Társaságok pénzügyei

(továbbképzés)

Forgóeszköz-menedzsment 1.
Készletek

23.12.11. Vállalati pénzügyek gyakorlat 2

 1. feladat
Egy gyorsmásoló cég 25 000 csomag papírt használ fel a
tevékenységéhez évente. Jelenlegi szállítójától (ÁFA nélkül
számítva) 480 Ft/csomag beszerzési áron vásárolja a papírt. A
rendelési költség alkalmanként 15 000 Ft. A készlettartás költsége
éves szinten a beszerzési ár negyede.
A cég importból csomagonként 400 Ft-os áron tudna vásárolni,
azonban a rendelési költség a nagyobb távolság miatt alkalmanként
78 125 Ft lenne.

a) Hány csomag papírt kellene alkalmanként rendelnie a cégnek, hogy

a készlete optimális legyen?
b) Optimális esetben hány alkalommal kellene rendelnie a cégnek
évente?
c) Optimális esetben mennyi lenne a cég készletezési költsége éves
szinten?
d) Importbeszerzés esetén mennyi lenne az optimális rendelési
mennyiség?
23.12.11. Vállalati pénzügyek gyakorlat 3
 1. a. feladat

Optimális tételnagyság:

23.12.11. Vállalati pénzügyek gyakorlat 4

1. b. feladat

Rendelések száma:

23.12.11. Vállalati pénzügyek gyakorlat 5

 1. c. feladat

Készletezési költség optimális rendelés esetén:

Rendelési költség:
10 × 15 000 = 150 000 Ft
Tartási költség:
(2 500÷2) × (0,25×480) = 150 000 Ft
Összes költség = 300 000 Ft
23.12.11. Vállalati pénzügyek gyakorlat 6
 1. d. feladat

Optimális tételnagyság import esetén:

23.12.11. Vállalati pénzügyek gyakorlat 7

 1. e. feladat

Készletezési költség import esetében optimális

rendelési mennyiség mellett:
Rendelési költség:
4 × 78 125 = 312 500 Ft
Tartási költség:
(6 250÷2) × (0,25×400) = 312 500 Ft
Összes költség = 625 000 Ft
23.12.11. Vállalati pénzügyek gyakorlat 8
 1. e. feladat
Változás a készletezési költségekben:
625 000 – 300 000 = + 325 000 Ft
Megtakarítás a beszerzési költségekben:
25 000 × (480 – 400) = – 2 000 000
Ft
Nettó hatás = – 1 675 000
Ft
23.12.11. Vállalati pénzügyek gyakorlat megtakarítás 9
 2. feladat
Egy vállalat éves szükséglete „P” import alkatrészből 9000 db. Az
alkatrészek beszerzési ára 25 000 Ft/db. A rendelési költség
alkalmanként 250 000 Ft. Egy darab alkatrész tartási költsége éves
szinten a beszerzési ár 8%-a. A cég jelenleg alkalmanként 2 250 db
alkatrészt szerez be. A pénzügyi vezető úgy érzi, hogy a vállalat
készletgazdálkodása nem optimális, ezért elhatározza az EOQ
modellel bevezetését.

a) Számítsa ki, hogy a jelenlegi feltételek mellett mennyi a vállalat

éves készletezési költsége!
b) Hány alkalommal és hány db alkatrészt kellene alkalmanként
rendelnie a vállalatnak, hogy a készlete optimális legyen?
c) Milyen megtakarítást érne el a vállalat a jelenlegi helyzethez képest
az EOQ modellel?
23.12.11. Vállalati pénzügyek gyakorlat 10
 2. a. feladat
Készletezési költség a jelenlegi feltételek
mellett:
Rendelési költség:
(9000÷2250) × 250 000 = 1 000 000 Ft
Tartási költség:
(2 250÷2) × (0,08×25 000) = 2 250 000 Ft
Összes költség = 3 250 000 Ft
23.12.11. Vállalati pénzügyek gyakorlat 11
 2. b. feladat
Optimális tételnagyság EOQ esetén:

Rendelések száma:

23.12.11. Vállalati pénzügyek gyakorlat 12

 2. c. feladat

Készletezési költség EOQ esetén:

Rendelési költség:
6 × 250 000 = 1 500 000 Ft
Tartási költség:
(1500÷2) × (0,08×25000) = 1 500 000 Ft
Összes költség = 3 000 000 Ft
23.12.11. Vállalati pénzügyek gyakorlat 13
 2. c. feladat
Készletezési költség jelenleg:
3 250 000 Ft
Készletezési költség EOQ mellett:
3 000 000 Ft
Megtakarítás 250 000 Ft

Érdemes az EOQ modellre váltani.

23.12.11. Vállalati pénzügyek gyakorlat 14
 3. feladat
Egy számítástechnikai eszközöket forgalmazó vállalat éves
szükséglete különböző típusú nyomtatókhoz való
kazettákból 18 000 db. A kazetták átlagos beszerzési ára
9 600 Ft/db. A rendelési költség alkalmanként 40 000 Ft.
Egy darab kazetta tartási költsége éves szinten a beszerzési
ár 15%-a.
A cég jelenleg alkalmanként 1500 db kazettát szerez be. A
pénzügyi vezető az EOQ modell alkalmazásával szeretné
megállapítani, hogy a cég készletgazdálkodása milyen
távol van az optimálistól.

23.12.11. Vállalati pénzügyek gyakorlat 15

a) Számítsa ki, hogy a jelenlegi feltételek mellett mennyi a
vállalat éves készletezési költsége!
b) Hány alkalommal, és alkalmanként hány db kazettát
kellene rendelnie a vállalatnak, hogy a készlete
optimális legyen?
c) Ha a rendelés teljesítéséhez 12 nap szükséges, hány
darab kazetta van raktáron a rendelés feladásakor? (az
évet 360 naposnak tekintjük).
d) Milyen megtakarítást érne el a vállalat a jelenlegi
helyzethez képest az EOQ modell alkalmazásával?
e) A szállító 1% árengedményt adna, ha a vállalat
alkalmanként legalább 3000 db kazettát rendelne.
Érdemes-e a vállalatnak eltérni az EOQ modell szerinti
rendeléstől?
23.12.11. Vállalati pénzügyek gyakorlat 16
 3. a. feladat
Készletezési költség a jelenlegi feltételek
mellett:
Rendelési költség:
(18000÷1500) × 40 000 = 480 000 Ft
Tartási költség:
(1 500÷2) × (0,15×9 600) = 1 080 000 Ft
Összes költség = 1 560 000 Ft
23.12.11. Vállalati pénzügyek gyakorlat 17
 3. b. feladat
Optimális tételnagyság EOQ esetén:

23.12.11. Vállalati pénzügyek gyakorlat 18

 3. b. feladat

Készletezési költség EOQ esetén:

Rendelési költség:
(18 000÷1000) × 40 000 = 720 000 Ft
Tartási költség:
(1000÷2) × (0,15×9600) = 720 000 Ft
Összes költség = 1 440 000 Ft
23.12.11. Vállalati pénzügyek gyakorlat 19
 3. c. feladat

Szükséges mennyiség:

vagy

23.12.11. Vállalati pénzügyek gyakorlat 20

 3. d. feladat
Készletezési költség jelenleg:
1 560 000 Ft
Készletezési költség EOQ mellett:
1 440 000 Ft
Megtakarítás 120 000 Ft

Érdemes az EOQ modellre váltani.

23.12.11. Vállalati pénzügyek gyakorlat 21
 3. e. feladat
Rendelési költség:
18 000/3000 × 40 000 = 240 000 Ft
Tartási költség:
3 000/2 × (9 600×0,99×0,15) = 2 138 400 Ft
Összes költség 2 378 400 Ft
EOQ- összköltség 1 440 000 Ft
Többlet költség 938 400 Ft
Árengedmény (többlet nyereség)
18 000 × 9 600 × 0,01 - 1 728 000 Ft
Összhatás - 798 600 Ft

Érdemes a diszkontot elfogadni.

23.12.11. Vállalati pénzügyek gyakorlat 22
Vevőkövetelések

23.12.11. Vállalati pénzügyek gyakorlat 23

 4. feladat
Egy vállalat jelenleg 45 napos fizetési határidőt ad a vevőinek.
Az árbevétel gyorsítása érdekében 2% engedményt ajánl fel
azoknak a vevőknek, akik 10 napon belül kifizetik a
számlájukat. A felmérések szerint a vevők kb. 40%-a venné
igénybe ezt a diszkontot, és így a követelések futamideje a
jelenlegi 60 napról 50 napra csökkenne.
A vállalat várható árbevétele a jelenlegi fizetési feltételek
mellett 180 millió Ft. Az új fizetési feltételek bevezetésétől a
forgalom növekedését nem várják.
A változó költségek az árbevétel 75%-át teszik ki. A
vevőállományban lekötött tőke elvárt hozama 20%. Az évet az
egyszerűség kedvéért 360 nappal számoljuk.
Számítsa ki a fizetési feltételek módosításának összhatását!
23.12.11. Vállalati pénzügyek gyakorlat 24
4. feladat – megoldás
1. A vevőállományban lekötött tőke változása:

25 000 – 30 000 = – 5 000 eFt

2. A vevőállományból felszabaduló tőke hozama:
5 000×0,2 = + 1000 eFt
3. Az árengedmény költsége:
180 000×0,4×0,02 = – 1 440 eFt

A fizetési feltételek módosításának összhatása:

+1 000 – 1 440 = – 440 eFt

Nem érdemes változtatni!

23.12.11. Vállalati pénzügyek gyakorlat 25
 5. feladat
Egy cég jelenleg 30 napos fizetési határidőt ad a vevőinek. A vevők átlagosan 55
nap alatt egyenlítik ki a számláikat. A cég várható évi árbevétele 900 millió Ft. A
behajthatatlan követelés jelenleg az árbevétel 2,5%-át teszi ki.
A pénzügyi vezetés szeretné elérni, hogy az árbevétel gyorsabban folyjon be, ezért
2% diszkontot ajánl azoknak a vevőknek, akik 30 nap helyett a 10-ik napon kifizetik
a számlájukat. Becslések szerint azon vevők forgalma, akik élnének ezzel a
lehetőséggel, az árbevétel 45%-át teszi ki.
Az előzetes számítások szerint, ha a vállalat a „2/10 nettó 30” fizetési feltételt
alkalmazná, az árbevétel átlagosan 40 nap alatt folyna be. A fizetési feltételek
módosítása a várható értékesítési forgalom szintjét nem befolyásolná, viszont a
behajthatatlan követelések az árbevétel 1,5%-ára csökkennének. A számlák fokozott
figyelése miatt a vevőállomány menedzselésével kapcsolatos költségek éves szinten
1 millió forinttal emelkednének.
A vevőállományban lekötött tőkétől elvárt hozam 20%, és az évet 360 naposnak
tekintjük.

A fizetési feltételek változtatása következtében hogyan változna a cég üzemi

eredménye?
23.12.11. Vállalati pénzügyek gyakorlat 26
5. feladat – megoldás

1. A vevőállományban lekötött tőke változása:

100 – 137,5 = – 37,5 MFt

2. A vevőállományból felszabaduló tőke hozama:
37,5×0,2 = + 7,5 MFt
3. Az engedmény (diszkont) miatt kieső árbevétel:
900×0,45×0,02 = – 8,1 MFt
4. Behajthatatlan követelés csökkenése:
(900×0,015) – (900×0,025) = 13,5 – 22,5 = – 9,0 MFt
(A behajthatatlan követelés csökkenése hatásában pozitív!)

23.12.11. Vállalati pénzügyek gyakorlat 27

5. feladat – megoldás

5. A vevőállomány menedzselésével kapcsolatos

költségek növekedése:
+ 1 MFt
(Az adminisztratív költségek növekedése hatásában negatív!)

A fizetési feltételek változásának nettó eredménye:

+7,5 – 8,1 + 9,0 – 1,0 = + 7,4 MFt

Mivel a fizetési feltételek változtatásának hatása összességében

pozitív, ezért érdemes változtatni.

23.12.11. Társaságok pénzügyei (továbbképzés) 28

 6. feladat
Egy vállalat jelenleg 30 napos fizetési határidőt ad a vevőinek, azonban a
vevők átlagosan 45 nap alatt egyenlítik ki a számláikat. A cégnek
behajthatatlan követelése jelenleg nincs. A vállalat várható éves árbevétele
600 millió Ft, és a változó költségek az árbevétel 60%-át teszik ki.
A marketing részleg becslése szerint az árbevétel mintegy 150 millió Ft-
tal növelhető lenne, ha a cég liberálisabb hitelezési politikát folytatna, és a
gyengébb hitelképességű vevőknek is biztosítaná a halasztott fizetést.
Ebben a csoportban a vevők átlagosan 90 nap alatt fizetnék ki a
tartozásukat és becslések szerint a hitelezési veszteség kb. 15%-ot tenne
ki. A vevőállomány menedzselésével kapcsolatos költségek éves szinten 4
millió Ft-tal emelkednének.
A követelésekben lekötött tőkétől elvárt hozam 20%. Az évet 360
naposnak tekintjük az egyszerűség kedvéért.
Számítsa ki, a fizetési feltételek módosításának együttes hatását!
23.12.11. Vállalati pénzügyek gyakorlat 29
6. feladat – megoldás

1. A liberálisabb hitelezésből származó nyereség-növekmény:

0,4×150 = + 60,0 MFt
2. Pótlólagos befektetés a vevőállományba:

2. Pótlólagos befektetés miatt feláldozott hozam:

37,5×0,2 = – 7,5 MFt
3. Hitelezési veszteség:
150×0,15 = – 22,5 MFt
4. Adminisztrációs költségek növekedése:

– 4,0 MFt
23.12.11. Vállalati pénzügyek gyakorlat 30
6. feladat – megoldás

A fizetési feltételek változásának nettó eredménye az adózás

előtti eredményben:
+60 – 7,5 – 22,5 – 4,0 = + 26,0 MFt

Mivel a fizetési feltételek változtatásának hatása

összességében pozitív, ezért érdemes változtatni.

23.12.11. Vállalati pénzügyek gyakorlat 31

Pénzeszközök

23.12.11. Vállalati pénzügyek gyakorlat 32

 7. feladat
Egy cég pénzügyi vezetője az optimális pénzállomány szintjét
szeretné meghatározni. Tapasztalatai szerint a fizetési forgalom
zavartalan lebonyolításához minimum 4 millió forintos
pénzállomány szükséges. A napi nettó pénzáramok szórását 3 millió
Ft-ra becsüli. A diszkont kincstárjegyek éves hozama 6,57%. Az
értékpapírok adás-vételével kapcsolatos tranzakciós költségek
alkalmanként 2500 Ft-ot tesznek ki. (Az évet 365 nappal számolja!)
Számítsa ki a pénzállomány optimális szintjét (ezer Ft-ra
kerekítve)!
Határozza meg, hogy milyen intervallumban ingadozhat a
pénzeszközök napi állománya!
A cég pénzügyi vezetőjének mi a teendője, ha a pénzállomány
eléri az alsó vagy a felső korlátot?

23.12.11. Vállalati pénzügyek gyakorlat 33

 Emlékeztetőül:
A PÉNZÁLLOMÁNY VÁLTAKOZÁSA
pénzeszköz állomány

felső korlát

visszatérési pont
alsó korlát
idő

A kérdés csak az, hogy milyen mértékben engedje a

vállalkozás pénzeszközei ingadozását:
 Pénzáramlások napi ingadozásának nagysága
 Értékpapírokkal kapcsolatos tranzakciós költségek
 Kamatláb nagysága 34
 A MODELLBEN SZEREPLŐ JELÖLÉSEK

m = alsó korlát (minimális pénzállomány)

h = felső korlát
h–m = eltérés (sávszélesség)
r = napi kamatláb
T = az értékpapírok adásvételével kapcsolatos
tranzakciós költség
σ2 = a napi pénzáramok varianciája
z = visszatérési pont

35
 A MODELL BECSLÉSEI

Eltérés:
(h-m) = 3 × (0,75 × T × σ2/r)1/3

Felső korlát
(h) = m + 3 × (0,75 × T × σ2/r)1/3

Visszatérési pont:
(z) = m + (0,75 × T × σ2/r)1/3

36
 7. a. feladat

23.12.11. Vállalati pénzügyek gyakorlat 37

 7. b. feladat
h = 4 000 + 3 × 4 543 = 4 000 + 13 629 = 17 629 eFt

A napi pénzállomány alsó határa 4000 ezer Ft, a felső

határ 17629 ezer Ft.

7. c. feladat
Ha a pénzállomány eléri az alsó határt:
z – m = 4543 ezer Ft-ért el kell adni értékpapírt,
a felső korlát elérésekor pedig
h – z = 9086 ezer Ft-ért vásárolni kell értékpapírt.
23.12.11. Vállalati pénzügyek gyakorlat 38
8. feladat_nincs a lapon!
A Tagoló Zrt. jelenlegi és potenciális vevőit az alábbi
hitelkockázati csoportokba sorolta:
Hitelkockázati Várható értékesítési Követelések átlagos Hitelezési veszteség
csoport forgalom (eFt) futamideje (nap) (%)
1 90000 25 -
2 110000 30 0,5
3 40000 45 3,0
4 30000 60 7,0
5 10000 90 13,0

Jelenleg a vállalat az 1-3 csoportba tartozó vevőknek értékesít

hitelben. A változó költségek az árbevétel 75%-át teszik ki, a
vevőállományba befektetetett eszközöktől elvárt hozam 20%.
Érdemes-e kiterjeszteni a hitelnyújtást a 4. csoportba tartozó
vevők részére is?
23.12.11. Vállalati pénzügyek gyakorlat 39
8. feladat - megoldás
1. Árbevétel-növekmény:
30 000 eFt
2. Nyereség-növekmény:
30 000×0,25 = + 7 500 eFt
3. Pótlólagos befektetés a vevőállományba:

4. Pótlólagos tőkelekötés költsége:

5 000×0,2 = – 1 000 eFt
5. Hitelezési veszteség:
30 000×0,07 = – 2 100 eFt

23.12.11. Vállalati pénzügyek gyakorlat 40

 8. feladat - megoldás

Összhatás: + 7 500 – 1 000 – 2 100 = + 4 400 eFt

Érdemes változtatni a hitelezési politikán!

23.12.11. Vállalati pénzügyek gyakorlat 41