NXEG 6.

gyakorlat Termelés-tervezés

AZ ERŐFORRÁSOK OPTIMÁLIS ALLOKÁCIÓJA

A gyakorlat célja, hogy a hallgatók

A. megismerjék az energiatermelő egységek szűrőgörbéinek előállítását és használatát a termelő-
egységek gyors (közelítő) összetételének meghatározásához;
B. klasszikus (analitikus) módszerrel (multikriteriális) terheléselosztási feladatot oldjanak meg.

SZŰRŐGÖRBÉK (ÖNÁLLÓ OTTHONI FELDOLGOZÁSRA)

1. Szűrőgörbék előállítása és használata termelőegység portfólió összeállításához

Szűrőgörbének nevezzük azokat a függvényeket (grafikonjaikat), melyek az éves kihasználási óra-

szám függvényében adják meg az adott termelőegység (erőmű) egységnyi teljesítőképességre vonat-
koztatott összes éves költségének
𝐶 𝐶
𝑐𝑝 (𝜏cs ) = 𝑃 = 𝑃 fix + ⏟
𝑐var ⋅ 𝜏cs
⏟BT ⏟BT
Ft ℎ Ft
Ft Ft ⋅ =
𝑎 𝑎 kWh 𝑎 kWa
kW kW
alakulását.
ELŐZETES ISMERETEK: TERMELÉSI KÖLTSÉGEK

A. Alaperőművek termelési költségei (egységköltség vagy átlagos költség)

A villamosenergia-rendszer gerincét az ún. alaperőművek képezik, melyek csúcskihasználási óra-

száma (τcs) 5500 h/a vagy ennél nagyobb, ill. a load-factor (LF) értéke legalább 0,63. Az alaperőművek
általában jó hatásfokú, nagyteljesítményű és lehetőség szerint relatíve olcsó tüzelőanyagot felhasználó
létesítmények. Magyarországon alaperőművi funkciót a Paksi Atomerőmű, és a Mátrai Erőmű tölt be.
Előbbi nukleáris üzemanyagot, utóbbi hazai szenet (lignitet) használ üzemanyagként. Ezen erőműtí-
pusok jellemzője, hogy építési idejük hosszú (3..6 év), ami az állandó költségeket megemeli.
Az újabb erőműépítési gyakorlat előtérbe helyezi a nagyon magas (52..57%) hatásfokú földgáztüzelésű
kombinált ciklusú blokkok építését, melyek rövid idő alatt (1,5..3 év) felépíthetők. Hátrányuk, hogy
drága tüzelőanyaggal üzemelnek.
A különböző típusú termelők versenyképességét az előállított villamos-energia egységköltsége (átla-
gos költsége) alapján lehet szemléletesen megítélni. Az egységköltség meghatározásához a következő
összefüggéseket használjuk:
Elméleti összefoglaló
Éves állandó költség:
𝐶𝑎 = (𝛼
⏟ 𝑙 ⋅ 𝑐𝑖 + 𝛼TMK + 𝛼𝑒 ) ⋅ 𝐼0 = 𝛼 ⋅ 𝐼0 = 𝛼 ⋅ 𝑎 ⋅ 𝑃BT
=𝛼
,
ahol
𝑖
𝛼𝑙 = 1−(1+𝑖)−𝑛 a kamatos leírási tényező, 1/a
𝐼 𝐼real
𝑐𝑖 = 𝐼 = 𝐼 az interkaláris tényező
0 nominal
𝛼TMK a karbantartási költséghányad a nominális beruházási költségre vonatkoztatva
𝛼𝑒 az egyéb költségek (személyzet, adók, biztosítás stb.) a nominális beruházási költségre vo-
natkoztatva
 𝑎 a fajlagos beruházási költség, Ft/kW
𝑃BT a beépített teljesítőképesség, kW

Az éves változó költség:

𝐸⋅𝛿1 𝛿2 𝛿3
𝐶𝑣 = 𝑝ü 𝑄 + ∑𝑚
𝑗=1 𝑠𝑗 𝑝𝑠,𝑗 𝑄 = [𝑝ü + ∑𝑚
⏟ 𝑗=1 𝑠𝑗 𝑝𝑠,𝑗 ] ,
𝜂opt
=𝑝𝑄
ahol
𝑄 az éves tüzelő/üzemanyag hőfogyasztás GJ/a, ill. GWh/a
𝑝ü a tüzelőanyag hőára, Ft/MJ, ill. Ft/MWh
𝑠 a felhasznált segédanyag tüzelőanyag energiatartalomra fajlagosított mennyisége, kg/MJ
𝑝𝑠 a felhasznált segédanyag tömegegységre fajlagosított ára, Ft/kg
𝛿 hatásfok rontótényező (értéke mindig nagyobb mint 1)
𝐸 éves szinten termelt energia GJ/a, ill. GWh/a

Az éves szinten termelt energia az

𝐸 = 𝑃cs ⋅ 𝜏cs
összefüggéssel határozható meg. A termelő létesítmény csúcsteljesítmény és beépített teljesítőképes-
sége között a teljesítőképesség-mérleg alapján

P
BT
P ÁH P BT

RT P VH P RB
T
P RT
P TMK
TMK P IT
P ÜT
IT
Pε P ÜIT
P ÜIT,ki
ÜIT
ÜIT,ki

J F M Á M J J A S O N D
idő, hó
különbségként megjelenik
– a változó hiány
– a karbantartásra kivett teljesítőképesség
– az üzemi tartalék és
– az önfogyasztás,
melyeket relatív mennyiségekkel, arányszámokkal jellemezünk az alábbiak szerint
𝑃BT 𝑃 𝑃RT 𝑃 𝑃 𝑟TMK ⋅𝑟ÜT
= 𝑃BT ⋅ ⋅ 𝑃 IT ⋅ 𝑃 ÜIT = 𝜈 ,
𝑃cs RT 𝑃IT ÜIT ÜIT,ki VH (1−𝜀)

ahol
𝜈VH a változó hiány tényezője, (0,9..0,99)
𝜀 az önfogyasztási hányad (erőműtípustól függően 0,03..0,15)
𝑟TMK karbantartási hányad (1,04..1,1)
𝑟ÜT üzemi tartalék hányad (1,04..1,1)
Mindezek alapján az egységköltség (átlagos költség)
𝐶 𝛼⋅𝑎⋅𝑟TMK 𝑟ÜT 𝛿 𝛿 𝛿 𝛼⋅𝑎⋅𝑟TMK ⋅𝑟ÜT 𝛿1 𝛿2 𝛿3
𝑐 = 𝐸 = 𝜏 ⋅(1−𝜀)⋅𝜈 + 1𝜂 2 3 [𝑝ü + ∑𝑚
𝑗=1 𝑠𝑗 𝑝𝑠,𝑗 ] vagy 𝑐 = 𝐿𝐹⋅𝜏 ⋅(1−𝜀)⋅𝜈 + 𝜂 [𝑝ü + ∑𝑚
𝑗=1 𝑠𝑗 𝑝𝑠,𝑗 ].
cs VH opt 𝑎 VH opt
Számítási feladat

Minden létesítményre nézve közös adat

kalkulatív reálkamatláb: i=10%/a
vizsgálatai (gazdasági) időhorizont: 30 a

A kiinduló adatokat táblázatosan adjuk meg és célszerű az eredményeket is ide írni. A vizsgált ter-
melő létesítmények a következők:
– széntüzelésű erőmű jó minőségű import szénre
– lignittüzelésű erőmű (hazai tüzelőanyag bázison)
– atomerőmű
– kombinált ciklusú gáz/gőzerőmű
– szilárd biomassza tüzelésű erőmű
– városi hulladéktüzelésű erőmű
– geotermális hőerőmű

Megoldás:
erőmű típus: szén lignit atom G/G sz. biom. hulladék geoterm. csúcs GT
P BT beépített telj. MW 600 600 1000 450 50 45 15 150
αl leírási tényező 1/a 0,1061 0,1061 0,1061 0,1061 0,1061 0,1061 0,1061 0,1061
ci interkaláris tényező 1 1,35 1,4 1,45 1,2 1,18 1,18 1,18 1,092
αTMK TMK költs. tényező 1/a 0,04 0,045 0,025 0,035 0,045 0,045 0,025 0,025
αe egyéb költs. tényező 1/a 0,01 0,01 0,012 0,008 0,01 0,01 0,006 0,01
α áll.költs.tény. 1/a 0,193235 0,20354 0,190845 0,17032 0,180198 0,180198 0,156198 0,1508612
a fajl.beruh.klts. /villanyra/ Ft/kW 365 000 450 000 690 000 225 000 590 000 1 200 000 850 000 100 000
ε önfogyasztási tény. 1 0,09 0,10 0,06 0,05 0,10 0,12 0,50 0,02
r TMK karbantartási tart.tény. 1 1,06 1,08 1,06 1,04 1,08 1,08 1,08 1,5288
r ÜT üzembizt.tart.tény. 1 1,04 1,06 1,04 1,04 1,05 1,05 1,05 1
νVH változóhiány tényező 1 0,97 0,97 0,96 0,98 0,97 0,97 0,97 0,97
τcs csúcskihaszn. óraszám h/a 7008 7008 7446 7008 6570 6570 6570 1314
LF load-factor 1 0,8 0,8 0,85 0,8 0,75 0,75 0,75 0,15
c fix állandó egységkölts. Ft/kWh 12,57 17,14 21,60 6,35 21,02 43,72 47,25 18,46
pQ tüza.+segéda. hőára Ft/GJ 950 580 320 3100 1200 800 50 3100
δ1 δ2 δ3 hatásfok rontótényező 1 1,18 1,2 1,08 1,095 1,23 1,25 1,25 1,1124
ηopt optimális hatásfok 1 0,450 0,440 0,370 0,550 0,350 0,310 0,120 0,36
c var változó egységkölts. Ft/kWh 8,97 5,69 3,36 22,22 15,18 11,61 1,88 34,48
c, AC egységköltség Ft/kWh 21,54 22,83 24,97 28,57 36,20 55,34 49,12 52,95

Megjegyzések:
– szénerőmű, ligniterőmű: korszerű USC (lignitnél csak SC), a segédanyagokban a kénleválasz-
tás miatti mészkő dominál, a rontótényező a nagy tehetetlenség miatt akkora, valamint a CO2
leválasztás is csökkenti, relatíve magas személyzeti létszám, karbantartásigényes, magas az
önfogyasztás a tüzelőanyag és hulladékkezelés miatt
– atomerőmű: 3. generációs EPR (Europen Power Reactor), magas kihasználtság, állandó terhe-
lés, relatíve magas személyzeti létszám, karbantartásigényes, hosszú beruházási idő
– G+G: magas hatásfok, gyorsan beruházható, csekély személyzet, alacsony önfogyasztás, leg-
drágább tüzelőanyag, rugalmas, jól szabályozható
– szil. biomassza: a beruházás drága, esetenként elhúzódó, kiegészítő környezetvédelmi techno-
lógia szükséges, a tüz.anyag beszállítási költsége magas az alacsony energiasűrűsége miatt,
 hatásfoka eleve alacsony a kis teljesítmény és egyszerű hőkörfolyamat miatt, önfogyasztása
nagy a tüz.anyag előkezelése (aprítás, őrlés, szállítás, szárítás) miatt
– hulladék: drága és komplex technológia a környezetvédelmi eszközök miatt (spec. szennyező-
anyagok leválasztása: dioxin, PCB, nehézfém stb.), a tüz. anyag „olcsó”, mivel a beszállító fizet
a megsemmisítésért, hatásfok alacsony az egyszerű hőkörfolyamat miatt, az önfogyasztás ma-
gas a hulladék-előkezelés miatt, kiegészítő bevételi forrás: hőértékesítés, így a vállakozás egé-
szében nyereséges lehet
– geotermális: drága a kút kialakítása (kitermelő és visszasajtoló), magas az önfogyasztási há-
nyad a visszasajtolás miatt

B. Csúcserőmű termelési költsége (egységköltség vagy átlagos költség)

A villamosenergia-rendszerben jelentkező csúcsigények kielégítésére többféle termelési technológia

áll rendelkezésre:
1. nyílt ciklusú gázturbina,
2. szivattyús energiatározó,
3. üzemben lévő egységek túlterhelése,
4. import.
Ezen lehetőségek közül a magyarországi viszonyokból adódóan elsősorban az 1. lehetőség valósít-
ható meg (és került is megvalósításra pl. Lőrinciben).
Vizsgáljuk meg az előzőekben alkalmazott számítási módszerrel egy nyíltciklusú gázturbinás erőmű
termelési költségének alakulását!
A vizsgálati időhorizont legyen 30 a, a kalkulatív kamatláb 10%/a, a fajlagos beruházási költség
100 E Ft/kW. A beruházást 3 év alatt valósítják meg a költségek elosztása 10% a -3. évben, 20% a –2.
évben és 70% a –1. évben. Az egyéb költségek hányada 1%/a, míg a karbantartási költségeké 2,5%/a. A
felhasznált tüzelőanyag földgáz, melynek ára 120 Ft/Nm3, fűtőértéke 34 MJ/Nm3. A load-factor 0,15.
Az optimális terhelési állapothoz tartozó hatásfok 36%. Az optimális hatásfoknak a tényleges átlagos
értéktől való eltérését kifejező rontótényezők közül a környezeti állapot befolyását megjelenítő 𝛿1 ér-
téke 1,03, mivel terhelésváltoztatásra nem kerül sor, így 𝛿2 =1, az indítás-leállítás veszteségeit kifejező
𝛿3 értéke 1,08. Tartaléktényező: 1,5288, önfogyasztási hányad 0,02.
Megoldás
i=10%/a; n=30 a; αe=0,01 1/a; αtmk=0,025 1/a; r/(1-ε)=1,56; pfg=120 Ft/Nm3; H=34 MJ/Nm3; LF=0,15;
δ1=1,03; δ3=1,08; ηGT,opt=36%

Számítások:
−1
1
𝑎𝑗 = 𝑎𝑜.𝑗 ∑
(1 + 𝑖)𝑗+0,5
𝑗=−𝑚
Az interkaláris tényező számítása:
𝐼𝑗
∑−1
𝑗=−𝑚
𝐼 (1 + 𝑝)𝑗+0,5 𝑎 ∙ 𝑃𝐵𝑇 𝑎 109 181
𝑐𝑖 = = −1 = = = = 1,092
𝐼0 ∑𝑗=−𝑚 𝐼𝑗 𝑎0 ∙ 𝑃𝐵𝑇 𝑎0 100 000

100 000 𝐻𝑈𝐹 ∙ 0,1 100 000 𝐻𝑈𝐹 ∙ 0,2 100 000 𝐻𝑈𝐹 ∙ 0,7
𝐼 + +
(1 + 0,1)−2,5 (1 + 0,1)−1,5 (1 + 0,1)−0,5
𝑐𝑖 = = = 1,092
𝐼0 100 000 𝐻𝑈𝐹
Ez az interkaláris tényező az elhúzódó beruházások esetén alkalmazott ahol éveken keresztül tart az
építkezés, ami gazdasági értelemben véve azt jelenti, hogy a befektetett tőke csak évek múlva kezd el
termelni. 0. évnek a kereskedelmi üzem kezdetét szoktuk jelölni innen visszafele számolva pl 3. éves
építésnél az építés első éve a -3 a második a -2 stb.

Az α számítása:
𝛼 = 𝑐𝑖 ∙ 𝛼𝑙 + 𝛼 𝑇𝑀𝐾 + 𝛼𝑒
𝑖 0,1 1
𝛼𝑙 = = = 0,10607
1 − (1 + 𝑖)−𝑛 1 − (1 + 0,1)−30 a
1
𝛼 = 1,092 ∙ 0,10607 + 0,025 + 0,01 = 0,15086
a
Az állandó és változó költség alakulása:
𝛼 ∙ 𝑎0 ∙ 𝑟 0,1508 ∙ 100 000 ∙ 1,5288 Ft
𝑐fix = = = 17,90
𝐿𝐹 ∙ 𝜏a ∙ (1 − 𝜀) 0,15 ∙ 8760 ∙ (1 − 0,02) kWh
𝑝ü 𝑝ü ∙ 𝛿 𝑝ü ∙ 𝛿1 ∙ 𝛿2 ∙ 𝛿3
𝑐var = = =
𝜂
̅̅̅̅̅
GT 𝜂GT,opt 𝜂GT,opt
𝜂GT,opt
𝜂GT =
̅̅̅̅̅ = 32,36%
𝛿
𝑝fg 120 Ft
𝑝ü = = = 3529,4
𝐻 34 GJ
𝑝ü 3529,4 Ft Ft
𝑐var = = = 10906,70 = 39,26
𝜂GT 0,3236
̅̅̅̅̅ GJ kWh
A teljes egységköltség:
Ft Ft Ft
𝑐 = 𝑐fix + 𝑐var = 17,90 + 39,26 = 57,16 .
kWh kWh kWh

Mint látható az eredmény lényegesen nagyobb egységköltséget mutat, mint egyes alaperőművi tech-
nológiák költsége. Más technológiákkal (hulladéktüz.) pedig összemérhető.

Az A és B feladatok adatait felhasználva és azt teljesítőképesség adatokkal kiegészítve, valamint a mel-

lékelt terhelési-tartamdiagramot felhasználva állítsunk össze egy erőművi (termelői) portfóliót, amivel
a gazdaságosság (költségminimum) követelményei a legjobban kielégíthetők!

erőmű típus: szén lignit atom G/G sz. biom. hulladék geoterm. csúcs GT
P BT beépített telj. MW 600 600 1000 450 50 45 15 150
αl leírási tényező 1/a 0,1061 0,1061 0,1061 0,1061 0,1061 0,1061 0,1061 0,1061
ci interkaláris tényező 1 1,35 1,4 1,45 1,2 1,18 1,18 1,18 1,092
αTMK TMK költs. tényező 1/a 0,04 0,045 0,025 0,035 0,045 0,045 0,025 0,025
αe egyéb költs. tényező 1/a 0,01 0,01 0,012 0,008 0,01 0,01 0,006 0,01
α áll.költs.tény. 1/a 0,193235 0,20354 0,190845 0,17032 0,180198 0,180198 0,156198 0,1508612
a fajl.beruh.klts. /villanyra/ Ft/kW 365 000 450 000 690 000 225 000 590 000 1 200 000 850 000 100 000
ε önfogyasztási tény. 1 0,09 0,10 0,06 0,05 0,10 0,12 0,50 0,02
r TMK karbantartási tart.tény. 1 1,06 1,08 1,06 1,04 1,08 1,08 1,08 1,5288
r ÜT üzembizt.tart.tény. 1 1,04 1,06 1,04 1,04 1,05 1,05 1,05 1
νVH változóhiány tényező 1 0,97 0,97 0,96 0,98 0,97 0,97 0,97 0,97
τcs csúcskihaszn. óraszám h/a 7008 7008 7446 7008 6570 6570 6570 1314
LF load-factor 1 0,8 0,8 0,85 0,8 0,75 0,75 0,75 0,15
c fix állandó egységkölts. Ft/kWh 12,57 17,14 21,60 6,35 21,02 43,72 47,25 18,46
pQ tüza.+segéda. hőára Ft/GJ 950 580 320 3100 1200 800 50 3100
δ1 δ2 δ3 hatásfok rontótényező 1 1,18 1,2 1,08 1,095 1,23 1,25 1,25 1,1124
ηopt optimális hatásfok 1 0,450 0,440 0,370 0,550 0,350 0,310 0,120 0,36
c var változó egységkölts. Ft/kWh 8,97 5,69 3,36 22,22 15,18 11,61 1,88 34,48
c, AC egységköltség Ft/kWh 21,54 22,83 24,97 28,57 36,20 55,34 49,12 52,95
Megoldás

A számításhoz szükséges csúcsteljesítményt a

𝑃BT
𝑃cs = 𝑟TMK ⋅𝑟
ÜT
,
𝜈VH (1−𝜀)

összefüggés alapján határozzuk meg. Ezzel az éves szinten termelt energia

𝐸 = 𝑃cs ⋅ 𝜏cs .
Az éves költségek
az állandó költség
𝐶fix = 𝐸 ⋅ 𝑐fix , Ft/a,
a változó költség
𝐶𝑣𝑎𝑟𝑣𝑎𝑟 , Ft/a.
Vegyük észre, hogy
𝑐fix ⋅ 𝑃cs ⋅ 𝜏cs 𝛼⋅𝑎 𝑟TMK 𝑟ÜT 𝑃cs
𝑐𝑝 (𝜏cs ) = + 𝑐var ⋅ 𝜏cs = ⋅ ⋅ 𝜏cs ⋅ + 𝑐var ⋅ 𝜏cs = 𝛼 ⋅ 𝑎 + 𝑐var ⋅ 𝜏cs
𝑃BT 𝜏cs (1 − 𝜀) ⋅ 𝜈VH 𝑃BT

Mindezek alapján a szűrőgörbék adatai:

c p, Ft/(kWa)
τc s, h/a szén lignit atom G/G sz. biom. hulladék geoterm. csúcs GT
0 70531 91593 131683 38322 106317 216238 132768 15086
1000 79499 97288 135046 60541 121499 227851 134643 49571
2000 88467 102982 138408 82759 136680 239463 136518 84055
3000 97435 108677 141771 104978 151862 251076 138393 118539
4000 106403 114371 145133 127196 167044 262689 140268 153024
5000 115371 120066 148496 149415 182225 274302 142143 187508
6000 124339 125760 151859 171633 197407 285915 144018 221993
7000 133307 131455 155221 193852 212589 297528 145893 256477
8000 142275 137149 158584 216070 227771 309141 147768 290961
8760 149090 141477 161139 232956 239309 317967 149193 317169
Ábrázolva
Erőművi szűrőgörbék
350
ezer
Teljesítőképességre vonatkoztatott éves költség, Ft/(kW.a)

300

250

szén

200 lignit
atom
G/G
150 sz. biom.
hulladék

100 geoterm.

6600 h/a
csúcs GT
2420 h/a
1870 h/a

50

0
0 1000 2000 3000 4000 5000 6000 7000 8000 9000
csúcskihasználási óraszám, h/a

P
12000

10000 csúcsgázturbina: ~5000 MW

szénerőmű: ~2000 MW
8000

komb. ciklus: ~510 MW

6000
ligniterőmű: ~4200 MW

4000
6600 h/a
2420 h/a
1870 h/a

2000
τcs

1000 2000 3000 4000 5000 6000 7000 8000 9000

Megjegyzések:
ez egy elképzelt (nem létező) ország, így az eredmények fenntartással kezelendők;
vannak egyéb szempontok is, melyek a portfólió összeállítást befolyásolják (pl. hulladékgazdálkodás,
energiahordozók hozzáférhetősége, hosszútávú árstabilitás, CO2 kibocsátás stb.)
 Erőforrások allokációja
Az üzemben lévő energetikai létesítmények termelés-tervezése során cél, hogy a rendelkezésre álló
erőforrásokat úgy osszuk el az egyes létesítmények (technológiák) között, hogy az az üzemeltető
szempontjából a lehető legnagyobb hasznot (költségek és árbevétel különbsége) eredményezze. A
feladatot strukturálisan az alábbi ábra szemlélteti.
Létesítmények
(termelők, technológiák)
termék_1
E1
F1
L1 termék_2
F1
ERŐFORRÁSOK (energiahordozó)

bevétel
F2
E2
termék_1
szállítás,
L2 termék_2 F3
elosztás
F2
E3 bevétel
F4
termék_1

L3
termék_2 F5
E4 F3
bevétel
FOGYASZTÓK FOGYASZTÓK
kiadások (termék_2) (termék_1)

Az egyes létesítmények, termelők, technológiák (az energetikában az erőművek, fűtőművek, fűtőerő-

művek) különféle erőforrásokat (az energetikában energiahordozókat: földgáz, olaj, biomassza, szén
stb.) használnak fel. A termelési technológiák többfélék, több termék előállítására is képesek (pl. kap-
csolt energiatermelés, poligeneráció). Az előállított termékek egy részét lokálisan használják fel (pl.
hő, sűrített levegő, mechanikai energia), illetve nem túl nagy távolságra szállítják (hőhordozó közeg:
pl. távfűtés, távhűtés, használati melegvíz), míg más terméket (villamos energia) kiterjedt szállító és
ellátórendszeren keresztül juttatják el a fogyasztókhoz (ez lehet piaci, tőzsdei termék). A termelő egy-
részt bevételre tesz szert a különféle termékei értékesítéséből, másrészt vásárolja az egyes erőforráso-
kat. Az egyes termelési technológiák ugyanazt a terméket – sajátosságaikból következően – más-más
költséggel állítják elő.
Az erőforrásallokáció célja, hogy az erőforrás-felhasználás → technológia → termék kombinációk kö-
zül azt, illetve azokat találjuk meg, amelyek a termelő szempontjából a legnagyobb hasznot eredmé-
nyezik.
Ez a metódus – némi módosítással – más termékek előállítása során is alkalmazható, pl. a gyártásop-
timálásban.
 GAZDASÁGOS TERHELÉSELOSZTÁS – FELADATOK

2. Gazdaságos terheléselosztási feladat megoldás kettős célfüggvénnyel üzemelő egységek között

Az energiarendszer teremelőegységeinek feladata, hogy a mindenkori fogyasztói igényeket a lehető

legkisebb költség mellett elégítsék ki. A közvetlen termelési (belső) költségek mellett, azonban meg
kell jeleníteni a külső költségeket is. Ennek egyik módja a PIGOU-féle környezeti adó alkalmazása,
mely a környezetterhelési díjban jelenik meg. Ezt a kibocsátott szennyezőanyag mennyiséges alapján
kell a termelőnek megfizetnie. Összességében a termelői költség tehát két részből, a közvetlen terme-
lési költségből (mivel üzemben lévő egységekről van, a terheléselosztás szempontjából csak a változó
költség számít), valamint a termeléssel (terhelési állapottal) összefüggő szennyezőanyag kibocsátás
miatt fizetendő környezetterhelési díjból tevődik össze.

2/a. Egyszerűsített megoldás, környezetterhelési díj nélkül

A termelőegység környezetterhelési díj nélküli pillanatnyi változó költségét a

𝑃 ⋅ 𝑝𝑄
𝐶̇ [PE/s]vagy[PE/h]𝑣𝑎𝑟
𝜂(𝑃)
írhatjuk le. Figyelemmel arra, hogy az egység hatásfokát egy másodfokú függvénnyel közelíthetjük,
így a pillanatnyi változó (tüzelőanyag) költség matematikailag a
𝐶̇ 2[PE/s]vagy[PE/h]𝑣𝑎𝑟
függvénnyel írható le (PE: pénzügyi egység). Vizsgáljunk egy háromblokkos erőművi telephelyet,
ahol ezen három blokk között kell elosztani a jelentkező 𝑃𝐷 (D: demand) fogyasztói igényt. Mivel egy
telephelyen lévő blokkokról van szó, az átviteli hálózat veszteségei elhanyagolhatók. Az egyes blok-
kok esetében a terheléselosztás során a blokkok teljesítményének a megadott határok között kell ma-
radniuk, azaz
𝑃𝑖𝑖,𝑚𝑎𝑥 𝑖,𝑚𝑖𝑛 .

Az egyes blokkokra jellemző adatok a következők:

blokk 𝛼𝑖 𝛽𝑖 𝛾𝑖 𝑃𝑖,𝑚𝑖𝑛 , MW 𝑃𝑖,𝑚𝑎𝑥 , MW
B1, i=1 0,15247 38,53973 756,79886 10 125
B2, i=2 0,10587 46,15916 451,32513 10 150
B3, i=3 0,02803 40,39655 1049,32513 40 250

Ezekkel az adatokkal a változó költséget $/h egységben kapjuk és a továbbiakban ezt használjuk, to-
vábbá a teljesítményt MW egységben kell összefüggésekbe behelyettesíteni. A kielégítendő fogyasz-
tói igény 𝑃𝐷 =325 MW.
– Határozzuk meg az egyes blokkok teljesítményét, mely összességében a legkisebb költséget
eredményezi!
– A feladatot oldjuk meg grafikusan is, 𝑃𝐷 =325 MW valamint 𝑃𝐷 =400 MW esetére!
Megoldás

A tüzelőanyag növekmény-költsége
𝑑𝐶̇𝑣𝑎𝑟, 𝑖
= 𝜆 = 2𝛼𝑖 𝑃𝑖 + 𝛽𝑖 , $/MWh,
𝑑𝑃𝑖
ahol 𝜆 a Lagrange-féle határozatlan tényező. Ennek az egyenletnek a megoldása
1 𝛽𝑖
𝑃𝑖 = 𝜆 ( ) −
2𝛼𝑖 2𝛼𝑖
A termelésnek ki kell elégítenie az igényeket, azaz a
𝑛 𝑛 𝑛
1 𝛽𝑖
∑ 𝑃𝑖 = 𝑃𝐷 = ∑ 𝜆 ( ) − ∑
2𝛼𝑖 2𝛼𝑖
𝑖=1 𝑖=1 𝑖=1
feltételi egyenlethez jutunk. A jelölések egyszerűbb írásmódja érdekében vezessük be a
𝛽 1
𝑘1 = ∑𝑛𝑖=1 2𝛼𝑖 és 𝑘2 = ∑𝑛𝑖=1 (2𝛼 )
𝑖 𝑖
mennyiségeket, így a feltételi egyenlet
𝑃𝐷 = 𝜆𝑘2 − 𝑘1 ,
ahonnan a határozatlan tényező
𝑃𝐷 +𝑘1
𝜆= .
𝑘2
Ezt a mennyiséget a blokkteljesítményre vonatkozó formális egyenletbe helyettesítve az egyes blok-
kok szükséges teljesítményére vonatkozóan a
𝑛 𝛽𝑖
𝑃𝐷 + 𝑘1 1 𝛽𝑖 𝑃𝐷 + 𝑘1 − 𝛽𝑖 𝑘2 𝑃𝐷 + ∑𝑖=1 2𝛼𝑖 1 𝛽𝑖
𝑃𝑖 = ( )− = = ( )−
𝑘2 2𝛼𝑖 2𝛼𝑖 2𝛼𝑖 𝑘2 1
∑𝑛𝑖=1 ( ) 2𝛼𝑖 2𝛼𝑖
2𝛼𝑖
egyenletet kapjuk. A megadott együtthatókat behelyettesítve megkapjuk a legkisebb költséget ered-
ményező terheléselosztást. Az egyes blokkoknál elérendő teljesítmény, mellyel a megadott 𝑃𝐷 fo-
gyasztói igény kielégíthető, a következő:
PD 325 MW

k1 1064,98
k2 25,8401

P1 50,0155 MW
P2 36,0456 MW
P3 238,939 MW

Az eredményekből látható, hogy minden blokk esetén a megadott teljesítménykorlátok között van a
beállítandó teljesítmény. Ha ez nem így lenne, akkor az adott blokknál a technikai minimumot (ha
minimumnál kisebbre), ill. a technikai maximumot (ha annál nagyobbra adódna a számított érték)
kell beállítani, majd a fennmaradó teljesítményt szétosztani azon blokkok között, ahol még van mód
a teljesítmény beállítására.
A terheléselosztást grafikusan is elvégezhetjük. Ábrázoljuk a
𝑑𝐶̇𝑣𝑎𝑟, 𝑖
= 𝜆 = 2𝛼𝑖 𝑃𝑖 + 𝛽𝑖 , $/MWh,
𝑑𝑃𝑖
növekmény-költség függvényeket, majd vízszintesen összegezve megkapjuk az eredő növekmény-
költség függvényt (lila színű vonal). A vízszintes tengelyen kikeressük a teljesítmény igényt (PD),
majd az ábra szerint megkeressük az eredő és vízszintes rendező blokkonkénti növekmény-költség
függvényekkel képzett metszéspontjait. Azokat a vízszintes tengelyre levetítve előállnak a blokkon-
kénti teljesítmények.
Növekményköltségek
80

75
Növekmény tüzelőanyag költség, $/MWh

70

65

60 B1
B2
55 B3
PB1=77 MW

50
PB2=73 MW

PD=400 MW
PD=325 MW
PB1=50 MW

PB3=250 MW
PB3=239 MW
PB2=36 MW

45

40
0 50 100 150 200 250 300 350 400 450 500
Teljesítmény, MW

A 𝑃𝐷 =400 MW szétosztását grafikusan végezzük el. Ebben az esetben látható, hogy a kedvező (ala-
csony) költséggel üzemeltethető B3 jelű blokk maximális terhelésen jár (zöld szaggatott vonal), a
fennmaradó 150 MW-ot kell a B1 és B2 blokk között szétosztani, melyre 77 (B1), ill. 73 MW (B2) adó-
dik. Az adatokból és a diagramból látható, hogy a „leggyengébb láncszem” a leginkább gazdaságta-
lanul üzemelő blokk a B2 (legalábbis ezen igények kielégítése során).
2/b. Környezetterhelési díjjal kiegészített feladat

A termelőegység által a környezetbe kibocsátott szennyezőanyag áramát a

𝑄̇𝑖 = 𝑑𝑖 𝑃𝑖2 + 𝑒𝑖 𝑃𝑖 + 𝑓𝑖
egyenlettel írhatjuk le kg/h egységben. A kibocsátás miatt fizetendő környezetterhelési díj (PE/h) a
̇ = ℎ(𝑑𝑖 𝑃𝑖2 + 𝑒𝑖 𝑃𝑖 + 𝑓𝑖 )
𝐶E,𝑖
kifejezés szerint számítható, ahol a h a szennyezőanyag tömegegységére vonatkozó díj, PE/kg.
A példában NOx szennyezőanyagot vizsgálva h=48 $/kg alkalmazható. Az egyenletekben szereplő
emissziós tényezők:

blokk 𝑑𝑖 𝑒𝑖 𝑓𝑖
B1, i=1 0,00419 0,32767 13,85932
B2, i=2 0,00419 0,32767 13,85932
B3, i=3 0,00683 −0,54551 40,2669

– Határozzuk a 2/a feladatban megadott fogyasztói igényekhez tartozó optimális terheléselosz-

tást analitikus és grafikus módszerrel egyaránt!

Megoldás:
A feladatot – annak ellenére, hogy formálisan két célfüggvényes: termelési és szennyezőanyag kibo-
csátási költség – visszavezetjük egy célfüggvényes feladattá a következő formális helyettesítéssel:
𝛼 ∗ = 𝛼 + ℎ ⋅ 𝑑, 𝛽 ∗ = 𝛽 + ℎ ⋅ 𝑒 és 𝛾 ∗ = 𝛾 + ℎ ⋅ 𝑓.
Mindezekkel a megoldás
PD 325 MW

k1 197,503468
k2 4,44779213

P1 89,3788071 MW
P2 90,5362956 MW
P3 145,084897 MW
ill.
PD 400 MW

k1 197,503468
k2 4,44779213

P1 113,22323 MW
P2 118,000218 MW
P3 168,776553 MW
A grafikus megoldást az olvasóra bízzuk. A növekmény-költség függvények:

Külső+belső fajlagos növekmény-költség

250

200
Növekmény-költség, $/MWh

150

B1
B2
100
B3

50

0
0 50 100 150 200 250 300 350 400 450 500
Teljesítmény, MW