURUNAK BRAHMA-
NISTÁNAK, SROTRIJÁNAK vagy SZATGURUNAK neveznek (kiejtve: szataguru).
A most következő elbeszélés szolgáljon példaként, hogy mit kell Szatguru alatt értenünk.
Egy utazó, útban hazafelé a szülőfalujába, egy folyóhoz érkezett. A folyó

mély volt, és széltében-hosszában sehol sem volt híd. Így keresett valakit, aki
ismer egy gázlót és képes arra, hogy épségben átvigye őt a folyón.
Sok ember állt a parton. Volt köztük egy férfi, aki azt mondta:
- Én pontosan ismerem az utat. Először balra mész, aztán jobbra, aztán egye-
nesen, aztán még egyszer balra és ott vagy a másik parton!
Az utazó gondosabban megnézte a férfit és megállapította, hogy béna, tehát
az utat amelyet az imént írt le neki - ő maga soha sem járhatta be. És feltette a
kérdést magának, honnan tudja ez az ember olyan pontosan, hogy hol mély a víz
és hol sekély. Az utazó nem bízott benne, hanem tovább keresett valakit, aki őt
vezetni tudja.
Ekkor jelentkezett egy másik ember, aki azt mondta:
- Erős vagyok, ülj fel a vállamra, és én biztosan átviszlek a folyón a túlsó partra!
Az utazó gondosabban megnézte a férfit, és megállapította, hogy vak, tehát az
utat egyáltalán nem láthatja. És feltette magának a kérdést, hogy hogyan talál-
30
hatná meg ez a vak ember a helyes utat, és hogyan vihetné át őt biztosan a fo-
lyón. Az utazó benne sem bízott, hanem tovább keresett valakit, aki őt vezetni
tudja.
Végül jelentkezett egy harmadik férfi. Ez azt mondta:
- Gyere velem! Én ismerem az utat, vezetlek téged!
Az utazó gondosabban megnézte a férfit. Ö nem volt sem béna, sem vak, ha-
nem egészséges volt, és erős. Ekkor az utazó megosztotta vele bizalmát. Követ-
te őt, és vezetésével sikeresen átért a másik partra.
Most nézzük meg ennek a mesének a jelentését:
- Az UTAZÓ mi magunk vagyunk, akik a VALÓDI HAZA, mégpedig a CÉL felé vezető úton
vagyunk.
- A FOLYÓ szimbolizálja életünk folyását minden nehézségével együtt, amelyeken át kell
mennünk.
- A VAK ugyan elég erős lenne ahhoz, hogy vigyen minket, de nem lát. Ö szimbolizálja azokat
az embereket, akik jóllehet sokat olvastak, és beszélni tudnak a szent iratokról, de
sajátmagukban nincs meg az a FÉNY, hogy a szellemi úton járjanak. És így tévútra vezethet
valaki.
- A BÉNA másfelől azokat jelképezi, akikben ugyan megvan a FÉNY, de nincs erejük ahhoz,
hogy szívünket inspirálják. Ennélfogva egy ilyen személy sem a megfelelő ember, akinek a
vezetésére rábízhatnánk magunkat.
- Végül a harmadik férfi, aki LÁTOTT és elég ERŐS is volt ahhoz, hogy az utazóval együtt
menjen az úton, a Szatgurut jelképezi.
A Szatguru tehát olyan valaki, aki ismeri mind a szentírásokat, mind az utat maga is bejárta,
és Istent meglátta. Egy ilyen Mester kétségkívül képes arra, hogy vezessen minket. Neki a
srádha értelmében teljes bizalmunkat ajándékozhatjuk.
3.6. SZAMADHÁN
Azt jelenti, hogy soha ne veszítsük el a szemünk elől a célt. Bármit is teszünk, bármi is jön,
teljes koncentrációnk, minden törekvésünk egyes egyedül csakis a célra irányul, és semmi sem
képes bennünket ettől eltéríteni.
4. MUMUKSTVA
A GJÁNA - JÓGA negyedik és egyben utolsó fő elve. A mumuksthva egy szellemi kereső.
Olyan valaki, akinek égő vágy van a szívében, hogy az IGAZI VALÓSÁGOT megismerje, és
hogy ISTENNEL egyesüljön, hogy ezáltal a moksát - a MEGVÁLTÁST - elnyerje.
A mumukstva ennélfogva az ISTENNEL való egyesülésre törekvés.
A NÉGY FŐ ELV - vivéka, verágja, sat-szampatti és mumukstva - csak egy kis részt mu-
tat be a GJÁNA - JÓGA széles területéből, amely magától értetődően a Védanta - filozófiához
is hozzátartozik.
Sok mindent lehetne még a GJÁNA - JÓGÁRÓL mondani, és mégsem érnénk a végére.
Nincs is vége, mert az
IGAZI VÉGE az a mi utunk CÉLJA

- a MEGVALÓSÍTÁS
31
Paramhansa Swami Maheshwarananda
JÓGA A MINDENNAPI ÉLETBEN
1. rész
E könyben a széles körben ismert „Jóga a mindennapi életben" rendszer újra

átdolgozott első részét kapja kézhez a jógát gyakorlatban is művelni kívánó ol-
vasó.
Paramhansa Swami Maheshwaranandaji avatott kézzel vezeti be a kezdő
gyakorlót is a jóga test-, lazító-, légző- és meditációs gyakorlataiba, s a gyakor-
latokról egyúttal érdekes és szakszerű magyarázatokat is olvashatunk, amelyek
az indiai jóga ősi tanításán és a modern tudomány eredményein alapulnak.
A népszerű „Saraw Hitta" ászanák mellett olyan új gyakorlatokat is találunk a
könyvben, amelyekkel bárki könnyen elsajátíthatja a jógikus mozgást és
testérzetfigyelést, valamint a légzésszabályozás és a meditáció alapjait.
E gyakorlatanyag hat kéthetes szakaszra oszlik, ezáltal a gyakorlás első 12
hetét öleli fel.
Megjelenik: 1992. január
32

Paramhansa Swami Maheshwarananda - A Negy Joga-Ut

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Paramhansa Swami Maheshwarananda - A Negy Joga-Ut

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Almási Miklós

Józsefvárosi Sport Club

Eredeti cím: YOGA im täglichen Leben.

Fordította: Bucher Katalin, Nagy Ervin

Szerkesztette: Nagy Ervin

Lektorálta: Kovács Károly

© Paramhansa Swami Maheshwarananda,

Nemzetközi Sri Deep Madhavananda Ashram Társaság

A jóga olyan életmód, ami harmóniához, örömhöz és egészséghez vezet. Bol-

A KARMA - JÓGA az az út, amelyen az ember ISTENT önzetlen és teljes oda-

A BHAKTI - JÓGA az az út, amelyen az ember ISTENT személyes alakban

A RÁDZSA - JÓGA az az út, amelyen az ember ISTENT gyakorlás, tapasztala-

A GJÁNA - JÓGA pedig az az út, amelyen az ember ISTENHEZ tudás és érte-

A következőkben e négy úttal ismerkedünk meg részletesen.

Két út van a KARMA KÉPZÉSÉRE:

KARMA INDRIJA... a tevékenység öt ‘érzéke’ (a tettek ’érzékeinek’ is nevezik őket) és GJANA

Ezekkel fogunk most alaposabban foglalkozni.

A tettek öt 'érzéke' a következő:

1. A szavak (BANI) - feladatuk a beszéd; Istenségük a tűz AGNI.

3. az orr (GHRÁN) - feladata a szaglás. Tehát a különféle illatokról tájékoztat bennünket.

KARMA - AZ ÚJRASZÜLETÉS ÉS SZENVEDÉS OKA

Vegyük példaként a KARMA INDRIJÁT. Ha valakivel szemben kemény szavakat

KARMÁNK pozitív és negatív gyümölcsei szerint befolyásolja a sors tudatunkat, érzéseinket

Hasonló módon sokféle vágy keletkezik bennünk, s amennyiben vágyainkat, kívánságainkat

Kívánságaink, vágyaink szerint, de függőségeink szerint is, és - természetesen! - összegyűj-

Ez a példázat megmutatja, hogy hová vezet bennünket a kíméletlen, önző cselekvés, és

MI ÁLTAL OKOZUNK ROSSZ KARMÁT?

A másokkal kapcsolatos negatív gondolatok megmérgezik énünket és ezzel lelkületünket.

MI ÁLTAL OKOZUNK JÓ KARMÁT?

- Azáltal, hogy mindig készek vagyunk másoknak segíteni.

- Azáltal, hogy megpróbáljuk mások tudatlanságát és bizalmatlanságát eloszlatni.

HOGYAN KÉSZÜLJÜNK FEL A KARMA ÁLTAL A JÓGA-ÉLETÜNKRE?

Erre a kérdésre legjobban az alábbi példázat adja meg a választ:

A következő GÚNÁKAT különböztetjük meg:

1. TAMASZ - lustaság, tunyaság, tompaság, tudatlanság (éppenséggel a negatív). A

2. RADZSASZ - aktivitás, szenvedély, harag. A radzsasznak a tigris tulajdonságai felelnek

3. SZATTVA - tisztaság, azonosság, (éppenséggel a pozitív). A szattvának a hattyú vagy

A RADZSASZIKUS GÚNA által győzzük le a TAMASZIKUS GÚNÁT, és a SZATTVIKUS GÚNA

MIT TESZ A KARMA - JÓGI?

SZILÁRD ELHATÁROZÁSSAL TELJESÍTSD FELADATODAT,

KRISHNA azt mondta:

Isten tehát az az ÁLTALÁNOS ISTENSÉG, az a LEGFELSŐBB ELV, amely mindent áthat.

Ennek megfelelően mondja a BHAGAVAD GÍTÁBAN KRISHNA:

ISTEN INKARNÁCIÓI - közéjük tartozik KRISHNA, RÁMA, JÉZUS KRISZTUS,

Tehát, ha el akarjuk érni a CÉLUNKAT, ez puszta gyakorlatokkal - mint például a fejenállás -

A BHAKTI két fajtáját különböztetjük meg:

Az APARA BHAKTIT négy pontra osztjuk:

Ezzel a négy ponttal most valamivel közelebbről ismerkedünk meg:

Helyesen mondta a nagy szent, KABIRDÁSZ:

TAGORE, a nagy költő mondta:

Amíg az ember imádkozik, V E L E b e s z é l . Ha meditál, e g y V E L E .

A NAVDHA BHAKTIKKAL is meg akarunk ismerkedni valamivel közelebbről:

SZAT valóságot jelent,

ISVARA a „LEGFELSŐBBET" jelenti

A „mantra gyakorlását" jelenti.

7. OLYAN SZEMÉLYEK TISZTELETE, AKIK ISTENNEK SZENTELTÉK MAGUKAT

A BHAKTA mindig elégedett - lelkileg, szellemileg, anyagilag, tehát minden szempontból.

9. ISTEN SZERETETE HÁTSÓ GONDOLATUK NÉLKÜL

A BHAKTI - JÓGA a legszebb ÚT ISTENHEZ. Nélküle a JÓGA levéltelen és gyümölcstelen

MAHAPRABHUJI mondta: „A BHAKTÁK emberek, a többiek olyanok, mint az állatok,

BRAHMA ..................... a LEGFELSŐBB

A LEGFELSŐBB VALÓSÁG BRAHMA. Ezzel szemben DZSAGHAT, a VILÁG, amelyet ér-