Döntéselőkészítő kvantitatív módszerek HF1

Gyakorkó feladatok 1

1. Feladat
a)

árpa kukorica
hozam (mázsa/hektár) 25 10
heti munka (óra/hektár) 10 4
eladási ár (euró/mázsa) 4 3

Korlátozó feltételek:

a terület (hektár) nemnegatív érték: x1 , x2 ≥ 0

7 hektár föld áll rendelkezésre: x1 + x2 ≤ 7
40 munkaóra áll rendelkezésre: 10x1 + 4x2 ≤ 40
legalább 30 mázsa kukoricát KELL termelnie: 10x2 ≥ 30

Célfüggvény: z = 25 · 4 · x1 + 10 · 3 · x2 → max (jövedelem maximalizálása)

b) Lehetséges megoldások-e az alábbiak?

• a gazdálkodó 3 hektár árpát és 2 hektár kukoricát ültet, (nem, mivel minimum 3 hektár kukoricára van szükség
a 30 mázsa eléréséhez)
• 2 hektár árpát és 3 hektár kukoricát ültet, ez lehetséges
• 3 hektár árpát és 4 hektár kukoricát ültet, (nem, mivel ezzel meghaladjuk a 40 munkaórát)
Néhány lehetséges megoldás:

hektár árpa (x1 ) 0 0.5 1

hektár kukorica (x2 ) 3 3 3

Mivel 3 hektár kukoricára mindenképp szükség van, és az árpa értékeivel így nem haladjuk meg a 7 hektárt és
a 40 munkaórát.

Optimális megoldás:

A gazdálkodó maximális jövedelme az adott feltételek mellett 370 euró. Ebben az esetben 2.8 hektáron árpát és
3 hektáron kukoricát termeszt. Az eltérés változókból láthatjuk, hogy 1.2 hektár területe kihasználatlanul maradt,
míg a munkaórákat maximálisan kihasználta, a kukoricából a szükséges minimumot (30 mázsa) termeli.

1
2
2. Feladat
Korlátozó feltételek:

a tömeg (mázsa) nemnegatív érték:

x1 , x2 ≥ 0
7 hektár föld áll rendelkezésre, árpából mázsánként 25, kukoricából 10 hektár föld szükséges:
x1 x2
+ ≤7
25 10
40 munkaóra áll rendelkezésre, árpára hektáronként 10, kukoricára 4 óra szükséges:
x1 x2
· 10 + · 4 ≤ 40
25 10
legalább 30 mázsa kukoricát KELL termelnie:

x2 ≥ 30

Célfüggvény: z = 4x1 + 3x2 → max (jövedelem maximalizálása)

Optimális megoldás:

A gazdálkodó maximális jövedelme az adott feltételek mellett 370 euró. Ebben az esetben 70 mázsa árpát és 30
mázsa kukoricát termeszt. Az eltérés változókból láthatjuk, hogy 1.2 hektár területe kihasználatlanul maradt, míg
a munkaórákat maximálisan kihasználta, a kukoricából a szükséges minimumot (30 mázsa) termeli. Ez megegyezik
az előző feladatbeli eredménnyel.

3
3. Feladat
Korlátozó feltételek:

az egyes élelmiszerekből nemnegatív egész értékeket választhatunk:

x1 , x2 , x3 , x4 ≥ 0
x1 , x2 , x3 , x4 ∈ Z
legalább 500 kalória fogyasztása:
400x1 + 200x2 + 150x3 + 500x1 ≥ 500
legalább 6 dkg csokoládé fogyasztása:
3x1 + 2x2 ≥ 6
legalább 10 dkg cukor fogyasztása:
2x1 + 2x2 + 4x3 + 4x4 ≥ 10
legalább 8 dkg zsiradék fogyasztása:
2x1 + 4x2 + x3 + 5x4 ≥ 8

Célfüggvény: z = 50x1 + 20x2 + 30x3 + 80x4 → min (költségek minimalizálása)

Optimális megoldás:

Az optimális megoldásunk szerint csokis süteményből és túrótortából nem fogyasztunk, csokifagylaltból 3 gom-
bóc, kólából 1 üveg a napi mennyiség. Az eltérés változókból láthatjuk, hogy 250 kalóriával fogyasztunk többet az
elvártnál, pontosan 6 dkg csokoládé és 10 dkg cukor a napi bevitt mennyiség, és 5 dkg-mal haladjuk meg az elvárt
zsiradék mennyiségét. Ekkor az optimális megoldás szerinti költségminimum 90 cent.

4
4. Feladat
Korlátozó feltételek:

az előállítandó termékekhez nemnegatív értékeket választhatunk:

x1 , x2 , x3 ≥ 0

az első erőforrásból legfeljebb 30 egység áll rendelkezésre:

x1 + 2x2 + x3 ≤ 30

a második erőforrásból legfeljebb 20 egység áll rendelkezésre:

x1 + x3 ≤ 20

a harmadik erőforrásból legfeljebb 35 egység áll rendelkezésre:

2x1 + x2 + x3 ≤ 35

Célfüggvény: z = 2x1 + x2 + 4x3 → max (bevétel maximalizálása)

Optimális megoldás:

A megoldásunkból láthatjuk, hogy az első termékből 7.5 egységet, a másodikból 0-t, míg a harmadikból 20-at
gyártunk. Az eltérés változókból látható, hogy az első és második erőforrásból 2.5 egység maradt, míg a második
és a harmadik erőforrás teljesen felhasználásra került. Ekkor 95 pénzegység bevételt maximalizálunk.

5
5. Feladat
Korlátozó feltételek:

az előállítandó termékekhez nemnegatív értékeket választhatunk:

x1 , x2 , x3 , x4 ≥ 0

az első kapacitás legfeljebb 90 egység:

x1 + 2x2 + x4 ≤ 90

a második kapacitás legfeljebb 80 egység:

x2 + x3 + x4 ≤ 80

a harmadik erőforrásból legalább 50 egységet fel kell használni:

x1 + x2 + x3 ≥ 50

a második termékből pontosan 5 egységgel több szükséges, mint a negyedikből:

x2 = x4 + 5

Célfüggvény: z = 2x1 + 3x2 + x3 + 2x4 → max (bevétel maximalizálása)

Optimális megoldás:

A megoldásunkból láthatjuk, hogy az első termékből 80-at, a másodikból 5-öt, a harmadikból 75-öt gyártunk.
A negyedik gyártása nem optimális számunkra. Az eltérés változók alapján az első és második kapacitás kihasz-
nálása maximális, a harmadik erőforrásunkból 110 egységgel használunk többet a minimálisan elvártnál. Ekkor a
maximalizált bevételünk 250 pénzegység.

6
 Ha az egységnyi költségre eső hozamot optimalizáljuk:

Célfüggvény: z = 2x1 +3x2 +x3 +2x4

x1 +2x3 +300 → max (költségekre eső optimum)

Az első és harmadik termék költsége, valamint a 300 pénzegység fix költség is beépül az új célfüggvénybe.

Optimális megoldás:

A költségek beszámításával az első termékből nem gyártunk, a másodikból 31 23 egység, a harmadikból 21 23

egység, a negyedikből 26 23 egység került gyártásra. Az eltérés változókból láthatjuk, hogy ekkor az első és a
második erőforrás teljesen kihasználásra került. A harmadik erőforrásból 53 13 egységet használtunk fel a minimális
50 helyett. Az így kapott hányados azt mutatja, hogy a bevételeink a költségeink felét sem fedezik.

7
6. Feladat

jegesmedve (x1 ) barnamedve (x2 )

alapanyag (kg/db) 2 1
munkaóra/db 1 2
eladási ár (euró/db) 8 7

Korlátozó feltételek:

az előállítandó termékekhez nemnegatív egész értékeket választhatunk:

x1 , x2 ≥ 0
x1 , x2 ∈ Z
legfeljebb 350 kg alapanyag szerezhető be:

2x1 + x2 ≤ 350

legfeljebb 400 munkaóra áll rendelkezésünkre:

x1 + 2x2 ≤ 400

Az alapanyag ára 2 euró/kg, a munkaóráé 1.5 euró.

Célfüggvény: z = (8x1 − 2 · 2 · x1 − 1 · 1.5 · x1 ) + (7x2 − 1.5 · 2 · x2 − 2 · 1 · x2 ) → max

z = 2.5x1 + 2x2 → max (profit maximalizálása)

Optimális megoldás:

A megoldásunk szerint 100 jegesmedvét és 150 barnamedvét gyártunk. Ekkor a rendelkezésre álló alapanyag és
munkaóra mennyiség is teljesen kihasználásra kerül. A maximalizált profitunk 550 euró.

8
7. Feladat

búza kukorica
A (x1 ) (1 − x3 )x1 x3 · x1
B (x2 ) 0.4x2 0.6x2

Bevezettük az x3 változót, amely az A táp kukoricamennyisége százalékban.

Korlátozó feltételek:

a tápokból előállított mennyiség (kg) és az A táp kukoricatartalma (%) nemnegatív: x1 , x2 , x3 ≥ 0

kukoricából maximum 800 kg vásárolható: 0.6x2 + x3 · x1 ≤ 800
búzából maximum 1200 kg vásárolható: 0.4x2 + (1 − x3 )x1 ≤ 1200
az A táp kukoricatartalma maximum 25%: x3 ≤ 0.25

Célfüggvény: z = 2x1 + 1.5x2 − (0.4x2 + (1 − x3 )x1 ) · 1 − (0.6x2 + x3 · x1 ) · 0.8 → max (jövedelem

maximalizálása)
A célfüggvényben a keletkező bevételből levontuk a fennálló költségeket.

Optimális megoldás:

A megoldásunk szerint kerekítve 1731 euró a maximalizált profit. Az A jelű tápból kerekítve 1143 kg-ot állítunk
elő, míg a B jelűből kerekítve 857 kg-ot. Az A jelű táp kukoricatartalma az optimális esetben 25%. Az eltérés vál-
tozókból láthatjuk, hogy elértük a maximálisan vásárolható búza és kukorica mennyiségét, valamint a maximálisan
meghatározott kukoricatartalmat az A jelű tápban.

9
8. Feladat
Korlátozó feltételek:

a túrázó egy-egy túrára vagy elmegy, vagy nem:

x1 , x2 , x3 , x4 , x5 bináris
legfeljebb 25 euró költség:
8x1 + 10x2 + 12x3 + 5x4 + 7x5 ≤ 25
minimum 60 km távolság:
20x1 + 28x2 + 34x3 + 12x4 + 15x5 ≥ 60
össz-szintemelkedés legalább 2500 m:

1000x1 + 1100x2 + 900x3 + 500x4 + 700x5 ≥ 2500

Célfüggvény: z = 9x1 + 10x2 + 8x3 + 6x4 + 7x5 → max (élvezeti érték maximalizálása)

Optimális megoldás:

A túrázó a mátrai (x1 ), bükki (x2 ) és mecseki (x5 ) túrákon fog részt venni. Az eltérés változókból láthatjuk,
hogy a 25 eurót teljesen elkölti, a 60 km-es össztávot 3 km-rel lépi túl. Az elvárt minimum szintemelkedést pedig
300 m-rel meghaladja. Ekkor a maximalizált élvezeti érték 26.

10
9. Feladat

H K Sze Cs P Szo V

K x1

Sze x2 x7

Cs x3 x8 x12

P x4 x9 x13 x16

Szo x5 x10 x14 x17 x19

V x6 x11 x15 x18 x20 x21

Korlátozó feltételek:

az adott két napon szabadságon lévő rendőrök száma:

x1 , x2 , ..., x21 ∈ Z
x1 , x2 , ..., x21 ≥ 0
összesen 30 rendőr dolgozik a kapitányságon:

x1 + x2 + ... + x21 = 30

a táblázat alapján hétfőn szabadságon lévők száma 12:

x1 + x2 + x3 + x4 + x5 + x6 = 12

a kedden szabadságon lévők száma 6:

x1 + x7 + x8 + x9 + x10 + x11 = 6

a szerdán szabadságon lévők száma 5:

x2 + x7 + x12 + x13 + x14 + x15 = 5

a csütörtökön szabadságon lévők száma 14:

x3 + x8 + x12 + x16 + x17 + x18 = 14

a pénteken szabadságon lévők száma 9:

x4 + x9 + x13 + x16 + x19 + x20 = 9

a szombaton szabadságon lévők száma 2:

x5 + x10 + x14 + x17 + x19 + x21 = 2

a vasárnap szabadságon lévők száma 12:

x6 + x11 + x15 + x18 + x20 + x21 = 12

Célfüggvény: z = x1 + x6 + x7 + x12 + x16 + x19 + x21 → max

Itt a barackszínnel jelölt változókat adtuk össze, mivel ezek jelölik a szomszédos napokon szabadságon levő
rendőröket. A célunk, hogy minél többen legyenek egymás utáni napon szabadnaposak.

11
 Optimális megoldás:

A megoldásunk szerint 28 rendőr számára biztosítható a két szomszédos szabadnap. A táblázatunkkal össze-
egyeztetve csak az x18 -as érték az, mely a 0-tól eltér, és nem barackszínű. Ez azt jeleti, hogy ebben a megoldásban
ez a 2 rendőr csütörtökön és vasárnap szabadnapos. A további barackszínnel jelzett változók értékei az ábrán
megtekinthetők.

12
 A változók sorrendjén változtatva a program más eredményeket is produkált. Ugyanúgy 28 rendőr tud szom-
szédos napokon szabadságolni, de ebben az esetben a két szerencsétlenül járt rendőr kedden és vasárnap pihen. A
barackszínnel jelzett változóink értékei is változtak kis mértékben.

13
10. Feladat

1. épület 2. épület 3. épület

1. év x1 y1 z1
2. év x2 y2 z2
3. év x3 y3 z3
4. év x4 y4 z4

A változók azt jelölik, hogy egy adott évben egy adott épület építése elkezdődik vagy sem.
Korlátozó feltételek:

adott évben vagy elkezdjük az épület építését vagy nem:

x1,2,3,4 , y1,2,3,4 , z1,2,3,4 bináris
egy évben csak egy építkezés kezdődhet:

xi + yi + zi ≤ 1, i = 1, 2, 3, 4

egy épületet maximum egyszer építünk meg:

k1 + k2 + k3 + k4 ≤ 1, k = x, y, z

a 2. épület építését a 4. év végéig be kell fejezni:

y3 = 0, y4 = 0

1. év: bármelyik építkezés elkezdődhet, évente 60 munkás áll rendelkezésre:

30x1 + 20y1 + 20z1 ≤ 60

2 év: az 1. évben elkezdett építkezés mindenképp folyik még, 1 új kezdődhet, évente 60 munkás áll rendel-
kezésre:
30x1 + 20y1 + 20z1 + 30x2 + 20y2 + 20z2 ≤ 60
3. év: ha az 1. évben a 3. épület építése kezdődött, az még zajlik, ha a másik kettő, azok már befejeződtek,
a 2. évben kezdődő építkezések még zajlanak, 1 új kezdődhet, évente 60 munkás áll rendelkezésre:

20z1 + 30x2 + 20y2 + 20z2 + 30x3 + 20y3 + 20z3 ≤ 60

4. év: hasonlóan az előző évhez:

20z2 + 30x3 + 20y3 + 20z3 + 30x4 + 20y4 + 20z4 ≤ 60

Célfüggvény: z = 2 · 5 · x1 + 1 · 5 · x2 + 2 · 3 · y1 + 1 · 3 · y2 + 1 · 4 · z1 → max
Ha az első épületet az első évben kezdjük építeni, akkor 2 év bérleti díj folyik be (5M/év), ha a második évben
kezdjük építeni, akkor 1 év bérleti díj folyik be. Ugyanígy a másodiknál (3M/év). A harmadik épületnél legjobb
esetben is 1 év bérleti díjjal számolhatunk (4M/év)

Optimális megoldás:

Az eredményeink alapján az 1. épületet az 1. évben kezdjük építeni, a 2.-at pedig a 2.-ban. A 3. épület
elkezdése nem releváns a bevétel szempontjából. Az eltérés változók alapján az 1. évben 30 szakmunkás marad
"felhasználatlanul", a 2. évben ez a szám 10, a 3.-ban 40, a 4. évben 60. A 3. és 4. év számai abból következnek,
hogy a 3. épület építésével nem kalkulálunk a bevétel szempontjából. A bérleti díjból realizált bevétel 13M Ft.

14
15
11. Feladat
Korlátozó feltételek:

befektetési lehetőségek közül vagy választunk egyet vagy nem:

x1 , x2 , x3 , x4 bináris
11000 euró készpénz áll rendelkezésre:

3000x1 + 5000x2 + 4000x3 + 6000x4 ≤ 11000

Célfüggvény: z = 5000x1 + 8000x2 + 6000x3 + 7000x4 → max (összhozam nettó jelenértékének max.)

Optimális megoldás:

Az eredményünk alapján a második és a negyedik befektetési lehetőséggel fogunk élni, ekkor mind a 11000 euró
készpénzünket felhasználjuk, és az összhozam nettó jelenértéke 15000 euró lesz.

16
12. Feladat
Korlátozó feltételek:

befektetési lehetőségek közül vagy választunk egyet vagy nem:

x1 , x2 , x3 , x4 bináris
6000 euró készpénz áll rendelkezésre:

3000x1 + 5000x2 + 2000x3 + 4000x4 ≤ 6000

Célfüggvény: z = 5000x1 + 8000x2 + 3000x3 + 7000x4 → max (összhozam nettó jelenértékének max.)

Optimális megoldás:

Az eredményünk alapján a harmadik és a negyedik befektetési lehetőséggel fogunk élni, ekkor mind a 6000 euró
készpénzünket felhasználjuk, és az összhozam nettó jelenértéke 10000 euró lesz.

17
13. Feladat
Korlátozó feltételek:

a változók az egyes hónapokban lekötött összegek, az indexük azt mutatja, hogy hány hónapra kötjük le –
nemnegatív értékek:
x1,2,3,4 , y1,2,3 , z1,2 , w1 ≥ 0
kezdetben a rendelkezésre álló kiinduló 500 EFt készpénz köthető le:
x1 + x2 + x3 + x4 ≤ 500
az első hónap után a leköthető összeg kisebb, mint a korábban nem lekötött összeg + az előző lekötésekből
felszabaduló összeg + bevételek (600 EFt) - kiadások (600 EFt):
y1 + y2 + y3 ≤ 500 + (600 − 600) − x1 − x2 − x3 − x4 + 1.02x1
a második hónap után a leköthető összeg kisebb, mint a korábban nem lekötött összeg + az előző lekötésekből
felszabaduló összeg + bevételek (800 EFt) - kiadások (500 EFt), és a következő hónapra félre kell tennünk 200 EFt-t
a kiadások és a bevételek különbségének fedezésére:
z1 + z2 ≤ 500 + (600 − 600) + (800 − 500) − x1 − x2 − x3 − x4 + 1.02x1 + 1.04x2 − y1 − y2 − y3 + 1.02y1 + 300 − 500
a harmadik hónap után a leköthető összeg kisebb, mint a korábban nem lekötött összeg + az előző lekötésekből
felszabaduló összeg + bevételek (300 EFt) - kiadások (500 EFt):
w1 ≤ 500 + (600 − 600) + (800 − 500) + (300 − 500) − x1 − x2 − x3 − x4 + 1.02x1 + 1.04x2 + 1.06x3
−y1 − y2 − y3 + 1.02y1 + 1.04y2 − z1 − z2 + 1.02z1

Célfüggvény: z = 500 + (600 − 600) + (800 − 500) + (300 − 500) + (300 − 250) − x1 − x2 − x3 − x4 + 1.02x1 +
1.04x2 + 1.06x3 + 1.09x4 − y1 − y2 − y3 + 1.02y1 + 1.04y2 + 1.06y3 − z1 − z2 + 1.02z1 + 1.04z2 − w1 + 1.02w1 → max

Az 5. hónap elején a rendelkezésre álló készpénz = alaptőke + bevételek - kiadások + a lekötésekből visszafolyt
pénz.

Optimális megoldás:

A megoldásunk szerint a kezdetben rendelkezésre álló 500 EFt készpénzünket teljes egészében lekötjük 4 hónapra.
A következő hónapban nem fektetünk be, az azt követőben pedig a következő időszakra való tekintettel 100 EFt-ot
kötünk le 1 hónapra. A legutolsó lekötésünk 102 EFt 1 hónapra. Ekkor az eltérés változókból láthatjuk, hogy
minden hónapban a rendelkezésünkre álló pénzösszeget felhasználtuk lekötésre. Az így realizált maximális készpénz
mennyiség 699.04 EFt.

18