Mikroökonómia

Minta Vizsga - megoldások

Időpont: N/A
Összesen 88 pont, a végső jegy 88%-a.
Számológép használható.
Maximális idő: 1,5 óra.
Sok sikert!

Név:
NEPTUN kód:

1. (Összesen 23 pont) Egy gazdaságban két fogyasztási jószág van, az 1-es és a 2-es.
1/4 3/4
A reprezentatív fogyasztó hasznossági függvénye u(x1 , x2 ) = x1 x2 alakban írható,
ahol x1 jelöli az 1-es jószágból elfogyasztott mennyiséget, míg x2 a 2-es jószágból
elfogyasztott mennyiséget.
Ismert, hogy a reprezentatív fogyasztó jövedelme m = 360 egység, illetve az is, hogy
az 1-es jószág egységára p1 = 5. Jelölje p2 a 2-es jószág egységárát.

(a) (3 pont) Határozza meg és értelmezze a reprezentatív fogyasztó helyettesítési

határarányát (MRS) általában.
MRS1,2 (x1 , x2 ) = x2 /(3x1 ), ha egy adott (x1 ; x2 ) kosárból indulva, a fogyasz-
tónak 1 egységgel kevesebb 1-es jószág lenne a kosarában, akkor nagyjából
x2 /(3x1 ) extra 2-es jószágot kellene neki adni ahhoz, hogy visszajusson ugyan-
arra a közömbösségi görbére, amin az eredeti kosara volt (tehát, hogy a hasz-
nossága ne változzék).
(b) (1 pont) Írja fel a reprezentatív fogyasztó költségvetési egyenesének egyenletét.
p1 x1 + p2 x2 = m, vagyis 5x1 + p2 x2 = 360.
(c) (3 pont) Mennyit fogyaszt a hasznosságmaximalizáló reprezentatív fogyasztó
az 1-es jószágból?
A Cobb-Douglas képlet alapján: x1 (p1 , p2 , m) = m/(4p1 ), vagyis x1 = 360/(4 ∗
5) = 18.
(d) (4 pont) Igazolja, hogy a hasznosságmaximalizáló reprezentatív fogyasztó ke-
resleti függvénye a 2-es jószág iránt:
270
x2 (p2 ) = .
p2

1
 A Cobb-Douglas képlet alapján: x2 (p1 , p2 , m) = 3m/(4p2 ), vagyis x2 (p2 ) =
3 ∗ 360/(4 ∗ p2 ) = 270/p2 .
(e) (3 pont) Mennyi a 2-es jószág keresletének sajátár-rugalmassága, ha p2 = 9?
Értelmezze a rugalmasságot.
A rugalmasság εx2,2 (p2 ) = −270/p2 ∗ p2 /(270/p2 ) = −1. Ez nem függ a p2 -től.
Ha a 2-es jószág ára 1%-kal emelkedik, akkor a keresletete 1%-kal csökken.

A 2-es jószágot egy profitmaximalizáló reprezentatív vállalat állítja elő, ha q2 mennyi-

séget termel, akkor C(q2 ) = q22 + 7q2 költséggel szembesül.

(f) (3 pont) Igazolja a vállalat profitmaximalizálási feladatának felírásával, hogy

a vállalat kínálati függvénye, amennyiben hajlandó termelni
p2 − 7
q2 (p2 ) = ,
2
ahol p2 jelöli a 2-es jószág árát.
A PMP ERF/FOC-je p2 = 2q2 + 7. Innen q2 (p2 ) = (p2 − 7)/2.
(g) (2 pont) Milyen árak mellett termel a vállalat nemnegatív mennyiséget? Ho-
gyan kapcsolódik ez a minimum ár a vállalat költségeihez?
Látszik a kínálat alapján, hogy p2 ≥ 7. Ez az AC minimumához köthető, az
AC(qq ) = q2 + 7, ennek minimuma a q2 = 0-ban van, ott pedig az értéke
ACmin = 7.
(h) (3 pont) Milyen egyensúlyi ár és mennyiség alakul ki az 2-es jószág piacán?
270/p2 = (p2 − 7)/2, vagyis p∗2 = 27, q2∗ = 10.
(i) (1 pont) Mekkora a vállalat profitja?
p∗2 q2∗ − (q2∗ )2 − 7q2∗ = 100.

2
2. (Összesen 23 pont) Egy iparágban két egyforma vállalat tevékenykedik, akik
mennyiségben versenyeznek (Cournot duopóliumot alkotva). Az vállalatok költség-
függvénye egyforma alakú, Cj (qj ) = 48qj , ahol qj jelöli a j = 1, 2 vállalat által előál-
lított mennyiséget. Az iparág terméke iránti piaci keresleti függvény x(p) = 240−2p.

(a) (1 pont) Határozza meg az iparág terméke iránti inverz keresleti függvényt.
P (x) = 120 − x/2.
(b) (4 pont) Igazolja az 1-es vállalat profitmaximalizálási feladatának felírásával,
hogy a vállalat reakciófüggvénye

q1 (q2 ) = 72 − q2 /2.

Értelmezze a reakciófüggvényt.
A vállalat PMP-jének ERF/FOC-je alapján 120 − q1 − q2 /2 − 48 = 0. Innen
q1 = 72 − q2 /2. Ha a 2-es vállalat adott mennyiséget termel, akkor az 1-es
vállalat legjobb reakciója erre, ha 72-ből kivonja ennek a mennyiségnek a felét,
és ennyit termel.
(c) (2 pont) Határozza meg a 2-es vállalat reakciófüggvényét.
Szimmetria miatt q2 (q1 ) = 72 − q1 /2.
(d) (3 pont) Határozza meg a vállaltok termelését, a kialakuló árat és a vállalatok
egyéni profitjait.
Szimmetria miatt q1c = q2c , vagyis q1 = 72 − q1 /2. Innen q1c = q2c = 48, az ár
pc = 72, és a profitok π1c = π2c = 1152.

A vállalatok azon gondolkodnak, hogy kartell alkossanak. Kiszámolták, hogy ekkor

mindkettőjüknek q1k = q2k = 36 egységet kellene termelni.

(e) (5 pont) Milyen ár alakulna ki ekkor és mennyi lenne a vállalatok egyéni

profitja? Értelmezze az összemennyiségben, árban, és profitokban bekövetkező
változásokat a duopóliumhoz képest.
A kialakult ár pk = 84, és a profitok π1k = π2k = 1296. Az összennyiség és az
egyéni mennyiség itt kevesebb, az ár nagyobb, és a profitok is nagyobbak.
(f) (4 pont) Az 1-es vállalat azon gondolkodik, hogy átverje a 2-es vállalatot.
A vállalat reakciófüggvénye alapján határozza meg azt a mennyiséget, ami-
vel a legjobban járna, feltéve, hogy a 2-es vállalat a kartellben meghatározott
mennyiséget termeli. Stabil a kartell? Miért igen vagy nem?
A reakciófüggvény alapján q1 (q2k ) = 72 − 36/2 = 54. Ez nem a kartell mennyi-
ség, tehát a kartell nem stabil.

3
(g) (2 pont) Milyen ár alakulna ki és mekkora profitra tenne szert az 1-es vállalat,
ha becsapná a 2-es vállalatot?
A kialakult ár pb = 75, és a profitja π1b = 1458.
(h) (2 pont) A vállalatok a kartell mennyiségek mellett abban is megegyeznek,
hogy amennyiben valamelyikük eltér a megadott mennyiségtől, akkor adott F
összegű kárt szenvednek el a másik által. Mekkora legyen legalább ez az F
összeg ahhoz, hogy ne érje meg eltérni a kartellben előírt mennyiségtől?
Ha F ≥ π1b − π1k = 162, akkor nem éri meg becsapni a másikat.

4
 √
3. (Összesen 14 pont) Egy döntéshozó Bernoulli hasznossági függvénye u(x) = x.
A fogyasztó birtokában van egy lottó, ami 1/5 valószínűséggel 25 eurót és 4/5 való-
színűséggel 100 eurót fizet. A fogyasztónak egyéb jövedelme nincsen.

(a) (3 pont) Számolja ki a fogyasztó abszolút és relatív kockázatkerülési koeffici-

enseit. Ez alapján a fogyasztónak milyenek a kockázati preferenciái?
′′ −3/2 ′′ −3/2
rA (x) = − uu′ (x)
(x)
= − −(1/4)x
(1/2)x−1/2
= 1
2x
, rR (x) = − xu (x)
u′ (x)
= − −(1/4)x
(1/2)x−1/2
x
= 12 .
Mivel ezek pozitívak, ezért a döntéshozó kockázatkerülő.
(b) (3 pont) Számolja ki a lottó várható kifizetését és a várható hasznosságát. Ezek
összehasonlítása alapján a fogyasztónak milyenek a kockázati preferenciái?
A lottó várható kifizetése 1/5 ∗ 25 + 4/5 ∗ 100 = 85 euró. A döntéshozó várható
√ √
hasznossága (1/5)u(25) + (4/5)u(100) = (1/5) 25 + (4/5) 100 = 1 + 8 = 9.
p
Mivel a várható hasznosság a várható kifizetés hasznossága u(85) = (85) ≈
9, 22 magasabb, mint a várható hasznosság, ezért a döntéshozó kockázatkerülő.
(c) (4 pont) Határozza meg a lottó bizonyossági egyenértékesét. Ez alapján a fo-
gyasztónak milyenek a kockázati preferenciái?
√
u(c) = (1/4)u(25) + (4/5)u(100), vagyis c = 9, tehát c = 81 euró. Mivel a
bizonyossági egyenértékes a lottó várható hasznossága alatt van, ezért a dön-
téshozó kockázatkerülő.
(d) (4 pont) A döntéshozónak felajánlják, hogy lecserélheti az eredeti lottóját egy
másikra, ami 1/2 valószínűséggel 196 eurót fizet, viszont 1/2 valószínűséggel a
döntéshozó 0 eurót kap. Számolja ki az új lottó várható hasznosságát. Ez alap-
ján megéri a döntéshozónak erre a lottóra cserélni az eredeti lottóját? Miért
igen vagy nem?
√ √
Az új lottó várható hasznossága (1/2)u(196)+(1/2)u(0) = (1/2) 196+(1/2) 0 =
7 + 0 = 7. Nem éri meg, mert az új lottó várható hasznossága kisebb, mint az
eredeti lottó várható hasznossága.

5
4. (Összesen 14 pont) Egy gazdaságban két fogyasztási jószág van, az 1-es és a 2-
es. Egy fogyasztó hasznossági függvénye u(x1 , x2 ) = min{10x1 , 20x2 }, ahol x1 jelöli
az 1-es jószágból elfogyasztott mennyiséget, míg x2 a 2-es jószágból elfogyasztott
mennyiséget. A jószágok egyságárai p1 és p2 . A fogyasztó jövedelme m = 200. A
fogyasztó walrasi keresleti függvénye az első jószág iránt x1 (p1 , p2 , m) = 20m/(20p1 +
10p2 ), míg a második jószág iránt x2 (p1 , p2 , m) = 10m/(20p1 + 10p2 ).

(a) (2 pont) Ha az első jószág ára p1 = 10 és a második jószág ára p2 = 20.

Mennyit fogyaszt ekkor a fogyasztó a két jószágból?
x1 (10, 20, 200) = (20 ∗ 200)/(20 ∗ 10 + 10 ∗ 20) = 10, x2 (10, 20, 200) = (10 ∗
200)/(20 ∗ 10 + 10 ∗ 20) = 5.
(b) (2 pont) Az első jószág ára p̂1 = 15-re emelkedik, míg a második jószág ára és
a fogyasztó jövedelme változatlan marad. Mennyit fogyaszt ekkor a fogyasztó
a két jószágból?
x1 (15, 20, 200) = (20 ∗ 200)/(20 ∗ 15 + 10 ∗ 20) = 8, x2 (15, 20, 200) = (10 ∗
200)/(20 ∗ 15 + 10 ∗ 20) = 4.
(c) (1 pont) Mennyibe kerülne a fogyasztónak az eredeti fogyasztókosár megvétele
az új árak mellett?
m̂ = p̂1 x1 (p1 , p2 , m) + p2 x2 (p1 , p2 , m) = 15 ∗ 10 + 20 ∗ 5 = 250.
(d) (1 pont) Mekkora Szluckij-féle jövedelem kompenzációt kellene adni a fogyasz-
tónak?
mS = m̂ − m = 250 − 200 = 50.
(e) (2 pont) A kompenzáció és az új árak mellett mennyit fogyasztana a fogyasztó
az egyes jószágokból?
x1 (15, 20, 250) = (20 ∗ 250)/(20 ∗ 15 + 10 ∗ 20) = 10, x2 (15, 20, 250) = (10 ∗
250)/(20 ∗ 15 + 10 ∗ 20) = 5.
(f) (6 pont) Mekkora az árváltozás helyettesítési, jövedelmi, és teljes hatása a
Szluckij-féle felbontás szerint mindkét jószágra? Értelmezze a kapott értéke-
ket.
THS S
x1 = x1 (15, 20, 200)−x1 (10, 20, 200) = 8−10 = −2, JHx1 = x1 (15, 20, 200)−
x (15, 20, 250) = 8 − 10 = −2, HHS = x (15, 20, 250) − x (10, 20, 200) =
1 x1 1 1

10 − 10 = 0, THS S
x2 = x2 (15, 20, 200) − x2 (10, 20, 200) = 4 − 5 = −1, JHx2 =
x2 (15, 20, 200) − x2 (15, 20, 250) = 4 − 5 = −1, HHS x2 = x2 (15, 20, 250) −
x2 (10, 20, 200) = 5−5 = 0. Mindkét jószág esetében a teljes hatás megegyezik a
jövedelmi hatással. A helyettesítési hatás nulla, ez azért van mert a hasznossági
függvény alapján a jószágok tökéletes kiegészítők, vagyis nem lehet azzal hasz-
nosságot szerezni, ha cserélgetkük az arányukat. A teljes és jövedelmi hatások

6
negatívak, amik azt jelzik, hogy a jószágok ár növekedésre negatívan reagálnak
(keresztbe is) és jövedelem növekedésre pedig pozitívan.

7
5. (Összesen 14 pont) Egy kéttermékes gazdaságban 2 fogyasztó és egy vállalat van,
illetve az egyik jószág közjószág, a másik pedig numeraire. A közjószág termelésének
költsége C(q) = q 2 + 7q. Ha a közjószág szintje x, akkor az első fogyasztó (egyéni)
hasznossága φ1 (x) = 10x és a második fogyasztó hasznossága φ2 (x) = 27x. Legyen
a közjószág ára p, a numeraire ára pedig 1.

(a) (4 pont) Számolja ki a közjószág Pareto-optimális szintjét.

Maximalizálni kell a 10q + 27q − q 2 − 7q kifejezést q-bqn. Az ERF/FOC alapján
10 + 27 − 2q o − 7 = 0, vagyis q o = 15.

Tegyük fel, hogy a két fogyasztó egyénileg kell, hogy megvásárolja a közjószágot,
adott p egységáron, ahol x1 az első fogyasztó által vásárolt mennyiség, és x2 a má-
sodik által vásárolt mennyiség.

(b) (2 pont) Értelmezze, és magyarázza meg, hogy a fogyasztók keresletei ekkor

miért

0,

 ha 10 ≤ p,

x1 (p) = [0, ∞), ha 10 = p,



∞, ha 10 ≥ p



 0, ha 27 ≤ p,

x2 (p) = [0, ∞), ha 27 = p,



∞, ha 27 ≥ p.

Az első fogyasztó kereslete 0, ha az ár 10-nél kevesebb, bármennyi, ha az ár 10,

és végtelen, ha az ár 10-nél nagyobb. Vagyis neki 10 a fizetési hajlandósága,
ami egyenlő a határhasznával. A második fogyasztó kereslete 0, ha az ár 27-nél
kevesebb, bármennyi, ha az ár 27, és végtelen, ha az ár 10-nél nagyobb. Vagyis
neki 27 a fizetési hajlandósága, ami egyenlő a határhasznával.
(c) (1 pont) Milyen ár mellett lesz a fogyasztók aggregált kereslete pozitív és
véges?
Csak akkor lehet a fogasztók aggregált kereslete véges és pozitív, ha az ár p =
27. Ekkor az első fogyasztó nem vásárol, mert az ár magasabb, mint a fizetési
hajlandósága (határhaszna), a második fogyasztó pedig bármennyit vásárolhat,
mert ekkor az ár megegyezik a fizetési hasjlandóságával (határhasznával).
(d) (3 pont) A vállalat kínálata q(p) = (p − 7)/2. Határozza meg a közjószág piaci
szintjét és árát.

8
 Mivel csak p = 27 esetén van pozitív és véges kereslet, ezért p∗ = 27. Ekkor a
kínálat q ∗ = q(p∗ ) = (27 − 7)/2 = 10.
(e) (4 pont) Hasonlítsa össze a Pareto-hatékony és a piaci szintet. Mit lehet látni?
Melyik fogyasztók fizetnek és mennyi jószágot vásárolnak? Miért? Értelmezze
az eredményeket.
A PO szint magasabb a piacinál. Csak az a fogyasztó vásárol, akinek magasabb
a határhaszna, vagyis a második. Az első fogyasztó nem vásárol és potyázik.