Mikroökonómia

3. Feladatsor
2024.03.05..
1. Legyen a fogyasztó hasznossági függvénye formában megadható! Legyen a fogyasztó jövedelme 2000, és a két termék ára
100 és 50.
a) Számítsa ki a fogyasztó optimális választását a optimumfeltétel és a költségvetési egyenes segítségével! Jövedelme mekkora részét költi
az egyes termékekre ez a fogyasztó?
0,6
𝑈 =𝑥 1 ∙ 𝑥 2
0 ,4
m  2000, p1  100, p 2  50 MRS  MU1  P1  1,5 x2  100   x  0, 75 x
1 2

𝑥 1=20 −0 ,5 𝑥 2 2000=100 𝑥 1+50 𝑥 2 I.

MU 2 P2 x1 50

𝑥 2=40 − 2 𝑥 1 MU1
x20,4
0, 6
x10,4 x
MRS    1,5 2
U x20,4 U x 0,6 MU 2 x 0,6
x1
MU1   0, 6 0,4 MU 2   0, 4 10,6 0, 4 10,6
x 1 x1 x 2 x2 x2
0, 75 x2  20  0,5 x2
x2  16
2000=100 𝑥 1+50 𝑥 2
x1  20  0,5 16  12 II.
p1 x1  12 100=1200 (0,6m)
p 2 x 2  16  50=800 (0,4m)

b) Tekintsünk most egy másik fogyasztót, aki mindenben hasonló a föntihez, de a preferenciáit az hasznossági függvény írja
le! Számítsa ki a fentieket erre a fogyasztóra is! 0, 75 x2  20  0,5 x2
U 6 x12 x22 x2  16
MU1   6 x12 x22 MU1 x P 100
x 1 MRS   3  1,5 2  1    x1  0, 75 x2
MU 2 4 x1 x2 x1 P2 50 x1  20  0,5 16  12
U 12 100+50 16=2000
MU 2   4 x13 x2 3 2
x 2 23
m
23
m
2. Legyen a fogyasztó chipsre és kólára vonatkozó hasznossági függvénye . A chips ára 200 Ft/adag, a kóla ára 100 Ft/deci. A
fogyasztó 1000 Forintot szán elosztani a két termékre.
a) Számítsa ki az optimális fogyasztói kosarat és a fogyasztó által elért jólétet!
4 6
PcC  m Pk K  m
46 46 4 6 4 6
200c  0, 4 1000 100 K  0, 6 1000
𝑈 =𝑐 ∙ 𝑘 =2 ∙ 6 =746496
c2 K 6
b) Tegyük föl, hogy a kóla ára 150 Ft/decire változik. Hogyan reagál a fogyasztó az árváltozásra? Hogyan változik a jóléte?
6 4
Pk K  m PcC  m 4 6 4 6
46 4  6 𝑈 =𝑐 ∙ 𝑘 =2 ∙ 4 =65536
150 K  0, 6 1000 200c  0, 4 1000
K 4 c2

c) Változzon most a chips ára 250-re a kiindulási helyzethez képest. Hogyan reagál a fogyasztó az árváltozásra? Hogyan
változik a jóléte?
4 6
PcC  m Pk K  m
46 46 4 6 4 6
250c  0, 4 1000 100 K  0, 6 1000 𝑈=𝑐 ∙ 𝑘 =1 , 6 ∙ 6 =305765
c  1, 6 K 6
2. Legyen a fogyasztó chipsre és kólára vonatkozó hasznossági függvénye . A chips ára 200 Ft/adag, a kóla ára 100 Ft/deci. A
fogyasztó 1000 Forintot szán elosztani a két termékre.
d) Melyik termék árának változására reagál „erősebben” a fogyasztó? Miért?
1000 1000 1000
c k c k c k
2x200 6x100 2x200 4x150 1,6x250 6x100

Pk' 150 3 K' 4 2 C ' 1, 6 4 Pc' 250 5

       
Pk 100 2 K 6 3 C 2 5 Pc 200 4
e) Írja föl a fogyasztó chips és kóla iránti sajátár-keresleti függvényét!
4 6
PcC  m Pk K  m
46 46
0, 4m 400 0, 6m 600
C  K 
Pc Pc Pk Pk
f) Írja föl a chips és a kóla jövedelem-keresleti függvényét! g) Írja föl a chips és kóla keresztár-keresleti függvényét!

0, 4m 0, 6m 6
C  0, 002m K  0, 006m 4 m
Pc Pk m
46 64
Pc C Pk K
3. Írja föl a keresleti függvényeket általánosan az hasznossági függvény esetére is, ha a jövedelem m és az árak p1 és p2!

𝑎 𝑏
𝑈 = 𝐴 ∙ 𝑥1 ∙ 𝑥2 m p1 p2
a
m
a
P1 X 1  m  X 1  a  b
ab P1
b
m
b a  b
P2 X 2  m  X 2 
ab P2
4. Egy termelő a nagyobb bevétel reményében termékének árát 10%-kal megemeli. Ennek hatására azt tapasztalja, hogy a
termékének keresett mennyisége 15%-kal visszaesik.
a) Számítsa ki a kereslet árrugalmasságát!
Rugalmas kereslet
P%  10
Q%  15 Egységnyi rugalmasság
Q%
 1,5
P% Rugalmatlan kereslet
b) Hogyan változott valójában a termelő bevétele?

TR0  q0  p0
TR1  q1  p1  0,85q0 1,1 p0  0,935q0 p0
TR %  6,5
4. Egy termelő a nagyobb bevétel reményében termékének árát 10%-kal megemeli. Ennek hatására azt tapasztalja, hogy a
termékének keresett mennyisége 15%-kal visszaesik.
c) Egy versenytárs-termék keresletének kereszt-árrugalmassága +0,8. Mekkora és milyen irányú keresett mennyiség-változást fog
tapasztalni a versenytárs-termék termelője? Hogyan változik az ő bevétele?
q1
x 
Kiegészítő termék 1 p1
p2
q1 % q1 %
Helyettesítő termék 0,8  
p2 % 10
Semleges termék q1 %  8
TR1  1, 08q0  p0  1, 08TR0
5. Tekintsünk egy piacot két fogyasztóval! Legyen az egyik fogyasztó keresleti függvénye és a másiké pedig !

a) Írja fel kettőjük aggregált keresleti függvényét! b) Adja meg a kereslet árrugalmasságát a p = 25 ár esetére!
=4000-50p =4000-50*25=2750 q A p 25
A    50  0, 4545
=1600-20*25=1100 p q A 2750
=1600-20p
qB p 25
=5600-70p B    20  0, 4545
p qB 1100
c) Írja föl a két fogyasztó együttes keresletének árrugalmasságát az ár függvényében! Mekkora lesz az együttes keresletük
p árrugalmassága a 25-ös ár mellett?
=5600-70p=5600-70*25=3850 d) Mekkora ár mellett lehetne a két fogyasztótól együttesen a
80 Q 
Q p
  70
p

p legnagyobb bevételre szert tenni?
p Q 5600  70 p 80  p TR  q  p
25
Q    0, 4545 TR  p (5600  70 p )  5600 p  70 p 2
80  25
TR
 5600  140 p  0
p
25 Da+b
p  40
Db Da Q  2800
TRmax  q  p  40  2800  11200
1100 2750 Q
1600 4000 5600
6. Legyen most a piacon 100 egyforma fogyasztó, mind keresleti függvénnyel! Írja fel a piaci keresleti függvényt!

=400-p
=400-p

=400-p
=100(400-p)=40000-100p
P=400-0,01Q

400

400 40000 Q
Köszönöm a figyelmet!